Kezdőlap Itthon Oldal 285

Itthon

Egy, csak egy legény van talpon a vidéken

„Hajrá, készen állunk” – mondta a miniszterelnök arra a felvetésre, hogy a magyar kormány sorosozós, junckerezős plakátkampánya miatt frakcióülést tart a Néppárt. Hogy a megtámadott Juncker szerint a Fidesznek nincsen helye a néppárti frakcióban, hogy természetesen az EU minden illetékese is azonnal Juncker védelmére kelt: a CDU elnökasszonya, a CSU Weberrel a fedélzetén, Merkel kancellár külön is hangot adott értetlenségének és hazugságnak nevezték Orbán kampányát.

Orbán szerint elhibázott stratégia a FRONTEX tízezer főre duzzasztása – mint mondta csak a magyar határt nyolcezer katona védi, tehát igenis a választás tétje a bevándorlás. Most a magyar emberek is megérthetik, mire készül Brüsszel. Orbán szerint Brüsszel bevándorláspárti, a kampánnyal pedig „többletinformációhoz juthatnak” a magyarok. A kormányfő állítja, az EU nem védte meg a határokat, sőt, Brüsszel a legális bevándorlás elősegítésére törekszik.

A helyzet rossz, kudarcot vallottunk számos kérdésben – összegezte az európai helyzetet, ebben Magyarország is osztozik, ahogyan a sikerekben is, az EP-választásokon lehetőség van új vezetőket választani. Nincs akkora szőnyeg, ami alá be lehetne söpörni a britek kilépését és a migránsok beengedését.

A családvédelmi akciótervről is kérdezték Orbánt. Többen kritizálták ezt – például Svédországból –, őket különös, furcsa embereknek nevezte a kormányfő. „Akinek nem tetszik a családvédelmi akcióterv, majd nem él vele.” De véleménye szerint az emberek kilencven százaléka a normális (ez Orbán kifejezése) családmodell híve. Miért kell elrontani az emberek kedvét? A negatív véleményekkel nem vagyok hajlandó foglalkozni –zárta mondandóját a miniszterelnök.

Varga Mihály pénzügyminiszter „szűken mér” de kiváló munkát végez. Uff.

Mától megszűnik a Hír TV híradója

0

Na jó, lesz híradás a Hír TV-ben is, csak azt nem ők készítik, hanem a „remek” Echo TV stábja. A látszat kedvéért más olvassa majd be a híreket, de a szöveg, a tartalom teljesen azonos lesz. Újabb szintet lépett a pártállami média építése.

A Hír TV dolgozóinak egy részét tegnap átküldték az Echo TV Angol utcai székházába, ugyanis mától ott fognak dolgozni – tudta meg a 24.hu. Mintegy 30 munkatárs rendelkezési állományba került, később akár ki is rúghatják őket.

A híradók összeolvadásának tökéletes jelképe, hogy a két televíziónak már közös mikrofonlabdája is van, ezt a Média1 vette észre.

A két csatorna persze már tavaly nyár óta, vagyis a Hír TV simicskátlanítása és erőteljes fideszesítése óta együttműködik és egyre jobban hasonlít egymásra. Aztán mindkét televízió bekerült a fideszes médiaholding alá. Mindez érthető is, hiszen ha ugyanazt a propagandát kell közvetíteniük, felesleges párhuzamosan annyi embert foglalkoztatniuk és fizetniük…

Az igazi kérdés: hogyan folytatják

Ezzel ugyanis nyilván nem ér véget a sajtó egységesítése, totális alárendelése a propagandának. Azt már régóta láthatjuk, hogy a megyei lapok esetében – a helyi hírek kivételével – teljes az azonosság, és a kormányközeli országos lapokban is mindenütt ugyanazok a fontosnak tartott hazugságok és propaganda szólamok jelennek meg.

A fideszes vezérkar azonban rendszeresen szokott sajnálkozni, amiért szerintük túl nagy a „ballibsi”, értsd ellenzéki vagy független sajtó, szerintük még mindig libsi túlsúly van a médiában, pedig már rengeteg lapot, portált, rádiót és televíziót beszántottak, lenyúltak vagy gazdaságilag függő helyzetbe kényszerítettek. Egyértelmű, hogy ezt folytatni fogják.

A hatalom célja a teljesen egységes, pártirányítású egykori szovjet, vagy mai észak-koreai sajtóra emlékeztető média kiépítése a NER országában is.

Videóüzenetekben tiltakoznak a szülők az állami tankönyvek ellen

A Szülői Hang nevű szervezet akciójához eddig 3900 szülő csatlakozott. A január óta tartó tiltakozásról az RTL Klub híradója számolt be.

Arra is felhívják a többi szülő figyelmét, hogy a következő tanévtől a magánkiadók kiadványainak jelentős része lekerül a választható tankönyvek listájáról. Azt javasolják a szülőket, hogy ha tehetik, a jobb tankönyveket vásárolják meg a gyerekeknek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára korábban úgy reagált, az állami könyvek szerinte jobbak és modernebbek, ezt egyre több tanár elismeri. Ez azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem igaz, ők egyáltalán nem elégedettek az állami könyvekkel. A minisztérium válaszában most azt írta, a Szülői Hang véleménye nem lehet reprezentatívnak tekinteni. (RTL Klub, hvg.hu)

A mi titkos venézeink – az őcsényi félsz

Tényleg nehezen érthető a titkolózás a Venezuelából idemenekített „magyarjaink” ügyében, mert ezúttal nincs magyarázkodni valója a kormánynak. Aligha járok messze a valóságtól, ha úgy vélem, saját maga ásta csapdájukba estek bele, de legalábbis féltek attól, hogy beleesnek. És a kritikák jó része is ebből fakad, noha gyakran még tényszerűen is akadnak bennük tévedések.

Orbánék – a nem túl jó emlékezetű Balog Zoltán centralizációval kapcsolatos beismerő szavait felidézve – túltolták a bicajt. Iskolapéldája lehet annak, amikor a propaganda visszahull életre hívói fejére.

Mert miről is van szó? Arról, hogy a kormány háromnegyed év alatt nagyjából háromszáz szerencsétlent mentett ki Venezuelából, a reménytelen nyomorból és terrorból ide, onnan nézve, a béke szigetére.

Az Index beszámolójából is kiderül, a szerencsések (több ezerből) kiválasztásának alapja az volt, hogy magyar állampolgárok vagy arra jogosultak legyenek. Azon az alapon, hogy a 25 éves törvény szerint – mindeddig politikai konszenzussal övezve –

a leszármazás elve alapján jogosultak a magyar állampolgárságra.

Sok százezren vannak ők világszerte, akik maguk soha nem voltak azok, de felmenőik valamelyike jogán bármikor azzá válhatnak, ha kérik.

Abban tehát igaza van Gulyás Gergelynek, hogy „nincs itt semmi látnivaló”. Mert ebben az állampolgárság-szerzésben tényleg

nem feltétel, hogy az illető beszéljen magyarul,

és pláne nem szükséges a tranzitzóna megalázó kínzásán keresztülmenni, ahogyan néhány ellenzéki politikus számon kéri.

És bár valóban adja magát a párhuzam, ahogyan azt az Index is végig veszi, erősen sántít a Lex Soros „bevándorlástámogató” szégyenbélyegének ráütése akár a kormányra, akár a máltai szeretetszolgálatra. Morálisan persze teljesen igaz, hogy

a venezuelainál sokkal rémesebb körülmények elől menekülők ellen zajlik már évek óta alpári hangú és embertelen hadjárat.

És – azt hiszem – ez a magyarázata a kormány tőle szokatlan eddigi hallgatagságának és mostani szűkszavúságának. Hiszen emlékezhetünk, mekkora feneket kerítettek annak, amikor 2011 tavaszán kimenekítettek kéttucat magyart a polgárháborús Líbiából, még élő bejelentkezést is vállalt Orbán főtestőre (az ATV a videót azóta eltávolította).

A riportázsból kiderül, hogy a  venezuelaiak elmondták:

a program szervezői kérték őket, hogy ne beszéljenek befogadásukról,

amit a menekültek sem nagyon értik, hiszen ők valóban borzalmas körülmények közül érkeztek, így jogosnak és tisztelendőnek tartották a segítséget. A venezuelaiak arról beszéltek, hogy arra kérték őket, ne terjesszék itthon a program hírét.

A magyarázat kissé vérszegény, t.i. hogy a dolgot azért nem verte nagydobra a kormány, mert még további családokat szeretne Magyarországra hozni. A chavezi-madurói rezsim ugyanis az elnyomó rendszerek azon modern típusa, amely nem gátolja az elégedetlenek távozását, sőt, örülnek annak, hogy kevesebb az otthoni „bajkeverő”.

Gulyás nyilván nem véletlenül csak röviden adta az értetlent, amikor arról beszélt, hogy de hát Soltész Miklós korábban már beszámolt erről a menekítésről. Valóban, de a rezzenéstelen arcú cinizmusba gyorsan beletanult sima modorú politikus arra is emlékezhet, hogy ez azért nem volt valami sikertörténet. Ahogyan arról a Magyar Hang beszámolójában olvasható volt, tavaly – a parlamenti választás után pár nappal –

pánikszerűen vitték el a venezuelai menekülteket a Balaton partjáról.

Szó szerint migránspánik tört ki Balatonőszödön, ahol a helyiek „néger migránsokat” láttak a meglepetésszerűen újranyitott kormányüdülőben. Pedig azok a „mi venéz magyarjaink” voltak.

Akkor még csak pár tucatnyian.

De már túl voltunk Őcsényen,

ahol bő fél évvel korábban lincshangulat alakult ki néhány törvényesen itt tartózkodó menekült egy hétre tervezett panziós pihentetésének terve miatt. Amikor is Orbán maga kelt a kidagadt nyaki ütőérrel harsogók védelmére azzal, hogy

„nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket”.

Mert „nem akarnak az emberek migránsokat befogadni, nem akarnak az országba és nem akarnak a falujukba”. (Amit aztán Gulyás elődje és immoralitásban tanítómestere azzal ütött el, hogy „eleve ilyen a magyar társadalom”.)

Hát igen, akkor aligha gondolta bárki a Habony-művekben, vagy akár maga Orbán, hogy az „annyit hazudtak már nekik migránsügyben” őcsényi mondat egyszer fékezhetetlenné válik akkor is, amikor egyébként teljesen vállalható döntést hoznak menekültügyben.

Bréking (fék)nyúz, 2019. február 21. – Tudósítás a másik valóságból

0

Semjén Zsolt rájött arra, hogy a menekültek nem migránsok, fel is háborodott a venezuelai „magyarok” „legmigránsozásán”. Szijjártó szerint vannak, akik a terroristák visszatérését támogatják. Az Origó közli velünk, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke Soros embere és nyomoznak ellene.

Semjént felháborítja a migránsozás

Felháborodásának adott hangot a venezuelai magyarok „lemigránsozása” miatt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

„Kikérjük magunknak, hogy a liberális sajtó lemigránsozza a venezuelai magyarokat. Ők nem migránsok” – mondta a politikus az MTI-nek.

Minden magyar, legyen a világ bármely pontján, ha bajba kerül, számíthat az anyaországra – közölte Semjén Zsolt, arra utalva, hogy sajtóhírek szerint a kormány több száz magyar felmenőkkel rendelkező venezuelai menekültet fogadott be. (MTI: Semjén Zsolt felháborodott a venezuelai magyarok „legmigránsozásán”)

Szijjártó szerint vannak, akik a terroristák visszatérését támogatják

Aki a migrációt támogatja, az a terroristák visszatérését támogatja – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatornán.

A Selyemút menti országok migrációs kérdéseire fokuszáló Budapest Folyamat szerdai isztambuli üléséről a külügyminiszter azt mondta, megint minden arról szólt, hogy a migráció mennyire jó és mindenki számára szükséges folyamat.

Elmondta: a magyar delegáció felszólalásáig senki sem beszélt arról, hogy a migráció milyen biztonsági kockázatokkal jár, és hogy minden országnak joga van eldönteni, részt kíván-e venni bármilyen formában a migrációs folyamatokban.

Az ülés célja az volt, hogy részenként „áttolják” az ENSZ globális migrációs paktumát, amelyet decemberben nem sikerült elfogadtatni. Továbbá egy záródokumentumot próbáltak elfogadtatni, amelyben utaltak a globális migrációs csomagra, és amelyben ismételten olyan kontextust állítottak elő, miszerint a migráció a jó válasz az előttünk álló kihívásokra – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter közölte: Magyarország ezt egészen ellenkezőképpen gondolja, ezért sikerült meghiúsítani az egyhangú elfogadtatást azzal, hogy a négy visegrádi ország, továbbá Ausztria és Olaszország nem írta alá a dokumentumot, mondván, hogy a migrációnak vannak kockázatai, és az arról szóló döntések meghozatala nemzeti hatáskör. (MTI: Szijjártó: Aki a migrációt támogatja, az a terroristák visszatérését támogatja)

Nyomoznak Soros embere, Frans Timmermans ellen

Az Igazságszolgáltatás Elleni Bűncselekmények Nyomozási Szakosztálya (SIIJ) eljárást indított az Európai Bizottság (EB) első alelnöke, a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztos, Frans Timmermans ellen Romániában. A vádak alapján az európai szocialisták (PES) csúcsjelöltje meghamisíthatta az EB által készített, a román igazságszolgáltatás reformját nyomon követő Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus (MCV) 2018-ra vonatkozó jelentését.

Az Európai Bizottság november 13-án hozta nyilvánosságra a román igazságügy helyzetéről szóló, 2018-as jelentését.

Akkor a romániai Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) plénuma úgy reagálta rá, hogy a jelentés ténybeli tévedéseket tartalmaz, például azt, hogy a CSM nyomást gyakorolt a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékre (a legfelsőbb bíróság romániai megfelelője). (Origó: Nyomoznak Romániában Soros embere, Frans Timmermans ellen)

Agyrém: szinte bárkinek odaadnák az „asszonyhitelt”

Hihetetlen, de a kormány jövedelmi elvárás és hitelbírálat nélkül adná a bankok útján a tízmilliós úgynevezett asszonyhitelt. Ebből vagy semmi se lesz, vagy a fiatal házasok minden kölcsöne nagyon megdrágulhat.

A már eddig is kacifántosan alakuló „asszonyhitel” újabb részletére derült fény. A kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta az enpenzem.hu tájékoztatása szerint, hogy ennek maximum 10 milliós összegét úgy lehetne megkapni, hogy azt nem kötnék jövedelmi elváráshoz, mi több, lényegében előzetes hitelbírálat se lesz. Mindössze azt nézik meg, hogy a kérelmező benne van-e a Központi Hitelinformációs Rendszer negatív nyilvántartásában; vagyis az úgynevezett BAR-listán, ami a korábban nem fizetőket tartalmazza. Rajtuk kívül

bárki megkaphatná a tízmilliós kölcsönt

A fiatal (18-40 év közötti), első házas nők számára Orbán Viktor által meghirdetett 10 milliós kölcsönről lépésről lépésre kiderült, hogy férfiak, sőt, özvegyek is megkaphatják, kamatmentes lesz, de öt éven belül legalább egy gyerek kell, máskülönben a kamattámogatás visszajár és piaci kamatúvá válik a 20 éves futamidő maradék része, és a már meglévő gyerekek nem számítanak be, csak a jövendők. A történet alakulásáról itt írtunk részletesen. És a miniszter mindehhez hozzátette: ő az örökbefogadott gyerekeket gondozókra is kiterjesztené. Ők ugyanis – mint mondta – legfeljebb néhány százan vannak.

Most pedig Gulyás elárulta, hogy a szokásos banki hitelbírálatot nagyrészt mellőzni akarják. Pedig nem kevés pénzről van szó. A kancelláriaminiszter azt is elmondta, hogy becsléseik szerint

évente 70-80 milliárd forint, de meghaladhatja a 100 milliárd forintot is az „asszonyhitel” összes kifizetése.

Az már eddig is kihámozható volt az újabb részletekből, hogy a kormány a bankokra bízza az ügyleteket. Ebből az is következik, hogy amely pénzintézet beszáll ebbe, az az összes költség (ami a thm-ben fejeződik ki) megtérítésére igényt tarthat a valódi kamatmentességhez. Beleértve a jövőbeni kamatemelkedések terhét is.

Áttekintve a meglehetősen bizarr új részletet, néhány elgondolkodtató következtetésre juthatunk.

  • Ezek a hitelek így igen drágák lesznek, ha se megkívánt jövedelem, se vagyoni háttéri elemzés nem előzi meg a folyósítást. Tehát ezek költsége is beépül a mindannyiunk által fizetett felárba.
  • Ráadásul az eddigiek alapján ingatlanfedezet nélküli lesz ez a kölcsönfajta, ami tovább emeli a bank (vagyis az állami költségvetés) kockázatát.
  • Jövedelemvizsgálat nélkül pedig értelemszerűen kiesik a nagy büszkeséggel propagálva bevezetett adósságfék-szabály alkalmazása.
  • Ezért a bankok egy része dönthet úgy, hogy be se száll ebbe.
  • Ám ez a konstrukció azzal a veszéllyel jár, hogy a fiatal házasok minden kölcsöne (például csok-os lakáshitel, 2,5 millióval megtámogatott, 7 személyes kocsira felveendő hitel) esetében a bankoknak számolniuk kell azzal, hogy van vagy lesz „asszonyhitele” is a párnak, amivel túllépi a fizetőképességi határt.
  • Ez pedig az összes (normál eljárásban elbírált) kölcsön törlesztését megdobhatja.
  • Ezek a „fekete dobozba” kerülő kölcsönök akár nagy számban válhatnak nem fizetővé, noha egy jó részüket előzetesen kiszűrhetné a standard hitelbírálat.

Egyszóval ha a kormány nem akarja csőbe húzni a bankokat, akkor a könnyítések valóban összes költségét magára vállalja. Ezzel az „asszonyhitel” a piacitól teljesen idegen lesz. És a borítékolhatóan sok fizetésképtelenné váló család (időközben már gyerekkel) által hátrahagyott követelései a költségvetésre zúdulnak.

Nyugati magyar professzorok levele Lovász Lászlónak

0

Az alapkutatások és az innováció támogatása a legtöbb nyugati országban világosan elválik egymástól, az innováció csak a bevétel elenyésző hányadát fedezi, az alapkutatás döntéshozói a tudósok, az alapkutatók megítélésében nem játszik számottevő szerepet a szabadalmaik száma – íme néhány, a levélben megjelenő legfontosabb gondolatok közül. A levél aláírói amerikai és svájci egyetemi professzorok, többen közülük startup-vállalkozások alapítói.

Lovász László, az MTA elnöke [részére], 2019. február 20.

Tisztelt Elnök Úr!

Alulírottak aggodalommal figyeljük az MTA jövője körüli fejleményeket és tárgyalásokat. Ehhez a párbeszédhez szeretnénk konstruktívan hozzájárulni néhány tény közreadásával.

E dokumentum aláírói a fizikai tudományok területén dolgoznak évtizedek óta Amerikában és Nyugat-Európában. Pályánk során folytattunk alapkutatásokat és alkalmazásközeli kutatásokat, amelyekre több tízmillió dollárnyi pályázati pénzt nyertünk különböző támogatási forrásokból. Mindannyian professzorok vagyunk jegyzett nyugati egyetemeken. Vannak közöttünk, akik tanszékvezetői tapasztalattal rendelkeznek, van, aki az Amerikai Tudományok és Művészetek Akadémiájának a tagja, és van, aki az Amerikai Feltalálók Nemzeti Akadémiájának a tagja. Néhányan közülünk vállalkozóként tíz- és százmillió dolláros startup-vállalatok létrehozásában játszottak és játszanak számottevő szerepet.

Mindannyian egyetértünk abban, hogy fontos erősíteni az innovációs törekvéseket odahaza. Az innováció fejlesztése viszont egy komplex feladat, amelynek az érdekeltek közötti olyan konstruktív egyeztetésre kell épülnie, ahol a javaslatok tanulmányokkal és tényekkel vannak alátámasztva. Mi a nyugati tudományos támogatási rendszerekben és a vállalkozói szférában szerzett saját tapasztalataink alapján szeretnénk ehhez hozzájárulni.
1. Az alapkutatás és az innováció állami költségvetése a legtöbb nyugati országban világosan el van különítve

Az általunk ismert nyugati országokban az alkalmazott kutatás állami támogatása világosan elkülönül az alapkutatásétól. Németországban az alapkutatást finanszírozó Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG), Max Planck Társaság és Helmholtz Intézetek költségvetése teljesen elkülönül az alkalmazott kutatással foglalkozó Fraunhofer Intézetekétől [1]. Az Egyesült Államokban a Department of Energy (DOE) támogat alap- és alkalmazott kutatásokat, de az alapkutatási Office of Science saját költségvetéssel rendelkezik [2]. A USA National Science Foundation (NSF) és a DOE alapkutatási pályázatai nem versenyeznek termékcentrikus alkalmazott kutatási pályázatokkal. Azokkal más intézményekhez kell fordulni, például a különböző szövetségi hivatalok Small Business Innovation Research (SBIR) programjaihoz [3].

Ezt a különállást jól mutatja például az is, hogy amikor az amerikai kormány eldöntötte nyolc alkalmazáscélú Energia Innovációs Program beindítását 2010-től, akkor ahhoz nem az NSF alapkutatási keretéből vett el pénzt, hanem 280 millió dolláros új forrást bocsátott rendelkezésre [4].
2. Az állam az alapkutatást meghatározóan fontosnak tartja, és ezért a tudományos kutatásra költött alapok döntő részét erre fordítja

A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak. Vannevar Bush, aki az amerikai közvéleményt meggyőzte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van erős alapkutatásra, így érvelt: „Új termékek és folyamatok nem tűnnek elő a semmiből. Először új alapelvek és koncepciók kellenek. Ezeket pedig csakis a legtisztább alapkutatásban lehet kifejleszteni” [5]. Elfogadva ezt az érvelést, 70 évvel ezelőtt az amerikai kormány megalapította az NSF-et, és külön költségvetést irányozott elő az alapkutatásra. Az elmúlt 70 évben az alapkutatás és az arra épülő alkalmazott kutatás a történelemben példátlan sikersorozatot produkált, és olyan áttörő újításokat adott a társadalomnak, mint a síkképernyő, az okostelefon és az internet, hogy csak a fizikából említsünk példákat.

Jól mutatja, hogy az állam mennyire fontosnak tartja az alapkutatást Németország példája, ahol az összes állami tudományos támogatás évi 10,2 milliárd eurójából mindössze 7% van alkalmazott kutatásra előirányozva a Fraunhofer Intézeteknek szánt 0,7 milliárd eurós költségvetésén keresztül,
míg 93% az alapkutatásé: Helmholtz Intézetek – 4,5 milliárd euró, DFG – 3,2 milliárd euró, Max Planck Intézetek – 1,8 milliárd euró [1].

A fejlett országokban a benyújtott kutatási pályázatoknál alacsony a nyerési esély, mindössze 10-20%-uk kap támogatást [6]. Egy ennyire bizonytalan pénzforrásra nem lehet kutatók és kutatócsoportok fenntartását alapozni. Ezért az alapkutatás működtetési költségei külön forrásokból vannak garantálva, hogy a kutatócsoportok egzisztenciája ne függjön a pályázatok
kiszámíthatatlan sikerétől.
3. Az alapkutatás döntéshozói a jelentősebb nyugati országokban a tudósok

A parlamenti költségvetés keretszámai szabják meg, hogy az adófizetők pénze milyen arányban kerül alap- és alkalmazott kutatásra. Azonban e kereteken belül már nem az állam, hanem kutatói tanácsok és programmenedzserek döntenek arról, hogy az alapkutatásban melyik kutató, kutatócsoport és projekt kapjon támogatást. Például a sokat idézett, németországi alapkutatási
intézményeket működtető Max Planck Társaság már a honlapján világosan kimondja [7], hogy a Társaság nem kormányzati intézmény. Bár a szövetségi kormány megfogalmazhat tudománypolitikai elvárásokat, a kutatástámogatási döntéseket az intézetek vezetősége hozza meg. Az Egyesült Államokban a National Science Foundation igazgatóját ugyan az elnök nevezi ki, azonban ez egy politikától független állás, amit már az is mutat, hogy bár a jelenlegi igazgatót még az előző amerikai elnök nevezte ki, a kormányváltás után a teljesen más politikát képviselő új elnök mégis a helyén hagyta [8]. Az NSF támogatási döntéseit saját programmenedzserei hozzák meg, a kutatók tanácsa alapján. Ezek a jellemző nyugati példák azt mutatják, hogy bár a kormány preferenciái képviselve vannak ezekben az intézményekben, a tudománytámogatás tényleges döntéseit a szakértő tudósok hozzák meg.
4. Az innovációs kutatások bevételei a működési költségeknek csak nagyjából 1%-át képesek fedezni

Fel lehet vetni, hogy alapkutatási intézmények forduljanak az innováció felé annak reményében, hogy vállalatok jelentős összegeket fognak fizetni innovációs eredményeikért. Ezzel szemben a releváns példák azt mutatják, hogy még a legfejlettebb országok alapkutató intézményei is, mint például a University of California vagy a Max Planck Intézetek, működési költségeiknek
csak nagyjából 1%-át tudják innovációs eredményeik értékesítéséből fedezni [9]. Másként megközelítve ugyanezt, az USA több száz egyeteme közül mindössze hat képes a kutatási költségeinek (nem a működési költségeinek) legalább 4%-át behozni szabadalmi díjakból [10]. Emiatt Nyugaton nem is teszik a kutatócsoportok működését vagy struktúráját függővé az innovációs tevékenységüktől és szabadalmaik számától.
5. A szerződéses alkalmazott kutatás támogatására sikeres példa a Fraunhofer Intézeteké, amelyeket azonban az ipar többségi finanszírozása működtet

Németországban sikeresen működik a Fraunhofer Intézetek hálózata, amelyek fizetőképes vállalati szerződések keretében végeznek alkalmazott kutatásokat. Itt fontos felidézni viszont azt, hogy a Fraunhofer-modellben az intézetek működési költségeinek 70%-át a megrendelő vállalatok állják, nem az állami költségvetés [10].
6. Az innováció vállalkozói szférája rendkívül kockázatos, és csak egy kifejlett vállalkozói ökoszisztémán belül működik

Az innováció másik sokat emlegetett formája a startup vállalkozói szféra, amelyben a kutató a felismeréstől a szabadalmaztatáson át végigviszi a fejlesztési folyamatot a termék gyártásáig. Bár a startupok világa gyakran pozitív fényben van feltüntetve, fontos higgadtan értékelni a valódi helyzetet. Az innováció termékké fejlesztése egy hosszú lánchoz hasonlítható folyamat. Az innovációs lánc bármelyik szemének a hiánya megszakítja az egész működését. Ezért a szabadalmak nagy többségéből nem lesz termék. A startupok nagy többsége tönkremegy. Az innováció világa turbulens, kíméletlen, és sokkal több vesztese van, mint nyertese. Épp ezért Nyugaton az alapkutatók és intézményeik nincsenek rákényszerítve startupok alapítására, és megítélésükben nem játszik számottevő szerepet szabadalmaik száma.

Nagyon kijózanító például az a tény, hogy az USA 50 szövetségi állama közül a sikeres startupok döntő része 5 államba tömörül. Másként mondva: még az USA 50 szövetségi állama közül is 45 nem volt képes sikeres és vonzó innovációs ökoszisztémát teremteni [12].

Az innovációs lánc és ökoszisztéma lényeges elemei közé tartoznak a következők:

olyan oktatási rendszer, amely az egyetemistákat és a kutatókat felkészíti a vállalkozás világára;
korai fázisú támogatási alap az ötletek elvi igazolását támogatandó [3];
komoly kockázatvállaló tőke, amely sok tucat startupba tud dollármilliókat beruházni [13];
fogadókepés nagyvállalati szféra, amely az ígéretes startupokat fel tudja vásárolni [14].

Az állam közismerten nem túl sikeres vállalkozó. Ez is az egyik oka annak, hogy a magánszféra által támogatott amerikai startup-világ jóval dinamikusabb, mint az államilag támogatott német és francia startupoké. Ezért csak ott és akkor működik a startup-szféra igazán jól, ahol az innovációs lánc mindegyik eleme robusztusan jelen van, a magán kockázati tőke és a tőkeerős vállalati szféra részvételével.

Azt reméljük, hogy az itt megosztottakkal segíteni tudunk abban, hogy az otthoni párbeszéd és döntések szélesebb alapokra és tényekre legyenek építve.

Tisztelettel

Zimányi Gergely,
a University of California, Davis professzora, három startup szabadalmi igazgatója

Mihály László,
a State University of New York, Stony Brook volt tanszékvezető professzora

Forgács Gábor,
a University of Missouri-Columbia és a Clarkson University professzora, három startup alapítója, az Amerikai Feltalálók Nemzeti Akadémiájának tagja

Forró László,
a Svájci Műszaki Egyetem (EPFL) tanszékvezető professzora

Szalay Sándor,
Széchenyi-díjas, a Johns Hopkins University professzora, az Amerikai Tudományok és Művészetek Akadémiájának a tagja

Barabási Albert-László,
Prima Primissima-díjas, a Harvard és a Northeastern University professzora, két startup alapítója

Kuti Gyula,
állami díjas, a University of California, San Diego professzora

Holczer Károly,
a University of California, Los Angeles professzora

Hivatkozások

DFG: https://www.dfg.de/en/service/press/press_releases/2018/press_release_no_24/index.html
Max Planck: https://en.wikipedia.org/wiki/Max_Planck_Society
Fraunhofer: https://en.wikipedia.org/wiki/Fraunhofer_Society (30% állami, 70% vállalati)
Helmholtz: https://www.helmholtz.de/en/current_topics/press_releases/article/artikeldetail/knowledgefor-the-world-helmholtz-to-fund-four-innovative-transfer-projects/
https://science.energy.gov/
https://www.sbir.gov/
https://www.eenews.net/stories/81285https://science.energy.gov/bes/research/doe-energy-innovation-hubs/
https://www.nsf.gov/od/lpa/nsf50/vbush1945.htm
https://www.sbir.gov/node/736115
https://en.wikipedia.org/wiki/Max_Planck_Society
https://en.wikipedia.org/wiki/France_A._C%C3%B3rdova
(a) A University of California 2016–17-es költségvetése 31,5 milliárd dollár volt (lásd ebben a PDF-ben a 3. oldalon), miközben az összes szabadalomból származó bevétel 177 millió dollár (uo. 110. oldal),
vagyis mindössze a költségek 0,6%-át fedezte.
(b) A Max Planck Intézet 2017-es költségvetése 1,768 milliárd euró volt (lásd ebben a PDF-ben a 72. oldalon), miközben az alkalmazott kutatásból 2 millió eurós (uo. 72. oldal), a szabadalmakból pedig 19
millió eurós bevétel (uo. 72 oldal, és lásd itt) származott – utóbbiak együttesen a működési költségek 1,2%-át fedezték.

How Johns Hopkins University wants to be Baltimore’s innovation leader


Fraunhofer: https://en.wikipedia.org/wiki/Fraunhofer_Society (30% állami, 70% vállalati)
Csak 5 államban haladja meg a startupokba fektetett tőke az 1 milliárd dollárt: https://s3.amazonaws.com/cbi-research-portal-uploads/2019/01/15143206/us-tech-startups-map-01.15.2019.png
A híres Sequoia VC Alap által támogatott startupok listája: https://www.crunchbase.com/organization/sequoia-capital#section-locked-charts
A híres Sequoia VC Alap által nagyvállalatoknak eladott startupok listája: https://www.crunchbase.com/organization/sequoia-capital/exits/exits_image_

Kiderült: a kormány is migránssimogató Soros-bérenc

Na most minek fogja minősíteni az Orbán-kormányt a fideszes propaganda, a kormányzati média? A Vezér is migránssimogató Soros-bérenc? Mint kiderült, a kormány teljesen titokban venezuelai migránsok menekültek százait fogadta be.

Ráadásul (mint azt az Index kiderítette) rendkívül nagyvonalú támogatásokat kapnak:

  • Ingyen repülőjegyet Budapestre
  • Legalább egy évig ingyenes lakást
  • Integrációs programot, ingyenes magyar és angol nyelvtanfolyammal
  • Letelepedési papírokat, amelyekkel érkezésük után néhány hónappal már legálisan dolgozhatnak

Az persze helyeselhető (nem a kormányzati médiában, hanem itt), ha befogadunk néhány bajba jutott családot, akik egy évek óta válságban vergődő, rövidesen akár polgárháborúba süllyedő országból menekülnek. A kormánynak azért volt egy fura kikötése, amivel szelektált a menekültek között: az jöhet, akinek van valamilyen magyar felmenője. Aki jött, annak többnyire az egyik nagyszülője magyar volt, de már a szülei sem tudtak magyarul, ő pláne nem, inkább igazi venezuelai.

Ennél is furcsább elvi megközelítésben, a magyar valóságot és a kormány politikáját ismerve viszont már egyáltalán nem meglepő, hogy ezt a humanitárius akciót teljesen titokban tartották. A közpénzből tízmilliárdokat sorosozó és migránsozó propaganda kampányokra költő kormány nem dicsekedhet a menekültek befogadásával, bármennyire is indokolt lenne az.

Nem ez az első ellentmondás a kampányok és a rezsim lépései között

Mint azt korábban már magam is megírtam, egyetlen párt van Magyarországon, amely sok pénzért ezrével hoz be komoly ellenőrzés nélkül bevándorlókat, köztük veszélyes embereket, maffiózókat és terroristákat is, ez pedig a Fidesz. A fideszesekhez köthető offshore cégek milliárdokat kaszálnak a letelepedési kötvényeken, rengeteg ukrán és orosz meg a fekete piacon vett magyar származást „igazoló” hamis papírokat, amivel megkapták a magyar állampolgárságot.

A szlovák kommandósok már fogtak el olyan terroristát, aki magyar papírokkal került be az Európai Unióba, az amerikai hatóságok meg hivatalosan tiltakoztak az ellen, hogy ukrán maffiózók magyar papírokkal tucatjával léptek be az Egyesült Államokba vízum nélkül. Még ennél is felháborítóbb, hogy a kormánypárt vezetői találkoztak, sőt üzleteltek azzal a szaúdi milliomossal, aki korábban az egyik legveszélyesebb terroristát, Oszáma bin Ládent finanszírozta.

A venezuelai menekültek befogadása természetesen egészen más történet, csak a kormánypropaganda cáfolata közös bennük.

Itt most felszólítom a fideszes lapokat, tessék a fentiek miatt a megszokott stílusukban migránssimogató Soros-bérencnek nevezni Orbán Viktort és alvezéreit. Arról se feledkezzenek meg, hogy a Fidesz az egyetlen párt, amely jórészt Soros Györgynek köszönheti a létrejöttét, hiszen ő finanszírozta kezdetben a párt legtöbb vezetőjét.

Lubjanka tér, Budapest – Déli kávé Szele Tamással

Kávézgatunk, kávézgatunk, mert Pesten így szokás: de ne tessenek félni, fogunk mi teázgatni, csájázgatni is, ha kell. Márpedig lehet, hogy kelleni fog, ha nem is nekünk, de azoknak, akik kapcsolatba kerülnek a Nemzetközi Beruházási Bankkal: jobb is, ha elkezdik szokni az orosz teát, vodkácskát, uborkácskát, moszkvai modort, míg jó dolguk van.

A hír látszólag örvendetes, legalábbis a kormány annak látja:

„Budapest lesz a székhelye az eddig moszkvai központtal működő Nemzetközi Beruházási Banknak (NBB) – ismertette a Pénzügyminisztérium államtitkára az erről szóló előterjesztést.

Gion Gábor emlékeztetett: Magyarország négy éve újította meg tagságát a pénzintézetben, amely jelenleg egy modernizálás közepén halad. A bank mérlegfőösszege ezalatt másfélszeresére, fejlesztési hitelportfóliója a duplájára nőtt, működése megfelel a nemzetközi elvárásoknak. A magyar vállalkozások abból csaknem 100 millió eurónyi hitelhez jutottak – folytatta.

A közép-kelet-európai országok együttesen több mint 50 százalékos tulajdonnal rendelkeznek, így a régió a döntéshozatalban is megkerülhetetlenné vált, a székhely Budapestre költözésével pedig ez tovább erősödik.” (MTI)

Galambocskáim, ha csak ennyiről lenne szó, ám legyen, költözzenek hozzánk, sosem rossz az, ha gazdag szomszédja van az embernek, hozzák csak ide a pénzt, még ha nem is adják nekünk, már azzal jól járunk, ha nálunk vásárolnak. Én még azt is elviselem, hogy az ilyen pénzes népek, bojárok kicsit különcködnek, nem szeretik, ha beleütjük az orrunkat a dolgaikba – de az mindennek a teteje, hogy miféle jogokat és kedvezményeket kap ez a bank a magyar kormánytól.

Banktól ilyen igényeket én még nem láttam, galambocskáim, csak annyit mondok. Pedig hát törvény fogja garantálni a státusukat, már a Parlament előtt is van a javaslat, éspedig a T/4476 számon. Hát nézzünk bele, lássuk, mitől rökönyödtem én meg ennyire.

De kivonatoljuk, az Index nyomán, mert bizony bonyolult és hosszú – no, lássuk, mit biztosítunk nekik?

„A bank igényeinek megfelelő irodaépületeket („föld, épületek, épületrészek, ideértve a megközelítést szolgáló létesítményeket”),

A bankelnök hivatalos rezidenciáját,

Ezeknek az ingatlanoknak a „biztonságát és nyugalmát”, vagyis őrzését. Az épületek biztonsága és nyugalma eközben olyannyira teljes, hogy oda még a magyar állam sem teheti be a lábát, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illeti meg őket. A bank bármilyen szabályt kialakíthat, ami ahhoz szükséges, hogy az irodaépületben a tevékenységét gyakorolja, és a nagykövetségekhez hasonlóan a rendőrök is csak akkor mehetnének be, ha a bank hívná őket, a bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más.

A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól. nem lenne alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek (ideértve a közzétételi vagy beszámolási kötelezettséget, tőkeszabályozási vagy tőkemegfelelőségi követelményeket vagy egyebeket),
Nem lenne kötelezve a számviteli szabványok bármely formában történő bevezetésére, sem arra, hogy megfeleljen az engedélyeztetési vagy regisztrációs kötelezettség bármely formájának.

Ha pedig kiderülne, hogy az ügyleteihez mégis szüksége van valamilyen speciális jogosítványra, engedélyre vagy jogszabályi jogállásra, a tervezet szerint úgy kell tekinteni, mintha már rendelkezne azokkal.

A bank valamennyi tulajdona és bárminemű tevékenysége, művelete mentességet kap „mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott mentességéről”.

Magyarországon található minden eszköze, jövedelme és tulajdona mentességet élvez minden adó- és egyéb közteher megfizetésétől, akár országos, akár helyi szinten, kivéve a szolgáltatási díjakat; mentes minden adófizetési, adóvisszatartási vagy adóbeszedési kötelezettségtől; mentességet élvez minden vám, adó vagy egyéb közteher megfizetésétől, vagy – a hivatali használatra szánt áruk tekintetében – bármely import- és exportkorlátozástól.

A bank dolgozói és elsősorban vezetősége – elnöke, igazgatói és kormányzói, valamint az ő családtagjaik – diplomáciai mentességben részesülnek.

Korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra azon szakértők és tanácsadók is, akik a Bank érdekében helyszíni látogatásokon vesznek részt.

És jöhet még mindenki más, akiket az NBB meghív.

A bank elnökének és családjának még a háztartási célú bevásárlásait is érdemes lesz Magyarországon intézni, miután megkapják a mentességet a személyes vagy családi használatra szánt importált árukkal kapcsolatban fizetendő vámok, adók, vagy egyéb közterhek alól.

Jár nekik a mentesség a Bank által számukra kifizetett illetmény vagy egyéb díjazás után fizetendő adók valamint társadalombiztosítási hozzájárulások alól.” (Index)

Hát, ennyi még pirogból is sok, elvtársaim.

Jól olvastuk, bizony ám: lesz Magyarországon egy orosz tulajdonú, nemzetközi intézmény, megjósolhatatlan létszámú, főként orosz alkalmazottal, akiknek mozgását tilos ellenőrizni, az épületbe magyar szerv a lábát be nem teheti, az is titok, hányan lesznek, az is, miért, ha kérdezzük, közünk nincs hozzá, adómentességet és állami védelmet élveznek, ingyen jár nekik akárhány és akármilyen ingatlan, amire csak rávetik fényes tekintetüket, akárkit behozhatnak az országba vagy kivihetnek belőle, ha engedélyre van szükségük bármihez, autóvezetéstől horgászáson keresztül kínvallatásig, azt már meg is kapták, ne kelljen avval bajmolódniuk, és mindegyiküket védi a diplomáciai mentesség.

Biztos, hogy egy bank működéséhez ez mind elengedhetetlenül szükséges?

Vagy inkább fordítva kérdem: minek ehhez még bank is?

Hogy neve legyen a gyereknek?

Tényleg furcsán venné ki magát, ha azt írnák ki az épület főkapujára: „Az Oroszországi Föderáció Titkosszolgálatainak Egyesített Európai Parancsnoksága”. Alatta, kisebb betűkkel: „Mit tehetünk, galambocskáim, kinőttük a követséget”.

Esetleg egyszerűen: „Központi Főrezidentúra”.

Azt azért mégsem illene.

Ami a bankot illeti: az tényleg egy létező pénzintézet, korábban a KGST bankja volt, 2000-ben még az első Orbán-kormány lépett ki belőle. 2012-ben élesztették újjá, 2015-ben léptünk be megint, és lám, most már nálunk lesz a centrum is: a nemzetközi pénzügyi köröknek ugyan az a véleménye, hogy ez a bank kizárólag az orosz befolyás terjesztését szolgálja világszerte, de Magyarország nem hisz a nemzetközi pénzügyi köröknek, Moszkva meg a könnyeknek.

Az is kétségbevonhatatlan, hogy ez a bank éppúgy képes lesz majd hatalmas hiteleket adni arra érdemesnek talált magyar vállalkozóknak (oligarcháknak), mint más pénzintézetek, de az is, hogy ezek a hitelek nem fogják kiváltani az elapadó uniós forrásokat, főként azért nem, mert meg kell adni őket, ha a felvevőnek a szeme is guvad ki beléje. Én legalábbis mindent megtennék annak érdekében, hogy ne tartozzak orosz hitelezőnek, mert ha megszorulok és nem fizetek, lehet, az első útja nem a bíróságra vagy a moderátorhoz vezet, hanem egyszerűbb megoldást választ majd, és az nekem nagyon fájna. Esetleg maradandó károsodásokkal is járhat. No, de én nem vagyok oligarcha, nincs értelme ettől tartanom.

Hanem hát mit is beszélek: az ugyan halálbiztos, hogy a kiválasztott épület(ek)ben valóban működni fog a Nemzetközi Befektetési Bank, hogyne működne, de az is biztos, hogy – téesznyelven fogalmazva – csak egy melléküzemág lesz. Hej, galambocskáim, mi minden lesz még ott mellette! Ha én azt el tudnám vagy el merném mondani…

De nem merem, mert nem csak behozhatnak majd akárkit az országba, hanem ki is vihetnek belőle, és Szibéria gyönyörű ugyan ebben az évszakban, de általában véve mégis kissé fagyos az éghajlata. Nekem meg gyönge a tüdőm, se Szibériát, se a hideg ólmot nem kedveli.

Azért óva inteném a honi hatóságokat a túlzásba vitt lojalitástól.

Mert légyen bár akárhol is majd a „bank” központi székháza, majdhogynem indiszkréció lenne annyira udvariasnak lenni velük, hogy a helyet átnevezzük.

Mondjuk Lubjanka térnek.

Nem mondom, az alkalmazottakban otthonos érzést keltene, de ez már talán kicsit túlzás lenne.

Ja, hogy mi van a Lubjanka téren, Moszkvában?

A KGB legendás székháza.

Itt a falusi csok

Az eredeti csok-ot terjesztik ki vidékre, több, mint kétezer településre. Az ötezernél kisebb lélekszámúakban lakók élhetnek vele – derült ki a Kormányinfón.

Azok a települések kaphatják meg a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), amelyek népessége ötezer alatti – mondta Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter szavaiból kiderült, hogy száz város lehet ezek között, a többi tehát falu.

Szempont azonban, hogy azokra a településekre terjedhet ki a csok,

amelyekben 2003 elejéhez képest a lakosok száma most nem éri el a 95 százalékot.

Összesen 2031 helység került be a körbe.

A falusi csok szabályai megegyeznek az „eredeti” csokéval: új lakás vásárlásához egy gyermek vállalása esetén 600 ezer, 2 gyermek esetén 2,6 millió, három gyermek vállalása esetén 10 millió igényelhető. Van lehetőség korszerűsítésre és bővítésre is. Aki nem vásárol, csak korszerűsíti meglévő lakását, az a támogatás felét veheti igénybe.

A szükséges törvényjavaslatokat a tavaszi parlamenti ülésszak után akarják elfogadni. A cél az, hogy július 1-jén, legkésőbb szeptember 1-jén hatályba lépjen a falusi csok.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!