A háztartások fogyasztása három-négyszer akkora volt a többi visegrádi országban, mint nálunk, 16 év alatt az elsőről az utolsó helyre zuhantunk. Sőt, már a románok és horvátok is megelőztek. Eközben a legszegényebbek és a gazdagok közti szakadék gyorsulva tágult – derül ki a GKI legfrissebb elemzéséből.
A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nőtt Magyarországon, mely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés – írja a GKI Gazdaságkutató. A lengyel háztartások eközben 54, a szlovákok 42, a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat.
Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább dagad, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken. Ezzel idén egy magyar háztartás alig negyedével fogyaszt többet, mint 2002-ben, míg egy cseh 45, egy szlovák 52, egy lengyel pedig több mint kétharmadával.
A rendelkezésre álló pénz értékét összehasonlíthatóvá tevő úgynevezett vásárlóerő-paritás alapján a magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása 4 százalékponttal közelített az EU 28 tagállamának átlagához a 16 év alatt. Eközben a másik három országban ennél jelentősebb növekedés mérhető: a szlovákok 23, a lengyelek 18, a csehek 11 százalékponttal közelítettek az EU28 átlagához. Sőt, megállapítható, hogy már se a horvátok, se a románok nincsenek mögöttünk.
Vagyis Magyarország leszakadt a visegrádiaktól, az EU átlagától és már a szomszédság is kezd megelőzni.
A GKI szerint az ország leszakadásáért elsősorban a 2006-ig tartó költekezést követően elkerülhetetlenné vált kiigazítás, a Magyarországot különösen súlyosan érintő 2008-2009-es világgazdasági válság, majd a 2010-11. évi élénkítési kísérlet utáni újabb kiigazítás a felelős. Súlyos problémát okozott a lakosság devizában (főként svájci frankban) történt korábbi eladósodása, majd a forint különösen erőteljes leértékelődése is.
És ha ez nem lenne elég,
az ország egyre mélyülő szétszakadása
is kiolvasható a számokból. A 2003-16 között rendelkezésre álló hivatalos statisztika alapján az alsó három jövedelmi tizedbe tartozó háztartások egy főre jutó nominális fogyasztása 52-61 százalékkal között nőtt, míg a 6-10. decilisbe tartozóké 83 százalékkal. Vagyis tágult az alacsony és a magas jövedelmű rétegek közti szakadék. A szétválás a teljes időszakra jellemző volt, de 2010 után még gyorsult is a polarizáció.
