Hasznos

Németország idén is Európa beteg embere marad

Azt jósolják azok a szakértők, akik a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkoztak, hogy Németország továbbra is beteg gazdasági eredményeket produkál az idén. A Kieli Világgazdasági intézet igazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy Németország az út végére ért, mert elmúlt az olcsó orosz gáz, dinamikusan fejlődő kínai piac és a Pax Americana ideje.

“Nem akarok vitatkozni azon, hogy a német GDP+ vagy -0,2%-ot mutat-e, a lényeg az, hogy stagnálunk” – foglalta össze Németország gazdasági jelenlegi helyzetét a Landesbank Baden Württemberg vezető közgazdásza. Moritz Kraemer hasonlata:

“olyanok vagyunk mint a hullámlemez, mozgunk ugyan, de padlót fogtunk.”

Miért?

Az első és legfontosabb ok az infláció: a vásárlók visszafogják magukat, és nem költenek. A második ok a világgazdaság helyzete, ahol ugyanez tapasztalható: csökken a kereslet a német áruk iránt pedig az export szokta kirántani Németországot a bajból.
Harmadik tényező: a magas energia árak miatt sok beruházást felfüggesztettek, mert a döntéshozók kivárnak. Vagy ami még rosszabb: külföldre viszik a beruházásokat, elsősorban az Egyesült Államokba vagy Kínába, távol Európától.
Negyedik ok: a zöld átmenet sokba kerül különösen, hogy a német gazdasági miniszter, a zöldek vezetője is.

Amikor már mindenki azt hitte, hogy ennél rosszabb már nem lehet a helyzet, akkor az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy alkotmányellenes egy 60 milliárd eurós költségvetési tétel, amely a zöld átmenetet és a korszerűsítést szolgálta volna a 2024-es költségvetésben.

A parlament mindenütt másutt megtehetné, hogy új költségvetési törvényt szavaz meg, de nem Németországban, ahol a törvény plafont szab az államadósság növekedésének. Ez a 2009-es törvényt szigorúan határt szab az épp aktuális kormány kiadásainak, mert előírja a kiegyensúlyozott költségvetést. A 60 milliárd eurót úgy sikerült korábban elfogadtatni, hogy a pandémia miatt átmenetileg felfüggesztették ezt a törvényt.

Hosszas viták után a kormány úgy döntött , hogy meghosszabbítja a költségvetési plafon felfüggesztését 2023-ra, a 2024-es költségvetést pedig jelentős mértékében megnyirbálták. Ez legkevesebb 0,5%-kal csökkenti az idei gazdasági növekedést – jósolja a gazdasági minisztérium Berlinben.

“Az alkotmánybíróság döntése után a kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, és ez visszafoghatja a növekedést”

– hangsúlyozza Thomas Gitzel. A VP Bank vezető közgazdásza szerint ezzel Németország igencsak nagy bajba juthat.

A baj az, hogy Brüsszel már az alkotmánybíróság döntése előtt is azt jósolta, hogy 2024- ben a német gazdaság növekedése mindössze 0,8% lesz. Hivatalosan a német kormány 1,4%-os növekedést tervez 2024-re, de sokan kételkednek ebben.

Az OECD szerint a német GDP mindössze 0,6%-kal növekedhet az idén.

Az ukrajnai háború nagy csapás a német gazdaságra

“Az energiaválság jóval nagyobb hatással van Németországra mint más államokra, mert a német gazdaság rendkívüli mértékben függött az orosz gáztól. Erre építette hosszú távú elképzeléseit a német ipar, amely most jóval drágább energiával kevésbé versenyképes a világpiacon mint korábban. Ennek következtében a német gazdaság hosszú távon stagnálhat, 2024-ben pedig még csökkenhet is a GDP. Ezt jósolja a Deutsche Bank szakértője. Stefan Schneider szerint a német gazdaság idén is mínuszban lesz.

A problémákat így összegezte a Kieli Világgazdasági intézet igazgatója:

“A német gazdaság hosszú távon azzal számolt, hogy olcsón importálhat földgázt Oroszországból. Berlinben ezenkívül úgy vélték, hogy tovább folytatódik a kínai gazdaság dinamikus növekedése, Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is kiemelkedően teljesít, harmadszor pedig a német döntéshozók végtelennek tekintették a Pax Americanat vagyis, hogy a világgazdaság békés körülmények között fejlődhet, mert az Egyesült Államok garantálja Európa biztonságát. Mindhárom feltevés megdőlt, ezért Németország az út végére jutott” – fejtetteki Moritz Schularick a Kieli világgazdasági intézet igazgatója.

A kínai BYD legyőzi a Teslát?

A kínai óriás, amely Magyarországon is épít gyárat, már második éve több autót gyártott mint a Tesla, amelynek vezére a világ leggazdagabb embere, Elon Musk.

Valamivel több mint 3 millió autót értékesített a BYD – Build Your Dreams – kínai óriás, a Tesla még nem tette közzé a tavalyi eredményeket. Háromnegyed év alatt a Tesla 1,35 millió elektromos autót adott el, nem valószínű, hogy elérte volna a 3 milliós határt 2023- ban. A kínai cég már tavalyelőtt  is megelőzte a Teslát, mert 1,88 millió elektromos autót állított elő míg Elon Musk gyárainak csak 1,37 milliót sikerült.

Ez a statisztika persze kissé beugrató, mert a Tesla kizárólag elektromos autókat gyárt míg a BYD hibrideket is.

Ráadásul a kínai cég autói többnyire az olcsóbb kategóriában vannak, ezért is oly kelendők viszont kisebb profitot hoznak. A BYD eredményeinek közzététele után csökkent a cég részvényeinek árfolyama, mert az éves célkitűzés 3,05 millió autó volt, és ezt nem érték el noha ebben reménykedtek.

A hétfőn közzétett jelentés szerint a BYD tavaly 3,02 millió autót gyártott, ebből 1,6 millió volt elektromos és 1,4 millió hibrid. A kínai cég 2022 márciusában megszüntette a benzines és dízel autók gyártását.

Óriási a verseny a világ legnagyobb autós piacán, a kínain

A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, ezért Elon Musknak kiváló kapcsolata van a kínai vezetőkkel. A jelenlegi miniszterelnök Sanghaj élén állt akkor amikor Elon Musk megszerezte az autógyár építési engedélyét Kína legnépesebb városában. A dél-afrikai születésű amerikai üzletember gyakran keresi fel Kínát annak ellenére, hogy az USA 2021- ben első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Pekinget. A kínai fővárosban Elon Muskot a legfelső szinten fogadják, és ő mindig siet hangsúlyozni, hogy nem ért egyet azokkal a szankciókkal, melyeket az Egyesült Államok alkalmaz Kína ellen.

A kínai elektromos autós piacon késhegyig menő harc folyik – írja a CNBC gazdasági televízió tudósítója. A Xiaomi, amelyet a világ eddig mint okostelefon gyártót ismert, az év utolsó hetében jelentette be, hogy be akar törni az elektromos járművek piacára. A Li Auto eladási rekordokat jelentett az elmúlt hónapokban, és közölte, hogy a hibrid autók után piacra dob egy tisztán elektromos autót márciusban.

A Li Auto egy startup cég, melynek hibrid autói igen népszerűek Kínában hiszen messzebbre lehet eljutni velük mint a tisztán elektromos járművekkel.

A Li Auto decemberben 50 ezer hibrid autót adott el, 2023-ban pedig összesen 376 ezret. A növekedés egy év alatt 182%!

A Huawei, amely okostelefon gyártóból lett autógyáros, szintén rekordokról számolt be: új M 9 SUV elektromos autóját máris több mint 30 ezren akarják megvásárolni pedig csak egy hete jelentették be, hogy az új autó februárban piacra kerül. Az Aito- a Huawei elektromos autógyártó cége – több mint 94 ezer elektromos autót állított elő tavaly. A Geely elektromos autót gyártó cége, a Zeekr James Bond nyomán 007-re keresztelte új elektromos autóját. Ez a vállalat tavaly 65%-kal fokozta az elektromos autók eladását.

A kínai elektromos autógyártók Európában is nyomulnak

242 ezer elektromos járművet exportált a BYD tavaly jórészt Európába, ahol ötféle elektromos autót kínál , és ehhez hamarosan három új típus is csatlakozik. A CNBC  is megemlíti , hogy a BYD autógyárat épít Magyarországon azzal a nyilvánvaló céllal, hogy innen árassza el olcsó elektromos autókkal az Európai Uniót és a kontinens többi országát.

“A kínai elektromos autógyártó cégek számára ez az egyetlen út. Nemcsak szállítani kell külföldre hanem ott, a piac közelében kell gyárat létesíteni. Csakis így érhetnek el sikert hosszú távon a globális piacon” – nyilatkozta a CNBC televíziónak a Nomura China autóipari szakértője. Joel Ying hozzátette:

”A BYD-nek már működik egy autóbusz gyártó cége Magyarországon, ezért jelentősen csökkenti a kockázatot, hogy az első elektromos autógyárat az Európai Unióban a kínai cég Magyarországon építi fel.”

Csődbe megy-e Argentína az új szélsőjobboldali elnökkel?

2,6 milliárd dollárt kellene törlesztenie a 44 milliárd dolláros IMF hitelből Argentínának, de nincsen ennyi pénze az új kormányzatnak sem.

Milei elnök csak nemrég került hatalomra, és villámgyorsan leértékelte 50%-kal a pesot valamint számos szigorító intézkedést jelentett be.

Például azt, hogy január elsejétől a kormány nem támogatja a tömegközlekedést vagyis az árak az egekbe szöknek. Argentínában az infláció 150% fölött járt tavaly, de lehet, hogy az év végére elérte a 200%-ot is. Emiatt választották meg a szélsőjobboldali jelöltet, aki radikális liberális kúrát ígért Argentínának: maximális privatizációt mondván az állam rossz gazda. A szakszervezetek a tavalyi év végén tüntettek idén januárban pedig általános sztrájkot hirdettek meg át argentin Bokros csomag ellen. Az argentin Trump nem hátrál: közölte, hogyha a Kongresszus és a szakszervezetek nem fogadják el a megszorító csomagot, amely brutális életszínvonal csökkentést jelent, akkor népszavazást ír ki. A szélsőjobboldali elnöknek nincsen többsége sem a képviselőházban sem a szenátusban, de emberei szorgosan dolgoznak, hogy ezt megszerezzék. Az argentin törvények szerint elég hogyha a Kongresszus egyik háza támogatja a törvényt, az máris életbe léphet.

Mit mind az IMF? A Nemzetközi Valutaalapnak régi kuncsaftja Argentína, amely világrekordot döntött a pénzügyi csődökből, de kilábalni belőlük sohasem sikerült. Miért nem?

Nem működik a liberális recept

Az argentin elnök Milton Friedman Nobel díjas amerikai közgazdász liberális elveit próbálja meg alkalmazni a gyakorlatban. Ez a híres neves chicagói iskola, melynek ifjú közgazdászai Chilében próbálták ki a liberális elveket a gyakorlatban. 1973-ban a véres puccs után, melyet az USA támogatott egy demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben, Pinochet tábornok került hatalomra, aki Franco spanyol diktátor rendszerét tekintette iránymutatónak. A nacionalista államkapitalista rendszerrel szemben a chicagói iskola a liberális elveket javasolta Pinochet tábornoknak, aki Henry Kissinger amerikai külügyminiszter unszolására rábólintott a kísérletre. Ez kezdetben sikeres is volt, mert a diktatúra megakadályozott mindenfajta tiltakozást, legyilkolta a baloldal embereit – köztük Pablo Neruda Nobel díjas költőt is. Aztán a diktatúra megbukott, és kiderült, hogy a demokrácia körülményei között nemigen működik a rendszer, mert a munkavállalók képviselhetik az érdekeiket. A legutóbbi elnökválasztáson már egy erőteljesen baloldali jelölt kapta a legtöbb szavazatot. Ő szakítani akar a korábbi gyakorlattal, melyet az IMF és az USA támogatott. A baloldali elnöknek óriási politikai ellenállással kell megküzdenie hiszen az ellenzéket az Egyesült Államok is támogatja, amely Latin Amerikában ma is csaknem mindenható.

Mi a véleménye a Biden adminisztrációnak Milei argentin elnökről?

Washingtonban senkinek sem kerülte el a figyelmét, hogy Milei Donald Trumpra hivatkozik, és olyan politikusokat hívott meg az elnöki beiktatására mint Bolsonaro szélsőjobboldali brazil ex elnök, aki Trumphoz hasonlóan minimális mértékben, de vereséget szenvedett a választásokon.

A másik sztár meghívott Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt Buenos Airesben, aki közismerten szintén Trumpnak szurkol, akinek vannak is esélyei az idei novemberi elnökválasztáson.

A Biden adminisztráció emiatt nem szereti Milei argentin elnököt, azt viszont az új argentin kormányzat javára írja, hogy Dél Amerika második legnagyobb gazdasága nem lép be a BRICS-be. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika laza szövetségébe több új jelölt kérezkedett be a legutóbbi csúcson, melyet Johannesburgban rendeztek meg Dél Afrikában. Szaúd Arábia már taggá is vált, de Argentína visszalépett. Ezt Washingtonban kedvezően értékelték hiszen a Biden adminisztráció szerint Kína Amerika ellenes szervezetté kívánja tenni a BRICS-et.

A baj az, hogy Argentína problémáit sem az IMF sem az USA sem pedig a BRICS nem tudja megoldani. Latin Amerika az USA gazdaságának perifériája, amely 200 éve próbál felzárkózni – sikertelenül. Sokan ezért az Egyesült Államokat hibáztatják, mások a helyi elitek korrupcióját és impotenciáját tartják felelősnek. A viták évtizedek óta tartanak, de eredmény az nincsen. Ezek után senki sem csodálkozik, hogy Argentína újra tárgyalásokat kezd az IMF-el a csőd elkerüléséről.

Pácban Elon Musk: miért nem kapták meg a megígért bónuszt az X munkatársai?

Elon Musk 2022 októberében vette meg a Twittert, melyet azután átkeresztelt X-nek. A cég megígérte az éves bónusz kifizetését, de mindmáig nem tette meg. Egy bíró úgy döntött: jogos a kérés, a dolgozók perelhetik az X-et.

“Kalifornia állam törvényei szerint az ígéret az éves bónusz kifizetésére jogszerű szerződés volt, ezért a per jogos” – hangsúlyozta Vince Chabria bíró. A pert egy olyan igazgató

kezdeményezte, aki májusban otthagyta az X-et. Nemcsak a saját bónuszáért perel hanem minden olyan munkatársért, akinek megígérték az évvégi prémiumot, de Elon Musk nem fizette azt ki. Miért nem? Mert arra hivatkozik, hogy csak szóban ígértek bónuszt a dolgozóknak, de nincsen róla papír. Csakhogy a dolgozók már 2022 áprilisában megtudták, hogy Elon Musk meg akarja venni a Twittert, és folyamatosan ostromolták a főnökséget: mi lesz a beígért éves bónusszal? A főnökség letette a nagyesküt, hogy a tervezett bónusz felét akkor is megkapják, ha Elon Musk lesz a tulaj. Októberben vette meg a Twittert a dollár milliárdos dél-afrikai vállalkozó, és a főnökség folyamatosan azt állította: a munkatársak megkapják az éves bónusz felét! Az igazgató épp ezért lépett ki a Twitterről, ahonnan Elon Musk egyre másra rúgta ki az embereket.

500 millió dollárról van szó

Ennek a pernek a kapcsán csak több mint 5 millió dollárt  említ a New York Times, de a Business Insidernek a panaszosok ügyvédje azt állította, hogy “több tízmillió dollárt tesz ki a ki nem fizetett bónuszok összege az X-nél.” Arról van szó ugyanis, hogy többezer munkatársnak ígértek évvégi bónuszt a Twitternél 2022-ben. A Forbes úgy tudja, hogy folyamatban van egy olyan per is az X ellen, melyben több mint 5000 munkatárs 500 millió dollárt követel Elon Muskon.

Az Egyesült Államokban az a szokás, hogy általában a következő év első negyedévében fizetik ki az előző évi bónuszt. Elon Musknak az volt a híre, hogy amint megvesz egy céget, akkor kirúgja a munkatársak jelentős részét. A főnökség azért ígérte meg a bónusz felét mindenkinek nehogy tömegesen dezertáljanak a dolgozók, és a Twitter esetleg leálljon emiatt. Elon Musk hírnevéhez méltóan szerepelt a megvásárolt cégnél: több mint ezer munkatársat rúgott ki.

Mi lesz a világkereskedelemmel, ha a szuezi csatornát elkerüli a forgalom a kalózkodás miatt?

Az Iránnal szövetséges huthi lázadók rakétákkal lövik a hajókat a Vörös tengeren, és emiatt mind több hajóstársaság jelenti be, hogy elkerüli a térséget, amely a hajó forgalom 12%-át bonyolítja békeidőben. A biztonság kedvéért inkább körülhajózzák Afrikát, de az út így egy héttel hosszabb és lényegesen drágább.

“1 millió dollár pluszt jelent csak az üzemanyag költség, ha egy hajó szállítmánnyal megteszi az utat oda-vissza Sanghaj és Rotterdam között” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek egy hajózási szakértő. Peter Sand, aki a Xeena ügynökség fő elemzője Koppenhágában elmondta azt is, hogy a biztosítási költségek már ugrásszerűen megnövekedtek a Vörös tengeren közlekedő hajók esetében. Az európai kikötők is megérzik a változást hiszen a hozzájuk érkező szállítmányok jelentős része a Szuezi csatornán keresztül jön. Most pedig újra visszaállhat a forgalom Afrika megkerülésére, amely 6482 plusz kilométert és plusz költséget jelent. Mindennek infláció növelő hatása is igencsak valószínű.

Nem véletlenül időzítették a kalóztámadásokat az Irán barát terrorszervezet emberei a karácsonyi vásárlás idejére hiszen ilyenkor különösen nagy a forgalom az európai kikötőkben, ahova a Szuezi csatornán keresztül érkezik az áru.

Most pedig mi várható? Egyik héten nem jön szinte semmi, mert a hajók megkerülik Afrikát, majd pedig megérkezik egyszerre oly sok hajó, amely nem is tud kikötni.

Mindenkiben felrémlik annak a hajókatasztrófának az esete amikor a Szuezi csatorna pár napra használhatatlanná vált 2021 márciusában a Covid pandémia idején. Az ellátási láncok rendkívüli mértékben meggyengültek miközben a konténer árak az egekbe szöktek: egy hajón szállított konténer 2000 dollárba került a krízis előtt, a hajó forgalom szüneteltetése idején ez felment 14 ezer dollárra a Sanghaj-Rotterdam vonalon.

Szerencsére a hajóstársaságok levonták a tanulságot ebből a válságból, és bővítették a flottákat, és diverzifikálták az útvonalakat

– mondják a szakértők.

Akik rámutatnak arra, hogy jelenleg túlkínálat van konténer szállító hajókból, így hogyha tartósan arra kényszerül a világ, hogy mellőzze a Szuezi csatornát, és a szállítmányoknak meg kell kerülniük Afrikát, akkor sem lehet gond, mert szállító hajó  van bőven.

Meddig tarthat a válság a Vörös tengeren?

Miután a Hamász megtámadta Izraelt október hetedikén, Irán azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, és ezzel elzárja az olaj és a földgáz kijutását a világpiacra. Az Egyesült Államok határozottan figyelmeztette Iránt ennek a várhatóan igen súlyos következményeire, ezért Teheránban meghátráltak az iszlamista rendszer vezérei, de nem adták fel. A huthi lázadók jelentik a B tervet. Ezek a síita fegyveresek Teherán irányítása alatt állnak, és már sok kellemetlenséget okoztak a térségben például Jemenben, ahol a polgárháború egyik fő erejét ők adták. Szaúd Arábia olajmezői jelentős részben olyan területeken vannak, ahol a lakosság többsége síita tehát Mohamed bin Szalman trónörökösnek óvatosnak kell lennie noha – kínai közvetítéssel – megegyezett Iránnal. Mindkét állam olaj nagyhatalom, és mindkettő együttműködik Oroszországgal. A kalózkodás a Vörös tengeren azt a célt is szolgálja, hogy az olajárat magasan tartsák. Ezért a hajóstársaságok mindinkább kénytelen azzal számolni, hogy a válság elhúzódhat.

“Az első időkben a hajóstársaságok vezetői kivártak, de ezen a héten már mind többen úgy döntöttek, hogy Afrika megkerülésével juttatják el az árukat Európába illetve a Távol Keletre” – mondja Lars Jensen, a koppenhágai Vespucci Maritime elnök vezérigazgatója.

Az USA le akar számolni a fenyegetéssel

Az Egyesült Államok hadi flottája más érintett államokkal együtt gondoskodni kíván a hajózás biztonságáról a Vörös tengeren – jelentették be Washingtonban. Ennek érdekében őrjáratokat indítanak a Vörös tengeren és az Ádeni öbölben. A nagyszabású haditengerészeti akcióba részt vesz az USA-n kívül Nagy Britannia, Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Norvégia is. Csatlakozik hozzájuk Bahrein és a Seychelle szigetek is.

Néhány hajó ettől felbátorodva továbbra is a Vörös tengeren keresztül kíván Európába jutni, de felkészült arra, hogy huthi kalózok megtámadhatják őket. Épp ezért fegyveres őrséget alkalmaznak, melynek feladata az, hogy a kalóz támadást visszaverjék.

A baj az, hogy a huthi lázadók egyre inkább drónokat és rakétákat használnak a hajók elriasztására. Hivatalosan ezzel a huthi lázadók a Hamászt akarják támogatni, de legalább ennyire fontos megbízóik számára az olaj ára.

A karácsonyi vásárokat ez a válság már nem befolyásolja hiszen az eladók már régen feltöltötték a raktárakat, de később gond lehet az árukészlettel. Igazán nagy problémát az jelenthet, hogy “az olajat és cseppfolyósított földgázt szállító hajók nem érkeznek meg időben Európába, emiatt az energia árak a tél kellős közepén ismét megindulhatnak felfelé” – figyelmeztet a koppenhágai szakértő  Peter Sand.

USA szankció Oroszország ellen: 20%-os urán áremelkedés várható

Az Egyesült Államok megtiltja nukleáris fűtőanyag importját Oroszországból, és emiatt jelentős áremelkedésre lehet számítani. Fukusima 2011-es nukleáris balesete óta most először tapasztalható nagyszabású áremelkedési hullám a globális piacokon.

Washingtonban még csak a képviselőház szavazta meg a tilalmat, de valószínű, hogy a szenátus is csatlakozik, és Biden elnök is aláírja a tilalmat az orosz uránra.

A Bloomberg szerint  20%-os áremelkedés várható a globális urán piacon azt követően, hogy az USA a szankciókat kiterjeszti az orosz uránra is. Kijev ezt már régen kérte, de Washington csak most döntött így, mert figyelembe kellett vennie az Egyesült Államokban működő nukleáris szektor érdekeit is.

Franciaországban 70%-át, az Egyesült Államokban csaknem 20% át adják az atomerőművek az összes energiának. Részesedésük növekedhet hiszen a világ mindinkább igyekszik leszokni a kőolajról és a földgázról, ahogy ez kiderült a COP 28 világkonferencián Dubajban.

Az egykori Szovjetunió a globális urán előállítás  meghatározó területe: Kazahsztán a világelső, Üzbegisztán a negyedik, és a háború előtt Oroszország a hatodik, Ukrajna pedig a kilencedik volt a világon. Az ukrajnai háború előtt a Roszatom a harmadik helyen állt a nukleáris fűtőanyagok kereskedelmében, és a dúsított urán piacán a részesedése 38%-ot ért el. A Rosatom nagy mennyiségben exportált nukleáris izotópokat orvosi célokra, így ebből is hiány léphet fel a globális piacon a szankció miatt.

50-ről 83 dollárra nőtt az urán ára

Januárban még csak 50 dollárt kértek egy font uránért a világpiacon, decemberben már 83-at és a szakértők további emelkedésre számítanak. A Sprott Asset Management szerint egy-másfél év múlva az urán ár átlépheti a lélektani 100 dollárt is – írja a francia közszolgálati portál, az RFI gazdasági rovata. Amely arra utal, hogy egyes szakértők szerint meg is háromszorozódhat az urán ára 2040-re.

Az ok: egyre több ország tervezi atomerőművek építését. A világon jelenleg 62 erőművet építenek, ebből 26-ot Kínában, ahonnan nemrég azt jelentették, hogy üzembe helyezték a világ első negyedik generációs nukleáris erőművét Santung tartományban. A világon 111 új atomerőművet terveznek vagyis az urán iránti kereslet fokozódása várható.

Készletek azok vannak: több mint 6 millió tonna biztosan kibányászható még, ez pedig a mai fogyasztás mellett 100 évre elég lehet.

Csakhogy a jelenlegi bányák teljesítménye a felére csökken 2030-ra vagyis új bányák nyitására lesz szükség. Négy nagy urán bánya teljesen kimerül: ebből kettő van Kazahsztánban, és egy-egy Kanadában illetve az USA-ban.

Az amerikai tilalom 2040-ig tart, az amerikai atomerőműveknek 2028-ig kell teljes mértékben megszüntetni az orosz nukleáris fűtőanyag vásárlást. A hosszú határidő oka az, hogy tavaly Oroszországból érkezett az USA nukleáris fűtőanyag ellátásának a 24%-a. Ráadásul jelenleg csakis a Roszatom tud előállítani olyan nukleáris fűtőanyagot, melyet az USA modern atomerőművei használnak – nyilatkozta Chris Gadomski nukleáris szakértő a Bloombergnek.

Deutsche Bahn: miért kap 5 millió eurós bónuszt kilenc főnök?

Ezt tudakolja nemcsak a szakszervezet de a német közvélemény is, amely nincs túlságosan megelégedve a gyakran késlekedő vonatokkal de hát a rendszer ilyen – magyarázza a közszolgálati Deutsche Welle.

Alig múlták felül a német államvasút főnökei azt a célkitűzést, hogy “növelni kell a női vezetők számát, és fokozni kell a munkatársak elégedettségét”, mégis ezen a címen 175%- os eredményt számoltak el, és így ily módon 1,6 millió eurós bónuszt kaphat összesen a vezetés kilenc tagja.

A környezetvédelemben is jól teljesített a német vasút vagy legalábbis a kitűzött szén-dioxid kibocsátás csökkentést sikerült 2%-kal felülmúlni. A vezérigazgató ezen a címen 440 ezer plusz eurót vág zsebre.

Jövőre módosíthatják a rendszert, nagyobb lesz az alapbér a főnökök esetében is, és így a bónuszok nagysága is csökkenhet. A baj az, hogy ha a vasút rosszul működik, akkor az nem látszik meg a főnökök jövedelmén. Ha tehát a vonat késik vagy zsúfolt, esetleg teljesen törlik a járatot, akkor ennek semmilyen következménye sincsen a főnökség jövedelmére. A szakszervezet most tiltakozik, de hiába hiszen annak idején ők is benne voltak abban a testületben, amely kidolgozta a rendszert a vezetőség díjazására.

Minden harmadik vonat késett

Ez a kínos statisztika jellemezte a tavalyi évet, és idén sem sokkal jobb a helyzet. Persze Németországban hat perc késés is számít. Így érthető, hogy míg az országos hosszútávú járatok esetében minden harmadik vonat késett, a helyi járatoknál ez csak minden tizediket jellemezte. A késés azért jelent különösen nagy gondot a Deutsche Bahn-nak, mert így sok utast veszít holott a kormány azt szeretné, ha mind többen választanák a vasutat az autó vagy az autóbusz helyett. Németország ugyanis enélkül nem tudja teljesíteni vállalását a karbon kibocsátás csökkentésére.

A Deutsche Bahn főnökei azzal védekeznek, hogy nem kaptak elég pénzt az elmúlt években a szükséges beruházásokra.

“Húsz éves hibás közlekedési politika eredménye az, hogy ilyen sokat késnek a vonatok Németországban”

– mondja az Alkalmazott Tudományok berlini egyetemének professzora. Christian Böttger arra a közismert tényre mutat rá, hogy húsz éven keresztül elhanyagolták a vasutat Németországban. A beruházások csökkentek, a vonatok száma viszont növekedett.

“A hálózat egészen egyszerűen túlterhelt és alulfinanszírozott. Németországban az egy főre jutó vasúti beruházás mindössze 114 euró míg Luxemburgban ez a szám 575 euró, Svájcban pedig 450 euró” – hangsúlyozza Böttger professzor. Ezért hiába állítja azt a Deutsche Bahn, hogy a hálózat jó állapotban van, egy friss jelentés már arról ír, hogy

“a vasút infrastruktúrája elöregedett, és ezért növekvő mértékben balesetveszélyes.”

A berlini professzor szerint botrányos, hogy a kormány elfogadta a Deutsche Bahn eddigi jelentéseit arról, hogy minden rendben van: “a vasúti hálózat jól működik.”

A Deutsche Bahn vezérkara tisztában van a helyzettel: több milliárd eurós felújítást tervez 2030-ig. A központi költségvetés jövőre már jelentős összeget különített el erre a célra. Böttger professzor üdvözli ezt, de rámutat arra, hogy az infláció jelentős mértékben megeheti a beruházások értékét. Arra is rámutat a szakértő, hogy “eredetileg a kormány 45 milliárd eurót ígért a Deutsche Bahnnak 2027-ig, de most már csak ennek a felét. Így ez a pénz csak arra lesz elég, hogy pótolják az elmaradt helyreállítási munkálatokat, de új vasútvonalak építésére már nem. Márpedig ezek nélkül nem enyhülhet a zsúfoltság a német vasúti hálózaton” – nyilatkozta a Deutsche Wellenek Böttger professzor.

Gulyás Gergely: január elsejétől emelkedhet a tanárok bére

Csaknem 700 ezer forintra emelkedne a tanárok átlagos bére amennyiben megérkezik a 10 milliárd euró az Európai Uniótól – nyilatkozta Gulyás Gergely kancellária miniszter a Blikknek.

Még nem is oly rég Navracsics Tibor, az uniós pénzek megszerzésével megbízott miniszter, azt mondta, hogy a magyar költségvetés nem tudja megelőlegezni a tanárok fizetésemelését. Orbán Viktor a parlamentben azt jelentette ki, hogy “már nincs tennivalónk az uniós pénzekkel kapcsolatban.” Ez finom célzás arra, hogy lepaktált Macron francia elnökkel: ha a magyar kormány megkapja a mintegy 10 milliárd eurós uniós pénzt, akkor Orbán Viktor nem vétózza meg az Ukrajnának ígért 51 milliárd euró megszavazását az Európai Unió csúcstalálkozóján.

Orbán: nem a kilépés hanem Brüsszel elfoglalása a cél

Erről a magyar miniszterelnök a Mandinernek nyilatkozott. Mi van emögött a koncepció mögött? Az Európai Unió és mindenekelőtt Németország a keleti nyitásra alapozta gazdaságpolitikáját évtizedek óta. Ez az együttműködés – az USA tevékeny részvételével – radikálisan meggyengült, sőt Oroszország esetében szinte meg is szűnt. Az eredmény: az

Európai Unió elveszítette a versenyképességét, és újra az Egyesült Államok függvénye lett mint a hidegháborúban.

Macron elnök ezzel szemben fogalmazza meg az európai szuverenitás koncepciót, melyhez Scholz kancellár és Orbán Viktor is csatlakozik: Európa ne legyen az Egyesült Államok vazallusa! – jelentette ki a francia államfő Pekingből hazatérőben. Míg Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság vezetője az Egyesült Államokkal való együttműködést és az eltávolodást Kínától szorgalmazza, addig Macron, Scholz és Orbán számára a kínai kapcsolat épp az európai szuverenitás záloga. Kína évek óta az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Peking számára is fontos az együttműködés: kiderült ez azon a csúcstalálkozón, melyet nemrég tartottak meg Pekingben az Európai Unió és Kína vezetői. Ursula von der Leyen azt szorgalmazta, hogy Kína ne támogassa Oroszországot a szankciók kijátszásában míg Hszi Csin-ping elnök fűt-fát ígért, ha az Európai Unió kitart a Kínával való együttműködés mellett, és nem csatlakozik az USA Kína elleni kereskedelmi háborújához.

Támogatja-e a magyar kormány Ursula von der Leyen asszony újra jelölését  a brüsszeli bizottság élére?

“Nem ettem meszet”

– válaszolta a kérdésre Orbán Viktor a Mandinernek.

EU perspektíva nélkül

A világgazdaság gyengén teljesít: sokan recesszióra számítanak az Egyesült Államokban, Kína a deflációval küszködik, és a növekedés üteme nem biztos, hogy eléri az évi 5%-ot, de az Európai Unióhoz képest mindkét vetélytárs pompás formát mutat, mert van perspektívája. Az Európai Unió recesszióban, a zászlós hajó, Németország keresi az irányt, mert ötven éves gazdaságfejlesztési programja landolt a kukában Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. Mind Scholz kancellár mind pedig Macron elnök hatalmas belpolitikai problémákkal küszködik. Mindehhez járul az a fenyegetés, hogy Donald Trump jövőre választást nyerhet és visszatérhet a Fehér Házba.

Ha ez bekövetkezne, akkor az Európai Uniónak mindenképp saját fejlődési perspektívával és szuverenitással kellene rendelkeznie hiszen Washingtonból Európa semmi jóra sem számíthatna.

Nemzetbiztonsági kockázat az USA számára a kínai fokhagyma

Egy amerikai szenátor szerint Kínában az egészségre ártalmas módon termesztik és dolgozzák fel a fokhagymát, ezért az amerikai hatóságoknak meg kellene vizsgálniuk, hogy nem okozhatnak-e gondokat az amerikai polgárok egészségének.

“Komoly kockázatot jelent a közegészségügynek az Egyesült Államokban, hogy a külföldről behozott fokhagyma minősége és egészségügyi kockázata nem megfelelő, elsősorban a kommunista Kínában termesztett fokhagymára gondolok” – írta Rick Scott republikánus szenátor a kereskedelmi miniszternek.

Az Egyesült Államokban már régóta azzal vádolják Kínát, a világ legnagyobb fokhagyma exportőrét, hogy dömping árakat alkalmaz, és így lehetetlen helyzetbe hozza az amerikai termesztőket. Az USA magas vámmal sújtja a kínai fokhagyma importot már a kilencvenes évek közepe óta. Trump 2019- ben tovább emelte a fokhagyma vámokat Kínával szemben.

Milyen alapon próbál most Scott szenátor szigorítást elérni? Levelében azt írja, hogy sok videó mutatja azt: Kínában gyakran emberi trágya felhasználásával termesztik a fokhagymát. Épp ezért a republikánus szenátor levelében felsorolja, hogy mindenfajta Kínából érkező fokhagyma importot alaposan meg kell vizsgálni.

Levelét azzal zárja a dühös honatya, hogy

“az élelmiszerbiztonság létfontosságú az USA számára, és annak mindenfajta esetleges fenyegetése súlyos kockázatot jelent a nemzetbiztonságra, a közegészségügyre és a gazdaságra.”

Mi az igazság? A BBC utánanézett a kínai fokhagyma termesztésnek, és kiderült, hogy a szenátor vádja  nem megalapozott. A McGill egyetem Kanadában komolyan foglalkozik az élelmiszer biztonsággal, és megvizsgálta a kínai fokhagyma termesztést is.

Mit állapított meg?

“Semmiféle komoly bizonyíték nem merült fel arra, hogy a kínaiak emberi trágyában termesztenék a fokhagymát.”

Az egyetem ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy “a föld trágyázása szempontjából mindegy az, hogy emberi vagy állati ürülékről van szó.”

Pekingi tapasztalatok

Amikor a kínai fővárosban dolgoztam 1990 körül, akkor kínai barátaim a lelkemre kötötték, hogy ne vásároljak bizonyos piacokon, mert ott olyan zöldséget és gyümölcsöt árulnak, melyet emberi ürülékkel trágyáztak.

“Ez nem hangzik valami jól, de tökéletesen biztonságos” – írja erről a kanadai egyetem jelentése.

Pekingi barátaim ezzel kapcsolatban más véleménnyel voltak: szerintük az emberi trágya, amelyet Kínában évezredek óta használnak a földeken, csakis a helyi lakosság számára veszélytelen hiszen ők immunisak a lehetséges fertőzéssel szemben, de már a fővárosban lakók számára ez járvány veszélyt jelenthet, és különösen fennáll ez a külföldiek számára, akiknek a szervezete védtelen lehet a helyi vírusokkal és baktériumokkal szemben.

Miért hivatkozik Rick Scott szenátor a nemzetbiztonságra ezzel kapcsolatban? Mert a Világkereskedelmi Szervezet – WTO szerint csakis erre hivatkozva lehet kitiltani más államok áruját a hazai piacokról.

A republikánus szenátor már a jövő évi választásokra gondolhat amikor támadást intéz a kínai fokhagyma importja ellen. Az Egyesült Államok 2021-ben első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és ebben konszenzus áll fenn a demokraták és a republikánusok között. Ezért is folytat kereskedelmi háborút az Egyesült Államok Kína ellen. Legutóbb San Francisco mellett volt amerikai-kínai csúcstalálkozó. A japán Nikkei hírügynökség értesülései szerint ezen Hszi Csin-ping elnök letette a nagyesküt Joe Biden előtt mondván “amíg én vezetem Kínát, addig nem indítunk támadást Tajvan elfoglalására.”

Musk: “Ki kell rúgni a Disney nagyfőnökét!”

Az X és a Tesla fura ura, a világ leggazdagabb embere, személyében is sértegeti a Disney főnökét, aki sok más hirdetővel együtt otthagyta a Twitter utódát az X-et, mert azon neonáci, antiszemita üzenetek is megjelentek, sőt ezeket olykor Musk is támogatta.

“Walt Disney forogna a sírjában, ha látná, hogy mit tett a cégével Bob Iger, azonnal ki kell őt rúgni!” – fogalmazta meg nem épp visszafogott véleményét Elon Musk, akinek a cége ugyancsak nehéz helyzetbe került, mert sok nagy hirdető hagyta ott az X-et, amely nagyrészt a hirdetésekből élt.

A CNN gazdasági rovata a hír kapcsán siet megjegyezni, hogy Walt Disney, aki minden hájjal megkent üzletember is volt, egyáltalán nem lenne elégedetlen Bob Igerrel, aki valóságos szórakoztató birodalmat hozott létre, amely arathat a piacon. Iger megvette a Star Warst, a Marvel stúdiót és a Pixart vagyis komolyan fejlesztette a rábízott céget.

Miért alakult ki személyes konfliktus a két nagyhatalmú üzletember között?

Mert Elon Musk a támogatásáról biztosított egy, a fehérek felsőbbrendűségét igazoló antiszemita összeesküvés elméletet az X-en, és ez kicsapta a biztosítékot az amerikai üzleti elitben. “Ez az abszolút igazság” – írta az antiszemita összeesküvés elmélet alá Elon Musk, majd látva a bírálatok özönét, gyorsan visszakozott: “Ez őrültség.”

Elon Musk Dél Afrikában született, ahol sokáig a fajelméleten alapuló apartheid politika uralkodott, amely biztosította a fehér kisebbség uralmát a színes többség fölött. A New York Times fórumán a pokolba küldte Bob Igert a Tesla és az X fura ura: go fuck yourself! – ismételgette többször is a sértést a nyilvánosság előtt. A sértődés oka az volt, hogy sok nagy cég kivonult a hirdetők közül az X-ből: elég az Apple-re vagy a Wal-Mart-ra utalni, de Bob Iger azt is közölte:

“Nem hiszem, hogy a kapcsolat Elon Musk-kal, és az ő X- vel kedvező lenne a Disney számára.”

Vagyis itt már egok összecsapásáról van szó.

Miért gondolja most Musk, hogy ki kellene rúgni a Disney főnököt? Azért, mert az átvitte a hirdetések egy részét a Facebook anyavállalatához, a Metahoz. Elon Musknak kedvenc céltáblája Mark Zuckerberg, a Facebook alapító atyja. A támadásra most az kínált lehetőséget Musknak, hogy Új Mexikó állam főügyésze pert indított a Meta ellen mondván a társas oldal lehetővé teszi azt is, hogy pedofil pornográfia terjedjen rajta, és szex ragadozók ott leljenek kiskorú áldozatokra.

“Bob Eiger úgy gondolja, hogy a Disney hirdetései ott lehetnek egy olyan társas oldalon, amely lehetővé teszi gyerekek szexuális kihasználását” – írta az X tulaja, aki szándékosan rosszul írta a Disney nagyfőnök nevét – jegyzi meg a Business Insider.

Mit mond Bob Iger?

“Mindannyian tudjuk, hogy Elon olyan cégeket alapított mint a Tesla, a SpaceX vagy az X, és ezért kissé el van szállva magától.”

Musk személyesen is blamálta magát

Elon Musk jelenleg a világ leggazdagabb embere, a vagyona meghaladja a 245 milliárd dollárt – írja a Forbes. Persze nagy kérdés, hogy mennyi marad ebből, ha csakugyan bedől az X, amelyet jórészt hitelből vásárolt meg.

A Disney főnöke arra mutatott rá, hogy Elon Musk több esetben is támogatott szélsőséges nézeteket, sőt ezeket fel is használta a vetélytársakkal szemben. Az X-en teret adott a szélsőséges nézetek terjesztőinek, és brutális hangnemben bírálta a sajtót, de nekiment Biden elnöknek is. Musk is tudja, hogy ez így öngyilkos vállalkozás hiszen a bevételek 90%-a a hirdetésekből jön össze. Ezért ki is jelentette a New York Times fórumán, hogy

“Amennyiben tovább folytatódik a hirdetők bojkottja az X ellen, akkor ez a cég halálát jelenti.”

Mindezért Musk a hirdetőket tette felelőssé, és egyáltalán nem mentegetőzött a saját szerepe miatt – írja a CNN gazdasági rovata.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!