A New York Times-ban mondja el véleményét Robert Gates, az USA egykori hadügyminisztere. Gates republikánus és demokrata elnök alatt is szolgált vagyis kifejezi a washingtoni konszenzust, mely Trump előtt nem pártosan ítélte meg az Egyesült Államok stratégiai érdekeit.
Az első számú célpont Erdogan
A törökök populista vezérének Robert Gates elsősorban azt veti a szemére, hogy az oroszoktól vásárolt rakéta elhárító rendszert, mely nem kompatibilis a NATO-val. Ráadásul azzal jár, hogy az orosz kiképző tisztek megjelennek a törökök katonai támaszpontjain, ahol amerikai gépek is állomásoznak. Ez olyan lehetőséget teremt az orosz hírszerzőknek, melyet az USA mindenképp el akar kerülni. Trump egy darabig mentegetni próbálta Erdogant, de végül a szankciók mellett döntött.
A török „szultán” ahogy hívei nevezik ezenkívül katonailag igen aktív külföldön is: Szíriában, Líbiában, Hegyi Karabahban. Mindez nehezen egyeztethető össze a NATO érdekeivel. Arról nem is beszélve, hogy a Földközi tengeren potenciális katonai konfliktus alakulhat ki, ha a törökök flottája továbbra is erővel próbálja meg Törökország tengeri jogait védelmezni a Ciprus körüli tengeralatti földgáz lelőhely térségében.
Magyar-lengyel párhuzam
Washingtonban eddig sohasem kezelték hasonló módon Erdogan elnököt, Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit. Azzal, hogy a veterán ex hadügyminiszter párhuzamot von közöttük , komoly fenyegetést fogalmaz meg a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.
Erdogan ellen a török hadsereg puccsot kísérelt meg- nem is nagyon titkolt amerikai támogatással. A puccs központja az incirliki légitámaszpont volt, ahol az USA harci gépei is állomásoznak. Erdogan emberei leverték a puccsot, és épp nemrégiben ítélték el életfogytiglanra a magas rangú katonai szervezőket.
Robert Gates utal arra, hogy Joe Biden külpolitikája a jövőben fokozottan kíván támaszkodni a nem katonai eszközökre.
Példaként említi azt, hogy Németországot felelősségre akarják vonni az Északi áramlat 2 orosz földgáz vezeték miatt. Vagyis az orosz kapcsolatokat jóval szigorúbban ítélik meg mint Trump idején. Ez pedig rossz ómen Orbán Viktornak, aki épp nemrég fogadta a Roszatom vezetőjét Budapesten.
Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Oroszországot és Kínát. Lengyelország esetében ez kisebb probléma hiszen Varsó külpolitikája mindig is követte a washingtoni vonalat. Ámde Budapesten más a helyzet. Pompeo külügyminiszter hiába járt Magyarországon: nem sikerült a magyar kormányt lebeszélni arról, hogy a Huawei vezesse be az 5G rendszert. A magyar-kínai kapcsolatok igen intenzíven a diplomáciában és a pénzügyekben. A magyar nemzeti bank elnöke évente többször is felkeresi Kínát – és erről nemigen tájékoztatja sem a közvéleményt sem pedig a szövetségeseit. Trump idejében mindez nemigen jelentett gondot, de Joe Biden változást hoz a téren. Erre figyelmeztet Robert Gates ex hadügyminiszter a New York Timesban.
Mit lehet tenni a renitens államok ellen? Fel lehet őket függeszteni a NATO-ban! Magyarországot már eddig is gyakran kihagyták a fontos beszélgetésekből, ha az Oroszországot érintette, mert az USA-ban nem bíznak abban, hogy nem szivárognak ki ily módon információk. A magyar diplomáciának tehát a jövőben ugyancsak nehéz dolga lesz, ha meg akarja őrizni jó kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel miközben fő szövetségese, az USA szemben áll Oroszországgal és Kínával.
