7 ezer milliárd dollárt költenek szénre, földgázra és olaj energiára a globális gazdaságban, és Pekingben akarnak a leginkább profitálni abból, hogy gyorsuló ütemben szoknak le a világ országai a hagyományos energia hordozókról a zöld energia javára.
Amint Párizsban megszületett a döntés arról, hogy át kell állni a zöld energiára, mert különben a klímaváltozás katasztrofális gondokat okoz az egész emberiségnek, a pekingi vezetés kidolgozta a maga zöld programját, amely nemcsak Kínára, de az egész világpiacra vonatkozik.
A saját program lényege az, hogy az óriási energiaigény kielégítésére még építenek szén és földgáz erőműveket is, de mindinkább a nukleáris energiára sőt egyre jobban a nap és szél energiára koncentrálnak. Amint azt Aszódi Attila magyar nukleáris szakértő elmondta: Kínában ma már elsajátították az amerikai és orosz atomerőmű építési technológiát, melyet tovább is fejlesztettek, így az már sokszor hatékonyabb mint az eredeti. Csakhogy a fukusimai baleset egy japán atomerőműben megijesztette a kínaiakat, ezért most elsősorban a szél és napenergiára koncentrálnak. Ezzel az a probléma, hogy a hatalmas ország elmaradott nyugati területein van lehetőség a nagy fejlesztésekre: a Góbi sivatagban, ahonnan viszont vezetéken kell messzire szállítani a villamos energiát. A veszteség óriási, elérheti a 90%- ot is, de még így is megéri.
Mi lesz az elektromos autók és az akkumulátorok exportjával?
Kína az egész világpiacot meg akarja hódítani az olcsó zöld energia révén: napelemeket, szél turbinákat exportál, és ugyanezt tervezi az akkumulátorokkal és az elektromos autókkal is. Csakhogy itt falakba ütközik épp a legjobb prémium piacain: az Egyesült Államokban és az Európai Unióban. Az elektromos járművek drágák, tömeges eladásra csakis a gazdagabb országokban lehet számítani , ezek azonban védelmezik a saját piacaikat a kínai offenzívával szemben. Biden elnök 100%-os vámot vetett ki a kínai elektromos járművekre noha ezekből még nem is adtak el az Egyesült Államokban. Az Európai Unió ennél alacsonyabb vámot vet ki, de ez is lassítja a kínai kereskedelmi offenzívát.
Hogy akarják megkerülni a kínaiak a vámhatárokat?
A Made in China helyett növekvő mértékben használják a Made in Vietnam, Made in Mexico vagy épp a Made in Hungary jelzést. “Figyelünk, és rögtön lecsapunk erre” – nyilatkozta erről az USA kereskedelmi főképviselője.
Szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az olcsó kínai áruk nélkül sem az USA sem pedig az Európai Unió nem lesz képes teljesíteni a zöld átállás tervét. Ráadásul a kereskedelmi háború Kína ellen sértheti az USA és az Európai Unió érdekeit Kínában.
A pekingi China Daily fel is tette a kérdést:
”miért üldözik a kínai Tiktokot az Egyesült Államokban miközben mi támogatjuk az amerikai Teslat Sanghajban?!”
Elon Musk, a Tesla fura ura közölte is, hogy ellenzi a kereskedelmi háborút Kína ellen, és építeni akar egy második gyárat is Sanghajban. Közben persze azt is bejelentette, hogy havi 45 millió dollárral támogatja Donald Trump választási kampányát. Elnöksége idején Donald Trump indította meg a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Biden nemcsak, hogy folytatott, de ki is szélesített arra hivatkozva, hogy Peking támogatja Oroszország háborúját Ukrajnában. Washington jelenleg az elsőszámú stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Vance, Trump alelnök jelöltje ki is jelentette:
”engem nem érdekel Ukrajna, nekünk az a fontos, ami a Távol Keleten, Kína körül történik.”
