Úgy értesült a Welt am Sonntag, hogy Kína békefenntartó szerepet vállalna az orosz-ukrán béke folyamatosságának érdekében. Információk szerint kínai diplomaták Brüsszelben egyeztetnek erről.
Korábban Trump is javasolta a kínaiaknak, hogy küldjenek békefenntartó alakulatokat Ukrajnába cserébe az USA “megértőnek mutatkozna” Tajvan ügyében. Peking együttműködik Oroszországgal: nemrég Kínában tárgyalt Sojgu, Putyin bizalmi embere. Miután fogadta őt Hszi Csin-ping elnök, mindkét fél megerősítette: folytatják az együttműködést. Hszi Csin-ping elnök elfogadta Putyin meghívását: ott lesz Moszkvában május 9-én a Győzelem Napján tartandó ünnepségeken.
Trump is fontolgatja a részvételt csakhogy ehhez Ukrajnában valamiféle kézzelfogható eredményt kellene felmutatni. A közös amerikai – ukrán egyhónapos fegyverszünetet Putyin úgy fogadta el, hogy lényegében elutasította. Az oroszok maximálisan ki akarják használni azt, hogy Trump már nagyon szeretne valamiféle sikert felmutatni, hiszen két hónappal a beiktatása után sem a hazai gazdaság nem teljesít jól, sem a külföldi tervek nem valósultak meg: a villámdiplomácia mind Ukrajna, mind a Közel Kelet esetében befuccsolt.
Trump időzavarát jól mutatja, hogy különmegbízottja, Witkoff, aki Putyinnal tárgyalt Moszkvában, nyilatkozataiban ugyancsak megértőnek mutatkozott az orosz diktátorral szemben. Witkoff szerint Putyin a békére törekszik, ehhez képest a tűzszünet formális elfogadása után Oroszország szinte azonnal folytatta a támadásokat Ukrajna ellen.
Peking Brüsszelben szövetségest keres Trump ellen
Ursula von der Leyen még a Biden adminisztrációt követve vámokkal sújtotta a kínai elektromos járműveket, és Pekingből figyelmeztették: az Európai Uniónak nem érdeke az, hogy Washington Kína ellenes politikáját folytassa hiszen Trumptól maga is hasonló vámokat kaphat.
Kína az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere, mindkét fél tisztában van azzal, hogy Trump vámjai fenyegetik az érdekeiket. Ursula von der Leyen meghívta Brüsszelbe Hszi Csin-ping elnököt éppúgy mint Donald Trump a beiktatására. A kínaiak óvatosak: Washingtonban csak Han Zseng alelnök képviselte Pekinget, Brüsszelbe pedig Li Csiang miniszterelnököt akarják küldeni. Kínában ugyanis igazában Trumpra várnak: vele akarják tisztázni a szép új világ terveit.
Peking és Washington viszonya akkor romlott meg amikor Hszi Csin-ping elnök a G 20 Hangcsouban megtartott csúcsértekezletén meghirdette a G 2 tervet vagyis azt, hogy az USA és Kína együtt irányítsa a világgazdaságot. Obama elnök még elviccelte a dolgot, de Trump első elnöksége idején már megindította a kereskedelmi háborút, melyet Biden folytatott, sőt kiterjesztett: Kínát első számú stratégiai ellenfélnek nevezte. A választási kampány idején Trump folytatta a Kína ellenes kirohanásokat, de csak Hszi Csin-ping elnököt hívta meg a beiktatására. Ettől függetlenül 2O%-os büntetővámmal sújtotta a kínai árukat.
Villámgyorsan megérkezett a kemény kínai válasz: nemcsak vámokat jelentettek be, de Pekingben közölték, hogy készen állnak bármilyen háborúra nemcsak kereskedelmire az érdekeik védelmében. Trumppal és Putyinnal ellentétben Kína nincs időzavarban: neki egyáltalán nem olyan nagy probléma az ukrajnai háború közben pedig a gazdasága még mindig kétszer olyan gyorsan növekszik mint az amerikai. Peking abban bízik, hogy az idő neki dolgozik, és a szép új világ egyre inkább hasonlítani fog Hszi Csin-ping elnök javaslatára, a G 2-re. Sőt , a New York-i Bloomberg már arra figyelmeztette Trumpot, hogy
“már csak albérlő Hszi Csin-ping világában.”
