Óriási a szakadék a fejlett Skandinávia és az elmaradott Délkelet-Európa között – állapítja meg a Politico európai kiadása. A végeredmény az, hogy az 500 milliós egységes piac fikció, mert az EU polgárainak csaknem fele alig vagy egyáltalán nem használja az internetet. Ugyanis drága – legalábbis a jövedelmekhez képest.
Míg a magyarok vagy bolgárok jövedelmük viszonylag jelentős részét költik arra, hogy egyáltalán legyen internetkapcsolatuk addig Skandináviában ezt természetesnek veszik, hiszen csaknem ingyen van. Nem azért, mert annyira olcsó, hanem mert a jövedelmekhez képest nem éri el annak 1%-át sem.
Finnországban 0,95%, Svédországban 0,97%. A listavezető Ausztria, ahol csak 0,66%. Ehhez képest Magyarországon 7,15. Nálunk rosszabbul csak Bulgária teljesít az uniós államok közül: 7,75%. Érdekes, hogy Románia ezen a téren sokkal jobban áll: 1,85%, Lengyelország 1,47%, Csehország 3,44%. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy
Németországban és Nagy Britanniában az emberek 80%-a vásárolt már az interneten,
Olaszországban és Spanyolországban minden második, de Romániában csak minden nyolcadik.
Az EU átlaga így 55% míg az Egyesült Államoké 79%. És akkor még nem beszéltünk Kelet-Ázsiáról mindenekelőtt Japánról és Dél Koreáról, ahol a digitalizáció jóval előrébb tart mint Európában.
A Politico technikai szerkesztőségének vezetője megállapítja:
ilyen körülmények között az egységes uniós szabályozás még ronthat is a helyzeten, mert annyira különböző egymástól a különböző tagállamok életszínvonala.
Még rosszabb hír az elmaradottabb déli és keleti tagállamok számára: a különbség a fejlett észak és a többi régió között inkább nő, mint csökken. Skandinávia a globális gazdaság élvonalában van, nem utolsósorban amiatt, hogy az internetes hozzáférés tekintetében szinte mindenkit megelőz. A leszakadó Dél és Kelet viszont attól is szenved, hogy polgárai jóval kevésbé nyitottak az internet használatára, mint a skandinávok.
Összefügg ez az iskolarendszerrel is, hiszen az informatika kiemelt tantárgy Skandináviában míg a többi tagállamban futottak még kategóriában van.
A digitális analfabéták száma jóval nagyobb az EU déli és keleti tagállamaiban mint északon,
ahol szisztematikusan igyekeznek megteremteni az egész társadalom átállását az informatika korára. A helyzet persze nem reménytelen, hiszen Észtország épp a skandináv államokat utánozva jutott el a digitális személyi igazolványig, mely már a polgárok összes fontos adatát tartalmazza.
Az egységes informatikai rendszer tehát a Politico szerint a jövő zenéje, de ennek ellenére az 500 milliós piac olyan jelentős, hogy mindenki csakis a saját kárára hagyhatja azt figyelmen kívül.
