Itthon

Az orosz titkosszolgálat állhat a kárpátaljai magyarok elleni támadás mögött

2018-02-28

A kárpátaljai kormányzó szerint az orosz titkosszolgálatok megbízásából gyújtották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát tegnap. Ezt erősíti, hogy a hónap eleji, hasonló ungvári gyújtogatással kapcsolatban olyan lengyel szélsőségeseket vettek őrizetbe, akik egy oroszbarát csoport tagjai.

Keddre virradó éjjel gyújtották fel a KMKSZ ungvári székházát. Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó ezek után azt írta: semmi kétsége nincs arról, hogy ezt az orosz titkosszolgálatok inspirálták. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat,

az FSZB ugyanis már többször szervezett provokációt Kárpátalján.

Ennek igazolására Moszkal megemlítette a provokatív magyar nyelvű táblák tavalyi kihelyezését a beregszászi és nagyszőlősi járásokban, a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felrobbantását tavaly októberben és a KMKSZ-székház elleni február 4-i támadást.

Ez utóbbi támadással kapcsolatban Lengyelországban vették őrizetbe a gyanúsítottakat.

Mindannyian a Falanga nevű szélsőjobboldali, oroszbarát csoport tagjai.

Két férfit le is tartóztattak, a harmadikat egyelőre elengedték.

Moszkal szerint az FSZB célja, hogy destabilizálja Ukrajnát, ezért gerjesztik a nemzetiségi feszültségeket. Ez a módszer egyébként régóta szerepel az orosz titkosszolgálatok taktikai repertoárjában, már a KGB is előszeretettel használta.

Öt évre megújították a Közép-Európai Egyetem akkreditációját

FüHü

2018-02-28

Öt évre megújították a Közép-Európai Egyetem akkreditációját

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az ötévente esedékes felülvizsgálatát követően megújította a Közép-európai Egyetem akkreditációját. Szintén mai hír, hogy az egyetem programjai öt tudományterületen is a világ legjobbjai közé kerültek egy rangsorban.

A CEU épülete Budapesten
Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

A Közép-Európai Egyetem a CEU magyar jogi entitása, ezt Magyarországon akkreditálták, míg az amerikai részt, a Central European Universityt az Egyesült Államokban. Ezt a magyarországi akkreditációt újították most meg, az ötévente esedékes felülvizsgálat után. Ez viszont független az új felsőoktatási törvénytől, amellyel kapcsolatban

tovább tart a vita a kormánnyal.

A CEU továbbra is azt szeretné, hogy a kormány írja alá a már elkészült megállapodást New York állammal, erről bővebben itt olvashat.

A bizottság egyhangúlag döntött az akkreditáció meghosszabbításáról. Ahogy az egyetem közleményében írja: a bizottság által felállított vizsgálóbizottság kiemelte az egyetem eredményeit a kutatás és tehetséggondozás terén, a magyar tudományos közösség iránti elkötelezettségét, a magyar és amerikai felsőoktatási rendszerek között betöltött összekötő szerepét, kollegiális kapcsolatainak minőségét, a dolgozók, oktatók, diákok és öregdiákok erős kötődését az intézmény felé, valamint a hallgatók igényeire fordított figyelmet, a modern infrastruktúrát, az oktatói és kutatói tevékenységet egyaránt támogató intézményi szerkezetet, a komoly hazai és nemzetközi elismertséget, a kutatási és oktatási kiválóság iránti elkötelezettséget, és a hallgatókat támogató szolgáltatásokat és ösztöndíjakat.

Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora azt mondta, büszkék arra, hogy meghosszabbították az akkreditációt, és annak is örülnek, hogy az egyetemet „ennyi tudományterületen is a világ legjobb egyetemei közé rangsorolták”.

A világ egyik vezető oktatáskutató cége, a Quacquarelli Symonds ugyanis

öt területen is a világ legjobb 100 egyeteme közé rangsorolta a CEU-t:

politika, szociálpolitika, szociológia, történelem és filozófia tárgyakban. Emellett a közgazdaságtan és jogtudomány terén a CEU megtartotta helyét a legjobb 200-ban. A tágabban értelmezett tudományterületeket tekintve a CEU 172. a bölcsészettudományok és 202. a társadalomtudományok és menedzsment tárgyakban a QS ranglistán.

A QS képzési területekre lebontott felsőoktatási rangsora évente 48 tantárgy szerint rangsorolja 151 ország 1130 felsőoktatási intézményét. A CEU az általános felsőoktatási rangsorban nem szerepel, mivel ott azokat rangsorolják, amelyek alapképzést is kínálnak, a CEU-n azonban ilyen nincs, csak mester- és posztgraduális képzéseket.

Megismételt nemzetbiztonsági bohózat

FüHü

2018-02-28

Németh Szilárd vezetésével a Fidesz-KDNP megint ellehetetlenítette a nemzetbiztonsági bizottság munkáját. Az ellenzék meg szerette volna tárgyalni a zárt ülésen az OLAF-jelentést az Elios üggyel kapcsolatban.

A bizottság fideszes alelnöke azonban aggályosnak tartotta, hogy Szél Bernadett, aki szerinte Soros embere, bármilyen anyaghoz hozzáférhet, ezért a Fidesz-KDNP a bizottságban nem járul hozzá ahhoz, hogy a választásokig bármilyen minősített információt megkaphasson.

Az MSZP-s Molnár Zsolt, a bizottság elnöke elmondta, hogy Szél Bernadett nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, a Fidesz csak kampányol. Németh hozzászólt: de, hiszen Szél Bernadett Magyarországot bevándorlóországgá akarja tenni.

Molnár Zsolt felelevenítette, hogy a Fidesz-KDNP-nek hála bűnözők jöhettek be az országba a letelepedésikötvény-programmal, és amúgy is befogadtak menekülteket a legsúlyosabb menekültellenes propaganda idején.

Molnár Zsolt és Németh Szilárd is elismerte, hogy komédiává vált az ülés, miután az a Fidesz-KDNP nem szavazott, így határozatképtelenné vált a bizottság, ezért az ülés nyilvános részén nem tudták tárgyalni az Elios korrupciós ügyeiről szóló OLAF-jelentést.

Miről beszélnek a lángok?

Somfai Peter

2018-02-28

Moszkvai tudósítóként a nyolcvanas évek elején vagy tucatnyiszor jártam végig a két főváros közötti majd 2200 kilométernyi autóutat, ami az akkori körülmények között egy kisebbfajta kalandnak is beillett. Ha tehettem, úgy indultam útnak, hogy az első nap délutánján Ungvárra érkezzek, legyen időm bekukkantani a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségébe, találkozzak Balogh Jóskával és Eszterrel a feleségével. Ilyenkor esténként kicsit kvaterkáztunk is, beszélgettünk a kinti magyarok helyzetéről. Érdekes, tanulságos volt.

Nagyon megváltozott azóta a Kárpárt-alján élők helyzete is. Nem mondom, hogy abban a „szovjet-világban” minden a helyén volt, de tulajdonképpen jól megvoltak egymással a különféle nemzetiségű népek. Akkor is voltak súrlódások, de a magyar-ukrán viszonyt inkább példásnak mondanám, a magyarok nyugodtan mondhatták magukat magyarnak, és senkinek nem esett bántódása, ha az időt úgy mérte, „mi szerintünk” meg „ő szerintük”.

Ma már csak az áttelepültek elbeszéléseiből ismerem az ungvári körülményeket. Vannak ismerőseim, akik a kelet-ukrajnai háború és a sorozások elől menekültek Magyarországra, egy részük azóta már tovább is állt valamelyik nyugat-európai országba. Akik otthon maradtak, kénytelenek óvatosabban büszkélkedni a nemzetiségükkel, mert a felerősödött ukrán nacionalizmus időnként komoly konfliktusokat okoz a nyugati „végeken” is. A Majdan-forradalom mélyen szunnyadó gyűlölködéseket hozott a felszínre, amelyek gyakran végletekig szélsőséges indulatokkal párosulnak, és nemcsak az oroszokkal, hanem minden más nemzetiséggel szemben is.

Van ebben persze némi irigység, hiszen a Kárpát-alján élő ukránok azt látják, hogy a magyaroknak jobban megy a sora, több támogatást kapnak Budapestről, mint ők Kijevből. A magyar lakta településeken gyakran jelennek meg a hazai segélyszervezetek szállítmányai, különféle szeretetcsomagokat kapnak a leginkább rászorulók, magyar könyveket a falusi könyvtárak és az iskolák. És akkor még nem beszéltem a különféle csatornákon eljuttatott sok millió forintról, a kettős állampolgárokat megillető kedvezményekről, az európai útlevélről és persze az irreálisan magas magyar nyugdíjról, ami nemcsak nyírségi és borsodi kisnyugdíjasok, hanem az ukránok szemét is „csípi”.

Ezért talán érthető, hogy a „Majdan-harcosok” még azon az áron is áterőltették a kijevi parlamentben az oktatási nyelvtörvényt, hogy az hangos tiltakozást váltott ki mind az uniós vezetők, mind a magyar kormány részéről. Felvállalták azt a konfliktust is, hogy Magyarország mindaddig blokkolni fogja az uniós közeledési és a NATO csatlakozási tárgyalásokat, amíg engedményeket nem tesznek a nyelvi követeléseknek.

A konfliktus ukrán olvasata szerint nem is értik miért tiltakozunk. Kijev ugyanazt hirdeti, mint Trump, vagy amit a magyar kormány: Ukrajna mindenek előtt! Az ukrán nemzettudat azt diktálja, hogy minél erősebb és központosítottabb legyen az állam, minden szinten ukránosítsák a lakosságot. Aki tanulni, érvényesülni akar, az sajátítsa el az ország hivatalos nyelvét, aki pedig ezt nem akarja, annak – fogalmazzunk így – fel is út, le is út. Ukrajna így lesz az ukránoké.

Aki másképp gondolja? Számoljon a következményekkel. Ismeretlenek kedd hajnalban Ungvár belvárosában felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodáját.

Soros György tündöklése és bukása

Föld S. Péter

2018-02-28

Eltűnt a plakátokról az újsághirdetésekből Soros György fényképe és ezzel együtt a felszólítás, hogy meg kell őt állítani. Az egykor a Fidesz mai vezetőit is támogató 87 éves magyar származású amerikai milliárdos fotójával és róla szóló szövegekkel nemrég még Dunát lehetett volna rekeszteni, ám a vasárnapi hódmezővásárhelyi választás óta alig lehet látni valahol.

Soros György már nem téma. Budai Gyula tegnapi sajtótájékoztatóján ugyan időlegesen előkerült, de ez feltehetőleg annak tudható be, hogy a volt feljelentésügyi biztost elfelejtették értesíteni a változásról.

Márpedig fontos tudni, hogy aktuálisan ki az ellenség és ki a barát. Kit kell szeretni, és kinek kell nekimenni.

Lehet, a Fidesz központban úgy ítélték meg, hogy kissé túltolták s biciklit, és ez a 87 éves idős úr nem alkalmas arra, hogy a magyarok a tőlük elvárt szinten és minőségben gyűlöljék.

A migránsok még maradhatnak, mint elsőszámú közellenség, Brüsszel véleményes. Bennük még van valamennyi tartalék, tőlük valószínűleg továbbra is meg kell védeni az országot. És ki más lenne, aki megvéd bennünket, mint a kormány?

Soros azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért megbukott. Egy ideig jó ellenségnek számított, de az utolsó időkben egyre rosszabbul teljesített. Talán mert a magyar emberek, bármennyire is szerették volna, nem voltak képesek elhinni, hogy minden rossz miatta van.

Hogy Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje azért állhat – a szó szoros értelmében fényűző módon – a saját lábán, mert Soros rosszat akar a magyaroknak. És Mészáros Lőrinc sem azért keres még álmában is milliókat, mert Soros György a magyarok elleni gaztettekben mesterkedik.

Soros György megbukott. Új ellenség kerestetik.

Kitilthatják Orbán(éka)t Amerikából

N. Vadász Zsuzsa

2018-02-28

Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István – nem kis veszély lebeg a fejük felett. Kitilthatják őket az USA-ból, ha van ott lévő vagyonuk, azt befagyaszthatják, és sehol a világban nem használhatnak semmilyen olyan pénzintézetet, amelyben a legcsekélyebb amerikai érdekeltség is van. Mint a Független Hírügynökség megtudta, egy jobbközép értékeket követő amerikai intézet kezdeményezett eljárást ellenük, amely a fent felsorolt szankciókkal zárulhatnak. A Global Magnitsky Törvény keretei között született a feljelentés.

Az önmagát „az emberi jogokért küzdő, a korrupció elleni harcot folytatóként” aposztrofáló Frontiers of Freedom nevű, washingtoni székhelyű szervezet kedden nyújtotta be a csomagot. Ebben több magyar politikus, köztük Orbán Viktor feltételezett korrupciós tevékenysége és emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt kér a megnevezettek elleni szankciókat, mégpedig a 2016 decemberében megszületett Global Magnitsky Törvény keretében.

Ez felhatalmazza az amerikai elnököt arra, hogy megtagadja a vízumot attól, és befagyassza a vagyonát annak, aki súlyosan megsérti az emberi jogokat, korrupciós, illetve pénzmosási ügyekbe keveredik. Az eljárás megindítását kezdeményező felvezető levél és a több oldalnyi, a konkrét ügyeket is ecsetelő linkeket tartalmazó melléklet címzettje Rex Tillerson, külügy- és Steven Mnuchin pénzügyminiszter.

Ez pedig a névsor a levélből, azoké

„akik az elmúlt nyolc évben megsértették az emberi jogokat azáltal, hogy kulcsszerepet játszottak a magyarok és nem-magyarok szabadságnak a korlátozását maga után vonó törvények és szabályok megalkotásában, továbbá korrupciós ügyekben vettek részt/részesültek azok hasznából”:

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
Tiborcz István, Orbán Viktor veje

A konkrét ügyek – mind az emberi jogok megsértése, mind a korrupció terén – nem számítanak újdonságnak. A menekültügy több vonzata, a civilek elleni hadjárat, a CEU (Közép-Európai Egyetem) ügye, illetve közbeszerzések, az Elios-ügy, az MNB alapítványok, s persze Paks 2 – hogy a legismertebbeket említsük.

„Mi, a Frontiers of Freedom vezetői olyan dokumentációt állítottunk össze Magyarország vonatkozásában, amelyről hisszük, hogy kielégíti a Global Magnitsky Törvény legszigorúbb követelményeit, s amelyeket a legaprólékosabb ki kell vizsgálnia az amerikai kormánynak” – áll a levélben,

amely leszögezi, hogy a szervezet bizonyítékokat állított össze a megnevezett személyek ellen és ügyekben. A bizonyítékokat több forrásból gyűjtötték össze: hiteles nemzetközi és helyi civil szervezetek jelentéseit, saját kiadványaikat, oknyomozó újságírók munkáit, valamint az érintettek személyes beszámolóit használták.

Magyarország fokozatosan gazember állammá vált, a demokráciát az illiberális demokrácia, Orbán Viktor kormányfő személyi kultusza váltott fel

– áll a többi között a levélben, amely szerint megszűntek a fékek és ellensúlyok, s a legfőbb ügyész egyetlen feladata megakadályozni az Orbán és családja, családtagjai és belső köre elleni bárminemű vizsgálatot (Orbánon kívül egyébként Polt Pétert nevezi meg egyedül a levél, mármint leszámítva a cikk elején olvasható listát).

Magyarországon ma nincs demokrácia, nem a jog uralkodik és nincs piacgazdaság – olvasható a megállapítás, s az is, hogy napi rutinná vált a magyar és külföldi állampolgárok emberi jogainak megsértése, és a legszélesebb körben elterjedt a korrupció. Külön kiemeli Paks-2-őt, amit a levél szerint világszerte politikai korrupciós ügynek gyanítanak. Orbán Viktor és kormánya szétrombolná az Európai Unió és a NATO egységét, csak hogy Putyin elnök kedvére tegyen – szögezi le a levél, amely ezek figyelembe vételével kéri a Global Magnitsky Törvény alkalmazását Orbánra és megnevezett társaira.

A törvény

A törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőkre és társaikra, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. Az úgynevezett Magnitsky listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük.

A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.

A végrehajtási törvény egyébként a korrupciót tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használata, a magánvagyon kisajátítása személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedet, a természeti forrásokkal való visszaélés és vesztegetés. Azokra is vonatkoztatják a törvény, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

Első ízben tavaly decemberben kerültek fel nevek erre a szégyenlistára: az első hullámban 15 külföldi magánszemély és 37 szervezet nevét hozták nyilvánosságra. Számos ország vált ezáltal érintetté: burmai, kanadai, kínai, kongói, gambiai, izraeli, holland, orosz, dél-szudáni, üzbég és a Brit Virgin Szigetekről származó megbélyegzett is található a névsorban.

Díszes egy kompánia, szó se róla: köztük van Iszlam Karimov volt üzbég elnök legidősebb lánya, az orosz legfőbb ügyész fia, Jurij Csajka, egy ukrán rohamrendőr parancsnok, egy burmai tábornok vagy éppen Szergej Kusjuk, a Berkut speciális ukrán belügyi rohamegység parancsnoka.

A törvény elődje a korrupció ellen küzdő és olyan ügyeket nyomozó, majd börtönbe vetett, ott megkínzott, s 2009-ben házi őrizetben elhunyt orosz Szergej Magnickijről (angol átiratban: Magnitsky) elnevezett jogszabály 2012-ben, szintén kétpárti támogatással született meg. Az még csak az oroszokra vonatkozott, s olyan emberek kerültek fel erre a listára, mint például a csecsen elnök Ramzan Kadirov.

Habár nem túlságosan sok idő telt el az amerikai törvény alkalmazása óta, máris több ország követte az Egyesült Államok példáját. Kanada tavaly októberben fogadott el egy hasonló törvényt, és már novemberben 52 – jelentések szerint orosz, venezuelai, dél-szudáni – emberi jogokat megsértő személyt tett fel a listájára. Észtország és Litvánia, valamint az Egyesült Királyság is hasonló jogszabályt léptetett életbe, és sajtójelentések szerint számos más ország is fontolóra vette a példa követését, a többi között Svédország.

A korábbi magyar kitiltási botrány

A 2. Orbán-kormány 2010-es regnálása óta már volt – ha nem is ilyen, de azért ehhez hasonló – magyar kitiltási ügy: 2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, s annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték. A Civil hetes hozta le utóbb a német nyelvű budapesti Pester Lloydra hivatkozva a hatos listát,

amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is.

Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), illetve nem nyilatkoztak meg az ügyben.

Holnaptól jönnek az új ezresek

FüHü

2018-02-28

Márciustól új ezerforintos bankjegy kerül forgalomba. A jelenlegivel október végéig lehet fizetni, azután csak cserével szabadulhatunk tőle.

Márciustól kezdődően hozza forgalomba a Magyar Nemzeti Bank az új ezres bankót – tudatta a jegybank. Mint írják, az új papírpénz képi megjelenésében megújult, a biztonsági elemeiket tekintve is korszerűbb lett.

Fokozatosan kerülnek be a forgalomba az új ezresek, egy ideig a régivel együtt lesz megtalálható. A régivel október 31-ig lehetséges a fizetés, azután beváltással lehet újra cserélni: a postákon és a bankfiókokban, az MNB lakossági pénztárában pedig 2038. október végéig.

Hobo esete a Borssal, a valósággal és a roma hanglejtéssel

FüHü

2018-02-28

Hobo esete a Borssal, a valósággal és a roma hanglejtéssel

A Vajna-médiabirodalom egyik zászlóshajója helyreigazításra kényszerült. Van ilyen a sajtó világában, elég, ha valaki valótlanságot állít, vagy olyat, ami igaz ugyan, de nem tudja bizonyítani.

Az alábbi helyreigazításról azonban nem tudhatjuk, hogy melyik kategóriába tartozik. Az is lehet, hogy egyikbe sem, mert, ahogy mondani szokták: ilyen állat nincs. Pedig, van, csak nem tudni, van-e értelme annak, hogy létezik.

Ilyen az itt olvasható, a Bors által közölt helyreigazítás. Aki tudja, hogy miről van szó, és a helyes megfejtést elküldi a FüHü címére, azt kisorsoljuk.

„A borsonline.hu 2018. február 9-én 8:30 órakor megjelentetett József használja Hobo telefonját” című cikkben nem felelt meg a valóságnak, hogy Földes László Hobo elváltoztatott hangon, roma hanglejtéssel próbálta átverni a Bors munkatársát. Az sem felelt meg a valóságnak, hogy Földes László Hobo visszahívta a Bors munkatársát telefonon.

Ugyanígy a szóban forgó telefonszámon korábban nem beszélt Földes László Hobo a Bors munkatársával. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy Földes László Hobo menedzsere is megerősítette, hogy ezen a telefonszámon lehet elérni Földes László Hobót.

Nem felel meg a valóságnak az, hogy váratlanul reagált a Bors telefonhívására Földes László Hobo, mert nem volt a cikk megjelenése előtt telefonbeszélgetés a Bors munkatársa és Földes László Hobo között, ezért valótlan az az állítás is, hogy azt mondta Földes László Hobo, hogy „rossz számot hívsz, mert ezt a kártyát én még csak most vettem, nem ismerek semmilyen Hobót, és Lakatos József vagyok.”

Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy Földes László Hobo azt közölte a Bors munkatársával, hogy új ez a szám. „Hivatalos. Az enyém – magyarázta, majd bontotta a vonalat.” Nem felel meg a valóságnak az, hogy Földes László Hobo telefonját, úgymond a Hobo hangú Lakatos úr vette fel.”

Akit még ezután is érdekel, hogy mi történt, vagy az, ami mi nem történt, az kérdezze meg a szöveg megfogalmazójának kezelőorvosát, gyógyszerészét.

III. Bélát a felesége igazolta – A genetikus tisztázza az Árpád-házi csontok eredetét

FüHü

2018-02-28

III. Bélát a felesége igazolta – A genetikus tisztázza az Árpád-házi csontok eredetét

A közelmúltban több írás is megjelent az Árpád-házi királyok csontjaival, illetve nemzeti uralkodóink eredetével kapcsolatban, melyek végül is kérdőjeleket hagytak az olvasóban a kutatás eredményeit illetően. Ezek tisztázásáért fordultunk a kutatás genetikai felelőséhez, Melegh Béla professzorhoz, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézete intézetigazgató egyetemi tanárához.

A fő célja a 2013-ban indult kutatásnak III. Béla Mátyás templomban őrzött csontjainak elemzése és ezek révén az Árpád-házi király genetikai jellegeinek meghatározása volt. A hosszú távú cél a Székesfehérváron eltemetett 15 Árpád-házi király csontjainak azonosítása, ám ez egyelőre nem volt lehetséges, mert a törökdúlás itt valóságos volt, az egyes sírok súlyosan károsodtak, a csontvázak összekeveredtek, ráadásul itt a királyokon kívül többszáz ember sírja volt, ezek közül a múlt században 122 sírt sikerült a régészeknek feltárniuk.

III. Béla maradványait azonban a hajdani templom padlója alá temették, így a sír sértetlen maradt, s csak a 19. század végén fedezték fel, majd szállították felesége maradványaival a Mátyás templomba. Ebből a két szarkofágban elhelyezett csontvázból vettek mintát a tudósok, konkrétan a több intézményt összefogó kutatást vezető és ehhez forrásokat felkutató Kásler Miklós, az Onkológiai Intézet főigazgatója. Ezután Melegh Béla, aki nemzetközi szakmai kapcsolatai révén a híres göttingeni és tübingeni laboratóriumokba juttatott a csontdarabkákból, ahol a legkorszerűbb molekuláris genetikai elemzésnek vetették ezeket alá.

A korábbi újságcikkek szerint a Béla király csontjaiban talált, úgynevezett R1a haplotípus igazolta az Árpád-házi eredetet, ám ennek magyarázata kételyeket hagyott az olvasóban. Kétségtelen, hogy az apai leszármazási vonalat csak a férfi nemi kromoszóma, az Y kromoszóma apáról fiúra öröklődő jellegeiben kereshetjük, melyeknek 90 százaléka akár többezer év során is változatlanul öröklődik tovább. Vannak azonban olyan, folyamatosan keletkező mutációk, melyek egy része a generációk során megmarad és ezek révén következtetni lehet az illető családi leszármazási vonalra. Ilyen ez az R1a is, ám mint a cikkek egy részében is szerepelt, ez elég gyakori az eurázsiai eredetű népességben, a magyar lakosság mintegy negyedében előfordul.

Honnan voltak akkor olyan biztosak a kutatók, hogy a királysírban Árpád-házhoz tartozó férfi feküdt?

Mint Melegh professzor elmondta, ennél jóval pontosabb bizonyítékokat is találtak, ám ezeket az erről szóló tudományos közlemény megjelenése előtt nem tudja elmondani. Az azonban biztos, hogy nem más király, például az egyik cikk szerint felvethető Könyves Kálmán, hanem csakis III. Béla csontjairól van szó, ezt pedig a mellette talált női csontváz bizonyítja. A történelemkönyvekből ugyanis tudjuk, hogy Bélát feleségével, Antiochiai Annával temették el, s a genetikusok az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS elemzése nyomán olyan, egyértelmű mutációs jellegeket találtak, melyeket egyetlen más magyar királyné csontjai sem tartalmaznak. A kistermetű női csontváz egyébként az Annáról leírt történelmi feljegyzésekkel is egybevág. Így tehát biztossá vált Béla személyazonossága, s a megtalált apró genetikai jellegzetességek birtokában a kutatók már sikeresen kezdhetnek majd neki a fehérvári csontvázak szétválogatásának, már ha erre lesz forrás is, hiszen ezek a finomságokat leíró genetikai vizsgálatok elég költségesek.

– A meglévő adatokból azt is meg tudnám mondani, Bélának milyen színű haja és szeme volt, de erről is csak a közlemény megjelenése után beszélhetek – mondta Melegh Béla.

A korábban megjelent cikkek szerint Kásler professzor kijelentette, a király genetikai jellegei eurázsiai és nem finnugor eredetre utalnak.

Mint Melegh Béla elmondta, ez részben a vélhető leegyszerűsítés szándéka miatt vált félreérthetővé. Kétségtelen, hogy az R1a haplocsoport és például a finnek zömében meglévő genetikai anyag eredete eltér egymástól. Ami azonban inkább érdekes, hogy úgy tűnik, a honfoglalók elég vegyes csapatot alkothattak, s nem biztos, hogy a magyar törzsek másik vezére ugyanonnan származott, ahonnan az Árpád-házi királyok elődje. A népek eredetének genetikájával hosszú évek óta foglalkozó professzor szerint a honfoglaló magyarság már eleve vegyes népesség volt, mely a Kárpát-medencébe való érkezés után – a korabeli sírok genetikai elemzése alapján – egy idő után elkeveredett az itt talált népekkel. Tiszta magyar eredetet emlegetni a tudós szerint sem célszerű. III. Bélának a felmenői között például voltak oroszok és vikingek is. Az utóbbit húzza alá hatalmas, több mint egy méter 90 centis magassága, mellyel három fejjel kimagaslott az akkori, átlagosan mintegy 1 méter 60 centis magyarok közül.

Palugyai István

Elios-ügy: Vásárhely kitárulkozik

Bak Mihály

2018-02-28

Hódmezővásárhely önkormányzata elérhetővé tette az Eliosszal kötött szerződést. Nem könnyen található meg a honlapon, ráadásul más tartalommal is olvasható közvilágítási fejlesztés ugyanott. Az OLAF-jelentés változatlanul hiányzik.

Lassan megismerhetővé válnak a hódmezővásárhelyi lámpacsere-projekt dokumentumai. Alapos keresgéléssel lelhetők fel, de az apparátus láthatóan már az új polgármesterre, Márki-Zay Péter érkezésére készül. Kedden koraeste a FüHü nem lelte meg a közvilágítási fejlesztésre az akkor még ES Holdingnak nevezett Eliosszal kötött szerződéseit, csak egy – két lépéssel elérhető – projektleírást.

Ennek projekt-kódszáma és célja (a város egész területén lámpakorszerűsítés) megegyezik, tartalma viszont nagy mértékben eltér az eliosos munkáétól (darabszám, ár, energiamegtakarítás), és befejezett fejlesztésként fogalmaz, fényképgalériával illusztrálva a megváltozott közvilágítást.

A már szabadon hozzáférhető ES Holding-szerződés értelmében bruttó 721 millió 225 ezer 161 forintért vállalta csak fényforrások, illetve teljes lámpák cseréjét LED-kivitelűre. A 2009. végén megjelent kiírás alapján a szerződést 2010. március 1-jén, még

Lázár János polgármester, az ES Holdingtól Tiborcz István és Erdei Bálint vezérigazgató írta alá.

A megrendelt mennyiség az ajánlattételi felhívásban található meg, laikus számára meglehetősen kusza felsorolásban.

Bár a LED-korszerűsítés kapcsán elsősorban az energiaspórolást szokták kiemelni, a pályázati felhívásban ennek súlyszáma mindössze 4. A műszaki minőség 58, a vállalási ár 30. Tiborczék átlagosan 26 százalékos megtakarítást vállaltak.

A dokumentáció harmadik tagja az egyik pályázó (a háromból) eljárási kérelmére indult közbeszerzési döntőbizottsági határozat. Ezt a jogorvoslatot a Tungsram-Schréder zrt. kezdeményezte, amelyet a Kdb elutasított, alaptalanságra és megkésettségre hivatkozva.

Érdekesség, hogy

a Tungsram-Schréder később az Elios beszállítója lett

a többi városban elvégzett lámpacserékben.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal Hódmezővásárhelyt érintő vizsgálati anyaga eddig nem került ki a város honlapjára. Márki-Zay Péter azt ígérte, hogy azonnal közzéteszik. Ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak nyilatkozó Korsós Ágnes jegyző elmondta, hogy a jelentést nem kapták meg az OLAF-tól, csak a nyolc pontból álló észrevételeket, amelyhez négy helyen fűztek észrevételt. Azt is állítja, hogy a szerződések a megkötésük óta megtalálhatók a honlapon. Márki-Zay Péter a FüHü-nek kedden azt mondta, hogy ők (addig) nem találták meg a dokumentumot.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Itthon

az FSZB ugyanis már többször szervezett provokációt Kárpátalján.

Mindannyian a Falanga nevű szélsőjobboldali, oroszbarát csoport tagjai.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az ötévente esedékes felülvizsgálatát követően megújította a Közép-európai Egyetem akkreditációját. Szintén mai hír, hogy az egyetem programjai öt tudományterületen is a világ legjobbjai közé kerültek egy rangsorban.

tovább tart a vita a kormánnyal.

öt területen is a világ legjobb 100 egyeteme közé rangsorolta a CEU-t:

Németh Szilárd vezetésével a Fidesz-KDNP megint ellehetetlenítette a nemzetbiztonsági bizottság munkáját. Az ellenzék meg szerette volna tárgyalni a zárt ülésen az OLAF-jelentést az Elios üggyel kapcsolatban.

A törvény

A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.

Díszes egy kompánia, szó se róla: köztük van Iszlam Karimov volt üzbég elnök legidősebb lánya, az orosz legfőbb ügyész fia, Jurij Csajka, egy ukrán rohamrendőr parancsnok, egy burmai tábornok vagy éppen Szergej Kusjuk, a Berkut speciális ukrán belügyi rohamegység parancsnoka.

A korábbi magyar kitiltási botrány

A Vajna-médiabirodalom egyik zászlóshajója helyreigazításra kényszerült. Van ilyen a sajtó világában, elég, ha valaki valótlanságot állít, vagy olyat, ami igaz ugyan, de nem tudja bizonyítani.

Hódmezővásárhely önkormányzata elérhetővé tette az Eliosszal kötött szerződést. Nem könnyen található meg a honlapon, ráadásul más tartalommal is olvasható közvilágítási fejlesztés ugyanott. Az OLAF-jelentés változatlanul hiányzik.

Lázár János polgármester, az ES Holdingtól Tiborcz István és Erdei Bálint vezérigazgató írta alá.

a Tungsram-Schréder később az Elios beszállítója lett

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA