Kezdőlap Címkék Profit

Címke: profit

A profit mindenek fölött

A Coca Cola és a Pepsi Cola még mindig csinál profitot Oroszországban   bár már réges-régen bejelentették távozásukat. A furcsa anomáliára a Bloomberg hívta fel a figyelmet arra utalva, hogy sok más nyugati cég és bank még mindig pénzt csinál Oroszországban, melyet szankciók sújtanak Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt.

A Coca Cola az elsők között reagált az orosz agresszióra – 2022 február 24, és már a szankciók bejelentése előtt arra kérte partnereit, hogy vonják ki termékeit az orosz piacról. Eltelt több mint két év, a híres logo még mindig ott virít Oroszországban, vajon miért? A magyarázat meglehetősen egyszerű: Oroszországban a Coca Colát a Multon Partners állítja elő, ez pedig egy önálló cég, a Coca Cola HBC tulajdona. Ez a cég nem a New York-i hanem a londoni tőzsdén van bejegyezve. Ebben a Coca Cola HBC-ben az anyacégnek csak 21%- os részesedése van.

Így történhetett meg, hogy a Multon Partners vígan a piacra dobhatta a Dobry Colát – Jó Colát” – amely majdnem pontosan ugyanolyan mint az eredeti, melyet “kivontak a forgalomból.”

Mi történt? A Coca Cola egyszerűen csak átpasszolta az üzletet a Coca Cola HBC-nek, amely profitot csinál a Dobry Colával. Aki eredeti Coca Colát szeretne inni, annak sem kell sokáig keresgélnie Moszkvában vagy Szentpéterváron hiszen Grúzián vagy Kazahsztánon keresztül akadálytalanul importálják a híres amerikai italt Oroszországba.

Putyin minden eszközzel igyekszik megőrizni a béke látszatát a hátországban, ezért nem sokkal az Ukrajna elleni támadás után

hoztak egy olyan törvényt Oroszországban, hogy immár nem kötelező “a nem baráti államok” szabadalmi jogának figyelembevétele

vagyis a híres márkákat nyugodtan lehet használni a jogok tulajdonosának hozzájárulása nélkül is. Így a Coca Cola továbbra is harmadik az orosz piacon 6%-os részesedéssel. Ebből persze nem szabad arra következtetni, hogy a Coca Cola nem érezte meg a háború hatását: 2021-ben még piacvezető volt 26%-os részesedéssel Oroszországban, ahol lassan kapaszkodik vissza. Tavaly 12%-kal több Coca Colát adtak el Oroszországban mint egy évvel korábban. Közben a Coca Cola atlantai központjában a vezérkar mossa kezeit mondván: mi kiadtuk a kezünkből az irányítást. A profitot persze besöprik hiszen 21%-os részesedésük van a Coca Cola HBC-ben.

A Pepsi a Coca Cola nyomában

A Pepsi is rögtön kivonta híres termékeit az orosz piacról Putyin agresszióját követően ám ezután  új hasonló kínálattal állt elő, melyet a cég féltucat gyárában állítanak elő Oroszországban.

Tavaly a Pepsi orosz részlegének eladásai 12%-kal növekedtek, és elérték a 209 milliárd rubelt – ez 2,3 milliárd dollárnak felel meg.

A Yale School of Management tanulmányt készített arról, hogy miképp reagáltak a nyugati cégek Putyin Ukrajna elleni agressziójára? Több mint ezer cég jelezte, hogy csökkenti vagy épp megszünteti jelenlétét Oroszországban, de több mint két évvel az ukrajnai háború kezdete után igencsak vegyes a kép. Nem véletlenül hiszen Putyin minden eszközzel igyekszik akadályozni a nyugati cégek távozását lehetetlenné téve az orosz leányvállalatok eladását tisztességes áron. Az Unilever és a Nestlé nevetségesen alacsony árajánlatot kapott távozáskor, a dán Carlsberg és a francia Danone orosz cégeit egyszerűen el akarták kobozni, és ennek árnyékában kellett tárgyalniuk az oroszok által kijelölt vásárlókkal.

Más nyugati cégek viszont vígan maradtak: Auchan, Benetton, Subway stb. Arra hivatkoznak, hogy ők távol állnak a hadiipartól.

Putyin hadigazdaságra állította át Oroszországot, ezért tavaly 3,6% os volt a növekedés. Rekord minimumra, 2,6%-ra csökkent a munkanélküliség Oroszországban, ahol számos ágazatban munkaerőhiányt tapasztalnak. A munkabérek nőnek, így a piacon szép profitokat lehet elérni. Csak épp az jelent gondot, hogy a profitot kihozzák Oroszországból.

A Coca Cola orosz részlege tavaly megnégyszerezte profitját Oroszországban, és ezzel felülmúlta az ukrajnai háború előtti szintet – közölte a Business Insider, amely arról nem számolt be, hogy sikerült-e kihozni a pénzt az amerikai cégnek a szankciók sújtotta Oroszországból?

A kapitalizmus veszélyezteti a demokráciát

A 80-as évek óta az amerikai kapitalizmus alapelvévé vált, hogy a győztes mindent visz. Ennek következtében néhány technológiailag domináns cég monopolizál egész szektorokat. A vesztesek pedig a fogyasztók, a munkavállalók, a gazdasági növekedés. Ezzel a piaci erővel azután együtt jár a politikai befolyás is, ez pedig etikailag ellentétes a demokráciával – írja Mordecai Kurz a Project Syndicate oldalon.

Az Egyesült Államokban az elmúlt évszázadokban azt hirdették, hogy a szabad vállalkozás és a demokrácia kéz a kézben járnak, de a gazdasági tények arra késztetnek, hogy felülvizsgáljuk ezt az állítást.

Csakhogy a technológiai verseny más – állítja a szerző, a Stanford egyetem emeritus közgazdász professzora. A Stanford egyetemről indult az informatikai forradalom, mely átformálta a gazdaságot és a társadalmat mindenütt a világon. Mi jellemzi a technológiai versenyt? – teszi fel a kérdést a nyugdíjas közgazdász professzor, aki könyvet is írt erről.

“A technológiai verseny győztesei különböző stratégiákkal  uralják a piacot: állandóan technológiai újításokat vezetnek be, felvásárolják a vetélytársakat , megakadályozzák, hogy más cégek  új szabadalmakkal bejussanak a piacra. Domináns szerep a technológiában – ez a piaci uralom alapja. Ily módon a domináns cég extraprofitra tesz szert.”

Hogy reagálnak erre a vetélytársak? “Inkább az együttműködést választják, mert látják, hogy a domináns cég mennyire uralkodik a piacon.”

Mi a következmény?

“Nincs verseny a technológiában, és a kreatív rombolás nem állítja helyre a gazdasági egyensúlyt.”

Milyen hatása van ennek a politikai életre?

“A gazdasági és politikai hatalomnak olyan koncentrációja jön létre, mely már a demokráciát fenyegeti.”

A rendszer nem hatékony

“Ha egy monopolhelyzetben levő cég emeli az árait , akkor monopolista profitot zsebel be. Ez a gazdasági tényezők: a munka és a tőke nem hatékony újraelosztásához vezet. Jelentősen csökken a termelés, és mérséklődik a munka és a tőke beáramlása az ágazatba. Ha ennyire kiterjed a piaci uralom, akkor csökkennek a beruházások és a bérek. A végeredmény: kisebb jövedelem, alacsonyabb fogyasztás, a tőke állomány értékének csökkenése.”

Tegyük hozzá, hogy az Apple, a Google, a Microsoft vagy a Facebook növekedése eddig nem ezt bizonyította, de nem tudjuk, hogy milyen lett volna a helyzet, ha ezek a cégek nem monopolizálják nemcsak az amerikai, de a világpiacot is.

Mitől ilyen sikeresek ezek az óriások?

“Korábban a jövedelem két részre oszlott: az egyik részt a tőkebefektetők kapták, a másik részt a munkavállalók. Ezeknél a domináns cégeknél három részre oszlik a profit: munkavállalók, részvényesek és monopolista extra profit. Ki kapja a monopolista extra profitot? Azok, akiknek szabadalmi jogaik vannak a technológiára.”

A Stanford egyetem emeritus professzora így fogalmazza meg a dilemmát: ”a monopolista piac jelentős visszaélésekre ad alkalmat, ahogy ezt sok tény bizonyítja. Például azzal, hogy erős korlátokkal védelmezik a piaci monopóliumot az új vetélytársakkal szemben. Félredobhatnak új technológiákat, rákényszeríthetnek vetélytársakat arra, hogy eladják a cégüket. Az eredmény az, hogy a GDP lassabban növekszik mint ahogy növekedhetne.”

A munkavállalók a vesztesek

“Az amerikaiak döntő többségének a reáljövedelme csökkent vagy épphogy növekedett az elmúlt időszakban. A monopolista profit az újításokhoz kapcsolódik, de hát csak nagyon kevesen foglalkoznak ezzel. Kik húznak hasznot a technológiai újításból? Maga az újító, egy szűk pénzügyi tanácsadói kör, és azok, akik kezdetben megvették a cég részvényeit amikor az még olcsóbb volt.”

Mi ennek a következménye?

A jövedelme különbség növekedése. Az USA-nak ma 756 dollár milliárdosa van. A legtöbb a monopolista profitok révén gazdagodott meg.

“Ma már valaki csakis monopolista profit révén gazdagodhat meg ennyire egy életpálya során”

– állítja a Stanford egyetem nyugalmazott professzora. Aki ehhez hozzáteszi: a tőzsde ma már a monopolista profitból él. Már 2019-ben a tőzsdei forgalom 75%-át ez adta, és a tendencia azóta csak erősödött: a nagy informatikai cégek befolyása meghatározóvá vált.

A politikai következmény az amerikai társadalom megosztottsága

“Azok, akik elveszítették a megélhetésüket észreveszik , hogy ez politikai döntés eredménye. Ők fizetik meg annak az árát, hogy mások irdatlanul meggazdagodtak. Ettől gyengült meg az amerikai demokrácia. 2021 január hatodikán amikor Trump hívei megrohamozták a Capitoliumot, a résztvevők többsége olyan munkás volt, aki úgy érezte , hogy őt bizony magára hagyta a rendszer.”

Miért érezhették ezt?

“A piacok növekvő monopolizálása, az automatizálás és a globalizáció. A monopolizált piacon csökkent a munkavállalók jövedelme. Az automatizálás fokozta a jövedelem különbséget a munkások között. Amikor bevezették a futószalagot, akkor az a képzetlen munkások termelékenységének hatékonyságát növelte, és fölöslegessé tett sok szakmunkást. A munkásosztály jórésze felemelkedett a középosztály életszínvonalára. A mostani automatizálás pontosan az ellenkező hatást gyakorolja a munkaerő piacra: sok gyengén képzett munkás fölöslegessé válik míg a szakmunkások és technikusok felértékelődhetnek. Akinek nincs ma valamilyen diplomája, az jórészt rákényszerül arra, hogy a szolgáltató szektorban vállaljon alacsony presztizsű rosszul fizetett munkát.

A harmadik tényező a globalizáció, amely az USA gyári munkát jelentős részben áthelyezte Kínába.

Több tízmillió amerikai élete ment emiatt tönkre. Közben ezzel a politikai döntéshozók nem foglalkoztak. A vesztesek pedig elveszítették a bizalmukat a rendszerben.”

A választásokat az informatikai óriások nagymértékben befolyásolhatják:

”Az X és a Meta – ez a Facebook anya vállalkozása  -, melyeket egy-egy dollármilliárdos birtokol, meghatározó szerepet játszhatnak, ez pedig nem tesz jót a demokráciának.”

Hogy lehet ezen változtatni?

  • “Először megbízható adatok kellenek a monopolista profitról és az egyéni vagyonról.
  • A második az, hogy korlátozzuk a technológiai piaci dominanciát elsősorban a szabadalmi rendszer átalakításával.
  • Harmadrészt pedig olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely erősíti a demokráciát. Ez mindenekelőtt trösztellenes törvényt jelentene, adóreformot, melynek következtében a legfelső kategória közel lenne az 50%-hoz. Ezenkívül szabályozni kellene a társas oldalak működését, és jelentős mértékben támogatni a szegényebb néprétegek gyerekeinek iskoláztatását. A változások veszteseinek valamiféle kárpótlást kellene kapnia. Skandináviában már működnek hasonló intézkedések, melyek a demokrácia megerősítését szolgálják”

– írja a Project Syndicate oldalon Mordecai Kurz, a Stanford egyetem emeritus közgazdász professzora.

Egekben a hadiipar profitja az egész világon

Óriási fegyverkezési verseny alakult ki a világban azt követően, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Putyin elnök agressziója Ukrajna ellen rendkívüli mértékben megnövelte a katonai kiadásokat nemcsak a két háborúskodó országban, de a NATO tagállamokban is. Németország, amely eddig csak visszafogottan fegyverkezett, 100 milliárd eurós programot jelentett be a hadiipar fejlesztésére. Ki profitál mindebből? Mindenekelőtt a nagyhatalmak, melyek a legnagyobb fegyvergyártók is. Messze a legelső az Egyesült Államok, utána Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy Britannia következik. Az oroszok a háború miatt nem szolgáltatnak adatokat, ezért ők nem szerepelnek a Defense News listáján.

Profit rekordok

Világelső a Lockheed Martin 63,3 milliárd dolláros eredménnyel. Méregdrága harci repülőgépei hozzák a nagy profitot. Ők gyártják az F 35-ös harci gépeket, melyeket az ukránok mindenképp meg akartak szerezni, hogy ellensúlyozzák az orosz légifölényt. Érdemes megjegyezni, hogy Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején épp a Lockheed Martin ajánlatát utasította el, és helyette Gripen vadászgépeket vásárolt Svédországtól. Miért? Ma sem tudja senki a biztos választ, de felmerült a korrupció gyanúja is hiszen hatalmas üzletről volt szó egy kis ország esetében.

A második helyen is amerikai cég végzett, a Raytheon, amely 7000 páncéltörő rakétát szállított az ukrán hadseregnek. Az ő profitjuk 39,6 milliárd dollár volt tavaly.

A harmadik legeredményesebb hadiipari cég is amerikai: a Northrop Grumman, az ő profitjuk 32,4 milliárd dollár volt tavaly. Az ő sztártermékük a B 52-es lopakodó. A negyedik helyre futott be a legnagyobb kínai hadiipari cég, az AVIC. Elsősorban ez a cég látja el vadászgépekkel a kínai katonai légi flottát. Profitjuk 31 milliárd dollárt tett ki az előző évben.

A legjobb európai a brit BAE Systems lett. Ők az Aukus tengeralattjáró programnak köszönhetik főként a nagy profitot. Ez a katonai szövetség Kína ellen jött létre, és elsősorban amerikai érdekeket szolgál amint ez kiderült a tengeralattjáró programból is: Ausztrália felmondta milliárd dolláros vásárlási szándékát Franciaországban, és helyette amerikai atomtengeralattjárókat vásárol. Párizs óriási kártérítési pert indított.

Macron elnök európai hadiipart akar, de az USA leghűbb szövetségesei mint például Lengyelország, az amerikai fegyvereket preferálják. A német Rheinmetall, mely Magyarországon is gyárt harckocsikat, 5,1 milliárd dollárt zsebelt be 2022-ben.

Leghíresebb terméke a Leopard tank, mely az ukrajnai hadszíntéren is bizonyított bár a beígért nagy offenzívából egyelőre semmi sem lett.

Az Európai Unió hadügyminiszterei kedden vitatják meg az európai hadiipar fejlesztési problémáit, és mindenekelőtt azt, hogy miképp tudják lőszerrel ellátni Ukrajnát. Az Európai Unió újabb 500 millió eurót akar átutalni Ukrajnának fegyvervásárlásokra.

Szijjártó Péter külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy

“ez nem Ukrajnának szóló támogatás. Ez az 500 millió euró arról szól, hogy azok az uniós államok, melyek szuverén módon úgy döntöttek, hogy fegyvert szállítanak Ukrajnának, ebből a pénzből kapják vissza a fegyverek árának egy részét.”

Ryanair:  profit az egekben

Rekord forgalmat ért el az áremelés ellenére a fapados légitársaság, amely azt jósolja, hogy az éves profit minden eddigi rekordot megdönt majd.

105,4 millió utas választotta a Ryanairt a második és harmadik negyedévben. Ez 11%-os forgalom növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Az áremelés átlagosan ebben az időszakban 24% volt, és ez óriási profitot eredményezett: csaknem 60%-os volt a növekedés az előző év hasonló időszakához képest , és elérte a 2,18 milliárd eurót. A pandémia után az egész világon fellendült a légiforgalom, ezért merte a Ryanair megemelni az árakat, melyeket akkor elsősorban az üzemanyag költségekkel indokoltak. A főnök szemmel láthatóan elégedetten nyilatkozott a kiváló eredmények láttán:

“Nagyon örülünk ennek a hathónapos pénzügyi eredménynek, mely elsősorban a kitűnő húsvéti és nyári forgalomnak köszönhető”

– mondta Michael O’Leary vezérigazgató.

Lesz-e újabb áremelés? Ez érdekli elsősorban a fapados járatok utasait. A Ryanair 15% körüli áremelést irányoz előre 2023 utolsó hónapjaira. Jelenleg egy átlagos Ryanair fapados jegy 58 euró – írja a BBC gazdasági rovata. Amely hozzáteszi, hogy a légitársaságok nyáron keresik a legtöbbet, és télen kisebb forgalommal és bevétellel kell számolniuk.

A Ryanair optimistán nyilatkozik: az előzetes foglalások jól alakulnak, különösen a karácsonyi időszakban számítanak sok utasra.

Profit rekord jöhet

Bár a magas üzemanyag költségek lenyomják a pénzügyi mérleget, de a felemelt árak miatt mégiscsak rekordot dönthet az éves profit, melyet a Ryanair jelenleg 1,85-2,02 milliárd euróra becsül. Természetesen sietnek ehhez hozzátenni, hogyha előre nem látható fejlemények következnek be az ukrajnai vagy a közel-keleti háborúban, akkor borulhat minden üzleti számítás.

A Világbank nemrég azt közölte, hogyha elfajulnak a háborús fejlemények a Közel Keleten, akkor egy hordó olaj ára felmehet akár 150 dollárra is. Jelenleg az olajár visszament arra a szintre, ahol a Hamász október hetediki terrortámadása előtt volt.

Az Európai Unió utánanéz annak, hogy miért is emelik az árakat a légitársaságok? Erről nyilatkozott az uniós közlekedési biztos a londoni Financial Timesnak. Adina Valea elmondta a brit üzleti lapnak, hogy

“A brüsszeli bizottság természetesen nem ellenőrizheti a piaci árakat, de szeretné tudni, hogy mi miért történik – elsősorban a fogyasztók védelmében.”

A brüsszeli bizottság a múlt hónapban tett közzé jelentést a légiforgalomról, és ebben az áll, hogy a jegyek ára átlagosan 20-30%-kal emelkedett 2019-hez képest. A Covid pandémia rendkívüli helyzetet teremtett a légiközlekedésben is, ezért jelenleg 2019-et tekintik viszonyítási alapnak ebben az üzletágban is.

Távolról sem minden légitársaság vészelte át oly jól a nehéz időszakot mint a Ryanair.
Miért? – kérdezték a szakértőket a BBC Today című műsorában. A válasz Shanti Kelementől, az M&G Wealth befektetési főnökétől:

”A Ryanairnek volt viszonylag a legkisebb az adóssága, ezért könnyebben tudott játszani az áremelésekkel mint a vetélytársai a légiközlekedésben.”

Rekord profit Európa leggazdagabb luxus cégénél

A 72 éves Bernard Arnault dörzsölheti a kezét, mert az LVMH bruttó profitja 44%-al magasabb mint 2019-ben volt – írja az üzleti körök lapja, a párizsi Les Échos.

28,7 milliárd eurós üzleti forgalmat produkált az első félévben a francia luxus cég, amelyhez a Louis Vuitton vagy a Christian Dior is tartozik. Ez 53%-os növekedést jelent a tavalyi forgalomhoz képest, és 11%-ot 2019-hez viszonyítva. Még jobban mutat a bruttó profit, amely 7,6 milliárd eurót ért el. Ez pedig 44%-al magasabb mint 2019-ben és 4,6-szerese a 2020-as eredménynek. A nettó profit értéke majdnem 5,3 milliárd euro, ez tízszerese a tavalyinak, és 62%-al több mint 2019-ben. Vagyis a világjárvány nem küldte padlóra a francia luxus céget noha tavaly sokan tartottak ettől. A vírusválság miatt az emberek visszafogták kiadásaikat. Az elzárások pedig csökkentették azoknak az alkalmaknak a számát amikor be lehet mutatni a ruha költeményeket a méregdrága kiegészítőkkel.

Bernard Arnault lenyelte a Tiffanyt

A New Yorki cég megvásárlása nem ment könnyen, de végülis az eredmények igazolták Arnault-t, aki üzleti karrierjét New Yorkban kezdte, így jól ismerte a Tiffanyt. Az ékszereket árusító cég kiválóan teljesített az első félévben – hála elsősorban a remek eladásoknak Kínában. A szakértők kiemelik, hogy az LVMH globális politikájának köszönheti sikereit hiszen Európa gyengélkedett a vírusválság miatt, de Kelet Ázsia és Észak Amerika továbbra is vásárolta a luxus cikkeket – a pandémia ellenére is.

Nem csoda, hogy Bernard Arnault, Európa leggazdagabb embere, elégedett: „kiváló első félévünk volt, mert most arathattuk le a termését annak, hogy folyamatosan beruháztunk és újítottunk a vírus válság idején is. A kreativitás, a kiváló minőség és termékeink tartóssága eredményezte azt, hogy le tudtuk küzdeni a globális válság hatásait. Két fő eseménye volt az első félévnek : megszereztük a Tiffanyt és újra megnyitottuk a Samaritaine áruházat Párizsban. Az LVMH jó pozícióban van ahhoz, hogy az újraindulás során megőrizze vezető helyét a világ luxus iparában. Franciaország az alapja a vállalkozásunknak, amelynek az eredményei hozzájárulnak Franciaország sikereihez” – hangsúlyozta Bernard Arnault, aki idős kora ellenére továbbra is elnök-vezérigazgatója az LVMH luxus cégnek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK