Habár mi magyarok ismerjük és tudjuk, mégis mellbevágó az a lesújtó kép, amelyet egy most közzétett uniós jelentés fest. A többi között az alulfinanszírozottság, az esélyegyenlőtlenség, a megelőzés siralmas helyzete az, amire rámutat a részletes, adatokkal, tényekkel alátámasztott jelentés.
Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés Magyarországon. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A többi között között ezt állapítja meg az Európai Unió és az OECD által Magyarországról készített egészségügyi profi, amely felrója hogy
Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadás az uniós átlag fele.
2015-ben Magyarország – vásárlóerőparitáson – fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre, s a GDP egészségügyi kiadásokra fordított része mindössze 7,2% volt, ami nem éri el a 2005-ös 8,0%-ot, és sokkal alacsonyabb, mint a 9,9%-os uniós átlag. Az elemzés hozzáteszi hogy az elmúlt évtizedben az egy főre jutó egészségügyi kiadás lassú növekedése leginkább a közkiadások szigorú fékentartásának volt köszönhető.
Az egészségügyi kiadásban vállalt állami részesedés 2005. és 2015. között négy százalékponttal 67%-ra csökkent, ma pedig a hatodik legalacsonyabb az EU-n belül.
Az egészségügyi kiadás fennmaradó harmadát a háztartások főként zsebből fizetik (közvetlen lakossági hozzájárulás).
A jelentés az egészségügy hatékonyságáról azt állapítja meg, hogy a bizonyos területeken megfigyelt csökkenések ellenére Magyarország
az egyik olyan uniós ország, ahol a legmagasabb a gyógyítással egyébként elkerülhető halálozások arányszáma,
ami azt jelzi, hogy bőven van javítanivaló a hatásos egészségügyi ellátáshoz való időbeni hozzáférés terén életveszélyes állapotok esetén.
Ami az ellátáshoz való hozzáférést illeti: az esélyegyenlőséget akadályozza a zsebből fizetett kiadások (közvetlen lakossági hozzájárulás) magas szintje. Viszonylag nagyszámú alacsony jövedelmű magyar háztartás számol be kielégítetlen egészségügyi szükségletekről.
Az Európai Bizottság ma tette közzé a 28 tagállam egészségügyi elemzését és az azokat kísérő országspecifikus jelentéseket, amelyek mélyreható elemzést nyújtanak az uniós tagállamok egészségügyi rendszereiről. A lakosság egészségi állapotával és számos fontos kockázati tényezővel foglalkoznak, emellett pedig megvizsgálják az egészségügyi rendszer hatékonyságát, hozzáférhetőségét és rugalmasságát minden uniós országban. A Magyarország-jelentés itt olvasható.
A következő lépések
A jelentéseket megkapják az uniós tagállamok egészségügyi minisztériumai, majd a nemzeti hatóságok az OECD szakembereivel és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjának szakértőivel is megvitathatják azokat. Ezek az önkéntes eszmecseréka jövő év elejétől indulnak, lehetőséget nyújtanak a minisztériumoknak arra, hogy megbeszéljék egymással a főbb kihívásokat, és együttesen megfelelő szakpolitikai válaszokat dolgozzanak ki.
Az átfogó és a különböző adottságokat tekintetbe vevő elemzések hiánya már régóta lényeges akadályt jelent az egészségpolitikai döntéshozók számára. Ezért a hiányzó ismeretek pótlása érdekében a Bizottság ebben a hónapban lezárta az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban elnevezésű kezdeményezés első kétéves szakaszát – emlékeztet a brüsszeli közlemény, amelynek főbb megállapításai a következők:
Kiegyensúlyozottabbá kell tenni a megelőzéssel kapcsolatos beruházásokat és mérsékelni kell a hozzáférésben meglévő egyenlőtlenségeket;
Szilárd alapellátási rendszert kell kialakítani, hogy a betegek ne a sürgősségi osztályokat terheljék (ma a nem megfelelő alapellátás miatt a betegek 27%-a a sürgősségi osztályt keresi fel);
Integrált ellátást kell kialakítani;
Proaktív egészségügyi munkaerő-tervezés és -előrejelzés kell;
Digitális rendszerre kell átállni.
