Kezdőlap Világ Oldal 341

Világ

A háború kis urai – Fegyverszállítási botrány Csehországban

0

Csehország évekig váltig állította, hogy nem szállított semmiféle hadianyagot a lassan nyolc éve háború sújtotta Szíriába. Ennek ellenére múlt héten a cseh újságírók nyilvánosságra hozták, hogy az egykori szocialista országokból – amerikai közvetítéssel – közel 500 millió dollár értékű fegyver és lőszer érkezett. Prága azzal védekezik, hogy ők eredetileg az amerikai hadseregnek szállították le a hadianyagot. Csakhogy az elmúlt években ez nem az első eset, hogy a cseh kormányt ilyen vádak érték…

“Speciális anyagok” a Közel-Keletre

A csehországi tényfeltáró újságírói központ (CCIZ) múlt héten egy olyan cikket közölt, amellyel azóta nemcsak a helyi újságok és hírügynökségek foglalkoznak, hanem elérte a nemzetközi média ingerküszöbét is.

A CCIZ jelentésből az derült ki, hogy az amerikai Pentagon szinte az egész kelet-közép-európai régióban bevásárolt a régi hidegháborús fegyverekből: AK-47-ek, aknavetők, kézifegyverek, gránátvetők, lőszerek, kézigránátok és még hosszú a lista. A Train and Equip (Kiképez és felszerel) nevű amerikai program keretében ezekkel az egykori keleti tömbből származó hadianyagokkal szerelték fel az amerikai és más nyugati, illetve Amerika-barát regionális kormányok (Szaúd-Arábia, Törökország) által is támogatott szíriai „mérsékelt ellenzéket”.

Amerikai gyártmányú M120-as aknavető a 30-ik “hadosztály” kötelékében. Nem ők voltak az egyetlen amerikaiak által is szponzorált szíriai fegyverescsoport, amely nem sokkal a Szíriába való érkezésük után átállt a terrorista csoportok oldalára A kép forrása: Armamentresearch.

Hivatalosan amerikai fegyverekkel látták el volna őket, ám már az Obama-adminisztrációban is felrémlett az “afgán példa” megismétlődése: vagyis

attól tartottak, hogy az általuk leszállított fegyvereket később a közel-keleti szövetségeseik, vagy akár az amerikai katonák ellen használhatják fel.

Ez a félelmük korántsem volt alaptalan. A tervezett 5000-5500 szíriai „ellenzéki fegyveres” helyett mindössze pár százat sikerült megfelelően kiképezni, mivel csak ennyit tartottak az amerikai-török kiképzők megfelelőnek arra, hogy a szíriai demokráciáért harcoljanak és ne álljanak át valamely terrorista szervezet oldalára. Csakhogy, amikor a 30. “hadosztály” első 54 kiképzett a katonájuk átlépte Szíria északi határát, a teljes fegyverzetükkel együtt egyből átállták az al-Kaida helyi szárnyához, az an-Núszra Fronthoz. Ezzel valósággá váltak a korábbi félelemek.

Kifizetődő módszer 

Ezért az amerikaiak szempontjából sokkal biztonságosabb és olcsóbb megoldás volt, hogy a régebbi szovjet fegyverekkel lássák el a szíriai csoportokat. Ez több szempontból kifizetődő volt a számukra: egyrészt nem kellet amiatt aggódniuk, hogy az átadott fegyvereket az amerikai vagy az Amerika-szövetséges katonák ellen fordítanák; másrészt elkerülhetik a vádat, miszerint fejeltebb nyugati fegyvereket szállítanak egy konfliktusos zónába; harmadrészt pedig az egykori szovjet vagy azok helyi variánsait eladó kelet-közép-európai és balkáni országok számára is megoldódik a raktárban porosodó hadianyagok kérdése, hiszen könnyebb és gazdaságilag jövedelmezőbb eladni és elszállítani, mint megsemmisíteni.

Épp ezért az amerikai szervezetek, mint a Special Operations Command (SOCOM), vagy a Project Manager for Maneuver Ammunition Systems (PM-MAS) elkezdte nagy tételben felvásárolni a gyakran elavultnak számító hadianyagot.

Egy idő furcsa lett a szakértők és az újságírók számára, hogy miért vásárol az amerikai hadsereg ilyen nagy tételben régi szovjet fegyvereket, amikor ilyet egyáltalán nem használnak.

Épp ezért a cseh tényfeltárók alaposabb megvizsgálták az amerikai-cseh fegyverüzleti tranzakciókat meglepő eredményekre bukkantak: nem létező eladók és vásárlók, kettős könyvelés, okirathamisítás jellemezte az egész folyamatot.

Például, egyszerűen kitörölték azt a részt, hogy ki a “végső felhasználó”.A kép forrása: Balkaninsight.

A hivatalos, vagy a “fehér fegyverkereskedelem” lényege, hogy az eladó félnek egy sornyi dokumentumot kell kiállítania arról, hogy a hivatalos hazai – külügyminisztérium, ipari minisztérium és kereskedelmi minisztérium, de egyes országokban még a hadügyminisztérium – és nemzetközi szervezetek közös engedélyével adnak el fegyvereket a kuncsaftnak. Ezekben az iratokban egyrészt biztosítják, hogy nem fegyverembargó alatt álló országnak megy a hadianyag; nem lejárt vagy régi hadieszközöket adnak el; illetve garantálják, hogy ezek a fegyverek nem kerülnek egy másik fél kezében, mindenekelőtt nem olyan terrorszervezetekébe, amelyekkel szemben a Nyugat is harcol. Ugyanúgy tilos polgárháborús vagy más olyan konfliktusos zónába szállítani, ahol fenyeget a népirtás vagy etnikai tisztogatás veszélye, mert az szankciókat vonhat maga után.

A CCIZ múlt heti jelentéséből kiderült, hogy a fő kezdeményezettek a szíriai ellenzéki csoportok, nemcsak a Szabad Szíriai Hadsereg (Free Syria Army – FSA) vagy a kurdokat is tömörítő Szíriai Demokratikus Erők ( Syrian Democratic Forces – SDF) tagjai, hanem indirekt módon iszlamista vagy egyenesen terrorista szervezetek (ISIS) sorai között bukkantak fel ezek a fegyverek. A fő fegyverexport országok pedig a jelentés szerint:

“Bulgária, Csehország,Románia, Szerbia és Ukrajna, amelyek valamelyik Bassár el-Aszad szíriai elnök és az Iszlám Állam ellen harcoló csoportoknak szállítottak fegyvereket.”

A cseh újságírók tényfeltáró cikke elsősorban Csehországgal foglalkozott, amely szerint ők „csak” 2015-től látták el valamelyik szíriai felet, és ők csupán a negyedikek a listán, mert mindössze 69,3 millió értékben szállítottak fegyvereket. (Magyarország nem került fel a listára).

A Pentagon kétes fegyverüzletei. A kép forrása: balkaninsight. com

Természetesen az újságírók azonnal a cseh külügyminisztériumhoz fordultak a kérdéseivel. Prága továbbra is leszögezte, hogy Csehország a jövőben is együttműködik majd az Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni harcban, és ez egyben a hadianyag szállítmányok folytatását jelenti. Hozzátették, hogy Csehország szigorúan betartja a fegyverkereskedésre vonatkozó előírásokat és szabályokat. Ezért kicsit csalódottak az amerikai gyakorlatot illetően, hiszen mi

„Tudatában vagyunk annak, hogy ezeket a fegyvereket az Egyesült Államok által koordinált külföldi katonai akciókban is felhasználhatják”

Nincs új a nap alatt 

Az elég naiv elképzelésnek tűnik, hogy a cseh kormány “jóhiszeműen” nem tudott arról, hogy valójában hova is mennek a fegyverek. Főleg, hogy tavaly a Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) és az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) egy közös nyomozást végzett, amely során kiderítették, hogy nyolc európai ország 2012 óta 1,2 milliárd euró értékben szállítottak fegyvereket a térségbe.

A lista élén Horvátország állt, amely több mint 300 euró millió értékben adott el hadianyagot, de Csehország (240 millió), Szlovákia (192 millió), Szerbia (194 millió), Bulgária (122 millió) szintén az „élvonalba” tartozik, miközben Bosznia-Hercegovina, Románia, Montenegró „csak” 100 millió euró alatt szállított a régióba.

A vásárlók pedig olyan közel-keleti országok voltak, amelyeknek hadseregei leginkább nyugati fegyverekkel vannak felszerelve: Jordánia, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Törökország. Ezért elsősorban nem „saját célra” vettek még ezeket a fegyvereket, hanem továbbadták azoknak a csoportoknak, akiket Jenemben, Irakban, Líbiában, Szíriában támogattak.

És Csehország, vagyis pontosabban Csehszlovákia “listavezető” volt ezen a téren, amely a hidegháborúban a világ nyolcadik legnagyobb fegyvergyártó és exportáló országgá vált és a – Szovjetunió után – magasan megelőzte a többi “baráti” államot. Ugyan a rendszerváltás és Csehszlovákia felbomlása nagyon megviselte az ország védelmi iparát, hiszen több tízezernyi munkást bocsátottak el a hadigyárakból és jelentősen lecsökkent az új fegyverek gyártása, mégis a 21. századra elejére ismét potenciális tényezővé vált a világ fegyverpiacán.

A Szaddám Huszein utáni iraki hadsereg harmadik legnagyobb fegyverellátója – az Egyesült Államok és Oroszország után – Csehország lett. 2014-ben  Rijád 70 millió euró értékben vásárolt csak cseh eredetű hadieszközöket. Prága a fegyverexport-politikája miatt  gyakran került a bírálatok kereszttüzébe. 2013-ban az egyiptomi hatóságok cseh kézifegyverekkel és könnygázgránátokkal verték szét a Muszlim Testvériség tüntetéseit. A 2016-os BRIC-OCCRP jelentéstől pedig az derült ki, hogy Prága a második, Pozsony a negyedik legnagyobb fegyverexportőr volt, együttesen 432 millió euró értékben szállítottak fegyvereket a Közel-Keletre. Nemcsak kézifegyvereket, hanem néha teherautókat, tüzérségi eszközöket vagy egyes esetekben a régebbi harckocsik (T-72-ek) felújított és modernizált változatait.

A tavaly és az idei jelentés nagy  bonyodalmat okozott, mivel

az összes érintett állam 2014-ben aláírta és a saját parlamentjük ratifikálta az ENSZ fegyverkereskedelmet korlátozó szerződését.

Ez a volt a világ első olyan  szerződése, amely szabályozta a hagyományos fegyverek szinte teljes készletét, beleértve a lőszereket és a robbanószereket is, valamint megtiltotta azt, hogy az emberjogi szempontból problémás államoknak „fehéren” fegyvert szállítsanak.

Azonban, mint kiderült, ez egyáltalán nem  befolyásolta a balkáni és a közép-európai országokat. Az Európai Unió ugyan többször vizsgálatot ígért, de nem történt semmi előrelépés, hiszen változatlanul – vagy akár még intenzívebben – tovább zajlott a fegyverexport,csak eddig sikerült jobban “elrejteni a nyomokat”. Valószínűleg most sem lesz másképp, mivel a szomszédos és regionális országok folytatták a “fegyvernepperkedést”, amihez már aktív amerikai segítséget kaptak. Sőt, a tervek szerint  Washington a következő félévre vonatkozóan újabb 600 millió dollár értékben vásárol és juttat el fegyvereket az általa támogatott szíriai csoportoknak.

Hiába perelték Raoul Wallenberg rokonai az orosz titkosszolgálatot

0

Elutasította a moszkvai bíróság a Raoul Wallenberg rokonai által az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ellen benyújtott keresetét. Azt akarták elérni, hogy hozzáférhessenek olyan dokumentumokhoz, amelyekből kiderülhet a diplomata sorsa.

Marie Dupuy, Wallenberg unokahúga képviselte a felpereseket, akik azt akarták elérni, hogy cenzúrázatlan formában férhessenek hozzá olyan dokumentumokhoz, amelyekből kiderülhet,

hol és mikor halt meg a Szovjetunióban a svéd diplomata,

aki a holokauszt idején zsidók tízezreinek életét mentette meg Budapesten. Az FSZB jogásza a bíróságon elmondta, hogy az iratok titkosságát 2020 és 2022 között oldják majd fel.

Raoul Wallenberg
Forrás: Wikimedia Commons

Wallenberget a szovjet titkosszolgálatok 1945-ben Budapesten tartóztatták le. További

sorsát nem tudni biztosan;

a legelterjedtebb, egy 1957-es hivatalos jelentésen alapuló verzió szerint 1947-ban a ljubjankai börtönben halt meg. Több állítólagos szemtanú ugyanakkor azt mondta, hogy évekkel ezután is találkozott vele.

Az FSZB jogásza a RIA Novosztyi szerint a bíróságon arra hivatkozott, hogy az igényelt dokumentumokban mások személyi adatai is szerepelnek, ezek pedig a törvény értelmében nem oszthatók meg a Wallenberg-hozzátartozókkal. Mint mondta, a vonatkozó archív anyagokat annak idején az orosz-svéd bizottság rendelkezésére bocsátották és azokat publikálták is.

Dupuy ügyvédje, Ivan Pavlov viszont

cinikusnak nevezte, hogy az FSZB aggódik

az elődei általi üldöztetések áldozatainak magánélete miatt.

A Szolgálat ügyvédje azzal védekezett, hogy

“az FSZB-nek semmi köze az 1945-ös eseményekhez. Mi csak őrizzük ezeket a dokumentumokat.”

Azt is mondta, hogy az FSZB nem utódszervezete a KGB-nek (szovjet Állambiztonsági Bizottságnak), hanem a Kémelhárítási Szolgálatból hozták létre.

Az ügyvéd azt is állította, hogy Wallenberg Ribbentrop német külügyminiszter “felderítői rezidentúrájának vezetője volt Magyarországon”, és ezért tartóztatták le. Állítása szerint

természetes halállal halt meg, amikor a fogva tartási helyéről a krasznogorszki táborba vitték.

A TASZSZ összefoglalója szerint, amelyet az MTI idéz, 1991 szeptemberében Oroszország Svédország rendelkezésére bocsátott öt, a KGB archívumában fellelt, Wallenbergre vonatkozó iratot. Ugyanekkor állították fel a kétoldalú bizottságot is, hogy kiderítsék a diplomata sorsát.

Ezekből az iratokból derült az ki, hogy Wallenberget “Németország javára elkövetett kémkedéssel” gyanúsították, és 1946. február 6-án

hadifogolyként vitték a belbiztonsági minisztérium lubjankai belső börtönébe,

ahol a börtönorvos jelentése szerint 1947. június 17-én halt meg, feltehetően infarktusban.

2000 decemberében az orosz főügyészség rehabilitálta Wallenberget és magyar sofőrjét, Langfelder Vilmost. 2012-ben a svéd külügyminisztérium kérte az oroszokatt, hogy segítsenek megtalálni a diplomatára vonatkozó dokumentumokat. Orosz szakértők akkor azt mondták, hogy

sem kihallgatási jegyzőkönyvek, sem más iratok nem maradtak fenn

a levéltárban, és hogy minden dokumentum, amelyet sikerült fellelni, hozzáférhető.

Az Interfax hírügynökség arról ír, hogy a Wallenberg család és a kutatókból álló Wallenberg Research Initiative nevű csoport tavaly októberben adott át egy hivatalos listát a nyitva maradt kérésékről az orosz hatóságoknak, ám azok ismételten megtagadták a levéltárakhoz való hozzáférést.

Idén márciusban a hozzátartozók három kérvényt intéztek az FSZB-hez, hogy tanulmányozhassák a ljubjankai és a lefortovói börtön 1945 és 1947 közötti időszakra vonatkozó dokumentumainak eredeti példányait,

de ezt is elutasították.

Marie Dupuy ezután kezdeményezett pert annak érdekében, hogy az FSZB-t kötelezzék a hozzáférés biztosítására. Júliusi közleménye szerint az orosz levéltárakban több olyan, konkrétan a diplomata sorsával kapcsolatos iratot őriznek, amelyekhez eddig sem a család képviselőinek, sem független kutatóknak nem volt hozzáférésük.

Wallenberg 1944 júliusától szolgált a budapesti svéd nagykövetség első titkáraként. Ebben a minőségében

ezrével bocsátott ki életmentő menleveleket.

A diplomata az amerikai Háborús Menekültek Bizottságának megbízásából lépett fel a magyarországi üldözöttek védelmében.

Az anyakönyvi adatokat nyilvántartó svéd adóhatóság csak tavaly októberben, vagyis 71 évvel eltűnése után minősítette halottnak Raoul Wallenberget.

Budapesti letartóztatásával kapcsolatban a TASZSZ megemlítette Bengt Jangfeldt svéd történész 2012 megjelentetett Wallenberg-életrajzát, amely szerint amikor a diplomatát őrizetbe vették, 15-20 kilogrammnyi aranyat, valamint nagy mennyiségű készpénzt találtak kocsijának benzintartályában.

“Az oroszok minden bizonnyal abból indultak ki, hogy Wallenberg náci aranyat akart előlük elrejteni. Őrizetbe vételének magyarázata tehát rendkívül banális lehet”

– idézte Jangfeldtet az orosz hírügynökség.

A történész szerint ezek valószínűleg a Wallenberg által megmentett zsidók értéktárgyai lehettek, amelyeket megőrzésre adtak át.

Trump szerint túlbürokratizált az ENSZ

0

Túlbürokratizáltnak és nem hatékonynak nevezte az ENSZ-t Donald Trump a világszervezet megreformálásáról szóló tanácskozáson New Yorkban.

Az amerikai elnök az ENSZ megújítását sürgette, hogy megerősödve, a béke hatékonyabb őreként születhessen újjá. Azt mondta, a világszervezet költségvetése az ezredforduló óta 140 százalékkal növekedett, munkatársai létszáma pedig megduplázódott, de szerinte

“eredményessége nem áll arányban ezekkel a befektetésekkel”.

Azt mondta: “Az elmúlt években az ENSZ nem tudta kibontakoztatni teljes potenciálját a bürokrácia és a rossz gazdálkodás miatt”.

António Guterres ENSZ-főtitkár és Donald Trump
Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint 128 ENSZ-tagállam aláírt egy 10 pontból álló politikai szándéknyilatkozatot, amely António Guterres főtitkárnak a világszervezet hatékony, értelmes reformja érdekében tett erőfeszítéseit támogatja. Felszólították benne a főtitkárt, hogy

tegye átláthatóbbá a szervezet működését és kiszámíthatóságát

a szükséges erőforrások tekintetében. Haley szerint “a változtatásra sürgető szükség van”.

Guterres megerősítette szándékát az ENSZ megújítására. Egyben köszönetet mondott Trumpnak támogatásáért.

Az Egyesült Államok az ENSZ 16 békefenntartó missziójának költségvetéséből, de a világszervezet  általános  büdzséjéből is a legnagyobb terhet vállalja.

MTI/FüHü

Iskolát neveztek el az Auchswitzban meggyilkolt 15 hónapos zsidó kislányról

0

Franciaországi szülővárosában neveznek el iskolát Nellyről, akit 15 hónaposan gyilkoltak meg Auschwitzban.

Nelly Ovadia Tourtour városában született és zsidó szülei sokáig reménykedtek, hogy megúszhatják a deportálást Németországba. Itt ugyanis a megszállók olaszok voltak és ők nem vettek részt a zsidók üldözésében. Csakhogy az olaszok megadták magukat és kiléptek a háborúból. Nácik szállták meg ezt a dél-francia területet és megkezdődött a zsidók begyűjtése. A kis Nelly 95 éves nagynénje, Anette így emlékezett:

“A nővéremet és a férjét már korábban elkapták. Én a babával az erdőbe menekültem. Ott

abból éltünk, amit a város lakói hoztak nekünk.

De egy nap sírva mondták, hogy ‘Anette! Jelentkezned kell a csendőrségen. Azzal fenyegetnek, hogy tíz túszt választanak ki és kivégzik őket, ha nem jössz elő.’ Erre a városba mentem, és megpróbáltam a kislányt odaadni valamelyik ismerős családnak.

Senki sem vállalta, mert mindenki félt.

Így aztán együtt mentünk a táborba, majd indult a transzport Németországba. A táborban újra összejött a család. A nővérem és a férje visszakapta a babát. A kis Nelly velük ment Auchswitzba.

Még az érkezésük napján a gázkamrába kerültek.

A napot is tudom: 1944. március 27. Nekem sikerült megszöknöm útközben. Így maradtam életben.”

“Ez felér sok-sok történelem órával”- mondta a Jad Vasem nizzai képviselője, aki maga is átélte a zsidóüldözést Franciaországban, ahol a németek által megszállt területekről elvitték a zsidókat és a 90% nem tért közülük vissza.

A névlegesen független Vichy kormányzat nem vett részt a deportálásokban, de

a németek által megszállt területeken a francia csendőrség aktívan segítette a zsidók begyűjtését.

Ma Európa legnagyobb zsidó közössége Franciaországban él, de sokan nem érzik magukat biztonságban, mert az iszlamista terroristák gyakran választanak zsidó célpontokat.

Hadgyakorlatok az ENSZ-ülés előtt

0

Az ENSZ Közgyűlésének kedden kezdődő általános vitája előtt több katonai gyakorlat terepévé tették a Koreai-félszigetet. Az USA és Dél-Korea, illetve Oroszország és Kína demonstrálja erejét. Az ENSZ-ülésen előreláthatóan az egyik fő téma a koreai helyzet lesz.

Az Egyesült Államok és Dél-Korea közös gyakorlat keretében hajtott végre bombázó gyakorlatot – a koreai fél szerint mostanság két-háromszor havonta. Az oroszok és a kínaiak pedig haditengerészeti gyakorlatba fogtak nem messze Vlagyivosztoktól, közel az orosz-koreai határhoz – írta a Reuters. Az idén ez már a második hasonló közös gyakorlata a két országnak.

A gyakorlatok azután kezdődtek, hogy Észak-Korea múlt pénteken újabb ballisztikus rakétát lőtt el Japán felett, s szeptember 3-án végrehajtotta sorrendben hatodik, nagy erejű nukleáris kísérletét. Pedig ezt megelőzően az ENSZ Biztonsági Tanácsa már újabb szankciókat hozott Phenjan ellen.

Moszkva és Peking a koreai feszült helyzet békés rendezését sürgeti és azt, hogy tárgyalásokon tisztázzák az álláspontokat. Ám vasárnap az USA ENSZ-nagykövete Nikki Haley úgy nyilatkozott, hogy a Biztonsági Tanács kifogyott az opciókból és az Egyesült Államok a Pentagonhoz utalhatja a kérdést. Válaszként Liu Kang kínai külügyi szóvivő azt mondta, hogy a legsürgetőbb most az lenne, hogy mielőbb rávegyék Koreát a BT által hozott határozatok betartására, nem pedig „direkt komplikálni a dolgokat”. Ezt nem segítik a katonai akciók – tette hozzá.

 

 

USA: Mégis marad a klímaegyezményben?

0

Az Egyesült Államok a megfelelő feltételek megléte esetén nem távozna a Párizsi klímaegyezményből – mondta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter. Szavai elmozdulást jelentenek a Trump adminisztráció eddig álláspontjától.

 A CBS egyik műsorában az első számú amerikai külügyér kifejtette, hogy Donald Trump elnök készen áll az együttműködésre, ha az amerikaiak számára fair és kiegyensúlyozott feltételek megteremtését szeretnék elérni – tudósított a Reuters. Arra  kérdésre, hogy az USA bent maradna-e az egyezményben, Tillerson azt válaszolta:

„Azt gondolom, hogy a megfelelő feltételekkel, igen.”

Trump nemzetbiztonsági tanácsadója hasonló hangokat pedzegetett vasárnap: H.R. McMaster arról beszélt, hogy Trump nyitva hagyta az ajtót, amelyen kész ismét belépni, ha az Egyesült Államok számára a jelenleginél jobb alkut sikerül kötni.

A Párizsi Megállapodás

A 2015. december 12-én, Párizsban 195 ország részvételével megszületett, a 2020 utáni időszakra vonatkozó  megállapodás olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel csökkenthető az üvegház-gázok globális kibocsátása és mérsékelhető a klimatikus változások káros hatásai.

A csatlakozók vállalták, hogy a légkör felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest,

és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 fokot. A megállapodás tavaly november 4-én lépett hatályba, akkora teljesültek a feltételek, nevezetesen, hogy legalább 55, a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelős ország helyezze letétbe a ratifikációs okmányokat

Az amerikai kilépés

Az amerikai kormány augusztus elején értesítette az ENSZ-főtitkárt – mint a megállapodás letéteményesét – a kilépésre vonatkozó döntéséről. Az amerikai fél azonban azt a szándékát is jelezte, hogy az ország a jövőben változatlanul részt kíván venni a klímaváltozásról folyó nemzetközi tárgyalásokon, beleértve a párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló megbeszéléseket is.

Mint a Fühü korábban megírta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek 21. ülésszakán elfogadott Párizsi Megállapodás 25. cikkelye a visszalépéssel kapcsolatban azt mondja ki, hogy „Három évvel azon nap után, amelyiken a Megállapodás egy Félre nézve hatályba lépett, az adott Fél visszaléphet a Megállapodástól a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel.”. Egy további pontja pedig azt rögzíti, hogy „Minden visszavonás a visszavonási értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan későbbi időpontban, amit a visszavonási értesítésben határoztak meg.” E megállapodás tavaly novemberben lépett hatályba, s így – mint Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, korábbi magyar főtárgyaló portálunknak emlékeztetett –

az Egyesült Államok legkorábban 2019 novemberében nyújthatja be hivatalosan az ENSZ-nek a kilépési szándékát rögzítő értesítést.

Majd pedig onnan kezdve egy évet kell várnia, mire hivatalosan is kilépettnek nyilváníttatik. S ki tudja, mi lesz akkorra, hiszen az Egyesült Államokban 2020 novemberében – ha Trump addig marad is elnök – újra elnökválasztások lesznek.

 

A szerb miniszterelnök is elment a belgrádi melegfelvonulásra

0

Először vett részt szerb miniszterelnök a belgrádi melegfelvonuláson. Ana Brnabic kormányfő nyíltan vállalja, hogy meleg, és a vasárnapi sétával a szexuális kisebbségek jogainak védelme mellett állt ki.

A mintegy ezer résztvevő felvonulását az MTI tudósítása szerint több száz rendőr biztosította, a szakadó eső miatt azonban a séta úti célján, a belgrádi Köztársaság téren tervezett buli elmaradt. A tömeg szivárvány színű zászlókkal, lufikkal és az idei Pride jelszavát – A változásért – hirdető transzparensekkel sétált.

A felvonuláson részt vett Ana Brnabic miniszterelnök is,aki azt mondta, jelenléte a szerb kormánynak azt az üzenetét hordozza, hogy

Szerbia tiszteli a különbözőségeket, ezek erősítik a társadalmat,

és a szerb kormány nem tűri sem a gyűlöletbeszédet, sem a gyűlölet fizikai megnyilvánulását, és következetesen büntet minden ilyen típusú bűncselekményt.

https://twitter.com/BelgradePride/status/909363632122851328

A felvonuláson a szerb miniszterelnök mellett a kormány szociális ügyekért felelős minisztere és a helyi önkormányzatokért felelős tárca vezetője, illetve Belgrád polgármestere és több diplomata is részt vett.

Brnabic június óta vezeti miniszterelnökként Szerbiát. Kinevezése a melegjogi aktivisták szerint egyrészt üzenet volt az Európai Uniónak, hogy Szerbia tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat, másrészt az országban élő szexuális kisebbségek helyzete és megítélése is javulhat azzal, ha a kormányfő nyíltan vállalja, hogy leszbikus.

A változás azonban már 2014-ben megkezdődött.

Négy év kihagyás után szerveztek akkor melegfelvonulást, és az volt az első alkalom, hogy nagyobb incidensek nélkül tudták megtartani a leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális közösség felvonulását.

2014 előtt a hatóságok biztonsági kockázatra hivatkozva többször is betiltották a rendezvényt, mert 2001-ben

az első belgrádi melegfelvonuláson a résztvevőket ultranacionalista, szélsőséges csoportok tagjai, valamint futballszurkolók támadták meg, amire a rendőrség nem reagált időben.

A felvonulás résztvevői közül többen megsérültek. Ezt követően 2009-ben kísérelték meg újra megtartani a melegfelvonulást, de a hatóságok betiltották. A következő évben sikerült megtartani a rendezvényt, de az újabb szélsőséges támadások következtében mintegy 150-en megsérültek.

Az idei felvonulást már csak néhány tucatnyian ellenezték nyilvánosan.

A tiltakozók orosz zászlókat és ortodox ikonokat lengettek,

összetűzésre azonban nem került sor.

Az IMF vezetője válthatja Junckert

0

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Christine Lagarde lehet 2019-től az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker utóda.

A Welt am Sonntag ír arról, hogy az Európai Néppárt keresi Juncker utódját, miután a politikus bejelentette, hogy a 2014-2019-es ciklus után

nem vállalja tovább az Európai Bizottság vezetését.

Az MTI által idézett lap szerint a párt több vezetője Christine Lagarde-nak szánja a pozíciót. Az IMF-et 2011 óta vezető francia politikus “karizmatikus, tapasztalt és jól tudja érvényesíteni akaratát, így nagyon jó választás lenne” – mondták az Európai Néppárt felső köreiben.

Christine Lagarde vezérigazgatói megbízatása az IMF-nél 2021-ig szól, de legtöbb elődje a mandátum lejárta előtt lemondott, így ez nem lehet akadály. Ráadásul

jó viszonyban van a legbefolyásosabb néppárti vezetővel, Angela Merkel német kancellárral.

Jelölése így azon múlik, hogy elnyeri-e Emmanuel Macron francia elnök támogatását.

A felmérések szerint a 2019-es európai parlamenti választást is a Néppárt nyeri, így megint ők jelölhetik az Európai Bizottság elnökét.

A Welt am Sonntag szerint Christine Lagarde nemcsak a jobbközép, de a liberális pártok támogatását is elnyerheti, az EP választást felvezető kampányban pedig a női szavazókat is meg tudja szólítani.

Neonáci propagandát terjeszt egy német áruházlánc

0

A Rewe áruházlánc szóvivője nem is tagadta, hogy egyes szupermarketekben kapható a Reichsbürger nevű, betiltott szélsőjobboldali szervezet lapja, a Magazin2000plus.

“Árusítunk szélsőséges baloldali és jobboldali sajtótermékeket is. Szólásszabadság van. Amíg az újság nem sérti az alkotmányt addig nálunk kapható”- mondta a Rewe szóvivője a Berliner Morgenpostnak.

Csakhogy

a Reichsbürgert betiltották Németországban épp azért, mert nem ismeri el az alkotmányt.

A hatóságok terroristacsoportnak tekintik a szervezetet azóta, hogy egyik tagja rendőrgyilkosságot kísérelt meg. Akkor a rendőrök több házkutatást is tartottak a Reichsbürger tagjainak lakásán, és nagy mennyiségű fegyvert és robbanóanyagot találtak. Ezenkívül olyan gépeket, melyekkel okmányokat lehet hamisítani.

A Reichsbürgernek 12600 nyilvántartott tagja van. Ők nem ismerik el a német alkotmányt arra hivatkozva, hogy Németország még mindig a szövetségesek által megszállt állam. Épp ezért

saját útlevelet és saját jogosítványt hamisítanak

– törvények nyilvánvaló megsértésével.

A szervezet propagandája sokban átveszi a neonácik érvelését: Németország nem demokrácia, hanem olyan részvénytársaság, melynek élén egy csúcsmenedzser áll, akit jelenleg Angela Merkelnek hívnak. Ő nem a német érdekeket képviseli, hanem valamiféle “háttérhatalmakat”.

A Reichsbürger propagandája gyakran antiszemita

mondván: “a zsidók túlságosan nagy szerepet kapnak a politikai és a gazdasági életben”. Egyáltalán nem ítélik el a náci birodalma, sőt, vissza akarják állítani a Reichet, a birodalmat az 1937-es határokkal. A Magazin2000plus kiadója magát a “megbízott német kormány külügyminiszterének” nevezi.

Németország jelenleg a választási kampány végénél tart: szeptember 24-én rendezik meg a parlamenti választásokat. A fő esélyes Angela Merkel kancellár. A szélsőjobboldali pártok nem rendelkeznek komoly támogatottsággal.

Kiállítás nyílt a legismertebb kettős ügynökről

0

Moszkvában nyílt kiállítás Kim Philbyről, a legendás szovjet kémről, aki a brit titkosszolgálatnak dolgozott, ahol főnök is lett.

Nyolc nyugati titkosszolgálatba sikerült bejutnom – mondja Kim Philby angolul a kiállításon. A szovjet mesterkém évtizedeken át élt a Szovjetunióban, de sohasem tanult meg oroszul.

“43 éven át voltam a brit titkosszolgálat munkatársa majd főnöke”

– mondja hangfelvételről Kim Philby. Az oroszok kémnek csak az ellenséges hírszerzőket nevezik, a saját emberek elnevezése: razvédcsik vagyis hírszerző. Így ünneplik halála után Philbyt, aki elárulta hazáját, hogy a Szovjetuniót szolgálja.

Miért? Azóta is ezt találgatják Nagy Britanniában, ahol Philby a brit elit kifogástalan képviselőjének számított. Ezért

hiába jelezte az amerikai kémelhárítás, hogy szovjet kém, Londonban nem akartak hinni ebben.

Elképzelhetetlennek tűnt, hogy ez a tökéletes dzsentlemen a szovjet hírszerzés szolgálatában állt volna évtizedeken át. Pedig ez volt a helyzet. Philbyt négy társával együtt még a második világháború előtt szervezte be a szovjet hírszerzés. A marxista meggyőződésű fiatalok a cambridge-i egyetemen harcolni akartak a nácik ellen. A Szovjetunió optimális választásnak tűnt.

Ő jutott a legmagasabbra a Cambridge-ben beszervezett fiatal brit középosztálybeli kémek közül.

Nemcsak a brit titkosszolgálat összes információját szolgáltatta ki a a Szovjetuniónak, de az amerikai kémelhárításnak is rá kellett döbbennie: Moszkva túlságosan is sokat tud. Kim Philbynek ugyanis hozzáférése volt az amerikai titkosszolgálat információihoz is.

Végül a kubai rakétaválság során bukott le: 1962-ben menekülnie kellett.

A Szovjetunióban tűnt fel, ahol azonnal ezredese lett a KGB-nek.

Philby elvtárs élete hátralevő részében kémek kiképzésével foglalkozott. Egyikük Mihail Bogdanov ezredes, aki a kiállítás rendezője. Ő vezette körbe a kiállításon a mostani orosz hírszerzés főnökét, Szergej Nariskint.

Philby a hidegháború hőse volt és ekként ünnepelték a Szovjetunióban. Moszkva és Washington kapcsolatai most is mélyponton vannak, de állítólag Oroszország szeretne ezen változtatni. Antonovot, Oroszország új washingtoni nagykövetét nemrég fogadta Donald Trump. Az új orosz nagykövet a többi között javasolta: kezdje meg újra a párbeszédet a két nagyhatalom katonai vezetése. Ehhez még óvatosan hozzátette: jó lenne, ha az orosz és az amerikai titkosszolgálat is szót értene egymással.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK