Fontos Archives Page 469 of 488 › Független Hírügynökség

Fokozódik a helyzet a lengyelek körül

FüHü

-

2017-08-29

Németország nem hagyhatja szó nélkül a jogállamisággal kapcsolatos lengyelországi folyamatokat – jelentette ki Angela Merkel kedden Berlinben. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök keresztül akarja vinni a szavazati jog megfosztását. Ismét előkerülhet a lehetséges megoldás a magyar blokk kivédésére.

Angela Merkel német kancellár hagyományos nyári sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jogállamiság lengyelországi állapota „komoly téma”, mert az Európai Unión belüli együttműködés alapját a jogállami elvek alkotják. Mint mondta, Németország „nagyon komolyan” veszi az Európai Bizottság erre vonatkozó megállapításait, amelyekről részletesen tárgyal szerdán Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel.

A Spiegel legutóbbi számában azt írta, hogy

Juncker meg akarja fosztani Lengyelországot szavazati jogától az Európai Tanácsban

– az EU vezető testületében, az állam-, illetve kormányfőket, valamint a bizottság elnökét összefogó intézményben -, ha a varsói vezetés nem vonja vissza az unió szerint a jogállamiságot sértő igazságügyi reformot. Ezért Juncker a nyári szünet előtti utolsó bizottsági ülésen arra utasította az uniós biztosokat, hogy igyekezzenek hazájukban támogatást szerezni a szavazati jog megvonására irányuló, úgynevezett hetedik cikkely szerinti eljáráshoz.

Az eljárás megindításához a tagállamok négyötödének támogatása szükséges,

a szavazati jog megvonásához viszont teljes egyetértés.

A szociáldemokrata Sigmar Gabriel külügyminiszter Berlin szerint a németek támogatják ebben az uniót, de Merkel szerint nem lenne helyes tovább mélyíteni a konfliktust. A kancellár Magyarország várható vétójától tart a szavazati jog megvonásáról szóló döntésnél – írta a Spiegel.

Ezzel kapcsolatban határozott véleményt fogalmazott meg a Princeton Egyetem ismert alkotmányjog-professzora, Kim Lane Scheppele, aki szerint a magyar (fordított esetben pedig a lengyel) vétót úgy lehet kivédeni, hogy

a két országgal szemben egyszerre indítják el a 7. cikkely szerinti eljárást.

Ebben az esetben az érintett állam – amelynek képviselője saját ügyében nem szavazhat – egyidejűleg lenne mindkettő, elesve a kölcsönös vétó lehetőségétől.

MTI/FüHü

Finnország közvetítene a NATO és Oroszország között

FüHü

-

2017-08-29

0

Finnország közvetítene a NATO és Oroszország között

Az Egyesült Államok elnöke szükségesnek tartotta, hogy megnyugtassa Európa északkeleti részét: számíthat az amerikai fegyveres erőkre!

Mindezt Trump akkor adta elő amikor közös sajtóértekezletet tartott Finnország államfőjével Washingtonban.

Finnország nem tagja a NATO-nak mint ahogy Svédország sem,

de már többször tartottak közös flotta gyakorlatot az amerikaiakkal a Balti tengeren- emlékeztetett Niisto finn elnök. Azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin nemrég Finnországban járt, és ott igyekezett mindenkit megnyugtatni: a közös orosz-kínai flotta gyakorlat a Balti tengeren nem fenyeget senkit sem. A mi törekvésünk az, hogy dialógust kezdeményezzünk a NATO és Oroszország között- hangsúlyozta a finn elnök Washingtonban.

Donald Trump korábban elég kétértelműen nyilatkozott arról, hogy az USA teljesíti-e NATO vállalását vagyis megvédi szövetségeseit egy esetleges orosz támadással szemben. Akkor még az amerikai elnök javítani akarta a viszonyát Oroszországgal. De ebből nem lett semmi, így Trump szentül megígérte a NATO szövetségeseknek: az USA megvédi őket Oroszországgal szemben. A három kis balti államba küldte Pence alelnököt, aki a helyszínen erősítette meg Trump ígéretét. Észtország, Lettország és Litvánia korábban a Szovjetunió tagállama volt, és tart Moszkvától. Ezért is lépett be mindhárom állam a NATO-ba. Ahol Lengyelországgal együtt a legelszántabban képviselik azt a nézetet, hogy Oroszország fenyegeti a tőle nyugatra fekvő országokat.

Épp ezért elszántan fegyverkeznek. Különösen sok amerikai fegyvert vásárolnak. Trump amikor nemrég Varsóban tárgyalt és találkozott a közép és kelet-európai vezetőkkel, erre is felhívta a figyelmet.

Trump nemcsak fegyvert, de földgázt is el akar adni ezeknek az országoknak, ahol eddig általában az orosz szállítások jelentettek energia biztonságot.

Míg a balti államok és Lengyelország élesen szembenállnak Moszkvával addig Finnország, Magyarország vagy épp Németország a párbeszéd híve. Vlagyimir Putyin Finnország után Magyarországra is ellátogatott. A gazdasági együttműködés pedig a szankciók ellenére virágzik Németország és Oroszország között.

„Trump egy seggfej, de a mi seggfejünk!”

FüHü

-

2017-08-29

0

„Trump egy seggfej, de a mi seggfejünk!”

Valaha tengerészgyalogosként szolgált David Hunter kongresszusi képviselő, aki kicsit szabadszájú, ha a választóival találkozik. Választási körzetében a kaliforniai San Diegóban arról kérdezték: milyen közelről Donald Trump?

A kérdés teljesen jogos volt hiszen David Hunter az elsők között volt a kongresszusi képviselők között, aki támogatásáról biztosította Donald Trumpot. Akit a republikánus párt vezetői nemigen kedveltek, elsősorban a stílusa miatt. De aztán Trump mégiscsak nyert, és sikerre vitte a republikánus pártot, mely többségben van mind a képviselőházban mind pedig a szenátusban. David Hunter képviselő közel áll hozzá.

Ezért kicsit meglepődött a publikum amikor kijelentette: „Trump egy seggfej, de a mi seggfejünk!”

A közönség jót röhögött hiszen maga Trump is gyakran nyilatkozik így- másokról.

A szókimondó képviselővel kapcsolatban a helyi sajtó megjegyzi, hogy vizsgálat folyik ellene Washingtonban, mert nem tudott elszámolni a kampány pénzekkel. Állítólag még kedvenc nyulának a repülőgépes szállítását is elszámolta Kaliforniában a választási kampány idején. Így veszélybe került a pozíciója pedig már édesapja is ebben a körzetben volt évtizedeken át kongresszusi képviselő Kaliforniában.

A szabadszájú képviselő poénja kifejezi a republikánusok nagy dilemmáját: sokan már szívesen szabadulnának Donald Trumptól, akinek a kormányzás nem erőssége. Csakhogy a republikánus párt népszerűsége össze van kötve Donald Trumppal, akinek stílusát lehet, hogy nem kedveli az értelmiség, de a gyári munkások és a farmerek között a nyersebb viccelődés gyakran pozitív visszhangot vált ki.

„Trump a valóságban is pontosan olyan mint a televízióban!”

– hangsúlyozta a tengerészgyalogosból lett kongresszusi képviselő. Aki szerint se vele se nélküle nem könnyű a republikánus többség helyzete Washingtonban. És ha már „az elnök egy seggfej, akkor jobb, ha a mi seggfejünk!”

6 milliárd eurót adnának Líbiának

FüHü

-

2017-08-29

0

Az Európai Parlament elnöke bejelentette: a migráns áradat megállítására ugyanolyan egyezményt kell kötnünk Líbiával mint amilyet Törökországgal írtunk alá

6 milliárd eurót adtunk Törökországnak, hogy ne jöjjenek a migránsok, ennyit kell fizetni Líbiának is!- javasolja az Európai Parlament elnöke. Antonio Tajani az olasz La Repubblica című lapnak nyilatkozott. Ezt már Olaszország belügyminisztere is javasolta, de ő még csak 3 milliárd eurót kért. Jelenleg Itáliában van is egy megállapodása egyes líbiai milíciákkal, amelyek vállalták, hogy visszatartják a migránsokat. Csak épp nem ingyen. Az olasz kormány fizet, és így a migránsok száma csökken Itáliában, ahol már telt ház van. Idén eddig 100 ezer migráns érkezett Afrikából.

Azzal persze Antonio Tajani is tisztában van, hogy hosszabb távon egy ilyen migráns egyezmény nem oldja meg a problémát.

Az okot kell megszüntetni vagyis azt, hogy a fiatalok nagyon jelentős része semmiféle jövőt nem lát maga előtt Afrikában. 50-60 milliárd eurót kellene Afrika fejlesztésére fordítanunk- javasolja az Európai Parlament elnöke. Aki szerint aztán ez az összeg felmehet akár 500 milliárd euróra is, ha a magán szektor követi Brüsszelt.

Korábban Oettinger, az EU költségvetési biztosa úgy nyilatkozott, hogy a Törökországnak járó esedékes három milliárd euró sincs meg. Ebből ugyanis csak egymilliárdot vállalt az EU, a többit a tagállamoknak kellene befizetni. Németország már vállalt 500 milliót, de még másfél milliárd hiányzik.

Olaszország a maga részéről nyakig el van adósodva: több mint 1300 milliárd euró az államadósság!

Mely egyre csak növekszik. Hamarosan választások lesznek és ezzel a kínos problémával ilyenkor senki sem kíván foglalkozni. De ki fog leperkálni ilyen csillagászati összegeket Afrika fejlesztésére vagy akár a migráns probléma ideiglenes rendezésére? Ezzel kapcsolatban sem Antonio Tajaninak, az Európai Parlament elnökének sem másnak nincs világmegváltó ötlete. Legfeljebb annyi, hogy fizessenek mások

A diktátor nem blöfföl

FüHü

-

2017-08-29

0

Nemrég három rakéta idő előtt felrobbant, de most egy ballisztikus rakéta megtett 2700 kilométert. Közben pedig átrepült Japán fölött!

Dél Korea, Japán és az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte azt követően, hogy Észak Korea újabb sikeres rakéta kísérletet hajtott végre.

Japánban riadót rendeltek el miután az észak-koreai rakéta átrepült Hokkaidó szigete felett, és attól 1180 kilométerre keletre csapódott be a Csendes óceánba.

A rakétát a phenjani nemzetközi repülőtér közeléből lőtték ki, és összesen 2700 kilométert tett meg a levegőben. Ez a harmadik alkalom, hogy egy észak-koreai rakéta áthaladt Japán légterén. Az előző két alkalommal Észak Korea azt állította, hogy a rakéták műholdakat állítottak a pályájukra. Most azonban teljesen egyértelmű, hogy katonai jellegű kísérletről volt szó.

Ez súlyosan fenyegeti Japán biztonságát- hangsúlyozta Abe Sinzo japán miniszterelnök. Dél Korea elnöke katonai erődemonstrációt rendelt el: négy vadászbombázó szállt fel, mindegyik fedélzetén egy tonnás bomba volt.

Olyan támadást szimuláltak, mely észak-koreai célpontok ellen irányult.

Augusztus végéig még zajlik a közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlat, melyet Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelnek. Dél Korea elnöke elrendelte a hadsereg fejlesztési terveinek a módosítását. Ha Észak Korea a nukleáris és rakéta erőit fejleszti, akkor nekünk is megfelelő aszimmetrikus fegyverekre lesz szükségünk- mondta Mun, a nemrég megválasztott dél-koreai elnök. Aki korábban felajánlotta: hajlandó elutazni Észak Koreába, hogy tárgyaljon az ifjú diktátorral.

Kim Dzsongun azonban csakis Donald Trumppal hajlandó tárgyalni. A napokban a központi pártlap újra megfenyegette az Egyesült Államokat. Július negyedikén, az USA nemzeti ünnepén Észak Korea sikeres kísérletet hajtott végre egy interkontinentális rakétával. Ezt követően

az ifjú diktátor kijelentette: immár az USA egész területére csapást mérhetünk!

Trump elnök többször is megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát, de erről a saját katonái is lebeszélték. Az USA csendes-óceáni erőinek parancsnoka szerint nem katonai hanem diplomáciai problémáról van szó. Észak Korea egyetlen szövetségese, Kína ugyanezen a véleményen van. Peking tárgyalásokat javasol. Csakhogy erre egyelőre sem Phenjan sem pedig Washington nem hajlandó. Közben pedig Észak Korea elképesztő ütemben fejleszti rakétáit, melyek közül most egy átrepült Japán fölött.

Üzletelnek az afrikai államok a menekültekkel

FüHü

-

2017-08-29

0

Üzletelnek az afrikai államok a menekültekkel

Az afrikai államok sok pénzt kérnek azért, hogy megállítsák a migráns áradatot.

Afrikában kellene megállítani a migráns áradatot. Erről tárgyalt hét állam vezetője a francia fővárosban. Az Európai Uniót a vendéglátó Macron elnökön kívül Angela Merkel német kancellár, Gentiloni olasz és Rajoy spanyol miniszterelnök képviselte. Jelen volt Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere”. Afrikai részről Csád és Niger elnöke valamint Líbia miniszterelnöke mondta el az álláspontját a migráns áradatról illetve annak megfékezési lehetőségéről.

Kiderült: Európa és Afrika érdekei e téren homlokegyenest ellenkezőek!

Macron francia elnök korábban azt tervezte, hogy az úgynevezett hot-spotokat Líbiába és néhány más afrikai államba telepítik, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába hanem Afrikában bírálják el az ügyüket. Az európaiak támogatták Macron tervét, de az afrikaiak válasza a teljes elutasítás volt. „Abszurd és értelmetlen!”- közölte egy nigeri diplomata. Majd Niger elnöke közölte: pénzt vár Európától, mert különben nem képes kezelni a problémát. „Miért vágnak neki a migránsok a gyötrelmes útnak? Mert Afrikában nem látnak jövőt!- mondta Niger elnöke. Aki komoly fejlesztési segélyt követelt.

Ugyanezt visszahangozta Csád elnöke is: a migráns válságot csakis úgy lehet megoldani, ha az okát megszüntetik! Az EU-nak nagyszabású segély programot kell nyújtania! Nem kell új Marshall-segély Afrikának!- közölte Federica Mogherini. Az EU „külügyminisztere” elmondta, hogy Brüsszel és a tagállamok együtt 20 milliárd eurót fektetnek be Afrikában. Ebből komoly eredményeket lehetne elérni. Ez finom célzás arra, hogy az afrikai vezetők általában lenyúlják a segély pénzek nagy részét miközben a fejlesztést továbbra is külföldről várják.

Senkinek sincs varázs pálcája – hangsúlyozta Olaszország miniszterelnöke.

Idén eddig több mint 100 ezer migráns érkezett Olaszországba Afrikából. Olaszország megtelt.

Épp ezért szerződést kötött líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a migránsokat. A módszer működik. Csak fizetni kell érte. Egyelőre az olaszok fizetnek, de a számlát benyújtják Brüsszelnek. Amelynek még ki kell fizetnie a 3 milliárd eurós számlát Törökországnak azért, hogy keletről ne induljon újra a menekült áradat.

Végül abban maradtak Párizsban, hogy az ENSZ menekültügyi hivatalához fordulnak: hozzanak ők létre olyan centrumokat, ahol a menekültek emberi körülmények között élhetnek és ahol el lehet bírálni a menedék kérelmeket. Csád elnöke közölte: az USA-val már kötöttek migráns egyezményt arról, hogy milyen feltételekkel lehet valakit vissza toloncolni Afrikába. Az EU-nak is hasonló egyezményeket kellene kötnie az afrikai államokkal. Csakhogy az európai országok épp azt szeretnék, ha a migránsok már át sem jutnának Afrikából Európába! Csád elnöke közölte: náluk már több mint 400 ezer migráns van.

A koldusszegény ország megtelt. Nem tudnak mit kezdeni az újabb migránsokkal. Ugyanez a helyzet Líbiában, ahol legkevesebb 600 ezer migráns él, de lehet a számuk akár egymillió is. Senki sem tudja pontosan hiszen nincs működőképes állam, amely regisztrálni tudná őket.

Az olaszok azt szeretnék, ha Líbia is olyan komoly pénzeket kapna mint Törökország, mert csak így van esély az afrikai migráns áradat megállítására.

Csakhogy az EU még a Törökországnak ígért 3 milliárdot sem hozta össze. Ebből ugyanis csak 1 milliárdot vállalt az unió, a többit a tagállamoknak kellene összedobniuk. A lelkesedés mérsékelt: új migránsokat senki sem akar, de ennek elkerülése érdekében nemigen hajlandó senki sem a saját zsebébe nyúlni …

Brexit: gyorsan fogy idő

FüHü

-

2017-08-28

0

Minél hamarabb el kell kezdeni a komoly tárgyalásokat, az Egyesült Királyságnak pedig tisztáznia kell az álláspontját az uniós kilépés legfőbb kérdéseit illetően – ezt mondta Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója a kiválás feltételeiről szóló egyeztetések harmadik fordulójának megnyitása előtt Brüsszelben.

Michel Barnier
Forrás: Wikimedia Commons

Barnier azt mondta, minél előbb véget ér a bizonytalanság, annál hamarabb meg lehet kezdeni a tárgyalást a jövőbeli kapcsolatokról és a kereskedelmi kérdésekről. Ehhez azonban

a briteknek a jelenleg megvitatásra váró ügyekben teljesen világossá kell tenniük az álláspontjukat.

Arról is beszélt, hogy teljes az egyetértés a Brexit után bennmaradó „huszonhetek” között abban, hogy fontos az úgynevezett szakaszos megközelítés.

David Davis brit Brexit-ügyi miniszter az MTI tudósítása szerint azt mondta: az előrelépéshez mindkét fél részéről „rugalmasságra és képzelőerőre” van szükség. Arról is beszélt, hogy országa minden kérdésben – az állampolgári jogokat, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségeket és az ír-északír határellenőrzést illetően is – előrehaladást szeretne elérni a héten. Szerinte

a cél, hogy a jövőbeli megállapodás mindkét félnek javára váljon.

Az első egyeztetést június 19-én tartották, de akkor mindössze a menetrendről egyeztek meg, az első „igazi”, négynapos tárgyalási forduló július közepén volt.

A Politico diplomáciai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy amennyiben az Egyesült Királyság ezúttal sem áll elő a javaslatával arra vonatkozóan, hogy miként számolják ki az EU-val szemben fennmaradó kötelezettségek összegét, akkor megfeneklenek a mostani egyeztetések.

A „huszonhetek” vezetői októberben döntenek majd róla, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások. Sajtóhírek szerint

Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy októberben tovább tudnak lépni, ugyanis egyelőre több kérdésben is komoly nézetkülönbségek vannak a felek között.

Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást az ország EU-tagságáról, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-ei) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

Izrael szerint Irán precíziós rakétákat gyárt

FüHü

-

2017-08-28

0

Precíziós, irányított rakétákat állít elő Irán, ezt mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök António Guterres ENSZ-főtitkárnak. A Hamász palesztin terrorszervezet közben bejelentette: helyreállították a kapcsolatukat Iránnal, így most egy Izrael-elleni konfliktusra készülnek.

Netanjahu azzal vádolta Iránt, hogy hadászatilag elsáncolja magát Szíriában (ahol Irán kezdettől fogva támogatja az Aszad-rezsimet), mégpedig kinyilvánított célja, Izrael felszámolása érdekében. „Emellett precíziós irányítású rakéták előállítását szolgáló létesítményeket hoz létre Szíriában és Libanonban is. Ezt Izrael nem fogadhatja el, és az ENSZ-nek sem szabadna elfogadnia” – mondta Netanjahu.

Guterres azt mondta: minden tőle telhetőt elkövet annak biztosítására, hogy az ENSZ libanoni békefenntartó egységei teljesítsék kötelezettségeiket. Az ő mandátumukat szeptember végén kell megújítani, és Izrael szeretné elérni, hogy tevékenyebben vegyenek részt a Hezbollah síita terrorszervezet (amelyet szintén Irán támogat) fegyverkezésének megfigyelésében és megelőzésében.

„Megértem Izrael biztonsági aggodalmait, és ismétlem, hogy számomra teljességgel elfogadhatatlan Izrael állam elpusztításának gondolata vagy szándéka”

– mondta az ENSZ főtitkára.

Netanjahu a Jediót Ahronót szerint bírálta a világszervezetet, amiért nem tesz a palesztin gyűlöletbeszéd ellen, mert nem állítja meg a Hezbollahnak szállított fegyvereket, és mert „abszurd módon tagadja” Jeruzsálemnek a zsidósághoz való kötődését. Ezzel az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO Jeruzsálemmel kapcsolatos döntéseire utalt.

António Guterres
Forrás: Wikimedia Commons

Guterres arra kérte Netanjahút, hogy tegyen lépéseket a palesztin gazdaság helyzetének javítása érdekében, a békefolyamat újjáélesztésére irányuló erőfeszítések alapján, mert gazdasági viszonyaik javulásával a palesztinok majd megértik, hogy érdemes a békét támogatniuk.

A találkozó előtt

az ENSZ-főtitkár az antiszemitizmus veszélyeire figyelmeztetett

Reuven Rivlin államelnökkel tartott találkozóján, miután a Jad Vasem holokausztmúzeumban koszorút helyezett el a második világháborúban meggyilkolt zsidók emlékére.

Guterres találkozik azzal a két fiatal férfinak a családtagjaival, akiket a Hamász tart fogva Gázában. Tárgyal Mahmúd Abbász palesztin elnökkel és Rámi Hamdalláh palesztin miniszterelnökkel, majd Gázába is elmegy.

A Gázai övezetet uraló terrorszervezet, a Hamász, közben bejelentette, hogy sikerült helyreállítani kapcsolatát Iránnal, így most kiújuló konfliktusra készülnek Izraellel. Jahja Szinvár, a szervezet gázai vezetője szerint

Irán jelenleg a Hamász fegyveres szárnyának „legnagyobb pénzügyi és katonai támogatója”.

Azt is mondta: Irán segítségével a Hamász összegyűjti katonai erejét a „Palesztina felszabadítását” célzó harchoz.

A Hamász és Irán között akkor lett rossz a viszony, amikor előbbi megtagadta, hogy segítse az Aszad-rezsimet a háborúban.

MTI/FüHü

A háború alternatívája volt a szankció a moszkvai amerikai nagykövet szerint

FüHü

-

2017-08-28

0

A háború alternatívája volt a szankció a moszkvai amerikai nagykövet szerint

John Tefft távozó nagykövet a háború elkerülését célzó, ugyanakkor tompának bizonyult eszközként minősítette az Egyesült Államok Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankcióit.

A nagykövet az MTI tudósítása szerint az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozott. Azt mondta:

„Úgy tűnik nekem, hogy a szankciók tompa eszköznek bizonyultak. Ez nem kérdéses, ezt mindenki megérti.”

De azt is mondta: a Krím elcsatolása után Barack Obama kormányzata előtt az a kérdés volt, hogy akarnak-e háborút Oroszország ellen. Szerinte a szankciókra szükség volt, hogy megmutassák: az USA nem ért egyet a nemzetközi jog megsértésével. A friss szankciós törvényről pedig azt mondta: azt

az amerikai elnökválasztási rendszer elleni kibertámadások váltották ki.

Szerinte az Egyesült Államok a 90-es évek eleje óta igyekezett Oroszország barátjává válni, és most is ezt szeretné elérni. Az orosz belügyekbe való amerikai beavatkozás ügyét feszegető kérdésre azt válaszolta, hogy „az Egyesült Államok a demokratikus rendszert, nem pedig az egyes jelölteket támogatja”.

Arról is beszélt, hogy

az Egyesült Államok továbbra is azt kívánja, hogy se az Aszad-rezsim, se Irán ne legyen jelen többé Szíriában.

Tefft nem tud arról, hogy diplomáciai csatornákon újabb telefonbeszélgetést készítenének elő Trump és Putyin között.

Tefft utódja egyébként Jon Huntsman volt utah-i kormányzó, pekingi nagykövet és republikánus elnökjelölt-aspiráns lehet, amennyiben a szenátus is megerősíti kinevezését.

Szlovénia szavazna Lengyelország ellen

FüHü

-

2017-08-28

0

Szlovénia kész támogatni az Európai Bizottságot Lengyelországgal szemben – jelentette ki Miro Cerar, aki arról is bezsélt, hogy mindenképpen a mageurópában szeretne maradni országa.

„Lengyelországban aggasztó folyamatok zajlanak le, melyek akadályozhatják a törvények uralmát. Az Európai Unióban tiszteletben kell tartani a törvények uralmát.” – mondta a szlovén miniszterelnök, utalva arra, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Lengyelországgal szemben az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt. Ez elvezethet oda, hogy felfüggesztik Varsó szavazati jogát az uniós döntésekben.

Lengyelországgal és Magyarországgal ellentétben Szlovénia benne kíván maradni abban a magban, mely az EU leginkább integrált részét alkotja.

Miro Cerar arra célzott, hogy Macron francia elnök az eurozónát egységes pénzügyi rendszerként kívánja kezelni, vagyis nem csak a költségvetés és az adósságkezelés, de a pénzügyminiszter is közös lenne. Szlovénia támogatja az irányt, de magukat a döntéseket alaposan meg kell fontolni – hangsúlyozta Cerar. A kis 2,1 milliós állam már 2007 óta az eurozóna tagja. Északi szomszédunk Szlovákia is már csatlakozott, és Robert Fico miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy számára a legfontosabb a magországokhoz való csatlakozás. Nem kíván ugyan lemondani a visegrádi együttműködésről, de az eurozóna ehhez képest elsőbbséget élvez.

Macron és a lengyelek

Macron francia elnök a múlt héten tett körutat Közép és Kelet-Európában: Salzburgban Ausztria, Csehország és Szlovákia vezetőivel tárgyalt, majd ellátogatott Romániába és Bulgáriába. Eközben heves egymásnak üzengetéses szóváltásba keveredett Lengyelország kormányfőjével. A francia elnök kifogásolta, hogy Varsó ragaszkodik a kihelyezett munkavállalók jelenlegi uniós szabályozásához, melyet Macron mindenképp módosítani szeretne. Az EU-ban jelenleg 1,5 millió olyan munkavállaló dolgozik külföldön, aki nem a fogadó hanem a küldő állam szabályai szerint kapja bérét és juttatásait. Ezt Nyugat Európában szociális dömpingnek tekintik. Minthogy a 1,5 millió ilyen típusú munkavállalóból több mint 420 ezer lengyel, ezért Varsó hallani sem akar a szabályok módosításáról.

A lengyel miniszterelnök arrogánsnak nevezte Macront, s közölte: Lengyelország egyenjogú tagja az uniónak.

A francia elnök elképzelései lendületet kaphatnak, ha Németországban Angela Merkel nyeri a választásokat. Ha fenntartásokkal is, de Merkel támogatja Macron elképzeléseit, annál is inkább, mert a tervezett közös pénzügyminiszter minden bizonnyal német lenne. Ezzel véglegessé válna a kétsebességes Európa.

Szlovénia és Szlovákia már jelezte: mindenképp az első fokozathoz kíván tartozni. Csehország, ahol szeptemberben szintén választásokat rendeznek, habozik. Lengyelország már jelezte: nem akar közeledni a mag országokhoz. Magyarország még nem foglalt hivatalosan állást noha eddigi politikája Varsóhoz állt közel.

Fontos

Juncker meg akarja fosztani Lengyelországot szavazati jogától az Európai Tanácsban

Az eljárás megindításához a tagállamok négyötödének támogatása szükséges,

a két országgal szemben egyszerre indítják el a 7. cikkely szerinti eljárást.

Az Egyesült Államok elnöke szükségesnek tartotta, hogy megnyugtassa Európa északkeleti részét: számíthat az amerikai fegyveres erőkre!

Trump nemcsak fegyvert, de földgázt is el akar adni ezeknek az országoknak, ahol eddig általában az orosz szállítások jelentettek energia biztonságot.

Valaha tengerészgyalogosként szolgált David Hunter kongresszusi képviselő, aki kicsit szabadszájú, ha a választóival találkozik. Választási körzetében a kaliforniai San Diegóban arról kérdezték: milyen közelről Donald Trump?

„Trump a valóságban is pontosan olyan mint a televízióban!”

Az Európai Parlament elnöke bejelentette: a migráns áradat megállítására ugyanolyan egyezményt kell kötnünk Líbiával mint amilyet Törökországgal írtunk alá

Olaszország a maga részéről nyakig el van adósodva: több mint 1300 milliárd euró az államadósság!

Nemrég három rakéta idő előtt felrobbant, de most egy ballisztikus rakéta megtett 2700 kilométert. Közben pedig átrepült Japán fölött!

Olyan támadást szimuláltak, mely észak-koreai célpontok ellen irányult.

Az afrikai államok sok pénzt kérnek azért, hogy megállítsák a migráns áradatot.

Idén eddig több mint 100 ezer migráns érkezett Olaszországba Afrikából. Olaszország megtelt.

a briteknek a jelenleg megvitatásra váró ügyekben teljesen világossá kell tenniük az álláspontjukat.

a cél, hogy a jövőbeli megállapodás mindkét félnek javára váljon.

Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy októberben tovább tudnak lépni, ugyanis egyelőre több kérdésben is komoly nézetkülönbségek vannak a felek között.

az ENSZ-főtitkár az antiszemitizmus veszélyeire figyelmeztetett

Irán jelenleg a Hamász fegyveres szárnyának „legnagyobb pénzügyi és katonai támogatója”.

John Tefft távozó nagykövet a háború elkerülését célzó, ugyanakkor tompának bizonyult eszközként minősítette az Egyesült Államok Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankcióit.

az amerikai elnökválasztási rendszer elleni kibertámadások váltották ki.

az Egyesült Államok továbbra is azt kívánja, hogy se az Aszad-rezsim, se Irán ne legyen jelen többé Szíriában.

Szlovénia kész támogatni az Európai Bizottságot Lengyelországgal szemben – jelentette ki Miro Cerar, aki arról is bezsélt, hogy mindenképpen a mageurópában szeretne maradni országa.

Lengyelországgal és Magyarországgal ellentétben Szlovénia benne kíván maradni abban a magban, mely az EU leginkább integrált részét alkotja.

Macron és a lengyelek

A lengyel miniszterelnök arrogánsnak nevezte Macront, s közölte: Lengyelország egyenjogú tagja az uniónak.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA