Fontos

Orbán-von der Leyen: Vak-randi

Nem volt közös sajtótájékoztató Orbán Viktor és Ursula von der Leyen első négyszemközti találkozóján. Orbán a legfontosabbról nem beszélt utána: a jogállamiságról is szó esett.

Jó döntés volt „az ideológiai gerillákat távol tartani” és pragmatikus életösztönű vezetőket választani – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel Brüsszelben folytatott csütörtöki megbeszélését követően az állami tévének.

Orbán: első a migráció

Nem volt tehát közös sajtótájékoztató, ki-ki maga mondta el, mit tartott fontosnak a találkozón. Orbán például első helyen azt, hogy az Európai Bizottság új elnökének kiválasztásával kapcsolatban „jó döntést hoztunk eddig”.

Orbán von der Leyent olyan politikusként jellemezte, „akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben”. Ezek közé sorolta a gyermekek, a családok jövőjét és a biztonságot, de közös szándéknak nevezte egy közös európai haderő, hadiipar kifejlesztését is. És

érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció,

e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni.

Az új bizottsági elnökről kijelentette azt is: szenvedélyes meggyőződése, hogy az Európai Uniónak fenn kell maradnia, ezért „ösztönszerűen” utasít el minden olyan ügyet, amely távolítja egymástól a tagállamokat.

A nehéz kérdésekben, például a klíma-, az energia-, a gazdaságpolitika vagy a migráció kérdésében is pragmatikus megközelítésre számít Orbán. Utóbbival kapcsolatban azt várja, hogy a viták értelmesebbek lesznek a jövőben. Az új bizottsági elnök ugyanis érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget, azt, hogy míg a nyugat-európaiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a magyarok és Közép-Európa azzal, hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni – tette hozzá.

Klíma-ügy:egyelőre nincs több vállalás

A kormányfő a klímacélokról szóló vitákról azt mondta: közös alap, hogy a jövőért közös a felelősségünk, de szerinte míg a gazdag országok tehetnek súlyos kijelentéseket ez ügyben, egy Magyarország méretű ország csak olyan vállalást tehet, amelyet be is tud tartani. Magyarország – vállalásának megfelelően – azt el fogja érni, hogy 2030-ra az energia 90 százalékát szén-dioxid-mentes forrásból nyerje, hiszen ennek terve, forrása rendelkezésre áll.

Az ország azonban nyomás alatt van, hogy kimondja: 2050-re eléri, egyáltalán ne legyen szén-dioxid-kibocsátása – fűzte hozzá. „Én készen állok arra, hogy egyszer ezt kimondjuk, de hogy most kimondjuk, arra semmilyen lehetőséget nem látok” – jelentette ki. Új, drága technológiára van szükség, amit legalább részben az uniónak kellene finanszíroznia.

Von der Leyen: a jogállamiság mindenkire vonatkozik

Nem beszélt viszont Orbán arról, ami még szóba került. Erről von der Leyen írt Twitter-üzenetében. Nem csak jót beszélgetett politikai irányelveiről a magyar miniszterelnökkel, hanem arról is szó volt, hogy a jogállamiság elengedhetetlen és mindenkire vonatkoznia kell.

Orbán úgy tett Brüsszelben, mintha a királycsináló találkozott volna illiberális kreálmányával, miközben erről messze nincs szó. Egy öregedő despota járt pávatáncot a belga fővárosban – írta üzenetében Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő. Most épp lelkes támogatónak mutatta magát például a közös európai hadsereg felállításával kapcsolatban, amelynek javaslatát korábban Kósa Lajos még „szocialista figyelemelterelésnek” nevezte.

Hiába, változnak az idők, Orbánék hitvallása és gerince pedig úgy hajlik, ahogy a német nagytőke szellője éppen fúj. Meglátjuk, hogy milyen Európai Bizottságot hoz tető alá Ursula von der Leyen, milyen magyar biztossal és portfólióval, illetve milyen programmal. Megismételte csak akkor fogja támogatni az általa vezetett bizottságot, ha kiáll a „szociális Európa” céljai mellett és nem alkuszik az Európa-ellenes erőkkel.

Titkosított dokumentumok kerültek elő

0

Házkutatást tartottak James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt igazgatója lakásán csütörtökre virradó éjjel, titkosított és Comey által korábban kiszivárogtatott dokumentumok is előkerültek.

Az igazságügyi minisztérium azonban – a Fox televízió értesülései szerint – nem indít pert a volt FBI-igazgató ellen a titkosított dokumentumok kiszivárogtatása miatt.
James Comey 2017 tavaszán történt elbocsátása előtt feljegyzéseket készített a Donald Trump elnökkel folytatott beszélgetéseiről, majd ezeket a dokumentumokat kiszivárogtatás végett odaadta Daniel Richmannak, a Columbia Egyetem jogászprofesszorának, aki jelenleg az ügyvédje is. Richman a feljegyzéseket továbbította a The New York Times című lapnak.

Az FBI ezek után „bizalmasként” titkosította a feljegyzéseket. Az igazságügyi minisztérium főinspektora, Michael Horowitz vádemelést javasolt az ügyben. A tárca vezetése szerint azonban mivel a dokumentumokat a kiszivárogtatásuk után minősítették titkosnak, ezért nincs ok Comey perbefogására.

Michael Horowitz jelentést készített az ügyről, ennek nyilvánosságra hozatalával azonban az igazságügyi minisztérium vár, mert közben vizsgálat folyik a 2016-os választási folyamat során Donald Trump és munkatársai feltételezetten törvényellenes megfigyelése és lehallgatása ügyében.

James Comey tavaly a Fox televíziónak adott egyik interjújában már megerősítette, hogy a minisztériumban vizsgálat folyik ellene a kiszivárogtatás miatt, de jelentéktelennek ítélte az ügyet, mert – mint fogalmazott – a „saját naplóját” adta tovább, az pedig nem számít titkos dokumentumnak. 2017 júniusában az egyik kongresszusi meghallgatásán elismerte: azért adta ki a feljegyzéseket, mert azt remélte, hogy ezek nyomán különleges ügyészt neveznek ki annak vizsgálatára, hogy az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást, ez esetben az FBI munkáját az Oroszország 2016-os választásokban játszott szerepével kapcsolatban.

Elemzők szerint a Comey lakásán tartott váratlan házkutatás azon lépések sorába illik, amelyekkel az igazságügyi minisztérium azt kívánja feltárni, hogy valójában kinek az ösztökélésére és milyen bizonyítékok alapján indult meg a Robert Mueller vezette vizsgálat Trump és 2016-os kampánycsapatának munkatársai ellen.

Leköptek egy rabbit Berlinben

0

Fiával tartott hazafelé a zsinagógából Willemsdorf kerületben Yehuda Teichtal rabbi amikor két arabul beszélő férfi rátámadt és leköpte őt az utcán. Az eset még pénteken történt , de csak most derült ki, mert a rabbi levélben tájékoztatta a hitközséget Berlinben.

Levelében a New Yorkban született rabbi hangsúlyozta: Berlin lakóinak döntő többsége nyilvánvalóan nem tűrheti el, hogy valakit a hite miatt megtámadjanak az utcán. A rabbi bejelentést tett a rendőrségen is, ahol azonnal megkezdték a nyomozást a tettesek után.  Németországban az elmúlt évben 20%-al nőtt az antiszemita bűncselekmények száma. Németországban a rendőrségnek külön részlege foglalkozik az ilyen típusú bűncselekményekkel.

Kétféle aktív antiszemitizmust különböztetnek meg

Az egyik a neonáci jellegű zsidó ellenesség, mely a migráns válság miatt felerősödött Németországban, ahol az Alternative für Deutschland párt az ellenzék legerősebb képviselőjeként bekerült a Bundestagba. Aktivistái között sok neonáci szimpátiával joggal gyanúsítható ember van.

A másik fő csoport a muzulmán szélsőségesek, akik fellépnek a zsidók ellen Németországban is. Ezért hangsúlyozta most a zsidó rabbi, hogy a két támadó egymás között arabul beszélt.

A Deutsche Welle közszolgálati portál az eset kapcsán felhívta az európai rabbi konferenciát , ahol a főtitkár elmondta: kontinensünkön fokozódnak az antiszemita bűncselekmények. Az európai rabbi konferencia reméli, hogy a német rendőrség mielőbb megtalálja a tetteseket, akik elnyerik jogos büntetésüket Németországban.

Alekszej Navalnij: sosem voltam allergiás!

0

Súlyos bőrbetegséggel börtön kórházba vitték Putyin elnök legfőbb politikai ellenfelét. Vörös foltok jelentek meg a nyakán, éjszaka pedig nem tudott aludni, mert égető fájdalmat érzett a bőrén. A börtön orvos azt mondta: allergia.

„Sosem volt semmiféle allergiám!” – írta a bebörtönzött ellenzéki vezető. Aki blogján annak a gyanúnak ad hangot, hogy megmérgezték! Követeli, hogy a cellájában levő kamera felvételeit mutassák meg az ügyvédjének! Alekszej Navalnij feltevései szerint ugyanis valaki idegmérget csempészett be a cellájába míg ő a börtön udvaron sétált.

Putyin rendőrei nemrég brutálisan szétvertek tüntetéseket, és több mint ezer embert őrizetbe vettek. Az Európai Unió követeli Moszkvától , hogy bocsássa szabadon a tüntetőket. Putyin elnök népszerűsége csökkenőben, mert a gazdaság stagnál, az életszínvonal szintén. Az államfő kénytelen volt visszavonni egy népszerűtlen nyugdíj reformot. Az államkincstárba viszont pénz kell! Ezért Putyin úgy rendelkezett, hogy a nemzeti vagyon alapból 55 milliárd dollárnak megfelelő rubelt tegyenek át a költségvetési tartalékba. Ezt gazdasági szakértők kockázatos lépésnek tartják, mert a nemzeti vagyonalapot a válságos időkre hozták létre. A kőolaj és földgáz exportból bejött pénzek egy részét helyezték el itt – a norvég vagyonalap mintájára. Csakhogy a norvégok nem szoktak ekkora pénzeket kivenni az alapból! Putyin sem jókedvében tette ezt hanem azért, mert tudja: népszerűsége elsősorban azon áll vagy bukik, hogy milyen életszínvonalat tud produkálni Oroszországban. Moszkvában élénken érdeklődnek Erdogan helyzete iránt:

a törökök majd mindenható ura minden választást megnyert az elmúlt 15 évben – elsősorban azért, mert Törökország lakóinak többsége még sohasem élt ilyen jól!

Amióta megállt a növekedés, stagnálni sőt süllyedni kezdett az életszínvonal, Erdogan népszerűsége megindult a lejtőn lefelé. A legutóbbi helyhatósági választásokon elveszítette Törökország három legnagyobb városát: Isztambult, Ankarát és Izmirt! Putyin ezt szeretné elkerülni. Ezért tartja börtönben politikai ellenfelét, Alekszej Navalnijt, és ezért pumpál hatalmas összeget a gazdaságba, hogy megelőzze rendszerének a megroppanását Oroszországban.

Akinek nem csak a július műanyagmentes

Belicza, a megszállott. Hol a világot, hol magát menti meg. Hittel és ezerszeres energiával teszi mindkettőt. Jó, nem… a világra sokkal több energiát fordít, meg is váltaná, de az valamiért nem hagyja magát.

„Nekem minden hónap műanyagmentes, igyekszem a körültekintő vásárlással, sőt leginkább nem vásárlással elérni, hogy egyszer használatos műanyag soha, többszöri pedig a lehető legtovább szolgálja otthonunk. Nekem az a kérdés, mi lesz a már kint lévő palackokkal, miközben a világ minden pontján, napi szinten sokszorozzuk őket, mintha palackos cukros vagy és cukortalan víz nélkül nem lenne élet.

belicza

Több mint 10 éve küzdök így vagy úgy a minél kevesebb szemetet termelő világért. Afrikában és itthon még használható hulladékból (karton, konzerv doboz, műanyag falkon, szabótól begyűjtött anyagdarabok….) készítettünk játékot, oktatási anyagot, ékszert leginkább gyerekekkel. Voltak versenyek, ahol hulladék volt az eszköz és közben tanultunk valamit arról például, hogy mehet-e az elem, gyógyszer a vegyes szemétbe? Tanítottam nemzetközi önkéntesképző iskolában, hogy az otthonunk nagyobb, mint a házunk, ezért nem mindegy, mennyi szemetet termelünk, mert hiába viszik el a házunktól, messzebb is mérgezik a vizet, talajt, levegőt. Egyre több szemét van és egyre kevesebb jó megoldás az eltávolítására. Angliában élek, ahol kiemelkedően sok a gyorsétterem és kész ételek a boltban műanyagban kínálva, rengeteg alkoholos és nem alkoholos ital műanyagban, chipsek és cukrok agyoncsomagolva. A szelektív gyűjtés is gyenge, de így is jelezte már Kína, hogy nem kér több hulladékot az Egyesült Királyságból, az utolsó adagok érintetlenül állnak, nem tudják feldolgozni. És nem beszéltünk olyan országokról, ahol nincs is szemétgyűjtés, nemhogy szelektív.

Az utóbbi években kezdtem lemondani a gyártsunk bármit szemétből ideámról.

Nem akarok semmi feleslegeset, semmi olyan díszt, amit két nap múlva kidobunk. Inkább a műanyagmentes háztartásunkra koncentráltam. A műanyagmentes július azonban minden nap emlékeztetett, hogy hiába kezdenek ezrek okosabban élni, egyelőre a sokszorosuk sokszorozza a mindenféle palackjukat. Ezért szeretném megmutatni, hogyan épül ház belőlük. Panama egy kis falujában turistáknak épült villa flakonokból, Algériában egy menekülttáborban készült 25 ház palackokból. Én Nigériában tanultam, hogyan lesz a kóbor flakonokból tégla, és milyen szép. A mesterem nem épít, hanem tanít, hogy bárki, aki megtanulja, tovább adhassa a tudást.

Megalkudnak?

I may be wrong – mondják angolul. Magyarul egy szó: tévedhetek. Lehet, hogy tévedtem már tegnap, amikor elővettem Ursula von der Leyen múlt heti interjúját, és arra következtettem belőle, hogy félő, hogy az új bizottság nem lesz következetesebb a jogállam kelet-közép-európai lebontóival szemben, mint az előző, esetleg annyira sem.
Aggasztónak tartottam, hogy – elfogadva a pártok erre vonatkozó kijelentéseit, hiszen titkos volt a szavazás – az új bizottsági elnök megválasztásához nélkülözhetetlenek voltak a Fidesz és a Jog és Igazságosság (az Orbán- és a Kaczyński-párt) szavazatai.
Most újabb hír érkezett: a jogállamiság ügyét az új bizottsági elnök nem Frans Timmermansra, hanem egy kelet-európaira, nevezetesen Valdis Dombrovskis lett biztosra, korábbi lett miniszterelnökre, néppárti (és nem szocialista, liberális vagy zöld politikusa) bízná, aki nem jogász, hanem eredetileg műszaki ember, aki hazájának pénzügyminisztere majd többszörös miniszterelnöke volt, és az Európai Bizottságban is költségvetési kérdésekért volt felelős.
Merthogy Timmermanst a visegrádiak nem látnák szívesen ebben a pozícióban. Eszembe jut, hogy megválasztása előtt von der Leyen azt ígérte a szocialistáknak és a liberálisoknak, hogy csúcsjelöltjeik, Timmermans illetve Margrete Vestager kulcspozíciót kapnak az új bizottságban. Lehet, hogy a visegrádiaknak mást ígért?
Von der Leyen már találkozott Varsóban Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, és néhány napon belül Brüsszelbe várja Orbán Viktort. Ez természetes, találkoznia kell a tagállamok miniszterelnökeivel, akiktől biztosjelölteket vár. De hogy minden áron kerülni akarja a konfliktust a jogállam kelet-közép-európai lebontóival, a lengyel és magyar kormánnyal, az – ha tényleg erről van szó – aggasztó.
Tévedhettem, amikor von der Leyennek többek között a DK és a Momentum képviselőinek szavazatával történő megválasztása után azt írtam itt: én nemmel szavaztam volna. De az is lehet, hogy nem tévedtem.

Mit keresett Boris Johnson egy orosz oligarcha itáliai villájában?

Előkerült egy fénykép Nagy Britannia mai miniszterelnökéről, mely egy erősen másnapos úriembert mutat, aki éjszaka nem ágyban aludt. A fénykép tavaly májusban készült az Assisi Szent Ferenc repülőtéren, ahol Boris Johnson magányosan bóklászott. Holott akkoriban – mint Őfelsége külügyminiszterének – állandó személyi biztosítás járt volna.

A Palazzo Terranova jólismert a brit elit köreiben, mert Alekszandr Lebegyev orosz oligarcha ott látja vendégül azokat a VIP személyiségeket, akikre valamiért szüksége van. Boris Johnson majdnem törzsvendégnek számított a villában, mert már negyedszer járt ott! Miközben hazája szankciókat alkalmazott Oroszország ellen amiatt, hogy orosz hírszerzők megpróbálták meggyilkolni a GRU híres árulóját, Szkripal ezredest Salisburyben Nagy Britanniában.

Kicsoda Jevgenyij Lebegyev, aki a brit média egyik királya lett? Alekszandr Lebegyev nem lehet ismeretlen a brit kémelhárítás előtt, mert korábban az orosz hírszerzés londoni főnöke volt. Aztán Putyin hazarendelte: lojális média birodalmat építeni minden oroszok urának. És nemcsak otthon hanem külföldön is: Jelenleg is övé az Evening Standard és az Independent. Boris Johnson múlt áprilisi látogatása idején Alekszandr Lebegyev, akinek névleg a fia a tulaj, megpróbálta elpasszolni a két brit lap tulajdonjogának a 30%-át. A vevő egy titokzatos szaúdi oligarcha, aki körülbelül olyan viszonyban lehet hazája titkosszolgálatával mint Alekszandr  Lebegyev az orosszal. A brit kémelhárítás ezúttal éber volt: felhívta a kormány figyelmét arra, hogy Szaúd Arábia bekerülése a két lap tulajdonosi körébe azzal a veszéllyel járhat, hogy a lapok egyre inkább idegen érdekeket szolgálnának. Érdekes módon ez Alekszandr illetve Jevgenyij Lebegyev esetében nem jutott a brit elhárítás eszébe  pedig Londonban köztudott volt:

Putyin elnök emberei minden eszközzel támogatják a brexitet, mert ily módon akarják gyengíteni az Európai Uniót.

A brit kormány végül megakadályozta a szaúdi üzletet, de Boris Johnson szereplése enyhén szólva problematikusnak tűnik még akkor is, ha nem sokkal később lemondott külügyminiszteri tisztségéről. Dehát Boris Johnson mindig politikai kaméleon volt: régebben tudósítóként dolgozott Brüsszelben és lelkesedett az Európai Unióért. Aztán ahogy változtak a körülmények, úgy változtak Boris Johnson nézetei is: először a tárgyalásos kilépés híve volt, majd pedig a hard brexit hőseként lett Nagy Britannia miniszterelnöke. Fogadkozik: 100 nap alatt kivezeti hazáját az Európai Unióból. Washingtonból biztatják: az USA és személyesen Trump mesés szabadkereskedelmi egyezményt ígér a kilépés után. Boris Johnsont szereti Putyin és Trump, és utálják az Európai Unió brüsszeli központjában. De akárhogy is: jelenleg ő Őfelsége miniszterelnöke! Rajta a világ szeme úgyhogy már nem mutatkozhat másnaposan és biztonsági kíséret nélkül mint tavaly áprilisban egy itáliai repülőtéren.

Megvédik-e a jogállamot?

Harcos mondatokat mondott megválasztása előtti beszédében Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben. A jogállamiság kérdésében nincs kompromisszum, hallhattuk tőle. Azután adott egy hete hat nagy európai napilapnak adott interjút, köztük a Guardiannek és a Süddeutscjhe Zeitungnak.
Amikor rákérdeztek a lengyel és magyar jogállamiság kérdésére, olyan szép válaszokat adott, hogy: „A közép- és kelet-európai országokban sokan úgy érzik, hogy nem fogadjuk be őket teljesen. Ha mi olyan élesen folytatjuk a vitákat, ahogy folytatjuk, az oda vezet, hogy az országok és népek azt hiszik, hogy egészében gondoljuk ezt róluk, amikor egyes hibákat bírálunk.”
Megérti, hogy a lengyeleknek a migrációval kapcsolatos aggodalmai azzal függenek össze, hogy másfél millió ukrán bevándorlót kellett befogadniuk. Továbbá: a gazdasági szankciók csak „a végső eszköz lehetnek, több más, azt megelőző lépés után”.
Magam is Ursula von der Leyen erényeit taglaltam itt, amikor először megtudtam, hogy őt jelölik bizottsági elnöknek a kormány- és államfők. De mindjárt figyelmeztettem: egy dolog, hogy mit gondol ő mint a német szövetségi kormány tagja és a CDU alelnöke, és egy másik dolog, hogy mit tesz, mit tehet, mint a Bizottság elnöke.
Azután, amikor megválasztották, aggodalmaskodtam amiatt, hogy úgy választották meg minimális többséggel, hogy abban a többségben nem voltak benne a zöldek, és a szociáldemokraták egy része sem, viszont benne volt – saját nyilatkozata szerint – a Fidesz és a Jog és Igazságosság. És akkor most ilyen megértően beszél azokról a kormányokról, amelyek lebontják a jogállamot.
A CDU-CSU-ban rossz hagyomány, hogy elnézőek a jogállam ellenségeivel szemben, keresik az ürügyeket, hogy miért ne lépjenek fel határozottan. Elvégre mikor gondolja a nép, hogy a kormányt érő bírálat rá is vonatkozik? Mi köze a lengyel jogállam lebontásának ahhoz, hogy Lengyelországban rengeteg az ukrán vendégmunkás? A kohéziós támogatásokat nem lenne könnyű a jogállamiság megőrzéséhez kötni, de talán nem kellene eleve lemondani erről a lehetőségről. Ez az interjú azt mutatja: bármennyire rokonszenves is von der Leyen, félő, hogy ezt a rossz hagyományt viszi magával a Bizottságba.

Nyíltan megmondtuk Orbánnak, hogy nem értünk egyet a jogállam felfogásával

A visegrádi államok negatív szerepet játszottak az új uniós vezetők jelölési folyamatában – hangsúlyozta Andreas Schwab német Néppárti képviselő, aki a közszolgálati Deutsche Welle portálnak nyilatkozott.

„A visegrádi államok fő célja az volt , hogy megfúrják Frans Timmermans jelölését a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. Ezt a céljukat elérték. Tetszik vagy nem tetszik, de immár a visegrádi államoknak is van beleszólása a döntésekbe”. Nem is ez a baj hanem az, hogy „a visegrádi államokat nemzeti és nem európai eszmék vezérlik. Pedig előbb vagy utóbb nekik is rá kell döbbenniük, hogy együtt jobban megy!”

A Néppárt parlamenti frakciója döntő szerepet játszott abban, hogy megtalálták Ursula von der Leyent az elnöki posztra – mondta Andreas Schwab, aki elismerte, hogy Németországban sok bírálat érte az új elnökasszonyt amiatt, hogy a hadügyminisztérium élén nem volt túlságosan hatékony. Orbán Viktorral kapcsolatban az Európai parlament néppárti képviselője úgy nyilatkozott, hogy a belső viták során nyíltan megmondták a magyar miniszterelnöknek:

„A Néppárt nem ért egyet a jogállam felfogásával”

A magyar miniszterelnök megértette a bírálatot és ennek nyomán javulási folyamat indult meg ezen a téren – legalábbis így véli Andreas Schwab német uniós parlamenti képviselő, aki a Deutsche Welle közszolgálati portálnak nyilatkozott a visegrádi államok negatív szerepéről. „A probléma az ezzel kapcsolatban, hogyha kitesszük a Fideszt az Európai Néppártból, akkor attól még az Európai parlament tagja marad” – hangsúlyozta a néppárti képviselő. Aki arra utalt, hogy Ursula von der Leyen megválasztásához szükség volt a Fidesz 13 képviselőjének szavazatára is.

Matteo Salvini szélsőjobboldali Ligája nem szavazta meg Ursula von der Leyen elnökségét.

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök arra ösztönözte a Néppártot , hogy Matteo Salvinivel kössön szövetséget és ne a baloldallal, a liberálisokkal és a zöldekkel az Európai parlamentben.

Kína világklasszis hadsereget akar 2035-re

Vezető szerepre törekszik a kínai hadsereg. Ez derül ki abból a programból, melyet a hadügyminisztérium hozott nyilvánosságra szerdán Pekingben. A Pentagon Washingtonban nemrég Kínát jelölte meg stratégiai ellenfélként. Most a kínaiak válaszuk megállapítják, hogy az USA egyedül akarja uralni a világot, ahol több mint 800 katonai támaszpontot tart fenn 70 országban.

Ehhez képest Kínának egyetlenegy külföldi katonai támaszpontja van: Dzsibutiban. A kínaiak arra törekszenek, hogy az amerikaival egyenrangú hadsereget hozzanak létre 2035-re. Ez a „világklasszis hadsereg” nem törekedne hegemóniára mint az Egyesült Államok hanem Kína érdekeinek a védelmére koncentrálna – állítja a pekingi hadügyminisztérium. Amely bírálja az amerikaikat, mert új nagy fegyverszállítmányokkal erősítik Tajvan hadseregét holott a szigetet Kína a saját területének tekinti.

A kínaiak és az oroszok jelenleg együtt járőröznek a Korea körüli vizeken és a levegőben. Ezzel is megmutatják, hogy a két nagyhatalom katonai együttműködése mind erősebb miközben az USA mindkét államot stratégiai ellenfelének tekinti és szankciókkal sújtja őket. Ellentétben az oroszokkal, a kínaiak nem indítottak fegyverkezési versenyt az Egyesült Államokkal hanem ehelyett a gazdaság fejlesztésre koncentráltak.

Most viszont elérkezettnek látják az időt a hadsereg fejlesztésére részben, mert már megvan ehhez a szükséges gazdasági hátterük, részben pedig mert az USA a kereskedelmi háborúval bebizonyította: nem fogadja el Kínát egyenértékű világhatalmi partnernek pedig ez Hszi Csinping elnök álma, és ebben minden bizonnyal számíthat a közvélemény támogatására is Kínában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!