Kijev polgármesterének testvére, aki korábban világbajnok bokszoló volt, a német közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkozott arról, hogy semmi jóra nem számít a közeli jövőben Ukrajnában.
„Az oroszok továbbra is el akarják foglalni Kijevet” – hangsúlyozza Vlagyimir Klicsko. Moszkva csökkentette csapatainak létszámát az ukrán főváros körül, és a Donbasz megtámadására koncentrál. Vlagyimir Klicsko, a területi milícia katonája, aki úgy véli, hogy bár most Kelet és Dél Ukrajna az orosz hadsereg csapásainak célpontja, nem mondtak le az ukrán főváros megtámadásáról.
„Mariupol városa még nem esett el, ahogy az oroszok állítják, de a helyzet ott szörnyű. Nem tudom, hogy hány ezer civilt öltek meg az orosz katonák, mint ahogy azt sem tudom, hogy hány polgári személy rekedt a kikötővárosban. Ennek ellenére Mariupol még mindig harcol.”
Miért nem fogadták a német elnököt Kijevben?
Öt uniós tagállam elnöke készült Ukrajna fővárosába, hogy személyes jelenlétével növelje Zelenszkij elnök és az ukránok önbizalmát: az Európai Unió nem hagyja Ukrajnát magára ebben a nehéz helyzetben! Négyen tárgyaltak is Zelenszkij ukrán elnökkel: Lengyelország és a három balti ország államfője. Az ukrán fél azonban nem kívánta fogadni Németország köztársasági elnökét! Aki emiatt nem is ment el Kijevbe! Miért? Mert amikor Merkel kancellár külügyminisztere volt, akkor a német-orosz kapcsolatok legfőbb szószólójává vált Berlinben. Bírálta Ukrajnát és Lengyelországot amiért azok az Északi Áramlat 2 gázvezetéket a Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlították. Vlagyimir Klicsko erről azt nyilatkozta, hogy természetesen fogadják Németország államfőjét Kijevben, de csak azután, hogy önkritikát gyakorolt amiatt, hogy aktívan szorgalmazta a németek együttműködését Putyin orosz elnökkel. Akkoriban Putyin, aki jól beszél németül, a Bundestagban is szívesen látott vendég volt. Német nyelvű beszédét a képviselők megtapsolták a törvényhozásban.
Steinmeier köztársasági elnök azóta önkritikát gyakorolt, és elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen.
A régi német vezetők közül maga Merkel kancellár is jó kapcsolatot ápolt Putyinnal , akivel felváltva beszélgettek németül és oroszul. Most Merkel azonnal elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Nem úgy mint elődje, Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár, aki ma is tagja a Rosznyeft igazgató tanácsának és az Északi áramlat kettő vezetőségének. Schröder közvetíteni próbál Moszkva és Kijev között – kevés sikerrel.
A szakítás méregdrága lenne
Olaf Scholz kancellár, aki Merkel kormányában pénzügyminiszter volt, rámutatott arra, hogyha megszakítanák az energia importot Oroszországból, akkor ez csillagászati összegbe: 240 milliárd euróba kerülhetne. Hiába követeli ezt Ukrajna, az Európai Unió vezető hatalma ezt egész egyszerűen nem engedheti meg magának. Jól tudja ezt Putyin elnök is, aki egy gazdasági tanácskozáson kijelentette: az Európai Uniónak rövid távon nincs alternatívája az orosz energia kiváltására. Ami a hosszabb távot illeti: Putyin szerint Oroszország Kínába és Indiába fog energiát exportálni, hogy ezzel ellensúlyozza az uniós energia piac fokozatos elvesztését.
