Kezdőlap Címkék Levélszavazás

Címke: levélszavazás

Trump a novemberi választás halasztását javasolja

Donald Trump Twitter üzenetben javasolja a novemberi elnökválasztás elhalasztását mindaddig, amíg az emberek nem tudnak „megfelelően és biztonságosan” szavazni. Mondván, hogy a megnövekedett postai szavazás csalásokhoz és pontatlan eredményekhez vezethet. 

Kevés bizonyíték támasztja alá Trump  állításait, aki már régóta fellép a levélben történő szavazás ellen. Ugyanakkor az államok sorra megkönnyítik a postai úton történő szavazást a koronavírus-járvány közegészségügyi aggályai miatt.

New York júniusban megengedte a szavazóknak, hogy postai úton szavazzanak a párt elnöki jelöltjének elsődleges demokratikus szavazásán. De a szavazások megszámlálása hosszú időt vesz igénybe és az eredmények még mindig nem ismertek. Számos másik állam már régóta postai úton szavazott.

A hónap elején hat amerikai állam tervezte novemberben a választás levélben történő engedélyezését: Kaliforniában, Utahban, Hawaii-ban, Colorado-ban, Oregonban és Washingtonban. Más államok fontolgatják a postai szavazási engedélyezését.

Ezek az államok automatikusan postai szavazólapot küldnek minden regisztrált szavazónak, amelyeket aztán vissza kell küldeni, vagy a választási napon le kell azt adni, mert bizonyos korlátozott körülmények között továbbra is rendelkezésre áll a személyes szavazás.

Az Egyesült Államok körülbelül fele megengedi bármely regisztrált választónak, hogy kérésre postai úton szavazzon.

Számos országos és állami szintű tanulmány szerint az évek során semmilyen bizonyíték nem került elő, hogy széles körben elterjedt csalások történtek volna.

Úgy tűnik, hogy Trump mindent megtesz annak érdekében, hogy aláássa a novemberi szavazás hitelességét, amelyben rekordszámú amerikai támaszkodik a levélben történő szavazáshoz a koronavírusnak való kitettség kockázatának elkerülése érdekében.

Többször hamis és félrevezető állításokat tett a levélszavazás megbízhatóságával kapcsolatban, és különböző összeesküvés-elméleteket emlegetett.

Trump csütörtök reggeli tweetje  kísérlet lehetne arra, hogy elterelje a figyelmet az éppen megjelent második negyedéves katasztrofális gazdasági számokról. Április-júniusban 32,9 százalékkal csökkent az amerikai GDP a kereskedelmi minisztérium első becslése szerint. Újraválasztási kampányának nem tesz jót mivel a kilátások rendkívül komornak tűnnek.

Bármi is legyen az ok, a választási késedelemmel kapcsolatos tweettelés nem egy győzelemébe bízó jelöltre utal, sokkal inkább jelezheti a jövőbeni kétségbeesett lépéseket.

Tom Udall, az új mexikói demokratikus szenátor, reagálva Trump javaslatára közölte, hogy “nincs módja” annak, hogy Trump késleltesse a választásokat. “De az a tény, hogy pont ő is ezt sugallja, a demokratizmus elleni súlyos, bűnös támadás. A Kongresszus minden tagjának – és az adminisztrációnak is fel kell emelnie ellene a hangját” – mondta.

Donald Trump nem halaszthatja el a novemberi elnökválasztást Kongresszus nélkül, amelyet mint tudjuk a demokraták ellenőriznek.

Ha Trump nem tudja ezt, akkor valaki majd biztosan elmondja neki.

Választ az ország  – Ön már voksolt?

Elkezdődtek az országgyűlési választások Magyarországon. Összesen 8 312 264 fő adhatja le a voksát a 10 285 szavazókör egyikében, s választhatja meg a következő Országgyűlés 199 képviselőjét. A Független Hírügynökség különszáma 12 órától indul!

Reggel hatkor kinyitottak a szavazókörök (amelyek este hétig tartanak majd nyitva), s elkezdődött a voksolás. Reggel hétre az országos részvétel 2,24 százalékos, ezen belül Budapesten a 1,92 százalékos volt, vidéken korábban keltek az emberek – az egyes megyék átlagosan 2 százalék feletti részvételt produkáltak (Baranya 2,5-öt is meghaladta).

Habár hetek-hónapok óta a mai napról, annak tétjéről szól a közélet, érdemes összeszedni a választással kapcsolatos legfontosabb információkat.

Ami a statisztikákat illeti: összesen 7 875 505 magyarországi lakcímmel rendelkező ember voksolhat a mai napon – közülük nagyon nagy – a korábbinál sokkal nagyobb arányban – 200 041 ember – a szavaz átjelentkezéssel (ennek okát és főként a hatását elemzők bizonyára majd górcső alá veszik). Külképviseleten (118 szavazókörben) 58 310 ikszelnek – ez már tegnap az amerikai kontinensen már tegnap megkezdődött. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező  levélben szavazók száma pedig 378 449 – ami kiugróan magas, s 1-3 mandátum sorsáról dönt majd – ezek a mandátumok borítékolhatóan a Fidesz pakkját gyarapítják majd.

Országos listán megszerezhető mandátumok száma: 93, a maradék 106-ot egyéniben szerezhetik meg a pártok.

Régen volt olyan választás, vagy talán még soha sem, amikor ennyire bizonytalannak tűnt a végkimenetel, amelyről még a közvélemény-kutatók is nagy szórással „jósolnak”. Van olyan, amely kétharmadot mond a jelenlegi kormányzópártnak, más a Fidesz abszolút győzelmét is megkérdőjelezi. Egyben nagy az egyetértés: minél többen szavaznak, annál nagyobb az esélye a „meglepetésnek”  (lásd még Hódmezővásárhely). A lehetséges részvételre is nagy szórással adnak becsléseket a szakértők: 62 és 73 százalékokat lehetett hallani.

A választókat nem kicsit összezavarták az ellenzék pártja, amelyek közül (a számottevőket nézve) egyedül a Jobbik volt az, amely tényleg kitartott amellett, hogy semmiféle ellenzéki koordinációban nem vesz részt.

A többiek vissza-visszaléptetgettek egymás javára jelölteket, de még így is kevés körzetben áll csak egy demokratikus ellenzéki jelölt szemben a Fideszessel, illetve a Jobbikossal.

Az összezavarodást fokozza, hogy még a tegnapi 11 órakor a visszalépésekre szabott határidő utolsó pillanata előtt is történtek visszalépések. Ezeket egyébként már nem csak a szavazókörökben, a szavazóbiztosok tollal tudják követni – azaz kihúzni a nevet a lapról – ezért érdemes a tudatos szavazónak érdemes tájékozódnia a voksolás előtt.

Egyébként a tegnapi utolsó pillanatos 8 visszalépés után az induló képviselőjelöltek száma az NVI adatai szerint 1547.

Érdemes arról is tájékozódni a szavazás előtt – s ez a taktikusan a kormányváltást óhajtó voksolók számára fontos információ –, hogy egyes körzetekben kire érdemes úgy leadni a szavazatot hogy lehetőleg valamely ellenzéki jelölt nyerjen. Ehhez egy gyorsmankót itt kínálunk.

De persze lehet böngészni a szavazás előtt az erre „szakosodott” szervezetek honlapjait is.

A borítékokat este hétkor, a szavazókörök lezárását követően kezdik el kibontani, majd a szavazatokat megszámolni –

nyolc felé már kezdenek jönni az eredmények, amelyeket éjjel 11-12 órára ígér az Országos Választási Iroda.

A végleges eredmény azonban csak jövő szombatra várható, ugyanis addig meg kell érkeznie a külképviseleteken leadott szavazatoknak is, legkésőbb szerdáig. Az innen beérkezett, borítékokba zárt szavazatokat pedig majd szombat délelőtt keverik be –az átjelentkezéses szavazatokkal együtt – az adott választókerületekben az erre kijelölt, addig fel nem nyitott urnákba. Ez azt jelenti, hogy szombat késő délután, vagy este teszik közzé a végleges eredményeket. Ahol szoros a verseny, ott az NVI már vasárnap jelezni fogja a honlapján, hogy megfordíthatják az eredményt a máshol átjelentkezéssel leadott, valamint a külképviseleteken leadott szavazatok – ígérik.

Akik vállalják a nehézségeket és szavaznak

Szombaton 16 órakor lezárult a külképviseleti névjegyzékbe vétel határideje. Valamivel több mint 53 ezer olyan magyar állampolgár fog voksolni április 7-én, illetve 8-án a 118 külföldi magyar képviselet egyikében, akik idehaza bejelentett lakcímmel rendelkeznek. A legtöbben Londonban és Münchenben terveznek ikszelni. Mutatjuk a számokat!

Habár ezúttal már több mint kétszer annyian regisztráltak a külhoni szavazásra, mint négy éve, a külföldre kivándorolt magyar állampolgároknak azonban még így is durván csak a tizede fog voksolni az áprili országgyűlési választásokon.

Ez jó hír a kormány számára, hiszen ez a tábor minden valószínűség szerint valamely ellenzéki pártra ikszel majd, ahogy egyszer már ezt megtette, amikor a lábával szavazva külföldre távozott

Az, hogy viszonylag kis számban szavaznak ők az éppen annyira jó hír a Fidesz számára, mint az, hogy a szinte kizárólag a Fideszt támogató kettős állampolgárságú, levélben választó határon túli magyarok nagyon aktívak voltak, az ő számuk közel 380 ezer.

Ezt persze igazságtalannak érzik a személyesen szavazni kénytelenek, ahogy azt a külföldön élő magyarok jó részének a véleményét mintegy összegezve a Berlinben élő  Czebe Katalin foglalta össze portálunknak:

“Egy demokratikus jogállamban nem fordulhat elő az a kettős diszkrimináció, ami a magyar lakcímmel rendelkező külföldön élő magyarokat éri a választáson”

– szögezte le a HR-területen dolgozó szakember, aki egyébként egyike azoknak a fiataloknak, akik Németországban elindították az Itt szavazok mozgalmat – elősegítendő, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt április 8-án.

Persze sok szempontból érthető, hogy viszonylag kevesen tudják vagy akarják felvállalni a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok közül az országgyűlési választásokon való részvétel érdekében rájuk háruló teendőket. Miután ugyanis összesen 118 városban lehet személyesen szavazni,

sokan nem tudják kifizetni az odautazás költségét, és/vagy ráfordítani a szükséges időt (van olyan, akinek ezer kilométert vagy még többet is meg kellene hozzá tenni).

De sokan mégis felvállalják mindezt, a többi között azért – s erről egy másik kezdeményezés, az ugyancsak szavazásra buzdító Stop Orbán! – Te vagy a mérleg nyelve egyik aktivistája, Nuszbaum Attila beszélt portálunknak: felelősséget éreznek hazájuk sorsáért.

Mindenesetre a szombaton délután 16 órakor lejárt határidőre több mint 53 ezren regisztráltak (a végleges szám majd vasárnap lesz meg. Az eddigi legfrissebb, március 31-én hajnalban frissített adtok szerint a szám: 53 115 fő. Négy éve 28 161 embert vettek fel a külképviseleti névjegyzékbe.

A legtöbben az Egyesült Királyságban és Németországban fognak szavazni, miközben van olyan ország  – például Angola -, ahol csak heten regisztráltak.

Forrás: NVI

Az egyes városokat is érdemes megnézni – a már említett Angola fővárosban, Luandában szavaznak majd a legkevesebben (heten), míg nem meglepő módon Londonban és Münchenben a legtöbben.

Forrás: NVI

 

Londonban  2014-ben 5400-an adták le a voksukat, s – ahogy korábban megírtuk – annak érdekében, hogy minden rendben menjen, az idén az NVI tervei szerint  14 függönyös szavazófülke áll majd rendelkezésre, de a termet úgy tervezték, hogy 8-12 további mobil fülke is elhelyezhető.

 

Akik levélben szavaz(hat)nak
378 449 azoknak a száma, kik levélben adhatják le voksukat az országos pártlistákra – a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok ugyanis egyéni jelöltekre nem szavazhatnak. Vannak olyan kettős állampolgár szavazók, akik nem bíznak semmit a véletlenre: már most leszavaztak. Igaz, nincsenek még túlságosan sokan, számuk ezidáig 2088. Az NVI-hez közvetlenül eljuttatott szavazatok száma 2 070, de 818-an nem a postán adták fel a szavazólapjukat, hanem leadták valamely külképviseleten.
Nagy erőfeszítést nem kell a szavazásért tenni – ugyanis a levélben szavazóknak pusztán annyi dolguk van, hogy egy egyszerű – levélben vagy elektronikusan benyújtott – regisztrációt követően (amire nincs is szükség, ha már négy éve regisztrált az illető) kitölti a postán megkapott szavazólapot és a többi dokumentumot, amelyeket az útmutató szerint bezár a kapott borítékba, s azt vagy postán (a postaköltséget a magyar állam állja) vagy személyesen eljuttatja vagy bármely külképviseletre vagy választási irodába.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK