Fontos

Zsidók és muzulmánok együtt emlékeztek

A szovjet csapatok 1945 januárjában szabadították fel a nácik legszörnyűbb koncentrációs táborát, ahol több mint 1,1 millió embert gyilkoltak meg. Az áldozatok döntő többsége zsidó volt.

Izraelben és a zsidó közösségekben rendszeres a megemlékezés, de a muzulmánok nemigen mutattak eddig érdeklődést. Piotr Cywinski, az emlékhely igazgatója elmondta a Deutsche Wellenek, hogy tavaly rekordot döntött a látogatók száma: több mint 2,3 millióan érkeztek Auschwitzba. Az arab országokból mindössze 3200-an jöttek. Persze érkezhettek muzulmánok más államokból is.

A berlini szociáldemokraták palesztin vezetője Auschwitzban

Raed Saleh, aki a szociáldemokraták frakcióvezetője Berlinben, a Jordán nyugati partján született palesztin családban. Ötéves kora óta él Németországban. Ahonnan diák csoportokat vezet Auschwitzba. „Az antiszemtizmus a muzulmán diákok között nem ritka. Mégis amikor Musztafa, a nagydarab muzulmán fiú meglátta a gyerek cipőket Auschwitzban, akkor megrendült” – meséli Raed Saleh.

Csütörtökön zsidó és muzulmán vezetők együtt érkeztek Auschwitzba

Mohammed al Issza egykor Szaúd Arábia igazságügyi minisztere volt, ma pedig a Muzulmán Világszervezet (Muslim World League) főtitkára. A Muzulmán Világszervezet több mint egymilliárd muzulmánt képvisel. Egy holokauszt túlélő fiával, az American Jewish Committee vezetőjével együtt emlékeznek meg Auschwitzban a népirtásról. David Harris és Mohammed al Issza együttműködése akkor kezdődött amikor a muzulmán vezető levelet írt a Holocaust Memorial Museum-nak Washingtonba: kifejezve együttérzését a holokauszt áldozataival. „Az egész emberiséget megrázta a holokauszt!” – hangsúlyozta a muzulmán vezető. Aki meglátogatta a washingtoni múzeumot, melynek emlékkönyvében Elie Wieselt idézte: „tanúskodnunk kell a halottak és az élők miatt”! Mellette a Korán idézet: „Ó hívők! Álljatok ki az igazság mellett mint Allah tanúi!”

Ki ölte meg a legnagyobb terrorakciót vizsgáló ügyészt?

Fejbelőve találták fürdőszobájában Alberto Nisman ügyészt, aki azzal gyanúsította Argentína elnökasszonyát, hogy el akarja tussolni Latin Amerika legnagyobb antiszemita merényletét.

85 ember meghalt és több mint 300 megsérült amikor terroristák felrobbantották a zsidó közösség központját Buenos Aires mellett 1994-ben. Izrael és az Egyesült Államok Iránt gyanúsította a merénylettel. Ezen a véleményen volt Alberto Nisman ügyész is. Aki ráadásul azzal vádolta meg Cristina Kirchner egykori elnökasszonyt, aki ma Argentína alelnöke, hogy pénzért eltussolja az irániak felelősségét az ügyben. Az irániak állítólag igen kedvező áron szállítottak olajat Argentínának, hogy cserébe elkerüljék a terrorista vádat a zsidó közösség központjának a felrobbantásáért.

Tüntetés az alelnök asszony ellen

A legutóbbi választások után újra a hatalomra került Cristina Kirchner asszony. Igaz, hogy csak alelnök lett, de a hírek szerint nagyobb a hatalma mint az államfőnek. A tüntetők viszont a felelősségre vonását követelik. Arra hivatkoznak: a bíróság kimondta, hogy az ügyészt meggyilkolták! Vagyis nem fogadta el az öngyilkosság verziót, amellyel a hatalom kísérletezett.

Egy film felidézte az ügyész halálát

A Netflixen lehetett látni azt a filmet, amely nemrég előkerült dokumentumok alapján új megvilágításba helyezi az ügyet. A film címe: Az Ügyész, az Elnökasszony és a Kém. Az előző kettőről eddig is tudtunk, de a harmadik eddig a háttérben maradt. Pedig a film szerint ő a kulcsfigura. Antonio Stiuso negyven évig szolgálta a hírszerzést és egy hónappal azelőtt rúgta ki az akkori elnökasszony, hogy az ügyész „öngyilkos lett”. Antonio Stiuso a végén már főnök volt, és a film szerint ő manipulálta az egész ügyet. Mindenkinek meg akart felelni, és ez lett a veszte. Az amerikaiak és az izraeliek ugyanis azt várták el Argentínától, hogy az határozottan ítélje el Iránt az antiszemita terrorakció miatt. Szavakban ez meg is történt, de a hatalom pénzhiánya miatt a valóságban nagyon szépen profitált az akkori politikai elit az irániak szorult helyzetéből. Vagyis jól megfizettették a hallgatásukat.

A kínos ügy most pontosan akkor került elő amikor ismét feszültté vált az USA és Irán viszonya. Az egybeesés egyáltalán nem véletlen hiszen az USA Argentínában a jelenlegi hatalom ellenfeleit támogatja. Csakhogy ők megbuktak a választásokon.

Ilyen körülmények között egyáltalán nem csoda, hogy öt évvel az ügyész halála után még mindig nem lehet tudni, hogy gyilkosság vagy öngyilkosság történt-e? Ha pedig gyilkosság volt, akkor arra ki adott utasítást, hogy Latin Amerika legnagyobb antiszemita merényletében nyomozó ügyészt el kell tenni láb alól?!

Milliókat keresett pedig nem volt állásban

Hogy kereshetett milliókat az orosz kormányfő neje, ha nem is volt állásban? Eziránt tudakozódik Alekszej Navalnij ellenzéki vezető, aki szerint rendkívül értékes ingatlanok is vannak Mihail Misusztyin birtokában.

Az új orosz miniszterelnök eddig az Adóhivatal főnöke volt, de korábban dolgozott az Állami vagyonügynökségen is. Vlagyimir Putyin – általános meglepetésre – jelölte ki az Oroszországban is alig ismert Mihail Misusztyint a kormány élére. A parlament fegyelmezetten meg is választotta az új miniszterelnököt. Aki eddig nem volt reflektorfényben, de nagyon gyorsan kiderült róla, hogy ő is szépen meggazdagodott az elmúlt húsz évben amíg Putyint szolgálta. Ráadásul ezt igen hatékonyan tette: növelni tudta az adóbevételeket. Egyik évről a másikra 20%-al megemelkedtek az állam adóbevételei, melyekre Putyinnak óriási szüksége is volt és van.

Putyin fő gondja a gazdaság stagnálása

Oroszország dinamikus fejlődését ígérte minden oroszok ura, de az elmúlt években a gazdaság stagnált, az életszínvonal pedig visszaesett. Ezzel párhuzamosan csökkent Putyin népszerűsége is. Maga az elnök is tisztában van ezzel. Ezért újévi üzenetében életszínvonal javító intézkedéseket ígért az oroszoknak, akik elsősorban erre koncentrálnak nem pedig az alkotmánymódosításra vagy a diplomáciai sikerekre.

Képes lesz-e az új kormányfő fordulatra a gazdaságban?

Életpályája nem épp erre mutat: hatékony apparatcsik volt a rendszerben, de egyetlen önálló gondolat sem bántotta egész életében. Viszont jól megszedte magát: hatalmas luxus ingatlant szerzett Moszkva Rubljovka kerületében, mely a legdrágábbak között van. Ráadásul neje is több mint 10 millió dollárral lett gazdagabb 10 év alatt miközben semmiféle állása sincsen! Persze az adóhivatal elnökének nejét sokan kereshetik meg kisebb-nagyobb ajándékokkal Oroszországban.

Putyin kétségkívül stabilitást teremtett Oroszországban, de ez az elmúlt években stagnálást is jelentett. Márpedig pénz nélkül nincsen stabilitás. Az új miniszterelnöknek pénzt kell szereznie ahhoz, hogy Putyin teljesíteni tudja jóléti ígéreteit. Különben nemcsak az új miniszterelnök bukhat, de meggyengülhet Putyin rendszere is, mely túl van a delelőjén Oroszországban.

A miniszterelnök után a rendőrfőnök is belebukott

A hét elején kezdte meg tevékenységét az új kormányfő miután elődje távozásra kényszerült. Az Európa Tanács azzal vádolta az ex miniszterelnököt, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást Daphe Caruana Galizia újságírónő meggyilkolásának ügyében. Az oknyomozó újságírónő kocsiját 2017-ben robbantották fel.

Daphne Caruana Galizia az ex miniszterelnököt is bírálta, mert kormánya arany útlevéllel látott el kétes külföldi személyeket.

Azeri kaviár diplomácia

Ilhan Alijev elnök, aki korábban a baltás gyilkost megvásárolta Magyarországtól, erősíteni akarta és akarja befolyását az Európai Unióban. E célból indította meg a kaviár diplomáciát: pénzért vásároltak európai politikusokat, akik azután a befolyásukkal támogatták Azerbajdzsán elnökének elképzeléseit. A kaviár diplomáciát egy olyan bank pénzelte, mely Máltán működött. Amerikai figyelmeztetésre a bank bezárt, de a rendőrfőnök futni hagyta a vezérkart. Miért? A hírek szerint az ex miniszterelnök utasította erre. Az oknyomozó újságírónő azt állította, hogy Azerbajdzsán a máltai elit nagy részét megvásárolta. Daphne Caruana Galizia-nak minden bizonnyal emiatt kellett meghalnia.

Ki adott parancsot a gyilkosságra?

Erre kíváncsi nemcsak a máltai közvélemény, de az Európa Tanács is. Hivatalosan egy befolyásos üzletembert vádolnak, akiről szintén gyakran írogatott az oknyomozó újságírónő. Csakhogy a befolyásos üzletember ugyancsak szoros kapcsolatban állt a régi miniszterelnökkel és a most lemondott rendőr főnökkel. Kérdés, hogy kiderül – e valaha is az: honnan jött a parancs az újságírónő meggyilkolására? Az Európai Unió brüsszeli központja felkérte Máltát, hogy a kormányzat ne akadályozza az igazságszolgáltatást! Az újságírónő családja az ex miniszterelnököt gyanúsítja, de kérdés, hogy ő valaha is bíróság elé kerül majd amiatt, hogy Málta legismertebb oknyomozó újságíróját 2017-ben maffiózók meggyilkolták.

Diplomata kémkedett Kínának

Soha rosszabbkor nem jöhetett volna Angela Merkel kancellárnak és a kínaiaknak a hír, hogy német diplomata kémkedett Kínának az Európai Unióban. Eközben a kínaiak amellett lobbiznak Európában, hogy a Huawei ötödik generációs technológiáját vegyék meg az EU tagállamai.

Németország az Európai Unió legerősebb állama, ezért döntése túlmutat az országhatárokon. Amikor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten győzködte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy vesse el a kínaiak technológiáját, mert az nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor azt a választ kapta: Magyarország Németországra és Franciaországra figyel ebben a kérdésben. Aztán persze kiderült, hogy Orbán Viktor már réges régen megígérte a kínaiaknak, hogy a Huawei vezetheti be az ötödik generációs rendszert Magyarországon. Németországnak mostanában kell dönteni. Merkel kancellár azon a véleményen van, hogy nem szabad kizárni a kínaiakat a tenderből nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. A kancellár asszony a Financial Times-nak elmondta: ebben a kérdésben megosztott nemcsak a német vezetés, de maga a CDU is.

A kémkedő diplomata is CDU tag

Legalábbis ezt állítja a német sajtó – prágai forrásokra hivatkozva. A cseh Hospodárske Noviny (HN) szerint Gerhard Sabathilról, a konzervatív CDU tagjáról van szó, aki magyar állampolgársággal is rendelkezik. A diplomata az EU fontos testületeiben dolgozott: például versenyjogi területen is volt befolyása. Épp ott, ahol a kínaiak érdekei összeütköztek az uniós szabályokkal. A német diplomata a hírek szerint két lobbistát is beszervezett, akik a kínaiak érdekében cselekedtek Brüsszelben. Nem kizárt persze, hogy a német diplomata kettős ügynök volt, aki menetközben tájékoztatta ténykedéséről a német kémelhárítást,

A Huawei ügy politikai döntés

Sarkára áll-e Európa vagy sem az Egyesült Államokkal szemben? Ezt kérdezte lényegében Vang Ji külügyminiszter Brüsszelben. Mi partneri kapcsolatot ajánlunk – fűzte hozzá, de nem titkolta: ha az EU vagy bármelyik tagállam kizárja a Huaweit a tenderből, akkor ennek negatív következménye lesz a Kínához fűződő viszonyra. Aki minket diszkriminál, azt mi is diszkrimináljuk – ezt üzenik a kínaiak. Ezért oly óvatos Angela Merkel kancellár. A német hírszerzés főnöke viszont egyértelműen fogalmazott: „nem bízhatunk meg egy olyan külföldi cégben, mely szoros kapcsolatban áll a kommunista párttal illetve a kínai hírszerzéssel!”

EP: romlott a magyar helyzet

Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament: romlott a jogállamiság helyzete hazánkban és Lengyelországban. Egyben fellépésre kérik az Európai Tanácsot. Veszhetnek a támogatások is. Még a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt is az állásfoglalás mellé állt.

Az Európai Parlament 446 szavazattal, 178 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kimondta, hogy az Európai Bizottság, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács jelentései és nyilatkozatai egyaránt azt mutatják,

„Lengyelországban és Magyarországon (…) romlott a helyzet”

a 7. cikkelyes jogállamisági vizsgálat elindítása óta. Megállapítják, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott

uniós egyeztetések eddig nem vezettek eredményre az unió alapértékének tiszteletben tartása terén.

Az állásfoglalás elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése terén tapasztalt romló tendenciák miatt született.

A két országgal szemben 2018 őszén elindított 7. cikkely szerinti eljárás során tartott meghallgatásokról az állásfoglalás kimondja: ezek nem rendszeresek és strukturáltak. Az EP ezért felkéri az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében

adjon többek között határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.

„Továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EU-szerződés 7. cikkét” – fogalmaz a parlamenti állásfoglalás.

Az állásfoglalás sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

A képviselők bírálják, hogy eddig nem vehettek részt a meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy

a parlamentnek lehetőséget kell adni az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására.

Az állásfoglalás végül hangsúlyozza:

„sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra”.

Évi rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné jogállami értékeknek való megfelelést.

Az EP megszavazta azt a módosító indítványt is, amely szerint

az uniós támogatásokat kössék a jogállami elvek tiszteletben tartásához.

Ez ellen foggal-körömmel küzd a magyar kormány.

Az EP 2018. szeptemberében kezdeményezte, hogy az Európai Tanács akadályozza meg a magyar hatóságokat az unió alapértékeinek megsértésében. A képviselőket elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta.

Lengyelország esetében 2017 decemberében az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást azért, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával. Az unió miniszterei eddig kétszer, 2019 szeptemberében és decemberében hallgatták meg a magyar kormányt.

A mostani állásfoglalás tehát az EP azon törekvését tükrözi, hogy kapjon nagyobb súlyt az ehhez hasonló vizsgálatokban. Ám a szerdai plenáris ülésen egyértelmű vált, hogy már az Európai Néppárt (EPP) se áll ki tagja, a Fidesz mellett. Az EPP-frakció nevében felszólaló máltai Roberta Metsola azt mondta, hogy a jogállamiság híján az uniós szerződések csak szavak, független igazságszolgáltatás nélkül pedig nincs jogállam. Ráadásul

az EPP frakciófegyelmet követelt képviselőitől a szavazáskor.

Ez cseppet se jó előjel a Fidesz számára, amely az elmúlt hetekben egyre gyorsuló tempóban távolodik az EPP-től. Lehetséges, hogy a Néppárt februári kongresszusán (novemberben már elmaradt) napirendre tűzik a Fidesz tavaly márciusban felfüggesztett tagságának sorsát.

Merkel szerint nem Trump miatt gyengül az USA-EU viszony

Az Egyesült Államok számára egyre kevésbé fontos Európa – nyilatkozta a londoni Financial Timesnak Angela Merkel. Németország kancellárja szerint nem a személyes viszonya számít Trump elnökhöz hanem az, hogy már Obama megmondta: a XXI-ik század a csendes óceáni térség kora.

Európa már nem képzelheti magát a világ közepének – érvelt józanul a német kancellár. Az uniós biztos Washingtonban tárgyal, hogy elhárítsa a kereskedelmi háborút

Phil Hogan szeretné megakadályozni, hogy Trump elnök offenzívát indítson az Európai Unió ellen azt követően, hogy az amerikaiak megállapodtak a kereskedelmi háború lezárásáról Kínával. Európa ugyanis éppúgy kereskedelmi többletet mutathat fel az Egyesült Államokkal szemben mint Kína. Márpedig ez csípi Trump szemét, aki az America First (Amerika az első) programmal nyert négy éve, és most is hasonlóval készül előállni, hogy nyolc évig maradhasson a Fehér Házban.

„A jövő adószedője” Oroszország új miniszterelnöke

Mihail Misusztyint Oroszországban is alig ismerték, külföldön pedig szinte egyáltalán nem. A londoni Financial Times mégiscsak felfigyelt rá, mert az orosz adóhivatal elnökeként igen hatékony volt. 20%-al emelkedtek az óriási állam adóbevételei, melyekre nagyon nagy szüksége is volt és van Putyinnak.

Putyinnak a hirtelen kormányváltást és alkotmánymódosítást határozott el. Több mint 20 éve van hatalmon és idén már 68 éves lesz. Bár jó formában van: például szívesen jéghokizik éppúgy mint Mihail Misusztyin, de neki is számolni kell a korral.

Népszavazás az alkotmányról

Putyin az elnöki rendszer átalakítását szeretné, mert a jelenlegiben 2024 után nem maradhatna hatalmon. Jogászai olyan új rendszert dolgoztak ki, melyben megnövekedne  a miniszterelnök szerepe és csökkenne az elnöké. Nem kétséges, hogy Putyin saját magára gondol az új szerepben is.

Kifulladt a modell

Putyin idejében helyreállt az orosz állam működése: a nyugdíjakat rendszeresen fizetik. Oroszországban még sohasem éltek olyan jól mint Putyin alatt. Ezért a nagy népszerűség, mely azonban folyamatosan kopik. A siker alapja ugyanis továbbra is az, hogy Oroszország a világ legnagyobb nyersanyag exportőre. Fegyver kivitele is figyelemreméltó. Más azonban nincsen! Míg Kína szinte minden területen fenyegeti az amerikaiak első helyét addig Oroszország csak a hagyományos exportra számíthat: nyersanyagokra és fegyverekre. Az eredmény: a 140 millió orosz GDP-je akkora mint 50 millió dél-koreai polgáré! A putyini stabilitás egyben a rendszer fejlődés képtelenségének is a bizonyítéka. Hosszú távon ez nem sok jót ígér az oroszoknak, akik továbbra is úgy vélik: egyenrangú nagyhatalmak Amerikával és Kínával. Valójában azonban Oroszország katonai óriás és gazdasági törpe – éppúgy mint a szovjet időkben.

Putyinnak valami újat kellene kitalálnia – és nemcsak az alkotmány terén. Életkora nem lehet akadály hiszen Teng Hsziaoping már elmúlt hetven éves is amikor hozzákezdett a nagy reformhoz Kínában.

Rendkívüli hír! Az rt.com jelenteti

Mihail Misusztyint, a Szövetégi Adószolgálat vezetőjét javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnök a megüresedett miniszterelnöki posztra szerdán a parlament alsóházának – közölte a Kreml sajtószolgálata.

Az 54. évében járó Misusztyin elfogadta a tisztséget, amelyet az elnök egy munkatalálkozó keretében ajánlott fel neki.

Az eddigi miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev a nap folyamán nyújtotta be lemondását azt követően, hogy Putyin a törvényhozás két háza előtt elmondott beszédében a kormányzati rendszert érintő alkotmánymódosításokat terjesztett elő.

Medvegyev, aki korábban államfő is volt már, a Putyin által vezetett orosz biztonsági tanács elnökhelyettese lesz.

Lemondott a teljes orosz kormány azután, hogy Vlagyimir Putyin beszédet mondott. – jelentette az rt.com portál rövidhírben.

Frissítjük…

 

Kétezer harcos érkezett Szíriából Líbiába

Haftar tábornok aláírás nélkül távozott az orosz fővárosból. A törökbarát erők azt követően érkeztek az észak-afrikai országba, hogy kudarcba fulladtak a fegyverszüneti tárgyalások Moszkvában.

Az orosz diplomácia nagy sikeréből kudarc lett, mert Líbia erős embere Khalifa Haftar nem fogadta el azt a tűzszünetet, melyet ellenfele jóváhagyott. Fajez al Sarraj gyengébb katonai helyzetben van, de számíthat Törökország támogatására. Erdogan elnök sietett kijelenteni: megtanítja kesztyűbe dudálni Haftar tábornokot! Csakhogy a kelet-líbiai hadúr mögött  ott áll Oroszország.

Mit keresnek a Wagner hadsereg mesterlövészei Líbiában?

Ezt tudakolta a sajtó Putyin elnöktől, aki szokásos diplomatikus módján reagált. Közölte: magán hadseregről van szó, mely nem Oroszország érdekeit képviseli és nem is Moszkvától kapja a pénzt! Ez enyhén szólva nem ortodox megközelítése az igazságnak, mert mindenki tudja, hogy Putyin bizalmi embere szervezte meg a Wagner biztonsági szolgálatot olyan külföldi feladatok ellátására, melyeket Moszkva nem akar nyíltan felvállalni. Wagner állítólag Dmitrij Utkin álneve. Ő korábban a katonai hírszerzés különleges kommandós alakulatának parancsnoka volt. Olyan elit katonákat toboroz, akik a szolgálat lejárta után pénzért szolgálják a „hazát” vagyis Putyin elnököt. A Wagner magán hadsereg aktív szerepet játszott Ukrajna keleti részén, Szíriában és másutt. Jelenleg pedig Afrika és ezen belül is Líbia a legfontosabb bevetési területe. A mesterlövészek egymás között oroszul beszélgetnek – jelentette az AFP hírügynökség Líbiából. Ahol az oroszok kezdettől fogva támogatták a keleti hadurat, Khalifa Haftart. Fegyvert azért a másik félnek is szállítottak egyrészt azért, mert pénzre szükségük van, másrészt pedig mert érdekük a káosz fenntartása Líbiában.

Kinek kell Líbia olaja?

„Líbia mint ország nincs, csak az olaj tartja össze!”- mondta Kadhafi kedvenc fia, aki az Iszlám kardja nevet viselte. A diktátort 2011-ben széttépte a fellázadt tömeg, amelyet külföldről bátorítottak az arab tavasz nevében. Azóta káosz van Líbiában és az olaj kivitel akadozik. Épp ez az érdeke a legnagyobb olaj exportőröknek: Oroszországnak, Szaúd Arábiának és az Egyesült Államoknak. Ők ugyanis maguk akarják szabályozni a világpiacot, ahol túlkínálat van. Ezért nem csoda, hogy mindhárom állam Khalifa Haftar tábornokot támogatja.

Mit keresnek a törökök Líbiában?

A nemzeti együttműködés rendszere mind kevésbé működik Törökországban, ahol Erdogan elnök már elveszítette az ország három legnagyobb városát: Isztambult, Ankarát és Izmirt. Ezért birodalmi álmokkal akarja ellensúlyozni népszerűségének csökkenését Erdogan, akit hívei szultánnak neveznek. Líbia egykor a szultán birodalmához tartozott éppúgy mint Szíria, ahol Erdogan csapatai vitézkednek a náluk jóval gyengébb kurd milíciával szemben. De miért támogatják Fajez al Sarraj kormányát miközben orosz és amerikai szövetségeseik a másik oldalon állnak?

A válasz a pénz pontosabban a tengeralatti földgáz mezők Ciprus körül. Erről kötött Erdogan megállapodást Fajez al Sarraj kormányával miközben a másik oldalon az Európai Unióhoz tartozó Ciprus Izraellel és Egyiptommal állapodott meg a hatalmas földgáz mezőkről.

Putyin és Erdogan nemrég Isztambulban tárgyaltak az érdekszférák felosztásáról. Ott állapodtak meg a líbiai fegyverszünetről is – az érintett felek feje fölött. A kísérlet majdnem sikerült, de végül Haftar tábornok makacsságán elbukott. Elvben Berlinben következik a líbiai béketárgyalások ENSZ fordulója. Ha ezek után tárgyalni kívánnak a líbiai felek, akkor ott kibékülhetnek. A jelek nem erre mutatnak: az orosz hírügynökség, a Tasz jelentette, hogy bár Haftar tábornok és Fajez al Sarraj miniszterelnök egy épületben tartózkodott Moszkvában, szemtől szembe sohasem találkoztak!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!