Kezdőlap Világ Oldal 95

Világ

Mikorra várható megállapodás az uniós pénzekről?

0

Rendkívül közel van a megállapodás Magyarország és az Európai Unió között – közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hivatala a vg.hu portállal. Csak őszre várható megállapodás – mondta maga Navracsics Tibor miniszter a New York-i Bloombergnek.

“ Magyarországnak még dolgoznia kell ezért” – hangsúlyozta Navracsics Tibor, aki  hozzátette:

“még további bizalom építő intézkedésekre” van szükség ahhoz  hogy Magyarország hozzájusson az 5,8 milliárd euróhoz, amely életmentő lehet a magyar gazdaság jelenlegi válságos helyzetében.

Nemcsak a helyreállítási alapról van szó, hanem magáról az uniós költségvetésről is, amely 21,7 milliárd eurót jelent egészen 2027-ig.

“Mindkét esetben az ősz a realitás a megállapodásokra” – hangsúlyozta a magyar miniszter. Hozzátette, hogy az uniós költségvetés esetében már közel van a megoldás, de a helyreállítási alap esetében nem. Ez utóbbi ugyanis “átpolitizálódott”. Ebből a szempontból furcsa üzenet, hogy a magyar parlament megszavazta: ebben a formában nincs szükség az Európai Parlamentre.

Az Európai Parlament az igazi ellenfél

Az Európai Parlament illetékes bizottsága megszavazta, hogy a magyar kormánynak ne adjanak addig egyetlen euró centet sem amíg nem teljesít néhány alapvető követelést a jogállamisággal kapcsolatban. Minthogy az uniós elveket régóta és rendszerszerűen sérti meg a magyar kormányzat, ezért el kell zárni a pénzügyi csapot. Ezt a határozatot az Európai Parlament valamennyi fontos frakciója megszavazta – beleértve az Európai Néppártot is, melynek még nem is olyan régen a Fidesz is tagja volt.

A törvényt előterjesztő bizottság elnöke az a Daniel Freund, német zöld képviselő szerint Orbán Viktor családja, rokonai és barátai minden negyedik uniós eurót lenyúlják. Ez évente 1 milliárd eurót jelent!

USA-Kína összefogás??

A hamburgi Der Spiegel munkatársa Henry Kissingertől, aki hosszú interjút adott a lapnak – azt kérdezte, hogy az USA-nak össze kell e fognia Kínával az oroszok ellen?

50 évvel ezelőtt Henry Kissinger külügyminiszter beszélte rá Nixon elnököt arra, hogy látogassanak el Pekingbe. Az eredmény amerikai-kínai együttműködés lett a Szovjetunióval szemben. Ez hozzájárult a szovjet rendszer bukásához és az amerikai világhatalom megerősödéséhez valamint Kína felemelkedéséhez. A 99 éves Henry Kissinger így válaszolt a kérdésre:

“Nagyon nem lenne bölcs dolog, ha az Ukrajnában folyó háborút kiterjesztenénk Oroszországra miközben a viszonyunk rendkívül ellenséges marad Kínával szemben. Támogatom a NATO és Amerika erőfeszítéseit az ukrajnai háborúban annak érdekében, hogy visszaállítsák a konfliktust megelőző állapotokat. Megértem, hogy Ukrajna ezen változtatni akar, de ezt a nemzetközi feltételek ismeretében kell megítélni. Európa és Oroszország viszonyát mindenképp rendezni kell: el kell dönteni, hogy Oroszország része-e az európai történelemnek vagy pedig állandó ellenfele annak. Ennek eldöntése független az Ukrajnában jelenleg folyó háborútól”.

Putyin leváltását követelni nem bölcs kijelentés

Biden amerikai elnök egy nyilatkozatában odáig ment el, hogy Putyin eltávolítását jelölte meg az ukrajnai háború céljának. Ez Kissinger szerint hiba volt.

“Nem volt óvatos ez a kijelentés Biden elnöktől “

– fejezte ki véleményét a veterán diplomata, aki hangsúlyozta: Oroszországra kell bízni azt, hogy kit állít az ország élére.

Ukrajnában éppen az az egyik legnagyobb katonai probléma, hogy két nukleáris tömb áll egymással szemben egy harmadik országban, ahol konvencionális fegyverekkel harcolnak.”

Rendkívül nehézzé vált a politikai vezetők számára, hogy ellenőrizzék a nukleáris fegyvereket a háborúban. Maximális kötelességünk, hogy megakadályozzuk ennek a katonai technológiának az alkalmazását a háborús gyakorlatban. Mindenképp el kell kerülni a két high tech nagyhatalom: az USA és Kína háborúját. Ilyen helyzet még sohasem állt fenn mint a mai. Régebben ugyanis a győztes előnyt élvezett, de most senki sem nyerne semmit. Ebben a háborúban ugyanis ez lehetetlen” – hangsúlyozta az USA egykori külügyminisztere, Henry Kissinger.

Macron a franciák felelősségéről

80 éve 9000 francia rendőr és csendőr tartóztatott le és adott át a náciknak 13 ezer zsidót, köztük 4115 gyereket. Emlékeztetett Emmanuel Macron elnök a francia hatóságok felelősségét hangsúlyozva.

“Bizony a mi törvényeink voltak melyek alapján a francia rendőrök többezer családot összeszedtek és idehoztak”

– mondta azon a pályaudvaron, ahol összegyűjtötték a zsidókat, hogy azután haláltáborokba szállítsák őket.

A 90 ezer zsidó döntő többsége ott is halt meg, mindössze 10 ezren tértek vissza Franciaországba. Ezt a helyet emlékmúzeummá alakították.

“Most is ébereknek kell lennünk az antiszemitizmussal szemben, amely fokozódik Franciaországban”

– hangoztatta a köztársasági elnök.

“A negyvenes években beindult mechanizmus régi gyűlöletre épített. Ma is megtalálhatjuk ezt a régi gyűlöletet. Még nem végeztünk az antiszemitizmussal” – jelentette ki Macron elnök.

Antiszemita elnökjelölt

Eric Zemmour szélsőjobboldali jelölt a legutóbbi elnökválasztáson, mentegetni próbálta Pétain marsallt, aki kiadta a parancsot a francia rendőröknek és csendőröknek a zsidók begyűjtésére. Eric Zemmour, aki magát berber zsidónak nevezi, azzal mentegette Pétain marsallt, akit háborús bűneiért életfogytiglanra ítéltek, hogy zsidókat mentett annak idején. Erről Macron elnök most azt mondta: “Sem Pétain sem Laval (egyikük az államfő másikuk pedig miniszterelnök volt a nácibarát rendszer idején. Lavalt mint háborús bűnöst kivégezték.) nem akarta menteni a zsidókat. Ez történelemhamisítás!”

Majd hozzátette anélkül, hogy megnevezte volna Eric Zemmourt: “ez televíziós kommentátor azok közé tartozik, akik összetévesztik a szólásszabadságot az antiszemitizmussal. Sohasem engedhetünk ennek. Ezt el kell nyomnunk és meg kell büntetnünk. Emlékeznünk kell és tanítani kell a múltat!” – hangsúlyozta Macron.

A francia elnökválasztási kampány előtt Orbán Viktor miniszterelnök találkozott Budapesten Eric Zemmourral éppúgy, mint a másik szélsőjobboldali jelölttel, Marine Le Pen asszonnyal. Az utóbbinak még egy több mint 10 millió eurós bank kölcsönt is elintézett Mészáros Lőrinc bankjánál.

Nemcsak a szélsőjobboldali, de az iszlamista antiszemitizmus is aktív Franciaországban

Erről is beszélt elnök, aki emlékeztetett rá, hogy Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó és muzulmán közössége egyaránt. Az iszlamista terrorista akciók megmutatták, hogy a muzulmán közösség egy csekély kisebbsége akár erőszakosan is képviseli az antiszemitizmust. Velük szemben a francia állam fellép és megvédi a zsidó közösséget – hangsúlyozta.

Párizsban nemrég ítélték el a nagy iszlamista terrorakció egyetlen terrorista túlélőjét. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök a terrorakciók hírére Párizsba sietett, és arra buzdította a zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Az akkori francia államfő, Francois Hollande ezt elutasította mondván: a francia állam megvédi a zsidókat. Bár nőtt az aliját választó francia zsidók száma, de nem jelentősen, így továbbra is Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége.

A holokauszttal kapcsolatos telegram-bejegyzések sokasága meghamisítja a történelmet

Egy tanulmány szerint a németül beszélő Telegram-felhasználók különösen gyakran tesznek közzé torz vagy kiforgatott tartalmat a népirtásról. A dolgok jobban néznek ki a Twitteren és a TikTokon – de messze nem jó.

A Telegramon a holokauszttal foglalkozó, nyilvánosan elérhető Unesco – tanulmányban vizsgált tartalom mintegy fele tagadja vagy meghamisítja a tényeket. A német nyelvű tartalommal még rosszabbul néz ki: itt a nyilvános posztok 80 százaléka állítólag kiforgatja az igazságot. Az angol és a francia tartalom körülbelül 50 százaléka.

A tanulmány mintája azonban nem túl nagy, ahogy a szerzők elismerik: összesen 3848 bejegyzést vizsgáltak meg öt platformon és négy nyelven, köztük a Telegramon, a Twitteren , a TikTokon , a Facebookon és az Instagramon. 2021 júniusából és júliusából származnak. „A cél az volt, hogy platformonként és nyelvenként körülbelül 200 hozzászólást gyűjtsenek össze” – áll a tanulmányban.

A torzítást és a hamisítást olyan tartalomként határozták meg, amely a népirtást ünnepli, rágalmazza vagy vádolja az áldozatokat, például a holokausztot Izrael palesztinai politikájával azonosítja, vagy elhallgatott tényeket a nácikkal és munkatársaikkal kapcsolatban.

Arra a kérdésre a Telegram azt mondta, hogy „a szólásszabadság platformját kínálja, ahol az embereket felkérik arra, hogy békésen kifejtsék véleményüket, még akkor is, ha nem értenek egyet a miénkkel”. Az erőszakot vagy erőszakos bűnözőket dicsőítő bejegyzések tilosak, és eltávolításra kerülnek. A Backlinko weboldal szerint a Telegram 155 országban működik.

A többi közösségi média platform nem válaszolt a Reuters megkeresésére.

A hallgatás cinkosság

António Guterres ENSZ-főtitkár a következőket mondta:

„Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyűlöletbeszéd milyen könnyen válhat gyűlöletbűncselekménnyé.”

A tudatlanság vagy a nemtörődömség hogyan vezet intoleranciához, vagy hogy a bigottsággal szembeni hallgatás végső soron cinkosság. A kutatási eredmények szoros kapcsolatot mutattak ki a holokauszt tagadása és az online erőszak egyéb formái között, amelyek a rasszizmusból, a nők gyűlöletéből és az idegengyűlöletből fakadnak.

Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos, Kulturális és Kommunikációs Szervezete.

Az OPEC nagy olajkeresletre számít a jövő év végéig

Nem enyhül a piaci nyomás az olajkitermelőkre, amelyek küszködnek azzal, hogy megfelelő mennyiségű olajat hozzanak a felszínre a következő másfél évben.

Napi 32 millió hordóra becsüli saját  olajának keresletét 2023 végére a szervezet. Ez megközelíti a maximális kitermelést, sőt lehet, hogy meg is haladja azt – jegyzi meg a Financial Times. Emiatt továbbra is deficit mutatkozhat a világ olaj kínálatában.

“Nagy lesz az egyensúlyhiány jövőre is”

– kommentálta az OPEC friss jelentését Amrita Sen, az Energy Aspects vezető szakértője. Ez az első ilyen előrejelzés 2023-ra, és ebből az derül ki, hogy elsősorban Kína és India növekvő fogyasztása miatt nem enyhül a nyomás a termelőkre. Napi 2,7 millió hordó plusz termelésre lesz szükség, és ebből az OPEC-en kívüli termelők csak 1,7 millió hordós többletet  produkálhatnak. Mindebből az következik, hogy a 13 OPEC tagállamnak átlagosan napi több mint 30 millió hordó olajat kell kitermelniük, az év végére pedig el kell érniük a 32 millió hordós teljesítményt.

Idén júniusban az OPEC napi 28,7 millió hordót ért el vagyis ehhez kellene még hozzátenni legkevesebb 3,3 millió hordót naponta. Amrita Sen szerint:

“a piac rendkívül feszes, és az OPEC valószínűleg nem lesz képes hozni ezt a többlet teljesítményt.”

Mit jelent ez az árra nézve?

Bár a világban megnövekedett a félelem a gazdasági recessziótól, de az ár továbbra is magas: a Brent 100 dollár körül jár. Júniusban persze volt 125 dollár is, ez tehát csökkenést jelent.

Az International Energy Agency szerint sok függ Irántól, mely az OPEC tagja, de jelenleg amerikai szankciók sújtják. Elvben ugyanis az OPEC képes lenne napi 34 millió hordós olaj kitermelésre, de ebben már benne van az iráni olaj. Ez napi 1,3 millió hordó olajat jelent. A szankciók miatt a legális piacon ez nincs jelen.

Mi van az orosz olajjal, melyet ugyancsak szankciók sújtanak? Az ukrajnai háború miatt nagy a bizonytalanság. Az OPEC szerint az orosz olajkitermelés csak napi 200 ezer hordóval csökken jövőre vagyis 10,4 millió hordó lesz naponta.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint jobban csökkenhet az orosz olajkitermelés a szankciók miatt: napi 3 millió hordóval. Ha így lesz, akkor ez tovább fokozza a nyomást az OPEC országokra.

Az olajexportáló országok szervezete az elmúlt 12 hónapban megszüntette a korlátozásokat, melyeket a pandémia miatt vezetett be amikor alacsony volt a kereslet, de nem növelte agresszív módon a kínálatot, pedig erre többen is felszólították. Biden elnök többször is kérte erre Szaúd Arábiát, az OPEC legnagyobb exportőrét, és a héten személyesen is tárgyal ebben az ügyben Mohamed bin Szalman herceggel, a sivatagi monarchia trónörökösével. A külső nyomásra az OPEC már belement abba, hogy növelje az olajkitermelést júliusban és augusztusban. Eredetileg naponta csak 432 ezer hordó pluszt akartak kitermelni, de ezt megemelték napi 650 ezer hordóra. Ezzel tulajdonképp véget vetettek a kvóta rendszernek, melyet Oroszországgal együtt határoztak el a pandémia idején.

Mi lesz augusztus 31 után?

Képes lesz-e az OPEC növelni a kitermelést? Teljes a bizonytalanság – írja a londoni Financial Times. Az OPEC két tagállama: Nigéria és Angola már nem volt képes emelni a kitermelést, Szaúd Arábia emiatt bevállalt napi 11 millió hordót. A baj az, hogy eddig tartósan ilyen sok olajat nem volt képes a felszínre hozni.

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az OPEC+  (ez Oroszországot és néhány más termelőt jelent a 13 tagállamon kívül) képes lehet a kereslet kielégítésére 2023-ban, de csak úgy, ha a tartalék kapacitásait a minimálisra vagyis napi 1,5 millió hordóra csökkenti.

Putyin lánya politikai karriert csinál

A 35 éves Katyerina Tyihonovát kinevezte papája a nyugati szankciók ellen küzdő állami bizottság helyettes vezetőjének. A hivatalos bejelentés nem tartalmazta azt a nem épp lényegtelen információt, hogy Katyerina Tyihonova az elnök lánya.

Moszkvában többen tippelnek arra, hogy amennyiben Putyin egészségi állapota miatt kénytelen lesz hátrébb húzódni, akkor lányára komoly szerep várhat az interregnum idején.

Az orosz elnök külföldi utazásokkal is próbálja bizonyítani, hogy jó formában van. A diplomáciai elszigeteltség miatt csak kevesen kívánnak vele szóbaállni. Az Ukrajna elleni agresszió óta első külföldi útja két egykori szovjet tagállamba vezetett: Tadzsikisztánba és Türkmenisztánba. Az egykori Szovjetunió két tagállamában fogadták ugyan Putyint, de kiderült: ott sem örülnek igazán az ukrajnai területszerző háborúnak. Orosz kisebbség ugyanis mindenütt él – ha kis számban is Tadzsikisztánban és Türkmenisztánban -, ez beavatkozási alap lehet. Türkmenisztánnak óriási földgáz kincse van, melyet elsősorban Kínának ad el, és ebből jól él a helyi elit.

Putyin Ukrajna elleni katonai akcióját állítólag az is motiválta, hogy az ország keleti felén jelentős mennyiségű földgázt találtak. Ennek kiaknázása busás jövedelemhez juttatná Putyin környezetét.

Putyinnak ez a lánya korábban egy ifjú oligarcha, Kirill Samalov neje volt. A válás után gyorsan kiderült, hogy vagyonát apósának köszönhette, és annak nagyrészéről villámgyorsan le kellett mondania. Intő példa lehet ez Tiborcz István számára is.

Mivel foglalkozik Putyin lánya?

Eddig egy alapítvány élén állt, és gyakran látogatott Münchenbe, mert ott élt új partnere, a neves orosz balettművész Igor Zelenszkij. Az 52 éves művészt azonban kirúgták Münchenben, ahol a Bajor Állami Balett igazgatója volt. Az ok: nem ítélte el Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Katyerina Tyihonova a jövőben fontos szerepet játszhat egy olyan bizottságban, melyet épp az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt hoztak létre. Miután a nyugati világ villámgyorsan szankciókat hozott Oroszország ellen az Ukrajna elleni agresszió miatt, ezért Moszkvában létrehoztak egy bizottságot, amely a szankciók elhárításával foglalkozik. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy visszatért a szovjet idők gyakorlata amikor a nyugati világ COCOM listán tartotta nyilván azokat az eszközöket, amelyeket nem volt szabad eladni a Szovjetuniónak. Moszkvában akkor azt a módszert alkalmazták, hogy harmadik országon keresztül vásároltak. Magyarország mint a Szovjetunió akkori szövetségese nagy szerepet játszott ebben. Most ezt a szerepet Szerbiára osztották. Belgrád régi szövetségese Moszkvának, és nem is titkolja, hogy hasznot akar húzni a helyzetből. Sok orosz cég áthelyezte a székhelyét Szerbiába, hogy mentesüljön a nyugati szankciók alól. Scholz német kancellár figyelmeztette is Vucsics szerb elnököt: választania kell Putyin és a Nyugat között. A szerb elnöknek ez nem oly sürgős…

Gázellátás

Szerbia nem akar Németország sorsára jutni, és márcsak ezért sem kíván szakítani Oroszországgal. Erre már Vucsics szerb elnök is felhívta Scholz német kancellár figyelmét. A szerb elnök állítólag ígéretet kapott Putyintól: nekik mindenképp jut az orosz gázból. Ez Magyarország számára is előnyös lehet hiszen közös vezetéken érkezik az orosz földgáz egy része. Orbán Viktor valószínűleg nem kapott olyan ígéretet Putyintól mint a szerb elnök, ezért is hívott össze válságtanácskozást földgáz ellátás ügyben a karmelita kolostorban.

Inflációs sokk Egyiptomban

Az ukrajnai háború következtében alakult ki a globális gabonahiány, amely különösen sújtja Afrika egyik legnépesebb államát Egyiptomot, ahol a Moody’s szerint megnőtt a társadalmi politikai kockázat. Sziszi köztársasági elnök párbeszédet javasol az ellenzéknek – írja a CNN tudósítója Kairóból.

14,7%-os volt az infláció június végén míg tavaly ugyanebben az időszakban 5%. Ez a hivatalos adat, de a piacon jóval nagyobb áremelkedést tapasztalnak a 100 milliós ország polgárai. Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát – február 24 – azóta az élelmiszerek ára rakéta sebességgel ível felfelé Egyiptomban. Elég arra utalni, hogy az importált gabona kétszer annyiba kerül mint a háború előtt.

“Korábban 70-80 egyiptomi fontot költöttem pékárura (ez körülbelül 4 dollár) most ez felment 250 egyiptomi fontra (13 dollár )“

– panaszkodott egy fiatal építésznő  a CNN tudósítójának. Elmondta, hogy inkább áttért a hazai zöldségekre, mert azok nemcsak olcsóbbak, de egészségesebbek is.

Egyiptom a háború előtt gabona importjának a 80%-át Oroszországból és Ukrajnából fedezte, most igen nehéz helyzetbe került. Az orosz flotta nem engedi ki az ukrán teherszállító hajókat a kikötőkből. Szárazföldi szállítással próbálkoznak, de ez lassú és körülményes. Az eredmény: hiány a globális gabona piacon. Az árak pedig mennek felfelé: Egyiptom tavaly 270 dollárt fizetett egy tonna búzért, idén a háború után 435 dollárt. A kormányzat arra törekszik, hogy az áremelkedést ne terhelje rá a lakosságra, mert akkor kirobbanhat az elégedetlenség. 100 millió egyiptomi közül 70 millióan olyan olcsó pékárut vásárolnak, melyet a kormány dotál. Ezenkívül a hatalom arra ösztönzi a helyi parasztgazdaságokat, hogy termesszenek búzát.

“Nemcsak Egyiptomban, de az egész világon válság van”

– hangsúlyozta a miniszterelnök a televízióban. Mostafa Madbouly kormányfő minden korábbinál súlyosabb válságról beszélt legutóbbi sajtóértekezletén.

465 millárd egyiptomi fontra taksálta a válság árát, ez amerikai dollárban 24,6 milliárdot jelent. Ennek az összegnek a legnagyobb részét arra költik, hogy a világpiaci hatásoktól megkíméljék a szegényebb társadalmi csoportokat vagyis a lakosság többségét.

Miből?

A kormány kétségbeesetten kutat külföldi hitelek után. A Nemzetközi Valutaalap összesen 20 milliárd dolláros kölcsönt adott Egyiptomnak 2016 óta. Most újra kilincselnek.

A másik szponzort a dúsgazdag  emirátusok jelentik az Arab/Perzsa öbölben. Az emirátusok dollár milliárdokkal töltötték fel a nemzeti bank kasszáját a februári háború óta. A legnépesebb arab állam stabilitása nekik is fontos, de ezenkívül ily módon szépen lassan felvásárolják az egyiptomi gazdaságot. A helyi hatalom örömmel fogadja ezt. A kormányfő 40 milliárd dolláros programot jelentett be a külföldi tőke becsábítására. A külföldi befektetők részvények vásárolhatnak olyan állami és katonai cégekben, melyek eddig el voltak zárva előttük. Egyiptomban a hadsereg állam az államban, sok céget üzemeltet, amelyek eddig nemzetbiztonsági okból nemigen nyitottak kaput a külföldiek előtt. Szükség törvényt bont, most még hét kikötő is felkerült az eladási listára Egyiptomban.

Hogy éli meg mindezt a lakosság?

“Egyiptom túlélő üzemmódban működik, és ez kissé ijesztő “

– mondta a fiatal építésznő a CNN tudósítójának Kairóban.

Káosz Sri Lankán, ahol az államfő palotáját elfoglalták a gazdasági csőd miatt feldühödött tüntetők

Az államfő, aki szerdán állítólag távozik posztjáról, egy csatahajón van a BBC értesülései szerint. A közvélemény Gotabaya Radzsapaksza elnököt és népes családját tartja felelősnek a gazdasági csődért.

“Szégyen, hogy egy demokratikusan megválasztott elnöknek így kell távoznia. Mi mindnyájan szégyelljük, hogy rá szavaztunk” – mondta az elfoglalt elnöki palotában Sri Lanka egy polgára, aki családjával együtt megnézte a korábban szigorúan védett intézményt. Nemcsak Gotabaya Radzsapaksza elnök palotáját foglalta el a tömeg hanem a kormányfőjét is. Még nem is oly rég egy másik Radzsapaksza volt a miniszterelnök is, az államfő testvére. Ő már korábban lemondásra kényszerült. Gotabaya Radzsapaksza elnök is már többször jelezte lemondási szándékát, de erről hivatalosan még nem tájékoztatta a nemzetgyűlés elnökét pedig ez az alkotmányos előírás. A miniszterelnök hivatala hétfőn megerősítette: Gotabaya Radzsapaksza elnök szerdán távozik tisztségéből.

Az elnöki palotát a hétvégén elfoglaló tüntetők kijelentették: addig nem távoznak amíg Gotabaya Radzsapaksza elnök is nem veszi a kalapját. Az államfő oly sietve távozott, hogy hátrahagyott fontos iratokat és 17,85 millió rúpia készpénzt – ez 50 ezer dollárnak felel meg. A palotát elfoglaló tüntetők az iratokat és a pénzt átadták a rendőrségnek.

A nemzetgyűlés elnöke elmondta a BBC Newshour című műsorában, hogy nemzeti egységkormány összeállításán fáradozik. Ennek egy héten belül meg kellene alakulnia azt követően, hogy az elnök és a kormányfő távozik tisztségéből. Csakhogy az ígéretek ellenére ebben senki sem lehet biztos Sri Lankán, ahol a Radzsapaksza család hosszú távra játszik. Mahinda Radzsapaksza egykori miniszterelnök egy flottatámaszpontra menekült, és ott készülődik a visszatérésre.

A rúpia a világ legrosszabbul teljesítő valutája

Az élelmiszerek ára 80%-al nőtt az év eleje óta. Minthogy Sri Lanka fizetésképtelenné vált ezért nem képes megvásárolni a szükséges élelmiszereket külföldön. Ugyanez a helyzet a benzinnel. A kutaknál nincs benzin, a kormány egyik utolsó kétségbeesett kísérlete az volt, hogy Putyintól kértek támogatást: barter keretében kőolajat Oroszországtól.

Sri Lanka gazdasága összeomlott – ismerte be a miniszterelnök, akinek a házát a dühös tömeg felgyújtotta.

Sri Lanka államadóssága 51 milliárd dollár. A szigetország az IMF-hez fordult noha korábban a Radzsapaksza család óvakodott ettől. Basil Radzsapaksza pénzügyminiszter számtalan korrupciós és pénzmosási ügye szúrta a Nemzetközi Valutaalap szemét. Ezért a szükséges reformok mellett azt is követelték, hogy vizsgálják ki a kormányzati korrupciót Sri Lankán. Basil Radzsapaksza pénzügyminiszter lemondott.

Hogy juthatott idáig a 22 milliós Sri Lanka, amely nemrég még a világ egyik legnépszerűbb turista paradicsoma volt?

Egyrészt betett neki a pandémia, amely leállította a turizmust. Sri Lankát kedvelték a kínai turisták, akiket viszont a zéró tolerancia politikája teljesen elvágott a külvilágtól.

A másik ok az általános korrupció. Basil Radzsapaksza pénzügyminiszter sokkal inkább a család vagyonának gyarapításával foglalatoskodott mint a gyorsan romló gazdasági helyzettel. Ráadásul közgazdasági analfabéta volt. Adókat csökkentett akkor amikor az államkincstár már majdnem kiürült, és Sri Lanka a fizetésképtelenség határán állt. Egy dollár már 360 rúpiát ér, és ez megdrágítja az importot és növeli az inflációt.

Hogy boldogul mégis Sri Lanka?

India támogatásával: 4 milliárd dolláros hitelkeret segítheti át a legnehezebb időkön a szigetországot. Dehát erre sem lehet a végsőkig alapozni. A Times of India megírta: elterjedtek hírek arról, hogy az indiai hadsereg megszállja Sri Lankát, hogy felszámolja a káoszt. Erről nincs szó: India hivatalosan jelezte, hogy “a nép oldalán áll és nem küld katonákat Sri Lankába”.

Káosz a német turizmusban

Óriási a munkaerőhiány, és emiatt kell órákat várni a repülőtereken, kevés a pincér az éttermekben, a személyzet a szállodákban. A főszezon nem jól indul Németországban – derül ki a Deutsche Welle összeállításából.

Budapesten akart tölteni pár napot egy esseni testvérpár. Az Eurowings az utolsó percben lemondta járatát, kénytelenek voltak vonattal utazni a magyar fővárosba. Sokezren jártak így …

Miért? Több mint 7200 alkalmazott hiányzik a repülőtereken Németországban. A Német Gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint sokan otthagyták a légiforgalmi szektort a pandémia idején, és nem tértek vissza. A Lufthansa emiatt már több mint kétezer járatot törölt München és Frankfurt repülőterén. Ehhez jön még 900 járat, mely a hétvégeken vagy az ünnepnapokon vitte volna külföldre a német turistákat. Frankfurtban, Németország legnagyobb repülőterén a forgalom már majdnem eléri a pandémia előtti szintet, a személyzet azonban meg sem közelíti azt. Toborzó kampányok vannak, de ezek eredménye csak később lesz látható. Addig is hosszú várakozásra kell felkészülni.

Az államvasutak viszont jól működnek, náluk nincs személyzeti probléma. Időben 22 ezer új embert vettek fel, ezért bírják a terhelést.

Brüsszelnek az a célja, és ezzel a berlini kormány teljes mértékben egyetért, hogy a rövidebb légiutak helyett inkább vasúton utazzanak a turisták. Ez ugyanis a környezetvédelem számára jóval előnyösebb.

Vendégmunkások a mentőangyalok?

A német kormány részben vendégmunkásokkal akarja megoldani a személyzeti hiányt a repülőtereken, szállodákban, éttermekben. Csakhogy ehhez egyszerűsíteni kell az előírásokat. Jelenleg például az ukrán menekültek alkalmazása olyan sok papírmunkával jár, hogy néhány munkaadó visszariad ettől. A német repülőterek szövetségének főnöke üdvözölte a kormány elképzelését, ezért a toborzó kampány hamarosan elindul. Mikor lesz ennek eredménye? – kérdezik a repülőtereken frusztráltan várakozó utasok. A szkepszis jogos: a Lufthansa csak jövőre ígér eredményt.

A vendéglátásban még rosszabb helyzet

A létszámhiány a legnagyobb gond – mondják a német szálloda és étterem szövetségben (DEHOGA).

A szövetség tagjainak 60%-a munkaerőt keres – változó sikerrel. Itt is sokan távoztak a pandémia idején, és egyáltalán nem mindenki tért vissza. A szállodák és az éttermek csapdába kerültek: óriási szükségük van a vendégekre a pandémia szűkös időszaka után csakhogy nincs elegendő személyzet. A Covid járvány időszakában az ágazat 75 milliárd eurót veszített! Lenne tehát mit behozni, de közben aggódni kell a Covid új hulláma miatt. “Még egy elzárást sok szálloda és étterem nem élne túl, ezért mindent meg kell tennünk ennek elkerülésére és a személyzet megőrzésére” – hangsúlyozzák a német szálloda és étterem szövetségben.

Mi lett a német lányokkal Budapesten?

Végül vonattal megérkeztek, és jól érezték magukat a magyar fővárosban – írja a Deutsche Welle. A bajok a hazautazással voltak. Már a ferihegyi repülőtér felé tartottak amikor SMS érkezett a Eurowings-től: egy órás késés várható. Majd jött az újabb SMS: kétórás is lehet a késés. Amikor a két német lány kiért a ferihegyi repülőtérre, ott senki semmit nem tudott arról, hogy az Eurowings járata késne. Kiderült: a gép menetrend szerint indul. A fiatal lányoknak futniuk kellett, hogy elérjék. Mi lett volna akkor, ha idősebb vagy betegesebb utasok járnak ugyanígy ?!…

“Zsidóknak és kutyáknak belépni tilos”

A Magyar Tudományos Akadémia épületére 1944-ben ki volt írva, hogy “Zsidóknak és kutyáknak belépni tilos”. Erre emlékeztette a hallgatóságot Izrael magyar származású miniszterelnökének édesapja.

Yair Lapid édesapja Lampel Tamás néven született Újvidéken. A holokauszt idején Budapesten bujkált, és csak édesanyja lélekjelenlétenek köszönhette, hogy elkerülte a halált. Tomi Lapid néven Izraelben csinált politikai karriert: miniszterelnök helyettes és igazságügyi miniszter lett. Fia, Yair, aki egykor újságíró volt, megírta édesapja történetét. Apja halál után maga is politikus lett. Pénzügyminiszter Benjamin Netanjahu kormányában. Ebben a minőségében Budapesten is járt 2013-ban, ahol a parlamentben ítélte el az antiszemitizmust:

“Magyarországon ismét felütötte ocsmány fejét az antiszemitizmus. Mi tudjuk, mert megtanultuk 1944-ben a Duna parti zöld illemhely mellett, hogy a rasszizmust nem szabad nem észrevenni, nem szabad lekicsinyelni, nem szabad kifejlődni hagyni.”

A célzás a zöld vécére szimbóluma a holokausztnak a Lapid családban. A jelenlegi miniszterelnök édesapját ugyanis itt rejtette el az édesanyja amikor a nyilasok a Duna partra kísérték a zsidókat, hogy kivégezzék őket. Mindenkit meg is öltek ebből a halálmenetből.

Ezért mondhatta a parlamentben Yair Lapid, hogy

“több tízezer magyar aktív segítsége és többmillió magyar hallgatása nélkül ilyen mértékű népirtásra nem kerülhetett volna sor Magyarországon.

Folt esett ennek a Háznak a becsületén. Hosszú évekig próbáltuk nem észrevenni ezt a foltot, de a történelem megtanított arra, hogy nem jó politika az, ha ezekről a tényekről nem veszünk tudomást” – hangsúlyozta Yair Lapid a magyar parlamentben.

Patthelyzet Izraelben

Megbukott az az egységkormány, amely egyetlen dologban értett egyet: Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnökének, Benjamin Netanjahunak a leváltásában. Novemberben újra választásokat tartanak. Yair Lapid addig Izrael miniszterelnöke.

A 73 éves Netanjahu visszatérhet a hatalomba.

Orbán Viktor miniszterelnök jó kapcsolatot épített ki Izrael konzervatív ex minisztereinökével, aki Budapestre is ellátogatott. Mindketten elítélik Soros György politikai irányvonalát.

Benjamin Netanjahu intézte el, hogy Donald Trump fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt. Ugyancsak Netanjahu engedélyezte azt, hogy a Pegazus kémszoftvert eladják Magyarországnak. A Pegazus kémszoftvert a magyar ellenzékkel szemben is felhasználták a titkosszolgálatok.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK