Hasznos

Moszkva megvédi olaj érdekeltségeit Venezuelában

0

Ezt üzente Putyin szóvivője Washingtonnak, ahol orosz értesülések szerint Nicolas Maduro elnök gyors megbuktatására törekszenek. Trump elnök és emberei nem zártak ki egy katonai megoldást sem. Dmitrij Peskov viszont nyomatékosan közölte: a nemzetközi jog keretei között mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az orosz érdekeket Venezuelában!

Venezuela csődben, az oroszok felvásárolták az olajmezőket

A pénzügyi csőd elhárítására Venezuela többször is kölcsönt kért és kapott Moszkvától. Nem ingyen. Legutóbb például decemberben 6 milliárd dolláros szerződés jött létre a Rosznyeft és a PDVSA venezuelai nemzeti olajvállalat között. A pénzt olajszállításokkal törleszti Venezuela. Az oroszoknak erre az olajra nincs nagy szükségük, de vezető pozíciójukat erősíthetik az olaj világpiacán. Ezenkívül az oroszok megszereztek és a jövőben még inkább megszerezhetnek olajmezőket Venezuelában. A visszafizetés garanciáját ugyanis olajmezők jelentik. Minthogy Venezuela lényegében fizetésképtelen, ezért az oroszok biztosra mehetnek. De mi lesz, hogyha Nicolas Maduro elnök megbukik?

Moszkva elszántan támogatja Maduro elnököt, hogy megvédje az orosz érdekeltségeket Venezuelában

Washingtonban azonban épp az orosz kapcsolatokat róják fel a leginkább Nicolas Maduro elnöknek. Az Egyesült Államok az amerikai kontinenst a saját vadász területének tekinti. Az oroszok fellépését Latin Amerika legnagyobb olajtermelő országában olyan anomáliának tekintik, amelyet mielőbb meg kell szüntetni. Ezért is nevezte ki Trump elnök a veterán diplomatát, Elliott Abrams-et venezuelai különmegbízottnak. Az ő feladata az, hogy hatalomra juttassa Nicolas Maduro ellenfelét, Juan Guaidot. Az amerikai-orosz szembenállás tehát újabb területre terjed ki: eddig Szíria és Ukrajna volt a két fő vitapont, most harmadikként ide csatlakozott Venezuela is.

Életfogytiglan bennfentes kereskedésért

0

Korrupció és bennfentes kereskedés miatt került a bíróság elé Kínában az állambiztonsági minisztérium államtitkára, akit végül életfogytiglanra ítéltek. Ezenkívül megfosztották összes vagyonától, melynek összegét nem közölte a kínai sajtó.

A diszkréció nem véletlen: korábban a belbiztonság legfőbb főnökét ítélték el ugyancsak korrupció miatt. Akkor megírta a sajtó: 90 milliárd jüan volt a család vagyona – ez több mint 12 milliárd dollár!

A belügy és a biznisz szoros kapcsolatban áll egymással Kínában. Bár többször elrendelték Pekingben, hogy az állambiztonság embereinek patyolat tisztának kell maradniuk, de ezt soha sem sikerült megvalósítani. Most az államtitkár bukása bizonyítja újra: a belügy és a biznisz házassága sérthetetlen!

Ma Jian /Ma Csien/ államtitkár a vád szerint bennfentes kereskedést folytatott vagyis titkos információk birtokában befolyásolta a tőzsdei árfolyamokat. A sanghaji tőzsde a világ egyik leginkább hektikus pénzpiaca. Jelentős részben a bennfentes információk mozgatják, mert Kínában a fontos döntések még mindig szigorúan titkosak. Az állambiztonság államtitkára szép pénzt csinálhatott ebből amíg le nem bukott. Egyáltalán nem biztos persze, hogy karrierjének a nyerészkedés vetett véget. Lehet, hogy csak rossz frakcióhoz csatlakozott : például a lebukott nagy belbiztonsági főnök emberének tartották. Ennyi elég Kínában a bukáshoz. Tekintettel a belügy és a biznisz bensőséges kapcsolatára jóformán minden állambiztonsági vezetőre rá lehet húzni a bennfentes kereskedés vádját. Hszi Csinping elnök így tisztogat. Ebből kettős haszna is van: egyrészt megszabadul az ellenfeleitől másrészt pedig a korrupció miatt dühöngő közvéleménynek megmutatja, hogy lesújt még olyan fontos vezetőkre is mint a most életfogytiglanra ítélt állambiztonsági államtitkár.

Magyar katona orvosok a Bundeswehr-ben?

0

530 ezer olyan uniós polgár él Németország területén, aki 18 és 30 év között van. Közülük lehetne toborozni katona orvosokat vagy informatikusokat a Bundeswehr számára. Ezt az ötletet vetette fel a német hadsereg főfelügyelője egy sajtóbeszélgetésen.
Eberhard Zorn főfelügyelő Essenben a Funke média csoport sajtóbeszélgetésén elmondta: a Bundeswehr komoly létszám gondokkal küzd. Ennek egyik oka az, hogy mind kevesebb német fiatal választja a hadsereget. Ahol viszont jelenleg alapkövetelmény a német állampolgárság. A főfelügyelő felvetette: ha az uniós állampolgárok között is toborozhatnának, akkor jelentős mértékben javulnának az esélyek. Nem harci alakulatokba keresnek embereket hanem elsősorban katona orvosokat illetve más egészségügyi dolgozókat szeretnének találni köztük. Ezenkívül a sereg híján van informatikusoknak is. Uniós polgárok itt is jól jönnének a Bundeswehr-nek. Berlinben a kormánypártok nemrég dolgoztak ki egy olyan törvényjavaslatot, mely megkönnyítené a külföldi szakemberek alkalmazását Németországban. Jelenleg alacsony a munkanélküliség Európa legnagyobb gazdaságában, ahol sok ágazatban komoly munkaerőhiány tapasztalható. Ide tartozik az egészségügy és az informatika is. A hadseregnek komoly elvárásai vannak a dolgozókkal szemben, ezért a fiatalok mind kevésbé választják a Bundeswehr-t. Ezen segíthet, ha uniós polgárok is német egyenruhát ölthetnének, és a Bundeswehr-ben lennének orvosok vagy informatikusok.

Megnyugoghatunk: Tovább épül a TSC Labdarúgó Akadémia

Több mint négyezer férőhelyes lelátó, fűthető, modern pálya és egyéb kísérő tartalmak, például szálloda is helyet kap majd a topolyai TSC Labdarúgó Akadémia központi pályájának a létesítményében.

Amint az időjárási viszonyok lehetővé teszik, elkezdik a topolyai TSC Labdarúgó Akadémia centerpályájának építését.

A régi városi stadion helyén, a leendő fedett medencés wellness központ szomszédságában épül majd a TSC Labdarúgó Akadémia központi pályája Topolyán. Vera Bogojević, építészmérnök, a munkálatok vezetője: „A négyezer férőhelyes tizenhatezer nettó négyzetméter területű stadion építését elkezdjük, amint az időjárás engedi. A szerződést aláírták a Tončev és a Banković építési társaságokkal, akik a munkálatok kivitelezői, és megpróbáljuk majd tartani a határidőt.”

Fűthető labdarúgópálya, modern berendezés, megvilágítás, szálloda és egyéb tartalmak is helyt kapnak az új létesítményben. A centerpálya kiépítése több mint tízmillió euró, létrehozását a magyar kormány a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül támogatja.

Álljon itt egy “hálás” Facebook bejegyzés (Úgy látszik van aki gondolkodik is):

“Nagyon szép lesz és előre is köszönöm magyar és EU-s adófizető polgárok, hogy ennyi pénzt képesek vagytok nélkülözni, hogy az én (a mi) iparilag sehol sem levő városkánknak stadionja lehessen.

Tudom én vagyok az ostoba, mert arra gondolok ennyi pénzből hány gyárat és munkahelyet lehetne létrehozni, hogy aztán a megtermelt profitból stadiont építsünk és a fenntartási költségeket is mi tudjuk biztosítani.”

A brüsszeli szankciók elkerülése olasz módra

0

Az olasz felsőházi szavazáson, ahol a módosított költségvetésről szavaztak, meggyőző fölényben voltak az igenek: 167 igen és 78 nem 3 tartózkodás mellett bőven annak nevezhető.

A dolog szépséghibája, hogy a szenátoroknak úgy kellett szavazniuk, hogy nem volt idejük elolvasni a tervezetek szövegét. A költségvetési bizottság előzetesen nem tudott véleményt mondani a csomagról, mert nem kapta meg áttekintésre. Emiatt az ellenzéki Demokrata Párt jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul.

Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy nem indít túlzottdeficit-eljárást Olaszország ellen, amennyiben a római parlament az év vége előtt megszavazza a kormány által javasolt új költségvetési tervezetet.

A hiánycél 2,4 százalékról 2,04 százalékra csökkentése több, mint 10 milliárd eurós költségvetési korrekcióra kényszeríti Rómát. A két miniszterelnök-helyettes, Luigi di Maio és Matteo Salvini először “egy tizedesvesszőt” sem akart változtatni a költségvetési tervezeten, végül azonban a pénzügyi szakértőknek és a közvélemény-kutatásoknak engedtek, mivel a felmérések szerint az olaszok többsége el akarta kerülni a brüsszeli szankciókat.

Csökkenti termelését az OPEC, nőnek az olaj árak

0

4%-al emelkedett egy hordó olaj ára azt követően, hogy az OPEC+ értekezlet megállapodott a kitermelés csökkentéséről Bécsben. Az OPEC+ a hagyományos olajexportőr államok mellett magában foglalja Oroszországot és Kazahsztánt is. Oroszország a világ második legnagyobb exportőre Szaúd Arábia után. Most úgy jöhetett létre a megállapodás, hogy Moszkva vállalta: napi 200 ezer hordóval csökkenti a kitermelést! A többiek 1 millió hordót vállaltak összesen. Így jön ki az 1,2 millió hordó naponta – jelezte a Bloomberg hírügynökség New Yorkból.

Ez nagy fordulatot jelent Moszkva olaj politikájában

Korábban Igor Szecsin, a Rossznyeft főnöke azt hangsúlyozta, hogy az oroszokat nem érdekli az olaj ára! Ha az csökken, akkor ők növelik a kitermelést, mert számukra az olajbevétel a fontos. Arra viszont óriási szüksége van Oroszországnak, mely még mindig csak nyersanyagokat és fegyvereket képes exportálni – éppúgy mint a szovjet időkben.

Sem Szaúd Arábia sem pedig Irán nem örül a csökkentésnek

Szaúd Arábiában óriási fejlesztési terveket hirdetett meg Mohamed bin Szalman trónörökös. A cél az olajfüggőség csökkentése. Csakhogy a gigászi terveket csakis az olajból tudják fedezni. Ezért számukra is húsbavágó a csökkentés. Az olaj ára az elmúlt félévben 30%-al csökkent. Ezt a tendenciát akarja most az OPEC + döntés megfordítani.

Késhegyig menő vita Irán és Szaud Arábia között

Trump elnök kilépett az iráni atomalkuból és ez azt jelenti, hogy Irán újra pária ország lett. Ezen az alapon Teherán azt kérte, hogy rá ne vonatkozzon a termelés visszafogása, mert minden centre szüksége van az olaj bevételből. Szaúd Arábia, mely a Közel Keleten Irán halálos ellensége, elutasította a kérést. Végül kompromisszum született, mert mindenki megértette ha nincs csökkentés, akkor az árak megindulnak megint lefelé.

A világon így is olaj többlet várható

Lassul a globális gazdaság, csökken a kereslet az olaj iránt. Kanada is jelezte, hogy napi 325 ezer hordóval csökkenti a kitermelést. Amerikában egyre több a palaolaj, melyet viszont méregdrágán lehet kitermelni. Három embernek és az ő tanácsadóiknak kell megtalálniuk az egyensúlyi olaj árat – írta a Bloomberg gazdasági portál. Az egyik Donald Trump Amerikából, a másik Vlagyimir Putyin Moszkvából. Végül a harmadik Mohamed bin Szalman herceg, Szaúd Arábia trónörököse. Kína és az Európai Unió a legnagyobb fogyasztók: rajtuk múlik, hogy veszik-e a lapot? A legtöbb olajexportőr államnak borzasztóan nagy szüksége van az olajbevételre. Nagy kérdés, hogy mindenki betartja-e a kvótát. Az OPEC+ külön miniszteri bizottságot üzemeltet, mely sasszemmel figyeli a tagállamokat, ki próbál meg csalni? Az ellenőröknek sok munkájuk lesz, mert az OPEC+ csökkentési határozata minden résztvevő érdekeit sérti, de az érintettek azt is tudták: ha nem állapodnak meg, akkor még rosszabb lesz az olajexportőrök helyzete a globális piacon.

Putyin: legyen közös pénz és energia rendszere az Eurázsiai Gazdasági Tanácsnak

0

Oroszország elnöke az Európai Unióhoz szeretné hasonlatossá tenni az Eurázsiai Gazdasági Tanácsot, mely a Szovjetunió felbomlása után alakult meg Oroszországból, Kazahsztánból és Belorusziából. Később csatlakozott Örményország és Kirgizisztán is. Vietnam az első olyan állam, amely nem volt része a Szovjetuniónak, de csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Tanácshoz.

Putyin a szervezet vezetőinek ülésén kifejtette elképzelését, mely szerint olyan közös fizetési rendszert kellene létrehozni, mely minimális mértékűvé tenné a dollár szerepét a belső kereskedelemben. Hasonlóan egységes energia rendszert is javasolt, mely garantálná a tagállamok biztonságát és növelné a szuverenitását. Kirgizisztán elnöke bejelentette, hogy jövőben a határon nem állítják meg a tagállamok polgárait vagy az onnan érkező árukat. Kirgizisztán államfője hangsúlyozta olyan együttműködés kellene mint az Európai Unióban és olyan közös pénzzel mint az euró.

Putyin elnök ugyan nyomatékosan hangsúlyozta a tagállamok szuverenitását, de elsősorban nyilvánvalóan arra gondolt, hogy növelje Moszkva befolyását hiszen Oroszország a szövetség messze legerősebb országa. Kis problémája Putyin elnöknek, hogy nincsen pénze, mert az olaj ára lent van, és nem is nagyon valószínű, hogy a közeljövőben sokat emelkedne. Oroszország GDP -je jelenleg azzal a Dél Koreával egyenértékű, melynek lakossága alig több mint egyharmada Oroszországnak. Dél Koreával, Kínával és néhány más állammal tárgyalások folynak egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről, de a két dinamikus gazdasági nagyhatalom számára nem túlságosan vonzó jelenleg az Eurázsiai Gazdasági Tanács, mert számukra sokkal egyszerűbb egyenként megállapodni a tagállamokkal, melyek maguk is szuverenitásuk megőrzését nem elsősorban Putyin elnök irányításával kívánják elérni.

Külön-külön vagy együtt lépnek rá az uniós államok az Új Selyemútra

0

3000 milliárd eurót ígérnek a kínaiak Európa és Ázsia összekapcsolására. Erről tárgyalt a G20 csúcsra igyekezve Spanyolországban Hszi Csinping elnök. Azt hangsúlyozta, hogy Kína sohasem zárkózik be újra! A szabadkereskedelem híveként ellenzi Trump egyoldalú politikáját és együttműködésre törekszik az Európai Unióval illetve annak tagállamaival.

Brüsszellel tárgyaljon Peking vagy a nemzeti kormányokkal?

Spanyolországban kikosarazták a kínaiakat mondván: nekünk ott a közös uniós terv a Pekinggel való együttműködésre. Ezt szeptemberben hagyták jóvá Brüsszelben, ahol attól tartanak, hogy a kétoldalú egyezmények gyenge pozícióba hozhatják a nemzeti kormányokat, mert a kínaiak szigorúan az erőviszonyok alapján tárgyalnak mindenkivel. Az Európai Unió számukra egyenlő partner, a nemzeti kormányok többsége nem, még akkor sem, ha maguk a kínaiak persze ennek mosolyogva az ellenkezőjét állítják. A világ második számú nagyhatalma 1,4 milliárdos piaccal egészen más erőt képvisel mint az uniós államok többsége, melyek törpék a kínaiakhoz viszonyítva.

A kínaiakkal megkötött kétoldalú egyezményeknek nincs nemzetközi jogi értéke

Az Új Selyemút egyezmények szándékokat tükröznek, de nem jelentenek jogilag elkötelezettséget arra, hogy ezeket a szándékokat meg is valósítják. Vagy ha igen, mikor és milyen feltételekkel?! Erre hívta fel a figyelmet Jean-Francois di Meglio Kína szakértő, aki a párizsi Asia Center egyik vezető munkatársa. A párizsi Le Figaronak elmondta: a szándéknyilatkozatok látványos bejelentésekre adnak alkalmat, de azután csak nagyon kevesen kérdezik meg: mi valósult meg belőle? Milyen fizetési feltételekkel?

A kínaiaknak van pénzük, de azt okosan akarják elkölteni

Erre hívta fel a figyelmet a pekingi Nemzeti Bank nemrég nyugalomba vonult elnöke Kantonban egy nemzetközi tanácskozáson. Régebben a feltörekvő nagyhatalmat a korábbi vezető államok finanszírozták, de most a feltörekvő Kína pénzeli részben Amerikát és az Európai Uniót! Csakhogy a támogatásnak ára van. Ezért is mondott nemet Spanyolország, mert látta, hogy Görögországban mit jelentett a kínaiak fellépése. A nagy pénzügyi válság idején a parlament tagjai felállva tapsoltak Kína akkori miniszterelnökének. Ven Csiapao ugyanis megígérte, ha a nyugati nagyhatalmak nem segítenek a gazdasági válságba jutott görögöknek, akkor majd ők fognak! Ebből nem sok minden valósult meg. Görögország nem tudta elkerülni az IMF megszorító csomagjait. Kína viszont szépen bevásárolt Görögországban. Megszerezte például a stratégiai fontosságú kikötőt Pireuszban, mely az európai előrenyomulás előretolt bástyája lett. Ehhez kapcsolódik a Budapest-Belgrád vasútvonal kínaiak által igencsak támogatott felújítása is.

Az USA-t aggasztja, hogy a kis kelet-európai uniós államok milyen lelkesen léptek rá az Új Selyemútra

Li Kocsiang miniszterelnök épp Budapesten tájékoztatta Közép- és Kelet-Európa vezetőit az Új Selyemút lehetőségeiről. Szinte mindenki kapva kapott az alkalmon. Pekingben hosszú távú stratégiát követnek. Orbán Viktort már 2009-ben meghívták, hogy megváltoztassák nézeteit Kínával kapcsolatban. A korábbi kritikát fel is váltotta a lelkes együttműködési szándék.

Philippe Le Corré, a Harvard Kennedy School Kína szakértője szerint mind Washingtont, mind pedig Brüsszelt aggasztja a kis uniós államok lelkesedése az Új Selyemút iránt. Ugyanakkor reálisan elismeri: ezek a kis államok azt fedezték fel, hogy itt van egy távoli nagyhatalom, amely nem akar és nem is nagyon tud beleszólni az ügyeinkbe viszont hajlandó pénzt adni nekünk! Mindenképp alternatívát jelent Brüsszelhez és Washingtonhoz képest. A németek pragmatikusan megállapodtak a kínaiakkal: Peking nem nyomul előre olyan hevesen a Balkánon, ha azt akarja, hogy az együttműködés igazán hatékony legyen az Európai Unió és Kína között. Most ennek az együttműködésnek különösen nagy tétje van. Brüsszel és Peking együtt akarja  megállítani Donald Trumpot és az ő America First politikáját. Ezért is érkezik a G 20 csúcsra Európán keresztül Hszi Csinping kínai elnök, hogy figyelmeztesse Trumpot: amikor szemtől szembe állnak majd, akkor az USA elnöke mögött nem lesz senki viszont Kína számíthat (egy alaposan megosztott Európa) feltételes támogatására a világ gazdasági nagyhatalmainak találkozóján Buenos Airesben.

Pénzmosás német módra – rendőrök rohanták le a Deutsche Bankot

0

170 nyomozó szállta meg a Deutsche Bank frankfurti irodáit, hogy utánajárjon olyan adócsalásoknak, melyeket még a Panama papírok lepleztek le két évvel ezelőtt. Sok újság összefogásával készült a nagy leleplezés az offshore adócsalásokról, melyek még Putyin családját is elérték. Németországban a Süddeutsche Zeitung vett részt az akcióban. De miért most rohanták le a Deutsche Bankot? Két évig miért ültek a Panama papírokon?

Ezt állítja a német pénzügyőrségről a kérdés egyik legjobb szakértője, aki a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkozott. Markus Mainzer a Tax Justice Network pénzügyi biztonsági osztályát vezeti. Nem egészen érti, hogy mi tartott két évig? A hatóságok azt állítják, hogy mintegy 900 adócsaló adatait keresték a Deutsche Bank frankfurti irodáiban. Az összeg 311 millió euro. Nem épp hatalmas összeg.

A Deutsche Bank 150 milliárd dollár orosz pénzt mosott tisztára

Erre célzott a dán parlament előtt Howard Wilkinson. Ő volt Dánia legnagyobb bankjának, a Danske Banknak a baltikumi igazgatója. Akinek feltűnt, hogy orosz oligarchák dollár milliárdokat mosnak tisztára az ő bankjukon keresztül. 200 milliárd eurót is meghaladta az az összeg, amellyel a Danske Bank baltikumi részlegét gyanúsítják. Nemcsak mi vagyunk sárosak hanem a Deutsche Bank is, amely már korábban is rekord bírságot inkasszált az Egyesült Államokban pénzmosás miatt. Howard Wilkinson ugyan nem említette név szerint a Deutsche Bankot. Csak egy nagy európai bankról beszélt, de pillanatok alatt beazonosították a Deutsche Bankot.

Szomorú sors a német bankvilág egykori sztárjának

Már a vaskancellár, Bismarck megállapította, hogy Oroszország és Németország gazdasága komplementer. A Deutsche Bank ennek szellemében mindig is az együttműködést pártolta. Na de 150 milliárd dollár orosz pénzt áttolni az Egyesült Államokba és néhány adóparadicsomba? Ez mégiscsak túlzásnak látszik. A tekintélyes pénzintézetnek nem hiányzott az ilyenfajta reklám. De hát az orosz adócsaló oligarchák közül sokan szerepelnek a fekete listákon Amerikában. A hétvégén pedig G 20 csúcsot tartanak Argentínában. Merkel kancellár találkozik mind Donald Trumppal mind pedig Vlagyimir Putyinnal. Talán ezért volt olyan sürgős a német rendőröknek, hogy lerohanják a Deutsche Bank irodáit Frankfurtban 900 adócsaló pénzügyi adatait keresve. A listát nem tették közzé, így csak találgatni lehet: mit is kerestek a nyomozók a Deutsche Bankban két évvel a Panama papírok közzététele után?!…

Trumpnak áll a zászló kereskedelmi háborúban?

0

14 high tech területen szigorítottak drasztikusan Kínával szemben Washingtonban, mert Donald Trump szerint az ipari kémkedés minden korábbit felülmúl és óriási károkat okoz az Egyesült Államoknak. A China Daily beszámol arról, hogy Pekingben a kereskedelmi minisztérium szóvivője sietett cáfolni az amerikai állításokat, és hangsúlyozta a szabadkereskedelem körülményei között is garantálni lehet a nemzetbiztonságot!

Korábban Donald Trump csak azért hivatkozott a nemzetbiztonságra a kereskedelmi háborúban, mert a WTO szabályai szerint ezzel a legegyszerűbb megindokolni a szankciókat. De most nem erről van szó hanem arról az ipari kémkedésről, melyet Kína elképesztő méretekben folytatott az USA-val szemben. Az NSA főnöke kijelentette 2014-ben: ez a világtörténelem legnagyobb anyagi transzfere – minden ellenszolgáltatás nélkül!

2015-ben az USA megállapodott Kínával

Megszüntetjük az államilag szervezett ipari kémkedést az USA-ban! – ígérték meg Hszi Csinping elnök emberei a Fehér Házban nem sokkal azelőtt, hogy a Mennyei Birodalom első embere amerikai földre lépett volna. Senki nem akart hinni nekik Amerikában, de Peking betartotta azt, amit ígért! Hosszú tanulmányban indokolja meg a Wired című általában igen jólértesült portál azt, hogy miért? Elkapták Kína mesterkémét, Szu Pint, aki kitálalt az enyhe ítélet reményében. Erre Pekingben átszervezték a hírszerzést. Korábban a katonák domináltak, de Hszi Csinping elnök megrendszabályozta őket. Helyükre lépett az állambiztonsági minisztérium. Ők kezdték újra az ipari kémkedést – ipari méretekben. Pekingben azután döntöttek így, hogy Trump megindította a kereskedelmi háborút.

A protekcionista gazdaságpolitika előnyös az USA-nak

Ezzel a meglepő állítással szolgál az Econpol Europe kutató intézet, mely a kereskedelmi háborút elemzi az USA és Kína között. Trump elnökön kívül szinte mindenki más azt állítja: a protekcionista gazdaságpolitika őrültség, mert egy kereskedelmi háborúban mindenki rosszul jár! Nem így van – közlik a kutatók, akik a Deutsche Welle közszolgálati portálnak magyarázzák el, hogy miért jó Amerikának Trump protekcionista gazdaságpolitikája. Mindenekelőtt megnézték a számokat. Az USA 250 milliárd dollár értékű kínai exportot sújt szankciókkal míg Kína 60 milliárd dollár értékű amerikait. Minthogy az USA deficitje óriási, nyilvánvaló, hogy a kínaiak nem tudnak olyan megtorlást alkalmazni mint Washington. A tanulmány szerzői rámutatnak arra, hogy a kínaiak álljak a megnövekedett költségek 75%-át, ebből pedig Amerikának 18,4 milliárd dollár haszna keletkezik. De nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy a kínaiaknak az amerikai high tech “importjára” mindenképp szükség van. Hszi Csinping elnök ugyan kiadta a jelszót, támaszkodjunk a saját erőnkre ezen a területen is, de ez egyelőre inkább vágyálom mint valóság. Marad az ipari kémkedés …

Trump-Hszi Csinping találkozó Argentínában

A két világhatalom vezetője állítólag kedveli egymást. Legalábbis így értesült a hongkongi South China Morning Post. Elég lesz-e ez egy megállapodáshoz az USA és Kína között Argentínában, ahol a G 20 vezetői gyülekeznek a hónap végén? A kínaiak nagyon meg akarnak állapodni – mondta Trump elnök arra a telefon beszélgetésre hivatkozva, melyet Hszi Csinping elnökkel folytatott. Nemrég Washingtonban járt a kínai hadügyminiszter és Peking első számú diplomatája, hogy tisztázzák a nemzetbiztonsági kérdéseket Trump embereivel. Mike Pence alelnök Szingapúrban fenyegette meg Kínát, ha nem lesz megállapodás, akkor kétszeresükre nőhetnek a szankciók. Az Econpol Europe tanulmánya szerint a jelenlegi szankciók mellett 37%-al csökkenhet a kínaiak exportja az USA-ba. Ez oda vezethet, hogy az olló zárul vagyis kisebb lehet az amerikai kereskedelmi deficit 17%-kal.

A nevető harmadik

Ha ketten háborúznak, akkor a kívülállók jól is járhatnak. Ennek a nyilvánvaló igazságnak nézett utána a japán Nomura. Kiderült, hogy a Kína elleni amerikai szankciókból elsősorban Malajzia profitál, de bőven jut Japánnak, a Fülöp szigeteknek és Vietnamnak is. Washingtonban ugyanis ravaszul állították össze a szankciós listát. Olyan áruk szerepelnek rajta, melyek máshol is beszerezhetők nemcsak Kínában. Sokan profitálnak tehát Trump kereskedelmi háborújából, de egy nagy vesztes van: Kína. Érthető, ha Hszi Csinping elnök meg akar állapodni mielőtt a kereskedelmi háború végképp elfajul. Persze Pekingben is felmerült a gondolat: Amerikán kívül is van élet, de ez már egy másik történet …

FRISS HÍREK

Orbán időt n...

Vésztjósló s...

Magyarország...

Zsidók és mu...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!