Kezdőlap Világ Oldal 327

Világ

Politico: ismét felerősödtek a Fidesz kizárását követelő hangok az EPP-ben

0

Az újabb magyar kormányzati kampány miatt ismét felerősödtek a Fidesz kizárását követelő hangok az Európai Néppártban (EPP), de egyesek szerint Orbán Viktor miniszterelnök éppen ezt szeretné elérni – írta a Politico.

A brüsszeli hírportál bennfentes források alapján arról számolt be, hogy noha a konzervatív pártcsalád még nem hozott döntést, az ügy napirenden lesz a jövő heti frakcióülésen és a márciusi csúcstalálkozón is.

Rámutattak, a német Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) „elege lett”, és ennek most először nyilvánosan hangot is adott, a Fidesz tagságának régebbi ellenzői pedig megpróbálják kihasználni a lehetőséget.

„A rakéta kilövőállásban van” – mondta egy névtelenséget kérő forrás.

A cikk szerint az EPP-ben sokan egyetértenek a magyar kormány migrációügyi álláspontjával, ugyanakkor sokkolta őket a Fidesz „hűtlensége”, amely az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker elleni támadásban is megnyilvánult.

Egy néppárti politikus azon véleményének adott hangot, hogy Orbán szándékosan pártja kizáratására játszik, hogy azt mondhassa utána, „látják, az EPP valójában le akarja rombolni Európát, meg akartak szabadulni tőlünk, a keresztény Európa megmentőitől”.

A Politico kiemelte, hogy a párt vezetői eddig megvédték Orbánt, egyrészt a magyar képviselői helyekre tekintettel, másrészt attól tartva, hogy kizárása esetén a Fidesz az euroszkeptikus erőkhöz csatlakozik.

Daniel Caspary CDU-s európai parlamenti képviselő azt mondta, hogy Orbán „elfogadhatatlan” lépéseit egyre nehezebb megvédeni a választóik előtt, de a kizárással sem javulna a helyzet sem Európában, sem Magyarországon. Aláhúzta: ha David Cameron volt brit kormányfő továbbra is részt vett volna az EPP találkozóin, akkor soha nem írta volna ki a népszavazást a brit EU-tagságról. A brit Konzervatív Párt 2009-ben lépett ki a néppártból.

Az Orbán Viktor megfegyelmezését célzó eddigi kísérletek egyike sem volt különösebben sikeres. Ami talán változik, hogy az Európai Néppártban már nem könyörögnek neki, hanem inkább a maradás előnyeire mutatnak rá, miután egy viszonylag kis ország csak akkor kaphat helyet a nagy asztalnál, ha tagja az EPP-nek – írta a szerző.

Az Euractiv hírportál számos EPP-tagpártot megkérdezett, és többségük azt válaszolta, hogy a kizárásnál kevésbé radikális megközelítés pártján vannak.

Az uniós ügyekkel foglalkozó híroldalnak egy névtelen néppárti forrás hangsúlyozta: ha gyengén szerepel a pártcsalád a májusi választáson, akkor „senki nem fogja Orbánt bántani”.

A francia Köztársaságiak egyik illetékese azt mondta, „a jobboldalnak a DNS-ében van, hogy nagyon különböző elemekből áll”, és az olasz tagpártok is azt közölték, hogy nem ellenzik a Fidesz tagságát.

(MTI)

Éhség Észak Koreában: felére csökkentik a fejadagokat

0

1,4 millió tonna hiányzik a gabona raktárakból a világtól elzárkózó kommunista országban. Az élelmiszer fejadagokat emiatt az idén a felére csökkentették. Így értesült a Reuters hírügynökség New Yorkban az ENSZ székházában. Az információnak az ad különös jelentőséget, hogy Trump elnök hamarosan újra találkozik Észak Korea urával.

Kim Dzsong Un minden erőforrást annak rendelt alá, hogy nukleáris hatalommá tegye Észak Koreát. Így akarta tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az Egyesült Államok elnökét. Az akció sikerült: tavaly júniusban megtartották az első csúcstalálkozót Szingapúrban. Sem a rendszert megalapító nagypapának sem az apának nem sikerült az, amit Kim Dzsong Un elért: Amerika olyan komolyan veszi őt, hogy az elnök személyesen tárgyal vele. Észak-Korea duci diktátora megígérte Trumpnak, leszereli nukleáris fegyverzetét és azokat a ballisztikus rakétákat, melyek akár az Egyesült Államok területét is elérhetik. A leszerelés meg is kezdődött, de Trump elnök meghosszabbította a büntető szankcióit Észak-Korea ellen. Washingtonban arra hivatkoztak: csakis a teljes leszerelés után szüntetik meg a szankciókat! Erre Kim Dzsong Un leállította a leszerelést. Az élelmezési válságért most a szankciókat teszik felelőssé Észak-Koreában.

Ilyen előzmények után kerül sor a második csúcstalálkozóra Hanoiban. Washingtonban a katonák úgy tartják, a leszerelés terén egyelőre nem történt áttörés. Észak-Korea éppoly fenyegetést jelent, mint a szingapúri csúcstalálkozó előtt. Közben viszont Abe Sinzo japán miniszterelnök is bejelentette, hogy szívesen találkozna Kim Dzsong Un-nal. Korábban Japán elzárkózott ettől. Most azonban Tokióban rádöbbentek, Kim Dzsong Un csak a ballisztikus rakéták leszereléséről tárgyal Trump elnökkel, Japánt viszont a közepes hatótávolságú rakéták is elérhetik Észak-Koreából. A hatalmas katonai kiadások újra az éhezés szélére szorították a lakosság jórészét, amely az első amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó után reménykedni kezdett: talán nem álom az, ha az éhezés a múlt ködébe vész, mint Dél-Koreában.

Nézze élőben a SpaceX , az első magánszféra által finanszírozott Hold expedíció indítását

0

Missed the early morning launch? Watch SpaceX blast off with the first-ever privately funded Moon mission

Missed the early morning launch? Watch SpaceX blast off with the first-ever privately funded Moon mission

Közzétette: The Independent – 2019. február 22., péntek

Die Presse: Budapest és Varsó elszigetelődik

0

A Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárások jogilag egy helyben állnak, de politikailag nagyon is hatásosak – írta az osztrák konzervatív lap.

Mindkét eljárás olyan benyomást kelthet, mintha csütörtököt mondana. Kedden újra szerepelt mindkettő az Európa-ügyi miniszterek ülésének napirendjén. A résztvevők ezúttal sem mentek túl azon, hogy az EU Bizottsága és az érintett két ország képviselői megvitatták a kérdéseket. Szó sem esett arról, hogy szavazás következne az eljárás soron következő lépéséről az egyik, vagy a másik ország ügyében. Mindenki tisztában van azzal, hogy Budapest és Varsó kölcsönösen „falazna” egymásnak, vagyis vétójogukkal élve a mindenkori másikat érintő eljárásban a Tanácsban megakadályoznák a szankciók kivetését, illetve a szavazati jog felfüggesztését. Szigorúan jogi oldalról szemlélve tehát a 7. cikkely halva született.

Politikai téren azonban növekvő jelentőséggel bír ez a rendelkezés, amely a tíz éve létrejött Lisszaboni Szerződés útján került be az uniós jogba. Ez pedig a pénzzel függ össze. A tagállamok ugyanis hónapok óta tárgyalnak a 2022-2027 közötti időszakra vonatkozó új költségvetésről a brexit, az Amerikával folyó kereskedelmi viszály, és más nagy, válságos témák háttere előtt. Ez a költségvetés a második legnagyobb nettó befizető, Nagy-Britannia kilépésével több, mint egytizeddel csökken. Nem feltételezhető, hogy a többi nettó befizető több pénzt utal át Brüsszelnek a keletkező lyuk betömésére, de ha mégis, akkor az eddiginél jobban megnézik majd, mi történik ezekkel az uniós pénzekkel. Ebben a vonatozásban a 7. cikkely szerinti eljárások nyomásgyakorló eszközként és virgácsként szolgálnak a nettó befizetők kezében, akik a menekültügyben tanúsított szolidaritás hiánya miatt nem kicsit dühösek Lengyelországra és Magyarországra.

A Die Pressének több uniós diplomata is megerősítette, hogy az EU-költségvetés finanszírozóinak érdekében áll, hogy minél tovább hagyják lassan fortyogni ezeket az eljárásokat a két nagy nettó kedvezményezett állammal szemben – írta a lap. A cikk rámutatott: úgy tűnik, Magyarország kormánya nincs tudatában annak, hogy milyen öngólt lő a Brüsszellel szembeni provokációival, és ismertette a legújabb kampányt.

Ki ölette meg Jan Kuciak oknyomozó újságírót?

0

Nagyon magas kormányzati szintek is érintettek lehettek – írja a német közszolgálati Deutsche Welle, mely annak kapcsán szentelt összeállítást az ügynek, hogy egy éve gyilkolták meg Jan Kuciak oknyomozó újságírót és barátnőjét Szlovákiában. Mindketten 27 évesek voltak …

Négy embert ugyan letartóztattak, de továbbra sem tudja senki sem: ki adott utasítást az oknyomozó újságíró megölésére? Mennyit tudott erről az állambiztonság? Peter Toth – Tóth Péter, az állambiztonság egykori tisztje árnyékként követte az oknyomozó újságírót. Közvetlen megbízója egy gyanús üzletember, Marián Kocner volt. A kétes hírű üzletember tavaly nyár óta előzetesben üldögél. Ő a halála előtt megfenyegette Jan Kuciakot, aki róla is kínos tényeket készült nyilvánosságra hozni. Az oknyomozó újságíró a rendőrséghez fordult védelemért. Ehelyett a rendőrség ő iránta kezdett el érdeklődni. Tibor Gaspar rendőrfőnök utasítására elkezdtek anyagot gyűjteni Jan Kuciak ellen! A rendőrfőnök, aki Kalinak belügyminiszter és Fico miniszterelnök bizalmasa volt, lemondásra kényszerült a gyilkosság után. Őt követte a belügyminiszter és a kormányfő is. Robert Fico azóta is a háttérből irányítja Szlovákiát.

A rendőrség a gyilkossággal kapcsolatban letartóztatta Alena Zs-t is, aki sok kormányzati emberrel állt szoros kapcsolatban. Rene Vanek főügyész helyettessel ez a kapcsolat dokumentálható is. A kettős gyilkosság ügyében a főügyészség nyomoz…

Jan Kuciak meggyilkolásának első évfordulóján a lapkiadók szervezete nyilatkozatban ítélte el a hatóságokat azért, mert még mindig nem derítettek fényt arra: ki ölette meg az oknyomozó újságírót és kedvesét egy évvel korábban?! Ami még szomorúbb: semmi sem történt az újságírók védelmének a megerősítésére! Sőt a hatalom olyan törvényt készít elő, mely arra kényszerítene minden médiát, hogy a leleplező riport után teret adjon a végtelen magyarázkodásnak a leleplezett oldaláról. Mindez nem fér össze a jogállamisággal és a sajtószabadsággal, az EU alapelveivel – állapítja meg a közszolgálati Deutsche Welle, mely összeállítást szentelt az egy éve meggyilkolt szlovák újságíró, Jan Kuciak ügyének.

CNN: A jövő héten lezárulhat a Mueller-vizsgálat

A CNN értesülése szerint a jövő héten lezárhatják a Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálatait a Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszásról a 2016-os elnökválasztási kampány idején.

A vizsgálatok lezárását a bizottság munkáját felügyelő igazságügyi minisztérium vezetője,  William Barr jelenti be és a kongresszus elé terjeszti a bizottság bizalmas összefoglaló jelentését. Az illetékes igazságügyi tárca nem kívánta kommentálni a hírtelevízió értesüléseit.

Szenátusi meghallgatásán Barr a Mueller-bizottság munkájáról szólva hangsúlyozta a törvényhozóknak, hogy a lehetséges mértékben “átlátható” lesz és “a szabályoknak és a törvényeknek megfelelően” hozza nyilvánosságra a bizottság vizsgálatainak eredményeit.

A különleges bizottságra vonatkozó szabályok értelmében Muellernek “bizalmas” jelentést kell átnyújtania az igazságügyi miniszternek. Barr a szenátusi meghallgatásakor egyértelművé tette, hogy a jelentés egészét nem hozza nyilvánosságra. Az előírások szerint Muellernek a jelentésben részletesen indokolnia kell, hogy miért emeltetett vagy nem emeltetett vádat a vizsgált személyek ellen.

Az amerikai sajtóban a vizsgálattal kapcsolatban hetek óta tartanak a találgatások.

Orbán, a közellenség

„A nagy stratégia mögött – önmagát nem is rejtegetve – felsejlik Steve Bannon kampányterve, arról nem is beszélve, hogy Putyinnak is megéri némi aprópénzt halmozni a vállalkozás mögé.” – kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

A – Soros György mellett – immáron Jean-Claude Juncker ellen is folyó magyar propagandaháború egy logikus folyamat újabb állomása. A kérdés csak az, vajon Nyugaton is felismerték-e már annak tényleges okait és következményeit. Hogy a szemünk előtt kibontakozó stratégia mélyére láthassunk, kicsit vissza kell mennünk az időben.

Pont egy félévvel ezelőtt indította el – az úgynevezett Sargentini-jelentés elfogadása nyomán – az Európai Parlament a 7-es cikkely szerinti eljárást a magyar kormány ellen. Ennek előzményeként az Európai Néppárt (EPP) igyekezett mindent megmozgatni, hogy a szükséges többség ne jöjjön össze a szavazáskor, vagyis hogy Orbánnak úgy szűkítsék a mozgásterét, hogy ezzel végzetes lépésre, a Néppárt esetleges elhagyására ne teremtsenek számára ürügyet. Épp ezért egy nappal a szavazás előtt az EPP zárt frakcióülést rendezett; annak vezetése – Manfred Weber meggyőző háttármunkája következtében – azt tervezte, hogy a legbarátságosabb arcát mutatja majd Orbán felé, óvva őt, hogy tovább vigye a Fideszt Európában teljesen elszigetelő politikáját.

Ám Orbán ezt másként gondolta, s a zárt ülésen minősíthetetlen módon esett neki épp a Néppártnak, vádolván azt, hogy „liberális vádaknak dőlt be” s „ezzel szétszakíthatja a pártcsaládot”. Erre egyébként épp törekszik. A hangvétel megtette a maga hatását: a másnapi szavazáson a Sargentini-jelentést több, mint meggyőző fölénnyel fogadták el.

Az esetnek egyetlen magyarázata volt: Orbán úgy akar távozni a Néppártból, hogy onnan kizárják, és ne neki kelljen onnan kilépnie.

Weber még felháborodásának adott hangot közvetlenül a botrányos frakcióülés után, meg is szavazta a 7-es cikkelyben foglalt eljárás megindítását, de azóta ismét rendkívül visszafogott, s inkább kerüli, hogy bírálnia kelljen Orbánt vagy a magyar kormányt. Minden jel arra mutat, hogy Weberre ráég a Fidesz-diktálta dramolett (drámai operett), s a végén bukott politikus lesz belőle. Mondjuk, kevesen fognak könnyeket ontani miatta.

A legújabb kormány-plakát: egyszerre Európa-ellenes és antiszemita.

Azt már leírtam többször – egyebek között itt –, hogy az EPP taktikája mindazonáltal racionális: ha kizárják soraikból a Fideszt, Orbán az európai választás egész kampányát nem a baloldal, hanem a konzervatív Európai Néppárt ellen viszi majd, abban a reményben, hogy onnan minél több jövendő brüsszeli képviselőt tudjon átcsábítani szélsőjobbos táborába.

Egyes kalkulációk szerint, ha az EPP április közepéig-végéig el tudja húzni a Fidesz eltávolítását, akkor a fennmaradó három-négy hét Orbánnak nem lesz elég, hogy EPP-ellenes átfogó kampányt indítson.

Persze a legkényelmesebb megoldás az lenne, ha a választások után vennének búcsút a Fidesztől, bár ennek a verziónak is megvan a maga kockázata: mi lesz, ha a Fidesz tovább növeli európai mandátumainak számát?

Egyes becslések szerint van esélye a mai 12 mandátum helyet akár 15-öt is szerezni, különösen, ha ismét elcsalják a választást, némi határon túli segédlettel.

Vagy a szavazócédulák manipulálásával, hisz az ellenzék csak nehezen fog tudni minden szavazókörbe számlálóbiztost küldeni, így könnyen megismétlődhet a tavalyi áprilisi eset.

Viszont ha Orbán fel kívánja borítani a vele kapcsolatos EPP-kalkulációkat – amit nyilvánvalóan nagyon kíván –, akkor már most lépnie kell. Azzal, hogy rátámadt Junckerre, formálisan ugyan még nem az EPP ellen visel kampányháborút, de lényegét tekintve mégiscsak egy ilyen háborút folytat. Ha az EPP vezetése ez utóbbit vetné Orbán szemére – ez már megtörtént –, ő majd kijelenti: nem az EPP-t támadja, hanem egy olyan vezetőjét, aki méltatlan a tisztség betöltésére. Hogy ezt Európában senki sem fogja elhinni, az mellékes; a fontos az, hogy a Fidesz kemény magja s a határon túliak ezt elhiggyék.

Mindazonáltal nem teljesen igaz, hogy Európában ennek a lépésnek ne lenne Orbán számára előnyös következménye. Itthoni táborán túl jól jön a Juncker elleni támadás a kelet-európai kormányok többségének és a nyugati neonáciknak. Ennyiben Orbán okkal feltételezheti, hogy olyasmit lépett meg Junckerrel és az EPP-vel szemben, ami se Le Pennek, se Salvininak, de még a leggátlástalanabb kelet-európai vezetőknek sem jutott eddig eszébe. Vagy, ha mégis, úgy a kockázat árát nem voltak hajlandóak megfizetni.

Másrészt Orbán komolyan reméli, hogy agresszív fellépése – ami egy sorozat mindössze első eleme – végül is meghozza számára a szabadulását az EPP-ből. Akkor indul csak meg igazán a gőzhenger a nyugati kereszténydemokraták-konzervatívok ellen, s akkor gyorsul fel az a – magyar diplomácia segítségével is csúcsra járatott – folyamat, melynek eredményeként az európai szélsőjobb, egyeztetett stratégiával, megpróbálja majd elfoglalni a teljes jobboldalt, de legalábbis annyit abból, amennyit csak lehet.

A nagy stratégia mögött – önmagát nem is rejtegetve – felsejlik Steve Bannon kampányterve, arról nem is beszélve, hogy Putyinnak is megéri némi aprópénzt halmozni a vállalkozás mögé.

Mindebből látszólag az következik, hogy az Európai Néppárt – épp a halogató taktika és a körülményes egyezkedések miatt – most már csak rossz és még rosszabb opciók között választhat. De ez nincs így.

Ha felveszi a kesztyűt, s Orbánban jelöli meg az Európai Unióra törő moszkvai szándékok ügynökét, ha őt nevezi meg közellenségnek – Weber még mindig ódzkodik ettől, de érthető módon Juncker már hajlik rá –, akkor az EPP kiragadhatja a kezdeményezést Orbán kezéből.

Mol-INA: marad a patthelyzet

Uniós kötelezettség miatt módosították a Mol-INA-törvényt a horvátok. A kivételes jogok visszavonása után azonban változatlanul lebeg a Mol kivásárlása. Miből? – ez a kérdés.

Szerdán a horvát parlament elfogadta a horvát olajipari vállalatról (INA) szóló privatizációs törvény módosítását, amely szerint a horvát állam eláll kivételes jogaitól. Ennek tartalma miatt 2017-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Zágráb ellen az Európai Bíróságon. Szerinte a jogszabály egyes tételei sértik a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot. A horvát kormány ennek kijavításával indokolta a törvénymódosítást.

Évek óta zajlik a horvátországi hadjárat a Mollal szemben,

kifogásolva az INA privatizációját. A mostani parlamenti vitában minden előkerült, ami az elmúlt években a horvát belpolitikát jellemezte az INA ügyében: nemzetárulás, a kormány át akarja játszani az INA-t a Molnak. Az ellenzék szerint a kormány nem akarja visszavásárolni a Mol részesedését, amiről még 2016 decemberében tett bejelentést Andrej Plenkovic horvát államfő, ehelyett teljesen privatizálná a horvát olajvállalatot.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal. A horvát államé a részvények 44,84 százaléka.

A privatizációs szerződés lehetővé tette a horvát állam számára, hogy lelassítsa az olajvállalat döntéseit, tiltakozását pedig nem volt köteles megindokolni. Az államot kivételes hatáskörrel ruházta fel: többek között vétójoga volt az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladásában, ha annak értéke túllépett egy meghatározott küszöbértéket. Azt is lehetővé tette, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, mint például a cég tevékenységének változtatása, a koncessziók vagy engedélyek odaítélése, valamint a székhely megváltoztatása.

A most elfogadott törvény szerint annak a befektetőnek, amely az INA részvényeinek felvásárlásával eléri a konszernben a 25 vagy ötven százalékos tulajdonrészt, értesítenie kell az illetékes minisztériumot az ügyletről, valamint hosszú távú üzleti tervet kell benyújtania a cég irányítására. A tárcának ezt követően 30 napja van, hogy döntést hozzon, ami lehet pozitív és negatív is, attól függően, hogy a kormány nem látja-e veszélyeztetettnek az ország energetikai biztonságát, valamint az ahhoz tartozó infrastruktúra biztonságát.

A módosítás lényege az, hogy a beleegyezés visszavonása esetén a részvényeket először az államnak kell felajánlani visszavásárlásra piaci áron, amennyiben ez nem történik meg, Zágráb bírósági úton követelheti azokat.

Arra azonban mindmáig nincs válasz, hogy miből vennék vissza a Mol-pakettet,

amelynek értéke becslések szerint is több milliárd euróra rúg. A Mol a lepukkadt, rossz hatékonyságú INA-t (a kitermelést és a finomítást egyaránt) – tulajdoni részesedésétől függetlenül egymaga – rengeteg pénzből felújította, visszavásárláskor ezt is meg kellene téríteni.

Az INA több lépcsőben került a Mol irányítása alá. Jelenleg tehát relatív többsége van a cégben, az irányításszerzés engedélyezése miatt utóbb tízmillió eurós vesztegetéssel vádolták meg Ivo Sanader egykori miniszterelnököt és Hernádi Zsolt Mol-vezért. Előbbit először elítélték, majd felmentették, utóbbival pedig eddig hiába próbálkoztak a horvát hatóságok.

Magát a Mol-INA-szerződést is megpróbálták kétségbe vonni a szokásos nacionalista hangulatkeltéssel, s ebből mindkét nagy párt, a jobboldali és a szocialista kivette részét az elmúlt években. A nemzetközi bíróságon indított polgári pert 2017 októberében végül jogerősen elbukta a horvát állam.

A kötélhúzás azonban oda vezetett, hogy a Mol, és a benne 25 százalékban részes magyar állam felajánlotta a kivásárlást megfelelő áron. Az oroszok élénk érdeklődést mutatnak az INA iránt, amit azonban a horvát kormány elutasít. Két és fél éve pedig egy amerikai cég jelentkezett be a vállalatért. Erről azóta sincs újabb hír.

Francia rabbinő: az antiszemitizmus nemcsak a zsidók problémája

Több mint húszezren tüntettek Párizsban az antiszemitizmus ellen. Így akartak tiltakozni az ellen, hogy a hétvégén a sárga mellényesek egy csoportja antiszemita sértésekkel árasztotta el Alain Finkielraut akadémikust a Montparnasse pályaudvar környékén Párizsban. A rendőrség időközben elfogta az egyik antiszemita sárga mellényest, akit fajgyűlölettel gyanúsít az ügyészség.

Az eset kapcsán a jobboldali Le Figaro meginterjúvolta Franciaország legismertebb rabbinőjét, aki januárban könyvet jelentetett meg ezzel a címmel: Elmélkedések az antiszemita gondolkodásról. Delphine Horvilleur, aki egy a világra nyitott liberális irányzat rabbija, nemcsak az ősi szent iratokat és a bölcs rabbik évezredes gondolatait tanulmányozta hanem a bőséges antiszemita irodalmat is. Arra jött rá, hogy az antiszemitizmus nem közönséges fajgyűlölet. Az ugyanis az ókori görögök barbár fogalmából indul ki vagyis egy népcsoport lenéz egy másikat, mert azt magánál alsóbbrendűnek tartja. A zsidók esetében pontosan fordított a helyzet – érvel a rabbinő. A legtöbb antiszemita szerző azzal vádolja a zsidókat, hogy egymást segítve megszereztek maguknak fontos pozíciókat a világban. Vagyis a nemzeten belül jogtalan előnyhöz jutnak a származásuk miatt! Úgy tekintik őket az antiszemita szerzők mint akik jogbitorlók vagyis olyan helyeket foglalnak el, melyeken tulajdonképp nekik, a „nemzeti többségnek kellene ülnie!”

A sárga mellényesek egy része Macron elnököt zsidóbérencnek tartja

Macron – pute à juifs – ezek a feliratok is megjelentek a sárga mellényesek között. Emmanuel Macron olyan reformokat akar elfogadtatni a franciákkal, melyek versenyképesebbé teszik Franciaországot, mely mind jobban lemarad a globális versenyben. Csakhogy a reformoknak ára van. Sok a vesztes: különösen a 40+ középosztályban, mely nem képes hatékonyan beilleszkedni az informatikai forradalom világába. Közülük toborzódnak a sárga mellényesek, akik hetek óta minden hétvégén tüntetnek Franciaországban. Az európai választáson külön listán indulnak. A közvélemény-kutatás szerint ők lehetnek a harmadik legnagyobb párt, a szavazatok 13%-ával.

Franciaországban tavaly 74%-al nőtt az antiszemita incidensek száma

Ezt Castaner belügyminiszter tudatta miután ismeretlen tettesek kivágtak két fát, melyet egy halálra kínzott zsidó fiú emlékére ültettek Párizs közelében. Az antiszemitizmus felerősödése az egész francia nemzet válságának a jele – hangsúlyozza a rabbinő. Delphine Horvilleur szerint ezért az antiszemitizmus egyáltalán nemcsak a zsidók problémája Franciaországban hanem az egész nemzeté. A francia nemzet fogalom elvonatkoztat a származástól és a vallástól. Ha ez újra visszakerül a közgondolkodásba Franciaországban, akkor ezzel veszélyesen megnövekszik az egész társadalom belső megosztottsága. Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége. De ugyancsak itt él a legtöbb örmény, akiknek az ősei a népirtás elől menekültek a XX-ik század elején Franciaországba. Ezért is vállalta fel a részvételt az antiszemitizmus elleni tüntetésen valamennyi parlamenti párt. Igaz, Marine Le Pen asszony szélsőjobb pártját nem hívták meg. Legutóbb az elnökválasztáson Emmanuel Macron ellenfele Marine Le Pen asszony volt …

Konzervatív kardinálisok bírálják a pápát a vatikáni tanácskozás előtt

0

Több mint 130 állam katolikus vezetői kezdenek tanácskozást a Vatikánban csütörtökön. A fő téma a szexuális zaklatás problémájának megoldása. Ferenc pápa szerint az egyház hibát követett el amikor sokáig titkolta a pedofil papok ügyét. A pápa nemrég egy kardinálist is megfosztott papi címétől, mert bebizonyosodott, hogy évtizedekkel ezelőtt szexuálisan zaklatta a gondjaira bízott gyerekeket.

Két konzervatív kardinális a pápát bírálja

Burke és Brandmüller bíboros a katolikus egyház konzervatív irányzatának a zászlóvivői. Ellenzik Ferenc pápa tervezett reformjait. Főként azt, hogy a katolikus egyház feje változtatni akar azon, hogy az elvált hívők nem lehetnek teljes jogú tagjai a katolikus közösségnek. A két konzervatív kardinális ragaszkodik a tilalomhoz, és azzal vádolja Ferenc pápát: a szexuális zaklatási ügyeket kihasználva gyengíti az egyházi hierarchiát. Chile egész püspöki kara lemondott miután egyértelműen kiderült: évtizedeken át takargatták a pedofil papok bűneit.

Rómában összecsapás várható a pápa hívei és ellenfelei között

A vatikáni tanácskozásnak politikai jelentősége is van. Ferenc pápa meglehetősen nyíltan támogatja Macron francia elnököt, aki felvállalta az Európa barát liberális erők vezetését a májusi európai választásokon. Trump amerikai elnök és az európai szélsőjobboldal viszont a konzervatív kardinálisokat támogatja. A migráció ügyében éppúgy mint a reformok elvetésében. Steve Bannon, aki Trump választási győzelmének fő szervezője volt, jó kapcsolatban áll Burke bíborossal. Steve Bannon, aki már nem Trump tanácsadója, Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök vendége volt. A BBC értesülései szerint Steve Bannon is ott lesz Rómában, ahol egy fontos tanácskozáson várhatóan összecsapnak Ferenc pápa hívei és ellenfelei.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!