Érdekes

Nézőrekord várható: pornósztár vall Trump szex-szokásairól

0

A tekintélyes CBS televízió 60 perc című műsorának vasárnap este sztárvendége lesz: Stormy Daniels, aki a saját állítása szerint egy évig Trump szeretője volt. A viszony pontosan akkor kezdődött amikor a későbbi First Lady, a szlovén modell, Melania életet adott Trump legkisebb fiának, Baronnak.

Akkoriban Trump még csak egy ambiciózus és dúsgazdag ingatlan vállalkozó volt, aki falta a nőket. Ám 2016-ban az elnökválasztási kampány idején kiderült: kínosan befolyásolná a nyerési esélyeket, ha ezek a nők meg is szólalnának. Trump ügyvédje 130 ezer dollárt adott Stormy Danielsnek, hogy hallgasson. Karen McDougall Playboy-modell, aki az év playmate-je is volt, 150 ezret kapott ugyanezért. Mindketten a bírósághoz fordultak: visszafizetik a pénzt, de szabadulni akarnak a hallgatási kötelezettségtől.

A CBS televízió nem várta meg a bírósági döntést.

Legnézettebb politikai műsorában lépteti fel a pornódivát vasárnap este.

Kicsoda Stormy Daniels? 1979-ben Baton Rouge-ban született Stephanie Gregory Clifford néven. Már 17 évesen sztriptíztáncosnő lett, 21 éves korában már pornófilmezett. 25 éves korában elnyerte a pornó Oscar-díját. Később a kamera mögé állt és sikeres pornófilm-rendező lett.

Politikai tapasztalata is van: egy helyi választáson Louisiana államban elindították egy szélsőjobboldali ókonzervatív rasszista jelölt ellen. A pornósztár sikeresen provokálta vetélytársát mondván, hogy bort iszik, de vizet prédikál: szívesen látogatja a nyilvános házakat. Miután felgyújtották a kampánymenedzsere autóját, Stormy Daniels kiszállt a politikai küzdelemből. Vetélytársát megválasztották, de nem érte el igazi célját: a kormányzóválasztáson megbukott. Akkor ugyanis a sajtó előhozta újra a pornódíva sztoriját arról a politikusról, aki állandóan az erkölcsről papol miközben prostituáltak karjaiban piheni ki a közélet fáradalmait.

Stormy Daniels tehát profi nemcsak a pornóban, de a politikában is bőségesen vannak tapasztalatai.

Ezeket osztja meg a nézőkkel vasárnap este. Hét éve már nyilatkozott arról, hogy Donald Trump milyen az ágyban. A macsó szerepet szívesen alakító elnök csak gyenge osztályzatot kapott az igen tapasztalt pornósztártól. További részletek vasárnap este a CBS 60 perc című műsorában, ahol nézőrekord várható.

“A zsidók önként mentek be a gettóba Lengyelországban”

0

Izraelben nagy felháborodást keltett, hogy a lengyel miniszterelnök édesapja a zsidókat is részben felelősnek tartja a holokausztért. A lengyel kormány elhatárolódott a
nyilatkozatoktól.

Kornel Morawiecki, aki korábban maga is szenátor volt, úgy nyilatkozott a zsidók gettóba zárásáról:

„oda nem kényszerből, hanem önként mentek”.

Szerinte a zsidók így akartak elkülönülni a „piszkos lengyelektől”, mert önmagukat a kiválasztott nép tagjainak nevezték. Bartosz Cichoki külügyminiszter-helyettes ma kijelentette, hogy Kornel kijelentései nem tükrözik a lengyel kormány álláspontját.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök korábban Münchenben arról beszélt, hogy a zsidók kiirtásáért nemcsak a náci Németország a felelős, hanem voltak olyan lengyelek, oroszok vagy épp zsidók, akik hozzájárultak a holokauszthoz. Erre válaszul Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette:

a lengyel kormányfő nem ismeri a történelmet!

Arra azonban már nem volt hajlandó, hogy visszahívja Izrael varsói nagykövetét. Netanjahu amikor tavaly Budapesten járt, akkor találkozott a visegrádi államok vezetőivel. A kelet-közép-európai országok kormányfői megígérték neki, hogy szembeszállnak mindenfajta antiszemitizmussal. Ehhez képest Magyarországon virágzik a Stop Soros-kampány, Lengyelországban pedig olyan törvényt hoztak, mely hároméves börtönnel bünteti, ha valaki lengyel haláltáborokról beszél vagy ír.

Halálos áldozatokkal járó robbanás egy csehországi vegyi üzemben

0

A Prágától északra fekvő Kralupy nad Vltavou-ban felrobbant egy vegyi üzem. A cseh média hat halálos áldozatról számolt be, négyen pedig súlyosan megsebesültek a robbanásban.

A robbanás valamikor tíz óra környékén következett be, amelynek kiváltó oka egyelőre ismeretlen. A hatóságok szerint tűz nem ütött ki a helyszínen, így elkerülték a nagyobb katasztrófát és a környezet sem károsodott súlyosan. Az Idnes.cz úgy értesült, hogy a robbanás a Synthos nevű vegyipari vállalat egyik üzemében történt, amely elsősorban emulziós kaucsuk és polisztirolhab előállításával foglalkozott.  Ez nem az első ilyen eset volt: 2015 októberében hasonló baleset történt, akkor két ember vesztette életét a robbanásban.

Tanár és fegyver – ez itt az amerikai kérdés

0

Még mindig nem csillapodnak a kedélyek az Egyesült Államokban a tanárok felfegyverzésével kapcsolatban, mivel az amerikai elnök szerint így lehet gátat szabni a floridai Parklandhoz hasonló ámokfutásnak. Most maguk az amerikai tanárok mondták el erről a véleményüket. 

Ebben az évben Donald Trump egyik legnagyobb vitát kavaró kijelentése az volt, amikor azt mondta: úgy lehet megakadályozni a február 14-i parklandi iskolai lövöldözéshez hasonló ámokfutásokat, ha felfegyverezzük a tanárokat. Az ötlet támogatói szerint így az áldozatok számát jelentősen lecsökkentenék, mivel a tanárok a náluk lévő kézifegyverekkel „időben ártalmatlanítanák” a támadót/támadókat. Ellenzők szerint viszont ezentúl már nemcsak a lövöldöző diákoktól, hanem tanároktól is tartani kellene.

Ez a kérdés azóta jelentősen megosztja az amerikai társadalmat. A Gallup Intézet pár nappal ezelőtt végzett egy közvélemény-kutatást, amelynek eredményét most hozták nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy a megkérdezett 500 tanár

„73 százaléka elutasítja a felfegyverzést” 

További 58 százalékuk szerint, ha a kormány elkezdene fegyvereket osztogatni a tanároknak, akkor azzal az iskola egy sokkal veszélyesebb hellyé válna. Azt a véleményt, miszerint egy speciális képzésen és megfelelő fegyverrel felszerelt tanár képes lenne csökkenteni áldozatok számát, a kutatásban részt vevők nem tartották hatékony módszernek. Legalább ilyen elutasítottsága van annak, hogy az oktatók egy különleges kiképzést kapjanak: a megkérdezettek 82 százaléka nem venne részt ilyen felkészítő tanfolyamokon.

A közvélemény-kutatással egy időben szigorították a fegyvertartást Floridában. Többek közt 18-ról 21 évre emelték a fegyvervásárlás alsó korhatárát, és kiterjesztették a hatóságok fegyverelkobzási jogkörét. Ugyanez törvény egyébként lehetővé teszi, hogy egyes tanárok és alkalmazottak fegyvert viselhessenek az oktatási intézményekben. Az egyik legerősebb amerikai lobbiszervezet, a Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) pert indított, mivel szerintük az új szabályozás „hátrányos helyzetbe hozza a fiatal férfiakat és nőket”.

Inkább izraeli börtönben, mint Ruandában

0

Ha évente 50-100 ezer migráns érkezne Afrikából Izraelbe, akkor nem tudnánk fenntartani az ország demokratikus rendszerét és megőrizni zsidó jellegét – hangsúlyozta Netanjahu miniszterelnök, aki a Negev konferencián beszélt Dimonaban.

Netanjahu szorgalmazta azt a 200 kilométeres kerítést Izrael és Egyiptom határán, mely megakadályozza a migránsok tömeges beáramlását Izraelbe. A belügyminisztérium közlése szerint valamivel több mint 34 ezer illegális bevándorló érkezett Izraelbe a kerítés megépítése előtt. Nekik a törvény szerint április elsejétől el kell hagyniuk Izraelt vagy börtönbe kerülhetnek.

Ezt a törvényt bírálja az ellenzék és a polgárjogi szervezetek mondván, hogy a migránsok olyan államokból érkeztek, ahova nem mehetnek vissza az életük kockáztatása nélkül /Szudán, Eritrea stb./ Erre az izraeli kormány azt találta ki, hogy megállapodott Ruandával: fogadják ők be az afrikai migránsokat. Egy csoport meg is érkezett a közép-afrikai államba, ahol nem várták őket paradicsomi állapotok. Azt írták Ruandából az Izraelben maradt társaiknak: inkább menjetek börtönbe Izraelben, mintsem hogy ide gyertek Ruandába.

Trump-ellenes regényt írt Sean Penn

0

Többek között azt írja: ennek a nemzetnek egy bérgyilkosra van szüksége.

Azt már régóta lehetett tudni, hogy a kétszeres Oscar-díjas színész nem szereti Donald Trumpot, és ez egyértelműen kiderül a mostani regényéből is. A Guardian szerint olyanokat ír benne, mint hogy a Landlord (háziúr) nevű elnököt

csodálatos és dühös amerikaiak választották meg elnöknek, meg az oroszok is.

Az is szerepel a könyvben, hogy nem jogilag kell eltávolítani az elnököt, hanem bérgyilkosra van szükség.

Ez Sean Penn első regénye. Korábban kiadott egy audiokönyvet, először még álnéven, a mostani regény ennek a kibővített változata. A főszereplő egy bérgyilkos, aki egy titokzatos kormányszerv megbízásából végez különféle munkákat.

A regényt elolvasta a világhírű író, Salman Rushdie, és elismerően nyilatkozott róla. Sean Penn áprilisban Európában is reklámozza majd a könyvét.

Változatlanul Bécs a legélhetőbb város

Tavaly után ismét Bécset találták a legélhetőbb városnak külföldiek. Budapest a 76. helyen szerénykedik.

A Lázár János thriller-hangulatú (ellen-)propaganda célú videójával a hírekbe bekerült Bécs lett idén is a legélhetőbb város a világon. A Mercer nevű nemzetközi üzleti tanácsadó cég az ott élő külföldiek körében végzett megkérdezés alapján állítja fel évente a rangsort, idén a huszadikat.

Harminckilenc szempontot vesznek figyelembe, mint például oktatás, egészségügy, az ország politikai és társadalmi környezete, közbiztonság, közszolgáltatások minősége. Több mint 450 város van a kérdőíveken.

A legélhetőbb és a legrosszabb városok.
Forrás: mercer.com

Bécs az utóbbi években rendre az első helyen állt, 2018-ban is így lett.

Zürich követi, utána Új-Zéland fővárosa, Auckland, majd München jön. Az első tízben további olyan városok (Frankfurt, Düsseldorf) vannak, amelyek a migránsellenes propaganda szerint bevándorlóországban vannak. Amszterdam és Berlin a 12. illetve 13., Stockholm a 23. helyen van. Az első amerikai város a listán San Francisco, amely a 30. lett. Párizs a 39., a Deutsch Tamás-féle „beszámolóban” látható Brüsszel a 27.

Magyarország a 76. helyen áll, a térségből Prága a 69., Ljubljana a 75. lett. Pozsonyt és Varsót (80., 82.) sikerült megelőznünk a visegrádiak csoportjában.

Ki, mennyire bízik Putyinban?

0

Már csak egyet kell aludnunk ahhoz, hogy megtudjuk, újrázhat-e Vlagyimir Putyin orosz elnök, a vasárnapi oroszországi választások főszereplője. Ő a világ vezetőinek azon csoportjának oszlopos tagja, akikben a bizalom globálisan gyenge. Ám a magyarok körében ez csak részben igaz.

 

Vlagyimir Putyint már azelőtt is gyanakvó szemmel figyelték világszerte, hogy az elmúlt időszakban több komoly ügyben is több mint valószínű a szerepe. A legutóbbi legismertebb – és legnagyobb vihart kiváltó ügy – az Angliában élő orosz kettős ügynök, Szergej Szkripal és lánya ellen végrehajtott merénylet volt, amelynek elrendeléséért London szerint Putyin a felelős. Azóta egy másik gyilkosság is kiderült, a 2010-ben politikai menedékjogot kapott orosz üzletembert, Nyikoláj Gluskovot megfojtották, amelynek nyomán – mint most szombaton nyilvánosságra került – a brit rendőrség az orosz kivándorlók közül többeket személyesen is elkezdtek felkeresni, ellenőrizendő biztonságukat.

Ám ezen – minimum kétes hátterű – elhalálozások előtt is nagyfokú volt a bizalmatlanság az orosz elnök iránt. A legutóbbi erre irányuló felmérést ugyan tavaly augusztusban készítette a Pew Research, ám annak az eredménye önmagáért beszél. A kérdés az volt, hogy bízik-e vagy sem Putyinban:

Forrás: http://www.pewglobal.org/2017/08/16/publics-worldwide-unfavorable-toward-putin-russia/pg_2017-08-16_views-of-russia_002/

A legkevésbé népszerű Lengyelországban volt: a lengyelek elsöprő többsége – 89 százaléka – nem bízik Putyinban, s csak 4 százalék volt, aki úgy válaszolta, hogy bízik az orosz elnökben. Vélhetően az orbáni propaganda hatása is az, hogy már ebben a felmérésben is gyökeresen másként vélekedtek

a lengyelek általában sorstársnak tartó magyarok, akiknek csak az 57 százaléka fejezte ki bizalmatlanságát Putyinnal szemben, miközben 34 százalék megadta a bizalmát neki.

Ennél is cifrább eredményt hozott egy, az idén a 444.hu megbízásából a Medián közvélemény-kutató által a közelmúltban készített felmérés: Putyin ismertsége 99%-os, megítélése pedig a százas skálán ugyan csak 43-as, ám ennél jobbat csak Ferenc Pápa kapott,  61 százalékosat.

A részletes grafikonból az is kiderült, hogy a fideszesek húzták fel az eredményt, az ő körükben 54 pontos Putyin tetszési indexe; a Jobbikosoké 39, a Jobbik nélküli ellenzéké pedig 35.

Meghalt Stephen Hawking

0

A világ egyik legismertebb tudósa cambridge-i házában halt meg. 76 éves volt.

Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes

A korunk egyik legnagyobb elméjeként, az asztrofizika popsztárjaként is emlegetett tudós 1942. január 8-án született Oxfordban. Már 17 évesen bekerült az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot.

Az egyetemi évek alatt diagnosztizálták nála az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű

gyógyíthatatlan betegséget, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett.

(MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg tolókocsiba kényszerült, a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével tudta már csak megosztani gondolatait másokkal. Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, mégis több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.

Nevét az 1988-ban megjelent,

Az idő rövid története

című, a tudományokban járatlanok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle.

Hawking pedig

valódi világsztár lett:

szerepelt rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. 2010-ben megjelent A nagy terv című könyve azért kavart vitát, mert

azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség Istenre.

Tavaly ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint kétmillióan voltak kíváncsiak.

(MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Stephen Hawking számos kitüntetést kapott, 32 évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, 37 évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzori (tanszékvezetői) posztját, amelyet korábban Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.

Három gyereke született, akik közleményükben azt írták: „Mély szomorúság tölt el minket, hogy szeretett apánk eltávozott az élők sorából. (…)

Nagyszerű tudós és rendkívüli ember volt, akinek munkája és öröksége sokáig élni fog.

(…) Bátorsága és kitartása zsenialitásával és humorérzékével világszerte megihlette az embereket. Egyszer azt mondta, nem lenne valami nagy az univerzum, ha nem lenne olyan emberek otthona, akiket szeretünk”.

Életéről néhány éve film is készült, A mindenség elmélete címmel.

Talán nem csoda, hanem valóságos ígéret az új rák elleni módszer

Valószínűleg sokan kétkedéssel fogadják az olyan rákgyógyítással kapcsolatos híreket, amelyekben az áttörés szó szerepel. Túl sokszor olvastunk ilyesmit, hogy higgyünk bennük, ahogy a nyolcvanas évek végétől a médiában ránkzúduló rákellenes csodaszerek egyikétől sem váltott hirtelen lejtmenetbe a rákstatisztikák, hazánkban különösen szomorúan emelkedő görbéje. Persze sokan ma is hisznek az ilyen-olyan kétséges terápiákban, hiszen az ember önkéntelenül szeretne bízni az orvostudományban. A legutóbbi hír is hasonló bombasztikus jelzőket tartalmazott, bár csupán egerekben gyógyította meg a rákot, igaz a kísérletben szereplő összes állatban, amitől ismét az áltudományos címke rémlett fel, legalábbis az óvatos olvasókban. A kutatás azonban az egyik legnevesebb amerikai egyetemen, a Stanfordon zajlott és a január 31-i közlemény is a tekintélyes amerikai tudományos folyóiratban, a Science Translational Medicine-ban jelent meg. Az eredeti forrás átbogarászása és magyar szakértők megkérdezése után kiderült, lehet, hogy most tényleg valami nagyon fontos dolog történt…

 

A napisajtóban is megjelent hír arról szólt, hogy a kutatók nagyon kis mennyiségű, kétféle immunsejtet stimuláló anyagot fecskendeztek közvetlenül az előrehaladott stádiumú, áttéteket képzett tumorú egerek rákos sejtjeibe. Az injekció után tíz nappal a rák eltűnt, sőt még a távoli áttéteknek sem maradt nyoma. A kísérlet során 90 egérből 87-nél tűnt el a rák, és csak háromnál tért vissza, de az ismételt injekciók hatására azok is visszaszorultak.

A híradások arra is kitértek, hogy a gyors és viszonylag olcsó, az egész testre kiható immunkezeléseknél gyakori mellékhatásokat is nélkülöző kezelés többféle rák esetében is alkalmazható, sőt a kutatók már el is kezdték a klinikai teszteléseket tizenöt, korai nyirokrákos betegen.

Ha az eredmények az embereken is ugyanolyan meggyőzők lesznek, mint az egereken voltak, az kétséget kizáróan új fejezetet nyithat a rákgyógyászatban. Ezt a reményt a kutatást irányító Ronald Levy személye is erősítheti, aki a rák ellen az immunrendszer hadba állítását célzó irányzat egyik vezéralakja. Az ő bizakodására jellemző, hogy szerinte a módszer bármilyen daganattípus ellen hatásos lehet.

Az immunrendszert persze már régen igyekeztek bevetni a rosszindulatú sejtburjánzások ellen, melyek testünkben minden pillanatban elképzelhetetlenül nagy számban keletkeznek, majd az immunsejtek támadása következtében el is pusztulnak. Ez történik az egészséges szervezetben, hiszen a keletkező ráksejteket a szervezet ugyanolyan idegen, betolakodónak tekinti, mint a kórokozó baktériumokat, vírusokat és az immunsejtek hadserege a kialakuló veszélyt azonnal kiiktatja, a tumorkezdeményeket csírájában elfojtja, elpusztítja. Csakhogy a rákos betegek örökítő anyagában egy olyan genetikai mutáció lép fel, mely megváltozott szerkezetű fehérjéket termel és ezek révén a ráksejtek kicselezik az immunrendszert.

Azok a kutatók, akik már hosszú évtizedek óta a szervezet természetes védekező mechanizmusát próbálják hadba állítani a daganatok ellen, a ráksejtek „cselét” próbálják feltörni, mellyel elaltatják az immunsejtek éberségét. A Levy laboratóriumában dolgozó Idit Sagiv-Barfinak és munkatársainak talán most sikerült.

Kísérletükben először testük mindkét oldalán nyirokráksejteket injekcióztak egerekbe, s a kialakult, áttéteket képzett tumorokat kezelték úgy, hogy csak az egyik oldalon lévő tumorba fecskendeztek az immunerősítő anyag keverékét. Míg a kontrollcsoportba tartozó egerek annak rendje és módja szerint hamarosan elpusztultak, addig a kezelést kapott egerekben mindkét oldali tumorok felszívódtak, vagyis az immunhatás nemcsak lokálisan működött, hanem az immunsejtek a szervezet másik részébe is eljutottak és kifejtették hatásukat, ami különösen ígéretes eredmény. A háromhónapos megfigyelési időszak alatt csupán három egérnél tértek vissza az ellenoldali tumorok, ám a megismételt kezelésre ezek is felszívódtak. Száz százalékos siker!

A kutatók ezután másfajta ráktípusokkal, emlőrák, vastagbélrák és melanóma sejtekkel próbálkoztak. Az utóbbi két fajta ráknál 90 százalékos volt a gyógyulási arány, míg az emlőráknál sikerült jelentősen meghosszabbítani a túlélést és csökkenteni a kialakuló tüdőáttétek számát. Egy veleszületetten emlőrákra hajlamos génmódosított egértípust is teszteltek, melyben egy idő után biztosan kialakul a rák. A kezelt állatok csaknem háromnegyede még 25 hét után is életben volt és többségükben 80 nap után sem észleltek áttéteket.

A kutatók igazolták, hogy a kezelés során egész testre kiterjedő és tartós immunválasz alakult ki, mely fajlagos volt a kezelt daganattípusra. Ez azt jelenti, hogy ha a kikezelt egeret újraoltották az illető daganattípussal, az immunrendszer emlékezett rá és a tumor később sem indult növekedésnek.

A csodás hatású koktél, mely felturbózta az immunrendszert, az egyes ráktípusoknál egy-egy DNS-töredéket és egy immunsejtre jellemző felületi fehérjét tartalmazott. A hatásmechanizmus bonyolult, itt csak annyit érdemes megjegyezni, hogy a milliomod grammnyi mennyiségben a tumorba fecskendezett anyag felélesztette Csipkerózsika álmából a támadó immunsejtek hadseregét, melyek a szervezet minden apró zugába elhatolva elpusztították az illető ráktípus minden sejtjét. Ez azért fontos, mert sem a legpontosabb képalkotó eljárás, sem a legpontosabb sebész kése nem tudja felismerni, illetőleg eltávolítani az összes ráksejtet, akár pár milliméternél kisebb, de más sokmillió sejtből álló tumorkezdeményt, míg az immunsejtek akár egyetlen ráksejttel is végezni tudnak. Az immunrendszer számára tehát nincs hozzáférhetetlen hely a szervezetben.

Kérdésemre Falus András akadémikus, immunológus is megerősítette, hogy a gátlás gátlásán alapuló próbálkozás nagyon ígéretes és ha sikerül megoldani, hogy a kényes egyensúly emberben is megmaradjon és a túlstimulálás ne vezessen gyulladáshoz, vagy autoimmunitás kialakulásához, akkor a rákgyógyászat teljesen új fejezet nyílhatna meg az orvoslásban.

Palugyai István

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK