Legalább 49 halottja van egy egyiptomi vonatbalesetnek. Több mint 120-an megsérültek.
Egy Kairó és Alexandria között közlekedő gyorsvonat rohant bele hátulról egy Port-Szaídból Alexandriába tartó, várakozó szerelvénybe egy állomáson. Az ütközés következtében kisiklott a gyorsvonat mozdonya és a másik szerelvény két hátsó vagonja.
Egyelőre nem tudni, miért történt a baleset. Az al-Maszri al-Jóm című lap szerint hibás váltóállítás okozhatta.
A közlekedési miniszter több vasúti tisztségviselőt felfüggesztett hivatalából a nyomozás idejére.
Egyiptom történetének legsúlyosabb vasúti szerencsétlensége 2002-ben történt, amikor Kairó közelében kigyulladt egy személyvonat, és mintegy 370 ember bennégett. Tíz évvel később Egyiptom déli részén egy szerelvény belerohant egy iskolabuszba, akkor 49-en haltak meg, köztük 44 gyerek.
Szeptember 26-ára csúcstalálkozót hív össze az Európai Bizottság a szennyezett tojások miatt az érintett országok közötti vádaskodás elcsitítására és a helyzet rendezésének megvitatására – jelentette be Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos.
A litván biztos azt mondta: Hollandiának, Belgiumnak és Németországnak fel kellene hagynia a kölcsönös vádaskodással, hogy ki a felelős a kialakult helyzetért. „Ez a vádaskodás nem vezet sehová, ezért szeretném, ha véget érne” – fogalmazott.
Péntek délutánig tizenöt uniós és két EU-n kívüli ország jelezte, hogy rovarirtószerrel szennyezett tojásokat találtak:
Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia, valamint Kína és Svájc.
A Fipronil rovarirtószert az állatgyógyászatban használják emberi fogyasztásra nem használt állatoknál (kutyák, macskák) vérszívó paraziták irtására.
A szert egyelőre nem tudni milyen okból keverték be a hollandiai tojástelepeken használt fertőtlenítő szerbe.
Hollandiában a rendőrség csütörtökön őrizetbe vette két érintett vállalat vezetőjét, akiknek a vádak szerint jelentős szerepük volt a szennyezésben. A hatóságok Belgiumban is több helyszínre kiszálltak.
Malia Obama is a 2056 szerencsés diák között van, aki megkezdheti tanulmányait a Harvard egyetemen, ahol korábban az édesapja is tanult. Idén a jelentkezők száma minden rekordot megdöntött: csaknem 40 ezren akartak itt tanulni. Közülük választották ki a 2056 elsőéves diákot, aki megkezdheti tanulmányait. A lányok száma 49,2% – ez is rekord.
A kisebbségekhez tartozó felvételiző diákok plusz pontokat kaphattak a származásuk miatt. Ez a pozitív diszkrimináció segítette hozzá annak idején Barack Obamát is ahhoz, hogy a Harvard egyetemen végezzen. Sokan vitatják ezt az elvet, hiszen nem a teljesítményt hanem a származást pontozza.
Az Amerikában élő ázsiai diákok szervezete hivatalosan is beadvánnyal fordult az igazságügyi minisztériumhoz. Ők azt kifogásolják, hogy a pontozási rendszer előtérbe állítja a feketéket és a spanyol-amerikaiakat, viszont hátrányos az ázsiaiakra nézve.
Mit mutatnak a számok?
Az új hallgatók 50,8 %-a valamilyen kisebbséghez tartozik.
A legtöbben ázsiai származásúak /22,2%/, utánuk jönnek a feketék /14,6%/, majd pedig a spanyol-amerikaiak /11%/. Az amerikai őslakosság is képviselteti magát 1,9%-kal.
„Diákjaink a végzés után egy olyan társadalomban töltenek majd be fontos szerepet, mely multikulturális. Jó tehát, ha ezt már megszokják az egyetemen is”
– mondta a Harvard egyetem szóvivője, aki büszkén említette: minden évben többen jelentkeznek, így jó esély van arra, hogy a legkiválóbbak kerüljenek be az első évfolyamra a nagy presztizsű Harvard egyetemen.
Egyszerű a dolog: a horvát termelők lázadoztak az olcsó külföldi (volt jugoszláv) behozatali gyümölcs/zöldség ellen. A tárca meg lépett, majd szégyenszemre visszalépett. Az olcsó gyümölcs és zöldség meg zavartalanul érkezik továbbra is.
A horvát mezőgazdasági minisztérium visszavonta a nyugat-balkáni országokat felháborító, mezőgazdasági vámokról szóló döntését, amely 2000 kunára (82 000 forintra) emelte a korábbi 90 kunáról (3700 forint) a nem uniós országokból Horvátországba szállított gyümölcs és zöldség után fizetendő behozatali illetéket – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).
Horvátország egy hónapja kibővítette azoknak a mezőgazdasági termékeknek a listáját, amelyeknek növény-egészségügyi ellenőrzésen kell átesniük, mielőtt egy harmadik országból az uniós tagországba jutnának, és ezzel
huszonkétszeresére növekedtek a behozatali vámok, ami felháborította Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát.
Az érintett országok kereskedelmi miniszterei hétfőn Szarajevóban megállapodtak és közösen szólították fel Zágrábot, hogy egy héten belül vonja vissza a döntését, ellenkező esetben válaszlépéseket foganatosítanak. Szerbia ezt később meg is tette. A horvát mezőgazdasági-, tej- és hústermékeket Szerbiába exportáló vállalatok néhány kamionja visszafordult szerdán a szerb-horvát határról, mert a szerb hatóságok válaszlépésként be akarták vizsgálni a horvát kamionok szállítmányát,
az eredményekre pedig egy hetet kellett volna várniuk, ami romlandó áru miatt nem volt lehetséges.
Horvátország azzal magyarázta korábbi lépését, hogy meg kell védenie a saját termelőit, nem engedheti meg, hogy az olcsó külföldi áru elárassza az országot. A horvát illetékesek úgy gondolkodtak, hogy ha a külföldről érkező gyümölcs és zöldség drágább lesz, az állampolgárok inkább hazai terméket vásárolnak majd.
Andrej Plenkovic
Andrej Plenković horvát kormányfő kedden este a közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott: a behozatali illeték túl magas lett, s Tomislav Tolušić miniszter utasítást kapott, hogy a lehető legrövidebb időn belül oldja meg a problémát a nemzetközi szerződésekkel összhangban, elkerülve a vitát a szomszédos országokkal.
Horvátország tehát meghátrált és nem merte felvállalni, hogy a többi volt jugoszláv tagköztársasággal (mínusz Szlovénia) egyszerre kerüljön konfliktusba. Még egy szomszédviszály már nem hiányzott a kormányválságból nemrég kimászott Plenković-kormánynak.
Néhány hónappal ezelőtt a volt EU képviselőből kormányfővé avanzsált mérsékelt jobboldali politikus egy ügyes manőverrel megszabadult kényelmetlen koalíciós partnerétől, a vidéki elöljárókból álló, ideológiailag csapongó Most-tól és megfőzte a Horvát Néppártot, hogy csatlakozzon a kormánypárthoz (HDZ, Horvát Demokratikus Közösség). Ez a Néppártnak vezércseréjébe került, de bevállalták. Azóta ismét van (jobboldali) kormánytöbbség.
Viszont ezzel a problémák egyszeriben nem oldódtak meg. A horvát mezőgazdasági tárca ugyanis elég ügyetlenül emelte meg az EU kívüli országokból (értsd: a többi Nyugat-Balkáni ország) érkező gyümölcs és zöldség utáni behozatali illetéket.
Ráadásul ezt a büntetőintézkedést valamilyen növény-egészségügyi ellenőrzés álcája mögé bújtatták, ami, azért, nagyon átlátszó indoklás.
Pedig egyszerű a dolog: a horvát termelők lázadoztak az olcsó külföldi (volt jugoszláv) behozatali termék ellen. A tárca meg lépett, majd szégyenszemre visszalépett. Az olcsó gyümölcs meg zavartalanul érkezik továbbra is.
Az ebben a régióban termelt marihuánát főként Olaszországba, Horvátországba, Magyarországra és Csehországba szállítják.
Szerbiából legalább három útvonalon csempésznek marihuánát a nyugati országokba, de Szerbiának nem csak a forgalmazásban, hanem a termesztésben is nagy szerepe van.
Az Europol 2016-os adatai, valamint az Európai Unió drogügynökségének (EMCDDA) idei júniusi adatai szerint az európai marihuánapiac teljes értéke 8,4 és 12,9 milliárd euró között mozog, tudta meg a Blic című belgrádi napilap.
„Európában a kannabiszt főként zárt térben termesztik, ritkán termesztik a szabadban. A marihuánát főként a hazai piacokon vagy a környező országokban árusítják, ritkán viszik messzebbre.
Európában a legnagyobb kannabisztermesztő országok Albánia, Szerbia és Bulgária, ők látják el Közép-, Kelet- és Délkelet-Európát”,
áll az Europol közleményében.
Az ebben a régióban termelt marihuánát főként Olaszországba, Horvátországba, Magyarországra és Csehországba szállítják,
de csempésznek valamennyit Hollandiába, a skandináv országokba és Ukrajnába is, ahol egyébként egyre nagyobb a marihuána fogyasztása.
A közép-európai országokból viszont tovább szállítják az illegális drogot Nyugat-Európába, főként Franciaországba és Németországba.
A közlemény szerint az albán ültetvényeket hatalmas csapás érte néhány évvel ezelőtt. „2014 nyarán a rendőrség razziát tartott a Lazarat térségben lévő kannabisz-ültetvényeken, ezzel pedig megcsappant az albán termelés”, közölte az Europol.
Ettől függetlenül nem telik el úgy egy hét sem, hogy a szerbiai határőrök ne adnának ki közleményt arról, hogy hány kilogramm marihuánát foglaltak le a horgosi, a batrovci és a preševói határátkelőnél, írja a 012.rs újvidéki hírportál.
Azzal, hogy Ukrajna leépítette az orosz és úgy általában a posztszovjet piacát, hatalmas gazdasági veszteségeket szenved el, amin az Európai Unióval megkötött szabadkereskedelmi megállapodás sem sokat enyhít. A mindent átszövő oroszellenesség miatt az ország sok esetben saját maga alatt vágja a fát – írja Nemes István a kárpátaljai KárpátInfóban.
Vszevolod Sztepanyuk jegyzett ukrán gazdasági elemző biztos abban, országa képtelen lesz betörni az EU piacaira. Ismertetése alapján
2014-hez képest dollárban mérve a felére zuhant vissza az ukrán gazdaság teljesítménye.
Ezt támasztja alá az a paradox helyzet is, hogy miközben tavaly 28 százalékkal emelkedett az export terjedelme, a GDP mértéke mégis csupán 2 százalékkal bővült. A kialakult helyzetért a gazdasági szakértő a kijevi kormányt is hibáztatja, amiért túlságosan könnyen lemondott nemcsak az orosz, de úgy általában a posztszovjet térség felvevőhelyeiről. Márpedig ez a gazdaság csökkenéséhez, az életszínvonal további eséséhez vezet, ami tovább fogja erősíteni az elvándorlási hullámot.
Már így is 5-8 millió ukrán dolgozik külföldön.
Mindezek alapján, a KárpátInfó szemleírója szerint, megállapítható:
igen hátrányos Ukrajnára nézve az oroszokkal szembeni háborúskodás, beleértve a kereskedelmi vonalat is.
De ez elmondható persze úgy általában az egész Európai Unió–Oroszország kapcsolatokat illetően is, ami mögött ugyebár megint csak a Kijev és Moszkva közötti, szűnni nem akaró pengeváltások állnak.
A napokban pedig volt szerencsénk újabb ízelítőt kapni az értelmes határokon már rég túlnövő oroszellenes hisztériából. Hiszen mi másnak is nevezhetnénk azt, hogy egy krími zenei fesztiválon való részvételért az ukrán hatóságok, ha tudnák, azonnal börtönre ítélnék az ismert Scooter zenészbanda tagjait. Ezzel Ukrajna csak saját magát nevetteti ki…
Tizenötezer dollárért világítótornyot lehet vásárolni az Egyesült Államokban, a Washingtonhoz közeli Chesapeake-öbölben és a Nagy-tavaknál a The New York Times riportja szerint.
A lap úgy tudja, eddig kevés jelentkező akadt a dobra vert – és többnyire rossz, elhanyagolt állapotban lévő – fároszokra. Ezen a nyáron hat városi tulajdonban álló tornyot bocsátanak áruba, de a vásárlónak kötelezően renováltatnia kell őket, annál is inkább, mert 2015 óta műemléki védettségűek. A felújítási költségeket 300-400 ezer dollár körüli összegre becsülik.
Tizenhét éve 133 olyan világítótornyot vettek számba, amely megmentésre, megőrzésre érdemes.
Hetvennyolcat műemlékvédők a felújításért cserében ingyen megkaptak, ötvenhetet pedig folyamatosan bocsátanak nyilvános árverésre. A bevétel felhasználásáról az adott szövetségi államok és települések közösen döntenek.
A korábban elkelt és rendbe hozott világítótornyokat többnyire szállodává alakították át.
Sok szülő kétségbeesve figyeli, hogy gyermeke szinte a virtuális világban él, és a nyári vakáció idején igyekszik elzárni az okostelefon függő ifjú nemzedéket a kedvenc játékszerétől.
Ne tegyék!- kéri Őfelsége egykori kémfőnöke. Robert Hannigan, aki az év elején mondott le tisztségéről, cikket írt a londoni The Telegraphban arról, hogy Nagy Britannia bizony nagyon el van maradva az informatikai biztonság terén a világ e tekintetben fejlettebb részétől. Jól mutatta ezt amikor az év elején csoportos hekker támadás érte a londoni parlament adatbázisát. Az országos egészségügyi hálózat pedig szabályos informatikai zsarolási akciók színhelye lett. Ez megengedhetlen- hangsúlyozza az ex kémfőnök.
Februárban meg is alakult az informatikai biztonsági központ a kormányzati hírszerző és kémelhárító központban, melynek főnöke korábban a cikk szerzője volt. Robert Hannigan hangsúlyozza: Nagy Britanniában az a gond, hogy kevés az informatikus és társadalom érdeklődése sem megfelelő a téma iránt. A szülők ahelyett, hogy le beszélnék gyerekeiket arról, hogy az okostelefont babrálják vagy a laptopon játszanak, jobban tennék, ha maguk is elkezdenék tanulni az informatikát! Egyrészt, hogy ne érezzék magukat butának a saját gyerekeik mellett.
Másrészt pedig azért, mert manapság a munkahelyeken az egyik fő szempont az informatikai biztonság. A papa vagy a mama előbb vagy utóbb elveszítheti az állását, ha minimális informatika ismeretekkel sem rendelkezik- figyelmeztet az ex kémfőnök. Aki fájlalja, hogy csak kevesen vállalják az informatikai munkát a kormány szolgálatban, mert Őfelsége kormánya sajnos nem tud eleget fizetni. Így a jó informatikusok nem a hírszerzést vagy a kémelhárítást erősítik Nagy Britanniában. Miközben viszont az országot fenyegető államok vagy szervezetek profi informatikusokkal dolgoznak. Az angoloknak tehát fel kell kötniük a csipkés alsót, ha nem akarnak kiszolgáltatottá válni ezen a téren. Ezt pedig úgy lehet elsősorban elérni, ha mind többen értik és szeretik az informatikát.
Ezért nem szabad lebeszélni az okostelefon függő gyereket a kedvenc játékszeréről, mert ez a nemzedék mentheti meg Nagy Britannia informatikai biztonságát- hangsúlyozza Őfelsége ex kémfőnöke a londoni The Telegraph-ban.
A honvédelmi miniszter kardcsörtetésének célja a nemzeti érzelmek felkorbácsolása akkor, amikor brüsszeli nyomásra bele kell fogni a koszovói helyzet rendezésébe, ami a szerb hatalom szempontjából nem feltétlenül kedvező megoldást jelentene. A vajdasági magyar ellenzék tétlenséggel vádolja a VMSZ-t.
Különtudósítás a FüHünek:
A teljes civil lakosság számára kötelezővé tenné a katonai kiképzést, az 50 évnél fiatalabb hölgyek esetében pedig elsősegély-tanfolyamot és a rendkívüli helyzetekben történő fellépésre való felkészítést vezetné be Aleksandar Vulin szerb honvédelmi miniszter.
A tárcavezető szerint
„meg kell találnunk a módját, hogy ismét bevezessük a kiképzést azok számára is, akik nem tagjai a hadseregnek.
A világon egyetlen hadsereg sem elég nagy, a világon egyetlen hadsereg sem eléggé felkészült azokkal a kihívásokkal szemben, amelyek előttünk állnak, amennyiben nem bírják a lakosság, egy állam minden polgárának támogatását“.
A lakosság körében elsősorban azért keltett felháborodást az, hogy Vulin hadba szólítaná a népet, mert a kilencvenes évek háborúskodásai még élénken élnek az emberek emlékeiben, sokan vesztették életüket a horvátországi, boszniai vagy koszovói hadszíntereken, ahová erőszakosan hurcolták el a tartalékállományba sorolt idősebb férfiakat. Ráadásul Vulin a vérzivataros évtizedben a néhai szerb elnök Slobodan Milošević felesége, Mira Marković Jugoszláv Egyesült Baloldal nevű pártjának volt szóvivője és tevékenyen kivette részét az akkori háborús hangulatkeltésből.
A lakosság hadba szólításával kapcsolatban a belgrádi Biztonságpolitikai Központ szakemberei elmondták,
ha az állam úgy dönt, hogy a lakosság általános kiképzésébe kezd, az azt jelentené, hogy fennáll a külső agresszió veszélye az ország ellen, márpedig egyetlen elemzés sem jelez ilyesmit.
Vulin megnyilatkozásaival kapcsolatban nem tudni, saját magát exponálja ily módon vagy pedig kormánystratégia áll a háttérben. A bizottság, amelynek feladata a nemzeti biztonsági és védelmi stratégia kidolgozása, nyolc hónapja alakult meg, a kérdésben egyáltalán nem nyilvánultak meg.
A vajdasági magyar politikai szervezetek közül az ellenzéki Magyar Mozgalom szólalt meg az ügyben, amely a szerb kormánykoalíció részét képező VMSZ-t, pontosabban annak elnökét Pásztor Istvánt szólította fel, hogy elődjéhez, Kasza Józsefhez hasonlóan ő is ítélje el a szerb sajtó által gerjesztett háborús hangulatot, és a katonai mozgósításokat. A néhai pártelnök a kilencvenes években személyesen utazott le Belgrádba a mozgósított kiskatonák szüleivel, azt követelve, hogy hozzák őket vissza a frontról.
„Van-e a VMSZ-nek álláspontja a mozgósításokkal és a háborús hangulatkeltéssel kapcsolatosan? Netán ebben a kérdésben is teljes mértékben egyetért a VMSZ a Szerb Haladó Párttal?”
– teszi fel a kérdést a Magyar Mozgalom.
Aleksandar Vučić szerb államfő a magyar miniszterelnök mintáját követve a napokban „nemzeti konzultációt” hirdetett a gyakorlatilag független államként létező, de Szerbia által el nem ismert Koszovó jövőjére vonatkozóan. Emellett a boszniai Szerb Köztársaság elnökével Milorad Dodikkal bejelentették, elkészítik a szerb nép megmaradásáról szóló stratégiát. Szakértői vélemények szerint a honvédelmi miniszter kardcsörtetésének célja a nemzeti érzelmek felkorbácsolása akkor, amikor brüsszeli nyomásra bele kell fogni a koszovói helyzet rendezésébe, ami a szerb hatalom szempontjából nem feltétlenül kedvező megoldást jelentene.
Egy teljes utcát megvásárolt egy magánbefektető házaspár San Francisco legdrágább részén mindössze 90 ezer dollárért (23,2 millió forint).
A Presidio Terrace egy ovális alakú, magántulajdonban lévő utca, amelyet kapu zár el a Presidio Heights névre hallgató elegáns környék többi részétől. A pálmafákkal és több millió dolláros villákkal szegélyezett utcában több neves politikus is lakott.
Egy árverésen azonban Michael Cheng ingatlanbefektető és felesége, Tina Lam megvásárolta az egész utcát: tulajdonosa lett az autóútnak, a járdának és más közös használatban lévő területeknek. Az utcát legalább 1905-től egészen mostanáig a háztulajdonosok lakóközössége kezelte.
Mint kiderült, az utca lakóközössége elfelejtett megfizetni egy évenként 14 dolláros (3600 forint) adót, ami kötelező San Francisco mind a 181 magánkézben lévő utcája esetében.
A város adóhivatala ezért az ingatlant egy online aukción meghirdette 994 dolláros áron (256 ezer forint), hogy hozzájusson az összeghez, az adóhátralék miatti büntetéshez és kamatokhoz. A házaspár végül 2015 áprilisában nyerte meg az árverést a mintegy 90 ezer dolláros licittel.
Scott Emblidge, a lakóközösség jogi képviselőjének a városvezetéshez írt levele szerint azért nem fizették be az adót, mert a számlát a város egy olyan könyvelőhöz küldte, aki már az 1980-as évek óta nem dolgozott a Presidio Terrace-i lakosoknak.
Elmondta azt is, hogy a lakóközösség, amely most bírósághoz fordul az ügyben, egyáltalán nem tudott az utca elárverezéséről egészen idén májusig. A befektető házaspár ekkor egy cégen keresztül megkereste őket, érdeklődve, hogy valaki visszavásárolná-e az utcát a háztulajdonosok közül.
Michael Cheng és Tina Lam szerint más módokon is jövedelmezővé tudják tenni a befektetésüket, például bérbe adhatnák az utca 120 parkolóhelyét. „Az ingatlan törvényes tulajdonosaként sok lehetőségünk van” – fűzte hozzá a férfi, aki beszélt arról is, hogy egyáltalán nem fogadták őket barátságosan.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Az ebben a régióban termelt marihuánát főként Olaszországba, Horvátországba, Magyarországra és Csehországba szállítják.
