Kína jelenleg a világ legnagyobb olaj importőre, a legnagyobb szállító Oroszország. A második helyen Angola, a harmadikon pedig Szaúd-Arábia áll.
Évi 15-ről 30 millió tonnára emelkedik az orosz olajkivitel Kínába miután új olajvezetéket kapcsoltak be a rendszerbe. A nagy szibériai – csendes óceáni olajvezetékből ágazik el az új vezeték, mely Kína északi részébe, Hejlungcsiang és Belső Mongólia tartományokba viszi az olajt. Kína jelenleg a világ legnagyobb olaj importőre, a legnagyobb szállító Oroszország. A második helyen Angola, a harmadikon pedig Szaúd-Arábia áll.
Minthogy az Európai Unió csökkentette olaj vásárlását Oroszországban, ezért különösen felértékelődött a kínai piac. Moszkva olajtermelése és exportja jelenleg stagnál, mert az OPEC ezzel akarja elérni, hogy az olaj ára emelkedjen. Oroszország számára létfontosságú az olaj és a földgáz exportja hiszen ez adja a költségvetés bevételeinek jelentős részét. Kína a legfontosabb vásárló, de alaposan kihasználja a helyzetet: a számára kedvező áron vásárol olajt és földgázt Oroszországtól. A két óriás közötti kapcsolatot jól jellemzi az, hogy míg Oroszország kereskedelmében Kína toronymagasan az első, addig a kínaiak listáján az oroszok épphogy beférnek az első tízbe, ahol Mongólia a fő vetélytársuk.
Újból emberre támadt medve a székelyföldi Hargita megyében. A medve a 2017-es év utolsó napján a Csíkszentimrei Büdösfürdő közelében támadt egy juhászra, akit a kutyái mentettek meg a nagyvadtól.
Az áldozat a támadás során fejsérülést szenvedett, emiatt megműtötték. A juhász szerint a medvék nem alszanak téli álmot, ilyenkor is rendszeresen látják a nyomaikat. A gazda egész életét az állattartásra rendezte be, jelenleg 400 juhot tart, így a nehézségek és veszélyek ellenére is folytatnia kell a munkáját.
A büdösfürdői gazda volt a 18. áldozata a medvéknek 2017-ben Hargita megyében.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az esettel kapcsolatban kijelentette, Hargita megyében úgy tűnik, hogy nem a medvék alszanak téli álmot, hanem a bukaresti környezetvédelmi minisztérium illetékesei. Hozzátette, továbbra is késik a fenntartható vadgazdálkodást szabályozó menedzsmentterv elfogadása.
Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. A székelyföldi károsultak tiltakozásai nyomán tavaly szeptember elején a minisztérium 140 veszélyesnek talált medve és 97 farkas kilövését vagy áttelepítését tette lehetővé, de minden egyes kilövési vagy áttelepítési kérelmet Bukarestnek kell jóváhagynia. A tárca november elejéig Hargita megyéből hét medve kilövését engedélyezte.
A 2017 eleji állománybecslés adatai szerint Romániában mintegy 6800 medve él,
a medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található.
Az extrém hideg miatt nem engedték ki szilveszter éjjel a királypingvineket a kanadai Calgary állatkertjében, bár ez a faj jól tűri a sarkvidéki időt.
Az állatkert tíz királypingvinje – köztük egy öthónapos fióka – az új szabály szerint csak akkor járhat-kelhet szabadon, ha legalább -25 Celsius-fokra melegszik az idő.
Vasárnap este azonban -30 fokra esett vissza a hőmérséklet, a meteorológusok szerint akár -42 fokot sem tartották lehetetlennek éjszakára.
Kanada szinte teljes területén már egy hete extrém hideg uralkodik: hétfőn napközben a leghidegebb településen, Eurekában -40,5 fokot mértek. A legmelegebb az országban ekkor a Brit Columbia államban lévő Prince-Rupertben volt, itt -7,5 fokot mutatott a hőmérő.
Január elsejétől már nem csak orvosi célra lehet marihuánát forgalmazni.
A 21 éven felüliek 28 gramm marihuánát tarthatnak maguknál és hat tő kendert termeszthetnek az otthonukban.
Tilos azonban füvezni nyilvános helyeken, vezetés közben, iskolák 300 méteres körzetében és mindenütt, ahol tilos a dohányzás.
A marihuána legalizálásáról szóló törvényt 14 hónapja, a 2016-os elnökválasztással egy időben szavazták meg a kaliforniaiak. A bevezetés előkészületei azóta zajlottak, ugyanis több szabályt és helyi adót kellett kidolgozni. 1996-ban egyébként Kalifornia volt az első szövetségi állam, ahol engedélyezték a marihuána orvosi célokra történő forgalmazását.
Vevők válogatnak egy oaklandi marihuánaboltban Fotó: MTI/EPA/John G. Mabanglo
Eddig mintegy 90 bolt kapott engedélyt az árusításra, elsősorban az állam déli vidékein. Los Angelesben és San Franciscóban egyelőre várniuk kell a vásárlóknak: itt még nem születtek meg a helyi szabályozásról és adókról szóló rendelkezések.
7 milliárd dolláros bevételre számítanak.
Ugyanakkor, mivel a marihuána még nem mindenhol legális, ezért a bankok nem engedélyezik a hitelkártyás vásárlást – tehát mindenki készpénzben fizet. Ezért mindenhol van fegyveres biztonsági őr, de ez megdrágítja az üzletet. A biztosítótársaságok is nagyon óvatosak: nem kötnek biztosítást marihuánafarmra vagy -boltra.
Kalifornia mellett öt másik szövetségi államban, Alaszkában, Washingtonban, Oregonban, Nevadában és Coloradóban legális a marihuánafogyasztás.
Komoly vita volt idén Romániában arról, hogy közkegyelmet kapjanak az enyhébb bűncselekmények miatt börtönre ítélt rabok. Magyarországon is felmerül időről-időre, hogy kellene egy amnesztiarendelet – más európai országokban ki is hirdettek ilyet. Azokat szedtük össze, amelyek a rendszerváltás után születtek.
Az amnesztia, vagy más néven közkegyelem annyit jelent, hogy bűncselekmények vagy elkövetők egész kategóriáira kegyelmet hirdetnek ki. Magyarországon a legismertebb ilyen 1963-ban volt, amikor Kádár János általános amnesztiát jelentett be azoknak, akik „a személyi kultusz idején visszaéltek hatalmukkal”, akiket 1956-os tetteik miatt ítéltek el, valamint az 1957 és ’63 között bebörtönzött politikai foglyoknak.
A rendszerváltás környékén több amnesztiarendelet is született, például kegyelmet kaptak az államellenes bűncselekményeket elkövetők (a kémkedést kivéve), valamint a tiltott határátlépés miatt büntetettek. Általános közkegyelemről is szó volt ekkor, végül
12 ezer ember kapott valamilyen formában kegyelmet,
a büntetés teljes elengedését vagy csökkentését – ez egyébként az akkori hírek szerint kis híján országos börtönlázadáshoz vezetett, a rabok ugyanis sokkal szélesebb körű amnesztiát vártak.
Ezután egyetlen esetben döntött nagyszabású amnesztiáról az Országgyűlés: a taxisblokádban résztvevők kaptak kegyelmet. Azóta, bár többször felmerült, például az uniós csatlakozás kapcsán, egyszer sem született ilyen rendelet.
Más európai országokban viszont van rá példa.
Romániában évek óta megy a vita arról, hogy a börtönök túlzsúfoltsága miatt közkegyelmet kapjanak az enyhébb börtönbüntetésre ítélt rabok. A börtönökben uralkodó körülmények miatt az országot többször elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága, a parlament már szavazott is amnesztiarendeletről – de elvetették a tervet, mondván, azzal leginkább a korrupt politikusokat akarják menteni. Ennek ellenére többen még nem tettek le a tervről.
Csehországban viszont életbe is lépett egy amnesztiarendelet, amelyet Václav Klaus akkori elnök hozott a Cseh Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából, 2013-ban. 6500 embert engedtek ki a börtönökből, az összes rab harmadát, de
összesen 111 ezer embert érintett a rendelet valamilyen formában.
Klaus rendelete ellen nagyon sokan tiltakoztak, felmérések szerint a csehek túlnyomó többsége nem értett vele egyet.
Ugyancsak az ország megalakulásának 20. évfordulója kapcsán Szlovákiában is született amnesztiarendelet: többek között azok kaptak kegyelmet, akiket feltételes börtönre, vagy legfeljebb másfél év fogházra ítéltek, vagy fiatalkorúak börtönébe küldtek. A súlyos bűncselekményeket elkövetőkre és a visszaesőkre a rendelet nem vonatkozott, elnöki kegyelmet kaptak a gyógyíthatatlan betegek, a terhes nők, a 65 év felettiek, és akiknek két kisgyerekük van.
Ukrajnában még Viktor Janukovics uralma és a Majdan-tüntetések alatt hoztak amnesztiarendeletet 2014 februárjában, ami azonban csak a tüntetőkre vonatkozott.
Oroszországban Vlagyimir Putyin 2015-ben hirdetett amnesztiát, a második világháborús győzelem 70. évfordulója alkalmából. A rendelet 50 ezer ember érintett, közülük több, mint 6600 börtönből szabadult. A rendelet azokra vonatkozott, akiket először ítéltek el kisebb bűncselekményért, az ellenzéki, börtönbe küldött tüntetőkre viszont nem terjedt ki.
Koszovóban 2013-ban szavazta meg a parlament a közkegyelmet: azokra a szerbekre vonatkozott, akik fellázadtak az albán uralom ellen a függetlenség 2008-as kikiáltása után.
Portugáliában 1996-ban született amnesztiarendelet: azokat érintette, akik politikai okokból követtek el valamit 1976 és 1991 között.
Ausztriában pedig különös szokás van érvényben: a karácsonyi amnesztia.
Minden évben kegyelmet kaphat néhány olyan elítélt, aki kisebb bűncselekményeket követett el,
maximum öt évet kaptak, amelyből legfeljebb másfél év van hátra. Ennek hagyománya a 19. századig nyúlik vissza. Minden évben változó számú rabot engednek ki: tavaly 12-t, tavalyelőtt 20-at, előtte 30-at, 2013-ban 18-at.
Világszerte tűzijátékokkal és óriási bulikkal köszöntötték az Új évet. A nagy nemzetközi hírügynökségek és a televíziós csatornák szerte a világon közölnek videós, képes összeállítást ezekről az önfeledt bulikról. Volt, ahol órákon át tartó élő közvetítést nézhetett végig az ember a közösségi médiában – például a sidney-iről.
A Euronews összeállításából a többi között kiderül, hogy Berlinben, a német főváros egyik jelképének számító Brandenburgi kapunál tízezrek ünnepeltek, más jelentések szerint mintegy százezer mulatozó várta az éjfélt. Az MTI jelentése szerint történtek elszigetelt szexuális molesztálások itt és Kölnben is.
Az éjfélig érkezett jelentések szerint nyugalomban zajlottak a szilveszteri rendezvények Bécsben is, az osztrák főváros központi terein, a Prater parkjában, valamint a seestadti Apsern tónál tartott zenei és szórakoztató programon, ahol mintegy százezren élvezték a szabadtéri koncerteket és dj-műsort.
A párizsiak a Diadalívnél tartott tűzijátékkal fogadták az újévet, és a Champs-Élysée-n ünneplők százezrei fordultak meg. A sugárútra érkezők táskáit alaposan átvizsgálták, és az út mentén mindenütt akadályokat telepítettek, hogy megakadályozzanak minden esetleges autós támadást.
Londonban a becslések szerint 250 ezren nézték a Temze partján és más helyszínekről a tizenkét perces, igen látványos tűzijátékot, amely a parlament világhírű toronyórája, a Big Ben éjfélt jelző harangjátékára kezdődött. A Temze partján kijelölt és biztonsági kerítésekkel elkerített szakaszokra – immár negyedik éve – csak előzetesen megváltott jegyekkel lehetett bemenni. Ezekből százezret adtak el, és a tűzijátékra érkezőket a beléptető kapuknál biztonsági ellenőrzésnek is alávetették.
A madridi főtéren egy tűt sem lehetett leejteni szilveszter éjjel. Az emberek a város gigászi karácsonyfája köré gyűlétek, hogy elsőként kívánhassanak szeretteiknek szerencsét az új esztendőre.
Moszkvában is a tűzijátéké volt a főszerep. Az embereket még a fagyos idő sem tántorította el attól, hogy a folyóparton ünnepeljenek.
A CNN összefoglalójábana többi között látható New York világhírű ünneplése, amikor a Times Square-n leereszkedik a gömb éjfélre. Több százezren vettek részt az ünneplésen. De látható a többi közötta dél-korai, a thaiföldi és a tokiói ünneplő tömeg is – érdemes megnézni, így utólag is.
Nagy-Britanniában mobil detoxikáló állomásokat használnak, hogy a részegek ne kórházban feküdjék ki az alkoholmérgezést. A példát nem ártana idehaza sem követnünk. Mert inni tudunk, a világon élen járunk az alkoholfogyasztásban.
A Euronews számolt be arról, hogy Nagy-Britanniában mobil alkoholmentesítő egységeket vetnek be, a kórházak sürgősségi osztályaira érkezők 15 százaléka ugyanis alkoholmérgezésben szenved, hétvégenként és ünnepnapokon ez az arány pedig akár 70 százalékra is emelkedhet. Minden mobil egység körülbelül 150 millió forintba kerül, és egyszerre 11 beteget tudnak ellátni. A bennük dolgozó egészségügyi személyzet infúziót és újraélesztést tud nyújtani.
A rendőrség, az NHS és a helyi kórházak közös piabuszai nem csak a részegek, hanem minden ideiglenesen segítségre szorulót ellátnak. Britanniában jelenleg 16 ilyen üzemel, de jövőre megsokszorozhatják a számukat, hogy ezzel levegyék a terhet a kórházakról.
A brit egészségügyi ellátó, az NHS vezetője szerint ezek az úgynevezett piabuszok biztonságot nyújtanak azoknak, akiket máskülönben a kórházak sürgősségi osztályára szállítanának.
Magyarországon is megszokott látvány az alkoholmámorban fetrengő ember, köztük amúgy sok a külföldi, különösen Budapesten, a bulinegyedben. De mi magunk sem vetjük meg a piát, ahogy az például az Ipsos – 38 országot vizsgáló – felméréséből kiderül: Belgium, Franciaország és Németország után következünk a sorban: minden egyes magyar évi nem egészen 11 liternyi tiszta alkohol-fogyasztásával.
Két ikonikus zenész, Ringo Starr, a Beatles dobosa és Barry Gibb, a BeeGees alapítója, „diszkókirály” is rajta van Erzsébet királynő Újévi kitüntetési listáján. Ringo ezzel a második Beatle, ebben a megtiszteltesében részesült, 21 évvel Paul McCartney után. A Beatles mind a négy tagja lovag ugyan, de a legalacsonyabb fokozatban.
Politikusok, tudósok, újságírók, írók, művészek, sportolók vannak az idei listán, amelyet a brit kormány állít össze és a királynő hagy jóvá – emlékeztet a CNN tudósítása. Kiemelkedő teljesítményt ismernek el vele.
Paul McCartney így gratulált egykori bandatársának.
Huge congrats Sir Ringo! Sir Richard Starkey has a nice ring to it. Best drummer, best pal! X Paul
A két egykori Beatle közös örömzenélését itt nézheti meg.
Öt kategóriában, évente kétszer állítanak össze ilyen listát, a Királynő nyilvános születésnapjának alkalmából, júniusban és az újév alkalmából, december végén. Az idén összesen több mint 1100-an részesültek ebben a megtiszteltetésben, több, mint a fele nő volt, akiknek ezentúl szintén külön megszólítás, „Dame” jár (a férfiaknak „Sir” dukál).
A Brit Birodalom Rendje(The Most Excellent Order of the British Empire) Forrás: Wikipedia
1917. június 4-énV. György király által alapított britlovagrend. A rendnek öt polgári és katonai fokozata van, a legmagasabb rangútól a legalacsonyabbig ezek a következők: Knight Grand Cross (GBE) vagy Dame Grand Cross (GBE) – lovag nagykereszttel; Knight Commander (KBE) vagy Dame Commander (DBE) – lovagparancsnok; Commander (CBE) – parancsnok; Officer (OBE) – tiszt; Member (MBE) – tag.
Rengeteg eladott lemez, telt házas koncertek az egész világon, reklámszerepek, fellépés egy nagy amerikai tévéshow-ban: Hacune Miku az egyik legnagyobb japán popsztár. Pedig a 16 éves lányban nem az a legfurcsább, hogy 10 éve egyáltalán nem öregszik.
Amerikai turnéra indul, és Párizsban is fellép jövőre, ezt jelentette be közösségi oldalain az egyik legnépszerűbb japán popsztár, Hacune Miku. Nem először megy Amerikába, fellépett már San Franciscóban, Los Angelesben és New Yorkban, de járt Európában is, Japánban pedig rendszeresen ad telt házas koncerteket, több tízezer ember előtt. Ebben semmi szokatlan nincs egy popsztárnál, az ő esetében mégis van egy furcsaság.
Hacune Miku ugyanis a valóságban nem létezik.
Ő csak egy számítógépes grafika, a hangját pedig egy hangszintetizátorral generálják, egy japán énekesnő és szinkronszínésznő, Fudzsita Szaki hangja alapján.
A szoftvert, a Vocaloidot azért hozta létre a Crypton nevű japán cég, hogy a használói saját zenét készítsenek, 2007-ben dobták piacra.
Ahogy Japánban megszokott, készítettek hozzá egy avatart is. A karaktert Kei Garou mangaművész tervezte: a 158 centis, 42 kilós
Hacune Miku olyan, mintha egy animéből lépett volna ki:
hatalmas szemekkel, türkiz copfokkal, általában fekete miniszoknyában és harisnyában, türkiz nyakkendővel. Hivatalos születésnapja augusztus 31-én van (aznap jelent meg a szoftver), és 16 éves – már tíz éve egyfolytában. A neve azt jelenti: Az első hang a jövőből.
A Vocaloid elsősorban neki köszönhette a sikerét: az év legnépszerűbb szoftvere lett, sorra jelentek meg a Hacune Miku-számok, a hangját azóta már több mint 100 ezer dalban használták, amelyek túlnyomó többségét a szoftvert használó rajongók írták.
Az első lemeze 2009 márciusában jelent meg, 40 hétig szerepelt az eladási toplistákon.
Hamarosan élő koncerteket is kezdett adni,
ahol valódi zenészek játszanak, ő maga pedig 3D-s technika segítségével jelenik meg. Az első 2009 augusztusában volt, Szaitamában, az Animelo Summer Live fesztiválon, azóta rendszeresen fellép.
Hatalmas kultusza lett, különösen azután, hogy 2013-ban megjelent a szoftver angol verziója is. Számai ott vannak a legnépszerűbb karaoke-számok között, Facebook-oldalát közel két és fél millióan követik (egy japán popsztárnak sincs annyi követője, mint neki), együttműködik a SEGA-val, a Toyotával, de a Google-lel is, amelynek reklámarca is lett.
Felkerült a brit lap, a Clash címlapjára (bár itt egy modellt öltöztettek be Hacune Mikunak), a Vogue ruhát terveztetett neki, reklámokban, mangákban és animékben szerepel, az egyik számát Pharrell Williams is feldolgozta, fellépett Lady Gaga „előzenekaraként” – ő egyébként a kedvenc digitális popsztárjának nevezte.
Hacune Miku már egy virtuális, csak hangszintetizáló szoftverekkel készült operában is fellépett: ehhez a Louis Vuitton designere, Marc Jacobs tervezte a ruháját, az előadások pedig 2013 novemberében, a párizsi Theatre du Chatelet-ben voltak.
2014 októberében pedig először jelent meg a nagy amerikai tévék egyikében: David Letterman CBS-en futó show-jában szerepelt.
Sőt,
Hacune Miku már az űrbe is eljutott.
Rajongói ugyanis indítottak egy petíciót, hogy egy őt ábrázoló alumínium lemez kerüljön fel az Akacuki nevű japán űrszondára, amelyet a Vénuszra küldtek. A petíció sikeres volt.
Koncertjein tinédzserektől kezdve középkorú férfiakig változatos közönség jelenik meg. Hatalmas népszerűsége több tényezőnek köszönhető.
A Vulture szerint egyrészt annak, hogy akkortájt kezdett robbanásszerű fejlődésbe a közösségi média, amikor a szoftver megjelent. Így a felhasználók által készített dalok, videók villámgyorsan terjedtek. A Guardiannek a producere, Vataru Szaszaki azt mondta, nem is tudják kontrollálni, amit a rajongók alkotnak. Ők írják a számokat, ők terjesztik őket – és szerinte ez az egész jelenség lényege, a közösség.
Egy külön platformot is létrehoztak, ahol a rajongók egymásra találhattak: van, aki szövegírásban jó, más a szoftverhez ért, a harmadik meg zenélni tud. Ian Condry, az MIT (Massachussets Institute of Technology) tanára a Huffington Postnak azt mondta:
a rajongói pontosan tudják, hogy Hacune Miku nem létezik, az őrület az egész jelenségnek szól
Kavagucsi Morinoszuke jövőkutató szerint az egész jelenség illeszkedik abba, hogy Japánban a sintoista és animista hagyományok miatt gyakran ruháznak fel lélekkel tárgyakat, és szerinte a virtuális énekesnő sikere visszavezethető az úgynevezett karakurik népszerűségére is. Ilyeneket már több száz éve készítenek, egyfajta gépesített babaként lehet őket leírni. Kavagucsi szerint a kettő együtt hozzájárul ahhoz, hogy Japánban sokkal inkább hajlandóak virtuális karaktereket emberinek elfogadni.
A Japan Today még tovább lépett a jelenség magyarázatában: a lap szerint a 70-es években kezdődő, a külföldi sztárokat Japánban körülvevő imádat is hozzájárult Hacune Miku népszerűségéhez. A valódi, hús-vér emberekkel ellentétben ugyanis az ő életét teljesen a rajongók kontrollálják. Nem véletlen, hogy a Crypton csak a külső tulajdonságait határozta meg, „személyiségéről” nem mondanak semmit. Így minden rajongó azt lát bele, olyanná teszi, amilyenné ő akarja.
Ahogy az egyik rajongói oldala fogalmaz: „Ő olyan, mint egy istennő. Vannak emberi részei, de átlépi az emberi határokat.”
Habony Árpád elégedetten dörzsölte tenyerét, amikor híre kelt a nemzetközi sajtóban, hogy nyár óta bandaháború dúl Dániában, elsősorban a fővárosban, Koppenhágában. A propagandamédia állításait kivételesen jórészt alátámasztja a valóság is, bár a migránsbandák kifejezésük félreértésekre adhat okot, ugyanis nem vademberek balhéznak az utcákon a saria bevezetését követelve. A hír viszont nem alaptalan, mi pedig úgy döntöttünk, az Origo és a Lokál rövid migránsozásán túlmutatva részletesebben bemutatjuk a viharos fél év eseményeit.
A dán bandaháború június óta négy halálos áldozatot követelt és húsz sebesülttel járt. A lakosság sem érezhette biztonságban magát, ugyanis előfordult, hogy az ellenséges bandák véletlenül ártatlan járókelőket lőttek meg, akár egy gellert kapott lövedék miatt, akár pedig mert egyszerűen összetévesztették az illetőt a konkurens banda egy tagjával. A háborúban főleg 18 és 30 év közötti férfiak vettek részt, aki tehát ennyi idős, jobb ha elkerülte a kockázatosabb városrészeket.
Nem Soros György alapította a bandákat
A skandináv országban nagy múltra tekintenek vissza a motorosbandák, amelyeket a dán nyelvben a műfaj kedvelőire nézve cseppet sem hízelgően “rockerbandáknak” neveznek. Az elnevezés nem véletlen, ugyanis a “rocker” az Egyesült Államokban a huszadik század felénél megjelenő – és később az egész világon elterjedő – motorosklubok (MC-k) tagjainak bőrmellényén található felvarróra utal, amely azt jelzi, hogy a motoros a szervezeten belül melyik város vagy régió szakaszához tartozik. Az MC-kben a motoron kívül a legfontosabb szimbólum egyértelműen ez a mellény, amelyen különböző felvarrókon szerepel a régión túl az anyaklub neve, logója, illetve a tag tisztsége.
A Hells Angels kaliforniai szakaszának motorosai (Wikimedia)
A szigorú hierarchikus rendszerben működő bandák a nyolcvanas évek elején gyűrűztek be Dániába. Elsőként természetesen a világszerte hírhedt Hells Angels alapította meg helyi szakaszát az északi országban 1980. december 31-én. Az MC-kről tudni kell, hogy hivatalosan motorrajongók egyesületeként működnek, sokszor rendeznek jótékonysági és egyéb közösségépítő rendezvényeket, viszont a háttérben gyakran végeznek illegális tevékenységet.
Nem volt ez másképp Dániában sem, ahol a helyi Hells Angels irányította a Koppenhága szívében fekvő Christiania szabadváros hasispiacát. A főváros egyik legnépszerűbb turistalátványosságának számító városrész egyik utcáján, a Pusher Streeten ugyanis jórészt szabadon lehet kereskedni kannabisszal, illetve annak származékaival. A segítőkész hasisárusok kedvessége ellenére senkinek ne legyenek illúziói: az anyag áramlását mindig bűnszervezetek biztosítják.
Hasispult a Pusher Streeten (Pinterest)
Régen a Hells Angels és a Bandidos nevű formációk voltak a legerősebbek a fővárosban, a kilencvenes években köztük zajlott a legnagyobb bandaháború, amelynek végét a pontosan húsz éve köttetett békemegegyezés jelentette. Azóta a különböző bandák elszaporodásával az erőviszonyok is jelentősen átrendeződtek. Megjelentek a főleg másod- és harmadgenerációs bevándorlókból álló bandák, amelyek az MC-k struktúrájával és “felségjelzéseivel” működnek, viszont motor már nem feltétlenül szükséges a tagsághoz.
Változó erőviszonyok a Pusher Streeten
Aki látott már hollywoodi filmet motorosklubokról, az tudja, hogy addig biztonságosak az utcák, ameddig a területek szépen el vannak osztva a bandák között, ha viszont valaki erőszakosan akar benyomulni, az olyan láncreakciót indít el, amely totális háborúhoz vezethet.
A dán bandaháború már-már egy saját mozifilmért kiált, annyira tipikus a forgatókönyve: a nagy bandavezér hosszú évek után szabadul a rácsok mögül és új területeket akar szerezni klubjának. A pakisztáni származású, harminc éves Shuaib Khan március végén még szinte ki sem tette a lábát a koppenhágai Vestre börtön kapuján, máris hozzálátott bandájának, a Loyal To Familiának (LTF) az újraszervezéséhez. Gyors terjeszkedésbe kezdtek, új szakaszokat alapítottak az országban, és annak rendje és módja szerint alaposan felbolygatták az erőviszonyokat a Pusher Street körül.
A Pusher Streeten is éveken keresztül stabilan le voltak osztva a helyek, az LTF-nek pedig esélye sem lett volna beszállni a bizniszbe. A hasisárusítás többé-kevésbé békésen, bizonyos játékszabályok betartása mellett zajlott, fegyverek és erőszak nélkül. Egészen 2016 nyarának végéig, amikor egy napi bevétellel hazafelé igyekvő díler egy rutinigazoltatás során fegyvert rántott és rálőtt két rendőrre, illetve egy civilre. Ezt követően Christiania lakói sajátkezűleg rombolták le a hasisbódékat, de a kereskedelem persze visszagyűrűzött a szabadvárosba, az erőegyensúly pedig teljesen felborult. Ezt használta ki a Khan elnöksége alatt tevékenykedő LTF.
Június-július: az első lövések
Az LTF előretöréséből szükségszerűen következett, hogy az ellentétes érdekű bandák valamiféle egységbe szervezik magukat, hogy felvegyék a küzdelmet Khanékkal. Így állt össze három északnyugat-koppenhágai banda, hogy újraalapítsák a Brothas nevű klubot, a bandaháború másik főszereplőjét.
Az első lövések június 12-én dördültek el, augusztus végéig pedig szó szerint napi szinten voltak lövöldözések. Az incidensek főleg a főváros északnyugati részén történtek, ennek megfelelően a koppenhágai rendőrség felállította az első úgynevezett motozási zónát, amely Nørrebro, Brønshøj és Husum városrészeket foglalta magában. A zónában bárkit átvizsgálhatott a rendőrség bűncselekmény gyanúja nélkül is, szúrópróbaszerűen, hogy megakadályozzák a jövőbeli lövöldözéseket és növeljék a közbiztonságot.
A zóna eredetileg augusztus elejéig működött volna, de kénytelenek voltak meghosszabbítani az időtartamot. Azóta volt, hogy egész Koppenhágát magába foglalta a zóna, illetve az északnyugati agglomerációban is felállítottak egyet.
Motozási zónák (szürke) a fővárosban és környékén
Augusztus-szeptember: akcióba lendül a rendőrség
Augusztus közepére már bőven tarthatatlanná vált a helyzet, a lakosság fáklyás tüntetést szervezett, hogy felszólítsák a politikusokat a cselekvésre. A reakciók különbözőek voltak, a liberálisok szerint a hasis legalizálása ellehetetlenítené a feketepiacot, így megoldódna a probléma, a konzervatívok és a szélsőjobb viszont elutasították ezt. Szerintük elég lépést tettek annak ellenére, hogy a probléma láthatóan nem oldódott meg. Az egyetlen dolog, amelyben szélesebb konszenzus született a közvélemény részéről, az volt, hogy a fiatalokkal jobban kéne törődni, hogy ne a bűnözésben találjanak közösségre.
A tüntetés nem volt hiába, másnap akcióba lendült a rendőrség. Kilenc bandatagnál tartottak házkutatást, ahol bár lőfegyvert nem találtak, előkerültek szúrófegyverek, hasis és kokain is. Mobil rendőrállomásokat állítottak fel Nørrebron, Søren Pape Poulsen, a Konzervatív Néppárt igazságügyi minisztere pedig azt nyilatkozta, hogy megvizsgálják a lehetőségeket az LTF betiltására. Ezt szorgalmazta a szélsőjobboldali Dán Néppárt is, viszont a dán alkotmány csak az ideiglenes betiltást teszi lehetővé.
A nagy akciók után sem pihent a fővárosi rendőrség, folyamatosan foglalták le a fegyvereket és meghosszabbították a motozási zónákat. A bandák sem tétlenkedtek sajnos, gázolás történt az ország második legnépesebb városában, Aarhusban, és egy szinte parodisztikusan dán biciklis lövöldözésre is sor került.
A hónap végén a rendőrség óránként több, mint 200 ezer forintnak megfelelő dán koronáért kölcsönzött a hadseregtől egy helikoptert, hogy Nørrebro felett körözzenek vele, nyitott ajtajában egy éles fegyverrel figyelő rendőrrel. A bandakonfliktus kezelése a kormány elsőszámú prioritása lett, a 2018-as költségvetésből gyorsan el is különítettek húszmillió koronát (~840 millió forint) “bandakutatásra”, azaz annak a folyamatnak a pontos feltérképezésére, hogy miért is csatlakoznak emberek a bandákhoz.
A helikopteres megfigyelés nem oldott meg egy csapásra mindent, szeptemberben történt még egy automata fegyveres lövöldözés is, továbbá egy másik, ahol civilruhás rendőrökre lőttek. Eközben a LTF elnöke, Shuaib Khan előzetesbe került, mert egy júliusi motozás során megfenyegetett egy rendőrt.
Október-november: lesújtó adatok, meglepő húzás az ügyészségtől
Október elején ijesztő adatok érkeztek a bandák terjeszkedéséről. Az agresszív toborzás – amely a legrosszabb környékeken sokszor szinte a “csatlakozol vagy meghalsz” választás felkínálását jelenti –, meghozta az erdeményét: annak ellenére, hogy az utóbbi hat évben hatszázzal csökkent a bandatagok száma, csak idén év eleje óta százhuszonöt fő csatlakozott a szervezetekhez.
A hónap végén újabb lövöldözés történt, három bandatagot eltaláltak, akik közül egy meghalt. Ezt követően a rendőrség megkezdte a tagok preventív célból való őrizetbe vételét, illetve az újabb motozási zónák felállítását.
November elején a legfelsőbb ügyészség annak ellenére, hogy az előző éveksorán többször is megállapította, hogy nem járható út a bandák betiltása, mégis nyitott a döntés felé és megkérte a fővárosi rendőrséget, hogy készítsék elő az LTF betiltását célzó pert.
A bandák betiltása azért tűnik rendkívül nehezen összeegyeztethetőnek a dán alkotmánnyal, mert azok hivatalosan egyesületként működnek, az országban pedig nagy hagyománya van ennek a szervezeti formának, és ez nyilván az alkotmányban is megjelenik. Hogy hirtelen miért látta úgy az ügyészség, hogy az alkotmánnyal összeegyeztethető módon el tudnák érni egy banda betiltását, azt nem tudni, viszont az biztos, hogy nem csökkent a nyomás a hatóságokon. November elején egy húszéves bandatagot gyilkoltak meg, majd egy hét múlva Nørrebron egy LTF-es testvérét találták el.
Mecsetben köttetett fegyverszünet
November közepén jött a hír, hogy egy vasárnapon megrendezte az élet a gengszterfilmek klasszikus jelenetének iszlám verzióját, ahol a két rivális semleges területen, Isten házában találkozik, hogy megkössék a fegyverszünetet. Sőt, az LTF és a Brothas között az iszlám hitközösség vezetői mediáltak, az aggódó szülők támogatásával. Tehát amit a hatóságoknak és a komplett kormányzatnak nem sikerült elérnie, azt megoldották az iszlám közösség prominens alakjai.
Az egyhónapos fegyverszünet persze nem egyenlő a békével, de ez így is sokkal nagyobb eredmény, mint amit a világi vezetők rengeteg erőforrás felhasználásával fel tudtak mutatni. Az viszont, hogy az iszlám vallási vezetők oldottak meg egy olyan problémát, amely tökéletesen világi jellegű és ráadásul kihatással van az ország egészének közbiztonságára, nem kevés kérdést vet fel. A dán napilapok hasábjain már vannak, akik párhuzamos társadalomról beszélnek, de ellentétes érvek is megjelennek.
A fegyverszünet ellenére november végén meghosszabbították a motozási zónák érvényességét, majd közel húsz bandatag előzetes letartóztatásba került. December közepén folytatódtak az intézkedések, további hét bandatag került börtönbe.
Ezzel egy időben a dán közmédiának interjút adott az aggódó szülők egyike, amelyben elmondta, hogy ott volt az LTF és a Brothas közti találkozókon, ahol a háború befejezése mellett döntöttek. A nyilatkozó szerint megegyeztek, hogy nem lépnek a másik területére, véget vetnek a lövöldözéseknek és nem keresik az összetűzéseket.
Habár a béke hivatalosan nem lett megerősítve, a két legveszélyeztetettebb városrészt, Nørrebrot és Nordvestet magában foglaló motozási zóna érvényessége múlt csütörtökön járt le és ezúttal nem hosszabbították meg.
(A cikk a Politiken bandaháborús aktája alapján készült.)
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
