Kezdőlap Címkék Zöld energia

Címke: zöld energia

Kínában helyezték üzembe a világ első negyedik generációs atomerőművét

Konfuciusz szűkebb pátriájában kezdte meg működését az atomerőmű, amely a maga műfajában az első a világon – büszkélkedik a pekingi China Daily. A zöld energiát előállító Santung tartományban működő atomerőmű 93%-ban hazai termékekből épült fel.

“Az atomerőmű biztonságos működése volt a fő célunk” – hangsúlyozta Zsang Zuoji főkonstruktőr, aki elmondta a Hszinhua hírügynökségnek, hogy a negyedik generációs reaktor a HTGR technológia továbbfejlesztett változatát jelenti.

A negyedik generációs atomreaktorok célja a fenntartható fejlődés az energia termelésére, a tengervíz sótalanítására illetve hidrogén termelésére. Ezért telepítették a kínaiak a tengerpartra a negyedik generációs atomerőművet, amely a HTGR technológiával működik: high tempreture gas cooled reactor – magas hőmérsékletű gáz hűtéssel. A kínai Huaneng cég atomerőműve Santung tartományban 200 megawattos. Kína esküszik erre a technológiára: 2021-ben már két 100 megawattos ilyen erőművet üzembe helyeztek az országban. A kínaiak negyedik generációsnak nevezik a most üzembe helyezett atomerőművet, de nem biztos, hogy ezt külföldön is elismerik.

Mire lehet használni a negyedik generációs atomerőmű zöld energiáját?

“Az áram szolgáltatáson kívül hidrogén előállítása  is lehetségessé válik, de akár lakások fűtésére is alkalmas a zöld energia, melyet a negyedik generációs atomerőmű termel Santung tartományban”

– mondta Zsang Janszü, az atomerőmű igazgatója, aki hozzátette, hogy mindez része Kína duális karbon programjának, mely szerint 2030 után csökkennie kell a hatalmas ország karbon kibocsátásának, és el kell érnie a karbon semlegességet 2060-ra. Jelenleg Kína és az Egyesült Államok a világ két legnagyobb környezetszennyezője.

Kína nukleáris tervei nagyszabásúak, de a valóság kiábrándító

Az 1,4 milliárd lakosú ország azt tervezi, hogy a nukleáris energia mindinkább átveszi a hagyományos energia hordozók szerepét, Pekingben tisztában vannak azzal, hogy ez hosszútávú program: 2035-re az atomenergia adja majd az összes energiafelhasználás  10%-át, 2060-ra pedig a 18%-át.  Ehhez képest a kínai nukleáris program jelentős elmaradásban van: még idén szeptemberben sem teljesítette a 2020-as tervet, amely 58 gigawattos kapacitást irányzott elő – írja a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi, hogy a most folyó COP 28 konferencián sok ország javasolta a nukleáris energia központi szerepét a klímaváltozás elleni harcban – köztük az USA, Franciaország és Japán -, de Kína nincsen köztük. Az aláíró 20 ország azt vállalta, hogy megháromszorozza nukleáris kapacitását 2050-re.

A környezetszennyező szén Putyin háborújának igazi nyertese

Az erősen környezetszennyező hagyományos energiahordozót mindenütt halálra ítélték a klímaváltozás elleni küzdelem során, de az Ukrajnában zajló háború és az energia válság felülírta az eredeti szándékokat.

 

Az energiahiány felértékelte a szenet, amelytől már mindenütt búcsúzni akartak.

„Barna és zöld energia koktél kell rövid távon” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Bruegel kutató központ szakértője. Simone Taglapietra elmondta, hogy ha az Európai Unióban újraindítanak szénerőműveket, akkor ez egy-két évig nem okoz olyan súlyos problémát akkor, ha közben fejlesztik a zöld megoldásokat. Az Európai Unió több tagállamában is fokozni akarják a szén szerepét az energia gazdálkodásban, mert le akarnak szokni az orosz kőolajról és földgázról, az amerikai alternatíva pedig túlságosan drága. Ezenkívül azzal is számolnak, hogy mi lenne akkor, ha Putyin elzárná a gázcsapot?!

A görög kormány szerdán bejelentette, hogy a szén még 2028-ig szerepet játszik majd az energia gazdálkodásban holott korábban még azt tervezték, hogy jövőre bezárják a szén erőműveket. Görögországban a lignit erőművek adják az energia 10%-át. A lignit közismerten a leginkább környezetet szennyező szénfajta viszont olcsó. A szénerőművek ellátása érdekében fejlesztik a lignit bányászatot. Mindez állítólag nem befolyásolja a korábbi környezetvédelmi vállalásokat, melyek szerint Görögország 55%-al csökkenti az üvegház hatást 2030-ra. A karbon semlegességet Görögország 2050-re szeretné elérni.

„Ezek csak átmeneti intézkedések” – hangsúlyozta Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő. Ugyanígy érvel Mario Draghi olasz miniszterelnök is: „szükség lehet a szénerőművek megnyitására, hogy meg tudjunk felelni az azonnali energia keresletnek.” Olaszország különben úgy akar megszabadulni az orosz gázfüggőségtől, hogy Algériából importál földgázt.

Ezekben az országokban a szén nem játszik olyan jelentős  szerepet mint Lengyelországban, ahol hagyományosan ez a legfontosabb energia hordozó. Az elektromos áram 70%-át a szénerőművek állítják elő! Így nem csoda, hogy ezek bezárását csak 2049-re tervezték Varsóban vagyis csak egy évvel azelőtt, hogy az Európai Unió államainak el kellene érniük a karbonsemlegességet. A mostani kényszerhelyzetben már nem is tervezik a szén kivezetését belátható időn belül.

„Azt akarjuk, hogy szénerőművek energiája 2049 után is a rendelkezésünkre álljon” – jelentette ki a múlt héten Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes. Aki hozzátette: a kőszén készletek fokozottabb felhasználása Lengyelország energia biztonságának érdekében megnövekedhet.

Németországban ellentmondásos a helyzet

A zöldek benne vannak a kormánykoalícióban, ezért Berlinben továbbra is ragaszkodni kívánnak ahhoz, hogy „ideális esetben” a szénerőműveket bezárhatják 2030-ig. A kényszerhelyzet ugyanakkor arra ösztönözte Habeck gazdasági minisztert, aki nem mellesleg a zöldek társelnöke, hogy elrendelje országos szénkészlet  létrehozását az energia biztonság érdekében. Egyidejűleg a kormány elhalasztotta néhány szénerőmű bezárását mondván, hogy a jelenlegi helyzetben tartalékot képezhetnek az energia ellátásban. Németországban az elektromos áram mintegy egynegyedét a szénerőművek állítják elő.

Csehországban ez 46% vagyis csaknem a fele a villamos energiának szénerőművekből jön. Így érthető, hogy a kormány elrendelte: a szénerőművek korábban elhatározott bezárásának dátumát felfüggesztik. Magát a szénbányászatot 2033-ra akarta megszüntetni Csehország, amely még össze is veszett Lengyelországgal egy határmenti lignit erőmű miatt. Most alaposan megváltozott a helyzet, mert minden energia forrásra szükség lehet. Két nagy szénerőművet a tervek szerint jövőre át kellett volna alakítani úgy, hogy földgázzal működjenek. A mai helyzetben erősen kérdéses , hogy ez megtörténik 2023-ban.

Románia ideiglenesen újraindít szénerőműveket – közölte Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

Brüsszel is bizonytalan

Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság alelnöke, aki a Green Deal fő felelőse az Európai Unióban, azt hangsúlyozza, hogy a tagállamok, melyek az orosz gázról a szénhez térnek vissza, ezt csakis korábbi környezetvédelmi vállalásaikkal összhangban tehetik meg. Ezt könnyű kijelenteni, de nehéz megvalósítani. Tudja ezt Timmermans is, aki pragmatikusan jelezte: „nincsenek tabuk ezen a téren”.

Hogy lehet a gyakorlatban ellensúlyozni a szén környezetszennyező hatását? Zöld beruházásokkal – hangsúlyozza Simone Taglapietra. A Bruegel szakértője elmondta, hogy két fontos dolgot kell szem előtt tartani: egyrészt azt, hogy valóban csak ideiglenes legyen a visszatérés a szénhez, másrészt pedig azt, hogy több zöld beruházás kell, amely fokozott mértékben kiválthatja a környezetet szennyező energiahordozókat.

„Az EU a tiszta energiát 2035-re vállalta, ez azt jelenti, hogy a visszatérés a szénhez csakis ideiglenes lehet. A leválás az orosz gázról és a környezetvédelmi vállalások betartása nem zárják ki eleve egymást. Masszív beruházások kellenek a megújuló energia forrásokba ahhoz, hogy sikerüljön teljesíteni a környezetvédelmi vállalásokat” – nyilatkozta az Ember zöld kutató központ szakértője, Harriet Fox.

Mindezt miből? – kérdezhetnénk, de ez már egy másik történet.

Elfogy az orosz kőolaj?

A jelenlegi technológiákkal kitermelhető kőolaj kifogyhat Oroszországban, ahol évtizedek óta ez volt a legfőbb exportcikk – nyilatkozta a Bányászati Erőforrások hivatalának vezetője az Rt.com-nak.

„A gazdaságosan kiaknázható kőolaj mezők 20-21 évig tarthatnak ki – kongatta meg a vészharangot Jevgenyij Petrov. Aki gyorsan hozzátette, hogy van még bőven olaj Nyugat Szibériában, de a jelenlegi technológiákkal ezt nem lehet gazdaságosan kitermelni. Ha tehát Putyin hosszú távra tervez, akkor most kellene rubel milliárdokat befektetni az új olaj kitermelési technológiákba, de vajon érdemes-e?

Januárban mélypontra esett vissza az olaj kitermelés Oroszországban, mert a pandémia miatt a világpiac igényei is radikálisan csökkentek. Ennek következtében az olajárak is padlót fogtak. Most más a helyzet, mert a pandémia utáni nyitást követően a világgazdaság gyorsabban állt helyre mint ahogy azt jósolták.

Csökken az olaj és a gáz szerepe az orosz gazdaságban

Az első félévben az energia szektor mindössze a 15%-át adta a GDP-nek míg korábban jóval magasabb volt a részesedése. A csökkentés meglehetősen gyors hiszen tavaly még csaknem 20%-os volt az energia szektor részesedése. Jelentős részben a vegyipar és a nehézipar vette át az olaj és a földgáz kitermelés szerepét – írja az Rt.com.

Áttérés a zöld energiára

Alighogy kijöttek a féléves számok, az orosz kormány több munkacsoportot állított fel, melyek mind azt tanulmányozzák, hogy miképp lehet gyorsan és gazdaságosan áttérni a hagyományos energia hordozókról a zöld energiára. Arról nem ír,  a Putyin kormányzathoz közelálló Rt.com, hogy miért csak akkor vették észre a zöld energiát amikor kezdett elfogyni az olaj, hiszen a párizsi klímavédelmi egyezményt Oroszország is aláírta.

Andrej Belouszov miniszterelnök-helyettes vezeti ezt a programot, amely azt mutatja, hogy a legfelső vezetés milyen nagy figyelmet fordít most már erre. Nem könnyű problémát  kell megoldania ugyanis Oroszországnak: eddig a hagyományos energia hordozók exportja volt az egyik legfőbb alapja a gazdaság fejlődésének, ezentúl viszont a világ áttérése a zöld energiára egyre inkább fenyegetést jelent – különösen, hogy a gazdaságosan kitermelhető olaj és gázmezők erősen csökkenőben  vannak orosz földön.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK