Hasznos

Csődveszélyben az Air Berlin

0

Csődeljárást kezdeményezett a német Air Berlin légitársaság, de ennek idején is működni fog a cég. A Budapestre napi járatot közlekedtető cég esetleges leállása nem okozna fennakadást a berlini repülésekben – mondták el a fuhu.hu-nak a Budapest Airportnál.

Csődöt jelentett az Air Berlin légitársaság kedden, miután fő részvényese, az Etihad Airways úgy döntött, nem támogatja tovább anyagilag a német légitársaságot. Az Air Berlin közlése szerint azonban így is folytatják a munkát. A cég vezetése az illetékes berlin-charlottenburgi cégbíróságnál kezdeményezte, hogy csődeljárás induljon ellene. Az eljárás idején továbbra is a vállalat irányíthatja az üzletet. A cég nem módosít menetrendjén, változatlanul lehet helyet foglalni járataira.

A történtek nem érintik a Budapest-Berlin-útvonalat, az Air Berlin fenn kívánja tartani napi három járatát

– mondta a fuhu.hu-nak Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője. Emlékeztetett arra, hogy ha sikertelen lenne a csődeljárás, a többi légitársaság azonnal átvenné a német cég helyét. A Malév megszűnte után három napon belül „elkelt” a berlini útvonal.

Az évek óta veszteséges Air Berlin tavaly 780 millió euró veszteséget könyvelt el, s a német kormány most 150 millió euró áthidaló kölcsönt nyújt, ami három hónapig fedezheti a működést. A cég tárgyalást kezdett a Lufthansával az Air Berlin egyes részeinek átvételéről, de más érdeklődőkre is számít.

MTI/FüHü

Európai elektromosautó-kvótát javasolnak a német szocdemek

0

A német autóipar jövőjét szabályoztatná az SPD vezetője. Martin Schulz a környezetvédelmi előírások szigorítása mellett kötelező európai kvótát vezettetne be az elektromos autókra.

Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokra azt javasolja, hogy vezessenek be Európában kötelező kvótát az elektromos autókra, arról azonban nem nyilatkozott, hogy meddig és mekkora arányt kellene elérniük az elektromos járműveknek a kontinensen. A javaslat része a német autóipar jövőjére vonatkozóan kidolgozott Schulz-féle ötpontos intézkedési tervnek, amelyről a Süddeutsche Zeitung számolt be pénteken.

A kancellárjelölt javaslatában világosabb szabályozást követel az autóiparban, valamint

szigorúbb következményeket arra az esetre, ha egy gyártó megszegi a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó határértékeket.

Schulz szerint nagyobb nyomást kell gyakorolni az iparágra, ezért szeptemberre újabb dízelcsúcs összehívását sürgeti, amelyen mérlegre kellene tenni az eddigi eredményeket. Ha ezek nem elégségesek, akkor a hardverfrissítést, azaz a technikai átalakítást is napirendre kell venni, természetesen a gyártók költségére.

A javaslatban az is olvasható, hogy

a német autóiparnak előrébb kell lépnie az elektromosautó-gyártásban,

ehhez pedig egyebek mellett létre kellene hoznia Németországnak saját gyárat az e-járművekhez szükséges akkumulátorok előállításához.

Angel Merkel német kancellár még nem alkotott véleményt a kvóta kérdésében – mondta pénteken egyik szóvivője.

A kancellár nem zárkózik el egyetlen olyan ötlettől sem, amely segíti az e-járművek terjedését.

Berlinben múlt héten rendezték a dízelcsúcsot, amelyen az iparág képviselői, tartományi miniszterelnökök és a szövetségi kormány abban állapodtak meg, hogy a gyártók több, mint ötmillió Euro-5 és Euro-6 normás dízelautó szoftverfrissítését végzik el önként és ingyen, így átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet az érintett járművek nitrogén-oxid kibocsátása. Az autók hardverfrissítését azonban elutasította a szakma.

MTI/FüHü

A kizsákmányolt Föld

0

Augusztus 2-a negatív mérföldkő volt 2017-ben: ekkorra esett a túlfogyasztás világnapja, az a nap, amikorra az emberiség elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Azóta az ökoszisztéma rovására megy a fogyasztásunk. Az idén minden eddiginél korábbra esett ez a fordulópont. Magyarországnak sincs mire büszkének lennie.

Forrás: Pixabay

Tavaly a túlfogyasztás világnapja augusztus 8-án jött el, 1997-ben még csak szeptember végére esett. Sőt, 1970-ben egészen december 23-áig sikerült húzni, vagyis akkor közel optimális volt természeti erőforrásaink felhasználásának mértéke – írja az ökológiai lábnyom mérését kezdeményező nemzetközi szervezet, a Global Footprint Network közleménye.

Jelenleg azonban több szén-dioxidot bocsátunk ki a légkörbe, mint amennyit az óceánok és az erdők képesek elnyelni, és nagyobb mértékben halászunk és írtjuk ki erdeinket, mint ahogyan azok képesek lennének újratermelődni

– erre már a WWF (World Wide Fund for Nature) Magyarország közleménye emlékeztet.

Egyre félreérthetetlenebbül látszik: nagyon nagy az ára annak, hogy az emberiség az ökoszisztéma által előállított erőforrások 1,7-szeresét használja fel. Elég a szárazságokra, az erdők pusztulására, a friss víz hiányára, a talajszennyezésre, a biológiai sokféleség megdöbbentő mértékű csökkenésére, a széndioxid kibocsátásra gondolnunk.

A mellékelt két térkép mutatja, hogyan változott a kép 1961 és 2012 között. A piros különböző árnyalatai azt mutatják, mennyivel lépi túl az adott ország fogyasztása a biokapacitását; a zöld árnyalatok pedig ennek az ellenkezőjét.

Országok rangsora

A fogyasztás mértéke országonként eltérő: ha például a világ lakossága úgy élne, mint ahogy azt Ausztráliában teszik 2017-ben, akkor 5,4 Földre lenne szükségünk, az Egyesült Államok lakosainak életmódjával pedig 4,8 földnyi erőforrást használnánk fel egy év leforgása során. A rekorder Luxemburgban ez a szám: 9,1. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán.

Magyarország is jóval túllépi az ideális mértéket, hiszen ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor közel kettő (1,92) Földre lenne szükségünk.

Ám nincs minden veszve – ha évente csak 4,5 nappal sikerülne kitolni ezt a fordulónapot, 2050-re el lehetne érni egy teljes egyensúlyt. Ehhez persze komoly erőfeszítések is kellenek, az eszközök már ma is a rendelkezésünkre állnak. Például

a kukákban landoló élelmiszer mennyiségének felére csökkentésével 11 napot tudnánk nyerni évente,

a globális ökológiai lábnyom szénkomponensének felére mérséklésével pedig 89-et.

Biztató jelek

Ugyanakkor vannak biztató jelek: például az Egyesült Államokban az egy főre jutó ökológiai lábnyom a 2005-ös csúcsról közel 20 százalékkal visszaesett 2013-ra (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat), elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásának köszönhetően. Mindezt úgy, hogy eközben a GDP mintegy 20 százalékkal nőtt.

A globális ökológiai lábnyom legnagyobb részét, 60%-át egyébként az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki.

Emellett jelentős összetevő a mezőgazdaság is, de a lábnyomunk részét alkotja az összes további területigény is, mint a halászat, vagy a városok, utak, repülőterek.

Forrás: Pixabay

És annak ellenére, hogy a Trump-kormány visszavonulót fújt a klímavédelmi vállalásokban, sok amerikai állam és város, továbbá vállalat megduplázta a vállalásait. Emellett a világ jelenlegi legnagyobb ökológiai lábnyomát hagyó Kína legutóbbi ötéves tervében egyértelműen kiállt egy ökológiai társadalom kiépítése mellett. Skócia, Costa Rica és Nicaragua is kiváló példái azoknak az országoknak, amelyek gyorsan csökkentik a szénalapú energiafüggőségeket.

És Ön?

Jók az ilyen felmérések, képet kaphatunk a globális helyzetről, ám igazán az képes közel hozni hozzánk az általános nagy problémákat, ha magunk is megtaláljuk benne a helyünket. Nos, mindenkinek lehetősége van arra, hogy lemérje a saját ökológiai lábnyomát. Ha erre a linkre kattint, akkor Ön is megteheti azt, miként tette már több millió embertársunk.

Hova vezethet az amerikai lépés?

0

Belpolitikai indíttatású és egyelőre jogilag mit sem ér az amerikai elnök bejelentése a párizsi klímamegállapodásból történő kilépésről – véli Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, korábbi magyar főtárgyaló, aki személyesen is aktív részese volt az 1991-től folytatott nemzetközi klímapolitikai egyezkedéseknek.

A amerikai döntés megítélésről célszerű felidézni a Párizsi Megállapodás szövegét is.

A Megállapodás 25. cikkelye ugyanis a visszalépéssel kapcsolatban azt mondja ki, hogy „Három évvel azon a nap után, amelyiken a Megállapodás egy Félre nézve hatályba lépett, az adott Fél visszaléphet a Megállapodástól a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel.”. Egy további pontja pedig azt rögzíti, hogy „Minden visszavonás a visszavonási értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan későbbi időpontban, amit a visszavonási értesítésben határoztak meg.” Ez a megállapodás tavaly novemberben lépett hatályba, s így – mint Faragó Tibor emlékeztet –

az Egyesült Államok legkorábban 2019 novemberében nyújthatja be hivatalosan az ENSZ-nek a kilépési szándékát rögzítő értesítést.

Majd pedig onnan kezdve egy évet kell várnia, mire hivatalosan is kilépettnek nyilváníttatik. S ki tudja, mi lesz akkorra, hiszen az Egyesült Államokban 2020 novemberében – ha Trump addig marad is elnök – újra elnökválasztások lesznek.

A kilépés, ami nem is kilépés

Forrás: Flickr

Az amerikai kormány a múlt pénteken értesítette az ENSZ-főtitkárt – mint e megállapodás letéteményesét – a kilépésre vonatkozó döntéséről. Az amerikai fél azonban azt a szándékát is jelezte, hogy az ország a jövőben változatlanul részt kíván venni a klímaváltozásról folyó nemzetközi tárgyalásokon, beleértve a párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló megbeszéléseket is. Faragó Tibor szerint erre minden lehetőségük megvan, hiszen hivatalosan az USA mindenképpen e megállapodás részese marad 2020-ig, ráadásul nem az 1992-ben megkötött éghajlatváltozási keretegyezményből (UNFCCC) távoznak, amelynek a Párizsi Megállapodás az egyik kiegészítő végrehajtási eszköze. Ilyen volt az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv is, de annak ratifikációját már eleve elutasította az akkor is republikánus többségű Kongresszus. Egyébként nem véletlen, hogy a 2015-ös új nemzetközi szerződés formálisan nem jegyzőkönyv lett, így ennek elfogadásáról 2016-ban maga Obama elnök határozott arra hivatkozva, hogy ez a nemzetközi megállapodás csupán az 1992. évi egyezményt egészíti ki, márpedig annak részese az USA. A Párizsi Megállapodáshoz való csatlakozást jelző, elnöki kézjeggyel ellátott dokumentumot 2016 őszén – igen szimbolikus  módon – a kínai Hangcsouban, a G20-csúcstalálkozó alatt nyújtotta át Obama az ENSZ főtitkárának és tartottak e témáról a kínai elnökkel egy közös sajtótájékoztatót is. Ez már egy sokak által nagyon várt lépés volt, hiszen a két ország felel a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért.

Sok hűhó semmiért?

Donald Trump egyik választási ígérete volt az általa hosszú ideje „kacsaként” emlegetett globális felmelegedés elleni küzdelem fontos eszközének tartott Párizsi Megállapodásból való kilépés. S miután látható, hogy több, ennél az amerikaiak számára sokkal lényegesebb és látványosabb ígéretét – például az Obamacare eltörlését – nem képes beváltani, Trumpnak – saját olvasatában – fel kellett mutatnia néha egy „sikert”. Más szóval, elsősorban belpolitikai okai vannak a mostani amerikai bejelentésnek, amelynek tehát nemzetközi jogi következménye évekig nem lehet – összegzett Faragó Tibor. A szakértő azt is hozzátette, hogy a mostani lépést megelőzően júniusban a CNN által élőben közvetített beszédében az amerikai elnök már egyetlen szóval sem utalt arra, hogy e globális probléma „kacsa” lenne, hanem csak azt hangsúlyozta, hogy e megállapodás mennyire előnytelen országa gazdasági fejlődése és versenyképessége szempontjából. Erre utal egyébként az is, hogy az Egyesült Államok innovációs és technológiai fejlesztések révén a továbbiakban is mérsékeli az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, együttműködik más országokkal, tisztább és hatékonyabb módon hasznosítja a fosszilis tüzelőanyagokat, és igénybe vesz tiszta és megújuló energiaforrásokat is.

A Párizsi Megállapodás

A Párizsi Csúcs
Forrás: Wikimedia

A 2015. december 12-én, Párizsban 195 ország részvételével megszületett, a 2020 utáni időszakra vonatkozó megállapodás egyik legfontosabb érdeme és eleme, hogy olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel csökkenthető az üvegház-gázok globális kibocsátása és mérsékelhető a klimatikus változások káros hatásai. A megállapodás tavaly november 4-én lépett hatályba, akkora teljesültek a feltételek, nevezetesen, hogy legalább 55, a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelős ország helyezze letétbe a ratifikációs okmányokat. A csatlakozók vállalták, hogy a légkör felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 fokot. További kitétel, hogy az országok ötévente közzéteszik vállalásaikat, illetve, hogy a finanszírozási és a technológiai együttműködésben is továbblépnek, valamint hatékonyabban foglalkoznak a változásokra való felkészüléssel is.

Magyar csatlakozás

Forrás: effortsharing

Magyarország az élen járt az Európai Unión belül a csatlakozással. Az Európai Unió tagállamai közül elsőként zárta le a belső ratifikációs eljárást, majd tavaly október 5-én az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában, s vált a párizsi megállapodás teljes jogú tagjává.

Ugyanakkor egy az idén tavasszal közzétett elemzés megállapítása szerint Magyarország rosszul teljesít a globális felmelegedés elleni politikában. A Transport & Environment és a Carbon Market Watch közös jelentése (https://www.transportenvironment.org/press/just-three-eu-countries-step-plate-paris-climate-deal-–-ranking)  arról ír, hogy csak 3 európai uniós ország – Svédország, Franciaország és Németország – politikája áll kellő összhangban a megállapodással. Magyarország nincs a többé-kevésbé jól teljesítők között sem, sőt, a teljesítményünket gyengének ítélték: a lehetséges 100 pontból csak 22-őt sikerült elérni. A Megállapodás egyes, a fontosságuk szerint súlyozott elemeinek kezelését pontozzák országonként.

Az amerikai alelnök a balti államok vezetőivel tárgyalt

0

Bármilyen támadás egy NATO tagállam ellen olyan mintha minket támadtak volna meg!- hangsúlyozta Tallinnban Mike Pence amerikai alelnök amikor a három balti állam vezetőivel találkozott.

Donald Trump nevében sietett megnyugtatni a balti államokat: az USA komolyan veszi az ötödik cikkelyt a NATO alapokmányában. Ez kimondja: a szövetség bármelyik tagja elleni támadás az egész NATO-t illeti! Vagyis az USA hatalmas hadereje garantálja a szövetségesek biztonságát. A kis közép és kelet-európai államok épp ezért léptek be a NATO-ba, de aztán elfogta őket az aggodalom Trump megválasztása után. Az amerikai elnök nem siettett megerősíteni az USA elkötelezettségét a híres ötödik cikkely mellett viszont nagyobb anyagi hozzájárulást követelt a résztvevőktől.

A balti államok a cári birodalom részei voltak 1918 előtt. Rövid függetlenség után a Szovjetunió tagállamai lettek- nem épp a saját akaratukból. A nagy Szovjetunió bukása után siettek csatlakozni a NATO- hoz és az Európai Unióhoz, hogy minél távolabb kerüljenek Moszkvától.

Miután Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, a három balti államnak megnőtt az aggodalom Moszkva szándékait illetően.

Ezért üdvözölték most örömmel Mike Pence alelnök látogatását. Észtország kormányfője egyenesen azt kérte: az USA telepítsen Patriot rakétákat a balti államokba! Ezt Oroszország mindenképp fenyegetésnek érezné hiszen a balti államok igen közel vannak Szentpétervárhoz. Moszkva azzal vádolja Washingtont, hogy a bekerítésére törekszik.

A moszkvai aggodalmakat erősítheti, hogy Grúziában az eddigi legnagyobb közös amerikai-grúz hadgyakorlatot rendezik meg. Pence alelnök a Baltikumból épp ide látogat kedden. Grúzia is a nagy Szovjetunió része volt, sőt a diktátort, Sztálint ő adta a birodalomnak. 2008-ban katonai konfliktusba keveredett Oroszországgal. Ennek következtében két nemzetiségi tartományát elveszítette. Ebben az időben Szakasvili egy volt New yorki ügyvéd volt Grúzia elnöke. Később ő Odessza kormányzója lett Ukrajnában, de megfosztották tisztségétől. Grúzia ex elnöke jelenleg hontalan, mert állampolgárságától is megfosztották. Második hazájában az Egyesült Államokban próbál új életet kezdeni.

Közben Moszkva és Washington viszálya újabb mélypontra jutott. Putyin elnök kiutasított 755 amerikai diplomatát válaszul arra, hogy Amerika újabb szankciókat szavazott meg amiatt, hogy az oroszok befolyásolták a tavalyi elnökválasztási kampányt. Ilyen körülmények között az USA alelnökének látogatása az egykori szovjet tagállamokban csak olaj a tűzre és egyben figyelmeztetés Moszkvának: eddig és ne tovább!

Rengeteg pénzt keresnek a világ legnagyobb bankján

0

Kínai a világ legnagyobb bankja – 1,2 milliárd eurót keres rajtuk a pénzügyőrség Spanyolországban.

Nem is akárhol kutakodnak a szorgos spanyol pénzügyőrök hanem a világ legnagyobb bankjának madridi fiókjánál. A rajtaütés már megvolt: mindekinek megtiltották az Industrial and Commercial Bank of China munkatársai közül, hogy a mobil telefonjukhoz nyúljanak vagy, hogy belépjenek a számítógépes rendszerbe.

A rajtaütés kapcsán a kínai maffiáról cikkezett a spanyol sajtó és Pekingben berágtak.

A nagykövet nyíltan a gazdasági kapcsolatok visszaesését helyezte kilátásba. Azóta a spanyol sajtó visszafogja magát, de a Reuters megszerezte a vizsgálati dossziét. Sokminden kiderül belőle: például az is, hogy mihez kezdenek az Európában ügyködő kínai üzletemberek a megszerzett pénzzel?!

Mindenekelőtt nem fizetnek adót! A kínai üzletemberek készpénzben bonyolítják milliós üzleteiket is! Egy példa: a spanyol pénzügyőrség leállított egy gyanús Golfot, melyben a kínai bank ügyfelei ültek. Találtak náluk néhány ezer eurót, de gyanították: ez nem minden! Háromórás alapos vizsgálat következett és mi derült ki a Portugália felé száguldó Golf kínai utasairól? 1 millió 254 ezer eurót találtak készpénzben nejlon zacskóban a gépkocsi üzemanyag tartályában! Azért vitték volna a pénzt Portugáliába, mert a kínaiak már tudták: az ICBC madridi fiókját már figyelik a spanyol pénzügyőrök. Csak 2009 és 2012 között 1,2 millió eurós pénzmosásra került sor- állítja a pénzügyőrség Madridban. Az ICBC időközben a világ legtőkeerősebb bankja lett. Az állami irányítás változatlan.

Az ICBC globális vezérigazgatóját üdvrivalgással fogadták Madridban 2011-ben. A globális pénzügyi válsággal küszködő spanyolok számára valóságos megváltásnak tűnt a tőkeerős bank. A vezérigazgató, aki tagja a Kínát vas kézzel kormányzó kommunista párt felső vezetésének, mindenütt szíves fogadtatásra talált spanyol földön. Ahogy a vállalkozószellemű kínai üzletemberek is. Néhány év után persze feltűnt: a sikeresen vállakozó kínaiak nem sietnek adót fizetni Spanyolországban! De mihez kezdenek a profittal?

Ezt kezdte el figyelni a spanyol pénzügyőrség. Rájöttek: az ICBC számlát nyit a kínai üzletembereknek, akik vígan haza utalják a profitot vagy épp valamelyik adóparadicsomba. De hogy kerülik ki az ellenőrzést a leleményes kínaiak? Úgyhogy mások legális bankszámláit használják fel az illegális átutaláshoz! Előfordult, hogy egy kínai ügyfél reklamált: a számláján olyan pénzek mozognak, melyekről neki tudomása sem volt! Tartsd kézben az ügyfeleket!- üvöltött rá telefonon a hálózat menedzserére egy bank főnök. Pechük volt. A beszélgetést lehallgatták: mindkettőjüket letartóztatták.

De hogyan tovább ? A pénzügyőrök meg vannak fogva hiszen Peking hivatalosan a világ legnagyobb bankjának a védelmére kelt. Hangsúlyozta: ha a spanyolok nem akarják rontani a virágzó kínai kereskedelmet, akkor jobb ha szép csendben pontot tesznek az ügy végére. A kínaiak elsősorban a teljes hírzárlathoz ragaszkodnak. A spanyol sajtó fegyelmezetten hallgat is- nyilván megfenyegette őket a nemzetbiztonsági szolgálat. Ám a Reuters a strandszezon kellős közepén közzétette a kínos jelentést. Pontosan akkor amikor Pekingben gőzerővel készülődnek a kormányzó kommunista párt következő kongresszusára. A kínaiak ilyenkor nagyon nem örülnek annak, ha a világ legnagyobb bankjának pénzmosási botrányát vizsgálja a világsajtó.

Különösen akkor, ha másutt is felteszik a kérdést: az ICBC pénzmosási gyakorlata nem egy globális terv része-e? Vajon másutt nem alkalmaz-e hasonló nem ortodox módszereket a világ legtőkeerősebb bankja? Nem veszít-e ezzel az érintett ország államkincstára többmilliárd eurót vagy dollárt? Más kínai bankok nem csinálják-e ugyanezt külföldön?- kérdi tapintatlanul a Reuters, mely exkluzív dossziét tett közzé a világ legnagyobb bankjának pénzmosási botrányáról Spanyolországban.

 

 

A Renault-Nissan legnagyobb autós cég a világon 

0

A francia-japán óriás, melyhez odatartozik a Dacia és a Lada is, az év első hat hónapjában 5268 ezer autót adott el. Ezzel megelőzte az eddigi az eddigi bajnokot: a Volkswagen 5155  ezer autót értékesített.

A francia-japán cég nemcsak az eladások terén szerepelt jól, de a profit is remekül alakult. Az első félévben 2,38 milliárd euró volt a haszon, ez 58%- os növekedés az elmúlt évhez képest!

A Renault-Nissan pénzügyi igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta a Financial Times tudósítójának, hogy minden területen javulás volt tapasztalható. Carlos Ghosn, a Renault-Nissan főnöke abban látja a sikert, hogy a működési költségeket úgy csökkentették, hogy az nem ment a hatékonyság rovására. Most azon dolgoznak, hogy megcsinálják a négyéves tervet, mely kijelöli a változás irányát. Carlos Ghosn, a brazil csúcsmenedzser éves jövedelmét sokan túl magasnak találják Franciaországban, de cég szerint megéri az árát hiszen a csúcsra juttatta fel a francia-japán autós óriást, a Renault-Nissant.

A határhoz közelít az afrikai sertéspestis

0

A magyar határtól mindössze húsz kilométerre, Kárpátalján észlelték legutóbb az afrikai sertéspestist (ASP), amely emberre veszélytelen, de a sertéseknél gyógyíthatatlan – tudatta kedden a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Hatékony oltóanyag egyelőre nincs az ASP-re. A betegség Magyarországon még nincs jelen, a legveszélyeztetettebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

Az elmúlt hónapokban Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban és a Baltikumban regisztráltak számos újabb megbetegedéseket.

A legközelebbit alig 20 kilométerre a magyar határtól, Kárpátalján, Beregújfalu határában.

Magyarországon egyelőre nem jelent meg a vírus, amely a környező országokban már nagy károkat okoz.

Az ASP emberre nem veszélyes, a sertéseknél viszont nem gyógyítható. A betegség állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP-vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet – hangsúlyozza a NÉBIH.

A betegségtől korábban mentes területeken szigorú intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni az ASP-t:

a fertőzött és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét többször fertőtleníteni. Ezeken a területeken a sertések szállítását, forgalmazást, felvásárlást szinten korlátozni kell, valamint az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült termékek exportja sem engedélyezett.

Az európai hatóságok dolgoznak azon, hogy megállítsák a kórokozó terjedését.

Csehországban irányított vadászatot tartanak, Romániában minden repülőtéren, folyami és tengeri határ-kikötőben fokozott ellenőrzést végeztek a hétvégén.

A NÉBIH több ezer szórólapot oszt szét a betegség felbukkanása szempontjából legkockázatosabbnak ítélt Szabolcs-Szatmár Bereg megyében. A kiadványban minden fontos információt megtalálnak a gazdák, amelyek segítségével meg tudják előzni a betegség terjedését.

Saját katonáit is átverte az izraeli miniszterelnök

0

Izrael minden fegyverüzlet esetén kiköti: hasonló technológiát nem kaphat a szállító cégtől más közel-keleti állam. Jócskán megle-pődtek hát az izraeli hadügyben, amikor a hírszerzés jelentette, hogy Egyiptom ugyanolyan tengeralattjárókat kap Németországtól mint Izrael.

Ya’alon akkori védelmi miniszter megkérdezte Netanjahu miniszterelnököt, aki közölte: semmit sem tud az ügyről. Ezek után az izraeliek rohantak reklamálni Németországba: miért nem tartják be a megállapodást? Miért adnak el olyan korszerű tengeralattjárókat Egyiptomnak, mint amilyeneket Izraelnek? A Thyssen művekben csodálkoztak: de hiszen Netanjahu embere rábólintott az ügyre!

Jichak Molcho jogászról van szó, Netanjahu egyik bizalmi emberéről. Aki rokona a miniszterelnök egy másik bizalmasának: David Simronnak. Jelenleg ő az első számú gyanúsított a tengeralattjáró botrányban. Mellyel kapcsolatban Ya’alon ex-hadügyminiszter úgy nyilatkozott: Netanjahunak is vállalnia kell a felelősséget!

De miért vállalt ekkora nemzetbiztonsági kockázatot Izrael miniszterelnöke? Miért verte át a katonákat? A Yediot Ahronot című lap úgy érzi megtalálta a választ: három oldalú megállapodás született. Egyiptom megkapja a korszerű tengeralattjárókat, Izrael pedig jóval olcsóbban jut hozzá négy őrhajóhoz, melyek a nagy közös tengeralatti gázmező felett őrjáratoznak. A Thyssen ugyanis vállalta: egyharmaddal olcsóbb lesz az őrhajó üzlet, ha Izrael nem ír ki tendert.

Így is történt: a németek két zsíros üzlethez jutottak hiszen

Egyiptom 2 milliárd eurót fizetett a tengeralattjárókért, Izrael 127 millió euróval olcsóbban kapta meg az őrhajókat.

Mindenki jól járt tehát. Bár az izraeli lap megjegyzi: Egyiptom flottája mintha kissé túl erőssé vált volna. Jelenleg Sissi elnök Izrael-barát politikát folytat, de amikor Murszi volt az elnök Kairóban, akkor az izraeliek fejveszetten rohantak Németországba: ne szállítsátok le a korszerű tengeralattjárókat az iszlamista rendszernek! A németek széttárták a karjukat: már késő, a szerződést nem szeghetjük meg.

Aztán persze megszületett a megoldás: a szerződést nem szegték meg, de olyan lassan készültek el a korszerű tengeralattjárók, hogy csak akkor érkeztek meg az egyiptomi kikötőbe amikor Egyiptom elnökét már Sissinek hívták.

Mennyiben fenyegetik Netanjahu miniszterelnök pozícióját ezek a kínos ügyek? A kormányfő irodája szerint semennyire. Az ellenzéki pártok és újságok más véleményen vannak. Osztják Ya’alon ex hadügyminiszter véleményét: a vizsgálatoknak el kell vezetniük a miniszterelnökhöz, aki bizalmasain keresztül intézi a legfontosabb ügyeket miközben – ha kell – belehazudik a saját katonái arcába is. Izraelben a nemzetbiztonsággal nemviccelnek, hiszen az ország állandó fenyegetettségben él megalapítása, vagyis 1948 óta. Benjamin Netanjahu a leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke az országnak, aki túlélt már sok botrányt. De a fegyverkezéssel kapcsolatos gyanús ügyek nem számíthatnak elnézésre Izraelben, ahol a nemzetbiztonság a szó szoros értelmében lét vagy nemlét kérdése.

Moszkva lekapcsolhatja a villanyt Amerikában

0

Egy új szoftver leleplezi a hackert, aki áttört a tűzfalon, majd pedig információkat szolgáltat róla. 

Ezt a Ljubjanka kéri tőlünk- írja egy belső e-mailben a főnökség a Kaspersky Lab-ben, amely a világ egyik legeredményesebb cége a hackerek elleni háborúban. Mit is kért az FSZB az orosz cégtől, mely üzleti forgalmának 60 százalékát az USA-ban és az EU-ban produkálja? Egy olyan szoftvert, mely kettős funkciót lát el: első menetben a kémelhárítást, a másodikban pedig a hírszerzést. Vagyis leleplezi a hackert, aki áttört a tűzfalon, majd pedig információkat szolgáltat róla mégpedig azonnal! Élőben lehet követni azt is, ha a hacker például fogat mos!

Az orosz titkosszolgálat többször is vizsgálat alá került Trump választási kampánya ügyében. Putyin elnök, aki a szovjet időkben maga is a szolgálat tisztje volt, igyekezett megnyugtatni Trumpot Hamburgban első személyes találkozásuk alkalmával: az oroszok nem hackelték meg az amerikai választásokat 2016-ban. Macron francia elnök is azt állítja ma is: az orosz hírszerzés meghackelte választási kampányát! Hasonló félelmek fogalmazódtak meg Németországban is, ahol ősszel tartanak választásokat.

Eugene Kaspersky mindent cáfol, a legfőképpen azt, hogy kapcsolatban állna az FSZB-vel. FBI ügynökök mindenesetre a Kaspersky Lab több munkatársát a lakásán keresték fel és kínos kérdéseket tettek fel. Nincs bizonyítéka az amerikai hatóságoknak arra, hogy bármilyen törvénybe ütköző dolgot elkövettünk volna- hangsúlyozza Kaspersky. Szerinte egész egyszerűen csak ki akarják szorítani a piacról. A Kaspersky Lab jelenleg 400 millió ügyféllel dicsekszik. Igaz, hogy ezeknek a fele nincs tudatában, hogy a Kaspersky Lab szoftverjét használja. Az orosz cég ugyanis olyan szerződéseket köt gyakran, melyekben nem ragaszkodnak a névhasználathoz. A cég jogtanácsosa, Igor Csekunov a KGB tisztje volt- állítja a Bloomberg hírügynökség. Aki még egy kínos ügyről beszámol: Moszkvában decemberben letartóztatták a Kaspersky Lab egyik munkatársát. A vád hazaárulás. Ruszlán Sztoljánov korábban a belügyben dolgozott Moszkvában. Szakterülete az információs biztonság volt. A Kaspersky Lab szerint olyan ügyekben vizsgálják munkatársukat, melyek még az előző munkahelyén történtek.

Mindenesetre Amerikában egyre jobban tartanak a Kaspersky Lab-től. Az állami intézményeknek már megtiltották, hogy tőlük vegyenek szoftvert. Különösen az újabb termékeket tartják veszélyesnek. Ezek a szoftverek ugyanis egész áramhálózatokat irányítanak! Mi van, ha Moszkva lekapcsolja a villanyt valahol az Egyesült Államokban?- aggodalmaskodnak a kémelhárításnál Amerikában. Senkinek sem tanácsolják, hogy ilyen szoftvert vegyen az USA-ban vagy akár az EU-ban. A Kaspersky Lab azonban törvényesen működő cég, mely olcsó és hatékony szoftvereket kínál a piacon. Egyértelmű bizonyíték pedig nincs arra, hogy az orosz titkosszolgálat meghosszabbított karjaként működne a nyugati világban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK