Érdekes

Meghalt Stephen Hawking

0

A világ egyik legismertebb tudósa cambridge-i házában halt meg. 76 éves volt.

Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes

A korunk egyik legnagyobb elméjeként, az asztrofizika popsztárjaként is emlegetett tudós 1942. január 8-án született Oxfordban. Már 17 évesen bekerült az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot.

Az egyetemi évek alatt diagnosztizálták nála az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű

gyógyíthatatlan betegséget, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett.

(MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg tolókocsiba kényszerült, a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével tudta már csak megosztani gondolatait másokkal. Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, mégis több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.

Nevét az 1988-ban megjelent,

Az idő rövid története

című, a tudományokban járatlanok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle.

Hawking pedig

valódi világsztár lett:

szerepelt rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. 2010-ben megjelent A nagy terv című könyve azért kavart vitát, mert

azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség Istenre.

Tavaly ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint kétmillióan voltak kíváncsiak.

(MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Stephen Hawking számos kitüntetést kapott, 32 évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, 37 évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzori (tanszékvezetői) posztját, amelyet korábban Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.

Három gyereke született, akik közleményükben azt írták: „Mély szomorúság tölt el minket, hogy szeretett apánk eltávozott az élők sorából. (…)

Nagyszerű tudós és rendkívüli ember volt, akinek munkája és öröksége sokáig élni fog.

(…) Bátorsága és kitartása zsenialitásával és humorérzékével világszerte megihlette az embereket. Egyszer azt mondta, nem lenne valami nagy az univerzum, ha nem lenne olyan emberek otthona, akiket szeretünk”.

Életéről néhány éve film is készült, A mindenség elmélete címmel.

Talán nem csoda, hanem valóságos ígéret az új rák elleni módszer

Valószínűleg sokan kétkedéssel fogadják az olyan rákgyógyítással kapcsolatos híreket, amelyekben az áttörés szó szerepel. Túl sokszor olvastunk ilyesmit, hogy higgyünk bennük, ahogy a nyolcvanas évek végétől a médiában ránkzúduló rákellenes csodaszerek egyikétől sem váltott hirtelen lejtmenetbe a rákstatisztikák, hazánkban különösen szomorúan emelkedő görbéje. Persze sokan ma is hisznek az ilyen-olyan kétséges terápiákban, hiszen az ember önkéntelenül szeretne bízni az orvostudományban. A legutóbbi hír is hasonló bombasztikus jelzőket tartalmazott, bár csupán egerekben gyógyította meg a rákot, igaz a kísérletben szereplő összes állatban, amitől ismét az áltudományos címke rémlett fel, legalábbis az óvatos olvasókban. A kutatás azonban az egyik legnevesebb amerikai egyetemen, a Stanfordon zajlott és a január 31-i közlemény is a tekintélyes amerikai tudományos folyóiratban, a Science Translational Medicine-ban jelent meg. Az eredeti forrás átbogarászása és magyar szakértők megkérdezése után kiderült, lehet, hogy most tényleg valami nagyon fontos dolog történt…

 

A napisajtóban is megjelent hír arról szólt, hogy a kutatók nagyon kis mennyiségű, kétféle immunsejtet stimuláló anyagot fecskendeztek közvetlenül az előrehaladott stádiumú, áttéteket képzett tumorú egerek rákos sejtjeibe. Az injekció után tíz nappal a rák eltűnt, sőt még a távoli áttéteknek sem maradt nyoma. A kísérlet során 90 egérből 87-nél tűnt el a rák, és csak háromnál tért vissza, de az ismételt injekciók hatására azok is visszaszorultak.

A híradások arra is kitértek, hogy a gyors és viszonylag olcsó, az egész testre kiható immunkezeléseknél gyakori mellékhatásokat is nélkülöző kezelés többféle rák esetében is alkalmazható, sőt a kutatók már el is kezdték a klinikai teszteléseket tizenöt, korai nyirokrákos betegen.

Ha az eredmények az embereken is ugyanolyan meggyőzők lesznek, mint az egereken voltak, az kétséget kizáróan új fejezetet nyithat a rákgyógyászatban. Ezt a reményt a kutatást irányító Ronald Levy személye is erősítheti, aki a rák ellen az immunrendszer hadba állítását célzó irányzat egyik vezéralakja. Az ő bizakodására jellemző, hogy szerinte a módszer bármilyen daganattípus ellen hatásos lehet.

Az immunrendszert persze már régen igyekeztek bevetni a rosszindulatú sejtburjánzások ellen, melyek testünkben minden pillanatban elképzelhetetlenül nagy számban keletkeznek, majd az immunsejtek támadása következtében el is pusztulnak. Ez történik az egészséges szervezetben, hiszen a keletkező ráksejteket a szervezet ugyanolyan idegen, betolakodónak tekinti, mint a kórokozó baktériumokat, vírusokat és az immunsejtek hadserege a kialakuló veszélyt azonnal kiiktatja, a tumorkezdeményeket csírájában elfojtja, elpusztítja. Csakhogy a rákos betegek örökítő anyagában egy olyan genetikai mutáció lép fel, mely megváltozott szerkezetű fehérjéket termel és ezek révén a ráksejtek kicselezik az immunrendszert.

Azok a kutatók, akik már hosszú évtizedek óta a szervezet természetes védekező mechanizmusát próbálják hadba állítani a daganatok ellen, a ráksejtek „cselét” próbálják feltörni, mellyel elaltatják az immunsejtek éberségét. A Levy laboratóriumában dolgozó Idit Sagiv-Barfinak és munkatársainak talán most sikerült.

Kísérletükben először testük mindkét oldalán nyirokráksejteket injekcióztak egerekbe, s a kialakult, áttéteket képzett tumorokat kezelték úgy, hogy csak az egyik oldalon lévő tumorba fecskendeztek az immunerősítő anyag keverékét. Míg a kontrollcsoportba tartozó egerek annak rendje és módja szerint hamarosan elpusztultak, addig a kezelést kapott egerekben mindkét oldali tumorok felszívódtak, vagyis az immunhatás nemcsak lokálisan működött, hanem az immunsejtek a szervezet másik részébe is eljutottak és kifejtették hatásukat, ami különösen ígéretes eredmény. A háromhónapos megfigyelési időszak alatt csupán három egérnél tértek vissza az ellenoldali tumorok, ám a megismételt kezelésre ezek is felszívódtak. Száz százalékos siker!

A kutatók ezután másfajta ráktípusokkal, emlőrák, vastagbélrák és melanóma sejtekkel próbálkoztak. Az utóbbi két fajta ráknál 90 százalékos volt a gyógyulási arány, míg az emlőráknál sikerült jelentősen meghosszabbítani a túlélést és csökkenteni a kialakuló tüdőáttétek számát. Egy veleszületetten emlőrákra hajlamos génmódosított egértípust is teszteltek, melyben egy idő után biztosan kialakul a rák. A kezelt állatok csaknem háromnegyede még 25 hét után is életben volt és többségükben 80 nap után sem észleltek áttéteket.

A kutatók igazolták, hogy a kezelés során egész testre kiterjedő és tartós immunválasz alakult ki, mely fajlagos volt a kezelt daganattípusra. Ez azt jelenti, hogy ha a kikezelt egeret újraoltották az illető daganattípussal, az immunrendszer emlékezett rá és a tumor később sem indult növekedésnek.

A csodás hatású koktél, mely felturbózta az immunrendszert, az egyes ráktípusoknál egy-egy DNS-töredéket és egy immunsejtre jellemző felületi fehérjét tartalmazott. A hatásmechanizmus bonyolult, itt csak annyit érdemes megjegyezni, hogy a milliomod grammnyi mennyiségben a tumorba fecskendezett anyag felélesztette Csipkerózsika álmából a támadó immunsejtek hadseregét, melyek a szervezet minden apró zugába elhatolva elpusztították az illető ráktípus minden sejtjét. Ez azért fontos, mert sem a legpontosabb képalkotó eljárás, sem a legpontosabb sebész kése nem tudja felismerni, illetőleg eltávolítani az összes ráksejtet, akár pár milliméternél kisebb, de más sokmillió sejtből álló tumorkezdeményt, míg az immunsejtek akár egyetlen ráksejttel is végezni tudnak. Az immunrendszer számára tehát nincs hozzáférhetetlen hely a szervezetben.

Kérdésemre Falus András akadémikus, immunológus is megerősítette, hogy a gátlás gátlásán alapuló próbálkozás nagyon ígéretes és ha sikerül megoldani, hogy a kényes egyensúly emberben is megmaradjon és a túlstimulálás ne vezessen gyulladáshoz, vagy autoimmunitás kialakulásához, akkor a rákgyógyászat teljesen új fejezet nyílhatna meg az orvoslásban.

Palugyai István

Morawiecki fogadta a budapesti ünnepségekre induló lengyeleket

0

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden hivatalában fogadta a március 15-i budapesti ünnepségekre induló lengyelek képviselőit, akiknek azokról az eszmékről beszélt, amelyeket Lengyelország és Magyarország együtt képvisel Európában.

A Gazeta Polska című lengyel konzervatív napilap körül szerveződő polgári körök tagjai idén immár hatodik alkalommal vesznek részt a március 15-i ünnepségeken a Civil Összefogás Fórum (CÖF) meghívására.

A lengyel kormányfői hivatal honlapján elérhető videofelvétel szerint Morawiecki a találkozón megköszönte a Budapestre készülő lengyelek szolidaritását „a magyar testvérnemzettel”, azt, hogy tevékenységüknek köszönhetően „virágoznak a két társadalom közötti informális kapcsolatok”.

A lengyelek és a magyarok együtt próbálják „átalakítani Európát a valódi szabadság, szolidaritás, igazságosság szellemében” – fogalmazott Morawiecki, aki úgy vélte, hogy ez a jelenlegi körülmények között nem mindig könnyű, így „érdemes együtt tartani”.

 

Milyen Donald Trump az ágyban?

0

Hajlandó visszafizetni azt a 130 ezer dollárt, melyet a hallgatásért kapott Stormy Daniels. A pornósztár állítólag 2006 után került szorosabb kapcsolatba Donald Trumppal. Akkoriban várta Trump neje, Melania közös gyermeküket, Baront. A First Lady állítólag nagyon megsértődött.

Igazában azonban maga Trump lett dühös, amikor a Stormy Daniels művésznévre hallgató pornósztár, akit valójában Stephanie Cliffordnak hívnak, egy pletykalapban kitálalt kapcsolatukról. Nem fogta magát különösen vissza, amikor Trump szexuális aktivitását ecsetelte. Meglehetősen egyértelműen utalt rá, hogy az USA elnöke ezen a téren távolról sem oly sikeres, mint amilyennek mondja magát.

2016-ban Trumpnak eszébe jutott: mi lesz, ha a pornósztár újra megkeresi a sajtót? Vajon a választópolgárok hogy fogadnának egy ilyen leleplező vallomást? Megbízta ügyvédjét, hogy intézze el az ügyet. Az ügyvéd alá is íratott egy szerződést a pornósztárral. Eszerint a nő 130 ezer dollárt kap azért, hogy hallgasson. Ha mégiscsak beszélni kezd, akkor egymillió dollárt köteles fizetni.

Ezt a 130 ezer dollárt akarja most visszaadni a pornósztár. Ugyanis egy tucat érdeklődő jelezte: hajlandó akár kifizetni egymillió dollárt is, csak mondjon valamit Trumpról. A macsó szerepet játszó Trump nincsen könnyű helyzetben: sem családja sem a közvélemény nem fogadna szívesen egy őszinte leleplező vallomást. A kritikus sajtó azonban hajlandó lenni nagy pénzt megadni azért, hogy a pornósztár részletesen ecsetelje: milyen is Donald Trump az ágyban.

Nincs elég nő a digitális szektorban

0

Közzétette a Nők a digitális korban című tanulmányát az Európai Bizottság, amely az infokommunikációs szektorban elemzi a nők helyzetét. Ebből az derül ki, hogy négyszer annyi férfi folytat ilyen irányú felsőfokú tanulmányokat, és a digitális világban dolgozó munkavállalóknak csak az ötöde nő, ráadásul a számarányuk egy kicsit még csökkent is az elmúlt években, így szélesedett a két nem közötti szakadék.

Hiába van egyre nagyobb igény az infokommunikációs szakemberekre a munkaerőpiacon, nem lett ezzel párhuzamosan több nő a szektorban. Minden 1000 nőből, aki felsőfokú tanulmányokat folytat, csak 24-en tanulnak ilyesmit, és mindössze hatan végeznek végül a szektorral kapcsolatos munkát. A férfiaknál az ilyen területen végzett hallgatók fele el is helyezkedik a szektorban.

Az is jellemző, hogy a nők közt több a pályaelhagyó. Ez különösen a 30-44 éves korosztályban jellemző, és összefüggésben lehet a gyerekvállalással. A nőknek ez a kihullása a digitális világból

mérhetően negatív hatással van Európa gazdasági teljesítményre a tanulmány szerint.

A munkakörülmények vizsgálatából arra a következtetésre jutottak, hogy a nők mindennek ellenére jobban motiváltak arra, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák a digitális szektorban. Viszont úgy érzik, hogy kollégáik kevésbé nyitottak az ötleteikre, és gyakrabban szembesülnek diszkriminációval is.

Ha az EU-s polgárok alapvető digitális műveltségét vesszük, az 55 év alatti korosztály esetében nincs különbség a férfiak és a nők között. Ha azonban az ennél komplexebb technológiai tudást vizsgálták, a 24 év alatti korosztály esetében a nők még felül is múlták a férfiakat, a többi korosztályban viszont a másik irányba nyílt meg a nemek közti szakadék. Ráadásul hiába van hasonló infokommunikációs alapképessége a férfiaknak és a nőknek, a nők gyakrabban kérdőjelezik meg a saját képességeiket.

A jelentős tudáskülönbségek akkor mutatkoznak meg, ha programozásra kerül a sor: 15 százalékkal kevesebb fiatal nő tanul ilyesmit, mint férfi, és nagyon kevesen helyezkednek el később ilyen állásban.

Ha a női techvállalkozókat nézzük, ott is jelentős a különbség: a szektorban található startupok alig 15 százalékának van női alapítója, és ebben Európa a világ többi részéhez képest is jelentős lemaradásban van. Igaz, jelentős különbségek mutatkoznak az egyes tagországok között. Viszont hiába van kevesebb női techstartup, azok nagyobb arányban nyújtanak jobb teljesítményt, mint azok, amelyeket csak férfiak alapítottak.

2016-ban az egész világon mindössze a startupok 5 százaléka rendelkezett 100 százalékban női alapítókkal. Ráadásul egyfajta befektetői bizalmatlanság is megfigyelhető ezekkel a cégekkel szemben.

Nem csak a karrierválasztásban, hanem a technológiához való hozzáállásban is különbség figyelhető meg a férfiak és a nők között: a nők negatívabban gondolkodnak a technológia társadalmi hatásairól. Ehhez hozzájárulhat, hogy kevésbé vannak képben a legújabb fejlesztésekkel.

A tanulmány szerint a nőknek összességében a sokszor nem tudatos előítéletekkel, a munka és a magánélet összeegyeztetésének problémájával, a szerepmodellek hiányával és a kevésbé fejlett kapcsolatrendszerből adódó hátrányokkal is meg kell küzdeniük a szektorban. Pedig sok kutatás arra jutott, hogy minél változatosabb szakemberekből álló csapatok dolgoznak egy adott problémán, annál nagyobb az innovációs potenciál.

A nők infokommunikációs szerepének növelésére a tanulmány többek között a tanulmányi programokat, a mentorálást, a célzott támogatásokat, az alkalmazás feltételeinek átláthatóbbá tételét a cégeknél, illetve a kvótákat tartja megfelelő eszköznek.

Nigériai származású szenátor a migránskérdés szakértője

0

Gratulálok Matteo Salvininek, aki Olaszország első pártjává tette a Ligát – írta a Facebookon Tony Iwobi. Aki egyben bejelentette: ő az első afrikai, aki bejutott a szenátusba Itáliában! A Liga migráns ellenes választási kampányával érte el sikerét. Tony Iwobi a Liga bevándorlási felelőse. Érdekes karrier, de hogy is kezdődött?

Tony Iwobi 1976-ban telepedett le Olaszországban. Nigériából érkezett és kezdetben informatikusként dolgozott. Saját céget is alapított. Aztán jött a politika. 1993-ban lépett be a Ligába, amely akkoriban egyáltalán nem foglalkozott a bevándorlással. A fő követelése az volt, hogy Olaszország legyen szövetségi állam! Vagyis a gazdag északi tartományoknak ne kelljen pénzelniük a szegény Dél felzárkózását. „Nigéria 36 szövetségi államból áll. Ha ez a modell működik Afrikában, kor miért ne működhetne Olaszországban is?!”- tette fel a kérdést a bevándorolt informatikus. Aki szorgosan lépkedett előre a ranglétrán. Végül a csúcsra jutott: ő lett pártjának a migráns felelőse abban az időszakban amikor a bevándorlás Itália első számú problémája lett. Hogy indokolja ő meg pártjának migráns ellenes politikáját? „Az illegális bevándorlás felerősíti a rasszizmust! A bevándorlók csak azt érzékelik, hogy milyen jogaik vannak Itáliában és gyakran megfeledkeznek arról, hogy kötelezettségeik is vannak!”- hangsúlyozza Itália újdonsült fekete szenátora.

Olaszország politikai elitjét egyébként felbolygatta a legutóbbi választás: nincs új többség. A Liga lett a jobboldal vezető pártja miután Berlusconi Forza Italia mozgalma leszerepelt. De ez a pártszövetség sem szerzett többséget. Az Öt Csillag Mozgalom egyedül több szavazatot szerzett mint a baloldal és majdnem annyit mint a jobboldali pártszövetség. Már folynak a tárgyalások Rómában, ahol régi jó szokás szerint mindenki mindenkivel megpróbál szövetkezni a hatalom megszerzése érdekében. Furcsa módon a vesztes baloldal lehet a mérleg nyelve. Kérdés, hogy a jobboldali pártszövetséggel alkot-e koalíciót, ahogy azt a távozó elnök Matteo Renzi javasolja vagy pedig az Öt Csillaggal, ahogy a párt másik része akarja. A Liga mindenesetre közölte: nem lép koalícióra a másik nyertessel, az Öt Csillag Mozgalommal!

A migráns kérdés mindenképp az előtérben áll, így Itália politikai életében minden bizonnyal nagy szerep jut az első fekete szenátornak, aki a migráns invázió ellen tiltakozó Liga képviseletében jutott be a szenátusba Rómában.

A washingtoni holokauszt múzeum visszavonta kitüntetését Aung Szan Szú Kjitől

0

Az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma visszavonta Aung Szan Szú Kjitől az évekkel ezelőtt neki ítélt kitüntetést, amiért Mianmar de facto vezetőjeként elmulasztotta, hogy „morális tekintélyével” élve megakadályozza a hadseregnek a muszlim rohingja kisebbség ellen indított „brutális hadjáratát”, és elutasította annak elítélését is.

A politikust, aki 15 évet töltött házi őrizetben a burmai katonai rezsim bírálatáért, hosszú éveken keresztül a dél-afrikai Nelson Mandelához hasonlították. 1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, az indoklás szerint „a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelméért”. 2015-ben az általa 1988-ban alapított párt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a választásokon, és Aung Szan Szú Kji formálisan államtanácsos lett, ténylegesen pedig Mianmar legbefolyásosabb politikusa.

Nemzetközi elismertsége azonban semmivé foszlott a mianmari rohingja kisebbség 2016-ban kezdődött módszeres elüldözése nyomán. Az etnikai tisztogatást ugyan a hadsereg követte el, ám Aung Szan Szú Kji még a szavát sem emelte fel, sőt, a rohingja kifejezést soha ki sem ejtette a száján. Emiatt sokan bírálták, a brutalitás védelmezőjének nevezve őt.

Bugár a belpolitikai válság ellenére a Maldív-szigetekre utazott pihenni

0

A nagymácsédi kettős gyilkosság után koalíciós válság alakult ki, a Híd Robert Kaliňák belügyminiszter távozását követeli a koalíciós partner Smertől. Amíg azonban ez megtörténik, Bugár Béla, a Híd elnöke távozott Szlovákiából.

A Plus Jeden Deň a bécsi reptéren kapta lencsevégre Bugárt a feleségével, amint épp egy egzotikus nyaralásra indulnak a Maldív-szigetekre.

Bugár a saját szavai szerint már régóta tervezi ezt a nyaralást, ami egy meglepetés a feleségének a 35. házassági évfordulójukra.

A Híd elnöke azt állítja, hogy most a Smeré a következő lépés, nincs rá ok, hogy elhalassza a nyaralást: „A járási struktúrák egész héten tárgyalni fognak a kialakult helyzetről, aztán megtarthatjuk az országos tanácsot.“

A koalícióból való kilépésről csak az országos tanács dönthet, ez nem csak a párt vezetésén múlik – mondta.

A Híd-Most, amely a Robert Fico vezette kormánykoalíció tagja március 14-ig adott határidőt a kormányfőnek, hogy menessze Kalinak belügyminisztert. Ellenkező esetben a Híd kilép a koalícióból.

Minden héten az utcán tüntet a nép ellenségeként kivégzett férfi fia

0

Hétfőn volt a 65. évfordulója Sztálin halálának, de sokan vannak, akik nem felejtenek. Egy moszkvai férfi, akinek apját 80 éve végeztette ki Sztálin, minden szerdán az utcán tüntet azért, hogy létrehozzanak egy emlékhelyet az áldozatoknak.

 

Alekszej Neszterenko Sztálin halálának 65. évfordulója kapcsán mondta el a történetét a RedioFreeEurope-nak. Bevallotta, hogy neki is sokáig tartott rájönni, hogy Sztálin egy véres kezű zsarnok volt, és nem az az idol, akire az egész szovjet blokknak fel kellett néznie. A 79 éves férfi évek óta minden szerdán kiáll egy táblával a Nikolszkaja utca 23. elé, ahol apját 1938. szeptember 12-én kivégezték.

Neszterenko csak Sztálin halála után, 1954-ben tudta meg, hogy apja „a nép ellensége” volt, és ezért ítélték el és börtönözték be. „Csak most kezdtem el megérteni azokat a szörnyűségeket, amiken anyám keresztülmehetett” – mondja Neszterenko. Mikor az apját 1937-ben letartóztatták, minden rokonuk eltűnt, sokan a nevüket is megváltoztatták, hogy ne kelljen osztozniuk a következményekben. Apja több hónapnyi kínzás után sem vallott be semmit, ezért 1938-ban kivégezték, és a felesége egyedül maradt három kisgyerekkel.

A család viszont nem tudta, hogy az apa már nem él:

eredetileg ugyanis 10 év börtönre ítélték azzal a kitétellel, hogy levelet sem válthat a külvilággal. Mikor ez 1947-ben letelt, a felesége megpróbálta felvenni vele a kapcsolatot abban a hitben, hogy még él.

Neszterenkót a 2000-es években kezdte igazán foglalkoztatni apja sorsa: felkutatta a hozzáférhető dokumentumokat a Nikolszkaja utca 23-ról, amely akkoriban katonai bíróságként üzemelt. 2007-ben egy nagy könyvet nyomtak a kezébe, amelyben 4000 ezer áldozat neve szerepelt, akiket az épületben végeztek ki. Az apja neve is köztük volt a nép ellenségeként említve. Halálos ítéletét maga Sztálin írta alá.

Az idős férfi megtudta, hogy az orosz Memorial nevű emberi jogi szervezet múzeumot akar nyitni az épületben. Arszenij Roginszkij, a szervezet tavaly elhunyt vezetője viszont felvilágosította, hogy sajnos erre nemigen kerül sor még az ő életükben.  Neszterenko nem nyugodott bele ebbe: 2010-ben barátai és családja segítségével filmet készített a Nikolszkaja utca 23-ról, amelyben 2016 óta gyógyszertár üzemel, és elkezdték a felújítását. Neszterenko elhatározta, hogy ameddig csak az ereje engedi, minden szerdán az épület előtt fog tüntetni. Azt szeretné elérni, hogy a kivégzések 80. évfordulójára táblákat helyezzenek ki, amelyek megemlékeznek az áldozatokról. Neszterenko azonban maga sem nagyon bízik abban, hogy vállalkozása sikerrel jár: a hatóságoknak benyújtott kérelmét

olyan emberek fogják elbírálni, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy nem léteztek a sztálini kivégzőlisták

– mondja.

(MTI/EPA/Zurab Kurcikidze)

Az idős férfi szerint az orosz társadalom soha nem fog tudni továbblépni, anélkül, hogy elfogadná és feldolgozná ezeket a tragédiákat, hiába telt már el 65 év Sztálin halála óta. Szerinte „a nép ellenségei” ma is élő gyermekeinek küzdenie kellene ezért, még akkor is, ha maguk az orosz emberek is sokszor elutasítóak. Neszterenkót magányos tüntetésein néha megszólítják a járókelők, és a nagy részük nem támogatja az ügyét. A legtöbben azt gondolják, hogy el kellene már felejteni ezeket a dolgokat, de olyan is van, aki rákiabál, hogy nem végeztek ki eleget a fajtájukból – mondja.

Sztálin megítélése 65 évvel halála után is problémás Oroszországban: habár kultuszának lebontására voltak kísérletek, és elítélték az általa elkövetett bűnöket, korántsem a Nyugaton kialakult diktátorkép a meghatározó. Tömeggyilkos helyett inkább egy erős kezű vezetőként tekintenek rá, akinek a második világháborús diadal is köszönhető. Ebbe a vonalba illeszkedik az az értelmezés is, amelyet Vlagyimir Putyin támogat, és ami miatt az utóbbi években megkezdődött egyfajta rehabilitációja is Sztálinnak.

Egyes felmérések szerint az orosz társadalomnak majdnem a felében pozitív kép él a diktátorról, akinek a sírjára hétfőn is több százan vittek virágot Moszkvában.

Felújítják Jelačić bán szülőházát Péterváradon

0

Pillanatnyilag csak egy emléktábla jelzi, hogy ebben a házban született Jelačić bán. A táblán a következő felirat áll: „1801. október 16-án ebben a házban született gróf Josip Jelačić, híres horvát bán”.

A költségvetési tartalékokból 12 millió dinárt különítettek el Josip Jelačić bán az Újvidékhez tartozó Péterváradon található szülőházának felújítására.

A felújítási költségekből vásárolják meg az épület egy részét a jelenlegi tulajdonostól. Éppen az épület ingatlanjogi státusza az egyik fő probléma, ami gátolta a kulturális és történelmi épület felújítási projektjének a megvalósítását. Az objektumot, amelyben 1801-ben született Josip Jelačić, a második világháború után államosították és jelenleg több tulajdonosa van.

Pillanatnyilag csak egy emléktábla jelzi, hogy ebben a házban született Jelačić bán. A táblán a következő felirat áll: „1801. október 16-án ebben a házban született gróf Josip Jelačić, híres horvát bán”.

A horvát nemzeti kisebbség képviselői évek óta kérik, hogy találjanak megoldást ennek a történelmi emléknek a rendbetételére, az épület egy részét pedig írják rá a Horvát Nemzeti Tanácsra. Ez azonban sokáig csak papírra vetett üres szó volt mindaddig, amíg Aleksandar Vučić szerb államfő nem látogatott el Zágrábba, ahol tárgyalást folytatott a horvát kisebbség helyzetéről Szerbiában, és ígéretet tett az épület státuszának rendezésére.

(Vajdaság Ma)

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!