Putyin rakétákat küld Kubába, miközben Havanna titokban az USA-val tárgyal Mexikóvárosban
Fokozódik a geopolitikai feszültség a Karib-térségben: Vlagyimir Putyin légvédelmi rakétákat telepített Kubába, miközben a kubai vezetés magas rangú küldöttsége Mexikóvárosban tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel. A kettős játék hátterében az áll, hogy a kommunista rendszer súlyos válságba került, és a kubai vezetők a kapituláció feltételeiről egyeztetnek Washingtonnal.
Kuba válságban: tárgyalások a CIA-val
Donald Trump amerikai elnök a napokban jelezte: „tárgyalásos megegyezést akarunk Kubával”. Havanna erre gyorsan reagált. Miguel Díaz‑Canel kubai elnök az állami televízióban közölte:
„Készen állunk a tárgyalásokra az Egyesült Államokkal, a kölcsönös tisztelet alapján.”
A kubai delegációt Alejandro Castro Espín tábornok, Raúl Castro fia vezeti Mexikóvárosban, ahol a CIA egyik vezetőjével folytat megbeszéléseket. A tábornok a rendszer egyik legmegbízhatóbb fegyveres egységét irányítja, és kulcsszereplője a kubai hatalmi struktúrának.
Olaj nélkül összeomlik a rendszer
Kuba évtizedeken át Venezuelától kapta az olajat, ám ez az ellátás megszűnt, miután amerikai kommandósok az év elején elrabolták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét. Helyére az USA támogatásával Delcy Rodríguez alelnök került, aki azonnal leállította az olajszállítást Kubába.
A szigetország így energia‑összeomlás szélére került: az áramellátás már most is akadozik, és olaj nélkül humanitárius válság fenyeget. Mexikó vállalta át ideiglenesen a szállításokat, de Claudia Sheinbaum mexikói elnök figyelmeztetett: ez csak átmeneti segítség.
Trump igyekezett megnyugtatni Mexikót:
„Nem lesz humanitárius katasztrófa, ha megállapodunk Kubával.”
Putyin rakétái kevés védelmet jelentenek
Moszkva közben légvédelmi rakétákat küldött Kubába, ám ezek hatékonysága erősen kérdéses. Az orosz rendszer Venezuelában már csődöt mondott: amerikai kommandósok mindössze három óra alatt elrabolták Madurót, miközben az orosz technika képtelen volt megvédeni.
A kubai vezetés tisztában van ezzel, ezért kezdett tárgyalásokba Washingtonnal – a rakéták inkább politikai jelzésnek tűnnek, mint valódi katonai erőnek.
Történelmi párhuzam: újra a rakéták árnyékában
A helyzet sokak szerint a kubai rakétaválságot idézi. 1961-ben a Szovjetunió nukleáris rakétákat telepített a szigetre, ami majdnem világháborúhoz vezetett. Végül Hruscsov visszavonta a fegyvereket, és a konfliktus diplomáciai úton rendeződött.
Most is hasonló a dinamika: egy gyengülő rendszer külső támogatásra szorul, miközben a nagyhatalmak saját érdekeik szerint mozgatják a szálakat.
Trump: „Kuba újra szabad ország lesz!”
Trump látványos külpolitikai akciókkal igyekszik erősíteni pozícióját a novemberi kongresszusi választások előtt. Ha elveszíti a többséget a képviselőházban, mozgástere jelentősen beszűkülhet.
A kubai rendezést Marco Rubio külügyminiszter felügyeli, akinek családja maga is Kubából menekült Floridába. Trump korábban letiltotta a kubai emigránsok hazautalásait – évi 133 millió dollárt –, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Havannára.
Mit akar Washington? Venezuelai forgatókönyv Kubában
A Wall Street Journal értesülései szerint Trump a venezuelai modell megismétlésére készül: a rezsim maradhat, ha együttműködik Washingtonnal. A külügy már jelezte Havannának: első lépésként engedjék szabadon a politikai foglyokat.
A tárgyalások Mexikóvárosban folytatódnak, ahol Alejandro Castro Espín tábornok a CIA vezetőivel egyeztet. A háttérben pedig ott lebeg a kérdés: vajon a kommunista rendszer túléli-e ezt a válságot, vagy a történelem ismétli önmagát?
Putyin rakétákat küld Kubába, miközben Havanna titokban az USA-val tárgyal Mexikóvárosban
Fokozódik a geopolitikai feszültség a Karib-térségben: Vlagyimir Putyin légvédelmi rakétákat telepített Kubába, miközben a kubai vezetés magas rangú küldöttsége Mexikóvárosban tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel. A kettős játék hátterében az áll, hogy a kommunista rendszer súlyos válságba került, és a kubai vezetők a kapituláció feltételeiről egyeztetnek Washingtonnal.
Kuba válságban: tárgyalások a CIA-val
Donald Trump amerikai elnök a napokban jelezte: „tárgyalásos megegyezést akarunk Kubával”. Havanna erre gyorsan reagált. Miguel Díaz‑Canel kubai elnök az állami televízióban közölte:
„Készen állunk a tárgyalásokra az Egyesült Államokkal, a kölcsönös tisztelet alapján.”
A kubai delegációt Alejandro Castro Espín tábornok, Raúl Castro fia vezeti Mexikóvárosban, ahol a CIA egyik vezetőjével folytat megbeszéléseket. A tábornok a rendszer egyik legmegbízhatóbb fegyveres egységét irányítja, és kulcsszereplője a kubai hatalmi struktúrának.
Olaj nélkül összeomlik a rendszer
Kuba évtizedeken át Venezuelától kapta az olajat, ám ez az ellátás megszűnt, miután amerikai kommandósok az év elején elrabolták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét. Helyére az USA támogatásával Delcy Rodríguez alelnök került, aki azonnal leállította az olajszállítást Kubába.
A szigetország így energia‑összeomlás szélére került: az áramellátás már most is akadozik, és olaj nélkül humanitárius válság fenyeget. Mexikó vállalta át ideiglenesen a szállításokat, de Claudia Sheinbaum mexikói elnök figyelmeztetett: ez csak átmeneti segítség.
Trump igyekezett megnyugtatni Mexikót:
„Nem lesz humanitárius katasztrófa, ha megállapodunk Kubával.”
Putyin rakétái kevés védelmet jelentenek
Moszkva közben légvédelmi rakétákat küldött Kubába, ám ezek hatékonysága erősen kérdéses. Az orosz rendszer Venezuelában már csődöt mondott: amerikai kommandósok mindössze három óra alatt elrabolták Madurót, miközben az orosz technika képtelen volt megvédeni.
A kubai vezetés tisztában van ezzel, ezért kezdett tárgyalásokba Washingtonnal – a rakéták inkább politikai jelzésnek tűnnek, mint valódi katonai erőnek.
Történelmi párhuzam: újra a rakéták árnyékában
A helyzet sokak szerint a kubai rakétaválságot idézi. 1961-ben a Szovjetunió nukleáris rakétákat telepített a szigetre, ami majdnem világháborúhoz vezetett. Végül Hruscsov visszavonta a fegyvereket, és a konfliktus diplomáciai úton rendeződött.
Most is hasonló a dinamika: egy gyengülő rendszer külső támogatásra szorul, miközben a nagyhatalmak saját érdekeik szerint mozgatják a szálakat.
Trump: „Kuba újra szabad ország lesz!”
Trump látványos külpolitikai akciókkal igyekszik erősíteni pozícióját a novemberi kongresszusi választások előtt. Ha elveszíti a többséget a képviselőházban, mozgástere jelentősen beszűkülhet.
A kubai rendezést Marco Rubio külügyminiszter felügyeli, akinek családja maga is Kubából menekült Floridába. Trump korábban letiltotta a kubai emigránsok hazautalásait – évi 133 millió dollárt –, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Havannára.
Mit akar Washington? Venezuelai forgatókönyv Kubában
A Wall Street Journal értesülései szerint Trump a venezuelai modell megismétlésére készül: a rezsim maradhat, ha együttműködik Washingtonnal. A külügy már jelezte Havannának: első lépésként engedjék szabadon a politikai foglyokat.
A tárgyalások Mexikóvárosban folytatódnak, ahol Alejandro Castro Espín tábornok a CIA vezetőivel egyeztet. A háttérben pedig ott lebeg a kérdés: vajon a kommunista rendszer túléli-e ezt a válságot, vagy a történelem ismétli önmagát?
