Kína modern vezérei szeretik egy-egy óriási városi építkezéssel beírni nevüket a Mennyei Birodalom történetébe.
Teng Hsziaoping, a reformok atyja, Sencsent tekintette minta városnak, a megújuló modern Kína szimbólumának. A délkelet kínai kis halász falu Hongkong közelében mára már 10 milliós nagyvárosba vált. Sok európai és amerikai cég itt építette fel fő gyártó bázisát. Csiang Cemin elnök egykor Sanghaj párttitkára volt /Kínában a polgármester az ő beosztottja/. Ő a Pudong amerikai stílusú üzleti negyedet építtette fel. Itt működik a modern Kína egyik legfőbb szimbóluma: a sanghaji tőzsde. Ez a legnagyobb az országban, mert Kína gazdasági fővárosa Sanghaj és nem Peking.
Hszi Csinping elnök, aki öt éve van hatalmon és most épp új kommunista pártkongresszusra készül, mely minden bizonnyal öt évre meghosszabbítja hatalmát,
Xiongan néven új várost épít Pekingtől csaknem 100 kilométerre délnyugatra.
A cél egy huszonegyedik századi minta kertváros létrehozása, amely tehermentesíti a 20 milliós kínai fővárost. Hogyan ? Mindenekelőtt úgy, hogy a minta kertvárosban levegőt lehet venni! Peking és csaknem az összes kínai nagyváros egyik legfőbb problémája az igen szennyezett levegő. Egy kínai nagyváros levegőjének minősége átlagosan hússzor rosszabb mint az európai átlag! A tüdőrák és a többi hasonló betegség, melyet a szennyezett levegő okoz, tömegesen juttatja idő előtt sírba a kínaiakat. Akik akasztófahumorral így viccelődnek: ha Pekingben jársz, akkor ne vegyél levegőt!
A minta kertváros lesz a pozitív példa, amely élhető életet jelent majd több millió polgárának.
A kínai vezetés minden erővel fékezi a nagyvárosok népességének növekedését,
hiszen ez is az egyik oka a kétségbeejtő légszennyezettségnek.
A tervek szerint mindez 525 milliárd euróba kerül. Ez még kínai mércével mérve is hatalmas összeg. Ráadásul Pekingben mindenki sejti, hogy a tervezett kiadások a végén sokkal magasabbak lesznek. Dehát Kína a világ második számú gazdasági nagyhatalma, amely gőzerővel tör előre. Hszi Csinping elnök tavaly a G 20 csúcson, melyet Kínában rendeztek meg, egyenrangú szerepet követelt hazájának a globális gazdaságban Amerikával. Megmosolyogták.
Aztán Amerika megválasztotta Trumpot és Hszi Csinping elnök kiállt a szabadkereskedelem mellett. Minthogy Kína háromszor olyan gyorsan növekszik mint Amerika és a lakossága több mint a négyszerese az USA-nak, így Hszi Csinping szavai nem nélkülözik a jövő realitásának eredményeit. Ennek az új Kínának lesz a szimbóluma a minta kertváros Peking mellett, mely 525 milliárd euróba kerül, de ahol legalább majd levegőt vehetnek majd a Mennyei Birodalom polgárai.
A kommunista párt által uralt Kínában is próbálják elnyomni a civil szervezeteket. Igaz, ott nem Soros-bérencezik azokat, akik nem értenek egyet a kormánnyal és küzdenek az emberi jogokért, de ott is hoztak ellenük törvényt. Ezért egyre kreatívabb módszereket találnak arra, hogy változásokat tudjanak elérni.
A civil társadalomnak az a lényege, hogy az emberek önkéntesen részt vesznek olyan szervezetekben, amelyek megvédik az érdekeiket. Gordon Wright brit politológus szerint az ilyen szervezetek egy-egy ország demokratizálásában is fontos szerepet töltenek be, például csökkenthetik az állami ellenőrzést a társadalomban,
felügyelik és ellenőrzik a központi hatalmat,
elszámoltathatják a tisztviselőket, vagy épp közvetítő szerepet játszanak.
Vagyis működő demokráciákban a civil, azaz nem kormányzati szervezetek (ennek angol verziójából, a non-governmental organizationből jön az NGO rövidítés) mobilizálni tudják az embereket, kifejezik a társadalom egyes csoportjainak akaratát.
De ez nem minden országban van így. Magyarország mellett több más ország is próbálja korlátok közé szorítani a civil szervezetek működését – olyanok, mint Oroszország, ahol Putyin 2012-ben írta alá a civil szervezeteket külföldi ügynökökké minősítő törvényt (tavaly év végéig a 148 ilyen szervezetből 27-et már bezárásra kényszerítettek), vagy éppen Kína.
Néhány héttel ezelőtt, július 13-án az egész világot bejárta a hír, hogy a Nobel-békedíjas Li Hsziao-po meghalt rákban. Diana Fu, a torontói egyetem kutatója szerint meggyötört arcának látványa annak jelképe, hogy még a legkeményebbek is belefáradtak az elnyomásba és az ellen folytatott harcba Kínában.
Az elmúlt évben ugyanis Kínában egyre jobban korlátozzák az alulról jövő kezdeményezéseket, veszélyesnek tartják a civil társadalmat,
a kommunista párt vezetése szerint ugyanis az ilyen szervezeteken keresztül beszivároghatnak a nyugati eszmék a társadalomba.
Már 2015 végén megjelent egy cikk a New York Times-ban, amelyben arról írtak, hogy egyre többen aggódnak, amiért Kínában új szintre lépett a civil társadalom elleni harc. Az apropója az volt, hogy letartóztattak három munkajogi aktivistát, akik a vád szerint azért szerveztek tömegmegmozdulást, hogy megzavarják a társadalmi rendet.
Nem ez volt az egyetlen rendőrségi ügy: abban az évben több mint 200 emberi jogi ügyvédet és munkatársaikat tartóztatták le.
A civil szervezetek elleni harc azonban nem ekkor kezdődött Kínában. Hszi Csin-ping elnök hatalomra kerülése után nem sokkal, 2013-ban kiadták a hírhedtté vált, úgynevezett 9-es számú dokumentumot. Ebben azt írták:
a civil társadalom veszélyes a kommunista párt uralmára.
Az Amnesty International hongkongi kutatója már akkor azt mondta: a párt kész arra, hogy „lecsapjon a civil szervezetekre”, amennyiben fenyegetésnek értékeli tevékenységüket. Ez meg is történt. Magyarországhoz hasonlóan, külön törvényt is hoztak a civil szervezetekről, amely január elsején lépett életbe, és elég tágan értelmezi ezt a fenyegetést, erősen korlátozva a lehetőségét annak, hogy a kormányzati kontrollt ki lehessen kerülni.
A hatóságok hamar akcióba léptek. 2014 szeptemberében bezárattak egy olyan szervezetet, amely vidéki könyvtárakat működtetett. A következő évben pedig sorra jöttek a letartóztatások.
Ennek ellenére az aktivizmus nem tűnt el Kínában, sőt, ahogy Diana Fu a Foreign Affairsben írja, egyre kreatívabb lett. Tömeges megmozdulásokra ugyan nincs lehetőség (legfeljebb olyan kisebb helyi tüntetésekre, amelyeket a feszültséglevezetés miatt a párt eltűr, sőt, néha maga is támogat), ilyeneket ugyanis NGO-k nem szervezhetnek. Ezért egyéb módszereket kellett találni.
Az egyik ilyen a flashmob, vagyis villámtüntetés. Ezek gyakran csak pár percesek, de ez pont
elég ahhoz, hogy fotók, videók készüljenek, amiket aztán lehet terjeszteni a közösségi médiában.
Ennyi idő alatt viszont a hatóságok sem tudnak keményen fellépni ellenük. A szervezők pedig a háttérben tudnak maradni.
A másik módszerre jó példa a szexuális zaklatás ellen küzdő Dzsang Lej-lej, aki nagyvárosok utcáin fotóztatja magát, transzparensekkel, majd a kínai Twitteren, a Weibón megosztja ezeket a képeket és nők százait biztatja arra, hogy kövessék példáját.
This picture is from ZHANG Leilei's Anti-Sexual Harassment Campaign. You can read more info about Leilei's action, as…
többek között pólókat nyomtatnak a szlogenjeivel. Ők már elértek annyi eredményt, hogy több városban elkezdtek kísérletezni olyan metrókocsikkal, amelyekre csak nők szállhatnak fel. És ehhez nem kellett nagy tömegben az utcára vonulniuk.
Egy újabb verzió, amikor petíciókkal bombázzak a különböző hivatalokat – hivatalosan sok ember spontán akciójaként, valójában persze ezek is
szervezett akciók, amelyekkel gyakran érnek el kisebb eredményeket.
Ezt Carolyn Hsu szociológus a Brookings Intézet egy előadásán azzal magyarázta, hogy a kommunista párt arra alapozza uralmát, hogy az emberek többsége elégedett, ezért figyel arra, hogy ha valami sokakat aggaszt, akkor arra megoldást találjon.
Diana Fu szerint a kínai civilek azt is megtanulták, hogy a radikálisan demokráciapárti akciók nem működnek, ezért, ahogy a fenti példák is mutatják, óvatosan próbálnak változásokat elérni – ezeknek nem annyira látványos az eredménye, de bizonyítják, hogy
hiába próbálják elnyomni a civil társadalmat, az mindig talál módot az ellenállásra.
Szembeötlő, hogy a „reformátorként” várva várt francia elnök a visegrádiak úgymond simulékonyabb párosával (Prága és Pozsony) cserél eszmét Európa jövőjéről és ebből kimarad a pária státus felé robogó Varsó és Budapest.
Minden jel arra utal, hogy Emanuel Macron francia államfő komolyan veszi azt a nemzetközi elvárást, hogy Angela Merkel (őszre szinte biztosan újraválasztandó) német kancellárral karöltve „megreformálja” az EU-t. Kétsebességesre, többsebességesre – ez majd idővel kiderül. Mindenesetre nyárvégi utazásai arra engednek következtetni, hogy a több szempontból is problémás Közép-Kelet Európával kezdjen. Július közepén jelentette be a francia nagykövetség Budapesten, hogy Macron az év végéig Magyarországra látogat (hazánk a V4-ek soros elnöklője). Tegnap látott napvilágot, hogy a francia államfő Bukarestbe is ellátogat, nem egy később meghatározandó időpontban, hanem augusztus 24-én. És most jött a prágai bejelentés, miszerint Macron augusztus második felében Salzburgban találkozik az úgynevezett „slavkovi” hármassal (S3) vagyis Ausztria, Csehország és Szlovákia kormányfőivel. Miről is:
„elsősorban az Európai Unió jövőjéről, valamint az európai gazdasági és biztonsági helyzetről”.
A cseh sajtó által „slavkovi háromszögnek” (S3) nevezett csoportot Csehország, Szlovákia és Ausztria hozta létre 2015 januárjában a kormányfők találkozóján a dél-morvaországi Slavkovban (régi nevén Austerlitz). Akkor a három ország kormányfője megegyezett a szorosabb szomszédsági együttműködésben, regionális gazdasági, elsősorban a közlekedési infrastruktúra területén, valamint európai uniós témákban. A csoport jelenlegi elnöke Ausztria.
A Macronnal tartandó közös tárgyaláson kívül kétoldalú találkozókat is tervbe vettek. Sobotka cseh kormányfő például osztrák kollegájával, Kernnel és a francia államfővel külön is megbeszélést folytat majd. A slavkovi háromszög országainak kormányfői legutóbb június második felében Brünnben találkoztak.
Robert Fico szlovák miniszterelnök (akinek kormánya éppen egy koalíciós válságból tart kifelé) akkor újságírók előtt azt állította, hogy
az S3 együttműködés nem a visegrádi csoport (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) alternatívája, hanem újabb lehetőség a szomszédság előnyeinek kihasználására.
Csakhogy akkor is szembeötlő, hogy a „reformátorként” várva várt francia elnök a visegrádiak úgymond simulékonyabb párosával (Prága és Pozsony) cserél eszmét Európa jövőjéről és ebből kimarad a pária státus felé robogó Varsó és Budapest.
A kormánytöbbséget alkotó három párt (Smer-SD, Szlovák Nemzeti Párt, Híd-Most) vezetői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi koalíciónak nincs alternatívája. Korábban Andrej Danko (SNS) egyoldalúan felmondta a koalíciós szerződést. EU-s pénzek kifogásolt kezeléséről lehet szó.
A Koalíciós Tanács mintegy másfél órás pozsonyi tárgyalása után a kormánypártok nevében Bugár Béla (Híd-Most) nyilatkozott:
„A három párt vezetői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi koalíciónak nincs alternatívája.”
Bugár szerint meghallgatták Danko érveit. Elemzik a koalíciós szerződést, és pénteken folytatják a tárgyalásokat. Bugár hangsúlyozta: a három párt kész folytatni a kormányzást.
A SITA hírügynökség beszámolt arról is, hogy Danko csak elismételte a tegnapi levelében írtakat. Szerinte a koalíciós szerződés teljes átdolgozásra szorul.
A Paraméter úgy tudja, hogy a brüsszeli pénzek elosztása áll a viszály hátterében:
… a brüsszeli dotáció helytelen elosztását a kormányhivatalból szellőztették meg. Robert Fico tanácsadói köréből jött a leleplező szándékú levél és mivel a tárca az SNS-hez tartozik, a párt ezt a lépést tisztességtelen betámadásnak fogta fel. Ez a bizonyos levél aztán a kormányfői tanácsadók köréből átkerült más egyetemi oktatókhoz, hogy aláírásukkal tiltakozzanak az uniós pénzek illetéktelen elosztogatása miatt.
2014-15-ben csak 50-100 profi orosz hírszerző dolgozott Magyarországon. Ma ez a szám 300.
Moszkva Magyarországot előretolt bázisnak tekinti az Európai Unión belül – nyilatkozta a Politico európai kiadásának egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata, aki korábban az USA budapesti nagykövetségén dolgozott. A budapesti orosz nagykövetség emberei lőgyakorlatokra jártak egy olyan szélsőjobboldali aktivista birtokára, aki aztán lelőtt egy magyar rendőrtisztet – eleveníti fel a sztorit a Politico, mely arról is beszámol, hogy
egyes állami adatbázisok a Yandex moszkvai szervereihez kapcsolódtak.
Mindez gyanúra ad okot a szövetségesek körében.
Magyarország természetesen tagadja, hogy különleges partner kapcsolat lenne Moszkvával. De a szövetségesek körében bizalmatlanságot kelt a 10 milliárd eurós nagy paksi atom üzlet. Mindez nem befolyásolja Magyarország lojalitását a NATO-hoz mondta egy magyar diplomata a Politico tudósítójának. Hangsúlyozta, hogy a magyar békefenntartók ott voltak Afganisztánban és Irakban. Jelenleg pedig egy magyar dandár Észtországban gyakorlatozik Oroszország határainak közelében.
Másképp látja ezt a dolgot Zakariás Győző ezredes, aki ma már nyugdíjas, de korábban rálátása volt Magyarország és a NATO kapcsolataira. Szerinte
már akkora a bizalmatlanság a szövetségesek körében, hogy a titkos információkat nem osztják meg Magyarországgal, mert attól tartanak, hogy azok az oroszok kezébe kerülhetnek.
Katrein Ferenc, aki egykor a magyar titkosszolgálat és a terrorelhárítás egyik magas beosztású munkatársa volt, szintén elmondta a Politicónak: az oroszok túl nagy szerepet kapnak Magyarországon. Jellemzőnek tartja, hogy míg a kormánypárti média rendszeresen bírálja Brüsszelt, addig az oroszokat nem éri kritika. Az oroszok ezt a maguk módján hálálják meg: egy csecsen férfi megfenyegetett egy magyar ellenzékit Budapesten. Az RT rendszeresen közöl olyan beszámolókat, melyek kedvező színben tüntetik fel Magyarországot. Legutóbb például hosszas összeállítást közöltek arról, hogy Orbán Viktor nem diktátor és a vele kapcsolatos nyugati bírálat megalapozatlan.
Mindezzel együtt az USA ex budapesti nagykövete, aki máskülönben kritikus Orbán Viktorral szemben, nem hiszi, hogy a magyar miniszterelnök az orosz befolyás növelésére törekedne és emiatt kétségbe lehetne vonni a lojalitását a NATO-hoz. Kounalakis asszony, aki 2010 és 2013 között volt az USA nagykövete Budapesten, úgy látja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyszerűen csak nagyobb mozgásteret akar, ezért javítja Magyarország kapcsolatait a térség országaival és Oroszországgal, mely évtizedek óta szerepet játszik a régióban.
A férfi egy belső feljegyzésben azzal érvelt, hogy biológiai okai vannak a nemi arányok eltolódásának a számítástechnikai iparban.
James Damore hétfőn a Reuters hírügynökségnek küldött e-mailjében megerősítette, hogy elbocsátották, amit azzal indokoltak, hogy nézetei „nemi sztereotípiákat állandósítanak”. A mérnök elmondta, hogy jogi útra szeretné terelni az ügyet. Damore hozzátette: panaszt tett a Google ellen az amerikai munkaügyi hatóságoknál, mert a vezetés megpróbálta szégyenérzetére apellálva elhallgattatni őt. Damore szerint jogellenes, ha a panasz miatt küldte el a cég.
A kaliforniai Mountain View-ban székelő Google nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyben.
Damore belső használatra szánt érvelésében azt írta, hogy „a Google baloldali beállítottsága egy politikailag korrekt monokultúrát” hozott létre a cégen belül, ami megakadályozta az őszinte beszédet a nemi különbözőségekről. A mérnök, aki LinkedIn-profilja szerint rendszerbiológiai doktorátussal rendelkezik a Harvard Egyetemről, támadta a nemi arányok feljavítására vonatkozó törekvéseket az iparágban.
„A férfiak és a nők preferenciáinak és képességeinek eloszlása részben biológiai okok miatt eltér” – írta feljegyzésében Damore. „Ezek a különbözőségek megmagyarázhatják, miért nem láthatjuk a nők azonos arányú képviseletét a technológiában és a vezetésben” – tette hozzá a mérnök, akinek levelét a konzervatív média gyorsan felkapta.
Sundar Pichai Google-vezérigazgató egy hétfői leiratban közölte az alkalmazottakkal, hogy Damore levelének egyes részei „megsértik a magatartási kódexünket, és átlépik a határt káros nemi előítéletek terjesztésével munkahelyünkön”.
Az Egyesült Államokban hónapok óta vita folyik a nők helyzetéről a férfiak által dominált számítástechnikai iparban.
Bár több vállalat egyre elkötelezettebb a nők alkalmazását illetően, arányuk a mérnöki és vezetői pozíciókban továbbra is alacsony, és sokszor hátrányos megkülönböztetésnek, illetve szexuális zaklatásnak vannak kitéve munkahelyükön.
Az amerikai munkaügyi minisztérium jelenleg azt vizsgálja, hogy a Google a vonatkozó jogszabályokat megsértve kevesebbet fizetett-e a férfi kollégáikkal azonos munkakörben dolgozó női alkalmazottaknak. A cég tagadja a vádakat.
Moszkva és Washington viszonya a mélyponton van és Medvegyev miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy még évtizedekig azzal kell számolni, hogy az USA szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben
Tillerson amerikai külügyminiszter viszont derülátóan nyilatkozott arról, hogy javulhatnak az amerikai-orosz kapcsolatok.
Az amerikai diplomácia vezetője erről Manilában beszélt, ahol részt vesz az Asean külügyminiszteri értekezletén. Vasárnap Tillerson tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel Manilában. Megvitatták az újabb szankciókat, melyeket a washingtoni kongresszus azért szavazott meg Moszkvával szemben, mert az amerikaiak szerint az oroszok beavatkoztak a tavalyi választási kampányba.
Észak Korea ellen újabb szankciókat hozott az ENSZ BT, ezt Oroszország sem vétózta meg. Ugyanakkor nem helyesli Amerikának azt az elképzelését, hogy katonai megelőző csapással próbálja meg jobb belátásra bírni Észak Korea ifjú diktátorát. A fő ellentét Washington és Moszkva között továbbra is Ukrajna. Az amerikaiak most különleges megbízottat küldték Ukrajnába, hogy mérje fel a helyzetet. Korábban az USA és az EU azért hízott szankciókat Oroszország ellen, mert Moszkva annektálta a Krím félszigetet. Tillerson külügyminiszter Manilában kijelentette, hogy mindennek ellenére lát lehetőséget a kapcsolatok javítására Oroszországgal. Korábban ezt Trump meg is ígérte, de ebből egyelőre semmi sem lett. Moszkva és Washington viszonya a mélyponton van és Medvegyev miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy még évtizedekig azzal kell számolni, hogy az USA szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben.
A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer hárommilliárd dolláros exportjának egyharmadát sújtják az új szankciók, melyek megtiltják minden államnak, hogy nyersanyagokat vásároljon Észak Koreától.
Az ENSZ BT a hétvégén egyhangúlag megszavazta azt az amerikai javaslatot, mely súlyos csapást mér Észak Korea gazdaságára. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer hárommilliárd dolláros exportjának egyharmadát sújtják az új szankciók, melyek megtiltják minden államnak, hogy nyersanyagokat vásároljon Észak Koreától. A nagyhatalmak ezzel kívánják Észak Koreát eltéríteni fegyverkezési programjától. A hivatalos KCNA hírügynökség azonban újra fenyegetőzik amikor kijelenti: az USA egyetlen része sem elérhetetlen immár Észak Korea rakétái számára.
Ezt először Kim Dzsongun július 18-án jelentette ki amikor Észak Korea sikeres kísérletet hajtott végre egy interkontinentális rakétával. Észak Korea egyetlen szövetségese, Kína intelligens válaszra buzdította az ifjú diktátort. A két állam külügyminisztere Manilában tárgyalt egymással, ahol részt vesznek az Asean csúcsértekezletén. Kína azt javasolja, hogy kezdjék újra a hatoldalú tárgyalásokat a koreai félszigetről. A két Korea, Kína, az USA, Oroszország és Japán diplomatái Pekingben tárgyaltak a rendezésről, de a tanácskozások megszakadtak miután Észak Korea újra megindította nukleáris és rakéta programját.
A nemzetállami álmokat dédelgető Romániának nem jelentett gondot egy kisebbségi közösség kiárusítása. S ma sem okoz lelkiismeret-furdalást a múlt emlékeinek eltűnése. Főként hogy egy szász az ország elnöke, aki sohasem mulasztja el megjegyezni: nálunk a kisebbségi kérdés meg van oldva.
A romániai sajtó múlt héten azzal az információval szolgált, hogy a szász evangélikus egyház eladja a szászmedgyesi körzetben található templomait. A terület áráért kínálja azoknak a vevőknek, akik vállalják az erődtemplomok javítását, fenntartását és turisztikai célú kihasználását. Ezek egyike a Szeben megyei Csicsóholdvilág erődtemploma, melyet már nem képes fenntartani a helyi, három idős emberből álló evangélikus gyülekezet.
Erdély épített örökségének egyik legértékesebb részét a középkori szász evangélikus erődtemplomok jelentik.
Fenntartásuk azonban gondot jelent a megmaradt, 400 ezerről 12 ezresre csappant erdélyi szász közösségnek
– írja Ambrus Attila, Egy (ál)hír és ami mögötte van című cikkében:
Később az egyház vezetősége pontosított: egyetlen egy sem eladó az Erdélyben található több mint 200 szász evangélikus templom közül. (…)
A szász evangélikus egyház azonban nem csak, és nem elsősorban a templomai megtartására, hanem önmaga létének megőrzésére is kénytelen erőfeszítéseket tenni. Kelet-Európa gyors és megállíthatatlannak tűnő elnéptelenedése itt, Erdélyben kezdődött. Nem spontánul, hanem az egykori kommunista titkosszolgálat és a Német Szövetségi Köztársaság egyezsége nyomán.
A Maszol publicistája ebből azt a következtetést vonja le, hogy
„Románia egyszerűen eladta második legnagyobb kisebbségét.”
Noha nincsen pontos adat azokról a szászokról, akik a német állam által kifizetett vízummal távoztak Romániából, a Szekuritáté Dossziéit Vizsgáló Bizottság becslése szerint mintegy 250 000-re tehető azoknak a romániai német etnikumúaknak a száma, akiket az NSZK kivásárolt. Ezzel szemben a németországi becslések 400 000 személyről szólnak.
Nehéz megmondani, hogy hány százmillió márkát keresett a román állam a vízumkereskedelemmel, ám az mára már kiderült, hogy a pénzen kívül Románia más előnyökhöz is jutott ezáltal. Például, a román állam az egyik kivándorlásra váró német etnikumúakat tartalmazó lista teljesítéséért operatív műszaki berendezéseket kapott. Ma már meg se lepődünk azon, hogy egy demokratikus állam – az NSZK – olyan technikát küldött egy kommunista államnak, amivel gyakorlatilag megfigyelhette a lakosságot.
A nemzetállami álmokat dédelgető Romániának nem jelentett gondot egy kisebbségi közösség kiárusítása. S ma sem okoz lelkiismeret-furdalást a múlt emlékeinek eltűnése. Főként hogy egy szász az ország elnöke, aki sohasem mulasztja el megjegyezni: nálunk a kisebbségi kérdés meg van oldva.
Az amerikai és a dél-koreai elnök nyilatkozott. Az ENSZ BT szombaton újabb büntetőintézkedést szavazott meg, amely a többi között exporttilalmat rendel el Észak-Korea legfontosabb jövedelemtermelő termékeire, köztük a vasércre, az ólomércre, a szénre és a halászati termékekre.
Az Egyesült Államok és Dél-Korea számára Észak-Korea „fenyegető veszélyt” jelent – áll a Fehér Ház vasárnap esti közleményében, amelyet Donald Trump amerikai és Mun Dzse In dél-koreai elnök telefonos megbeszélése után adtak ki.
A közlemény szerint a két elnök megállapította: az Észak-Korea jelentette közvetlen veszély „komoly és növekvő mértékű” nemcsak az Egyesült Államokra és Dél-Koreára, hanem Japánra és az egész világra nézve is.
Trump és Mun a megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy alkalmazza az Észak-Korea ellen hozott valamennyi határozatot, egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget ugyanerre.
AZ ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagállama szombaton egyhangúlag hozott újabb büntetőintézkedéseket, amelyeket ha betartanak, az ázsiai kommunista állam évi egymilliárd dollárnyi jövedelemtől eshet el. Az intézkedéscsomag ugyanis a többi között exporttilalmat rendel el Észak-Korea legfontosabb jövedelemtermelő termékeire, köztük a vasércre, az ólomércre, a szénre és a halászati termékekre.
Az új ENSZ BT-határozat célja, hogy tárgyalásokra kényszerítse Phenjant az interkontinentális rakétával végzett újabb, júliusi kísérlete után.
Észak-Korea ügyében megnyilatkozott Manilában, az ASEAN-tagországok külügyminiszteri értekezletén résztvevő Rex Tillerson is. Az amerikai diplomácia irányítója sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Észak-Koreának fel kell hagynia ballisztikusrakéta-kísérleteivel. Tillerson leszögezte hogy az ENSZ BT újabb határozata azt is bizonyítja, hogy a nemzetközi közösség a Koreai-félsziget egészének atomfegyver-mentesítése mellett áll ki.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.