Kezdőlap Világ Oldal 236

Világ

Van akinek 10 milliárdot is megér

Tíz milliárd dollár a klímaváltozás ellen. Ennyit költ a Bezos Earth Found alapítvány tudósok, nem kormányzati szervezetek támogatására annak érdekében, hogy „reális megoldásokat kínáljanak a probléma megoldására”. Ezt Jeff Bezos Instagramon hozta a világ tudomására: „ez Földünk legnagyobb problémája! Azon dolgozunk, hogy a klímaváltozás káros hatásait leküzdjük, és felerősítsük a kedvező változásokat”.

Az Amazon főnök a világ leggazdagabb embere annak ellenére, hogy nemrég elvált és neje 35 milliárd dolláros vagyonnal távozott.

130 milliárd dollár

Ennyire becsülik Jeff Bezos jelenlegi vagyonát, mert a tőzsdék jól teljesítenek a korona vírus járvány ellenére is. Ebből 10 milliárd dollár nem is tűnik olyan soknak. De vajon nem üzleti befektetésről van-e szó? Ennek járt utána a Verge nevű portál, amelynek feltűnt, hogy ellentétben a Microsoft alapító atyjával, Bill Gates-szel Jeff Bezos nemigen jeleskedett az adakozás terén. 2017-ben ugyan Twitteren tudatta a világgal, hogy szándékában áll jótékonysággal is foglalkozni, de ezt nem részletezte. 2018-ban a hátrányos sorsú gyerekek óvodai nevelésére adott pénzt olyan körzetekben, ahol a közoktatás színvonala kívánnivalót hagy maga után az Egyesült Államokban.

Ez nem üzlet, non profit alapítvány

Ezt erősítette meg a Verge portál kérdésére Jeff Bezos egyik munkatársa, aki a Bezos Earth Found-nál dolgozik. A tervek szerint nyártól kezdődne a pénzek kiosztása kizárólag szakmai alapon. Az üzleti szféra nem kap egy centet sem. Az egész pénzt a tudomány támogatására fordítják illetve nem-kormányzati szervezetek támogatására valamint jótékonyságra. Nem várnak tőle üzleti hasznot.

Mindez természetesen szorosan összefügg az adórendszerrel az Egyesült Államokban: bizonyos százalékban le lehet írni az üzleti nyereségből azokat a pénzeket, amelyeket valaki jótékony célokra fordít. Bill Gates jótékonyságának is jelentős részben ez az alapja. Igaz, hogy a Microsoft alapító elnöke, aki ma már nyugdíjas, azt is jelezte: szívesen fizetne több adót az Egyesült Államokban, ahol Trump elnök adócsökkentő politikát folytat míg demokrata ellenfelei a gazdagok progresszív megadóztatását tervezik.

Helikopterrel szállítják a havat a sípályákra

A klímaváltozás egyik kellemetlen következménye: februárban sincsen elég  hó. Aki síelni szeretne, ezért egyre rövidebb szezont élvezhet. Igazán nagy bajban azok vannak, akik ebből élnek.

50 tonnás hó szállítmány érkezett a levegőből a Pireneusokba, ahol a sípályákon hó hiány van. A hó hiányt ugyanis méregdrága szállítással kell pótolni. Ez nemcsak sokba kerül, de szennyezi a környezetet is: akár teherautó akár helikopter hozza a havat a sípályákra.

A környezetvédelmi miniszter asszony felrobbant

Twitteren üzente a világnak a francia környezetvédelmi miniszter: a kormány nem tűri el, hogy ily módon tönkre tegyék a környezetet! „Összeülünk a turizmusért felelős államtitkárral, hogy megvitassuk: mit tehetünk ez ellen!” – közölte Twitteren Elisabeth Borne környezetvédelmi miniszter. Egy munkatársa elmondta az AFP hírügynökségnek: természetesen a sípályák tulajdonosait is bevonják a tanácskozásba, mert tisztában vannak azzal, hogy a vállalkozók katasztrófával nézhetnek szembe a hóhiány miatt. Erre hivatkozott a megyei önkormányzat is, mely a helikopteres hó szállítást megrendelte. Nem jókedvükben fizettek ki egy zsák pénzt a helikopteres hó szállításért, hanem, hogy támogassák a helyi sípályákat a Pireneusokban.

5000-6000 euróba kerülhetett a helikopteres hószállítás – értesült a párizsi Le Monde. „Ezt meg kell szorozni tízzel” – közölte a megyei önkormányzat, arra célozva, hogy tízszeres hasznot hajt a megyében élőknek a helikopteres hószállítás. Legkevesebb  50-80 ember munkahelyét sikerült ezzel megvédeni. Nemcsak a sípályákon  dolgozókról van szó hanem azokról is, akik a vendéglőkben és a vendég házakban a sí turizmusból élnek.

A környezettudatos fiatalok nem síelnek

A 15-25 éves fiataloknak több mint a fele sosem síel – idéz a Le Monde egy felmérést. Míg régebben ez a középosztály és az elit kedvelt időtöltése volt, ma már a fiatalok körében az ősök sportjának látszik. Ebben persze szerepe van a pénznek is: méregdrágák az előkelő sí paradicsomok. Egyre kevesebb középosztálybeli család engedheti ezt meg magának. De

van egy új szempont is, ami miatt a síelés immár nem vonzza a fiatalokat: ez pedig a környezetvédelem.

Már az iskolában is megtanulják, hogy a sí paradicsomok megbontják a természet ökológiai egyensúlyát. Ezért aztán nem trendi manapság a síelés Franciaországban a fiatal nemzedék körében. A szupergazdagoknál persze más a helyzet, de rájuk nem lehet alapozni egy egész iparág jövőjét Franciaországban sem…

„Migrációs aggodalmak nem akadályozhatják az EU líbiai misszióját”

Heiko Maas ismét sürgette az EU országait, hogy támogassák a haditengerészeti műveletet, amely végrehajtja az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargóját. A külügyminiszter kijelentette, hogy az Európába való migráció előmozdítása miatti aggodalmak fölöslegesen hátráltatják a megoldást. – írja a Deutsche Welle német közszolgálati portál.

    

Heiko Maas német külügyminiszter hétfőn megduplázta az Európai Unió missziójára irányuló felhívását az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargójának érvényesítésére, mondván, hogy néhány EU-országnak le kell győznie azon aggodalmait, hogy a haditengerészeti járőrök ösztönözhetik az Európába történő migrációt.

„Azoknak, akik elsősorban a migrációs problémákra gondolnak … tudniuk kell, hogy a migrációs problémákat is csak akkor lehet megoldani, ha Líbia nem marad bukott állam” – mondta Maas a blokk külügyminisztereinek ülése előtt.

Több ország, nevezetesen Ausztria, kifogásolta a Sophia földközi-tengeri tengeri missziójának újjáélesztését, amelynek feladata az ENSZ embargójának végrehajtása. Azt mondják, hogy az a tény, hogy a misszióban részt vevő hajók a tengeren bajba jutott migránsokat fogadtak, arra ösztönözhet több embert, hogy hajóval induljanak Európába a jobb élet reményében.

Jelenleg Sophia szinte kizárólag repülőgépekkel és pilóta nélküli drónokkal működik, nem pedig hajókkal.

Nincs bizonyított „húzóhatás”

Josep Borrell az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn felszólalt annak érdekében, hogy megnyugtassa a misszió kritikus nemzeteket, mondván,  a migránsokkal szembeni „húzóhatás”, amelytől félnek, a eddig soha nem történt meg.

Borrell azonban azt mondta, hogy a hétfői ülésen még nem kell megoldani a kérdést, mivel Sophia megbízatása március végén lejár.

Az EU arra törekszik, hogy elkerülje a 2015-ös események megismétlését, amikor több százezer ember, többségük menekül a konfliktusoktól vagy az otthoni szélsőséges szegénységből, szárazföldön vagy tengeren megindult Európába. A Közel-Keletről vagy Afrikából a Földközi-tenger feletti tengeri utazást próbáló vándorlók ezrei meghaltak azért, hogy elérjék Európa partjait.

Mivel a Balkánon és Törökországon keresztül a görög szigetekre irányuló migrációs útvonalakat a bevándorlók számára jelentősen megnehezítették, sokan Líbiát használják a veszélyes mediterrán út kiindulópontjául.

Líbiát körülbelül kilenc évig sújtotta a polgárháború, amely megnehezítette vagy lehetetlenné tette a migránsok áramlásának ellenőrzését. Az emberi jogi csoportok szintén bírálták az EU-val az országgal kötött együttműködési megállapodásokat ebben a kérdésben, számos jelentés fényében, amely az ország hatóságainak a migránsokkal való rossz bánásmódját dokumentálja.

Vírusveszély a gyógyszerárakban

A gyógyszergyártástól az autógyártásig, a mobil telefon gyártástól a világ olajkitermeléséig mindenben okoz fennakadásokat az elsősorban Kínát sújtó koronavírus fertőzés. Már most mutatkoznak az ellátási zavarok, amelyek felverik az alapanyagok árát, míg végül  a fogyasztókon csapódik le.

A koronavírus nemcsak Kína egészségügyi ágazatát, hanem a feldolgozóipart is sújtotta. Kínának jelentős visszaesései vannak a gyógyszeripar és a mobiltelefon-ágazatban. A feldolgozóipart érintik a tartós ellátási zavarok. A paracetamol, a leggyakrabban használt fájdalomcsillapító ára egyes országokban 40%-kal emelkedett. Eközben szakemberek szerint a bakteriális fertőzések kezelésére használt azitromicin antibiotikum ára 70 százalékkal nőtt.
A koronavírus, amely több mint 1800 embert ölt meg, a világ második legnagyobb gazdaságának recesszióját fenyegeti. A gyógyszeripari ágazatoknak fel kell készülnie arra, hogy a megnövekedett kereslet miatt az alapanyagok ára jelentősen növekedni fog.
India, a világ legnagyobb generikus gyógyszerellátója nyersanyagának 80%-ában Kínára támaszkodik.India adja az Egyesült Államok gyógyszerpiacán a generikus készítmények körülbelül 12% -át.  A gyógyszeripar nem az egyetlen olyan terület, ahol Kína termelését felfüggesztették és ez jelentős termeléskiesést, csökkenést hoz magával szerte a világon.

Az oroszok buktatták meg Macron párizsi polgármesterjelöltjét?

Macron polgármester jelöltjének megbuktatása csak az első lépés 2022-ben esedékes francia elnökválasztási küzdelem befolyásolására tett putyini lépéseknek. Macron a szankciók feloldását vetette fel egy müncheni biztonságpolitikai konferencián, ugyanakkor közös európai stratégiai párbeszédet sürget az oroszokkal. Putyin szívesen belemenne ebbe amennyiben feloldanák az ellenük érvényben lévő szankciókat, melynek feloldására égetően szüksége lenne belpolitikai problémái miatt. De hogy Európának milyen előnye származna a párbeszédből, azt Macron sem tudta felvázolni.

Pornográf videó közzététele miatt lépett vissza Macron pártjának jelöltje a francia főváros polgármesteri versenyében. Franciaországban őrizetbe vették azt az orosz férfit és barátnőjét, aki a zsaroló videót feltette az internetre. A kémelhárítás azt vizsgálja: milyen szerepe lehet az egész ügyben az FSZB-nek? Az orosz titkosszolgálat már a választási kampány idején fellépett Macron ellen. 2017-ben Putyin nyíltan támogatta Emmanuel Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent. Most Marine Le Pen asszony újra jelezte: indul a következő elnökválasztáson. Az csak 2022-ben esedékes, de a francia sajtó jó része úgy véli: Putyin titkosszolgálata megkezdte a kampányt Emmanuel Macron ellen!

Mit akar Putyin?

Az orosz elnök mindenekelőtt meg akar szabadulni azoktól a szankcióktól, melyek Oroszországot sújtják a Krím félsziget megszállása miatt. Emiatt az EU – az USA-hoz hasonlóan – szankciókkal sújtja Oroszországot. Ahol népszerűségének növelése érdekében Putyin mindenképp gazdasági növekedést kíván elérni. Ehhez nagyon kellene a gazdasági szankciók megszüntetése …

Macron: stratégiai párbeszéd Oroszországgal

A francia elnök Münchenben a biztonságpolitikai konferencián megállapította: a szankciók politikája Oroszországgal szemben nem működik. Helyette stratégiai párbeszédet javasolt – akármit is jelentsen ez. Franciaország egységes európai haderőt akar, mely független az Egyesült Államoktól és képes arra, hogy megvédje az Európai Uniót az orosz fenyegetéstől. Franciaország az egyetlen atomhatalom maradt az Európai Unióban a brexit után. Macron ezt ajánlja mint az európai biztonság alapját.

A nagy játszmában kis lépés Párizs polgármesterének lejáratása, mely az FSZB módszereit idézi. Az oroszok hivatalosan mindent tagadnak, de nem is nagyon titkolják, hogy céljuk az Európai Unió destabilizálása, mert az egyes tagállamokra sokkal nagyobb nyomást tudnak gyakorolni mint Brüsszelre.

Neom, a jövő városa?

Szaúd-Arábia egy 500 milliárd dolláros nagyváros építését tervezi, amely a Vörös-tenger feletti hídon keresztül kapcsolódik Afrikához. A fejlesztés része Mohammed bin Salman koronaherceg Vision 2030 jövőképének, amely Szaúd-Arábia olajvezérelt gazdaságának diverzifikálására irányul.  A becslések szerint a projekt 30-50 évig tart, míg az első szakasz 2025-re esedékes.

Mohamed bin Szalman herceg annak ellenére nem mondott le hollywoodi álmáról, hogy a kínai korona vírus a padlóra vitte az olaj árát pedig jórészt ebből kell finanszíroznia a jövő városát. A párizsi Le Monde szerint a majd mindenható trónörökös Hollywood imádatában nőtt föl, ezért a városnak adott furcsa név, a Neom. Amelyet persze azért meg is lehet magyarázni: neo görögül újat jelent, az m pedig az arab jövő szóból ered: mosztagbal!

20-szor akkora mint Los Angeles

Az új csoda várost a sivatag szélén 16400 négyzetkilométeresre tervezik – jórészt olyanok, akik Hollywoodnak szoktak filmes városokat építeni. Persze mindez kicsit nagyobb de hát területe bőségesen van a sivatagi királyságnak. És akkor még pénze is volt amikor 2017-ben a „sivatagi Davos” keretében ünnepélyesen elővezette tervét Mohamed bin Szalman trónörökös.

Megújuló energia források

16 400 négyzetkilométeren a megacity 33-szor nagyobb, mint New York City és a világ egyik legnagyobb városa lesz, amely száz százalékban megújuló energiával üzemel, de vannak más futurisztikus tervek is hiszen például tenger vízből fedeznék a lakosság vízellátását! Az első szakaszt 2025-re tervezik átadni, mely nincsen oly messze már. „Nem vesztegethetjük az időt a szélsőséges gondolatokra. Szaúd Arábia a fiatalok országa. A lakosság 70%-a 30 év alatt van” – hangsúlyozta a herceg, aki maga is a harmincas éveiben jár. Ez egy önálló zóna lesz a tervek szerint, saját szabályokkal és társadalmi normákkal, amelyet kifejezetten a gazdasági haladás és polgárainak jóléte érdekében működtetnek, azzal a reménnyel, hogy idevonzza a világ legtehetségesebbjeit és Neomot kereskedelemi csomóponttá, innováció és kreativitás fellegvárává tegye.

Mindezt miből?

A sajtónak abban a Ritz-Carlton hotelben mutatták be az álomvárost, ahol korábban szaúdi oligarchák váltak meg vagyonuk egyharmadától – Mohamed bin Szalman herceg embereinek nem épp baráti biztatásától kísérve. Még hercegek is voltak a elfogottak között, de a király parancsára őket is megdolgozták kicsit, hogy adakozzanak az új város javára. Így jött össze a szilárd alap. Becslések szerint mintegy 40 milliárd dollárt sikerült összeszednie ily módon Mohamed bin Szalman hercegnek a 2030-as Vízió programhoz, melynek legfontosabb eleme az új város. 40 milliárd dollár sok pénz de hát ehhez mégiscsak ez is kevés volt. Ezért jött az Aramco privatizálása. A világ legnagyobb olajtársasága a fénykorában 2000 milliárd dollárt ért vagyis a világ legdrágább cége volt. Az aranyérem maradt, de az érték csökkent, mert a kínai korona vírus miatt a Mennyei Birodalom egyre kevesebb olajat vásárol. Napi három millió hordó olaj esik ki emiatt a világpiacról. Így Szaúd Arábiának is meg kell húznia a nadrágszíjat: napi félmillió hordós kitermelés csökkenést javasolnak.

Az álmok és a valóság

Csodálatos tervekben a múltban sem szűkölködött Szaúd Arábia. A korábbi király, Abdallah idejében hat új városról határoztak, de ebből csak egy épült meg. Az természetesen az előző uralkodó, Abdallah nevét viseli. A mostani uralkodó, Szalman öreg és beteg. A hatalmat helyette kedvenc fia, Mohamed bin Szalman herceg gyakorolja, aki kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkezik. Legjobb barátai közé tartozik Jared Kushner, Trump elnök veje és közel-keleti főtanácsadója. Travis Kalanick egykori washingtoni miniszter is benne van a Neom programban. Csakhogy ők viszik a pénzt. Szakértők szerint az álomváros sokkal több pénzbe  kerül majd mint 500 milliárd dollár, de jelenleg ennyi sincsen Szaúd Arábiában a trónörökös álmára, egy megapoliszra a sivatag szélén a tenger mellett…

Drákói intézkedések a vírus miatt

A közúti közlekedést is betiltották Hupejben, az emberek lakónegyedeikbe zárva kényszerülnek élni. Más kínai területeken már folyamatosan csökken a megbetegedések száma.

A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság hétfőn közölt adatai szerint a koronavírussal fertőzöttek száma vasárnap éjfélig 2048 új megbetegedéssel 70 548-ra emelkedett. Ugyaneddig 105 új halálozást jelentettek, amivel a járvány halálos áldozatainak száma Kínán belül elérte az 1770-et. A járvány gócpontján, Hupejen kívül azonban az ország többi részén a napi új fertőzöttek száma immár tizenharmadik napja folyamatosan csökken: a február 3-án jelentett 890 új esettel szemben hétfőn 118 újonnan diagnosztizált betegről számoltak be a több, mint három hete lezárt tartományon kívülről. Vasárnap éjfélig a felgyógyultak száma tízezer fölé emelkedett Kínában. (Azóta valamelyest emelkedtek a számok, világszerte pedig jelenleg 71 710 fertőzöttet és 1775 elhunytat tartanak nyilván, 11 175-en felgyógyultak.)

Hupej tartomány kormányzata vasárnap bejelentette, hogy még szigorúbb óvintézkedéseket vezet be a járvány megfékezésére. Az 58 milliós tartomány lakói nem hagyhatják el a lakóhelyükül szolgáló városi lakónegyedeket vagy falvakat, ahová pedig csupán a legszükségesebb esetben engednek bármilyen külső személyt vagy járművet. A tartományban ráadásul betiltottak mindenféle közúti közlekedést a rendőrautók, a mentőkocsik, a létfontosságú árukat szállító és a külön engedéllyel rendelkező járművek kivételével. Korlátozni fogják továbbá az emberek számát az üzletekben, és

a bevásárlást is csak közösségi szervezésnek megfelelően intézhetik

azok, akik engedélyt kapnak lakóhelyük elhagyására. A tartományban már bezáratták az összes olyan üzletet, amely nem folytatott nélkülözhetetlen tevékenységet, a gyógyszertáraknak pedig kötelező begyűjteniük a megfázás és láz tüneteinek enyhítésére szolgáló gyógyszerek vásárlóinak személyes adatait és elérhetőségeit.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vasárnap úgy nyilatkozott, hogy

lehetetlen megjósolni a járvány további alakulását.

Közben a szervezet által Kínába delegált nemzetközi szakértői csoport megkezdte az egyeztetéseket a kínai szakértőkkel. Mi Fong, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság szóvivője azt mondta, hogy a fertőzöttek körében a súlyos állapotban lévők aránya szombat éjfélig 22 százalékra csökkent a január 27-én jelentett 32 százalékról. Ez a bizottság szerint a vírus elleni óvintézkedések hatásosságára utal.

Semmilyen tünetet nem mutattak a Dél-pesti Centrumkórházban két hétig karanténban tartott magyarok, a koronavírus által okozott fertőzöttség nem igazolódott, így hazamehettek – mondta el az egészségügyért felelős államtitkár hétfőn. Horváth Ildikó kitért arra, hogy nemrég az európai unió egészségügyi miniszterei abban állapodtak meg, összehangolják a koronavírus elleni intézkedéseiket. Az uniós tagországok azonnali információcserét folytatnak, mert az emberek utaznak, ezért feltétlenül szükséges tudni, hogy hol vannak megbetegedések, és hogy azokat megfelelően izolálják-e. Magyarország kialakította azokat az ellenőrzési mechanizmusokat, amelyek kiszűrhetik a fertőzött embernek országba érkezését.

Macron szuverén Európát akar

A francia atom ütőerőre támaszkodva az Európai Uniónak egységes haderőt kell kifejlesztenie – hangsúlyozta a francia államfő Münchenben a biztonságpolitikai konferencián. Eddig az USA atompajzsa védte Európát, de ezen változtatni kellene. Az Európai Uniónak a saját lábára kellene állnia.

Hasonló nézeteket hangoztatott Münchenben Heiko Maas német külügyminiszter is, de azzal a nem egészen elhanyagolható különbséggel, hogy mindezt úgy képzeli el: a NATO európai szárnyát erősítenék meg. Vagyis maradna az amerikaiak vezető szerepe. Macron szerint viszont az európaiaknak maguknak kell dönteniük a sorsukról.

Stratégiai párbeszéd kell Oroszországgal

A szankciók politikája nem vált be Moszkvával szemben, ezért ezen változtatni kell – mondta a francia elnök Münchenben. Francia megítélés szerint Oroszország nem fenyegeti az Európai Uniót míg az USA vagy Nagy Britannia szerint igen. Az Európai Unió is megosztott ebben a kérdésben, mert például Lengyelország és Románia maximálisan bízik az Egyesült Államokban.

Macron-Orbán paktum?

Védelmi kérdésekben a magyar kormány hajlik arra, hogy az európai álláspontot támogassa az amerikaival szemben. Amikor Pompeo külügyminiszter arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ne a Huaweinek adja az ötödik generációs rendszer bevezetését a magyar piacon, akkor azt a választ kapta Budapesten, hogy „számunkra a francia és a német álláspont az irányadó.” Magyarország nem amerikai hanem német fegyvereket vásárol elsősorban.

Orbán Viktor éppúgy nem hisz az orosz fenyegetésben mint Emmanuel Macron. A közös európai hadsereg felállításában a nézeteik közel állnak egymáshoz.

Csakhogy Macron számára ott van a vonakodó német szövetséges, mely legalább olyan fontosnak tartja az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt mint a francia kapcsolatot.

Orbán Viktor számára pedig a lengyel szövetséges okozhat gondot hiszen orosz ellenessége és USA hűsége 110%-os.

Macron elnök nemrég Varsóban járt, hogy rábeszélje a lengyeleket az enyhülésre. Lech Walesa vette is a lapot amikor kijelentette: Moszkva közelebb van Varsóhoz mint Washington. A lengyel kormány egyelőre nem siet, hogy változtasson eddigi politikáján, a feltétlen barátságon az Egyesült Államokkal…

Főbelőtték, mert közfürdőbe ment

Észak Koreában történt az eset: Kínából hazatért külkereskedőt küldtek karanténba. Ahonnan meglépett, és felkeresett egy közfürdőt- veszélyeztetve ezzel az ott tisztálkodókat. Büntetése: kivégző osztag! Egy másik felelős funkcionárius hasonlóképp cselekedett, de ő a hírszerzés munkatársa volt. Ezért őt nem végezték ki hanem falusi munkatáborba küldték, ahol az élelmiszer fejadag az éhenhaláshoz sok, de az életben maradáshoz kevés …

Észak Koreából nem jelentettek vírus fertőzést – írja a dél-koreai sajtó, mely beszámol a kivégzésről. Ettől még persze lehet járvány is, mert a rossz hírek nem hírek a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszerben.

Pánik és káosz Hongkongban az elhúzódó vírus háború miatt

Hongkongban rizsért és vécépapírért ölik egymást az emberek, mert a korona vírus elleni háború hosszú lesz – ezt már minden polgárnak észre kellett vennie a  hétmilliós nagyvárosban, ahol a közszükségleti cikkekből is egyre nagyobb hiány alakul ki. Míg a Mennyei Birodalomban ez nem számít óriási újdonságnak, az egykori brit gyarmaton megdöbbenti a fogyasztói társadalom polgárait.

Valóságos beszerzési pánik uralkodik, mert az emberek azt hiszik, hogy hónapokig elhúzódhat a vírus válság – számolt be a londoni Guardian helyi tudósítója. Aki leírja, hogy a helyzet olyan mint a Szovjetunióban a bukás előtt: hosszú sorok kígyóznak a boltok előtt, hogy a legalapvetőbb hétköznapi élelmiszereket és háztartási cikkeket beszerezzék. A rizs például, amely Hongkongban is mindennapos fogyasztási cikk, egyre inkább hiányzik. Sok szupermarketben már jegyrendszer működik vagy annak bevezetését tervezik. A szocialista Kínában ez évtizedekig fennállt, de Hongkongban újdonságnak számít.

Nem működik a piac? De igen, csakhogy minden sokkal lassabban megy mint a normális időben, mert a helyi kormányzat ellenőriz mindent. Hús és zöldség például bőven van, de rizs nincs!

Papíráru is minden műfajban megtalálható, de vécépapír nincs! A polgárok ugyanis készleteket halmoznak fel a nehéz időkre. Az ilyesmit a szocialista Kínában régebben büntették, de Hongkongban ez elképzelhetetlennek tűnt eddig. Most azonban nemcsak vécépapírból van végzetes hiány, de olyan vegyszerekből is, amelyekkel fertőtleníteni lehet a lakásokat.

A kormányzat igyekszik megnyugtatni az ideges polgárokat: 13 ezer tonna rizs van a raktárakban!

A baj az, hogy kevesen hisznek nekik:

„Egy szavukat sem hiszem”- mondta egy 65 éves asszony a Guardian tudósítójának. Már egy órával nyitás előtt beállt a sorba, hogy rizshez jusson. Kérte a tudósítót, hogy a nevét ne írja ki: ha ugyanis jegyrendszer lesz, akkor büntetést kaphat.

Egy halott – 50 vírus fertőzött

Jelenleg ez a hivatalos mérleg Hongkongban, de ebben a tekintetben is nagy a polgárok gyanakvása: nemigen hisznek a hivatalos információknak. Jó okuk van erre: a folyamatos pekingi nyomás hatására Hongkongban is egyre takarékosabban bánik a helyi kormányzat a rossz hírekkel. Márpedig jó hírt manapság nemigen tudnak közölni.

Az eredmény: soha nem látott mélypontra csökkent a helyi kormányzat iránti bizalom Hongkongban. Már csak a megkérdezettek 69%-a hiszi azt, hogy Hongkong kormányzata megfelelőképp kezeli a vírus válságot – írja a londoni Guardian tudósítója.

Amerika a Boeing védelmében

10-ről 15%-ra emelkedik a közös európai repülőgépgyártó óriás gépeknek büntető vámja- közölték Washingtonban. Ezt a Világkereskedelmi Szervezet /WTO/ döntése teszi lehetővé Trumpnak. Aki azonban elsősorban arra figyel, hogy nagy bajban van az amerikai repülőgépgyártó óriás.

Boeing mélypont – Airbus rekord

Januárban egyetlenegy repülőgépet sem rendeltek a Boeing-tól! Erre 1962 óta nem volt példa. Az Airbus viszont rekord rendelést kapott: 274 új gépet vásárolnak tőle. Az ok a Boeing 737 Max mélyrepülése: két gép lezuhanása óta nem szállhatnak fel. Már a gyártást is felfüggesztették…

Több mint 18 milliárd dollárjába került a Boeingnek a 737 Max gyászos szereplése. Kezdetben 9 milliárdot mondtak, de azután kiderült, hogy több mint a duplája a veszteség! A tavalyi évet emiatt veszteséggel zárták.

A nagyfőnököt kirúgták

Nem sokkal karácsony előtt tudatta a világgal a Boeing igazgató tanácsa, hogy megválnak Dennis Mullenburgtól, aki 35 évet húzott le a repülőgépgyártó cégnél. Utóda az igazgatótanács elnöke lett: David Calhoun. Akinek gyorsan csodát kellene tennie, mert a cég pénzügyi helyzete nem épp irigylésre méltó: nagy kérdés, hogy elviselnek-e még egy veszteséges évet? Januárban 12 milliárd dolláros kölcsönt szereztek bankoktól – számolt be a CNBC. Kérdés, hogy ez mire elég, mert nincs olyan gépük egyelőre, mely felválthatná a földre parancsolt Boeing 737 Maxot.

Persze mögöttük áll a Pentagon és Trump elnök, akit viszont ők támogattak. Csakhogy Donald Trump nem szereti a lúzereket…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!