Fontos

EU: nincs megállapodás, patthelyzet

Egyik jelöltnek sincs többsége az Európai Bizottság elnöki posztjára és a többi intézmény élére. Hivatalosan tehát Manfred Weber esélyes, de megválasztása kétséges. A megállapodást az utolsó pillanatra tolták ki.

Nem sikerült megállapodni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagállami vezetők brüsszeli csúcsértekezletén, ezért jövő vasárnap újabb találkozót tartanak – jelentette be az Európai Tanács elnöke csütörtök éjszaka. Donald Tusk arról számolt be, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem.

Több poszt van az asztalon

Mint közölte, a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta „csomagban” kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét. Hozzátette, a június 30-i rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is. Tusk hangsúlyozta, hogy

túl korai lenne találgatásokba bocsátkoznia a lehetséges nevekről.

Az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament, az Európai Tanács elnökének személyéről kellene most megállapodni, utána pedig az Európai Központi Bank elnöki posztjára új személyt választani ősszel.

Hivatalosan még jelölt Weber is

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tréfálkozva kijelentette: meg van arról győződve, hogy még nem írható le az úgynevezett csúcsjelölti rendszer. Jüri Ratas észt kormányfő szerint egyetlen csúcsjelöltet sem vetettek el, hivatalosan egyelőre továbbra is mind versenyben vannak.

Hírek szerint Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő és több más európai kollégájuk közvetlenül a G20-as országcsoport jövő hét végi oszakai csúcstalálkozójáról fog Brüsszelbe repülni.

Kétséges a megállapodás jövő vasárnap, sok a szempont

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint az uniós tagországok vezetői „egyáltalán nem tettek előrelépést a hosszú órákon át tartó tárgyalás során”. Rutte kétségbe vonta, hogy a június 30-ra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó sokkal ígéretesebb lesz. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Frans Timmermans jelenlegi uniós bizottsági alelnök, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) holland „csúcsjelöltje”, továbbra is esélyes-e a bizottság elnöki posztjára, Rutte kijelentette: „úgy gondolom igen, de a dolog nagyon kiszámíthatatlan”.

Emmanuel Macron francia államfő arról beszélt, hogy a jelölteknek meg kell szerezniük az uniós testületek többségének szimpátiáját. Olyan megoldást kell találni, amely

biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt

– hangsúlyozta.

Jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni – ezt már Angela Merkel német kancellár mondta. „Közös megoldást akarunk az Európai Parlamenttel, semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni” – tette hozzá.

A néppárti Manfred Weber jelölésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, erre csak a folyamat végén tud végleges választ adni. Elmondta az is, hogy az uniós tagországok vezetői felkérték Donald Tusk tanácsi elnököt, hogy tárgyaljon az uniós parlamenttel és pártcsaládjainak vezetőivel, hogy minden fél számára elfogadható megoldás születhessen.

Könnyen káosz alakulhat ki

Az uniós vezetők tehát jövő vasárnap újra asztalhoz ülnek, de ezzel az utolsó pillanatra tolják ki a megállapodás. Az Európai Parlament július 2-án tartja alakuló ülését, addigra meg kellene állapodni az összes személyi ügyben. Máskülönben súlyos káosz alakulhat ki az EP-ben és a bizottság munkájában is. Az új testület nem alakulhat meg elnök nélkül. Ő jelöli ki a tagországok jelöltjeit az egyes területekre, akiket az EP választ meg.

EU egy évvel meghosszabbította a szankciók hatályát

2019. június 20-án a Tanács 2020. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát.

Az intézkedések uniós személyekre és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak. Területi hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik. A szankciók értelmében tilos:
• a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba;
• a Krímbe és Szevasztopolba irányuló beruházás: ez azt jelenti, hogy európai személyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem szervezeteket a Krím-félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak kapcsolódó szolgáltatásokat;
• a turisztikai szolgáltatások nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így például európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten;
• a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges bizonyos termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére vagy a félszigeten történő felhasználás céljából. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, brókertevékenységre, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik.

Amint azt a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a 2019. március 17-én az EU nevében tett nyilatkozatában kimondja, öt évvel a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálását követően az EU továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Az EU nem ismeri el és változatlanul elítéli a nemzetközi jog ezen megsértését.

Az Unió 2014 márciusa óta – Ukrajna szándékos destabilizációjára válaszul – több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben, a mai napon megújított szankciókat is beleértve. Az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett, így például:
• az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek a jelen állás szerint 2019. július 31-ig vannak érvényben;
• egyedi korlátozó intézkedéseket – a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat – az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó tevékenységek miatt, amelyek jelenleg 170 személy és 44 szervezet tekintetében vannak érvényben.

Úgy néz ki, Manfred Webernek annyi

Valószínű, hogy nem Manfred Weber lesz az Európai Bizottság új elnöke. A néppárti politikust nem támogatja a szociáldemokrata és az Újítsuk meg Európát (RE) nevű centrista-liberális európai parlamenti frakció.

A két képviselőcsoport vezetői közölték Weberrel, nincs meg a parlamenti többség a parlamenti jóváhagyásához akkor se, ha az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács esetleg őt jelölné. Ez a tanácskozás csütörtök este kezdődött.

Az új európai parlamenti erőviszonyok miatt az Európai Néppárt (EPP) már nem csak a szocialista és demokrata (S&D), hanem a nagyon megerősödött liberális RE szavazataira is rászorul a többséghez. Utóbbiak már magával a csúcsjelölti rendszerrel se értenek egyet; ebben a legtöbb képviselőt állító pártcsalád jelöltje lesz az Európai Bizottság (EB) elnöke.

Elfogyott a levegő Weber körül

A híreket megerősítette az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Cseh Katalin (Momentum), az RE tegnap megválasztott frakcióvezető-helyettese: a képviselőcsoport nem ért egyet Weber bizottsági elnökké választásával.

Egy névtelenséget kérő szociáldemokrata képviselő korábban azt mondta, rajtuk kívül még a zöldpárti frakció is egyetért abban, hogy nem Webernek kellene vezetnie az EB-t, de a Zöldek egyik társelnöke nemrég kijelentette, hogy még nem hoztak döntést az ügyben.

Az EPP még kitart

Az EPP, Európa vezető pártcsaládjának uniós bizottsági elnökjelöltje Manfred Weber, mert az európai polgárok legtöbbje őt támogatta szavazatával az európai parlamenti választások alakalmával – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) néppárti elnöke. Tajani elmondta, a csúcsjelölti rendszer a lehető legdemokratikusabb módja az uniós bizottság vezetőjének kijelölésére. Ezért mint az EP elnöke támogatja és megvédi a csúcsjelölti rendszert az esetleg azt megtámadó, eltörölni akaró uniós tagállami vezetőkkel szemben.

A szocialisták Timmermanst szeretnék

Pedro Sánchez spanyol szocialista miniszterelnök támogatja a csúcsjelölti rendszert, de az uniós bizottság következő elnöke nem az, aki megnyeri a választásokat. Az Európai Bizottság vezetője az lehet, aki elegendő tényleges támogatót tud gyűjteni – mondta. Olyan személyt kell választani, akit támogat az Európai Tanács és az EP is: a legjobb jelölt természetesen Frans Timmermans, jelenlegi uniós bizottsági alelnök – fogalmazott a spanyol kormányfő.

Válaszút előtt az EPP

Elemzők szerint a fejlemények válaszút elé állítják az EPP-t: vagy minden áron kitartanak Weber mellett, és blokkolnak minden megállapodást mind az Európai Tanácsban, mind az EP-ben, vagy taktikai visszavonulót fújnak, és megpróbálják egy másik jelöltjüket elfogadtatni a brüsszeli testület élére. Ha utóbbi opciót választják, akkor még elképzelhető a kompromisszumos megoldás tető alá hozása a csütörtökön kezdődő EU-csúcson.

A helyzetet bonyolítja, hogy az EB mellett vezetőt kell találni az EP, az Európai Tanács, majd szeptemberben az Európai Központi Bank élére. Ha elvetik a csúcsjelölti rendszert, akkor alkuk egész sora lesz még komplikáltabb.

A Fidesz már korábban bejelentette, hogy nem szavazzák meg Webert, de ha az EPP a francia Michel Barnier Brexit-ügyi tárgyalót jelölné, őt támogatnák. És a jelek szerint a V4-ek is elvetik a bajor politikust, helyette Maros Sefcovic bizottsági tagot ajánlva.

Lehet, hogy most nem is döntenek

Elképzelhető, hogy nem születik döntés az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagországok vezetőinek csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcsértekezletén – jelentette ki a német kancellár a találkozóra érkezvén.

Angela Merkel hangsúlyozta, ez nem lenne tragédia, ugyanis van még némi idő az EP július 2-ai alakuló üléséig, a fő, hogy addig sikerüljön döntést hozni. Hozzátette, egyelőre meglehetősen nagy a szakadék a különböző felek álláspontjai között. Leszögezte, hogy a német kormánypártok továbbra is támogatják a csúcsjelölti rendszert, mindazonáltal elismerte, hogy nem minden uniós állam- és kormányfő osztja ezt a véleményt.

Mark Rutte holland kormányfő is úgy vélte, van arra esély arra, hogy elsőre nem sikerül rendezni a kérdést, az álláspontok ugyanis még nem közeledtek eleget. Bár liberálisként Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztost támogatná az Európai Bizottság elnöki posztjáért folyó versenyben, meglátják, hogy ki körül látszik konszenzus kialakulni.

Bolgár kollégája, Bojko Boriszov az ülés előtt elárulta, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke három jelölt nevét fogja a testület elé terjeszteni, és ő már ismeri is ezeket, további részleteket azonban nem közölt.

A tüntetők elfoglalják a Tbilisziben a parlament épületét

NBC élőben közvetíti ahogyan a tüntető tömeg megkísérli elfoglalni Tbilisziben a  Grúz parlament épületét.

LIVE: Thousands of protesters attempt to storm Georgia’s parliament building in Tbilisi.

LIVE: Thousands of protesters attempt to storm Georgia’s parliament building in Tbilisi.

Közzétette: NBC News – 2019. június 20., csütörtök

A Momentum európai elismerése

A mai napon Dr. Cseh Katalint, a Momentum európai parlamenti  képviselőjét a harmadik legnagyobb, a májusi EP-választáson legnagyobb növekedést elért EP-frakció, a Megújuló Európa (Renew Europe) alelnökének választották.

Ez hatalmas siker a Momentumnak és hatalmas siker Magyarországnak is: Dr. Cseh Katalin egyedüli magyarként ül majd egy európai frakció vezetésében, folyamatosan bemutatva, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral és a Fidesszel. Hogy van egy másik, szabadságszerető, nyitott, fiatal Magyarország is.

A kinevezés egyben azt is jelzi: a Renew Europe frakciónak fontos Magyarország; sem a Néppártban, sem a szociáldemokratáknál nincs magyar képviselő a frakcióvezetésben.

Dr. Cseh Katalin frakcióvezető-helyettessé választása elismerés annak a több százezer embernek, aki májusban a Momentumot választotta – és annak a több milliónak, aki egy szabadabb, sikeresebb, európaibb Magyarországot szeretne. A Momentum politikusa velük és értük dolgozik majd.

A Momentum már EP-választási kampányában is világossá tette: nem a jelenlegi állapotokat akarja konzerválni, hanem megújítani Magyarországot és Európát. Dinamikusabb, a fiatalok érdekeire jobban figyelő, megújuló Európára van szükség, Magyarországon pedig átláthatóbban és hatékonyabban kell elkölteni az EU forrásokat. Minden elérhető eszközzel küzdeni kell a jogállamiság és a demokrácia helyreállításáért és fel kell számolni a korrupciót. Cseh Katalin alelnökké választása azt jelzi: ezekről a célokról végre nem csak beszélni lehet majd, hanem ténylegesen tenni is.

Trump megszerette az elnökséget, újrázna

Újabb négy évig a Fehér Házban maradnak Donald Trump. Ezt jelentette be hívei előtt az elnök. Annak ellenére, hogy „folyamatos ostrom alatt” állva vezette az országot.

Ahhoz képest, hogy egy belső információkból összeállított könyv szerint valójában nem is igazán készült az elnökségre, és erősen meglepődve vette tudomásul győzelmét három éve, mostanra belejött. Amerikai idő szerint este Trump a floriai Orlandóban bejelentette: a 2020-as elnökválasztáson újra indul az elnökségért.

Mindenki Amerikát irigyli

Több tízezres nagygyűlésen meg is kezdte újraválasztási kampányát. Trump felidézte: éppen négy évvel ezelőtt közölte nyilvánosan a New York-i Trump-torony lépcsőjén, hogy indul az elnökségért. Történelmi pillanatnak nevezte azt a bejelentést, és megállapította, hogy akkor egy

„nagyszerű politikai mozgalom”

indult útjára.

Az elnök teljesen komolyan arról beszélt, hogy

korrupt és romos állapotban lévő politikai rendszert örökölt,

de ő helyreállította azt a lincolni elvet, hogy a kormány a népből vétetett, a nép választotta és a népért dolgozik. Leszögezte, hogy a gazdaság jelenleg remek állapotban van, sőt, mindenki Amerikát irigyli.

„Amerika visszatért”

Trump előtt a gyermekei, majd a first lady, Melania Trump mondott pár szót, az egész nagygyűlést pedig Mike Pence alelnök nyitotta meg. Pence hangsúlyozta: Trump annak idején azt ígérte, hogy Amerikát ismét naggyá teszi, és pontosan ezt is tette. „Amerika visszatért”, és

Amerikának további négy évnyi Trump-elnökségre van szüksége

– mondta Mike Pence. Kijelentette: „egyetlen okból vagyunk most itt, mégpedig azért, mert Amerikának szüksége van arra, hogy Donald Trump további négy évig elnök legyen”. Az egyébként is szinte minden mondat után tapsoló tömeg kórusban énekelte: „Még négy évet!”.

Mindenki ellene van

Mintegy 70-75 perces beszédében az elnök hosszasan foglalkozott korábbi vetélytársával, Hillary Clintonnal, a demokraták volt elnökjelöltjével, ostorozta a sajtót és általában a demokratákat. Mint mondta, az elmúlt három évben

ő és kormányzata folyamatosan ostrom alatt állt.

Úgy vélte: miután a korábbi kampánycsapatának munkatársai és az oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság kimondta, hogy nem volt összejátszás, a demokraták most szerinte „újra akarják játszani az egész ügyet”. Utalt arra is, hogy elődje, Barack Obama elnök „semmit sem tett”, amikor tájékoztatták arról, hogy az oroszok megpróbáltak beavatkozni a 2016-os választások folyamatába.

„Radikális demokrata párti ellenfeleinket gyűlölködő előítéletesség és düh vezérli. Tönkre akarnak tenni titeket, és tönkre akarják tenni az országot” – mondta.

Miután bejelentette, hogy újból indul az elnökségért, Trump úgy fogalmazott: minden szívdobbanásával és minden csepp verejtékével azon lesz, hogy Amerikát továbbra is naggyá tegyék és megőrizzék nagyszerűnek. „Ígérhetem nektek, hogy soha, soha, de soha nem hagylak cserben benneteket” – mondta hívei tömege előtt.

Az EU kötelező közbeszerzési célértékekkel élénkíti a tiszta üzemű gépjárművek piacát

0

Az EU Tanács kötelező célértékeket fogadott el, amelyeket minden tagállamnak teljesítenie kell a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek közbeszerzése terén. Az új szabályok fokozni fogják a piaci biztonságot, ösztönzik az innovációt és növelik az európai ipar globális versenyképességét.

A tiszta üzemű gépjárművek kulcsszerepet fognak betölteni az üvegházhatású gázok és a légszennyező anyagok kibocsátásainak csökkentésében, hozzásegítve ezzel az Uniót a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez.

„Nagy a tét: a levegő, melyet belélegzünk, az éghajlat változása és iparunk versenyképessége egyaránt kockán forog. A tiszta üzemű gépjárművek közbeszerzésének ösztönzése csak egy azon számos szakpolitikai kezdeményezés közül, melyek mind arra irányulnak, hogy – céljainknak megfelelően – az egész világon a dekarbonizáció éllovasaivá váljunk.”

– mondta Răzvan Cuc, Románia közlekedési minisztere, a Tanács soros elnöke

A reform közbeszerzési minimumcélértékeket állapít meg nemzeti szinten a tiszta üzemű könnyűgépjárművekre (személyautók és kisteherautók) és nehézgépjárművekre (teherautók, kamionok és buszok) vonatkozóan, egyszerű számítási módszert alkalmazva. Az intézkedésekre két eltérő referencia-időszakot határoztak meg: az egyik 2025 végén, a másik 2030 végén zárul.

A szövegben szerepel a „tiszta üzemű gépjármű” új fogalommeghatározása. A tiszta üzemű könnyűgépjárművek fogalommeghatározása a CO2-kibocsátási előírásokon alapul, és 2026-tól kezdődően az előírt CO2-kibocsátási küszöbérték nulla. A tiszta üzemű nehézgépjárművek fogalommeghatározása az alternatív tüzelőanyagok használatán alapul. Emellett külön célértékek vonatkoznak a nulla kibocsátású autóbuszokra.

A szabályok hatálya az érintett beszerzési gyakorlatokat tekintve kibővül. Ezenfelül az új szabályokat a szolgáltatások szélesebb körére kell alkalmazni, ideértve a közúti szolgáltatásokat, a különleges célú személyszállítási szolgáltatásokat, a hulladékgyűjtést, valamint a postai és csomagkézbesítési szolgáltatásokat is. A tiszta üzemű gépjárművek közbeszerzésének ösztönzését célzó korábbi uniós szabályok 2009-re nyúlnak vissza.

Eljárás és a következő lépések

A román elnökség és az Európai Parlament 2019. február 11-én ért el ideiglenes megállapodást a jogszabályról. Az Európai Parlament 2019. április 18-án szavazott a javaslatról.
Az irányelv most kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és kihirdetése után 20 nappal hatályba lép. A tagállamoknak ezt követően két évük lesz arra, hogy a rendelkezéseket átültessék nemzeti jogukba. A tagállamoknak háromévente be kell számolniuk a Bizottságnak a szabályok alkalmazásáról.

Brexit: új helyzet, minden a régi

A hangos brexit-pártiak külön zárványként vannak Brüsszelben jelen. Nem nagyon érintkeznek senkivel, de – szemben a Fidesz Európa Parlamenti képviselőivel, akik maguk is nagyon magányosak, minthogy mindenki hátat fordít nekik, ezért igyekeznek elbújni a megvető tekintetek elől – a brexit pártiak igen büszkén és öntudatosan vállalják önnön végtelen korlátoltságukat és kártékonyságukat.

Theresa May távozása a Downing Street 10 alól némileg tisztázta Európában is a helyzetet: Brüsszel és a brexit ügyeiért felelős európai vezetők számára immáron megszülettek az új opciók. Májusig három lehetőséggel számoltak az uniós vezetésben, (1) rendezett – azaz megállapodásos – brexittel, (2) kemény, azaz rendezetlen brexittel és (3) no brexittel, vagyis az 2016-os népszavazás döntésének így vagy úgy történő revideálásával. Nagy valószínűséggel titkon mindenki egy új referendumra gondolt, melyet majd a brexitet elutasítók nyernek meg.

Aztán május 26.-a, vagyis annak következményei sokakat kijózanított. A brexit párt túlnyerte magát, szemmel láthatóan a 2016-os népszavazás utáni oly hangos brexit-kritikák elültek, Nigel Farage és Boris Johnson populizmusa viszont újult erőre kapott. Mindez egycsapásra levette a napirendről a 3. opciót, s maradt a mindenképpeni távozás – megegyezéssel vagy anélkül.

Nem újkeletű helyzet ez. Aki annak idején szorosabban nyomon követte az eseményeket, már eleve ezt a két lehetőséget olvasta ki a stratégiákból, s csak azt követgően fogalmazódott meg a “Nagy Britannia talán mégsem hagyja el az uniót” vágyálma, hogy erőt kezdet mutatin Farage és Johnson ellentábora, illetve rendre dugába döltek Theresa May próbálozásai, hogy országát, s főként pártját, a torykat kivezesse a válságból.

Mára viszont már mindenki megelégelte a London által az egész unióra rákényszerített kudarcokat, s bár az elvárások szintjén továbbra is a megegyezéses brexit tekinthető kívánatosnak, a titkos vágyakban újra feltámadt, hogy a britek egyék csak meg, amit oly felelőtlenül maguknak főztek.

Ezt az érzést legitimálja az is, hogy a hangos brexit-pártiak külön zárványként vannak Brüsszelben jelen. Nem nagyon érintkeznek senkivel, de – szemben a Fidesz Európa Parlamenti képviselőivel, akik maguk is nagyon magányosak, minthogy mindenki hátat fordít nekik, ezért igyekeznek elbújni a megvető tekintetek elől – a brexit pártiak igen büszkén és öntudatosan vállalják önnön végtelen korlátoltságukat és kártékonyságukat.

Változás tapasztalható a téren is, hogy míg a brit munkáspárt (Labour) Brüsszelben csendestársként működött együtt a torykkal az európai projektek aláaknázásában, mára hangos brexit-kritikussá vált. Csak úgy ömlik képviselőikből a sajnálkozás, s egy percig sem hajlandók elismerni: nem kevés részük van abban, hogy a dolgok idáig fajultak.

Most mindenki arra vár, hogy Boris Johnson megörökölje May székét. Kéjes örömöt éreznek sokan arra gondolva, hogy mossák majd fel vele a padlót, s hogyan kényszerítik belle olyan lehetetlen helyzetekbe, amilyenekbe még pár hónapja is ő kergette Theresa Mayt. Hogy aztán nagyon fájdalmas engedményekkel szülessen meg a megállapodás, vagy épp ellenkezőleg: Nagy Britannia kemény landolással essen ki az Európai Unióból – megállapodás nélkül.

Ara-Kovács Attila

Dán polgármestert választott Rostock

0

A 210 ezer lakosú német kikötő az első nagyváros, ahol külföldi állampolgárt választottak meg polgármesternek. Ezt az uniós jogszabályok lehetővé teszik, de Németországban mindezidáig a polgárok nem éltek ezzel a joggal. Most viszont 57%-os többséggel megválasztották a Koppenhágában született Claus Ruhe Madsent Rostock polgármesterének.

A dán férfi 1992 óta éldegél Németországban, az utolsó hét évben Rostock városában. Ahol jól ismerik, mert több bútor üzlete is van. Ő volt a helyi kereskedelmi kamara elnöke. Politikailag a kereszténydemokraták /CDU/ és a szabaddemokraták támogatták. Vesztes ellenfele a Linke jelöltje volt. Ez a párt a volt NDK állampártjának utóda.

A volt NDK egyik kisvárosában áttörésre készült a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland. Görlitz lett volna az első német város, melynek az élén szélsőjobboldali polgármester állt volna. A közszolgálati Deutsche Welle szerint a CDU győzött, így nem sikerült polgármesteri posztot szereznie az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali pártnak Németországban.

Izrael muzulmán katonája elit alakulatnál szolgál

Két arab jelentkezett mindössze a sorozáson Izraelben, közülük csak egy szolgál fegyveres alakulatnál. Méghozzá nem is akárhol hanem a Golan elit alakulatnál.

„Ide akartam kerülni”- nyilatkozta az izraeli hadsereg arab muzulmán katonája, aki nem akarta a nevét megadni a Yedioth Ahronot című izraeli lapnak. A rokonság ugyanis úgy tudja, hogy Európában folytat mérnöki tanulmányokat. Erről egyelőre szó sincsen bár A ahogy a Yedioth Ahronot nevezi valóban ezért lépett be az izraeli hadseregbe. „Minden középiskolás társam fizikai munkát végez. Én többet akarok. Mérnök akarok lenni!” – nyilatkozta a 20 éves katona, aki az izraeli hadsereg támogatásával kívánja elérni az álmait. Erről csak a legszűkebb család tud. Édesanyja rendszeresen felkeresi, hogy házi kosztot hozzon. Ő mossa ki az egyenruhát is, de mindig csak otthon. Nehogy a szomszédok megtudják: a fiú az izraeli hadseregben szolgál.

„Izrael polgára vagyok és az izraeli hadseregben szolgálok. Jól esik, ha a villamoson vagy a buszon ismeretlenek is emiatt üdvözölnek”- nyilatkozta A, aki a Golani elit alakulatnál szolgál. ” Ide akartam kerülni, mert ez olyan mint egy család. Semmiféle faji megkülönböztetést nem tapasztaltam. Azt viszont nem zárom ki, hogy ilyesmi létezne az izraeli társadalomban”.

A öccse is követni kívánja a bátyja útját , de erről csakis a legszűkebb család tud. A rokonság ugyanis Hebron városában éldegél, ahol a palesztin többség és a betelepült zsidók között csakis hadsereg tartja fenn a rendet. Izraelben csakis azok hadkötelesek, akik lojálisak a zsidó államhoz. Ezért a palesztinok döntő többsége nem lép be Izrael állam hadseregébe. A amolyan első fecske. Izrael hadserege bízik benne, hogy sokan követik még hiszen a közel-keleti feszültség miatt szinte állandó a harckészültség Izraelben. Tömeges jelentkezésre nyilván nem számítanak a palesztin fiatalok között, de abban bíznak: A példája meggyőzi a palesztin fiatalokat, hogy beléphetnek az izraeli hadseregbe anélkül, hogy feladnák nemzeti vagy vallási identitásukat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!