Fontos

Miért nem lett a Krím az üldözött zsidók menedék helye?

Roosewelt amerikai elnök követelte Sztálintól, hogy a Krím félszigetet bocsássa a nácik által üldözött zsidók rendelkezésére. Milovan Gyilasz Jugoszlávia ex alelnöke szerint Sztálin ezt meg is ígérte Rooseweltnek, de az amerikai elnök halála után erről az ígéretéről megfeledkezett.

Sztálin utóda, Hruscsov már Jaltában is javasolta 1944-ben, hogy a Krím félsziget legyen Ukrajna része, de akkor ezt a javaslatot visszadobták. Hruscsov, aki maga is részben ukrán származású volt – írja Putyin portálja, az Rt.com – amint megerősítette a hatalmát máris átadta a Krímet az ukránoknak 1954-ben.

Deportálás

A Krím lakosságának több mint egynegyedét tették ki a tatárok, akiket Sztálin rendeletére deportáltak mondván: együttműködhetnek a nácikkal! Csakis azok úszták meg a kitelepítést, akiknek a hozzátartozója a Vörös Hadseregben szolgált. A nácik is magukénak akarták a Krímet, melyet azután Roosewelt elnök a zsidó túlélőknek akart juttatni.

Végülis Hruscsov akarata győzött: a Krím Ukrajna része lett 1954-ben noha lakosságának csak a 10%-a volt ukrán – emlékeztet az Rt.com.

Miért adta a Krímet Hruscsov az ukránoknak?

A Sztálin örökségéért folyó hatalmi harcban döntő fontosságú volt Ukrajna kommunista pártjának támogatása. Ennek megszerzéséért kapta a Krímet Ukrajna. Ráadásul Ukrajna kommunista pártja hosszú időre vezető szerephez juthatott a Szovjetunióban: Hruscsov után innen jött Brezsnyev majd Csernyenko is.

A szakadár tartományok „függetlensége”

Az orosz Duma megszavazta azt, hogy Ukrajna két tartománya: Donyeck és Luhanszk „független”. Mindkét tartomány lakóinak jórésze rendelkezik orosz útlevéllel is. Jogilag tehát Putyin „legálisan” szerezheti meg a két tartományt, ahol a lakosság többsége orosz – éppúgy mint a Krím esetében.

Megér ez egy háborút? Erősen kérdéses. Putyin pekingi látogatása idején Hszi Csinping elnök állítólag azt kérte Putyintól, hogy halassza el a háborút az olimpia utánra. A téli olimpia Peking mellett végetért…

Chomsky: az USA reagálása az orosz-ukrán válságra irracionális

A nyugdíjas professzor a Trouthout című lapban fejtette ki a véleményét arról, hogy míg az USA nem ismeri el Oroszország biztonsági igényeit, addig a világháborús kockázat felvállalásáig ment el a kubai válság idején, amikor Hruscsov rakétákat telepített a karib tengeri szigetországba.

„Egyszerűen megdöbbentő, hogy mennyire elutasítja az Egyesült Államok az osztrák tipusú semlegességet Ukrajna esetében. Közben az amerikai döntéshozók teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna NATO tagsága nem reális opció a közeli jövőben.

A szuverenitás szentségét hangsúlyozó képmutatást természetesen nem kell komolyan venni. Az USA egy olyan elv nevében cselekszik, amelyben cseppet sem hisz, és olyan cél érdekében, amelyről tudja, hogy az elérhetetlen viszont kockáztat egy potenciális katasztrófát. Ez felületesen nézve felfoghatatlannak tűnik, de birodalmi racionalitás áll mögötte.

A NATO megalakulása idején született meg a híres jelszó: Oroszországot tartsuk Európán kivül, Németországot tartsuk lent míg az USA vezető szerepet játszik bent vagyis Európában. Németország és Franciaország nem véletlenül vétózza meg Ukrajna NATO tagságát.”

És Orbán?

Az idős professzor elmondta a véleményét a magyar miniszterelnökről is, akit az utóbbi időben bálványozni kezdtek a republikánusok és főként Trump követői az Egyesült Államokban.

” A Republikánus Párt vezetőinek többsége jóval jobbra áll az európai közvéleménytől, illetve azoktól, akik igyekeznek legalább a demokrácia látszatát megőrizni. Ők még Trumpnál is lelkesebben támogatják Orbán Viktor magyar miniszterelnök  „illiberális demokráciáját.”

Lelkesen üdvözlik azt, ahogy Orbán lebontja a demokráciát. Erről az jut eszembe, hogy a liberális von Mises közgazdász klasszikus művében, a Liberalizmusban, Benito Mussolinit dicsőítette mondván „ő megmentette az európai civilizációt. A fasizmus érdeme ezért örökké élni fog a történelemben.”

Tucker Carlson Orbán Viktor leglelkesebb rajongója, sokan beállnak mögé annak ellenére, hogy bevallják: csakis Carlson műsorából értesültek Magyarországról.

Érdekes különben, hogy Tucker Carlson az ukrán válság ügyében szembemegy a Republikánus Párt álláspontjával, és felteszi azt a józan kérdést:

„mi közünk van egy olyan vitához, melynek két résztvevője – Oroszország és Ukrajna – semmit sem jelent az Egyesült Államok számára?”

Az oroszok már a spájzban vannak

Kilenc év után kivonják a francia  és szövetséges csapatokat Maliból. Macron elnök jelentette be a döntést  az uniós Afrika csúcs előtt. Az iszlamista erőket épp a franciák űzték ki 2013-ban Maliból, amelynek korábban az északi részét elfoglalták.

Maliban a franciák mellett más uniós katonák sőt kanadaiak is jelen vannak – köztük kis számban magyarok is. Mindenki távozik. Jönnek az oroszok.

„A Task Force Takuba számára jelenleg nincsenek meg a működési feltételek. Ezért összehangoltan kivonják erőiket Mali területéről”

– fogalmaz a közlemény, amely arra utal, hogy Mali kormányával immár oly rossz a viszony, hogy nincs mód a katonai együttműködésre.

Macron elnök nem tartja kudarcnak a kivonulást

„Ha nem avatkozunk be 2013-ban, akkor mi lett volna Maliból?”

Akkoriban a tuareg törzsek az iszlamista lázadókkal együttműködve átvették a hatalmat az ország északi részén, és előrenyomulásuk már a fővárost, Bamakot fenyegette. A gyors francia katonai akció kisöpörte az iszlamista lázadókat, akiknek vezetője felrobbantotta magát. Azóta is a francia csapatok, és a később hozzájuk csatlakozó szövetségesek biztosították az észak-afrikai ország rendjét és garantálták biztonságát. Aztán két puccs következett gyors egymás utánban, és a kapcsolat nagyon megromlott Párizs és Mali kormányzata között. A mostani hatalom jó kapcsolatokat ápol Moszkvával.

Kivonulás

Augusztust jelölte meg távozási dátumként a francia vezérkar, amelynek 2400 katonát és jelentős mennyiségű hadfelszerelést kell elszállítani. Ezenkívül fel kell számolni három támaszpontot is. Semmit sem akarnak hátrahagyni, mert egyáltalán nem bíznak Mali mostani rendszerében.

Mali nemrég kiutasította Franciaország nagykövetét, hogy teljessé tegye a szakítást.

Franciaország az iszlamista terrorizmus elleni harc székhelyét Maliból Nigerbe helyezi át – közölte Macron francia elnök.

Az oroszok már a spájzban vannak

Macron azt is elmondta, hogy „a katonai vezetés Bamakoban együttműködik a Wagner hadsereggel, amely üzleti érdekeket védelmez.”

A Wagner hadsereg Putyin zsoldosainak elnevezése, Afrikában sok országban jelen vannak például Líbiában vagy a Közép Afrikai Köztársaságban. Az elmúlt évben Maliban is megjelentek, ezt nemcsak Franciaország, de az Európai Unió is elítélte.

A Wagner hadsereg először 2014-ben került be a hírekbe amikor Ukrajna keleti részén a szakadár tartományokban katonai akciókat hajtott végre. Jevgenyij Prigozsin, Putyin „szakácsa” szervezte meg ezt a magán hadsereget leszerelt elit katonákból, akik a világ minden részén szerepet vállalnak – jó pénzért. 2014 óta felbukkantak Szíriában, Mozambikban, Líbiában, a Közép Afrikai Köztársaságban és tavaly már Maliban is.

Az Európai Unió felmérte nemrég az oroszok nyomulását Afrikában, és azt találta, hogy „stratégiai vetélytársaink egyre nagyobb szerepet játszanak a Szahel övezettől a Horn fokig.” Az EUobserver utal arra is, hogy az orosz érdeklődés leginkább Afrika ásványi kincseinek szól: Oroszországban képzett geológusok kutatásait védelmezi a Wagner hadsereg Maliban – ahogy erre Macron francia elnök is célzott.

A vitaminok hatástalanok a COVID-19 halálozás csökkentésében

„Sok emberben él az a tévhit, hogy ha cinket, D-vitamint vagy C-vitamint fogyasztasz, az elősegítheti a COVID-19 klinikai kimenetelét. Ez nem bizonyult igaznak.”

A Toledói Egyetem tanulmánya megállapította, hogy az olyan vitaminok bevitele, mint a cink, a C-vitamin és a D -vitamin, nem csökkenti a COVID-19 miatti halálozás esélyét .

A tanulmányt a múlt hónapban publikálták a Clinical Nutrition ESPEN folyóiratban.

Bár a vírusos betegségek kezelésére használnak kiegészítőket, a COVID-19 kezelésében még nem bizonyított hatékonyságuk. A kutatók 2021. december 5-ig több orvosi adatbázisban kerestek, és elemezték a mortalitást, az intubációs rátát és a kórházi tartózkodás hosszát.

26 vizsgálatot elemeztek, amelyekben 5633 COVID-19-beteg vett részt, és összehasonlították a cink, a C-vitamin és a D-vitamin használatát a betegek által nyújtott ellátás általános színvonalával, és megállapították, hogy egyik vitamin sem volt jelentős hatással a halálozásra.

A D-vitamin azonban csökkentette az intubáció arányát, illetve a lélegeztetőgépet igénylő betegek számát, valamint a betegek kórházi tartózkodásának idejét.

A tanulmány vezető szerzője kommentálta azt a gyakori tévhitet, hogy a vitaminok szedése javítja a COVID-19 betegek állapotát:

„Sok emberben él az a tévhit, hogy ha cinket, D-vitamint vagy C-vitamint fogyasztasz, az elősegítheti a COVID-19 klinikai kimenetelét. Ez nem bizonyult igaznak.”

A kutatók megjegyezték, hogy ez nem azt jelenti, hogy a vitaminok és ásványi anyagok károsak, hanem azt, hogy nem akadályozzák meg a COVID-19 okozta haláleseteket.

Orbán búcsúja az uniós vétójogtól

Az Európai Parlament megszavazta, hogy a jövőben külügyekben az Európai Unió minősített többséggel is döntést hozhat. Megszűnik tehát a teljes konszenzus kötelezettsége.

A teljes konszenzus kötelezettségének megszünése az Orbán kormány számára annyit jelent, hogy  a számára nem szimpatikus döntéseket nem tudja megfúrni. Különösen nyilvánvaló volt az Orbán diplomácia nem ortodox megoldása Kína és Oroszország esetében. Ezért is nevezték el Orbán Viktort Kína és Oroszország trójai falovának az Európai Unióban.

Brüsszelben épp az Oroszország elleni szankciókról tárgyalnak

Ursula von der Leyen asszony tájékoztatja a tagállamok vezetőit azokról a szankciókról, melyeket akkor vezetnének be, ha Oroszország valóban megtámadná Ukrajnát. A CIA ezt február 16-ra jelezte, de nem történt semmi. Sőt Moszkva azt közölte: visszavonta csapatai egy részét. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára viszont úgy nyilatkozott, hogy ez nem történt meg. „A legrosszabbra készülünk” – mondta a főtitkár, aki részt vesz a NATO hadügyminiszterek ülésén.

Eredetileg Brüsszelben kétnapos Afrika csúcsot terveztek, de az Ukrajna körül kialakult válság miatt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke rendkívüli informális csúcsot hívott össze előtte. Ezen megvitatják az Oroszország ellen tervezett szankciókat, de szavazás nem lesz, mert a csúcs informális. A brüsszeli bizottság arra kéri a csúcs részvevőit, hogy a szankciós csomagot egyelőre ne ismertessék a közvéleménnyel. Pedig Orbán Viktornak csak ez maradhat a vétójog megszűnése után.

Drágulnak a repülőjegyek

Fahmi Mahjoub szerint a növekvő üzemanyag költségek és a reptéri díjak növekedése miatt a jegyek ára is emelkedni fog a közeljövőben. Az Air France-KLM légitársaság brit igazgatója nyilatkozott erről a BBC-nek.

Minél előbb váltsák meg repülőjegyüket, ha el akarják kerülni a drágulást – tanácsolja az utasoknak a légitársaság brit igazgatója.

Az olajár hétfőn rekordot döntött: 2014 óta most emelkedtek a legmagasabbra a jegyzések. 2014 az orosz-ukrán háborúskodás éve volt amikor Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet. Most ugyancsak az orosz-ukrán konfliktus miatt ment fel az olaj ára- jegyzi meg a BBC portál.

Tavaly ilyenkor 65 dollár volt egy hordó Brent olaj ára, most ez ment fel 95 dollárra.

Az olaj árának emelkedése a repülőgépek üzemanyag árait is megdobja – hangsúlyozta Mahjoub, az Air France-KLM brit igazgatója. Elmondta, hogy London fő repülőtere, a Heathrow brutálisan felemelte a fel és leszállás díját: 40%-kal kell többet fizetniük a légitársaságoknak. Az Air France 2004-ben vásárolta meg a holland KLM-et, és ily módon a világ egyik legnagyobb légitársasága jött létre. Az Air France és a KLM a szerződés szerint továbbra is külön-külön működik. A KLM nemrég bejelentette, hogy szünetelteti légi járatait Ukrajna fölött, mert nem látja biztosítva utasainak biztonságát. 2014-ben a KLM és a Malaysian Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét lelőtték Ukrajnában Donyeck tartomány fölött. A fedélzeten 298-an utaztak és mind meghaltak. Putyin elnök személyesen tájékoztatta erről Barack Obama, akkori USA elnököt.

Kattant a bilincs az ex államfő csuklóján

Az amerikai nagykövetség kérésére őrizetbe vették Honduras ex elnökét, akit az USA-ban nagyszabású kábítószer kereskedelem szervezésével gyanúsítanak.

Juan Orlando Hernandezt, aki csak nemrég mondott le tisztéről, élő televíziós adásban bilincselték meg, hogy azután az Egyesült Államokba szállítsák.

Mivel gyanusítják az Egyesült Államokban a jobboldali politikust?

Azzal, hogy 2004 és 2022 között folyamatosan részt vett a nemzetközi kábítószer kereskedelemben sőt abban is, hogy a klánok fegyvert szerezhessenek. Hernandez elnök sok millió dolláros megvesztegetést fogadott el azért, hogy a rendőrség  és az igazságügyi hatóságok a fülük botját se mozgassák a hatalmas kábítószer szállítmányok láttán.

Új szelek fújnak Washingtonban

Trump elnöksége idején Honduras államfőjét fontos szövetségesnek tekintették Washingtonban. Ennek megfelelően az amerikai hatóságok befogták a szemüket.

Most Biden új vonalat képvisel: a korrupció révén akar lecsapni az autokrata rendszerek vezetőire. A nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan ezt nyíltan meg is fogalmazta az USA európai szövetségeseire, így Orbán Viktorra utalva.

Az Európai Bíróság szerdai döntése, amely elutasította Magyarország és Lengyelország kifogásait az Európai Unió jogállami politikájával szemben, megerősítheti az amerikaiakat is abban, hogy aktívabban lépjenek fel az autokrata rendszerek ellen, amelyek gyakran alkalmaznak nem ortodox eljárásokat.

Kemény ítéletre lehet számítani

Hernandez elnök testvérét életfogytig tartó fegyház büntetésre + 30 évre  ítélte tavaly egy amerikai bíróság kábítószer kereskedelem miatt. Az államfő neve is felmerült a per során.

Hernandez elnök novemberben már nem indult az elnökválasztáson, melyet a baloldali jelölt nyert meg Hondurasban.

Zsidó kárpótlás nyolcvan év után Lettországban

40 millió eurót szavazott meg Lettország parlamentje a zsidó közösségnek, melyet a holokauszt idején szinte teljes egészében kiirtottak. Körülbelül 100 ezer zsidó élt Lettországban a második világháború előtt, számuk ma nem éri el a 10 ezret.

A kárpótlás nagyon bonyolult jogi helyzet rendezését jelenti

A Hitler-Sztálin paktum alapján a szovjet csapatok megszállták a három kis balti köztársaságot. A zsidó hitközségek vagyonát elkobozták. A nácik, akik 1941-ben érkeztek szó és nélkül átvették a szovjetek  tulajdonábakerült zsidó vagyont. Amikor a szovjet csapatok visszafoglalták Lettországot 1944-ben, szó sem lehetett arról, hogy a zsidók visszakapják vagyonukat. Lettország 1991-ben nyerte vissza a függetlenségét. Jelenleg a NATO és az Európai Unió tagja. Hosszas viták után most sikerült a parlamentnek rendeznie a zsidó kárpótlás ügyét.

A lett döntés példa lehetne Lengyelország számára is

A második világháború előtt Lengyelországban élt a világon a legtöbb zsidó. Döntő többségük úgy járt mint Lettországban. A tömeggyilkosság mellett a zsidók vagyonát is megszerezték a nácik. Tőlük pedig szó nélkül „örökölte” a kommunista hatalom. Mindmáig nem tudott a szejm  olyan határozatot hozni mint amilyet most Lettország parlamentje. Varsóban a kormánypártok nem ismerik el Lengyelország felelősségét a népirtásban, kizárólag a nácikat okolják holott pogromokat a lengyelek is rendeztek. Ebben az ügyben a varsói kormány szembekerült Izraellel és az Egyesült Államokkal is. A lengyel szejm tavaly úgy döntött, hogy a holokauszt túlélők illetve leszármazottaik jogait vagyonuk visszaszerzésére, erőteljesen korlátozni kell.

Ez diplomáciai konfliktust okozott Izraellel, és ez a konfliktus mindmáig nem csitult el – hangsúlyozza a Times of Israel.

Búcsú az erdélyi független sajtó zászlós hajójától, a Transindextől

Politikai okból az egész szerkesztőség felállt Kolozsváron, ahol 1999 óta működött. Rövid közleményben indokolták meg döntésüket. Eszerint „a sajtó már csak két út között választhat: vagy kapitulál és szócsőként működik tovább különböző politikai érdekek elvárásai szerint, vagy pedig megpróbálja ellátni feladatait viszont ebben az esetben azt kockáztatja, hogy ellehetetlenítik. Most csomagolunk, mert más választásunk nem maradt.”

A közlemény szerint a Transindex fő tulajdonosa részesedésének eladására készül.

Miért?

A Fidesz lepaktált az RMDSZ-szel, amely jelenleg is benne van a román kormányban. Sőt az RMDSZ benne maradt abba az Európai Néppártban, amelyből Orbán Viktor saját maga távozott mielőtt kirúgták volna. Az RMDSZ, amely korábban igyekezett egyensúlyt találni a budapesti pártok között, mára a Fidesz támogatója lett. Kelemen Hunor, a párt vezetője a Fidesz közgyűlésen tett hűségesküt Orbán Viktornak. Mindez persze azzal is magyarázható, hogy az erdélyi magyar közvélemény jórésze Orbán Viktor mögött áll, aki az állampolgárság megadása mellett jelentős összegekkel is támogatja a legnagyobb határon túli magyar kisebbséget. Orbán megbízásából Demeter Szilárd kezdte meg az erdélyi magyar sajtó „átszervezését”. A korábban sokszínű sajtó egyre jobban kezdett hasonlítani a magyarországi mintához. Demeter Szilárdot érdemei elismeréseképpen kinevezték a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának és a magyar kulturális élet egyik irányítójának.

Független sajtóra senkinek sincs szüksége

Ez derült ki most Erdélyben is, ahol-éppúgy mint Magyarországon – a sajtóban is a pénz dirigál. A szponzorok csakis szócsőként használható sajtót illetve médiát akarnak, ahol a kiszolgáltatott újságírók szabadon írnak arról amiről szabad. A hatalom iránti szervilis elkötelezettség maradt az egyetlen út, melyet a Transindex újságírói nem akartak vállalni. Döntésük – pozitív alternatíva híján – teljességgel érthető. De mi lesz a több mint egymilliós magyar közösséggel Romániában? Románul vagy angolul kell olvasniuk, ha pártos propaganda helyett valódi híreket szeretnének látni?

Putyin el akarja ismerni a szakadár ukrán tartományokat

Két befolyásos kormánypárti képviselő nyújtott be erről törvényjavaslatot Moszkvában. Donyeck és Luganszk orosz többségű ukrán tartomány 2014-ben jelentette be elszakadását a kijevi kormánytól. Moszkva kezdettől fogva támogatja őket, de formálisan elismerte, hogy továbbra is Ukrajna részei.

Változatni akar a korábbi állásponton egy új törvényjavaslat, amely megismétli az ellenzékben levő orosz kommunista párt hasonló indítványát. 2014-ben orosz csapatok elfoglalták az 1954 óta Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. A Krím lakosságának a többsége orosz, de nem ez érdekli Putyin elnököt hanem, hogy Szevasztopolban, a Krím félszigeten van a Fekete tengeri hadi flotta főparancsnoksága.

Putyin és a hosszú asztal

Az orosz elnök hétfőn a külügy és a hadügyminiszterrel tárgyalt ugyanolyan hosszú asztalnál mint Macron francia elnök vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. Mindig a Covid járvány a hivatalos magyarázat. Érdekes módon Pekingben nem jutott ez eszébe Putyin elnöknek amikor találkozott Hszi Csinping államfővel a téli olimpia megnyitóján.

Ukrajna lemond a NATO tagságról?

Erről beszélt az ország londoni nagykövete, aki később visszaszívta szavait. Ha Putyin nem indít háborút, akkor Ukrajna lemond arról, hogy a NATO tagja legyen! – közölte a nagykövet. Aki nem sokkal később félreértésről beszélt.  Rutinos diplomaták nem követnek el ilyen ballépést kormányuk engedélye nélkül. Minden bizonnyal PR akcióról volt szó hiszen Putyin elnök legfőbb követelése épp ez: Ukrajna mondjon le arról, hogy a NATO tagja lesz. Az orosz államfő aggodalma stratégiai szempontból nem alaptalan: ha Ukrajnába a NATO rakétákat telepítene, akkor azok pillanatok alatt elérhetnék Moszkvát mielőtt az orosz védelem reagálni tudna. A hatvanas évek elején hasonló válság alakult ki Kuba körül. A forradalom után a Szovjetunió rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba, ahonnan azok könnyen elérhették volna Washingtont. Kennedy elnök flotta zárlatot rendelt el Kuba körül, a világ a nukleáris katasztrófa felé sodródott. Végül Hruscsov meghátrált, és visszavonta a rakétákat Kubából.

Lavrov orosz külügyminiszter most arról tájékoztatta Putyint, hogy vannak új reménytkeltő elemek a tárgyalásokon, és ezért a katonai megoldás elhalasztását javasolta. Putyin erre rábólintott. A világ tőzsdéi megkönnyebbültek, és a részvényárfolyamok megindultak felfelé.

A CIA eredetileg szerdára jósolta az orosz csapatok megindulását Ukrajna ellen, de ma még csak kedd van..

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!