Hadházy Ákos posztolt képeket arról, hogy a Vajdaságban már most megjelentek a Rogán-Művek óriásplakátjai, amin levélszavazásra buzdítják a határon túli honfitársainkat.
A plakátokat a szerbiai alapítású Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesület („Jedinstvo mađarske manjine”) szórja szét. A szervezet támogatói a honlapja szerint: Magyar Kormány, Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Rákóczi Szövetség, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa, Magyar Nemzeti Tanács. Nem emlékszem, hogy én felhatalmaztam volna a kormányt, bármely minisztériumát vagy államtitkárságát, esetleg a szabadkai főkonzulátust, hogy az adómból Szerbiában költsön kampányra. Ha valaki szintén úgy érzi, hogy itt valami nem kerek, írhat nekik a cmh.szabadka@gmail.com címre, biztos konzultálni fognak nemzeti módon.
Az Egyesület (CMH) elnöke Dudás Károly prózaíró, szerkesztő és publicista, akit idén nyáron életműdíjjal tüntetett ki a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete. (2011-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét adományozta számára Schmitt Pál köztársasági elnök.) Dudás úr munkásságát és érdemeit nem vitatom, csak jelzem: kár ezért a plakátozásos történetért, bár nem tudom, hogy módjában állt-e nemet mondani rá.
A CMH feladata kétségkívül fontos: honosítási, állampolgársági, ösztöndíj ügyekben jár el, ahol az érintettek a szerbiai magyarok.
Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy csak formálisan civil szervezet, hiszen a finanszírozása miatt a magyar nemzetpolitika csinálóival észvesztően szoros a kapcsolata, ennek minden káros mellékhatásával együtt.
A plakát (már most!) arra a levélszavazásra buzdítja az ottani magyarokat amire a Nyugaton élő sok százezer honfitársunknak 2026-ban sem lesz lehetősége. Ez önmagában választási csalás, amit a választásról szóló jogszabályok tesznek lehetővé. Ez a levélszavazás pont olyan, mint az Alaptörvény: jogszerű (eljárásrendileg szabályosan fogadta el az országgyűlés), de nem legitim (erkölcsi, társadalmi vagy politikai értelemben nem fogadjuk el).
A levélben történő szavazás főbb kritikáival az előbbi akció miatt nem lehet elég korán (újra) megismerkedni: ellenőrizhetetlen a kézbesítés és a kitöltés, nincs biztosítva a titkosság, magyar állami (azaz NER) pénzből működő civil szervezeteken keresztül zajlik a lebonyolítás, a szavazatok előbb levélcsomagokká válnak, majd ezek felügyelet nélkül indulnak el és érkeznek be a budapesti szavazatszámlálásra és aggályos, hogy korábban (például a Vajdaságban is) előkerültek szabályosan kitöltött, de kidobott szavazólapok. Azaz ez az egész botrányos, mert minden fázisában a rezsim közvetlen vagy közvetett hatalma alatt folyik a szavazás. Ez pedig mindig elvezet az örökké fájó és eddig megoldatlan kérdéshez: a határon túli magyarok tisztességes voksoláshoz. Amit már csak azért is rendezni kellene, mivel a nyugaton élő magyarok nem szavazhatnak levélben, s e két különböző szavazási szabályozás nyílt megsértése a jogállamiságnak.
Mivel Szerbiában eszerint már most novemberben megindult a Fidesz-KDNP javára a politikai „szavazat-import”, várható, hogy a többi érintett területen is ez lesz a helyzet.
Minél többet beszélnek valamiről, annál jobban beépül a választók gondolkodásába. Mi csak azt tehetjük, hogy kellő higgadtsággal, és nem bántva a külhoni polgártársainkat beszéljünk erről a visszataszító állapotról. Talán ez ráébreszti őket az anyaországuk iránti valódi felelősségükre.
