Kínai rulett – egy oligarcha önéletrajza

0
664
AAW

Kínában minden a személyes kapcsolat – ez derül ki az emigrációban élő oligarcha emlékirataiból. Desmond Shum Sanghajban született, és Hongkongban nőtt fel. Jó diplomát szerzett, de ez kevés volt a karrierhez Kínában, ahol a kommunista pártelit irányítja a piacgazdaságot. A kapcsolat a pártelithez meghatározó fontosságú.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja úgy vált Kína leggazdagabb emberévé, hogy a tartomány akkori kommunista párttitkárával, Hszi Csinpinggel épített ki jó kapcsolatot. Hszi Csinping első számú vezető lett Kínában, Jack Ma pedig az első számú vállalkozó.

A frissen megválasztott Trump elnök vele előbb találkozott mint Kína elnökével. “Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt” – mondta akkor Donald Trump. Csakhogy Kínában is eljött az oligarchák megrendszabályozásának ideje. Jack Mát megfegyelmezték Pekingben: ma már szerény ember, aki büszkén mutogatja kommunista párttagkönyvét.

Desmond Shum nem akart így járni, ezért inkább emigrált az Egyesült Államokba, ahol kiadta a Kínai rulett című könyvet. Amely annyira szókimondó, hogy Peking megpróbálta megakadályozni a kiadását. Nem mást küldött e célból Desmond Shum nyakára mint ex nejét, akinek kulcsszerepe volt az oligarcha karrierjében. A feleség “eltűnt” annak a kampánynak a során, mely az oligarchák megrendszabályozására irányult. Amikor ex férje meg akarta jelentetni emlékiratait, akkor hirtelen felbukkant, és megpróbálta lebeszélni az oligarchát a könyv kiadásáról. Sikertelenül. Mi zavarta annyira Pekinget ebben a könyvben?

Madame 30%

Az derült ki, hogy az oligarcha úgy csinált üzleti karriert, hogy neje a bizalmába férkőzött Kína akkori kormányfőjének, Ven Csiapaonak, aki tagja volt a kommunista párt legfelső vezetésének is. A miniszterelnök mindenben támogatta a leleményes üzletembert, cserében neje minden üzlet után 30%-ot kapott. Nem csoda, hogy a New York Times ebben az időben azt írta: a kínai kommunista vezetés minden egyes tagja dollár milliárdos! A New York Times tudósítóját kiutasították, és az amerikai lap online kiadása napokig elérhetetlenné vált Kínában.

Ezt követően került hatalomra Kínában Hszi Csinping, aki korrupció ellenes kampány révén akarta megerősíteni a hatalmát. Legfőbb vetélytársait korrupcióra hivatkozva buktatta meg: egyikük palotájában arra találtak bizonyítékot, hogy a magasrangú kommunista család vagyona meghaladta a 12 milliárd dollárt! A családfő életfogytig tartó börtönbüntetését tölti mindmáig. Hszi Csinping elnök pedig arra készül, hogy bebetonozza a hatalmát az őszi pártkongresszuson.

A kapcsolatok továbbra is mindent jelentenek Kínában, melyet az 1949-ben hatalomra került kommunista párt vaskézzel irányít. Az oligarcha házaspár például 200 ezer dollárt költött egy olyan rendszámra, amelyikből azonnal kiderült: legfelsőbb körökhöz van kapcsolatuk.

A kínai rulett című könyv arra utal, hogy a szerencse ugyancsak forgandó, mert senki sem tudhatja, hogy kapcsolati hálója meddig működik és meddig védelmezi őt a közös érdekek alapján. Ha pedig bukik a hálózat vezére, akkor csak a csoda segíthet a hálózat tagjain. Így járt például az első kínai, aki az Interpol főnöke lehetett. A kínai diplomácia intenzíven lobbizott mellette, és a belügyi államtitkár így lett a nemzetközi rendőri szervezet első embere Lyonban. Aztán hazahívták. A repülőtérről Pekingben csak annyit tudott üzenni Franciaországban élő nejének: menekülj! Egykori kínai kollégái elfogták az Interpol főnököt, és korrupciós ügyben börtönbe került. A pekingi belügy haza akarta csalogatni a családot is Lyonból. Minthogy az asszony nem állt kötélnek, megpróbálták elrabolni őket. Az asszony a francia állam védelmét kérte, és csak így tudta elkerülni, hogy visszavigyék hazájába, Kínába. Ahol jogai csak a hatalomnak vannak…

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .