Kezdőlap Világ Oldal 14

Világ

Brexit, Brüsszel, Orbán…

“A magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra; a románét pedig a baloldal a jobboldalra és szélsőjobboldalra, de Trócsányi – vagyis a magyar jelölt – nem feltétlenül kapta meg a Néppárt minden szavazatát, viszont lelkesen és elkötelezetten rá szavazott az egész európai szélsőjobb.”

A hét végén közölte a The Daily Telegraph Boris Johnson brit kormányfő nyilatkozatát, miszerint: nagyon reméli, hogy Magyarország meg fogja vétózni a brexit újbóli elhalasztását – így arra október 31-én mindenképp sor kerül. Azon túl, hogy már a kezdetek óta Orbán Viktor kalkulációiban is benne van egy efféle forgatókönyv, a remény valóra válásához számos egyéb szempontnak kell beteljesülnie.

Érdeke-e Orbánnak, hogy a brexit mellé álljon? Erre a kérdésre több, egymásnak ellentmondó választ lehet adni. Nem érdeke, ha belső szövetségeseket akar találni és megtartani őket az unión belül. Igaz, ha Budapesten úgy látják, Nagy Britannia kilépése elkerülhetetlen, akkor még elgondolkodnak majd azon, hogyan jönnek ki jobban a helyzetből: ha Londont támogatják-e vagy Brüsszelt?

A Fidesz szempontjából ez már akkor sem egyszerű döntés, ha történetesen az épp most felálló Bizottságon meg akarnák torolni a két óriási pofont, amit az elmúlt másfél hétben az Orbán-kormány kapott: Trócsányi bukását, s a bővítés- és szomszédságpolitika elvételét a jövendő magyar biztostól. Ugyanis a brexit utáni London időtálló szolidaritására csak akkor számíthatnak, ha Orbán továbbra is az unió elhagyását fontolgatja. Ám látjuk, hogy egy ilyen lépés mit okoz Angliának, akkor el lehet képzelni, milyen következményekkel járna Magyarország esetében.

A gyors és kemény brexit megtámogatása a tanácsi szavazáson viszont végképp ellehetetlenítené a Fidesz útját vissza az Európai Néppártba (EPP).

A biztosi jelöltek meghallgatásának és a róluk folyó szavazásoknak az időszakában olyan kép tárult elénk, melybe bepillantást korábban aligha láttunk kívülről. Igaz, hogy a magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra; a románét pedig a baloldal a jobboldalra és szélsőjobboldalra, de Trócsányi – vagyis a magyar jelölt – nem feltétlenül kapta meg a Néppárt minden szavazatát, viszont lelkesen és elkötelezetten rá szavazott az egész európai szélsőjobb.

A Trócsányi bukását kísérő események tanulságai óvva intenek, nehogy valaki elintézettnek vegye a Fidesz visszavételét az Európai Néppártba. Bár elképzelhető: az a számos kompromisszum, amit Orbán ennek fejébe felajánlhat sok minden meglepőt tartogathat még. Így beleértve akár a brexit elhalasztásának megszavazását is. Nem Johnson lenne az első potenciális szövetséges, akit Orbán gond nélkül elárul. Emlékezzünk csak az olasz populista pártvezérre, Matteo Salvinira…

Ara_Kovács Attila

Portugáliában a gazdaságban sikeres baloldal győzött

Több mint 36%-os eredménnyel nyerte a szocialista párt a választásokat Portugáliában, ahol a pénzügyi megszorítások után a baloldali kormányzat sikeres gazdaságpolitikát valósított meg.

A miniszterelnök úgy állította helyre a költséges stabilitását, hogy közben az életszínvonal is emelkedett. Nagy szerepe volt ebben a turizmusnak, mely európai pénzekből igen szépen rendbe hozott országban rekordokat döntöget.

Az 58 éves szocialista miniszterelnök, António Costa máris közölte: tovább folytatják a sikeres kormányzást. Abszolút többséget nem szereztek a 230 tagú parlamentben, de kisebb baloldali csoportok támogatásával eddig mindig sikerült keresztülvinni a fontosabb törvényeket. Portugália azok közé a ritka uniós államok közé tartozik, ahol a szocialisták megőrizték befolyásukat, és a populista szélsőjobboldal nem tudott népszerűvé válni. A lisszaboni parlamentben a populisták egyetlenegy képviselői helyet szereztek meg a választáson.

A devizahitelesek győztek az Európai Bíróságon

Több mint 700 ezer devizahiteles ünnepelhetett Lengyelországban miután Luxemburgban az Európai Bíróság kimondta: nem ellentétes az európai joggal az, ha érvénytelennek mondják ki a korábbi svájci frankos jelzálog kölcsönöket!

Míg a devizahitelesek fellélegezhetnek, a bankok kezdhetik kiszámolni: mennyibe kerülhet nekik a luxemburgi döntés? Nem kis összegről mintegy 20-60 milliárd zlotyról (kb. 14 milliárd euró a felső határ!) van szó. Mi lesz a bank rendszerrel? A kormány is nyugtalan hiszen az egész pénzügyi rendszer meginoghat. Ráadásul a luxemburgi döntés épp a választások előtt következett be Lengyelországban.

“Nem hiába harcoltam három éven keresztül a bankokkal. Kiderült, hogy nem kell félni tőlük. A gyermekeim adtak elég erőt ehhez a harchoz!”

– nyilatkozta a sajtónak Justyna Dziubak. Az a devizahiteles, aki Varsóból Luxemburgba vitte a pert. Kamil és Justyna Dziubak amiatt perelte a bankot, mert az a svájci frank árfolyamának növekedését teljes mértékben ráterhelte az ügyfelekre, akiknek a többsége így a fizetésképtelenség határára került.

Kinek volt előnyös a svájci frank hitel?

Kezdetben úgy látszott, hogy mindenkinek. Lengyelországban – sok más közép és kelet-európai országhoz hasonlóan – igen előnyösnek tűnt az, hogy svájci frank esetében nagyon alacsonyak voltak a kamatok. Az árfolyam kockázattal szinte senki sem számolt. Ám a nagy pénzügyi válság felborította az egyensúlyt 2008-ban: a svájci frank fel, a többi deviza leértékelődött méghozzá viharos gyorsasággal. Míg 2008-ban egy svájci frank két zlotyt ért addig 2015-ben már ötöt! Ekkor ugyanis eltörölték a svájci frank-euro átváltás felső határát. Most a svájci frank már “csak” négy zlotyt ér hiszen a lengyel gazdaság jól teljesít. Pontosan ez az, amit nem értett a lengyel közvélemény: ha Lengyelország az egyetlen olyan uniós állam, ahol nem volt gazdasági visszaesés a nagy pénzügyi válság idején sem, akkor miért gyengült meg ennyire a zloty? A jelentős társadalmi elégedetlenség hozzájárult ahhoz, hogy hatalomra került a nemzeti radikális PiS. Amely erőteljesen bírálta ugyan a korábbi kormányokat azért, mert nem tettek semmit a devizahitelesek érdekében, de hatalomra kerülve maga sem tudott megoldást találni. A devizahiteleseknek azt ajánlotta: forduljanak a bíróságokhoz. Amelyek hol így hol úgy döntöttek Lengyelországban. Ezért mentek el a legelszántabbak Luxemburgba. Ahol nekik kedvező döntés született. Bár a jogi szakértők szerint a döntés nem teljesen egyértelmű, de ennek alapján kérhetik a devizahitelesek Lengyelországban, hogy a bankok váltsák át zlotyra a svájci frankos jelzálog kölcsönöket.

A kormány egyik szeme sír, a másik nevet

Jó hír a devizahiteleseknek – kommentálta a fejleményeket Jerzy Kwiecinski pénzügyminiszter, aki ugyanakkor rámutatott arra, hogy a bankoknak ez nagy megrázkódtatást jelenthet. A kormány igyekszik kimaradni az egészből, többször figyelmeztették a devizahiteleseket , hogy rájuk ne számítsanak. Csakhogy a kormánypárt a PiS választások előtt áll, ahol jó esélyei vannak a sikerre a megosztott ellenzékkel szemben.

Jézus és Keynes nevében

A keresztény és nemzeti PiS politikai sikereinek alapját a gazdasági eredmények adják. Ehhez profitot hozó  bank szektor is kell, de a devizahitelesek sikere elviheti ennek nyereségét a következő években. A legnagyobb érintett lengyel bank, a PKB Bank Polski részvényeinek az értéke a luxemburgi döntés után azonnal több mint 2%-ot esett. A bankok azt állítják: fel vannak készülve a devizahitelesek rohamára. Amely időben nagyon elhúzódhat hiszen a luxemburgi döntés után a hazai bíróságoknak is ki kell mondaniuk, hogy a devizahitelesek joggal várják: ne rájuk terheljék a zloty értékvesztését a svájci frankhoz képest.

2021 életbe lép a visszaélést bejelentők védelmének javítása

Pillanatnyilag mindössze 10 uniós ország rendelkezik a visszaéléseket bejelentő személyek védelméről szóló átfogó jogszabállyal. Az uniós szinten csak korlátozott számú (elsősorban a pénzügyi szolgáltatások területeihez kapcsolódó) ágazat tekintetében létezik olyan jogi szabályozás, amely tartalmaz a visszaélést bejelentő személyek védelmét célzó intézkedéseket.

Egy az EU illetékes bizottsága számára készült 2017-es tanulmány becslése szerint a visszaélést bejelentő személyek védelmének hiánya miatt elvesztett lehetséges előnyök értéke – az EU egészére nézve – csak a közbeszerzés területén 5,8-től 9,6 milliárd EUR-ig terjedhet évente.

A visszaélést bejelentő személyek – ha munkájuk során olyan jogsértéseket tapasztalnak, amelyek esetleg sértik a közérdeket, így például károsítják a környezetet, a közegészségügyet, a fogyasztóvédelmet vagy az államháztartást – védelmének jogi kerete jelenleg széttagolt.

Az Unió garantálni kívánja a visszaélést bejelentő személyek magas szintű védelmét. Az intézkedés számos területet érint, például a közbeszerzést, a pénzügyi szolgáltatásokat, a pénzmosás megelőzését, a termék- és a közlekedésbiztonságot, a nukleáris biztonságot, a közegészségügyet, a fogyasztóvédelmet és az adatvédelmet.

Az EU Tanácsa a mai napon hivatalosan is elfogadta a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó új szabályokat, amelyek értelmében mind a szervezeteken belül (a köz- és magánszervezetekben egyaránt), mind pedig a hatóságok felé ki kell alakítani a biztonságos bejelentési csatornákat. Az irányelv egyúttal magas szintű védelmet biztosít majd a visszaélést bejelentők számára a megtorlással szemben is, és kötelezi a nemzeti hatóságokat a polgárok megfelelő tájékoztatására, valamint arra, hogy képezzenek ki tisztviselőket a visszaélések bejelentésével kapcsolatos helyzetek kezelésére.

A jogszabályt ezután hivatalosan is aláírják, és kihirdetik a Hivatalos Lapban. A tagállamoknak két év áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy az új szabályokat nemzeti jogukba átültessék.

“Az Unió elkötelezte magát egy megfelelően működő, a jogállamiságon alapuló demokratikus rendszer mellett. Ennek részét képezi az is, hogy Unió-szerte magas szintű védelmet kell biztosítani azok számára, akiknek van bátorságuk bejelenteni a visszaéléseket. Nem fordulhat elő, hogy bárki is a jó hírnevét vagy akár az állását kockáztassa a jogellenes magatartás felfedésének következményeként.”

– mondta Anna-Maja Henriksson, Finnország igazságügyi minisztere.

A kompromisszum fő elemei közé tartoznak a következők:

• Bejelentési csatornák kialakítása a vállalatokon/hatóságokon belül: a több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok, illetve a több mint 10 000 lakost számláló települések önkormányzatai kötelesek valós és hatékony bejelentési csatornákat létrehozni. Ez elő fogja segíteni egy egészséges vállalati kultúra kialakulását,
• A bejelentési csatornák hierarchiája: a visszaélést bejelentő személyeket elsőként a szervezeten belüli, belső csatornák használatára ösztönözzük. Ezt követheti a külső csatornák igénybevétele, amelyeket a hatóságok kötelesek létrehozni. A visszaélést bejelentő személyek ugyanakkor abban az esetben sem veszítik majd el az őket megillető védelmet, ha úgy döntenek, hogy egyből a külső bejelentési csatornákat veszik igénybe,
• Az új szabályok különféle profilú személyek számára biztosítanak védelmet: Azok a személyek, akiknek a birtokába juthat a munkakörnyezetben elkövetett jogsértésre vonatkozó információ, és így védelmet élvezhetnek, a legkülönbözőbb profilokkal rendelkezhetnek: lehetnek például munkavállalók, ezen belül akár nemzeti/helyi hatóságok közalkalmazottjai, önkéntesek és gyakornokok, nem ügyvezető tagok, részvényesek stb.,
• Széles hatály: az új szabályok olyan területekre vonatkoznak, mint a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a pénzmosás megelőzése, a közegészségügy stb. A jogbiztonság érdekében az irányelv melléklete tartalmazza a hatálya alá tartozó valamennyi uniós jogalkotási eszköz felsorolását. A tagállamok az új szabályok átültetésekor bővíthetik ezt a listát.
• A visszaélést bejelentő személyek védelmét és támogatását célzó intézkedések: a szabályok biztosítékokat is tartalmaznak, amelyek megvédik a visszaélést bejelentő személyt a megtorlás olyan formáitól, mint például a felfüggesztés, a lefokozás vagy a megfélemlítés. A visszaélést bejelentő személyt segítő munkatársakat vagy családtagokat ugyancsak megilleti a védelem. Az irányelv tartalmazza az összes olyan támogató intézkedés felsorolását is, amelyeket a visszaélést bejelentő személyek érdekében be fognak vezetni.
• A hatóságok és a vállalatok visszajelzési kötelezettségei: a szabályok értelmében a szervezeteknek három hónapon (külső bejelentési csatorna esetén – kellően indokolt esetben – hat hónapon) belül választ kell adniuk a visszaélést bejelentőnek, és tájékoztatniuk kell őt a bejelentés nyomán tett intézkedésekről.

Szerkesztő megjegyzése: A hazai közállapotokat ismerve a jogszabály jóhiszeműséget feltételezve működhet civilizáltnak nevezhető demokráciákban, de itthon…

Seehofer: a korábbiaknál is nagyobb migráns hullám fenyeget

Németország belügyminisztere francia kollégájával és Avramopoulosz uniós biztossal együtt tárgyalt Athénban és Ankarában. Majd megnézte a menekült táborokat a görög szigeteken Ursula von Der Leyennel együtt.

A brüsszeli bizottság új elnöke a migráns probléma megoldását egyik fő céljának tekinti. “Nagyobb segítséget kell nyújtanunk az érintett államoknak”- hangsúlyozta a német belügyminiszter, aki a Bild am Sonntagnak nyilatkozott. “Nemcsak Görögországnak, de Olaszországnak és Spanyolországnak is nagyobb uniós támogatásra van szüksége a migráns probléma megoldására” – közölte Seehofer. Aki erősen hangsúlyozta: Merkel kancellár teljes támogatását élvezi az ügyben. Korábban voltak nézeteltérések Horst Seehofer és Angela Merkel kancellár között a migráns ügyekben. Seehofer, aki korábban a CSU vezetője volt, aki meghívta a bajor párt vezetőségi ülésére Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki Merkel kancellár migráns politikáját többször is bírálta.

Angela Merkel 6 milliárd eurós alkut kötött Törökországgal a szír menekültek ügyében, hogy az Európai Unió elkerüljön egy újabb migráns hullámot. Erdogan elnök, aki aktívan háborúskodik Szíriában, azzal fenyegeti az Európai Uniót, hogy új menekült hullámot indít el, ha az uniós államok nem támogatják politikáját a Közel Keleten. “Törökországnak is nagyobb támogatást kell kapnia!” – hangsúlyozta Horst Seehofer belügyminiszter. A németek mindenképp szeretnék elkerülni egy új menekült hullámot, mert még a korábbi több mint egymillió migráns beilleszkedését sem sikerüket megoldani teljes mértékben Németországban.

Ferenc pápa migráns politikájának hívei kaptak bíborosi kalapot

Tizenhárom főpapot avatott bíborossá a katolikus egyház feje a Szent Péter bazilikában. Közülük tíz fiatalabb nyolcvan évesnél vagyis pápaválasztás esetén szavazhat vagy akár rájuk is eshet a választás.

A 82 éves Ferenc pápa tudatosan készíti elő az utódlását: ma már többségben vannak a bíborosi kollégiumban azok a főpapok, akiket ő nevezett ki. A kiválasztás is Ferenc pápa politikáját követi: a szegények iránti elkötelezettséget, a migránsok támogatását és a bátor kiállást politikai kérdésekben a hatalommal szemben. Erre jó példa Kinshasa érseke Fridolin Ambongo, aki bátran szembeszállt a kormányzattal is, hogyha kellett a nép érdekében Kongóban.

Két új bíboros különösen sokat tett a migránsok érdekében: az egyikük kanadai, a másik guatemalai. Michael Czerny kanadai jezsuita szerzetes a Vatikánban a migránsok ügyeivel foglalkozik. Ferenc pápa maga is jezsuita és előszeretettel állítja rendjének tagjait fontos tisztségekbe. Alvaro Ramazzino guatemalai érsek többször felemelte a szavát Trump elnök migráns politikája ellen, mely elsősorban a latin-amerikai bevándorlókat sújtja.

Ferenc pápa fontosnak tartja az iszlámmal folytatott párbeszédet. Ezért nevezte ki Rabat érsekét is bíborosnak. Marokkóban kevés keresztény él, a lakosság döntő többsége muzulmán, de az iszlámnak békés és toleráns irányzatát képviselik. Része van ebben annak is, hogy Marokkó királya Mohamed próféta leszármazottja, aki minden eszközzel gátolni kívánja a radikális iszlám előretörését Észak Afrikában.

Iráni hacker akciók az USA-ban

Az amerikai elnökválasztási kampány iránt érdeklődő iráni hackerek próbálkoztak augusztusban és szeptemberben azzal, hogy feltörjék a kódokat az Egyesült Államokban.

Ezt Tom Burt, a Microsoft alelnöke közölte. Hozzátartoznak a rendszer biztonsági ügyek az informatikai cégnél. Blogján jelezte, hogy Trump elnök kampánya is célpont volt éppúgy mint a demokrata ellenjelölteké. Trump kampányának kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nincsen tudomása ilyen akcióról.

Tom Burt alelnök szerint technikailag nem túlságosan felkészült hackerek munkálkodtak a Phosphorous csapatban. A Microsoft feltevése szerint ez a hacker csapat az iráni titkosszolgálat egyik informatikai alakulata.

Irán és az Egyesült Államok kapcsolata rendkívüli mértékben megromlott azóta, hogy Trump elnök kilépett az atomalkuból. Legutóbb az ENSZ közgyűlésen mégiscsak szó volt egy csúcstalálkozóról Róhani iráni elnökkel. Ezt a francia diplomácia meg is szervezte, de az iráni államfő az utolsó percben nemet mondott. Az iráni álláspont az, hogy csak akkor kezdődhetnek újra a tárgyalások, ha az USA visszavonja a szankciókat melyek Irán gazdaságát fojtogatják. Washington csak akkor vonná vissza a szankciókat , ha a tárgyalások eredményeképp újabb atomalku születne Iránnal.

Brüsszelben sokan Győri Enikő jelölését várják Orbán Viktortól

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeretné, ha a nők minden korábbinál nagyobb szerepet kapnának a brüsszeli bizottságban. Lehetőség szerint ugyanannyian képviseljék a szebbik nemet mint a férfiakat.

A románok ezt tudva eleve kettős jelöléssel éltek. A két jelölt közül a nőt választotta Ursula von der Leyen, de ő – Trócsányi Lászlóhoz – hasonlóan elbukott a jogi bizottság előtt. A románok újra kettős jelöléssel éltek. Ursula von der Leyen állítólag ezt várja Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől is.

A brüsszeli Politico már májusban javasolta, hogy Magyarország a legjobban tenné, ha Győri Enikőt javasolná a biztosi posztra. A most 51 éves diplomata ugyanis nem vett részt a magyar kormány semmilyen olyan akciójában, melyet bíráltak Brüsszelben. Várhelyi Olivért mindenki Orbán Viktor emberének tartja, aki a brüsszeli bizottságban is valószínűleg ugyanezt képviselné  holott ott alapkérdés a felülemelkedés a nemzeti szempontokon.

Győri Enikő korábban volt Orbán Viktor uniós tanácsadója, majd diplomata lett. Madridban képviselte Magyarországot. Idén májusban beválasztották az Európai Parlamentbe. A színfalak mögött nagy harcok folynak, melyek összefüggenek a pártok vitáival az Európai Parlamentben. Ursula von der Leyent ugyanakkor sürgeti az idő hiszen november elsején az új brüsszeli bizottságnak meg kell kezdenie a munkát. Ez annál is sürgősebb, mert a brexit határideje október 31.

Elengedik az orosz újságírónőt, akit Moszad ügynöknek tartanak

A 38 éves Julia Juzikot forradalmi gárdisták tartóztatták le Teheránban, ahova azért érkezett, hogy felkeresse régi iráni ismerőseit. A neves újságírónő korábban a Komszomolszkaja Pravdának és a Newsweek orosz kiadásának dolgozott.

Az iszlamista terrorizmus szakértőjének számít, mert könyvet írt azokról az öngyilkos női terroristákról, akik Csecsenföldön küzdöttek az orosz hadsereg ellen. A könyvet kilenc országban kiadták. Ezt követően Julia Juzik tudósító volt Iránban, ahova most rövid látogatásra visszatért.

Letartóztatása után az újságírónő felhívta rokonait, és közölte velük: azzal vádolják Iránban, hogy a Moszad ügynöke. Emiatt tízéves fegyház büntetést is kaphat. Julia Juzik tíz évvel ezelőtt riportot készített az izraeli hadseregről, de ezt Iránban korábban senki sem kifogásolta. Az orosz külügyminisztériumot az újságírónő rokonai értesítették. Ezt követően Moszkvában berendelték Irán nagykövetét. Közölték vele: orosz állampolgárt csakis úgy vehetnek őrizetbe, ha Oroszország konzulja is jelen van! Irán nagykövete közölte: hamarosan szabadon engedik Julia Juzikot.

Irán és Oroszország jó kapcsolatot ápol egymással, de Putyin elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök viszonya is kiváló. Nemrég Izraelben a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadója vendégül látta amerikai és orosz kollégáját. Az orosz tanácsadót fogadta Netanjahu miniszterelnök is, és megköszönte neki, hogy Oroszország nem szállít Sz400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak. Az izraeli légierő rendszeresen támadja az iráni támaszpontokat Szíriában. Ezekről a támadásokról az oroszokat előre értesítik, de Iránt természetesen nem. Irán nem ismeri el Izrael állam létjogosultságát sem! Nemrég a Forradalmi Gárda parancsnoka bejelentette: Irán immár képes arra, hogy “eltörölje a föld színéről a cionista képződményt”.

Menedékügyek: Magyarország a térképen sincs

Jószerivel nincs hazánkba irányuló menedékkérelem más EU-országból, az innen kért menekültátkérés is csak pár ezer volt 2018-ban. A magyar kormány még ezekhez képest is csak elenyésző számban adott helyt, és még kevesebbet fogadtak el tőle más államokban. A kontinensen összesen is mélyponton van a menekültkérelmek száma.

Tavaly az Európai Unió (EU) tagállamai 148 000 kimenő és 144 600 bejövő kérelmet jelentettek a menedékjog iránti kérelem vizsgálata felelősségének átruházására – jelentette az Eurostat.

Németország szabadulna, az olaszok kapják a legtöbb kérelmet

A legtöbb más tagállamba küldött kimenő kérelmet Németország (54 900), Franciaország (45 400), Hollandia (8 600) és Belgium (8 400) jelentette. Az a három ország, amely 2018-ban kapta a legtöbb beérkező kérelmet más tagállamoktól, Olaszország (41 900), Németország (25 ezer) és Spanyolország (10 800).

Az úgynevezett dublini rendelet célja a menedékkérők

egyik tagállamból a másikba történő egymást követő transzfereinek csökkentése és a rendszerrel való visszaélés megelőzése,

amelyben egy személy több menedékjogi kérelmet nyújt be. A fő elv az, hogy csak egy tagállam felel az Európai Unión kívüli ország állampolgára vagy hontalan személy menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért.

Ha a kérelem feldolgozása során a tagállami hatóságok úgy határoznak, hogy a kérelmet egy másik tagállamban kell elbírálni, az előbbi hatóságok kérhetik utóbbitól a menedékjog iránti kérelem felelősségének átvételét (következésképpen ez átveszi a kérelmezőt). Ennek megfelelően az úgynevezett „dublini” statisztika a kimenő kérelmekre (a tagállamok jelentése a kiállított kérelmekre) és a beérkező kérelmekre (a tagállamok jelentik a beérkezett kérelmeket) tartalmazza.

Látható, hogy Magyarországra alig-alig ékezett átvételi kérelem az EU-n belülről, a tőlünk kimenő kezdeményezések száma is épp csak látszik a diagramon.

Ezek után nézzük, hogyan alakultak a menedékkérelmek, és mi lett ezek sorsa az EU-ban. Az előbbinél is beszédesebbek a jóváhagyó határozatok. 2018-ban az EU-ban az elfogadás aránya – az átadási kérelmekkel kapcsolatban elfogadott határozatok aránya – 69 százalék volt a kimenő kérelmekkel kapcsolatban és 66 százalék a beérkező kérelmek esetében.

Az EU tagállamainak többsége arról számolt be, hogy a kimenő kérelmükre vonatkozó tavalyi határozatok több mint felét elfogadták. A legmagasabb a kimenő kérelmek elfogadásának aránya Lettországban (85 százalék), Hollandiában (81) és Észtországban (80). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Horvátországban (16), Magyarországon (11) és Cipruson (9) regisztrálták.

A beérkező kérelmekkel kapcsolatban 2018-ban hozott határozatok között – 90 százalék feletti – a legmagasabb az elfogadások aránya Portugáliában (94) és Észtországban (91). Még a menekültek által legrosszabb helyzetben lévő Olaszország is 80 százalék feletti arányt mutat. Ezzel szemben öt EU-tagállamban ez az arány ezek töredéke. Bulgáriában (25), Magyarországon (19) és Görögország csak 3 százalék.

FRISS HÍREK

Kitették Got...

Tíz ellenzék...

Kreatív luxu...

Megbuktatják...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK