Fontos

A Moszad elrabolt egy iráni bérgyilkost

A Moszad bejelentette, hogy egy iráni földön végrehajtott különleges hadművelet során elfogta azt az iráni terroristát, akit ciprusi izraeli célpontok elleni tervezett terrortámadás vezetésére küldtek.

A Moszad, az izraeli hírszerző ügynökség azt állítja, hogy elrabolta az iráni hadsereg bérgyilkosát, meghiúsítva egy izraeli üzletember elleni támadást Cipruson.
Az állítólagos merénylőt, akit Yousef Shahabazi Abbasaliluként, az Iszlám Forradalmi Gárda tagjaként azonosítottak, és filmre vették, amint bevallja a cselekményben játszott szerepét.

Az eset a legújabb az Izrael és Irán között zajló árnyékháborúban, két ország, amelyek régóta ellenségek.

A görög és izraeli média azt állítja, hogy kapcsolatba lépett pakisztáni és más iráni ügynökökkel Ciprus északi részén, egy Törökország által ellenőrzött területen, mielőtt délre ment, hogy megöljön egy izraeli üzletembert, és felrobbantsa Chabad ortodox zsidó kulturális központ főhadiszállását. Videóra vették amikor az informátor elmondja, hogy utasításait Hassan Shoushtari Zadehtől, a Forradalmi Gárda hírszerzési részlegének magas rangú alakjától kapta. A közlemény szerint Abbasalilu fegyvereket kapott a támadáshoz az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) magas rangú tisztviselőitől, és utasításokat is kapott a támadáshoz.

Az izraeli hatóságok által közzétett videón egy Jusef Shahabazi Abbasaliluként azonosított férfi, az ügy fő gyanúsítottja látható, amint perzsa nyelven beszél a Moszad ügynökével Iránon kívül. Elmondja, hogy belépett a török ​​irányítás alatt álló Észak-Ciprusra, és illegálisan átkelt a sziget déli részére, hogy megöljön egy izraeli üzletembert, anélkül, hogy az üzletembert megnevezte volna. Azt mondja, hogy a férfi fényképét és címét az IRGC felettese küldte neki: „Az volt a terv, hogy… miután megtudtam, hogy ott van és hova megy, ha olyan úton, ahol nem látok senki mást, egy puskalövéssel megölném” – mondja a férfi. Miután felkutatta célpontját, és fényképeket készített otthonáról, az állítólagos gyilkos elmenekült Ciprusról, és visszatért Iránba, amikor figyelmeztették, hogy a rendőrség keresi. A felvételekből nem derül ki, hogy a férfi kényszerből beszél-e.

Iráni bérgyilkos, bevallotta, hogy a Moszad mindvégig filmezte.

Egy izraeli szakértő a BBC-nek elmondta, hogy az izraeli hírszerzés szokatlan bejelentését az a hír okozhatta, miszerint az Egyesült Államok újraindította a közvetett tárgyalásokat Iránnal nukleáris programja megfékezésére.

„Izraelnek az az érdeke, hogy ezzel a nyilvánosság elé tárja, hogy megmutassa a világnak, hogy sikerülhet megegyezni Iránnal annak nukleáris programjáról, de Irán ennél sokkal nagyobb kihívást jelent”

– kommentálja Yaakov Katz, újságíró és az Israel című könyv szerzője. Irán ellen: Az árnyékháború. Más szavakkal, az izraeliek azt mondják:

„Üzletembereket próbálnak meggyilkolni olyan helyeken, mint Európa; ez sokkal többet jelent az urándúsításnál.”

Izrael állításait a ciprusi összeesküvésről nem tudták függetlenül ellenőrizni, és Teherán vagy Nicosia sem reagált azonnal. A Moszad közleményében az eseményt „egyedülálló és merész küldetésnek” nevezte Irán földjén. Idéz egy magas rangú Moszad-tisztviselőt, aki azt mondta:

„Minden olyan tisztviselő után fogunk járni, aki a zsidók és izraeliek elleni terrort hirdeti bárhol a világon, beleértve az iráni földet is.”

A Moszad nem közölt részleteket arról, hogy mikor és hol történt az elfogás, és azt sem, hogy mikor került volna sor a ciprusi támadásra.
Izrael évtizedek óta Iránt tekintette legnagyobb ellenfelének, hivatkozva arra, hogy az iráni kormány megsemmisítésére szólította fel, és Teherán támogatja az ellene támadásokat végrehajtó militáns csoportokat.

Hetente még mindig legkevesebb ezren halnak bele a Covid járványba Európában

A WHO szerint a valós szám minden bizonnyal ennél is magasabb, mert sok országban már nem vezetnek külön Covid nyilvántartást.

Több mint 36 millió ember szenvedett illetve szenved ma is a hosszú Covid betegségtől Európában – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet. Hans Kluge, a WHO regionális főnöke Koppenhágában elmondta, hogy “még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy a Covid vírus milyen elváltozásokat okozhat a szervezetben. Tudásunkban ez még mindig vakfolt.”

A pandémia 2019 őszén kezdődött meg Kínában Vuhan városában. Európában 2020-tól alakult ki járvány, melyet a tömeges oltási kampány megfékezett ugyan, de nem szüntetett meg teljesen.

“Ha nem tudunk pontos diagnózist készíteni és megfelelő kezelést találni, akkor a Covid 19 tartósan velünk marad Európában”

– hangsúlyozta a WHO regionális vezetője.

Mi a hosszú Covid betegség?

Az orvostudomány akkor beszél hosszú Covidról, ha jóval a vírus fertőzés után mutatkoznak meg valamilyen szövődmény jelei, és ezek eltartanak legkevesebb nyolc hétig. Aki megkapta egyszer a fertőzést, az mind számolhat azzal, hogy később valamilyen szövődmény mutatkozik. Épp ezért Hans Kluge sürgette sajtóértekezletén, hogy folytassák az oltási kampányokat amíg a sebezhető társadalmi csoportokban a védettség foka nem éri el a 70%-ot.

Az Egészségügyi Világszervezet európai régiójában jelenleg 53 állam van, és mindegyiket különbözőképpen érintette a Covid pandémia, amely megmutatta, hogy a jólszervezett egészségügyi hálózattal működő államokban – például Skandináviában – kevesebb az áldozat mint azokban az országokban, ahol a GDP csak kisebb hányadát fordítják az egészségügyre.

Kylian Mbappé. „…a kis angyalra, aki túl hamar távozott”

Franciaországban egy sofőr halála után ismét zavargások törtek ki. Több autó is lángokban állt Nanterre-ben, ahol az eset történt. A belügyminisztérium szerint országszerte 150 embert tartóztattak le.

Miután egy rendőr halálosan meglőtt egy 17 éves fiatalt egy forgalmi ellenőrzés közben. Franciaországban már második éjszaka heves tiltakozások törtek ki. Nanterreben, ahol az incidens történt, a helyzet súlyosbodott szerda késő este. Legalább három autót és szemeteskukát gyújtottak fel egy nyugati városrészben, és útsorompókat állítottak fel – jelentette az AFP francia hírügynökség. A házak homlokzatára „Justice for Nahel” és „Police Kill” feliratokat festettek. A várostól keletre fekvő településen késő estig folytatódtak a tüntetések. Amikor a zavargók macskaköveket dobáltak, a biztonsági erők könnygázt használtak.

A 17 éves Nahel M.-t kedden lőtték agyon egy autó vezetőülésében amikor közlekedési ellenőrzés során megállították Párizs Nanterre külvárosában.

Szándékos emberölés miatt őrizetbe vették a Nahel M.-t lelövő rendőrt. A közösségi oldalakon sugárzott és a Le Monde által hitelesített videón látható, ahogy az elfogott tinédzser vezette a járművet, két rendőr áll az oldalán, az első ablak magasságában, egyikük a sofőrre céloz. Amikor az autó újraindul, a két rendőr közül az egyik tüzet nyit, és mellkason találja a férfit. Néhány méter után az autó egy oszlopnak csapódott. Nahel M. nem sokkal később belehalt a mellkasi lövésbe, annak ellenére, hogy a mentők megpróbálták újraéleszteni. A videón az a mondat volt hallható az ellenőrzés során:

„Golyót kapsz a fejedbe.”

A netre felkerült képsor félresöpörte azokat a rendőrség hamis állításait, amely szerint az autó a két rendőr felé rohant, azzal a szándékkal, hogy elüsse őket.

Csütörtök reggel Pablo-Picasso városában zajlik a zavargások éjszakai kárainak takarítása. A 300 méteres főúton körülbelül harminc kiégett jármű található – néhányat már az első éjszaka felgyújtottak. A talaj kövekkel és több száz könnygázpalack maradványával van teleszórva, amelyeket a rendőrség használt az erőszak csúcspontján.

twitter.com

Csütörtökre virradó éjjel Párizs nagy részén más helyeken is zavargások törtek ki, autókat és szemeteskukákat gyújtottak fel. A rendőrség szerint 35 embert tartóztattak le Párizsban. A rendőrség tájékoztatása szerint a Párizstól északkeletre fekvő Seine-Saint-Denis megyében számos autót, üzletet és könyvtárat gyújtottak fel, üzleteket raboltak ki, rendőrőrsöket támadtak meg, a városházákat pedig megrongálták.

Összecsapások törtek ki Toulouseban is, ahol több autót felgyújtottak, és különböző tárgyakat dobáltak a rendőrökre és a tűzoltókra – közölték rendőrségi források. Ugyancsak  hasonló jelenetekről számoltak be Lyonból és Dijonból is.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter csütörtökön a Twitteren jelentette be, hogy Franciaország különböző városaiban az eset kapcsán összesen 150 letartóztatás történt. A köztársaság jelképei elleni elviselhetetlen erőszak éjszakájáról beszélt.

Emmanuel Macron francia államfő „megbocsáthatatlannak” és „megmagyarázhatatlannak” ítélte a Nahel M.-re lőtt halálos lövéseket. 

„Semmi, semmi sem igazolja egy fiatal halálát”

– mondta Macron szerdán marseille-i látogatásán. 

Kiemelte, hogy „az egész nemzet” mennyire megrendült, és „tiszteletét és szeretetét” fejezte ki az áldozat családja felé. Kifejezte azt az elvárást, hogy az esettel kapcsolatos „igazságot” gyorsan kiderítsék, és az „igazságtétel” mielőbb megtörténjen.

A kedd esti heves tiltakozásra való tekintettel az elnök sürgősen „nyugalomra” szólított fel az egész országban. „Mindenhol nyugalomra van szükségünk, mert nem kell tűzvész, romló helyzet.”

Kylian Mbappé futballsztár érzelmesen reagált az esetre. 

„Sajnálom Franciaországomat.  Elfogadhatatlan helyzet. Minden gondolatom Nahel családjára és szeretteire irányul, erre a kis angyalra, aki túl hamar távozott”

– írta Twitteren a bajnok Paris Saint-Germain 24 éves csatára.

Prigozsin Fehéroroszországban

Jevgenyij V. Prigozsin orosz zsoldosvezér kedden megérkezett Fehéroroszországba – jelentette a fehérorosz állami sajtó, ezzel véget vetett a hollétével kapcsolatos több napos találgatásnak, miután lefújta a hétvégi felkelést, amely a legdrámaibb kihívást jelentette Vlagyimir V. Putyin elnök uralma előtt.

Korábban kedden Putyin méltatta biztonsági erőit egy nagyszerűen koreografált beszédében, amely a lázadást az orosz állam hősi epizódjaként ábrázolta. Három nappal a zendülés után Putyin úgy tűnt, hogy megpróbálta megragadni a kezdeményezést, és közvetve figyelmeztette a következményekre azokat a tisztviselőket, akik segítettek Prigozsin meggazdagodni az ország költségén. Megköszönte továbbá az orosz hadseregnek, hogy „lényegében megállítottak egy polgárháborút” – jelentette az állami média.

Az orosz hatóságok megszüntették a vizsgálatot Prigozsin és Wagner-csoportjának tagjai ellen a fegyveres lázadás miatt. A csoport katonai felszerelések átadására készült az orosz hadseregnek – jelentette az állami sajtó, miközben a Kreml összehangolt erőfeszítéseket tesz a lázadás megszüntetésére.

Lukasenko fehérorosz elnök, Oroszország legközelebbi szövetségese által a felkelés megszüntetésére kötött megállapodás értelmében Oroszország kijelentette, hogy amnesztiát ad Prigozsinnak és harcosainak, és Prigozsin fehéroroszországi száműzetésben mehetett.

Putyin késői felfedezése: Prigozsin zsidó

“Putyinnak engedményeket kellett tennie Prigozsinnak, és főként életben kellett hagynia a lázadás után“ – nyilatkozta a londoni Guardian-nek Samantha de Bendern Oroszország szakértő.

Samantha de Bendern rámutatott, hogy az orosz hadsereg nem szállt szembe a Moszkva felé vonuló Wagner hadsereg mintegy 25 ezer katonájával. Ráadásul Prigozsinnak nemcsak ez a 25 ezer Wagner katona jelent erős hátországot hanem az a több mint 25 ezer Wagner veterán is, aki állítólag Prigozsin hívó szavára kész fegyvert fogni.

Csakhogy Oroszországban tilos magánhadsereget működtetni vagyis a Wagner hadsereg törvényen kívüli volt eddig is. Nemrég azonban Putyin úgy döntött: a Wagner hadsereget alárendeli a vezérkarnak. Július elseje a határidő. Prigozsin valószínűleg ezért lázadt fel, mert nem akarta elfogadni alárendeltségét Sojgu hadügyminiszternek és Geraszimov tábornoknak, a fegyveres erők vezérkari főnökének. Nyikolaj Patrusev tábornok, a védelmi tanács titkára azonban a hétvégi tárgyalások során megértette Jevgenyij Prigozsinnal, hogy vége a dalnak. Állítólag azt is a képébe vágta, hogy nem egy zsidó fogja megmondani: mi Oroszország nemzeti érdeke!

A zsidó kártya

Furcsa módon maga Prigozsin vette elő a zsidó kártyát amikor azt súgta Putyin fülébe:

“Volodimir Zelenszkij elnök a zsidóság szégyene, aki egy náci rendszert üzemeltet Ukrajnában.”

Putyin őrá hivatkozott mint zsidó barátjára amikor megfogalmazta a vállalhatatlan állítást, melyet Zelenszkij elnök neje utasított vissza a Jerusalem Postban.

Jevgenyij Prigozsin Putyin legrégibb barátai közé tartozik: még a leningrádi-szentpétervári időkből amikor a kilencvenes évek elején a KGB leszerelt alezredese Szobcsak polgármester pénzügyi mindeneseként ügyködött  – a maffiával szoros együttműködésben. Nagyban űzték a pénzmosást, melyhez rigai és tallinni bankokat használtak fel előszeretettel. Így szerezte együtt első dollármillióját Vlagyimir Putyin és Jevgenyij Prigozsin. Amint Putyin hatalomra jutott, Prigozsin megkaparintotta a hadsereg élelmiszer ellátását. Ez Oroszországban hagyományosan aranybánya: milliókat lehet “megspórolni” a katonák fejadagján – különösen háborús időkben. Ez a kapcsolat érlelte meg Putyinban a magánhadsereg gondolatát. Bár Oroszországban a törvény tiltja ennek létezését, de  a Wagner hadsereget külföldön vetették be, elsősorban Afrikában és Szíriában.

Lavrov külügyminiszter máris úgy nyilatkozott, hogy a Wagner csoport folytatja működését Afrikában. A baj csak az, hogy Prigozsin jó kapcsolatot épített ki az afrikai vezetőkkel: Szudánban például mindkét egymással háborúzó tábornokkal üzleti kapcsolatban áll. A Wagner csoport az elit testőrsége Szudánban, és ezenkívül ők vigyáznak a kínai kézben levő aranybányákra is.

Hitler helyett Wagner

A hadsereg veteránjaiból toborzott alakulat eredetileg Hitler nevét akarta felvenni ugyanis ők is faji alapon állnak: a fehér felsőbbrendűség hívei. Nem is akármilyen felsőbbrendűséget hirdetnek hanem a viking leszármazásról beszélnek annak alapján, hogy az orosz állam megalapítója Rurik valójában varég vagyis viking volt, aki Kijevben uralkodott.

Putyint a hideg kilelte Hitler nevének hallatán hiszen szülővárosát kiéheztette a náci vezér: több mint hatszázezer civil veszett oda Leningrádban, ahogy akkor Szentpétervárt hívták. Köztük voltak Putyin családtagjai is.

Így aztán Hitler helyett Wagner lett a magán hadsereg neve mondván: ő volt Hitler kedvenc zeneszerzője.

Való igaz, hogy sok náci koncentrációs táborban szólt Wagner zenéje. Ezekben a lágerekben nemcsak 6 millió zsidó, de több millió orosz hadifogoly is meghalt. Göring ugyanis közölte: az ukrán gabona a Reichnek kell, a szovjet hadifoglyokra mint alsóbbrendű emberekre nincsen szükség.

Mindez nem zavarta a Wagner zsoldosokat abban, hogy horogkeresztet tetováltassanak magukra.

Mi lesz most, hogy Putyin hazaárulással vádolta meg Prigozsint, és a titkosszolgálat azt terjeszti róla, hogy zsidó, és ezért fordult az orosz állam ellen? Putyin előszeretettel gyilkolja meg ellenségeit, Nyemcovot, első számú politikai ellenfelét a Vörös tér sarkán lövette le Moszkvában alig pár lépésre a Kremltől. Prigozsin élete sem érhet túlságosan sokat, hacsak az egész nem volt előre megrendezett színjáték az ukránok és a Nyugat félrevezetésére. Az ukrán elit dandárok azonban nem léptek bele a csapdába, az viszont kiderült, hogy Putyin vaskeze már nem a régi.

Ezért is figyelmeztették kínai barátai az orosz elnököt: az idő nem neki dolgozik, jobb lenne mielőbb a tűzszünet és a béke útját keresni, ha el akar kerülni hasonló válságot hiszen az egy éve és négy hónapja megindított háború tökéletes kudarc Oroszországnak. Márpedig az utolsó cár a világháborúba bukott bele, és a hatalomra került bolsevikok végeztek vele és családjával 1918-ban.

Peking: Putyin véget vethet az ukrajnai háborúnak, hogy elkerülje a hétvégi lázadás megismétlődését

A Global Times, mely a kínai kommunista pártközpont véleményét tükrözi, és több cikkben is kiáll az orosz elnök mellett, aki a hétvégén valamiféle furcsa puccs kísérlettel került szembe Oroszországban. A kínai külügyminiszter személyesen nyugtatta meg a Pekingbe érkezett orosz külügyminiszter-helyettest.

 

A Nyugat téved, ha azt hiszi, hogy Putyin jelentősen meggyengült a Wagner zsoldosok lázadása következtében – hangsúlyozza a Global Times vezércikke. A cikk rámutat, hogy Prigozsin akciója sokkal inkább Putyin szimpátiájának elnyerésére irányult mint valóságos lázadásra. Amint Putyin megszólalt, és elítélte a Wagner zsoldosok akcióját, a lázadásnak abban a pillanatban vége lett – mutatnak rá a kínai szakértők.

Mi a kínai álláspont?

“Mint Oroszország baráti szomszédai és stratégiai partnerei támogatjuk Oroszországot abban, hogy helyreállítsa a stabilitást és sikeresen fejlődjön” – jelentette ki a pekingi külügy szóvivője.

Miért lázadtak fel a Wagner zsoldosok? A kínai szakértők szerint minden a pénz körül forgott. Már régen emiatt marakodtak Sojgu hadügyminiszterrel, és az ukrajnai háború ezt csak kiélezte: Prigozsin gyakran bírálta a legfelső katonai vezetést.

A Wagner hadsereg zsoldos hadsereg, számukra minden a pénzről szól – írja a Global Times. A kínaiak tudják, hogy miről beszélnek hiszen például a Wagner zsoldosok védelmezik azokat az aranybányákat Szudánban, melyeket kínai cégek szereztek meg az afrikai országban.

“Prigozsin nem puccsot kísérelt meg hanem jobb ellátást és több pénzt követelt a Wagner hadseregnek. Ezért nevezte az igazság menetének a Wagner zsoldosok nyomulását”

– nyilatkozta a kínai portálnak Vang Jivej, a pekingi Zsenmin egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora.

A professzor rámutatott arra, hogy a Moscow Times a hétvégén arról írt, hogy az orosz hadsereg ágyúzta a Wagner csapatok állásait a fronton.

Meggyengítette-e a Wagner zsoldosok hétvégi lázadása Putyin pozícióját?

Blinken amerikai külügyminiszter szerint igen, és ez a véleménye az amerikai sajtó jórészének is. A New York Times szerint

“Putyin vaskeze immár nem olyan erős mint korábban, már nem tartja annyira a kezében az események irányítását mint korábban.”

A kínai szakértők szerint épp ellenkezőleg: Putyin pozíciója még meg is erősödhetett. Az orosz elnök már korábban elrendelte, hogy a Wagner zsoldos hadseregnek alá kell magát rendelnie a vezérkarkarnak július elsejéig. Ez is motiválhatta Prigozsint, aki korábban gyakran bírálta Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét is.

“Az, hogy ilyen gyorsan leverte a lázadást, amely nem okozott gondot a fronton sem, Putyin erejét mutatja” – nyilatkozta a Global Timesnak Cuj Heng, a kelet-kínai egyetem orosz intézetének professzora. Hozzátette, hogy Putyin vasárnap este megjelent a moszkvai televízióban, ahol kiemelte: számára továbbra is abszolút prioritás az ukrajnai “különleges katonai művelet”.

Orosz külügyminiszter-helyettes Pekingben

Csin Kang kínai külügyminiszter fogadta a Pekingbe érkezett Andrej Rugyenkot, akivel “megvitatta a két állam kapcsolatait, ezenkívül globális és regionális problémákat.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“A jelenlegi nehéz és komplex nemzetközi helyzetben folytatni kell azt a konszenzuson alapuló közös politikát, melyben a két állam vezetői megállapodtak.”

Ez utalás Hszi Csin-ping elnök háromnapos moszkvai látogatására.

“Hosszútávú és stabil kapcsolatokra törekszünk, és megvédjük mindkét fél érdekeit.”

A Global Times megemlíti, hogy kínai és orosz diplomaták megvitatták az ukrajnai háború állását is, de nem tesz említést a kínai béketervről pedig Hszi Csin-ping elnök épp Kína egykori moszkvai nagykövetét bízta meg azzal, hogy létrehozzon  tűzszünetet Ukrajnában. A 100 éves Kissinger, aki előkészítette az USA-Kína szövetséget 1972-ben, úgy nyilatkozott a kínai béketervről, hogy ennek alapján lehetséges a tűzszünet Ukrajnában még az év vége előtt.

A Global Timesnak nyilatkozó kínai szakértők azon a véleményen vannak, hogy Putyin a Wagner lázadás után talán jobban hajlik majd megegyezésre Ukrajnával mint korábban:

“A hétvégi drámai események rádöbbenthetik Putyin elnököt és az orosz vezetést, hogy minél tovább húzódik a háború Ukrajnában, annál több probléma merül fel Oroszországban. Éppen ezért a hétvégi lázadás arra ösztönözheti Putyint és az orosz vezetést, hogy véget vessen a konfliktusnak, hogy elkerülje a hasonló veszélyek kockázatát” – nyilatkozta a Global Timesnak Vang Jivej professzor, a pekingi Zsenmin egyetem professzora.

Erdogan fiának korrupciós ügyeit vizsgálja az amerikai és a svéd ügyészség

A Reuters szerint egy amerikai cég svéd leányvállalata csinos összeggel környékezte meg a török államfő fiát, hogy az biztosítson nekik monopol helyzetet Törökország 85 milliós piacán.

A Dignita Systems AB villámgyorsan félbehagyta azt az üzleti vállalkozását , mellyel olyan autóba építhető berendezéseket szeretett volna eladni Törökországnak, melyek megakadályozzák az autó indítását, ha a sofőr leheletének alkohol foka magas. A Reuters értesülései szerint több százezer dolláros megvesztegetést ígértek Erdogan elnök fiának, ha elintézi: ezen a piacon vetélytárs nélkül árusíthassák a terméküket. Tízéves exkluzív szerződést akart az USA cég svéd leányvállalata elérni Bilal Erdogan segítségével. A török államfő fia természetesen cáfol. Ügyvédje szerint “hazugságok hálója az egész ügy.”

Áprilisban indított vizsgálatot az amerikai igazságügyi minisztérium és a svéd főügyészség az ügyben, melyről csak most adott hírt a Reuters.

Törökország akadályozza Svédország NATO tagságát

Ankarában Szultánnak nevezik Recep Tayyip Erdogant, aki nemrég nyerte meg újra a választást kemény nacionalista programmal szembeszállva az Egyesült Államokkal és megvétózva Svédország NATO tagságát. Erdogan arra hivatkozik, hogy Svédországban sok olyan kurd aktivista él, akiket Törökországban terroristának tartanak. Biden elnök többször is hangsúlyozta: Svédországnak be kell kerülnie a NATO-ba a következő csúcsértekezleten, melyet júliusban rendeznek meg Litvániában. Törökországon kívül Magyarország is ellenzi Svédország NATO tagságát. A magyar diplomácia érvei nevetségesek, nyilvánvalóan arról van szó, hogy Orbán Viktor szívességet akar tenni barátjának, Erdogannak. A magyar miniszterelnök a Kossuth Rádióban úgy nyilatkozott, hogy imádkozott Erdogan választási győzelméért. Orbán Viktor személyesen is gratulált Erdogan választási győzelméhez a helyszínen. Az előbbi választási sikert követően még magával vitte a fiát Orbán Gáspárt is.

Felkészül Orbán?

A New York-i különleges ügyészség vizsgálhatja külföldi vezetők korrupciós ügyeit is, így bukott le korábban Malajzia miniszterelnöke. Nála 4,5 milliárd dolláros korrupciót leltek az amerikai ügyészek. Amint Abdul Razak elveszítette a választást, megindult a jogi gőzhenger. Az ex kormányfőt 12 éves börtönbüntetésre ítélte hazájában a bíróság. Malajzia ex miniszterelnöke fellebbezett, de az alkotmánybíróság azt közölte, hogy

“saját magának okozta vesztét kétes korrupciós ügyeivel.”

Orbán Viktor korrupciós ügyeiről szorgosan gyűjti az anyagot Pressman nagykövet Budapesten. Már elődei is csinos dossziét hagytak hátra. Az USA-t most elsősorban az orosz pénzek magyarországi útja foglalkoztatja. Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozta “európai barátait.” Egy ilyen listát megszerzett a brit kém szolgálat, amely átadta azt az Egyesült Államoknak, ahol annyit közöltek, hogy

egyelőre magyar nevet nem találtunk a listán.”

Orbán Viktor részvényes a MET-ben – Garancsi István álnéven – ez a földgáz kereskedő cég, mely Svájcban van bejegyezve, hatalmas profitokhoz jutott az energiaválság idején. A korrupciós ügyek nyilvánosságra hozása nem javítana Orbán Viktor  presztízsén egy olyan időszakban amikor Brüsszel 27 milliárd uniós eurót tart függőben arra hivatkozva, hogy nem kívánja azt eljuttatni a nemzeti együttműködés rendszerének, melynek alapító atyja nem más mint a magyar miniszterelnök.

Új zsidó kulturális központ nyílt Berlinben

A 40 millió eurós beruházást a Chabad zsidó közösség szervezte meg: Berlin városa mellett több német tartomány járult hozzá a kulturális központ felépítéséhez, és természetesen üzletemberek és polgárok is adakoztak.

“Amikor a vége felé kezdett elfogyni a pénzt, akkor önkéntes adakozást hirdettem, és 36 órán belül 1,5 millió euró jött össze “

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Yehuda Teichtal rabbi az ortodox zsidó közösség vezetője, aki megálmodta a kulturális központot Berlin Willemsdorf kerületében.

Mi lesz a hét emeletes kék épületben? Mindenekelőtt iskola és óvoda, ezenkívül szociális gondozó hely és természetesen sportpályák. A kóser kávézót szánják az intézmény társasági központjának, ahol összegyűlhetnek a zsidó kulturális központ látogatói.

“Mi olyan ortodox zsidó közösség vagyunk, amely nyitott a világra “

– hangsúlyozta Yehuda Teichalt rabbi, aki emlékeztetett rá, hogy ez a zsidó közösség Európa keleti felében alakult meg, de a központját már 1941-ben áthelyezte New York Bronx városrészébe. A második világháború során a nácik 6 millió zsidót öltek meg, köztük ennek a zsidó közösségnek is sok tagját. Yehuda Teichalt rabbi sok családtagja is a holokauszt áldozata lett.

A most 51 éves rabbi New Yorkból érkezett 25 évvel ezelőtt Németországba.

Bővítik a zsinagógát

A kulturális központ egyik sarkában működik a 250 személyes zsinagóga, de ez az utóbbi időben szűknek bizonyul, mert Berlin zsidó népessége dinamikusan növekszik.

Nagy szerepet játszik ebben az ukrajnai háború: Ukrajnából és Oroszországból ezrek érkeztek Németországba, amely a kivándorlók egyik kedvenc célpontja. Yehuda Teichtal rabbi hangsúlyozza, hogy mindenkit szívesen látnak a zsidó kulturális központban, tartozzon bármelyik valláshoz vagy legyen akár ateista. Az új zsinagógába a tervek szerint majdnem 600-an férnek majd be. Az európai rabbik konferenciája úgy határozott, hogy a központot Londonból áthelyezik Münchenbe, a nácizmus egykori kiindulópontjába, hogy ezzel is demonstrálják a zsidóság szerepét Németországban és az egész Európai Unióban.

Putyin, Prigozsin és a pusztai hadviselés – Az amerikai hírszerzés számított a Wagner-lázadásra

Puccskísérlet, amely kudarcba fulladt vagy hadicsel, amely nem jött be, mert az ellenfél átlátott a szitán? A pusztai hadviselés régi szabálya volt a csel: visszavonulást színlelni, majd egy ellentámadással végzetes csapást mérni a megzavarodott ellenségre – így harcoltak az ősmagyarok is.

A Wagner hadsereg “puccskísérlete” rövid időre meggyengítette a frontot, ahol 10 ukrán dandár várakozik a nagy áttörésre. Kettőt az orosz tüzérség már felmorzsolt. Ha a Wagner hadsereg által üresen hagyott frontszakaszokon az ukrán dandárok előrenyomultak volna, akkor az orosz tüzérség szétlőtte volna őket. Létszámuk éppúgy 40 ezer körül van mint a Wagner hadseregé, amely a frontról elvonulva elfoglalta Rosztovot és Voronyezst, majd Moszkva felé indult. Az ok a lázadásra? Július elsején a vezérkar átvette volna az irányítást a Wagner hadsereg fölött is mondván: nem lehet úgy háborúzni, hogy nincs egységes irányítás.

Putyin hazaárulónak nyilvánította Prigozsint, aki ezt követően tárgyalt Lukasenko belorusz elnökkel. Putyin udvari bohóca levonult a színről egy másik, belorusz bábfigura segítségével. A Wagner hadsereg azon tagjai akik hajlandók betagozódni a hadsereg kötelékébe és nem követtek el közvetlenül aktív szerepet a lázadásban, ők visszatérhetnek a frontra.

A válság elmúlásának jele, hogy Wagner harcosai vasárnap elhagyták a Moszkvától délre fekvő Voronyezs és Lipecki régiókat, a helyi hatóságok szerint a főváros elérésére tett kísérletük felhagyásának bizonyításaként.

Nem történt semmi. Peszkov, Putyin szóvivője közölte: az orosz elnök nem nyilatkozik. A színjáték látványosan megbukott – akár Putyin rendezte akár nem. Az ukrán elit dandárok nem mozdultak, továbbra is készülődnek a nagy offenzívára.

Az ukrán hírszerzés sokkal jobb mint az orosz

A Washington Post megírta, hogy az amerikai hírszerzés már hetek óta tudott a Wagner hadsereg tervezett akciójáról, és ezt az információt természetesen átadta az ukránoknak is.

Az viszont kizárható, hogy ha Nyugat felé már korábban kiszivárgott a puccs terve, akkor bármennyivel is hatékonyabb az Egyesült Államok, vagy akár Ukrajna titkosszolgálata, az orosz szolgálatoknak is tudniuk kellett a készülődésről. Esetleg az elképzelhető, hogy Putyin tudott róla, de időközben annyira megrendült  politikai befolyása, hogy a katonai vezérkar rákényszeríthette a cselekvésre.

Marina Miron, a londoni King’s College katonai szakértője elmondta a Deutsche Wellenek, hogy az ukrán hírszerzés maga is jóval hatékonyabban használja a mesterséges intelligenciát mint az orosz. Az eredmény?

Az ukránok előbb ismerik meg az orosz vezérkar döntéseit mint maguk az orosz katonák, akiknek a parancsot végre kell hajtaniuk!

Emiatt az ukrán vezérkar annak pontos ismeretében dönthet, hogy mit tervez az orosz vezérkar. Amely óriási tűzerőt összpontosított az ukrán frontra. Így sikerült két elit dandárt szétverniük, melyek megkezdték a nagy offenzívát, melyet az ukránok a NATO csúcstalálkozó elé időzítettek. Hiába.

Júliusban Litvániában rendezik meg a NATO csúcstalálkozót, melytől az ukránok azt remélték: meghívót kapnak az észak-atlanti szervezetbe annak ellenére, hogy a NATO alapszabálya szerint háborúban álló államot nem vehetnek fel. Stoltenberg főtitkár sietett lehűteni Ukrajna reményeit: nincs meghívás a NATO tagságra, legalábbis egyelőre nincsen, mert “néhány tagállam ezt ellenzi.” Nyilvánvalóan amerikai döntésről van szó: az USA nem akar nyílt konfliktust Oroszországgal, Franciaország, Németország vagy Magyarország és Törökország még kevésbé.

Az ukránok számára figyelmeztető jel volt, hogy Londonban a helyreállítási konferencián az USA csak 1,3 milliárd dollárt ajánlott föl míg az Európai Unió 50 milliárdot!

Biden választási kampányt folytat, és az amerikai közvélemény mind kevésbé támogatja az ukrajnai háború nagyvonalú finanszírozását. Ezért passzolta át Biden az Európai Uniónak Ukrajna támogatásának oroszlánrészét. Kérdés persze, hogy Ursula von der Leyen asszony honnan szerez 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására, mert az uniós tagállamok lelkesedése meglehetősen visszafogott e tekintetben.

A Prigozsin puccs így a béke javára válhat: a 100 éves Kissinger azt jósolta, hogy kínai közvetítéssel az év végéig létrejöhet a tűzszünet Oroszország és Ukrajna között. Putyin látványosan meggyengült, Ukrajna nyugati támogatása erőteljesen mérséklődik, így mindkét fél lemondhat az irreális győzelemről, és elfogadhat valamiféle kompromisszumot.

A végkifejlettől függetlenül „a Kreml hitelessége megrendült”

A Wagner orosz zsoldoshadsereg szombat késő este hirtelen leállította Moszkva felé menetelését, mivel Vlagyimir Putyin elnök megfogadta, hogy megbünteti a lázadók parancsnokait az orosz vezető több mint két évtizede tartó hatalmának eddigi legsúlyosabb kihívásaként.

A Kreml katonai vezetői elleni, látszólag rövid ideig tartó felkelés úgy megrendítette Putyin tekintélyét, mint egyetlen válság sem egy generáció óta, és azzal fenyegetett, hogy megváltoztatja az ukrajnai háború menetét is.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport néven ismert magánhadsereg vezetője elmondta, hogy páncélos erői az orosz főváros alig 200 kilométeres körzetébe nyomultak, miután átvették az irányítást Oroszország ukrajnai háborújának legfőbb hátországbeli logisztikai csomópontja, a déli város katonai főhadiszállása Rosztov felett. 

„Megfordítjuk oszlopainkat, és az ellenkező irányba indulunk el”

– mondta Prigozsin egy Telegram üzenetében. Mindezt azok után, hogy korábban egészen másként beszélt. Prigozsin korábban szombaton kijelentette, hogy harcosai nem adják meg magukat, mivel

„nem akarjuk, hogy az ország korrupcióban, csalásban és bürokráciában éljen tovább”.

„Az anyaország elárulásával kapcsolatban az elnök mélyen tévedett. Hazánk hazafiai vagyunk” – jelentette ki a Wagner vezér.

A pálfordulás – amelyet a vérontás elkerülésének vágyaként ábrázolt – néhány órával azután történt, hogy Putyin a nemzethez intézett rendkívüli beszédében „árulásnak” és „halálos fenyegetésnek” nevezte a felkelést az orosz állam számára.

Lukasenko hivatala szerint a Wagner-erők mozgásának leállításáról szóló megállapodást Putyin szövetségese, Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke kötötte.

A Kreml közölte, hogy Prigozsin Fehéroroszországba költözik, ejtik az ellene felhozott vádakat, és nem indítanak eljárást a résztvevő csapatok ellen.

A védelmi minisztérium szerződést ajánl azoknak a Wagner-harcosoknak, akik nem vettek részt a felkelésben – közölték a moszkvai hatóságok.

Korábbi beszédében Putyin megfogadta, hogy megbünteti a felkelés hátterében állókat, ami Prigozsin és az orosz védelmi intézményekkel folytatott keserves viszályának a csúcspontja.

A felkelést inkább Oroszország legfőbb katonai parancsnokai elleni csapásnak szánták, akiknek a leváltását Prigozsin követelte, nem pedig maga Putyin. De ez a legutóbbi vészes visszacsapás – elképesztően magas katonai veszteségek, gazdasági gondok, diplomáciai szinte elszigeteltség – egy olyan háborúban, amelyet a Kreml tervezői a kisebb szomszédja, az egykori szovjet köztársaság gyors átvételeként képzeltek el.

A nap nagy részében Prigozsin lázadó konvoja észak felé haladt a Moszkva irányába, csekély ellenállásba ütközve, bár a hírek szerint az orosz katonai helikopterek egy ponton tüzet nyitottak a menetre, habár ezt Moszkva tagadta és független forrásból sem erősítették meg.

Bármi is legyen a következő lépés, a felkelés megrázó epizód volt abban az országban, amelyet Putyin csaknem negyed évszázada vaskézzel irányít. És ez felfedi Putyin tekintélyének törékenységét. Ma még nem teljesen világos, mi Prigozsin jövője, és pontosan mi motiválta a meghátrálásra.

Egy atomfegyverrel felvértezett szuperhatalom összeomlása Európa-szerte megrémítette a szomszédos országokat, és készenlétbe helyezte a Fehér Házat. Biden elnök szombaton  találkozón kapott tájékoztatást a hírszerzés, a védelmi és a kormány diplomáciai részlegeinek magas rangú amerikai tisztviselőinek részvételével. Számos európai főváros tisztviselői rendkívüli ülésekre indultak. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere sürgős konzultációt folytatott hat országban, köztük Németországban és Japánban, valamint az Európai Unióban dolgozó kollégáival, mivel valamennyien igyekeztek megérteni a gyorsan kibontakozó fejleményeket.

„Úgy tűnik, Putyin központosított, vertikális erős kormányzati ellenőrzésének hatalma most először kérdéses”

– mondta Rajan Menon, a New York-i City University és a Columbia Egyetem háborúra és etikára szakosodott politológusa.

Bár nem világos, hogyan, az oroszországi válság minden bizonnyal hatással lesz az ukrajnai háborúra.

A határon túli események furcsa fordulatát az ukrán illetékesek óvatosan értékelték. Míg a legtöbben azt mondták, még túl korai lenne megmondani, hogy a zűrzavar hogyan befolyásolhatja a csatatér képét, Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy ez azt mutatja Ukrajna védőbástya az „orosz gonoszság és káosz terjedése” ellen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK