Kezdőlap Itthon Oldal 39

Itthon

Putyint nem tartóztatnák le Magyarországon

A sajtó kérdésére válaszolva azt közölte Gulyás Gergely kancellária miniszter, hogy Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa ellenére nem tartóztatnák le ha Magyarországra jönne.

A Nemzetközi Büntetőbíróság nemrég elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen amiatt, hogy ukrán gyerekeket nagy számban szállítanak Oroszországba a háború kitörése óta. Oroszországban janicsárokat képeznek belőlük – állítják Kijevben. A bíróság illetékességét nem ismeri el sem Oroszország sem pedig az Egyesült Államok. Az Európai Unió elismeri, de a tagállamokon múlik, hogy mennyire veszik ezt figyelembe. A magyar alkotmánnyal ez ellentétes, tehát nem ismerjük el – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Az egésznek csak szimbolikus jelentősége van hiszen nem valószínű, hogy a közeljövőben Putyin Magyarországra vagy bármelyik más uniós tagállamba kívánna utazni.

Korábban Szudán egykori elnökét sújtotta hasonló módon a Nemzetközi Büntetőbíróság, és ezzel jelentősen megnehezítette diplomáciai aktivitását.

Szijjártó kontra Pressman

A magyar diplomácia vezetője Bosznia-Hercegovina szerb részében bírálta az Egyesült Államokat, mert a washingtoni külügy legfrissebb jelentése borús képet fest a jogállami normák érvényesüléséről Magyarországon. Szijjártó Péter ebben beavatkozást vél felfedezni  a belügyekbe különösen azért, mert az USA intézményesített korrupciót lát Magyarországon. A Blinken jelentés szerint Magyarországon nem küzdenek hatékonyan a korrupció ellen bár van egy-két vizsgálat , de az mindig megáll, ha valamelyik magasrangú politikai vezetőhöz kellene eljutnia. Ez lehet akár célzás is a Völner-Schadl ügyre, amely mint cseppben a tenger tükrözi a Nemzeti Együttműködés Rendszerének általános korrupcióját. Emlékezetes, hogy a Transparency International szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama, még Bulgária és Románia is jobban áll nála.

Alig pillantotta meg Szijjártó Péter felháborodást mímelő nyilatkozatát máris reagált David Pressman amerikai nagykövet. Arra hívta fel Szijjártó Péter külügyminiszter figyelmét, hogy Putyin is mindig arról beszélt, hogy beavatkoznak Oroszország belügyeibe amikor külföldről bírálják az ottani korrupciót és az emberi jogok megsértését.

Legutóbb Pressman nagykövet arra figyelmeztette a magyar diplomáciát, hogy az USA-t aggasztja: Törökországgal együtt Magyarország akadályozza Svédország NATO csatlakozását. A magyar diplomácia korábban Finnország csatlakozását is akadályozta, de ezt már támogatja, mert a finnek megegyeztek Törökországgal. Orbán Viktor nemrég Törökországban járt, ahol egyeztetett Erdogan elnökkel. Erdogan azért kekeckedik a
NATO-val, mert májusban választások lesznek, és a magas infláció miatt nem áll jól a szénája. A szultán, ahogy hívei elnevezték, nagyhatalmi álmokkal kívánja ellensúlyozni a gazdasági realitásokat: hosszú emelkedés után már csökken Törökország lakosságnak életszínvonala.

Orbán Viktor hasonló helyzetben van azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy nemrég nagy fölénnyel nyerte a választásokat úgyhogy ebből a szempontból nyugodtan alhat. A magyar miniszterelnök ugyanakkor olyan puccstól tart, melyet az USA szervezne ellene. Ezért viccelődött azon országértékelő beszédében, hogy a következő amerikai nagykövetet Puccininek hívják majd.

Minden harmadik magyar a létminimum alatt vegetál

Legalábbis 2020-ban, a nemzeti együttműködés rendszerének tizedik évében  az volt a helyzet Magyarországon, hogy minden harmadik magyar létminimum alatt él. Ez mindennél többet elmond az ország állapotáról és Orbán Viktor rendszeréről, melyet a nyomorgó államfüggő milliók tartanak fenn.

A Policy Agenda kiszámolta: a létminimum 124 ezer forint volt 2020-ban. A KSH 2015 óta nem tesz közzé adatokat a létminimumról. A Kádár rendszer utolsó éveiben ifjabb Fekete Gyula illetve Andorka Rudolf kutató csoportja végzett szegénység kutatást a Központi Statisztikai Hivatalban, ahol betiltottak akkor is minden hasonló vizsgálatot. Andorka Rudolf kutató csoportját felszámolták. Nem a szegénységet hanem a szegénység kutatását igyekezett felszámolni a Kádár rendszer, amelynek hű tanítványa ebben a tekintetben is Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere.

A kétségbeejtő statisztika egyben választ is ad az Orbán rendszer politikai stabilitására.

A létminimum alatt élők a rendszer sziklaszilárd támaszai

A községekben az emberek 40%-a a létminimum alatt vegetált 2020-ban. Itt szerezte a legtöbb szavazatot Orbán Viktor 2022- ben. Nem azért minthogyha a nyomorgó milliók ne tudnák, hogy a rendszer teljesen igazságtalan: míg a felső tízezer dőzsöl addig nekik semmi sem jut! Csakhogy a szegénység államfüggővé varázsol mindenkit: aki nem alkalmazkodik szervilisen a helyi kiskirályok –  Csák Máték mondaná Ady Endre – uralmához az éhhalálra ítéli nemcsak saját magát, de a családját is.

Orbán politikai tehetsége épp az adagolásban van: a létminimum alatt vegetálók pontosan annyit kapnak, hogy életben maradjanak addig amíg rá szavaznak.

Azután az elhanyagolt egészségügy gondoskodik arról , hogy ne éljenek túlságosan sokáig, mert az pénzbe kerül az államkincstárnak, melyet az elit akar lenyúlni. A rendszer jól van ki számítva csak az európai pénzek hiányoznak. Ha sokáig nem jönnek, akkor Orbán Viktornak még több szeretett honfitársát kell a létminimum alá szorítania, mert különben nem marad elég pénz arra, hogy a hűséges pretoriánus gárda ellophassa a magáét. Orbán szerencséjére a következő választás messze van, az ellenzék agyhalállal küszködik. Az ellenzéki pártok jó része politikai innovációjuk, felkészültségük és tehetségük hiányában jelszavakat puffogtat átfogó jövőkép felvázolása helyett, illetve akinek még erre sem telik ők Gyurcsány fóbiájukkal üldözik választóikat, már ha maradt néhány százaléknyi belőlük.

PUZSÉR NAGYON FÉLREÉRTI

Tisztelt és szeretett néhai barátomat, Eörsi Istvánt sokkolta, hogy amikor 1960-ban a konszolidáció részeként kiengedték a börtönből, azzal kellett szembesülnie, hogy hogyan illeszkedett be az 56-ban még a forradalom oldalán álló értelmiségiek többsége a gyűlöletes Kádár-rendszerbe.

Azután teltek az évek, évtizedek, és a puha diktatúra egyre többeknek vált természetes életközegévé. Szerepet vállaltak a hivatalos intézményekben, a kulturális életben, beléptek a pártba, „társutasok” lettek, tudomásul vették az ideológiai korlátokat. Azután ahhoz hasonlóan, ahogy 1956-ra korábbi hithű kommunistákból lettek egyesek a forradalom hősei, sőt vértanúi, úgy lettek a hetvenes majd nyolcvanas évekre a rendszer fegyelmezett tisztségviselői közül sokan alapvető reformok kidolgozói és kiharcolói az ortodox pártemberekkel és a mögöttük álló szovjetekkel szemben.

Az Orbán-rendszer ideológusai számára nincs különbség mondjuk Biszku Béla és Nyers Rezső között, alaptörvényük egyként bélyegzi meg őket, a nyugdíjkiegészítésüket ugyanúgy vették el. A történelmi valóság azonban más, bonyolultabb, az életpályák sokfélék. A magyar demokráciának azok a kiharcolói, akik komoly egzisztenciális áldozatokat is vállaltak a hetvenes-nyolcvanas években, pontosan tudták ezt már akkor is, és a rendszerváltás előkészítésekor és megvalósításakor a gyakorlatban is együtt tudtak működni azokkal, akik nem voltak készek az övékéhez hasonló áldozatokra, akár állami vagy párttisztségeket is betöltöttek a rendszerben. Az effajta együttműködés nélkül nem jöhetett volna létre az új magyar demokrácia, ahogy a csehszlovák, lengyel vagy román és a többi sem.

A különféle pályák egybemosása az Orbán-rendszer ideológusainál tudatos történelemhamisítás, a politikailag csak 1989-90 után vagy még később eszmélők többségénél az ismeretek hiányára, felszínességére vezethető vissza.

A Momentummal létrejötte óta határozottan rokonszenvezve politikusaiban a leendő magyar demokrácia egyik reménységét látva a múlt értékelésében kezdettől fogva vitám van velük, és ennek egyes elemeit foglaltam össze korábban ezen az oldalon, vitatva Gelencsér Ferencnek azt a mondatát, hogy az elmúlt tíz évet két volt KISZ-titkár „veszekedése” határozta meg, merthogy nemcsak Biszku Béla és Nyers Rezső történelmi pályája között volt gyökeres különbség, de Orbáné és Gyurcsányé között is. Szerintem Orbán és Gyurcsány konfliktusában nem az a meghatározó, hogy mindketten KISZ-titkárként kezdték a politikát a pártállam utolsó éveiben, hanem az, hogy mit tettek és tesznek Magyarországgal a rendszerváltást követően, miniszterelnökként illetve ellenzéki politikusként. Ebbe a mondatomba kötött bele az Indexen (az egykor szabad szellemű, időközben a fideszes pártállam által magáévá tett portálon) Puzsér Róbert:

Tulajdonképpen megtisztelő, hogy a Facebookon megjelent véleményem köré valaki az Indexen kerít szenvedélyes, rá jellemzően kiválóan megírt publicisztikát. Csak az a baj, hogy nekem eszembe sem jutott bármiféle pártállami, tehát 1989 előtti „szennyest tisztára mosni”.

Előző írásomnak az egykori KISZ-vezetői szerep megítélése (akár Orbán, akár Gyurcsány esetében vagy az enyémben) egyszerűen nem tárgya. Orbán és Gyurcsány korábbi KISZ-titkár voltát nem én hoztam szóba, hanem Gelencsér Ferenc, én éppen ennek félrevezető voltáról beszélek. (Korrektnek tartottam megemlíteni, hogy diákkoromban magam is voltam KISZ-vezető.) Az alapkérdésnek azt tekintem, hogy mennyire mást tettek miniszterelnökként Magyarországgal. Számomra az egyik alapjában véve vállalható, támogatható, a másik viszont elutasítandó. Magam a közélet szereplőjeként az egyiket támogattam, a másik ellen harcoltam és írásaimmal harcolok ma is. Puzsér ebből a különbségből szemlátomást semmit sem ért, kísérletet sem tesz a megértésére.

Persze, nem kötelező megpróbálni megérteni. Én rendszerváltáson a tervgazdaságnak piacgazdasággal, a diktatúrának demokráciával való felváltását értettem korábban is és értem ma is. Ez Magyarországon szerintem megtörtént. Fontos eleme volt ennek a privatizáció – e nélkül rendszerváltás nem lehetséges –, és aki azt sommásan rablóprivatizációként jellemzi, mint Puzsér, arról nem tudom, egyáltalán híve-e annak, hogy a tervgazdaság helyébe piacgazdaság lépjen. Az sem világos, mit ért Puzsér azon, hogy a rendszerváltás „bűnben fogant” – szerintem ez az állítás Csurka Istvánra és mai fideszes követőire emlékeztet. Talán észrevette Puzsér, hogy 1989 után a magyar választók – akárcsak a lengyelek, románok, csehek, szlovákok, bolgárok, de még az ukránok is – rendszeresen leváltották addig hivatalban levő kormányaikat, vagyis éltek a létező demokrácia kínálta lehetőséggel, míg 2010 óta a magyaroknak – ugyanúgy, mint az oroszországiaknak – nincs részük efféle élményben. Vagy tényleg nem lát ebben különbséget?

Arra pedig, hogy miért mosnék én „közös pártállami szennyest” tisztára, akit már akkor kizártak az MSZMP-ből, amikor Puzsér épp hogy megszületett, Kádár János pedig a Központi Bizottság ülésén Illyés Gyuláé után másodikként említette az én írásomat mint a pártra nézve veszélyest, kár is lenne szót vesztegetni.

“A szemünk előtt zajlik az Európai Egyesült Államok kialakulása”

Az Európai Egyesült Államok kialakulása megállíthatatlan folyamat – nyilatkozta a Népszavának Eörsi Mátyás, aki korábban SZDSZ képviselő volt a parlamentben, jelenleg pedig Dobrev Klára tanácsadója.

Eörsi szerint “szó sincsen valamiféle túlcentralizált szervezetről. Az európai intézmények erősödésével nem a polgárok helyzete gyengül hanem a kormányfők hatalma.” Az Európai Egyesült Államok mintája Németország lehet, ahol a tartományoknak nagyon jelentős döntési jogkörük van.

“Az Osztrák-Magyar monarchiában sem mindent Bécsben döntöttek el. Közös volt a külügy, a hadügy és részben a pénzügy.”

A probléma az, hogy épp ezek a legfontosabb területek különösen akkor amikor háború zajlik Európa területén.

“A föderális Európa felé haladás elkerülhetetlen !” – hangsúlyozza Eörsi Mátyás. Miért? “Ez a kulcsa annak, hogy Európa fenntarthassa és megerősítse világpolitikai súlyát” – érvel Eörsi Mátyás.

Európa súlytalan

Ez derül ki az ukrajnai háború esetében. Korábban a német kancellár és a francia elnök tárgyalt Putyinnal Ukrajnáról, ma már erről szó sincs. Putyin csakis az Egyesült Államokkal hajlandó tárgyalni, mert azt látja, hogy az Európai Unió mindenben a washingtoni vonalat követi. Nincs európai politika! A távoli Kínának több beleszólása lehet Ukrajna jövőjébe mint az Európai Uniónak. Hszi Csin-ping elnök a jövő héten Moszkvába látogat, és megpróbál közvetíteni Oroszország és Ukrajna között. A kínaiaknak van béketerve az ukrajnai háború befejezésére. Ezt lehet bírálni, de van. Hol az európai béketerv? Sehol.

Washington sem Európai Egyesült Államokat akar hanem pénzügyi NATO-t, amelyen belül korlátlanul érvényesítheti a katonain túl a gazdasági érdekeit is Európában.

Akasszátok fel a királyokat! – mindenki Orbánra gondol?

0

A címben szereplő kérdőjelet közel sem a fortélyos félelem helyezte a betűk után, egyszerűen a hatásvadász címválasztás miatt került oda! Az viszont, hogy ennek a Petőfi versnek hallatán  mindenkinek Orbán jut az eszébe nos, az közel sem véletlen, s erről csak és kizárólag maga a miniszterelnök tehet!

Orbánra asszociált az a budapesti középiskola igazgatója is, aki betiltotta a vers március 15-i előadását mondván:

“Ha ez így elhangzik, akkor vége az iskolának!”

Nem hinném, hogy az iskola igazgatója tehet róla, ahogy az ország közérzetről, közhangulatáról sem. A Budenz utcai gimnázium Budapest elit részén működik, ezért az igazgató félelmei valószínűleg nem alaptalanok. A fortélyos félelem olyannyira megfertőzte a magyar elitet, hogy Petőfi verse is kicsaphatná a biztosítékot a hatalom csúcsán, különösen akkor amikor sok diák a tanárokkal együtt tiltakozik a magyar oktatási rendszer siralmas állapotai miatt.

Ebben az iskolában is dolgoznak olyan pedagógusok, akik tiltakoztak az ellen, hogy a munkabérek még a közép-európai átlagtól is elmaradnak, és lehetetlenné teszik az európai értelmiségi életet.

Tisztelt Igazgató úr! Mit szóltna ha egy másik Petőfi vers  került volna a programba, amelyik sokkal egyértelműbb, és a rendszerváltás legendájává vált, annak a rendszerváltásnak amely lehetővé tette, hogy a jelenleg regnáló nagyurak annak tisztességébe piszkolhassanak?

Ön a hazug és meghunyászkodó félelemre mutat példát diákjainak!

Ne aggódjon, jött egy diák, nevezetesen Pankotai Lili, aki az ilyen megalkuvóknak sírbaeresztő köteleként mondja: „…miért is hagyjuk hátra bölcsőnk és földünk, mely már nem ápol, csak takar. Eltakar.”  „ti még a Sátánnak is túl férgek vagytok, mert a Sátán bátran vállalja magát, de ti hívőként lettetek hitetlenek.”

Maga Orbán Viktor Kiskőrösön beszélt március 15-én hiszen Petőfi Sándor 200 éve ott született. Jellemző, hogy az ellenzéki sajtót nem engedték be, mert nem volt karszalagja az újságíróknak, akiknek előzőleg azt mondták: nincs szükség előzetes regisztrációra.

Minden magyarban van egy kis Petőfi

Ezt hangsúlyozta Orbán Viktor Kiskőrösön, ahol váratlanul visszafogott volt. A békegalamb szerepét vállalta fel, amely harcos múltjához kevéssé illet, de a mai politikai helyzetben érthető volt. A magyar miniszterelnök jelenleg azokkal a vezetőkkel próbál összefogni, akik ellenzik az USA irányvonalát az ukrajnai háborúban, és vele szembeállítják Európa szuverenitását mint Emmanuel Macron francia elnök. A másik szövetséges Erdogan török elnök, aki a NATO-n belül nyíltan szembeszáll az amerikaiakkal, és így kevésbé kínos az, hogy a magyar diplomácia sem fogadja el az USA vezető szerepét. Erdogan éppúgy mint Orbán attól tart, hogy az Egyesült Államok meg akarja buktatni őt. Orbán Viktor is erről beszélt az év értékelésekor amikor kifejezte aggodalmát: nehogy Puccini legyen a következő amerikai nagykövet Budapesten!

Az Egyesült Államokban Donald Trump is a békéről beszél Ukrajnában éppúgy mint fő republikánus riválisa deSantis, aki nyíltan kijelentette: stratégiai szempontból Ukrajna nem fontos az Egyesült Államoknak. Kína az igazi vetélytárs.

Nincs megoldás

Orbán diplomáciai problémája az, hogy képtelen megoldást javasolni az ukrajnai háború utáni helyzetre viszont joggal mutathat rá, hogy a Blinken terv a cordon sanitaire bevezetésével is azon az előfeltevésen nyugszik, hogy Ukrajna győz. Márpedig ennek realitása vajmi csekély.

Orbán Viktor nem dacolhat az egész világgal, mert ennek komoly ára van. Ha nem kap pénzt az Európai Uniótól, akkor a magyar gazdaság instabil marad: nem bukik meg, de nem is lesz képes életszínvonal emelkedést produkálni. Ennek híján pedig meginoghat a nemzeti együttműködés egész politikai konstrukciója, és mind többen gondolhatják úgy:

az akasszátok fel a királyokat verssor Orbán Viktorra is vonatkozhat…

Jogállam

A jogállam működése egyszerű. A jog a hatályos törvények alapján, az állam által garantáltan, mindenhol és minden időben érvényesül.

A törvényeket a regnáló párt barkácsolja össze. Nálunk kétharmaddal pont olyat amilyet akarnak, pont olyat. A többség dönt, a nagy többség tarol, ez, kérem, a demokrácia.

Még szerencse, hogy ha rosszul kormányoznak, le lehet majd őket váltani – kivéve, ha kormányzásuk révén olyan médiafölényt meg egyéb előnyöket hoznak össze, hogy a leváltásukhoz nem csak az ellenzéki pártok és szervezetek, hanem sok elégedetlen szavazó összefogására lenne szükség.

Csakhogy az ilyen összefogás nálunk a lehetetlenség kategóriája.

Ez már tizenhárom éve látható. Nem vagyunk egy összefogó típus, még ha az életünkről van szó, akkor se. Jobban utáljuk azokat, akikkel össze tudnánk fogni, mintsem hogy összefogjunk és közös platformot kialakítva  az a cél legyen a vezérlőerő, hogy az ország sorsáért nem elég aggódni, hanem közös cselekvésben tevőlegesen  kell részt venni.

A jogállamnak abszolút értelemben vett meghatározása nincs.

Az ugyanis, hogy Tiborcz szabadon és bűntelenségének büszke birtokában elsétálhatott a 13 milliárdnyi jó EU-s forinttal, továbbá hogy a kormány az uniós nyomozás megszüntetése érdekében mindezt közpénzből fizette vissza, teljesen szabályos, Magyarország összes törvényének megfelel.

Hogy ez véletlen-e, vagy miniszterelnök úr intézkedett, az mindegy, a végeredmény ugyanaz. A jogállamon karcolás sem esett.

Zuschlag 20 milliójának esetében anno másképp történt minden, de az magától értetődik, mivel a tolvajokra akkoriban más vonatkozott. Kizárás, bíróság, börtön-, pénzbüntetés. Mostanában ettől kissé eltérő a jog.

Ha választást nyertem, én hozom a törvényeket, melyek alapján a jogállam majd működik, ebből következően én teremtem meg a jogállamot is. A jogalkotásnál néhány dologra tekintettel kell lenni, például az Alkot… izé, Alaptörvényre, de ha kétharmaddal nyertem, akkor még az Atyaúristenre se. Úgy írom át magát a gránitsziládságút, mint a sicc.

L’état de loi ç’est moi. Punktum.

Érzékenyebbeknek persze nem biztos, hogy tetszik. Nyilván nem tartják erkölcsileg elfogadhatónak, hogy a regnáló párt markában és/vagy zsebében a következők találhatók:

  • a jogalkotás révén az állam,
  • az adók és az EU révén az államháztartásba érkező pénzek, a be- és visszavásárlásokkal részben újraállamosított, központilag osztogatós gazdaság,
  • a legfőbb fékek és ellensúlyok (AB, MNB, ÁSZ, államelnök, stb.)
  • az önkormányzatok,
  • az elvileg független, de a regnálók által bárkire ráuszítható hatóságok (NAV, Ügyészség, satöbbi),
  • a rendőrileg vezérelt, sőt vezényelt egészségügy,
  • az oktatás (lásd egészségügy),
  • a média hetven százaléka (közpénzből fizetett közmédia inkluzíve),
  • az igazságszolgáltatás,
  • a művészet,
  • a tudomány,
  • na, meg a sport,

hogy a legfontosabbat se felejtsük el. A helyzet még dermesztőbb, ha tudjuk, hogy a regnálókat egyetlen ember „irányítja”, aki gondoskodott arról is, hogy a mérleg nyelvét kiiktassa, így ellensúly nem lévén érvényesíti az „egy az isten” elvét, a magyarok istene, pedig természetesen őminiszterelnöksége!

A kellemetlen helyzet hungarikuma, hogy sokan várták, teszünk ellene, ám aztán kiderült, hogy mégsem. Sok széplelkű éjjelente ma is halálsikollyal, hideg verejtékben úszva ébred, miközben rémülten hajtogatja, „Csak Gyurcsányt ne! Inkább a Kimdzsong, hamáregyáltalán…”

Nem. A hazai értelmiség nem jelent veszélyt a trónra.

Van aztán még a külföld. Ez már keményebb dió, mivel két klubban is tagok vagyunk, mégpedig előkelő klubokban, melyek az irreguláris harcosoknak (street fighters) nem a legjobb terepek. Ott nem illik csizmát damasztra rakni, és hogy mi mégis, sőt eddig gond sem volt vele, az a klubtagokból (compromise seekers) könnyen levezethető. Szegények annyira meglepődnek, nem egészen értik, hogy mi van.

Biztos rosszul látjuk, morogják zavartan, biztos tévedés, ilyen nem lehet, mert nem is létezik.

Mostanában kezd a tagság ráébredni: debizony! Van ugyanis egy tagállam, melynek kormánya autokrata rendszert épített ki otthon, lenyúlt minden lenyúlhatót meg lenyúlhatatlant, a barát az ellensége, az agresszorok a barátai, zsarolja és szidalmazza saját közösséget, amelynek tagja, de a kapott pénzt, azt simán teszi zsebre, és mindenfélét hazudozik, meg kiabál, ha a közösség által neki szánt „jusst” a klub már néha visszatartaná. A mondott viselkedést a kormány a magyar érdek védelmének nevezi. Sikerült is megutáltatnia minket minden szövetségesünkkel.

Nyilván ez volt a magyar érdek.

Nem állunk jól, az biztos

Churchill mondotta volt, hogy a demokrácia rossz, nagyon rossz, átkozottul rossz, de jobbat még nem találtak ki. Ebből következően lehetséges önző okból eltéríteni, és az még mindig demokrácia, ha a választók adják hozzá a felhatalmazást. Problémák esetén tehát nem a demokráciát kell siránkozva hiányolni, (Orbán megválasztása és minden intézkedése a kétharmad révén az összes demokráciakövetelménynek megfelel), hanem leváltani azt, aki működtetés helyett önző célra használja ki.

Hárommillió. Ennyi választóra lenne szükség a demokrácia szabályeszközein belül az NER  ellenzői lesznek egyszer annyian?

Eltartott kisujjal persze nem megy. Túl nagy a légellenállás.

Orbán a lányát látogatta államköltségen Firenzében

A miniszterelnök Egyiptomban tárgyalt, majd hazatérőben nem egyenesen Budapestre repült hanem megállt Olaszországban. Magánprogramot bonyolított le – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóirodájának vezetője.

Stefano Bottoni történész, aki Olaszországban könyvet adott ki Orbán Viktor rendszeréről, jelenleg Firenzében tanít, és kiderítette: a miniszterelnök Róza lánya ott tanul az Erasmus program keretében. Orbán Viktor és Lévai Anikó őt látogatta meg. Az egyórás látogatás minimum 3-4 millió forintjába került a magyar adófizetőknek. Korábban előfordult, hogy hasonló esetekben ezt az összeget Orbán Viktor befizette az államkasszába.

Egy despota Európában

Ezzel a címmel adott ki könyvet Orbán Viktorról Stefano Bottoni történész Olaszországban. Magyarul egyetlen könyvkiadó sem merte megjelentetni, de a Magyar Hang olvasói összegyűjtöttek 2,5 millió forintot erre a célra. Így a könyv hamarosan megjelenik. Az eredeti olasz kiadáshoz képest új fejezetet is tartalmaz, mely az elmúlt három év eseményeiről számol be.

Orbán csalódott Meloniban

A magyar miniszterelnök igen intenzív kapcsolatot ápolt a jobboldali-szélsőjobboldali olasz vezetőkkel. Silvio Berlusconi az egyik mentora volt hiszen nemcsak a háború utáni Itália leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke volt, de egyben az ország leggazdagabb embere – dollár milliárdos. A Hajrá Magyarország, hajrá magyarok jelszó Berlusconi Forza Italia mintájára született.

Matteo Salvini egykori belügyminiszter, a Lega vezetője is fontos politikai szövetségese Orbánnak éppúgy mint Giorgia Meloni. Itália első női kormányfője azonban csalódást okozott Orbánnak, mert az Európai Néppárttal paktál, amelyből a magyar miniszterelnök kilépett mielőtt kirúgták volna.

Magyarország akkumulátor nagyhatalom, de kinek és mire jó ez?

Kína és az Egyesült Államok után Magyarország rendelkezett a harmadik legnagyobb akkumulátor kapacitással a világon 2021-ben, és ehhez adódik majd a kínai CATL gyár termelése – írja Győrffy Dóra egyetemi tanár a Közgazdasági Szemle márciusi számában. 

A járműiparba és az akkumulátor gyártásba érkezett a külföldi működő tőkeberuházások csaknem háromnegyede – 73% – az elmúlt két évben. Ez elsősorban a kormány iparpolitikájának az eredménye.

Az állam iparpolitikája lehet sikeres mint Kelet Ázsiában – Japán, Kína, Tajvan, Dél Korea, Szingapúr -, és lehet sikertelen mint a kelet-európai szocialista országokban a második világháború után.

Kína domináns szerepet játszik az akkumulátor gyártásában, és az Európai Unió mindinkább mérsékelni szeretné ezt saját kapacitásai kiépítésével. Ezért fejleszti akkumulátor gyártását Németország, Svédország  és Magyarország. 2027-ben a világon ez lesz a sorrend az akkumulátor gyártásában: 1-Kína 2-USA 3-Németország 4-Magyarország 5-Svédország

Hol lehetnek problémák?

Az akkumulátorgyártás rendkívül energia- és vízigényes, ezenkívül környezet károsító folyamat lehet. Itt az első paradoxon:

az elektromos autók kímélik a környezetet, ehhez kellenek az akkumulátorok, amelyek viszont csak akkor környezetkímélőek, ha az energia megújuló energia forrásból származik.

Magyarországon nyilvánvalóan nem erről van szó vagyis óriási plusz energia kell, melyet jórészt a hagyományos környezetszennyező energia forrásokból kapnak majd az akkumulátor gyárak. Magyarország jelenleg az energia 59%-át importálja, ez az arány feltehetően növekedni fog.

Gödön a Samsung akkumulátor gyár 21 ezer köbméter vizet használ el naponta és 11 ezer köbméter szennyvizet bocsát ki. Ez megfelel egy 87 ezer lakosú város vízfogyasztásának.

Mi lesz Debrecen vízellátásával? Ezt egyelőre senki sem tudja.

Munkaerő problémák is felléphetnek. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta a kereskedelmi kamarában, hogy 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség a közeli jövőben, és miután a hazai munkaerőforrások kimerültek, ezért külföldről kell vendégmunkásokat behozni.

Az ázsiai akkumulátorgyárakban nincs kutatás és fejlesztés csakis termelés folyik, ezért Magyarország ebben a tekintetben nem lép előre hiszen külföldi technológiához ad olcsó munkaerőt és áldozza fel a környezetet.

Győrffy Dóra professzor ezt nem hangsúlyozza, de ez a korai kínai iparfejlesztési  modell, amelyet épp maguk mögött akarnak hagyni Pekingben.

A svédek másképp csinálják

Svédország Magyarország mögött az ötödik akkumulátor gyártó nagyhatalom lesz, de más iparpolitikát alkalmaznak, mert Skandináviában a környezetvédelem abszolút prioritás. Jellemző, hogy évekkel ezelőtt már kérvényt adott be egy kanadai cég Európa legnagyobb lítium bányájának megnyitására, de mindeddig nem kapott működési engedélyt, mert a környék lakói féltik a környezetet a lítium bányászattól, amely Kínában holdbéli tájat teremt az egész vidéken.

A svédek teljes mértékben a megújuló energia forrásokra alapozva fejlesztik az akkumulátorgyártást, melyet az északi területekre koncentrálnak, ahol nagy vízkészletek vannak, és ahol viszonylag kevés ember él.

További előny a svédeknél az az, hogy saját akkumulátorukat gyártják, melyet otthon fejlesztettek ki. Vagyis az egész termelési lánc sokkal hatékonyabb Svédországban mint nálunk.

Félő tehát, hogy a Svédország és Magyarország közötti különbség a jövőben az ipar területén is növekedni fog ahelyett, hogy csökkenne. A balti országok, melyek a skandináv modellt utánozzák sokkal sikeresebbek a felzárkózásban mint Magyarország, ahol iparpolitika címen kísértenek az ötvenes évek amikor a Rákosi rendszer a vas és acél országát akarta megteremteni ott, ahol erre nem voltak meg a megfelelő adottságok – hangsúlyozza Győrffy Dóra professzor a Közgazdasági szemlében.

Orbán és az új Európa

A magyar miniszterelnök szerint Európa átszerkesztése folyik az ukrajnai háborúval. Mi jellemzi az új helyzetet? A kapcsolatok megszakítása Oroszországgal.

“Minthogy a nyersanyagokra Európának továbbra is szüksége van, ezért új függés alakulhat ki” – célzott a magyar miniszterelnök az Egyesült Államokra.  Majd ismertette a Blinken tervet, amely arra irányul, hogy Lengyelország és Ukrajna valamiféle gazdasági-katonai szövetséget alkosson. Így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt elég erős lenne az orosz fenyegetés elhárítására.

“Egy 60-70 milliós gazdasági térség jön létre, és ez több embert jelent mint Franciaország vagy Olaszország”

– mondta Orbán Viktor a kereskedelmi kamarában.

Mihez kezd a magyar diplomácia?

Orbán oroszbarát külpolitikája úgy bukott meg, hogy abból Magyarországnak semmilyen haszna sem származott. Nem kapunk olcsóbban földgázt Putyintól viszont valamennyi NATO szövetségesünk elítéli azt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Putyin Ukrajna elleni agressziója után is felkeresi Moszkvát.

Lengyelország Orbán nagy barátjából az egyik fő kritikusa lett. Ha létrejön a tervezett lengyel-ukrán szövetség, akkor az kifejezetten ellenségessé válhat a magyar diplomácia oroszbarát politikájával szemben.

A visegrádi együttműködés rendszere szép csendben elhalálozott.

Orbán szembenállása az Európai Unióval immár csakis károkkal jár: nem kapunk pénzt. Orbán magyar-lengyel-olasz szövetségben reménykedett azután, hogy korábbi szövetségesét, Giorgia Melonit Itália miniszterelnökévé választották. Mi történt a valóságban? Giorgia Meloni és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök együtt állt ki Ukrajna mellett Varsóban elítélve az orosz agressziót. Meloni Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével tárgyal valamiféle együttműködésről az Európai Parlamentben, és nem Orbán Viktorral, aki kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgta volna onnan Weber.

Egyedül maradtunk – állapította meg évértékelőjében a magyar miniszterelnök, és ez a beismerés azt jelenti: már Orbán is felismerte, hogy zsákutcába jutott.

Merre van innen előre?

Erre még nem jött rá a magyar miniszterelnök, aki talán Trump visszatérésében bízik. Csakhogy Trump, ha egyáltalán visszatér a Fehér Házba, egyáltalán nem biztos, hogy sietne emlékezni az ő Orbán Viktor barátjára. Neki fontosabbak a lengyel és ukrán választók milliói az Egyesült Államokban, akik egyáltalán nem megértőek Putyin Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban. Orbánnak ezért sürgősen új szövetségeseket kellene találnia, mert addig csak az ordító egér tragikomikus szerepe marad meg a számára.

Álmodik a nyomor: a pénzügyminiszter 3%-os inflációt jósol

Varga Mihály szerint jövőre jelentősen mérséklődhet a jelenleg 25%-os infláció, és jövő nyárra ez lemehet 3%-ra. Az infláció fő okának a földgáz árának növekedését nevezte a pénzügyminiszter, aki épp ezért reménykedik abban, hogy az áremelkedés mértéke jelentősen csökken. Statisztikai szempontból ez úgy jöhet ki, hogy az idei nagyon magas alaphoz képest már csak 3% lesz az emelkedés. Csakhogy nem kizárólag az energiaárak okozzák az inflációt Magyarországon hanem az élelmiszer árak is!

Azt sem vehetjük biztosra, hogy a földgáz ára nem lesz magasabb 2024-ben mint az idén, mert Kína és India növekvő fogyasztása miatt verseny alakul ki a globális piacon, ahol még mindig az eladók vannak előnyösebb helyzetben. Az élelmiszerárak esetében pedig teljes a bizonytalanság: senki sem tudja, hogy mikor áll le az árak emelkedése. A 3%-os infláció 2024-re ezért sokkal inkább vágyálom mint reális előrejelzés.

Félmillió vendégmunkás jöhet

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki éppúgy a kereskedelmi kamarában beszélt mint Varga Mihály pénzügyminiszter, elmondta, hogy a gazdasági növekedéshez több energia és több munkaerő kell. Félmillió új munkavállalóra van szükség Magyarországon, jórészük vendégmunkás lehet. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Magyarország elérheti korábbi célját: 2030-ban az uniós átlag 90%-át produkálja. Ez válasz volt Matolcsy Györgynek, aki azt állította parlamenti beszédében, hogy a magyar gazdaság utat veszített 2021-ben, ezért a felzárkózás az Európai Unió fejlettebb államaihoz immár illúzió. Ugyanezeket a húrokat pengette Parragh László  is. A kereskedelmi kamara elnöke szerint már nem Ausztria utolérése a realitás hanem az, hogy Románia is megelőz bennünket. Matolcsy György beszédére reagálva a kereskedelmi kamara elnöke kijelentette:

”lehet egyszerre nyomni a gázt és a féket, de csak akkor, ha egy ember csinálja”.

Ez nyílt utalás Orbán Viktor meghatározó szerepére. Matolcsy azt mondta, hogy

“a Nemzeti Bank a féket nyomta, a kormány a gázt. Ezért van infláció.”

A külső megfigyelő csak a zavart látja az erőben: Orbán Viktor döntésére vár mindenki, mert az alvezérek különböző elképzeléseit valahogy szinkronba kellene hozni egymással. Csakhogy ehhez csoda kellene: ezért kórusban énekelheti a nemzeti együttműködés rendszerének vezérkara Leonard Cohen dalát : waiting for the miracle to Come – a csodára várva…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK