Ennek jelenleg kevés esélye van, de a befolyásos Foreign Policy szerint profit érdekek miatt mégiscsak sor kerülhet erre hiszen ezért lobbizik Elon Musk, a világ leggazdagabb embere. Trump kijelölt külügyminisztere, Marco Rubio viszont úgy véli: falhoz kell szorítani Kínát az amerikai ipar védelmében.
Mit gondol a leendő amerikai külügyminiszter Kínáról?
“A kínai kormányzat célja világos: ők akarnak az újítás és a gyártás globális vezetői lenni. Ez elfogadhatlan az amerikai munkások számára. A versenyképességünket a globális piacon azzal tudjuk megerősíteni, hogy elsőbbséget biztosítunk azoknak az ágazatoknak, amelyek magas béreket fizetnek és a jövőt képviselik a huszonegyedik században”
– írta Marco Rubio szenátor annak a programnak a bevezetőjében, melyet a washingtoni szenátus vállalkozói bizottsága adott ki.
“A gyártás biztosabb munkaalkalmat jelent mint a pénzügyi szolgáltatások, melyek az utóbbi időben a GDP növekedését jelentették” – hangsúlyozza a washingtoni szenátus jelentése, amely nemigen vizsgálja azt, hogy az amerikai cégek milyen hatalmas profitot realizáltak Kínában, ahol a munkabérek még mindig lényegesen alacsonyabbak mint az Egyesült Államokban. Ezért Elon Musk, aki talán Donald Trump legfontosabb tanácsadója, nem véletlenül Sanghajban állítja elő a legtöbb Teslat, és egy újabb gyárat is akar építeni Kína gazdasági fővárosában, amely a mesterséges intelligencia fejlesztését kívánja beépíteni az új járművekbe, melyek egy része már sofőr nélkül közlekedik majd. Emiatt Elon Muskot sokan bírálják a washingtoni kongresszusban, de a profit szempontok mellette szólnak, hiszen
egy szoftverfejlesztő éves fizetése az USA-ban általában 100 ezer dollár fölött jár míg Kínában vagy Indiában 30 ezer dollárt kell csak kifizetni ugyanazért a munkáért.
Ráadásul Kínában az önvezető autókkal bátrabban lehet kísérletezni a kedvező törvényi háttér miatt. Elon Musk rendszeresen tárgyal Li Csiang miniszterelnökkel, akivel annak idején együtt indították el a Tesla termelést Sanghajban, ahol a jelenlegi miniszterelnök akkoriban a kommunista párt titkára volt. Egyik elődjét úgy hívták Sanghajban, hogy Hszi Csin-ping, akit Trump meghívott az elnöki beiktatására január 20- ára.
Új kereskedelmi paktum az USA és Kína között?
Erről ír a Foreign Policy, amely arra utal: Scott Bessent kijelölt pénzügyminiszter egyáltalán nem híve annak, hogy azonnal magas vámtarifákat vezessenek be Kínával szemben hanem úgy tekinti Trump ezzel kapcsolatos kijelentéseit mint fenyegetéseket, melyeket azután ki lehet használni, ha tárgyalóasztalhoz ülnek Pekinggel. A Foreign Policy emlékeztet arra, hogy 2020 januárjában vagyis pontosan a hatalom átadásának idején aláírtak egy megállapodást az USA – Kína kereskedelemről azzal a kitétellel, hogy hamarosan megtárgyalják az egyezményt is, de ez hat éve várat magára.
Ma megállapodás feltételei rosszabbak hiszen Kína elárasztja a globális piacot termékeivel hatalmas kereskedelmi többletet halmoz fel, és ez mindenütt, nemcsak az Egyesült Államokban negatív reakciókat vált ki. Jelenleg egy kereskedelmi egyezmény az USA és Kína között elérhetetlennek látszik, de Trump épp azzal reklámozza magát, hogy ő mindenkivel tárgyal és az USA érdekében bármilyen alkut megköt.
Az biztos, hogy az USA többet követel most Kínától mint hat évvel ezelőtt: különösen sürgető ez a licenc jogok és a technológia terén különös tekintettel a számítógépes felhőre és a mesterséges intelligenciára. A két óriás közötti kereskedelmet, ahol még mindíg óriási a kínai többlet, nem annyira büntető vámokkal lehetne kiegyensúlyozottá tenni hanem mennyiségi kvótákkal – javasolja a Foreign Policyban Wendy Cutler, az Asia Society Policy Institute alelnöke. Trump 2020-ban nagyon büszke volt a megállapodásra, amely előírta, hogy Kína legkevesebb 200 milliárd dollár értékben vásárol amerikai árut és szolgáltatásokat a következő két évben. Csakhogy ebből semmi sem lett. Most talán fennáll a lehetősége annak, hogy a világ két legnagyobb hatalma kereskedelmi háború helyett megállapodjon egymással – hangsúlyozza a Foreign Policy.
Peking meg akar állapodni
Ezt hangsúlyozta Hszi Csin-ping elnök amikor üdvözölte a US – China Business Council évvégi ünnepi gáláját. Janet Yellen pénzügyminiszter arra kérte utódát, hogy
“tartsa fenn a párbeszédet Kínával, melyet sikerült helyreállítani.”
A távozó amerikai pénzügyminiszter múlt ősszel egy hetet tárgyalt Kínában, ahol megígérte a kínai vezetőknek: amennyiben marad a demokrata adminisztráció, akkor köthetnek valamiféle egyezményt a kereskedelemről. A demokraták veszítettek a választáson, ahol a kampány során Trump hevesen bírálta Kínát, de nagy kérdést, hogy mit tesz a gyakorlatban.
Hszi Csin-ping elnök felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az USA vezetői fennhangon bírálják Kínát addig a gyakorlatban együttműködnek vele. A két ország kereskedelme tovább növekedett tavaly a szankció ellenére: 4,2%. Még jelentősebb a növekedés hogyha figyelembe vesszük azt, hogy az USA szankciók miatt sok kínai cég Mexikón, Vietnamon vagy más országon keresztül exportál az Egyesült Államokba. Így került Mexikó Kínát megelőzve az első helyre az USA kereskedelmében. Ez úgy vált lehetségessé, hogy Mexikó jelentős mértékben növelte importját Kínából, amelyet Biden éppúgy szankciókkal sújtott mint Donald Trump.
