Hasznos

Orbán Viktor a szegényház királya

Az derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikájából, hogy a magyar lakosság fogyasztása az Európai Unió átlagának 71%-át tette ki tavaly, és ezzel a második helyet érte el a szegénységi versenyben Bulgária mögött. Még Románia is megelőzi Magyarországot az Eurostat szerint 86%-os eredményével.

A siralmas életszínvonal a rekord magas inflációnak köszönhető, amely szorosan összefügg Orbán Viktor politikájával. Az infláció egyik felét valóban külső hatások okozzák – ahogy azt az Orbán kormány állítja hiszen az energia és élelmiszer árak emelkedése globális tendencia, de a másik felét a rekord magas inflációnak az Orbán kormány gazdaságpolitikája váltotta ki. A magyar miniszterelnök nem bízott semmit a véletlenre, és a szó szoros értelmében megvette a 2022-es választást. Több mint 1500 milliárd forint áramlott ki a családokhoz és a gazdaságba, ezzel nyert Orbán Viktor. Aki viszont a választások után épp az inflációval szedte vissza a pénzt, melyet a választásra költött. Ő tehát pénzénél van, a választópolgárok kevésbé hiszen az idei fogyasztás valószínűleg az utolsó helyet eredményezi majd az Európai Unióban.

Utolérjük Ausztriát?

Erről ábrándozott Matolcsy György korábban, de ma már inkább a gazdaságpolitika hibái miatt ostorozza a kormányt. Ausztria Németországgal együtt ezüstérmes uniós vetélkedőben 111%-kal. Az első helyen Luxemburg áll 138%-kal. Tizenhárom évvel a magyar nemzeti együttműködés rendszerének eredményéről meg lehet állapítani, hogy felzárkózás helyett inkább lefelé szánkázott annak ellenére, hogy az Európai Unió sem szerepel jól a globális versenyben. Az Európai Unió maga is mindinkább a perifériára csúszik a globális gazdaságban, és ennek az integrációnak vagyunk mi magyarok a perifériája. Mint Alabama vagy Mississippi állam az USA-ban. Nem nagy dicsőség. Orbán Viktor mentségére elmondható, hogy nemzetközi trendről van szó: a gazdagok tovább gazdagodnak míg a szegények szegények maradnak. Igaz ez az Európai Unióra és persze Magyarországra is. A szerény magyar fogyasztási adatokban az az igazán szomorú, hogy azokban benne van a lakosság 1%-ának luxus fogyasztása is. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei jól élnek a szegényházban, ahol a lakosság többsége megélhetési gondokkal küzd , és azzal számolhat, hogy a gyerekeinek sem lesz jobb.

Putyin földgáza drágább mint az európai ár

Az orosz diktátor amikor fogadta magyar barátját, Orbán Viktort nem sokkal azelőtt, hogy megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, azt ígérte: olcsó és bőséges orosz földgáz érkezik Magyarországra. A szerződés természetesen titkos mint minden ami igazán fontos a nemzeti együttműködés rendszerében, amely pontosan úgy működik e tekintetben mint a Kádár rendszer: csak nagyon kevesen tudhatják, hogy valójában milyen a helyzet.

A hatalomnak információs monopóliuma van, és ennek tudatában azt hazudhat amit akar. Csakhogy a Kádár korban nem volt internet, melynek alapján a sánta kutyát immár le lehet fülelni. Gulyás Gergely miniszter ugyan elszántan védelmezi a mundér becsületét, és folyvást erősítgeti: az orosz földgáz olcsóbb, ezért ragaszkodunk hozzá, de a valóság sajnos rácáfolt: Putyin az európai árnál csaknem az egy tizedével többet kér és kap – számolta ki a Népszava.

Augusztusban 7% volt az orosz felár, szeptemberben 9% vagyis épp a gáztárolók feltöltése idején volt a legdrágább.

Hülyének is megéri. Talán Orbán Viktor mint a MET részvényese jól jár a magas földgáz árral. A magyar állam is drágábban számolhatja el a gáz fogyasztást az import költségekre hivatkozva. Közben pedig Orbán Viktor dicsekedhet azzal, hogy levitte az inflációt 10% alá. Surányi György, a nemzeti bank ex elnöke mutatott rá Telex podcastjében, hogy a dezinfláció jelentős mértékben épp annak az eredménye, hogy Európában a korábbi töredékére csökkentek a földgáz és villamos energia árak.

Akkor viszont miért fizet ilyen sokat a magyar fogyasztó?

A rezsikiadások a magyar háztartások meghatározó tételei. Míg a jóléti társadalmakban vagyis Hegyeshalomtól nyugatra a rezsi egy család jövedelmének ritkán haladja meg a 15%-át , nálunk ez átlagosan 25-30%.

Akinek családi háza van az különösen rosszul járhat. Mindezzel együtt az Orbán kormány a rezsicsökkentés rendszerének védelmezőjeként adja el magát noha igazán jól az elit jár vele, amely sokat fogyaszt, de a jövedelméhez képest ez elenyésző jelentőségű. Ennek a rendszernek a megváltoztatását kéri az Európai Unió, amellyel szemben

elszántan védelmezi a nemzeti együttműködés rendszerének elit érdekeit Orbán Viktor.

Végül is gondos családapa és klán főnök. A lényeg, hogy a “mieink” jól járjanak. Na de ez csak elenyésző kisebbség, hogy lesz ebből kétharmados választási siker? Erről gondoskodik az információs monopólium: a valós árakat, a valós helyzetet csak kevesen ismerik. Pártunk és kormányunk szépen megfizetett propagandája gondoskodik arról, hogy a rezsi szegénység kárvallottjai ne Orbán Viktort hanem Brüsszelt szidalmazzák.

Közben a rezsiszegénység remek fegyver a választópolgárok kézben tartásában: olyan országban, ahol 500 euró a havi átlagjövedelem a rezsi meghatározó lehet a családi költségvetésben. Minél kiszolgáltatottabb egy magyar család a hatalomnak, annál jobb. Ennél hatékonyabb a lakosság kézbentartására csakis a lepukkant egészségügy. Amely mindinkább ketté válik: aki életben akar maradni, az fizet. Akinek nincs pénze, az imádkozhat. A választópolgárra csakis a választás pillanatában van szüksége a nemzeti együttműködés rendszerének, utána a következő választásig a jelenléte csak teher. Persze valakinek azért meg kell fizetnie Putyin drága földgázát és a 27%-os áfát.

The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag egyre gyarapodik

– énekelte Everybody knows című számában Leonard Cohen, aki nem tudta, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének jelszavát fogalmazta meg évtizedekkel ezelőtt.

Nemzeti konzultáció IV.

Folytassuk tovább kérem, bölcs vezérünk mélyenszántó gondolatainak megismerését! A vezér ki egyben vátesz és street fighter mások számára követhetetlen észjárással navigálja szép hazánkat az európai hullámverésben. Azért emlékezzenek gondolatai fundamentumára: zátonyra futás esetében a zátony a hibás!

Brüsszel Ukrajnát is fel akarja venni az Európai Unióba

Erősödnek az Ukrajna teljes jogú EU-tagságát szorgalmazó hangok, pedig egy hadviselő országról van szó. Ukrajna felvétele alapjaiban forgatná fel a jelenlegi uniós támogatási rendszereket. A jelenlegi szabályok alapján teljes jogú tagként Ukrajna kapná az uniós források jelentős részét.

Erősödnek. A hangok. Melyeket kormányzatunk hall. Tisztára Jeanne d’Arc sztori, csak a hangok mások. A büfésnő is mondta… vagy a mellékhelységben valaki? Esetleg a portás? Fene tudja már, lényeg, hogy a hangok erősödnek. Viszont ezek Orbánék szerint nem jó hangok, mert alapjaiban forgatnák fel. A rendszereket természetesen.

Az utolsó két mondat egyértelműen mutatja, hogy mitől fél Orbán: Ukrajna elviszi előlünk a pénzt. A dolog érdekessége, hogy az EU által nekünk szánt pénz már most sem jön, mikor Ukrajna még nem tag, és nem visz el előlünk semmit, de amit tőlünk kér a nekünk szánt pénzért az EU (az általa konkrétan leírt 28 feltétel teljesítését), azt mi nem, azt semmiképp sem, azt az Atyaúristennek sem! Hiszen akkor Orbán vesztene! Tejóisten! Attól ments meg Uram minket!

A fentiek alapján megkérdezhető, hogy mi a francnak félünk Ukrajna leghamarabb 3–4 év múlva történő felvételétől, és mi a francnak teszünk bele ilyen témát a Szent Nemzeti Konzultációba, mikor a miniszterelnök úr miatt már most sincs pénz? Nem arról kéne inkább társalognunk, tessék mondani?

Konkrétan a szöveget illetően a FIDESZ természetesen az emberek irigységére bazírozik, ami úri körökben nem egy elfogadott bazírozási forma. Na és, von vállat egy emberként a FIDESZ Orbán intésére. Úri körök! Ugyan! Kit érdekel?

Sajnos van még egy további, kellemetlen hiba, mert a kérdésre adható két válasz:

A – Még nem adottak a feltételek Ukrajna teljes jogú tagságához
B – Mindenképp támogatni kell Ukrajna teljes jogú tagságát

nem egymás ellentéte, így nem is zárják ki a másikat, azaz az emberek logikai bukfenc nélkül ikszelhetnék be akár mind a kettőt. Jó, jó, tudjuk, az ilyen kérdőíveket nem akadémikusok állítják össze, de a kormány megtisztelhetné az állampolgárokat azzal, hogy hülyeséget nem ad ki a kezéből.

Remélem, azzal mindenki tisztában van, hogy Ukrajna felvétele (ha majd alkalmas lesz rá, ez ugyanis egy hosszas folyamat) Oroszországot és a FIDESZ-t kivéve mindenkinek jó lenne, azaz támogatásra érdemes. Na de hol van az még, tisztelt publikum…

Brüsszel be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát.

A háború kirobbanása után Brüsszel megnyitotta a határokat az ukrán gabonaszállítmányok előtt. Az intézkedésnek elvileg az volt a célja, hogy a szállítmányok eljussanak a világ szegényebb régióiba. A génmódosított ukrán gabona jelentős része azonban ehelyett elárasztotta a kelet-európai országok piacait, és rendkívül nehéz helyzetbe hozta a térség termelőit. Magyarország megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, de Brüsszel továbbra is azt akarja, hogy engedjük be a génmódosított ukrán gabonát.

A tények:

A háború kitörése után az EU teljes vámmentességet biztosított Ukrajnának az exportterményei tekintetében, hogy az ukrán kikötők orosz blokádja miatt az unió területéről az EU területén át tudja azokat tovább szállítani az eredeti célországokba. Ezzel egy időben az Ukrajnával szomszédos négy uniós ország és Bulgária szolidaritási folyosókat nyitott a saját területén, hogy segítsék az ukrán terményeket az EU-s kikötőkbe juttatni. A kereskedők viszont lecsaptak olcsó gabonára, amelyet aztán szétterítettek a tagállamok területén. Ez állítólag nagy kárt okozott az említett EU-s országokban, amelyek gazdálkodói a nyomott áron tartott ukrán termények miatt nem tudták értékesíteni a saját gabonájukat.

Közbevetés:

Annak megválaszolására, hogy a fentiek szerint 2022. eleje óta „hozzánk áramló olcsó ukrán gabona” hogyan egyeztethető össze a főleg gabonából készült termékek ugyanazon időszakbeli őrületes áremelkedésével, az Akadémia megfelelő szakágainak legjobb tudósait kérnénk fel nagy tisztelettel. Nem irigylem őket, azt aztán mondhatom.

A sztori folytatása:

Miután az ügyben leginkább érintett tagállamok úgy ítélték meg, hogy az EU-s belső piac védelme fontos, drasztikus lépésre határozták el magukat: idén áprilisban Brüsszel jóváhagyásával(!) betiltották az ukrán gabona importját, amely tilalom a határideje június 5-én járt le. A moratóriumi időszak kevés volt a kérdés megfelelő rendezéséhez, ezért Brüsszel engedélyezte(!) a tilalom meghosszabbítását szeptember 15-ig. Szeptemberben aztán az EU azzal az indokkal, hogy az Ukrajnával határos tagországokban megszűntek a piaci torzulások, úgy döntött, hogy már nincs szükség az intézkedésekre, így azok szeptember 16-val hatályukat vesztik. Az érintett államok azonban nem így látják. Magyarország Szlovákia és Lengyelország máris bejelentette, hogy egyoldalúan meghosszabbítja az ukrán gabonabehozatali tilalmat. Rendkívüli módon csodálkozom, hogy az érintett államok a moratórium ideje alatt nem jöttek össze egy megbeszélésre, ahol a problémát óvatos kompromisszum kereséssel meg tudnák oldani. Magyarország ugyan alkalmatlan az ilyesmire (a magyar érdek nem tűr kompromisszumot!), de Ukrajna, Lengyelország meg a többiek igen. Ezt kellene kihasználniuk.

Néhány megjegyzés a témához:

Az EU nyilván azt szeretné, ha minél kevesebb pénzzel kellene támogatnia Ukrajnát (ez minden tagállamnak jó), és ezt a támogatási igényt csökkentheti, ha Ukrajna a tengeri blokád ellenére el tudja adni a gabonáját.

Az érkező gabonát a magyar hatóságok folyamatosan vizsgálják, de egy eset kivételével nem találtak határérték túllépést, se a vegyszereket se a génmódosításokat illetően. Június óta új szállítmány gyakorlatilag nem jött egy féllapátnyi sem, mert nálunk a legalacsonyabb az ár, hülyeség lenne itt eladni, azaz a piac nálunk megoldotta az ukrán gabona kérdését.

Jelenleg még minden bizonytalan, a kormányzatnak és a hatóságoknak sincs kidolgozott koncepciója (újságírói kérdésekre senki nem válaszol), az EU-nak is csak javaslatai.

A génmódosítást illetően:

Az EU szerint a klímaváltozás következménye, hogy új kórokozók, kártevők jelennek meg, amelyek ellen még nincs megfelelő hatóanyag. Az egyik álláspont szerint vegyi anyagokkal, kémiai módszerekkel kell megoldani a védekezést, míg a másik szerint a biológia eszközeivel, géntechnológiával. Mint tudjuk, az evolúció egy folyamatos génmódosulás minden élőlénycsoport esetében. A módosulások egymásutánja az élőlénycsoport megjelenésének kezdetétől máig tart (és még sokáig fog tartani), mely hossza és bonyolult folyamatnak csúcsterméke a homo sapiens. Ennek fényében eléggé fura felfogásnak tűnik a GM technológia azonnali, zsigerből való elutasítása, ami a magyar kormányra jellemző. A laikusoknak mondanám, a génmódosítás nem úgy történik, hogy egy növény DNS-éből Zelenszkij ollóval kivág valamit, aztán már hozzák is ide, hanem csak nagyon sok és hosszadalmas ellenőrző vizsgálat alapján kapja meg a termelő az engedélyt, melynek alapján a termékét a továbbiakban is folyamatosan ellenőrzik.

Az EU-ban tilos engedély nélküli áru forgalmazása, így Ukrajnából kizárólag olyan termék érkezhet magyarországi forgalmazásra, amely az EU és a magyar követelményeknek eleget tesz, mert ha nem, visszaküldik vagy megsemmisítik.

A fentiek alapján mondható, hogy egy olyan témában, amelynek egyelőre minden vonatkozása bizonytalan, és amelyet illetően sem a szakemberek, sem a hatóságok nem tudnak még véglegesített adatokat közölni, ritka nagy ostobaság a gyakorlatilag 100%-ban dilettánsokból álló nép megkérdezése, hogy aztán az előre megadott, szélsőséges válaszhoz körömszakadtáig ragaszkodva, hetykén azt lehessen mondani: ezt akarják a magyarok!

A génmódosítás idekeverése azt mutatja, a regnálók fő célja a jónép ijesztgetése, kihasználva az atavisztikus félelmet az ismeretlentől (lásd még: atom, migráns, LMBTQ, COVID injekcióba integrált mikrocsip), továbbá a nép beetetése, hogy a kormány, íme, milyen kiváló munkát végez, hiszen az ő és a gyermekei egészségét védi, mert ha nem tenné, pár éven belül kies hazánkban mindenkinek harmadik füle nőne az Ukrajnából ide hordott, GMO élelmiszerektől.

Szomorú, hogy az efféle propagandisztikus hülyeségeket a magyar értelmiség jobb sorsra érdemes fele kemény írásokkal nem tiporja azonnal a sárba.

Csak ismerteti. Hátha valaki még nem tudja, milyen jó az Orbán, és milyen gonosz a Brüsszel.

(folyt. köv.)

Infláció

A matematika komoly tudomány. Az emberiség csak a számolás alapján sok bonyolult összefüggést talált ki, azok révén ismert adatok birtokában ismeretlen adatokat lehet kiszámolni, melyekkel a jövő például a mérnöki tudományokban megjósolható.

Nem is merne az ember anélkül terveket készíteni, hiszen ha nem úgy működne bármi, ahogy ő kiszámolta, akkor teljesen fölösleges volt az igyekezet, és csak a vakszerencsében bízhatunk, hátha az erőműből nem mérgesgáz jön ki, hanem villany.

A tudományokra jellemző, hogy minél több benne az ember, annál kevesebb a matematika, ugyanis az ember bonyolultsága annyira véletlenszerűvé teszi a folyamatokat, hogy az már képletekkel nem követhető, azaz a jóslás ezekkel egyre bizonytalanabb. Ebből következően a filozófiában van a legkevesebb. A közgazdaság kb. középtájon helyezkedik el.

A közgazdászok általában növekedéssel meg csökkenéssel számolnak, és ha valami így számolódik, akkor először meg kell határozni, hogy „mihez képest” nő vagy csökken az a valami, aztán attól kezdve azt hívják bázisnak. Az infláció esetében kétfajta számítás is van, az egyik a havi infláció, azaz mennyit változtak az árak a múlt hónaphoz képest, a másik az éves, amikor minden hónapban megadják, hogy az egy év alatti, azaz például januárban az előző év januári áraihoz képest mekkora az emelkedés.

Konkrét adatokat használva idén januárban Magyarországon a 2022 decemberi árakhoz mért januári (= havi) emelkedés 2,3 % volt, az egy évvel korábbi, azaz 2022 januári árakhoz képest (= éves) 25,4 %. Az árak növekedése vagy csökkenése sok tényezőtől függ. A legobjektívebb összehasonlító vizsgálat egyértelműen az, mikor diagramban ábrázoljuk, hogy a teljesen hasonló körülmények között élő népek esetében konkrétan mekkora a mért infláció, ennek révén ugyanis nagy bizonyossággal megállapítható, hogy ki kezelte jól a pénzromlást okozó tényezőket, és ki kezelte rosszul, ugyanis az előbbinél, bár van, de alacsony az infláció mértéke, utóbbinál viszont magas.

Az alábbi lapon van egy ábra, mely az inflációt négy országban hasonlítja össze. Ezek: Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország. Az országok hasonló politikai és gazdasági folyamatokon keresztül jutottak el mai helyzetükig, fejlettségük és földrajzi adottságaik is szinte azonosak, lévén egy tömbben Európa közepén, azaz mindenféle összehasonlításra kiválóan alkalmasak.

Az ábrából látható, hogy a 2022 februárjában a háború miatt emelkedni kezdő inflációt a négyből három országnak már a múlt év nyarára sikerült megfognia, és pár hónapos stagnálás után idén februártól az infláció náluk már komolyan csökkenni kezd. Az egyetlen kivétel Magyarország, ahol az infláció értéke meredeken emelkedik egészen 2023 januárig (26,2 %), még márciusban is nagyon nagy (25,6 %), és csak ez után kezd csökkenésbe, de még a szeptemberi magyar infláció (12,2 %) is 3 – 4 % kal magasabb, mint az összehasonlításban szereplő másik három országé.

A fentiek alapján mondható, hogy a főképp háború okozta inflációt Magyarország messze a legrosszabbul kezelte, és miután a négy országban az összes körülmény azonos, az EU tagságtól kezdve a szankciókon át az időjárásig, a magyar kormánynak a hatalmas bukás magyarázatára semmiféle érve nincs, mert nem is lehet. Finoman szólvást „nagyon elhibázták” az infláció kezelését. Az EU többi államával összehasonlítva még ennél is rosszabb Magyarország infláció „kezelése”, de az már magától értetődik, ott ugyanis értelmes emberek alkotják a kormányokat. Hogy ez a nyugati államoknál tapasztalható kiválóság (például az infláció esetében is) hogyan hozható össze a FIDESZ és holdudvara által állandóan hangoztatott egyrészt hanyatló, másrészt nyugati, harmadrészt globálgenderista jellegükkel, az rejtély. Tán csak a minden titkok tudói (Schmidt Mária, Bayer, Menczer, Gulyás, Orbán Balázs, stb.) képesek megmagyarázni, és persze magyarázzák is, de hogy közben nem hempereg az ország a röhögéstől, azon csak csodálkozni lehet.

Ez persze még semmi. A FIDESZ félelmetes észjárására jellemző, hogy még a kifejezetten káros nagy inflációból is hasznot próbál húzni. Ezen haszonhúzás egyrészt annak hangoztatása, hogy a kormány addig fojtogatta és ütlegelte hősiesen az általa nyakon ragadott inflációt, mégpedig fejszével (az egyes számú magyar street fighter szíves közlése), hogy az, íme, most októberre kénytelen volt benézni 10 % alá, a KSH által mért érték ugyanis 9,9 %. Magyarán csökkent, méghozzá a 25 – 26 %-hoz képest hatalmas mértékben, ami az egyszerű embereknek félelmetes teljesítmény, mert nem tudják, hogy ez továbbra is árnövekedést jelent, csak mostantól 10 pofont kap a pénztárcájuk a bolti áraktól a korábbi 26 pofon helyett. Azt sem tudják persze, hogy a korábbi 26 pofon is a mi kormányunk jóvoltából lett annyi, mert ez a többi EU tagállamban kevesebb. Néhol sokkal. Azt már nem is érdemes szóba hozni, hogy az MNB inflációs célja 2 – 4 %, amellyel a 10 % egyelőre nem nagyon korrelál.

További haszonhúzási próbálkozás az az ájult tisztelet, amellyel a haveri lapok egy félelmetes jóstehetség előtt hajlonganak:

Nincs mese, Orbán Viktor merész jóslata valóra válik

Aki nem ismerné a merész jóslatot, a magyar miniszterelnök még tavaly októberben nyilatkozta, hogy 2023. végére a kormány egy számjegyűre csökkenti az inflációt, és íme, mint látható, már októberben elértük a 10 % alatti értéket.

Szóval a kormány.

Tavaly októberben a magyar infláció 21,9 % volt, a lengyel 16,4 %, a cseh 15,5 % és a szlovák 14,5 %. Orbánnak könnyű volt a jóslás, a nagyon magas magyar infláció gyorsan ürítette a pénztárcákat, és mivel a magyar miniszterelnök tudta, hogy a nyugdíjasoknál csak szinten tartás folyik, a reálbérek viszont csökkennek (hogyne tudta volna, mindkettőt ő intézte el), a vásárlóerő előbb-utóbb elfogy. A várt helyzet be is következett, a kiskereskedelmi forgalom volumene a január-szeptemberi időszakban 7,3 %-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, így az infláció is csökkenni kezdett (az infláció akkor csökken, ha már nincs kereslet), a kereskedők kénytelenek lettek többször beszerzési ár alatt adni a termékeket, aminek következtében egy idő után vagy tönkre mennek, vagy nem. Egy csomó kicsi tényleg tönkremegy (lehet nézegetni a mostanában lehúzott redőnyöket), a nagyok viszont általában megmaradnak, mert ők, ha veszteségekkel is, de kibírják valahogy. A műtét sikerült, a beteg meghalt, az emberek pénze elfogyott, a kereskedők rosszul jártak (ki kicsit, ki nagyon), viszont a kormánynak sikerült kisujjmozdítás nélkül elintézni, hogy Orbánnak legyen igaza. Azért kisujjmozdítás nélkül, mert a kormány által emlegetett nagyerejű fejszecsapások, mint például a kötelező akciózás, az árkereső meg az ársapka, gyakorlatilag nulla hatással bír az árszintre (a kereskedők a többi áru árát megnövelik), az a szomorúan avitt „ötlet” meg, hogy a nagy kereskedő cégek harácsolása miatt magasak az árak, ezért sűrű ellenőrzéssel kell őket az árcsökkentésre rászorítani, még a szocialista időkből itt maradt szerencsétlenkedés, amit nem szabad komolyan venni.

Megjegyzendő, hogy az is hozzájárult az infláció csökkenéséhez, hogy a múlt év végi inflációs adatok már akkor nagyon magasak voltak, tehát az ezeket bázisként használó hányados már csak matematikailag is kisebb kell legyen, hiszen nem volt közgazdasági indoka, hogy az árak ebben az évben is 25 %-kal nőjenek. Sajnos ez már magasabb tudomány, a FIDESZ érdekében nem is ragozzuk tovább.

Érdekességképpen megemlíthető, hogy a miniszterelnök tud ám mondani még félelmetesebbeket is. Például sokáig hangoztatta, hogy ő a rezsicsökkentés révén minden családot havi 180.000 forinttal támogat. Ha ezt kiszámoljuk, arra jutunk, hogy a rezsitámogatás minden évben 5184 milliárd forintba kerül az államnak, amitől már legalább hatszor simán tönkrement volna. Néhányan kíváncsian, sokan szomorúan várjuk az újabb, a matematikát a közgazdaságtannal ötvöző megnyilatkozást.

Hátha egyszer végre nem a kárunkra, hanem a hasznunkra lesz.

8 tipp tartozásaink nyomon követésére, ami a csökkentésüket is segítheti

0

Egyetlen hitel vagy nagyobb összegű kölcsön is nyomasztó tud lenni, hát még a tudat, ha több kölcsön is lebeg a fejünk felett! Ilyenkor csak az jár az eszünkben, hogy miként szabadulhatnánk meg ezektől, hogy visszanyerjük az anyagi biztonságunkat. Cikkünkben nyolc olyan tippet mutatunk be, melyek segítenek az ilyen esetekben.

Óvatosan a kölcsönökkel!

Az első és legfontosabb lépés természetesen az, hogy ne tetézzük a bajt, vagyis szükség nélkül ne vegyünk fel több banki hitelt, és ne is kérjünk többet kölcsön rokonoktól, barátoktól. Ez a szemléletmódbeli váltás vezethet oda, hogy idővel képesek legyünk kilábalni az adósságcsapdából és megszabadulni a vállunkat nyomó pénzügyi terhektől. Ezen a ponton még ne foglalkozzunk azzal, hogy miként fogjuk visszafizetni a meglévő tartozásokat, egyszerűen csak hozzunk egy világos, megváltoztathatatlan döntést: a rendelkezésünkre álló pénzből fogunk élni, és nem nyúlunk több hitelhez.

FH

Kövessük nyomon a költéseinket!

A következő lépcsőfokon azt kell átgondolunk, hogy egyáltalán miért van szükségünk újabb és újabb hitelekre. Hova megy el annyi pénz, amit nem fedez a fizetésünk és más bevételeink? Ehhez a legjobb módszer az, ha a netbankunkból lekérjük az előző három hónap teljes bankszámlakivonatát, és tételesen végigmegyünk a kiadásainkon. Min tudnánk spórolni, miről lehetne lemondani? Az is egy remek megoldás, ha a telefonunkra telepítünk egy költéskövető alkalmazást.

Legyen pontos költségvetésünk!

Most, hogy már tudjuk, hová folyik el a pénz, eljött az ideje, hogy költségvetést készítsünk. Először mindig azt vegyük számba, hogy mekkora bevételünk van egy-egy hónapban, és milyen állandó, megkerülhetetlen kiadásaink vannak. Utóbbihoz tartozik például a rezsi vagy éppen a korábbi hitelek törlesztése. A költségvetést mindenképp írásban készítsük el, hogy bármikor elő tudjuk venni és átnézni. Az se maradjon ki a dokumentumból, hogy milyen távlati céljaink vannak – például a hitelek visszafizetése vagy akár valamilyen nagyobb vagyontárgy megszerzése.

Készítsünk tervet a visszafizetésre!

Ha pedig már úgyis a tervezésnél tartunk, akkor a büdzsé mellett foglalkozzunk azzal is, hogy pontosan miként tudjuk visszafizetni a kölcsönöket. Ehhez az egyik legjobb és legnépszerűbb metódus az úgynevezett hógolyó módszer. Ez a stratégia úgy működik, hogy egy kölcsön kivételével az összes hitelünket csak a megszabott minimális összeggel törlesztjük. Egy hitel esetében viszont a lehető legnagyobb törlesztőt fizetjük minden hónapban, hogy minél előbb „kipörgethessük”. Amikor ezt a hitelt visszafizettük, jöhet a következő, aminél nagyobb összeget használunk. És így tovább, amíg az összes hitelünktől meg nem szabadultunk.

Fizessünk többet!

Ha van elég pénz a bankszámlánkon, akkor próbáljunk meg minden hitelünk esetében felültörleszteni. Erre a legtöbb kölcsön esetében lehetőséget biztosítanak a bankok – méghozzá díjmentesen. Minden egyes hónap, amikor az elvárt minimumnál többet tudunk utalni a hitelezőnek, közelebb visz minket ahhoz, hogy egyáltalán ne legyen hitelünk. A költségvetésünkben úgy érdemes számolni, hogy a teljes bevételünk nagyjából 20-30%-a menjen hiteltörlesztésre.

Vállaljunk extra munkát!

Honnan lehet több pénzünk nagyobb összegeket visszafizetni minden egyes hónapban? Például úgy, ha a meglévő állásunk mellett részmunkaidőben is dolgozunk. Már egy két- vagy négyórás mellékállás is olyan extra jövedelmet jelent, amit egy az egyben a hitelek törlesztésére fordíthatunk. Napjainkban számos olyan munka létezik, amit akár az otthonunkból is elvégezhetünk, így attól sem kell tartanunk, hogy az életünk állandó rohanásból áll majd. Azt is érdemes megfontolni, hogy ki tudjuk-e adni a lakásunk egy-egy szobáját, ezzel is plusz jövedelmet teremtve.

Nézzünk szét a hitelpiacon!

A hitelek piaca gyorsan változik, a bankok pedig igyekeznek minél kedvezőbb feltételekkel bevonzani az ügyfeleket. Könnyen lehet tehát, hogy az eredeti hitelünknél ma már jobb feltételekkel juthatnánk kölcsönhöz. Az új, olcsóbb hitelt pedig arra használhatjuk, hogy kiváltsuk a korábbit. Léteznek kifejezetten adósságrendezésre szánt hitelek is: ezeket akkor érdemes fontolóra venni, ha egyetlen kölcsönt szeretnénk egyetlen banknál a sok szétszórt hitel helyett.

Végezzünk önvizsgálatot!

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban: üljünk le és őszintén nézzünk szembe a saját hibáinkkal. Miért kerültünk adósságcsapdába, miért nem tudunk felelősen bánni a pénzünkkel? Ha megértjük, mi az oka annak, hogy minden hónapban lenullázzuk a bankszámlánkat, máris közelebb jutunk a hitelmentes élethez. Vagy ha rájövünk, hogy miért vásárlással enyhítjük a stresszt, a csalódottságunkat vagy a szomorúságunkat, akkor a jövőben tudatosabban kezelhetjük az ilyen helyzeteket.

Ne törődjünk bele a helyzetünkbe!

A tartozás, pláne a sok és magas összegű tartozás, olyan pszichés nyomást is jelenthet, ami hosszú távon az egészségünkre is károsan hathat. Ne fogadjuk tehát el kész tényként, hogy úszunk az adósságban – tegyünk ellene a fenti tippek megfogadásával!

 

Ez a cikk egy fizetett promóció, támogatott tartalom, megrendelője a K&H Bank Zrt. A cikkben hivatkozott termék vagy termékek részletei és feltételei a K&H Bank személyes ügyfélpontjain és honlapján (www.kh.hu) érhetőek el.

Orbán Viktor Lenin legjobb tanítványa

A döntéshozóknak nem a száját hanem a kezét kell figyelni! – hangoztatta a bolsevik vezér, és Orbán Viktor ennek szellemében keményen bírálja az Európai Uniót majd pedig zárt ajtók mögött vígan együttműködik a többi uniós vezetővel – mesélte egy sajtóbeszélgetésen Brüsszelben Charles Michel.

Az Európai Tanács elnöke rámutatott arra, hogy Orbán kirívó példa ugyan, de a többi uniós vezető is gyakran megfogalmaz a sajtónak sarkos véleményeket, de ez nem akadályozza a 27 tagállam együttműködését. A döntéshozatal a kompromisszumról szól – hangsúlyozta Charles Michel.

Kaja Kallas észt miniszterelnök asszony a nyilvánosság előtt – más balti vezetőkhöz hasonlóan – bírálta Orbán Viktort, mert Pekingben találkozott Vlagyimir Putyinnal Pekingben. Landsbergis litván külügyminiszter azt mondta Szijjártó külügyminiszternek, hogy minden egyes alkalommal közölje: a magyar vagy az orosz álláspontot képviseli-e a vitában?!

Amikor a brüsszeli Politico erről kérdezte, akkor Kaja Kallas észt miniszterelnök megerősítette: a szavakban igencsak harcias magyar miniszterelnök együttműködik a többiekkel a csúcstalálkozókon. Jelentős részben azért, mert meg akarja kapni a pénzt az Európai Uniótól.

“Azt mégsem mondhatja, hogy azért vétózok, mert nem kapjuk meg az eurómilliárdokat Brüsszeltől, ehelyett azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza az Ukrajnának szánt segélyt.

Magyarországgal kapcsolatban is azt tapasztaltam, hogy a vezetők mondanak valamit a sajtónak, majd bejönnek a Tanács ülésére Brüsszelben, és szépen együttműködnek a többiekkel. Amíg csak mondanak helytelen dolgokat, de helyesen cselekszenek  addig minden rendben van” – mondta az észt miniszterelnökasszony.

Mikor jöhet pénz Brüsszelből?

A Financial Times szerint, ha Orbán Viktor nem vétózza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurót, akkor Magyarország megkaphat 13 milliárd eurós uniós pénzt. Az alkut Brüsszel cáfolta. Johannes Hahn, az Európai Unió pénzügyi biztosa írásban biztosította az Európai Parlement képviselőit, hogy nincsen ilyen alku.

Ellenben arról van szó, hogy szépen csendben a magyar kormány teljesítette a jogállami követelmények jórészét vagyis ezen az alapon már nem lehet visszatartani a kifizetést. A brüsszeli bizottság ezért még az idén dönthet arról, hogy a kohéziós alapból Magyarországnak járó euró milliárdokat ki is fizessék. Ez nemcsak a magyar költségvetésnek tenne jót hanem Magyarország nemzetközi megítélésének is hiszen a magyar kormány és Brüsszel vitáját árgus szemekkel figyelő bankok, melyek kölcsönöket nyújtanak Magyarországnak, azt láthatják, hogy megindult az enyhülés.

Brüsszel már csak azért sem kötheti az Ukrajnának szánt 50 milliárd euró megszavazásához a magyar pénzek kifizetését, mert a legutóbbi csúcsértekezleten egyértelművé vált: egyáltalán nemcsak Magyarország nem kíván plusz pénzeket befizetni az uniós kasszába. Az öt spórolós tagállam: Ausztria, Dánia, Hollandia, Németország és Svédország ugyancsak azon a véleményen van, hogy az Európai Uniónak saját költségvetése átcsoportosításával kellene megoldania Ukrajna finanszírozását illetve úgy, hogy annak csak egy része, 18 milliárd euró lenne közvetlen támogatás, a nagyobbik része kedvezményes kölcsön.

Donald Tusk, aki Brüsszel reményei szerint kormányt alakíthat majd valamikor Varsóban, azzal kampányolt, hogy megindulhatnak az eurómilliárdok Lengyelországba, ha ő lesz ott a miniszterelnök. Brüsszel nehezen fizethetné ki az eurómilliárdokat Lengyelországnak, ahol a jogállami reformok még nemigen mutatkoznak, miközben megtagadja azt Magyarországtól, amely e téren előrelépett.

Tiborcz 427 milliárd forintja

A miniszterelnök veje ilyen hatalmas támogatáshoz jutott az elmúlt években – számolta össze a valasz.hu portál. A törekvő ifjú ezzel méltó vetélytársává vált Mészáros Lőrincnek, aki a semmiből lett Magyarország leggazdagabb embere. Vajon miért?

Oroszországban Putyin a leggazdagabb, vagyonát a háború előtt 40 milliárd dollárra becsülte a CIA. Az orosz elnök éppúgy nem a saját nevén őrizheti vagyonát mint Orbán Viktor. A nemzeti együttműködés rendszerében nem ez lenne a legjobb reklám, mert kiderülne: az elmúlt 13 évben a legjobban maga a szisztéma alkotója és működtetője profitált belőle a legjobban.

Mindaddig amíg ment a szekér, a közvélemény elnéző lehetett hiszen a többség maga is gyarapodott – persze jóval szerényebb mértékben. A média azonban beszámolt az életszínvonal folyamatos növekedéséről csakhogy mindig az átlagot közölte nem pedig mediánt vagyis azt, hogy miképp él egy átlagos család Magyarországon? Az átlagban ugyanis Tiborcz István és Mészáros Lőrinc is benne van. A magyar életszínvonal így is az utolsók között kullog az Európai Unióban.

A magyar lakosság 87%-a szegénynek tartja magát

Az Egyensúly intézet felmérése szerint Magyarországon havi 400 ezer forintra van szükség a normális élethez egy főre számítva. Ezt a megkérdezettek 87%-a nem éri el! Tegyük hozzá, hogy a 400 ezer forint az körülbelül 1000 euró, és ez a szegénységi küszöb az Európai Unió fejlettebb országaiban.

Magyarországon a megélhetési minimum 200 ezer, ezt a nyugdíjasoknak több mint a fele nem éri el!

A jó élet Magyarországon havi 600 ezer forintnál  kezdődik egy kisebbség számára. Így él Orbán Viktor népe a nemzeti együttműködés rendszerének 13-ik évében amikor  második éve csökken az átlagos életszínvonal a magas infláció miatt. Aligha vigasztalja a magyar polgárokat, hogy Tiborcz Istvánnak és Mészáros Lőrincnek továbbra is van mit a tejbe aprítania: nekik jól megy miközben szinte mindenki más szegényedik.

Jó ez nekünk?  Alternatívát keresnek a fiatalok, akiknek nem a miniszterelnök az apósuk,  és mivel itthon nem találnak, külföldön készülnek tanulni és dolgozni.

Tiborcz Pista és  Orbán Ráhel is kiköltözött a gyerekekkel Marbellaba, a nyugdíjas gengszterek paradicsomába 2021-ben a választások előtt. Tarthattak attól, hogyha változik a kormány, akkor esetleg kényelmetlen kérdéseket feszegethet a magyar igazságszolgáltatás. 2022-ben Orbán Viktor kétharmaddal győzött, és az ifjú pár villámgyorsan hazatért: ennyi pénzt ilyen rövid idő alatt csakis itthon lehet megszerezni. Tiborcz István ezzel beléphet a dollármilliárdos klubba, ezzel a rendszer reklám arca is lehetne, ha nem ő lenne a kormányfő veje. Így ez a hatalomnak is kínos: igyekeznek rejtegetni Mészáros Lőrinc és Tiborcz István vagyonát.

Orbán Viktornak pedig ugyanaz a dilemmája mint Kadhafi líbiai elnöknek vagy Putyinnak: pénze kizárólag a hatalomhoz kötött. Ha azt elveszti, akkor a vagyon is veszhet. Kadhafi elnököt széttépte a fellázadt nép 2011-ben, vagyonát azóta is keresik a világban. Jórészét befagyasztották. Persze vannak okosabb diktátorok is: amikor Ben Ali, Tunézia titkosszolgálati főnökből diktátorrá avanzsált elnöke észrevette, hogy itt az arab tavasz, akkor rohant a repülőtérre a gondosan összekészített arany rudakkal, és családjával Szaúd Arábiába repült. Onnan nincs kiadatás. A diktátor nemrég halt meg, vagyonát külföldön élvezhette, de hazájába nem utazhatott és a világban sem nagyon hiszen nemzetközi elfogató parancs volt ellene. Ilyen már Putyin ellen is van, Orbán ellen még nincsen…

Kínai gazdaságpolitika Magyarországon?

Kedvezőbb lakás hitelek és a vállalati forgóeszköz hitelek kamatának csökkentése a  negyedével – ezt jelezték a bankok Magyarországon.

A bankok megszívlelték Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter figyelmeztetését:

“nem emeljük a bankadót, ha csökkentitek a kölcsönök kamatát!”

A lakáshitelek terén drámai visszaesés tapasztalható az idén: harmad annyi kölcsönt kapott a lakosság mint tavaly. Ez hatéves mélypont. Közben viszont a fogyasztási hitelek értéke 13%-kal növekedett vagyis a lakosság jelentős része úgy döntött: nem spórol lakásra, mert úgyis reménytelen, ehelyett elkölti a pénzét.

Most 8,5%-os THM hitelt kínálnak a bankok, és ez már elgondolkodtathatja azokat, akik bérből és fizetésből élnek. A mostani kamatsapka jelentősen csökkentheti a lakás vásárlók terheit. Ha lemenne 6-7%-ra a THM, akkor ez már elindíthatna valamiféle fellendülést a lakás piacon, és az építőipar is lehetőségekhez jutna. Persze ehhez az kell, hogy valaki elhiggye a kormány ígéretét: jövőre csak 6%-os lesz az infláció.

Kínai modell?

Ez már a tervutasításos gazdaságpolitika kínai változata – kommentálta Zsiday Viktor, a Hold elemzője, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter akciójának eredményét.

Pekingben is

“beszélnek a bankokkal a kamatról, majd pedig azok meg is valósítják azokat.”

Kínában az elmúlt évtizedekben hihetetlenül dinamikusan fejlődött a lakás állomány, mert sokan ezt befektetésnek tekintik. Emiatt többszáz milliárd dolláros buborék alakult ki, mely manapság komoly fejtörést okoz a döntéshozóknak Pekingben. Bebukott a legnagyobb ingatlan vállalkozó cég, az Evergrande, melynek vezérkarát rendőri felügyelet alá helyezték.

Kínában Magyarországgal ellentétben alacsony az infláció. Magyarországon stagfláció fenyeget vagyis, hogy nem indul be a növekedés viszont az árszínvonal magas marad. Ezért fenyegette meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a bankokat, melyek jelentős mértékben profitálnak a helyzetből hiszen már abból is jelentős nyereséget tudnak elérni, hogy a folyószámlákon tartott pénzekért nem adnak kamatot, akkor amikor az infláció éves szintje hivatalosan is 18% körül várható Magyarországon.

Gigantikus veszteség a Nemzeti Bankban

999 milliárd forint veszteséget hozott össze egy félév alatt a Magyar Nemzeti Bank, és ezzel minden eddigi rekordot megdöntött. Ennek alapján nagyon is érthető, hogy Matolcsy György miért bírálta oly elszántan a kormányt a közgazdász vándorgyűlésen.

Elvben a magyar államnak kellene pótolnia a Nemzeti Bank veszteségét, de ez teljesen felborítaná a költségvetés amúgyis törékeny egyensúlyát. Ezért módosítják a jegybank törvényt, hogy lehessen mínuszban a Magyar Nemzeti Bank akár hosszú időre is. Jelenleg ez mínusz 1511 milliárd. Ekkora veszteség láttán felmerülhet a kérdés: nem rúgja-e ki Orbán Viktor egykori jobbkezét? Ez annál is könnyebben mehetne, mert csak meg kellen kérdeznie, hogy mi lett a Nemzeti Bank korábbi nyereségével, amelyből például a Pallas Athéné alapítványokat létrehozták? 266 milliárdot kaptak ezek az alapítványok mondván “ez már nem közpénz.” Emiatt hosszú vita bontakozott ki a nemzeti együttműködés rendszere és Brüsszel között. Végül az alapítványokat bezárták. Az európai statisztikai hivatal nem fogadta el az érvelést: a nyereség már nem közpénz.

A veszteség ugyanis mindenképpen az: azért a magyar államnak kell jótállnia.

Mi lesz ezután?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még nem is oly rég Matolcsy György jobbkeze volt, aki kulcsszerepet játszott a devizaadósság-rendszer felszámolásában. Emiatt Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta neki, hogy “ezért egyszer majd kérhetsz tőlem valamit.” Nagy Márton azon melegében kérte is a főnöke posztját, de ezt akkor a miniszterelnök megtagadta tőle. Matolcsy György sietett megszabadulni ambiciózus alelnökétől, aki előbb Orbán Viktor gazdasági tanácsadója lett, majd a kormányban kapott szerepet mint gazdaságfejlesztési miniszter. Most ő számít Orbán Viktor elsőszámú gazdasági válságmenedzserének.

Hol a kiút a reménytelennek látszó helyzetből?

Ezt kellene megmutatnia Nagy Mártonnak, ha megkapja a Nemzeti Bank irányítását. A számok kiábrándítóak: a gazdaság stagnál, az infláció magas marad. Ez bizony stagfláció, amelynek a következményei politikailag nehezen kezelhetőek. Mindeközben nem jönnek az uniós pénzek, az energia számla pedig olyan magas, hogy azt nehezen viseli a költségvetés. A rezsicsökkentés düledező rendszerét viszont politikai okból nem lehet megszüntetni. A nyugdíjak kapcsán Orbán Viktor el is ismerte a dilemmát: bár nincs rá fedezet, de a kormány kifizeti az inflációs pótlékot.

Orbán tudja: szavazó tábora csak addig biztos  ameddig nem csökken drasztikusan az életszínvonala. Csakhogy most ez fenyeget: az infláció a szegények adója. Éppen azé a szegény kétharmadé, amely zömében Orbánra szavaz.

Az olcsó pénznek és az olcsó energiának vége, de Orbán Viktor épp erre alapozta a nemzeti együttműködés rendszerét, no meg a Brüsszelből érkező eurómilliárdokra. Ebben a helyzetben kellene Nagy Mártonnak pénzügyi varázslónak lennie. Orbán Viktor átadhatja neki a Nemzeti Bankot abban a tudatban, hogy bűnbaknak után Matolcsy  majd ő is jó lesz…

Lavrov-Szijjártó: 2030-ra működni fog Paks2

Azzal a meglepetéssel szolgált a magyar külügyminiszter miután – washingtoni és brüsszeli figyelmeztetés ellenére – találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel New Yorkban, ahol jelenleg közgyűlését tartja az ENSZ, hogy az évtized végére működni fog Paks2.

Volodimir Zelenszkij elnök az ENSZ közgyűlésben javasolta, hogy Oroszországot zárják ki a Biztonsági Tanácsból, mert Putyin megsértette a világszervezet alapokmányát azzal, hogy megtámadta a szuverén Ukrajnát, amely éppúgy alapító tagja az ENSZ-nek mint Oroszország.

Szijjártó Péter, akit korábban Lavrov kitüntetett a Barátság érdemrenddel ezt mondta a találkozó után:

”Magyarország energia ellátása tekintetében nyugodtak lehetünk: folyamatos lesz a földgáz és a kőolaj szállítás, a leszerződött mennyiséget az oroszok szállítani fogják. Ugyanígy tesznek a nukleáris fűtőanyagokkal is. Pakson a munkálatok előrehaladása azt a reményt hordozza, hogy 2030-ban működések lesznek az új blokkok.”

Érdemes megemlíteni, hogy az eredeti tervek szerint Paks2 egyik 1200 megawattos blokkjának már az idén áramot kellett volna, a másiknak pedig jövőre kellene működőképes állapotba kerülnie.

Mindkét határidőt elfújta a szél.

Már a kormány is a 2032-es határidőt kezdte emlegetni. Az energiaválság miatt Paks2 építkezését felgyorsították, de szakértők szerint nagyon kétséges a 2030-as határidő.

Az viszont kétségtelen, hogy az orosz földgáz méregdrága, mert Szijjártó Péter rosszkor rossz feltételekkel kötött egyezményt.

Ráadásul hazugságnak bizonyult Putyin ígérete, hogy Magyarország oroszbarát magatartása miatt olcsóbban kaphatja a földgázt. Az orosz költségvetés legfőbb bevételi forrása a kőolaj és a földgáz exportja, a háborúban álló Oroszországnak pedig minden centre szüksége van. A rubel árfolyama így is 100-ra süllyedt a dollárral szemben míg a háború előtt még csak 50 volt.

Miért ilyen oroszbarát a magyar kormány?

Orbán Viktor egyrészt ellensúlyt akar Washingtonnal és Brüsszellel szemben, másrészt pedig tudja: Putyin kezében olyan állambiztonsági dosszié van, melynek nyilvánosságra hozása kínosan befolyásolná politikai karrierjét. A szükségből így próbál erényt csinálni a magyar miniszterelnök, akit mind gyakrabban figyelmeztetnek Washingtonban és Brüsszelben az orosz kapcsolatokat illetően: eddig és ne tovább!

Orbán tovább menetel a zsákutcában, mert abban bízik: az USA végül lepaktál Oroszországgal Ukrajna feje fölött. Erre jelenleg csekély az esély, de az Egyesült Államokban választási kampány van, és néhány konzervatív politikusnak Ukrajna támogatása egyre kevésbé népszerű.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!