A magyar kormánytisztviselőknek nyilvánvalóan nem mihez, hanem kihez: magához Orbán Viktorhoz kell lojálisnak lenniük! Ez a rendszer alfája és ómegája, de mi van akkor, ha a főnökeid arra utasítanak, hogy kémkedj az Európai Unió ellen, melynek Magyarország is tagja?
A magyar hírszerzés a tízes évek második felében kémtevékenységet folytatott diplomáciai fedésben Brüsszelben. A most kipattant kémbotrány ügyében Ursula von der Leyen vizsgálóbizottságot hozott létre. Várhelyi Olivér, aki jelenleg állat-egészségügyi uniós biztos, a kérdéses időszakban Magyarország uniós nagykövetségét vezette. Ursula von der Leyen kérdésére úgy válaszolt: nem tudott a kémkedésről, de ezt senki nem hiszi el Orbán Viktor emberének sem Brüsszelben, de Budapesten sem. Sőt lehet, hogy épp ő volt az, aki a lojalitásra hivatkozva felkérte a diplomatákat a hírszerzői munkára. Volt, aki ezt megtagadta. Mi volt a feladatuk? Megkörnyékezni az Európai Unió státuszában dolgozó magyarokat, hogy szolgáltassanak ki adatokat illetve, hogy megpróbálják az Orbán kormánynak kedvező irányba befolyásolni a brüsszeli bizottság döntéseit.
Egy magát megnevezni nem kívánó uniós magyar diplomata így beszélt erről Panyi Szabolcsnak, aki a Direkt36 oldalon Magyarországon feltárta a kémkedési botrányt, amely tovább rontotta Orbán megítélését Brüsszelben -már, ha ez még egyáltalán lehetséges.
“Mindketten magyarok vagyunk, közösek a céljaink”
“Az uniós magyar nagykövetség egyik biztonsági ügyekkel foglalkozó diplomatája megkeresett, és kérdésekkel árasztott el olyan témával kapcsolatban, amellyel én akkoriban foglalkoztam Brüsszelben. Témámnak semmi köze sem volt a biztonságpolitikához, de annál több az Orbán kormány és a brüsszeli bizottság közötti vitához. Ez egyből gyanakvóvá tett. Ezek után a szóbanforgó magyar diplomata meghívott Budapestre mondván a külügyminisztérium szeretne konzultálni velem. Eredetileg a külügyminisztérium épületében találkoztam volna három külügyes tisztviselővel, de az utolsó percben kaptam egy telefont, hogy egy közeli kávézóban lesz a találkozó. Nem három, hanem csak egyetlenegy úriember várt, aki azt mondta, hogy a külügynek dolgozik, de azt nem árulta el, hogy hol: melyik osztályon mit csinál?”
Gyorsan kiderült, hogy partnere hírszerző volt, mert aziránt érdeklődött, hogy ki dolgozik még az ő osztályán a brüsszeli bizottságban?
“Aztán hirtelen megkért arra, hogy juttassam el neki a brüsszeli bizottság nem nyilvánosságra szánt dokumentumait. Arra hivatkozott, hogy mindketten magyarok vagyunk, és azonos célokért dolgozunk. Ekkor határozottan nemet mondtam, és távoztam”
– mondta a brüsszeli bizottság akkori magyar munkatársa 2014-ben.
A kémszervezet az Európai Unió központjában 2017-ben bukott le. Az Információs Hivatal Budakeszi úti központját ezt követően lerohanták a belső elhárítás emberei. A vizsgálat után Orbán Viktor az IH teljes vezérkarát kirúgta. Az IH felügyeletet elveszítette Lázár János akkori kancellária miniszter, akit hamarosan ki is tettek a kormányból, ahova csak 2022-ben térhetett vissza.
Berlint aggasztja, hogy az oroszok beavatkoznak az uniós államok választásaiba
Erről beszélt a Bundesnachrichtendienst főnöke a Bundestagban. Brüsszel döntései mögött német – francia közös álláspont áll. Amíg Angela Merkel volt a német kancellár addig Orbán Viktor viszonylag védett pozícióban volt, mert mindketten az Oroszországgal való együttműködés lelkes támogatói közé számítottak, de Friedrich Merz jelenlegi kancellárt nem ilyen fából faragták: ő az atlanti együttműködés 100%-os híve. Neki is része van abban, hogy Donald Trump Putyin helyett Európát választotta. Orbán Viktor viszont mindent a Trump – Putyin paktumra tett fel. Orbánt támogatja is Trump is és Putyin is, de az Európai Unió nem! A nagy pénz Brüsszelből jön, de Orbán nem kaphat belőle, csak Magyar Péter. Kérdés, hogy Putyin és Trump átvállalja-e Orbán pénzelését az Európai Uniótól.
Trump Milei argentin elnököt támogatja meg egy baráti 20 milliárd dolláros swappal. Az amerikai elnök 100%-os politikai támogatást ígért Orbánnak a következő választásokra, de nagy kérdés, hogy ez elég lesz-e?
