Fontos

Tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon

0

Az Amnesty International éves jelentése szerint Magyarország már 2016-ban is sok területen az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtotta, és a helyzet tavaly tovább romlott.

Iván Júlia és Demeter Áron Fotó: FüHü

Iván Júlia, az Amnesty International magyarországi igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy 2017-ben három problémás téma volt Magyarországon:

  • a menedékkérőket érő hatósági visszaélések, az őket érő jogsértések;
  • a CEU-val szembeni intézkedések, amelyek az oktatás, tudomány szabadságát érintik;
  • és a civil szervezetek üldözése, jogaik korlátozása.

Iván Júlia hangsúlyozta, hogy ezekben az ügyekben nem Magyarország, nem a magyar állampolgárok, hanem a kormány felelősségéről lehet beszélni, és több esetben nemzetközi vizsgálat is van a kormány ellen.

Ezzel kapcsolatban beszélt az Európai Parlament májusi határozatáról, amely többpárti együttműködéssel született meg, még a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt is megszavazta. Ez mondta ki, hogy

Magyarországon sérülnek az Európai Unió alapértékei,

vagyis a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása. Jelenleg egy albizottság foglalkozik ezzel a helyzettel, márciusban lesz kész a jelentés, és várhatóan szeptemberben vita lesz róla az EP-ben.

A Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásról Iván Júlia azt mondta:

„az Európai Bizottság magához képest rekordgyorsasággal folytatja ezt az eljárást,”

az Amnesty szerint ez is jelzi a jogsértés súlyosságát, hiszen már az Európai Bíróságra jutott több ügy.

Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője arról beszélt, hogy az elmúlt évben jelentősen csökkent az Európába érkező menekültek száma, körülbelül feleannyian jöttek, mint 2016-ban. Ennek egyik fő oka az EU-török alku, de továbbra sincs megoldva több tízezer, a görög szigeteken lévő ember ellátása.

A menekültválság kiszervezéséről is beszélt: vagyis a tranzitországokkal, például Líbiával kötött megállapodásokról, ahol viszont több ezer embert tartanak fogságban, sokat közülük megkínoztak, másokat rabszolgának adtak el.

Ugyanakkor

menekültügyben „Magyarország a régió mélypontja”.

Iván Júlia szerint leginkább a tranzitzóna szabályainak változása miatt aggódik a nemzetközi közösség – vagyis azért, mert meghatározatlan ideig lehet itt fogva tartani menedékkérőket, köztük a 14-18 éves, kísérő nélkülieket is, ami sérti a gyerekek jogairól szóló New York-i egyezményt.

Problémának nevezte azt is, hogy körülbelül 22 ezer menedékkérőt visszakísértek Szerbiába, és ezekben az esetekben nem érvényesült az a jogi alapelv, hogy mindenkinek joga van menedékkérelmet benyújtani, és csak azután lehet bárkit visszaküldeni másik országba, hogy ezt elutasították.

A jelentés szerint

sok esetben menedékkérőket érő bántalmazásokat is regisztráltak a határon.

Augusztusig 56 feljelentés érkezett, egy-egy katonát és rendőrt már el is ítéltek, 130 illetve 300 ezer forintos pénzbüntetésre, a katonát le is szerelték. Sok esetben bizonyítottság miatt szüntették meg az eljárást, összesen tíz nyomozás volt folyamatban.

Iván Júlia beszélt a kormány által befogadott menekültekről is, mint mondta, ezekben az esetekben olyan emberekről van szó, akik benyújtották a kérelmüket a tranzitzónában, amelyet elbírált a magyar hatóság és ezután kapták meg a védelmet. De, ahogy a jelentés is írja, korábban tíz, majd öt, most viszont csak egy kérelmet regisztrálnak naponta, ami Iván Júlia szerint globálisan is egyedülálló.

A tompai tranzitzóna.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Ennek ellenére körülbelül 2800 kérelmet regisztráltak a tranzitzónában, ezek közül bíráltak el több mint 1200-at pozitívan, vagyis arányaiban annyi ember kapott védelmet, mint korábban, amikor ez a szám 10-15 százalék körül mozgott. Az Amnesty szerint ez azt jelenti, hogy

nagyon sokan tényleg háborús övezetből jönnek,

ahol az életüket vagy alapvető szabadságjogaikat érezték veszélyben. Arról a 22 ezer emberről viszont, akiket „szó nélkül kidobtak a magyar határon”, nem lehet tudni, hogy honnan jöttek.

Iván Júlia beszélt Ahmed H.-ról is, akit a magyar kormánypropaganda terroristának nevez. Őt első fokon a bíróság elítélte, a másodfokú bíróság azonban az eljárás újrakezdését rendelte el. Azt mondta: annyit sikerült megállapítani, hogy ott volt Röszkén, beszélt egy megafonba, nem tisztázott, hogy mit mondott, és eldobott három tárgyat. Mint mondta, az ő esetében

az a kérdés, hogy van-e hozzáférése egy tisztességes büntetőjogi eljáráshoz.

Demeter Áron ehhez hozzátette: Ahmed H. szerintük nem követett el terrorcselekményt, azt viszont, hogy milyen bűncselekményt igen, a bíróságnak kell eldöntenie. Arról is beszélt, hogy az ügy újabb példa arra, hogy több országban próbálják összekapcsolni a menekülteket a terrorizmussal.

A CEU-val kapcsolatban Iván Júlia arról beszélt, hogy a kormány nehéz feltételeket támasztott, szűk határidőkkel, amelyeket az egyetem ugyan teljesített, a kormány mégsem írja alá az egyetem további működését lehetővé tevő egyezményt New York állammal. Ahogy fogalmazott:

„kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a folytatása ennek az ügynek”.

A sajtótájékoztatón beszéltek a Stop Soros csomagról is, amelyet korábban életveszélyesnek neveztek. Mint Iván Júlia mondta, azért tartják annak, mert olyan szankciókkal sújt szervezeteket, amelyek megnehezítik a működésüket, például ilyen az aránytalan pénzelvonás, és

„rövid úton eljutnak oda, hogy ezeket a szervezeteket megszünteti a hatalom”.

Ezt pedig jogsértésnek tartják, hiszen a törvény politikai alapon diszkriminál, ami szerintük „egy nagyon veszélyes irány”, és arról szól, hogy

elhallgattassák azokat, akik feltárják a kínos ügyeket.

Demeter Áron azt mondta: a civilellenes törvény az Amnesty szerint egyértelmű jelzése annak, hogy a magyar kormány magáévá tette a civilekkel, emberi jogokkal szemben ellenséges beszédet.

A sajtótájékoztatón szóba került a metoo-kampány is. Iván Júlia azt mondta, hogy bár Magyarországon is széleskörű vita bontakozott ki a kérdésben, de

„fájó hiányossága a magyar jogalkotásnak”,

hogy az Isztambuli Egyezményt továbbra se ratifikálta az ország, és az nem része a magyar jogrendnek.

Iván Júlia egyébként azt is mondta: ők lennének a legboldogabbak, ha nem jogsértésekről kellene beszámolniuk.

Az Amnesty International főtitkárával, Shalil Shettyvel készült interjúnkat itt olvashatja el. A teljes jelentés pedig itt található (angolul).

Magyarország új mélységekbe süllyedt – nemcsak a korrupcióban

0

Néhány órán belül két tekintélyes nemzetközi szervezet, a Transparency International és Amnesty International is megjelentette évi jelentését, az első a korrupció mértékéről, a másik az emberi jogok helyzetéről szól az egyes országokban. Magyarországnak „sikerült” eljutnia a második legkorruptabb uniós tagállam büszke címéhez, az emberi jogok terén meg „új mélységekbe süllyedt”.

A Transparency International közzétette a friss korrupcióérzékelési listáját, az eredmény magyar szemszögből lesújtó. A legfőbb megállapítások:

Magyarország az EU második legkorruptabb országa, és a saját korábbi helyzetünkhöz képest is rosszabbul állunk.

A közbeszerzések közel fele vagy hirdetmény nélküli, vagy egy induló van csak.

A közbeszerzésekből a kormányközeli oligarchák mesésen gazdagodnak.

A tao-támogatások jelentik az új hűbéri rendszer egyik igazodási pontját, több tízmilliárd forint közpénz folyt el a politikailag jól fekvő klubokhoz és sportágakhoz.

Aki kidolgozták a letelepedési államkötvények rendszerét, azokat hűtlen kezelésért felelősségre lehetne vonni.

Globális összehasonlításban

Magyarország korrupciós fertőzöttsége Szenegállal van azonos szinten,

teljesítménye valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé.

A hvg.hu erre vonatkozó cikke megállapítja: ritkaság egy ilyen elemzésben, hogy egy embert név szerint emeljenek ki,

Mészáros Lőrinc azonban egy teljes bekezdést kapott.

Mint a jelentésben áll, Magyarország legismertebb gázszerelője csak tavaly megháromszorozta a vagyonát, az érdekeltségébe tartozó cégek 476 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, az összeg 83 százaléka pedig az EU-tól származott.

Az Amnesty International összefoglaló jelentése szerint pedig

„Magyarország új mélységekbe süllyedt”

annak a törvénynek az elfogadásával, amely az ország területén szabálytalanul tartózkodók mindegyikének visszaküldéséről, illetve a menedékkérők őrizetbe helyezéséről intézkedik, az EU-jog nyílt megsértésével. Az AI szerint Magyarország módszeresen megsérti a menekültek, a menedékkérők és a migránsok jogait azzal is, hogy mindössze két határ menti tranzitzónát alakított ki, amelyekben naponta legfeljebb tíz menedékkérelem nyújtható be.

Ennek következtében ezrek gyűltek össze az előírásoknak nem megfelelő szerbiai táborokban – áll a jelentésben.

Az Amnesty International a menekültválságra adott európai válaszlépéseket taglaló fejezetben kimutatja, hogy tavaly 171 332 menekült és migráns érkezett Európába tengeri úton az előző évi 362 753 után. A csökkenés az emberi jogi szervezet szerint az EU által Líbiával és Törökországgal folytatott együttműködés eredménye volt, de

tavaly így is legalább 3119 ember halt meg,

miközben megpróbált a Földközi-tengeren át Európába jutni.

Az EU-tagállamok eközben fokozták erőfeszítéseiket a szabályozatlan beáramlás megakadályozására, és növelték a visszaszállított emberek számát, de ehhez olyan módszereket is alkalmaztak, amelyek rossz bánásmódnak, kínzásnak és egyéb visszaéléseknek tettek ki migránsokat a tranzit- vagy a kiindulási országokban.

Elios-ügy: mindenhonnan kitennék a kalocsai képviselőt

Minden tisztségéből és munkahelyéről eltávolítaná mai ülésén a kalocsai önkormányzat kormánypárti többsége a baloldali képviselőt, Angeli Gabriellát, aki az Elios-ügy helyi szálát tárta fel. Eközben nincs válasz arra, hogy miért kellett az energiatakarékos lámpákat idő előtt lecserélni Elios-égőkre.

Csütörtök délutáni ülésén a kalocsai közgyűlésben kezdeményezik, hogy mindkét bizottsági tisztségéből hívják vissza Angeli Gabriellát (független, az MSZP-DK-Együtt támogatottja). Emellett önkormányzati intézményben ellátott munkahelyét is megszüntetnék. Valószínű, hogy meglesz ehhez a többség – mondta a Független Hírügynökségnek Angeli, aki a jogi bizottság elnöke a legutóbbi választás óta, a közbeszerzési bizottságnak pedig tagja.

Egy további napirendi pontban a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár részeként működő Ökopont Iroda szervezői posztját akarják megszüntetni átszervezésre hivatkozva. Mivel ez az egyetlen státusz az intézményben, amelyet Angeli Gabriella tölt be, ez

egyet jelent a képviselő munkájának elvesztésével.

Angeli Gabriella az, aki a nyilvánosság elé lépett a Kalocsán is lámpákat szerelő Elios ügyében, miután kikérte a helyi apparátustól a városra vonatkozó OLAF-jelentést. Ennek kapcsán nincs válasz arra, miért kellett újabb takarékos lámpákra szerződni az Eliosszal, s miért kellett ehhez bankkölcsönt is vállalniuk.

Kalocsa egyike annak a 14 önkormányzatnak, amelyiknek akkora „szerencséje” volt, hogy a miniszterelnökség – közpénzből – kifizette az Elios által telepített LED-lámpák bekerülési költségének 15 százalékos önrészét (85 százalék uniós pénz volt), összesen 881 millió forintért.

Az alföldi város ráadásul úgy jutott hozzá az önrész 86 milliójához 2014 júniusában, hogy magát a lámpacserét csak a következő évben végezte el az Elios. Abban pedig talán egyedülálló a kalocsai eset, hogy a városnak 15 éves élő szerződése volt az áramszolgáltató Démásszal, amely az ezredforduló után takarékos lámpatesteket szerelt fel a városban. A szerződés 2016-ban járt volna le, a sietség tehát nem érthető – derült ki a Angeli Gabriella szavaiból.

Mindennek következtében a város 2014 áprilisában

bankhitelt vett fel az eliosos beruházás önrészére,

amelyet aztán két hónap múlva kiváltott az állam.

Szerettük volna megtudni Bálint József kalocsai polgármestertől, miért vált ennyire sürgőssé a 2013 elején kiírt uniós programba csatlakozás, ha rövidesen élvezhették volna a korszerű lámpákból származó előnyöket a démászos szerződés lejárta után. Ettől kezdve ugyanis hozzájuk folyt volna be a megtakarítás. A kalocsai polgármester eddig nem adott választ a kérdésünkre, ahogy arra sem, hogy a bankhitel gyors felmondásából származott-e kára a városnak.

A Fidesz 17 pillanata – 2. Schmitt Pál plágiumügye

Az elmúlt nyolc év alatt Orbán Viktor és kormánya tucatjával követett el olyan „csínyeket”, amelyekről korábban azt gondoltuk, hogy közülük egy is elég ahhoz, hogy egy kabinet távozni legyen kénytelen a hivatalából. Sorozatunkban a 2010 óta eltelt időszak sokakat felháborító eseményeit idézzük fel – okulásul és érdekesség gyanánt. Ezúttal Schmitt Pál államfő plágium-ügyét elevenítjük fel.

 

Orbán Viktor a Fidesz elnöke 2010. június 23-án Schmitt Pált javasolta köztársasági elnöknek. Nyolc nappal később megválasztották köztársasági elnökké, hivatalát augusztus 6-án vette át.

Megválasztását követően elmondta, hogy köztársasági elnökként nem fék, hanem a kormányzás motorja kíván lenni. Ezt az ígéretét maradéktalanul be is tartotta: államfői működésének első néhány hónapja alatt mintegy száz törvényt írt alá, miközben egyetlen egyet sem küldött vissza. (Utódja, Áder János finomabb felütéssel kezdte működését: bejelentette, hogy államfőként száz jó törvény közül százat aláír, és száz rossz közül százat visszaküld az országgyűlésnek.).

A frissen kinevezett államfő 2010 novemberében egyik legfőbb céljaként a magyar nyelv megőrzését és ápolását jelölte meg elnöki beszédében. A köztársasági elnök szerint nyelvünk a magyarságunk és összetartozásunk egyik legfontosabb jelképe.

Ehhez képest 2011. márciusában a Magyar Köztársaság elnöke, a hegyeshalmi Paprika csárdánál megállva egy l-lel írta az állomás és az államfő szavakat, miközben néhány baráti sorral kedveskedett a csárda személyzetének. Schmitt hivatala közleményben próbálta bagatellizálni a helyzetet, a közölték, hogy az  elnök úr fáradt volt, és a szemüvegét sem találta.

Amennyiben ez tényleg így volt, akkor az elnök ú máskor is fáradt volt, és máskor is elkallódhatott a szemüvege. Nem ez volt ugyanis az egyedüli eset, amikor Schmitt Pálnak meggyűlt a baja a magyar helyesírással. Az államfő újévi beszédének írásos változata, valamint a hivatalából kikerülő leiratok egy része is a hemzsegett a helyesírási hibáktól és magyartalanságoktól.

2012. január 11-én aztán kirobbant a Schmitt Pál vesztét okozó plágium-ügy. A HVG hozta nyilvánosságra, hogy Schmitt Pál 1992-es doktori disszertációja túlnyomórészt más szerzők műveinek szinte szó szerinti fordítása. A lap egyik olvasója hívta fel erre a figyelmet arra, a lap újságírói utánajártak, és kiderült, hogy Schmitt dolgozata szinte teljes egészében Nikolaj Georgiev és Klaus Heinemann kutatók munkáinak szó szerinti másolásával, illetve átfogalmazásával készült.

A plágium gyanúját a Schmittet köztársasági elnöknek jelölő és megválasztó Fidesz, először nem kívánta kommentálni. Szijjártó Péter, aki abban az időben Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője volt, előbb hírlapi kacsának, majd néhány napos történetnek nevezte a plágium-ügyet.

Másként alakult. Rövid ideg úgy tűnt, hogy sikerül az ügyet eltusolni, január 13-án még a SOTE Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja is úgy nyilatkozott, hogy nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját.

Január 16-án azonban hét professzor petíciót nyújtott be a Semmelweis Egyetem rektorának, hogy indítson vizsgálatot a plágiumgyanú kivizsgálásáért.

Schmitt Pál egy hét után szólalt meg először az ügyben. A Magyar Rádió 180 perc című műsorában elmondta, hogy szerinte az akkori szabályoknak megfelelt a dolgozata, így nem állhat meg a plágium vádja. Vagyis, Schmitt Pál azt sugallta 2012-ben, mintha húsz évvel korábban, 1992-ben megfelelt volna a szabályoknak, hogy egy doktori dolgozatban döntően mások által írt szövegek szinte szó szerint szerepeljenek.

Az egyetem vizsgálóbizottság 2012. március 27-én hozta nyilvánosságra vizsgálatának háromoldalas összefoglalóját. Megállapításaik szerint Schmitt Pál doktorija plágium, de ezért a plágiumért nem annak elkövetője a felelős, hanem a Testnevelési Egyetem akkori ítészei, akik nem hívták fel a doktoriján dolgozó Schmitt Pál figyelmét arra, hogy a másolás nem egyenértékű a tudományos kutatással. Amiből – ezt már mi tesszük hozzá – Schmitt Pál arra következtethetett, hogy mások gondolatait és műveit magunkénak mondani rendjén lévő dolog. Vagyis, a történtekért az egyetem a hibás, ezért Schmitt nem tehető felelőssé, a doktorija tőle el nem vehető. Nem bűnös ő, hanem áldozat, talán még kártérítés is jár neki valamikor, amiért meghurcolták a nevét.

A vizsgálóbizottság egyetlen civil tagja, Fluck Ákos ügyvéd ugyanekkor különvéleményt fogalmazott meg, melyet egy nappal később, március 28-án hozott nyilvánosságra. Ebben a bizottság jelentésével ellentétben arra a következtetésre jutott, hogy a dolgozat nem felel meg a doktori fokozat megszerzése feltételeinek, ezért meg kell vizsgálni a doktori cím visszavonásának lehetőségét.

Egy nappal később, március 29-én a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának nagy többsége olyan döntést hozott, hogy kezdeményezik a doktori cím visszavonását, amellyel az egyetem szenátusa még aznap délután szintén elsöprő többséggel megfosztotta Schmitt Pált a doktori címétől.

Schmitt Pál hivatala közleményt adott ki az ügyben, melyben nem csak azt írták, hogy az államfő lemondott a doktori címéről, de azt is megjegyezték, hogy helyre állították a becsületét, mert kiderült, hogy nem ő, hanem az egyetem hibázott annak idején.

Schmitt Pál március 30-án interjút adott a közmédiának, március 31-én pedig a Magyar Rádiónak, s mindkét interjúban sérelmezte és igazságtalannak érezte a doktori címe visszavonását, de elmondta, hogy nem kíván lemondani, és hogy egy új PhD megszerzését tűzi ki célul.

Két nappal később, április 2-án – miután Orbán Viktor miniszterelnökkel is konzultált az ügyben -, Schmitt Pál az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában bejelentette, hogy lemond a köztársasági elnöki tisztségről. Az államfő lemondását az országgyűlés elfogadta, így a harmadik magyar köztársaság történetében Schmitt Pál lett az első köztársasági elnök, aki hivataláról lemondott.

A történetnek vannak olyan, leginkább szomorújátékhoz hasonlítható utózöngéi, amelyek megmutatják, hogy milyen szürreális az a világ, amelyben élünk. A tatabányai KDNP  ugyanis Jézus Krisztushoz hasonlította Schmitt Pált. Mint közleményükben megfogalmazták, a tatabányai alapszervezet „szomorú párhuzamot lát a Schmitt Pál Köztársasági Elnököt ért méltatlan támadások és a nagypénteki ítélet között”.

Harrach Péter, a KDNP egyik arca Schmitt lemondását követően azt mondta a parlamentben: az elnök úr erkölcsi nagyságról tett tanúbizonyságot azzal, hogy lemondott.

Ezzel a furcsára sikeredett zárszóval ért véget Schmitt Pál rövid, ám annál emlékezetesebb államfői tevékenysége.

Lapszem – 2018. február 22.

0

Csütörtökön, a Gerzsonok napján borult idő lesz, és az országban ma is sokfelé várható havazás vagy havas eső. A tél tehát marad, de már itt a friss lapszemle:

Magyar Idők: Újabb reptéri gyanúsított kezén csattant a bilincs

Újabb gyanúsítottat fogtak el szerdán a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) nyomozói a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a csomaglopások miatt – tudta meg a Magyar Idők. Ezúttal nem rakodómunkást, hanem a munkahelyi szervezetben fölöttük álló, úgynevezett előterest tartóztattak le, aki például az utasok poggyászainak berakodását is felügyeli – írják. Az elfogott alkalmazott valószínűleg már a csomaglopások koordinálásért volt felelős.

Népszava: Jól járt, aki elkerülte a Tiborcz-céget

Olcsóbban és korszerűbb lámpákat kaptak azok a városok, amelyek nem a kormányfő vejének cégén keresztül oldották meg a közvilágítás korszerűsítését – derül ki a Népszava összeállításából. A Hajdú-Bihar megyei Polgáron például márciusban fejezik be 1100 lámpatest cseréjét úgy, hogy annak összes költségét a beruházást végző magyar cég előlegezte meg: a település a csere miatt megvalósuló megtakarításból, tizenkét év alatt fizeti ki a fejlesztés árát. A Somogy megyei Nagyatádon 2015-ben állami forrásból 1503 lámpatestet vettek meg 137,9 millió forintért, vagyis darabonként átlagosan 91 800 forintért, ami jelentősen olcsóbb, mint az Elios által kiszámlázott 139-217 ezer forint közötti világítótestek – írják.

Magyar Nemzet: Németh Szilárd: Mindenki orvoshoz szalad

Nem olyan tragikus a helyzet a sürgősségi betegellátásban Németh Szilárd szerint, aki a Magyar Nemzet megkeresésére úgy reagált, hogy velünk született probléma”, hogy mindennel orvoshoz szeretünk szaladni. A Fidesz alelnöke saját példáját is felemlegette a lapnak: a minap belenyúlt egy szögbe, de nem ment az ügyeletre, hanem megoldotta magának a dolgot otthon. Németh Szilárd elismerte, hogy nincs minden rendben a hazai egészségüggyel, de szerinte a sürgősségi ellátást helyzete korántsem olyan tragikus, mint amilyennek igyekeznek beállítani.

Magyar Hírlap: Köves Slomó: Fenntartásaim vannak a nyílt társadalom koncepciójával kapcsolatban

A rendszerváltozás után huszonnyolc évvel már természetesnek kellene lennie, hogy egy vallási közösség vezetője nyilvánosan is elmondja az a politikával, közélettel kapcsolatos gondolatait, útmutatásait – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija. Arról is beszélt, hogy Európában mostanra eszkalálódott a muszlim fundamentalizmus problémája, ami alapvetően megváltoztatja a zsidóság helyzetét is. Ezzel kapcsolatban a kormány által emlegetett Soros-tervről is megkérdezték: azt válaszolta, hogy nem szereti az összeesküvés-elméleteket. De visszásnak tartja, hogy, ha valaki kritizálja Sorost, vagy azt, amit ő szimbolikusan megjelenít, azt egyből antiszemitizmussal vádolják.

Botka László: Nem ismerek olyan pártot, hogy Modern Magyarországért Mozgalom!

0

Botka László nem ismer Modern Magyarország Mozgalom nevű pártot, nem ismer olyan pártot, amit Bokros Lajos vezetne. Ezt válaszolta mosolyogva újságírói kérdésre, amikor a polgármester véleményét szerettük volna megtudni arról, hogy több, az ellenzék által esélyesnek gondolt körzetben indít önálló jelöltet a kis párt. Ezek közé a körzetek közé tartozik Csongrád megye 1. számú választókerülete is, amelynek jelenlegi országgyűlési képviselője Szabó Sándor, az MSZP színeiben, és 2018-ban is őt kívánja a párt indítani (a megfelelő mennyiségű ajánlószelvényt 2018. február 21-én csak Bartók Csaba, a Fidesz-KDNP jelöltje adta le). Érdekes véletlen, vagy sem, de a MoMa jelöltjének a neve összetévesztésig hasonlít a jelenlegi országgyűlési képviselő nevére. Szabó Sándor ellenfele ugyanis Szabó Zsolt Sándor lesz.

Botka László sajtótájékoztatójának azonban nem ez volt az apropója, hanem az, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata idén elkezdi a Zöld Város fejlesztési programját, és ennek keretében szerdán ünnepélyesen átadták Szegeden az Újszegedi Liget munkaterületét. A felújítás költsége csaknem 990 millió forint, amely uniós forrásból valósul meg. A győztes konzorcium két szegedi cég, akik 150 munkanap alatt vállalták a teljesítést, így a teljes rekonstrukció 2018 szeptemberének végére várható, reményeik szerint a liget új életre kel. Korszerűsítik a meglévő infrastruktúrát, valamint új szolgáltatásokkal bővítik. Felfrissül a növényállomány öntözőrendszer kiépítésével, futópályát, edzőpontokat, gyaloglópályát, kültéri fitneszparkot építenek, és korszerűsítik a meglévő sportpályákat. Tanösvényt és kutyafuttatót is kap a liget, valamint megújul a játszótér és a szökőkutak. Lakossági kérésre térfigyelő kamerákat is elhelyeznek majd a liget területén.

Teljesen felújítják a Szegedi Szabadtéri Játékok kisebbik játszóhelyét, az Újszegedi Szabadtéri Színpadot. Korszerűsítik a közvilágítást, új térbútorokat helyeznek ki, rendezik, felújítják a parkolókat, a járdákat, a sétautakat, kétsávos kétirányú kerékpárutat alakítanak ki a fősétányon, ahol a munkálatok alatt a gyalogos közlekedés nem, ám a kerékpáros közlekedés szünetel.

Halász Tamás

A Fidesz csak az ellenzék összefogásától fél

Nyílt levelet írt Elek István Vona Gábornak, mert a közíró attól tart, hogy ha az ellenzék összefogás nélkül indul a választásoknak, akkor borítékolható a Fidesz kétharmada. Ha viszont létrejön a legszélesebb választási koalíció, akkor a Fidesz legyőzhető, akár kétharmaddal is. Elek egyébként választási útitervet is csatolt a leveléhez. Ebben részletesen leírja, hogy villámgyors megállapodásra kéne jutni Orbán rendszerének megbuktatására, szükség lenne egy közös minimumprogramra, továbbá minél több helyen, de legalább 79 kerületben közös jelöltet kellene állítani.  A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Elek Istvánt a Vona Gábornak írt leveléről, annak fogadtatásáról kérdeztük.

Elek István

Miért csak Vona Gábornak, s nem az ellenzéki pártok teljes vezérkarának címezte a választási összefogásra felszólító levelet?

A Jobbik elnökének írt levelem csak egy állomása annak a nyomásgyakorló akciónak, amit korábban elkezdtünk. Néhány hete tekintélyes véleményformálók, közöttük Ángyán József, Ferge Zsuzsa, Jeszenszky Géza, és Vásárhelyi Mária, tehát igen széles szellemi koalíció szólította fel az ellenzéki pártokat a választási együttműködésre. Úgy gondoljuk, hogy még a kampány előrehaladott állapotában is van lehetőség arra, hogy az aránytalan választási rendszer logikáját a megalkotói, tehát a Fidesz ellen fordítsák az ellenzéki pártok. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy minél több egyéni választókerületben, de legalább 79-ben történjen koordinált jelöltállítás. Elsősorban azon pártok együttműködésére gondoltunk – a Jobbiktól a Demokrata Koalícióig –, amelyeknek van kimutatható támogatottsága, és rendszerváltozásban gondolkodnak.

Az együttműködésre való felszólítás mellett elkészítette és nyilvánosságra hozta a kormányváltás komplett menetrendjét, de maradt még idő ennek megszervezésére?

Ha szűken is, de van elég idő, csak szándék kéne.

Azért van kulcsszerepe a Jobbiknak, mert a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint az ellenzéki pártok között ők relatív előnyben vannak.

Ezért náluk a legnagyobb az önáltatás kísértése, hogy kényszerhelyzetben a kormányváltást akaró választók az ő jelöltjeiket fogják a parlamentbe juttatni. A Vona Gábornak írott levelemben arról próbáltam a pártelnököt meggyőzni, hogy ez naivitás. A választás kényszere ugyan jelenthet számukra néhány plusz mandátumot, de abban reménykedni – a mai népszerűségi adatok mellett –, hogy ebből építkezve meg tudják előzni a Fideszt, az végzetes naivitás. A Jobbik ugyan vezet néhány százalékkal az ellenzék többi pártja előtt, de a kormánypártoktól húsz százalékkal le vannak maradva, amit egyedül behozni képtelenség. Ezért címeztem a levelem Vona Gábornak, hisz az első lépést az együttműködésre neki kellene megtenni.

Ráadásul valamilyen hajlandóságot az összefogásra a többi párt részéről már lehetett tapasztalni, hiszen van részleges kooperáció az MSZP és a DK között, lebegtet megegyezést az LMP és a Momentum is. Eddig leginkább a DK és a Jobbik zárkózik el az egymással köthető megállapodástól.

Azt írja, hogy az összefogást sürgető százezrek nevében írja a levelet, de ha jól tudom, ilyen közvélemény-kutatás nem készült. Miből gondolja, hogy tényleg szívesen látnának az emberek egy ilyen széles összefogást?

A jelenlegi felmérésekből is kiderül, hogy a már pártok mellett elkötelezetteken túl százezrek vagy inkább egymillió ember szeretne még kormányváltást Magyarországon, de eddig nem tudtak választani a meglévő pártok közül, vagy azért passzívak, mert nem látják a kormányváltó potenciát a választásra készülő pártok között.

Nyilván felbecsülhetetlen a kockázata annak a döntésnek, ha Vona Gábor együttműködést kezd a baloldal pártjaival, mert a Jobbik könnyen elvesztheti a támogatóit. Nem túl nagy ez a veszély?

A közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy a párt szavazói már előbbre járnak, mint a pártvezetés, ők már barátkoznak az együttműködéssel. A Jobbik szavazóinak harmada – a baloldaliak negyven százaléka – azt mondja, hogy a kormányváltás érdekében hajlandó lenne átszavazni; tehát Jobbikos szavazók készek baloldali jelöltre szavazni, s a baloldal is hajlik a Jobbik támogatására. Történik mindez akkor, amikor a Jobbik, és a többi ellenzéki párt vezetői épp ennek ellenkezőjét igyekeznek szuggerálni saját híveiknek; azt állítva, hogy külön indulva van esélyük a sikerre, van remény a győzelemre.

Ha viszont megtörténne a koordinált jelöltállítás, akkor onnantól számítva minden kampánycsapatnak az lenne az érdeke, hogy a Fidesz megbuktatásának közös lehetőségét hangsúlyozza. Ebben az esetben a kormányváltás híveinek szavazási hajlandósága megsokszorozódna, ami előfeltétele az ellenzéki győzelemnek.

Ugyanis a Závecz Research legfrissebb kutatása is 500 ezer olyan kormányváltást akaró szavazót tart nyilván, aki ma passzív, azt gondolja, nincs miben reménykedni, tehát nem menne el szavazni. Ha viszont hihetnének a kormány megbuktatásában, akkor ez a tömeg ott lenne a szavazófülkében.

Azt írja, hogy a pártok nem képesek felismerni az elemi érdekeiket. Biztos ebben, hogy a pártoknak nem az az érdekük, hogy bekerüljenek a parlamentbe, s elég pénz kapjanak?

A pártoknak fontos, hogy jól szerepeljenek, de a hatalom pénzügyi, média- és egyéb fölényét látva az ellenzék vezetői némiképp elbátortalanodtak. De valamennyien a kormányváltásról beszélnek, rendszerváltást akarnak, s erre ösztönzik őket a választók is. Ezért azt gondolom, hogy mi, választópolgárok, egykori vagy mai párttagok, függetlenek, civilek a társadalmi megrendelés megfogalmazói lehetünk, és a mai helyzetben az a lehetőségünk, hogy nyomást gyakoroljunk a pártelitekre.

Ezért szerveződnek különféle csoportok, köztük a V 18, a Közös Ország Mozgalom, vagy a Viszlát kétharmad, s mi is elindítottunk egy társadalmi mozgalmat 1 jelölt  a változásért néven.  Remélhetőleg ezek a csoportok egymással is egyre erősebben együttműködnek, s ha a pártok a választási kerületekben március 5-ig a szavazóiknak nem mutatják fel közös jelöltjüket, akkor ennek a szélesedő társadalmi mozgalomnak kell ezt a feladatot felvállalni.

Ön, aki aktívan politizált, pontosan tudja, hogy egy ilyen elméleti fejtegetés a gyakorlatban nagyon kockázatos, még akkor is, ha a vége lehet választási győzelem is.

Aláírom, a pártvezetők az egyéni jelöltek koordinálásában megnyilvánuló széles összefogással kockázatot vállalnának, ehhez nem is csak önkorlátozásra, kompromisszumkészségre, hanem egyenesen államférfiúi bölcsességre volna szükség. Viszont ha az eredménye a választási győzelem, a pártok még szűk anyagi szempontból sem járnának rosszul.

A legfontosabb azonban, hogy morális szempontból, a közjó, Magyarország üdve szempontjából helyes lépés lenne a rendszerváltó koalíció létrehozása. Nem négyéves ciklusra kéne készülni, hanem csupán egy- másfél évre, ami alatt helyreállítható a jogállam, a hatalommegosztás, a fékek és ellensúlyok demokráciához illő rendszere.

A független intézmények megszabadíthatók a pártkatonáktól. Megtörténhet az ipari méretű korrupció kapcsán elengedhetetlen elszámoltatás.  És megszülethetnek azok a fontos döntések szociális-, egészségügyi-, oktatási- és környezetpolitikai kérdésekben,  amik által sok millió embernek érzékelhetővé válna az új rendszerváltás értelme.  Egy ilyen program végrehajtása az egymástól politikailag nagy távolságra lévő pártokat is közelebb hozhatná egymáshoz. És alapul szolgálhatna a megújuló demokráciánk konszolidációjának.

Ez azért is fontos lehet, mert a Jobbikkal való kormányzás a baloldal számára is őriz kockázatokat. Mindenesetre ön szerint Vona Gábor kampánynyitója pontosan olyan volt, mint egy jobbközép néppárté.

A Jobbik minden kétséget kizáró módon a közép felé tart, korábbi jellemzőiből sok mindent levetkezett.. A kampánynyitón egy demokratikus párt, egy jobbközép néppárt programját hallhattuk.

Arra ösztökélném tehát a feleket, hogy a korábbi élményeik helyett koncentráljanak a mára, s kölcsönösen arra figyeljenek, amit a politikai ellenfeleik és ugyanakkor sorstársaik ma képviselnek. Ez visz előre.

Ha ugyanis az ellenzéki pártok programjait megnézzük, akkor világossá válik: viszonylag könnyű lenne egy rendszerváltó közös nevezőt létrehozniuk.

Az összefogás másik nagy előnye lenne, hogy javíthatná a választási részvételt. Ha ugyanis 70 százalék felé emelkedne a szavazók száma, akkor az egy radikális fordításhoz is elég lenne. Ugyanis a mai aránytalan választási rendszer alkalmas arra is, hogy az ellenzék erejét sokszorozza meg. Tehát a mérleg nagyot tud billenni, nagyot nyerhet a Fidesz is, de az ellenzék is képes ugyanerre.

Mi történik, ha a versengő felek, Vona Gábor és Gyurcsány Ferenc és a többi pártvezér nem ülnek egy asztalhoz?

Ha az eddigieken kívül sehol nem történik meg a koordinált jelöltállítás, akkor garantáltan ismét kétharmados többséget szerez a Fidesz-KDNP koalíció. A Jobbik néhánnyal bővítheti a mandátumainak számát, egyébként pedig a teljes ellenzék statisztaszerepben ülhet a parlamentben, a mainál is rosszabb körülmények között.

Miközben összefogásra ösztökéli a pártokat, van-e visszajelzése arról, hogy két hónappal a választás előtt legalább elgondolkodnak a kezdeményezésükön?

Benyomásaim vannak csupán. Azt látom, hogy minden ellenzéki párt vezérkara kampány üzemmódra kapcsolt, az ajánlásgyűjtés kezdetén már és még nincsenek abban a lélektani helyzetben, hogy nagy elhatározásokra jussanak. De azt is érzem, hogy nem bánnák, ha a társadalmi nyomás erősödne, ha a szavazók hangosabban követelnék az együttműködést. Amit egyelőre elhárítanak, de egyre kisebb meggyőződéssel, és meggyőző erővel.

Gondolom, hogy a Fidesz tudatában van annak, hogy külön indulás esetén mindenkivel elbánik, de az összefogás megbuktathatja.

A Fidesz valóban csak az ellenzéki összefogástól fél, ámbár az például sokat segít a választási együttműködés létrejöttében, hogy az utcai plakátokon a teljes ellenzéket átölelteti Soros Györggyel. Az igazi válasz az lenne, ha az ellenzék megmutatná – hogy Sorostól függetlenül -, az ország érdekében képes az összefogásra. Ez kétség kívül a Fidesz bukásával járna.

„Aki alszik a demokráciában, az diktatúrában ébred”

Összegyűjtötte az induláshoz szükséges aláírásokat Magyar György ügyvéd, aki a siófoki civil jelöltek kezdeményezésére indult a választásokon, de támogatja a szocialista párt, a DK és a Párbeszéd is. A 68 éves jogász a Független Hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy különösen fontosnak tartja a hétvégi, hódmezővásárhelyi polgármester választást, amelyen az összefogás eredményeként egyetlen ellenzéki indul a Fidesz jelöltjével szemben. Ha a demokratikus oldal győz, akkor jó esélyt jelenthet az ellenék áprilisi győzelméhez is.

 

Ügyvéd úr, mikor megbeszéltünk a telefoninterjút, akkor azt mondta, hogy egy személyes találkozóhoz legalább egy hetet kell várni. Ennyire elfoglalt?

Igen, mert védőbeszédre készülök egy súlyos bűnügyben, aztán jön néhány Quaestor-károsult, este pedig a veronai baleset hozzátartozói. Majdnem minden napom ennyire zsúfolt, ezért ajánlottam a telefonos interjút.

Ha reggeltől késő estig jogászként dolgozik, mikor lesz ideje politikusként támogató aláírásokat gyűjteni?

Kapok segítséget, nekem az országban elsők között gyűlt össze az összes szükséges támogató aláírás. Ugyanis engem aktív siófoki civil csapat jelölt, s 24 órán belül le is adjuk majd a támogató íveket.

Igazán gyors, de egy belvárosi ügyvéd miért a Balaton partján indul a választáson?

Szerelemese vagyok a környéknek, s a fejlődésért már eddig is mindent megtettem, nem véletlenül lettem ott díszpolgár is. Ismerem és szeretem a helyieket, pártállástól függetlenül.

Gondolom, önnek is akkor lesz jó esélye a győzelemre az egyéni kerületében, ha csak a Fidesz jelöltjével kell megküzdeni. Önt valamennyi ellenzéki párt támogatja?

Civilek ajánlottak, de támogatnak a szocialisták, s remélem, ha nem is nyíltan, de valamennyi párttal együtt tudunk majd működni. A hallgatólagos támogatásra azért is szükség van, mert a Jobbik nem vallhatja be, ha együtt akar működni a régi szocialista párt reprezentánsaival. De se az LMP, se a mi civiljeink sem büszkék arra, hogy a gyengülő baloldal pártjai állnak a hátuk mögött. Ugyanakkor ez ma érdektelen, leginkább a magyar választók és az ország érdeke számít, tehát meg kell buktatni a Fidesz-kormányt.

Itt azonban még nem járunk, ma még minden ellenzéki párt „fitogtatja az erőtlenségét”, vagyis szeretne ugyan önállóan indulni, de valójában csak fuldoklik, mert nincs se esélyes jelöltje, se sajtója, s persze elég támogatója sincs. Ráadásul

óriási csapdák vannak a választójogi törvényben, a hiedelemmel ellentétben nemcsak az első forduló megszűnése okoz gondot, hanem az is, hogy a pártok önzésből nem támogatták a civilek előválasztási kezdeményezését.

Pedig, a nulladik választási forduló feldobta volna a hiteles ellenzéki szereplőket, akkor ma közelebb lehetnénk a győzelemhez.

Sokszor felvetődik, hogy vajon a szavazók fogják a pártok együttműködését kikényszeríteni?

A szívemmel és az agyammal magam is ezt kívánom, de azt látom, hogy a választók nagy többsége fél. Az is, aki a hatalmi hierarchia része, s nyilván az ellenzéki szavazó is tart az egzisztenciális bizonytalanságtól. Ez

a félelem pont elég ahhoz, hogy a Fidesz által összerakott feudális rendszerben a hűbéri világ inkább az erő oldalát támogatja. Pedig az emberek már váltanának, a félelem azonban nagyon nagy úr.

Egyik nyilatkozatában idézte Goethe egy fontos mondatát, mely szerint „ha valaki a demokráciában alszik, az diktatúrában ébred”. Lehet, hogy későn ébredünk?

Talán még nem. Azt akarom üzenni a választóknak, hogy ne aludjanak, mert a diktatúra már karnyújtásnyira van. Ha még egyszer hatalomra kerül a Fidesz, akkor négy év múlva már késő lesz felállni a karosszékből, mert addigra már biztosan diktatúra lesz. Egyértelmű ugyanis, hogy a magyar választási rendszer torz, elsősorban a győztest preferálja, már 40 százalék körüli győzelemmel kétharmados többséget lehet szerezni a parlamentben. Ezen kívül nyomatékosan felhívom a figyelmet az átszabott választói körzetekre.

Jól tudjuk, hisz Kövér László elismerte, hogy kicsit bűvészkedtek, amikor a körzethatárokat átrajzolták. Erre gondol?

Csak konszenzussal lett volna szabad a választói körzeteket átalakítani, ahogy a rendszerváltás idején. Ehelyett azonban a Fidesz a nyers politikai érdekeinek megfelelően módosították a határokat. Csak egy példa, de ez mindenhol érvényes: a „piros” Csepelhez hozzácsaptak egy kis „jobbos” területet. Így lett 176 választójogi körzet helyett 106, miközben 70 körzet egyszerűen eltűnt Magyarország térképéről. De nem a kisebb parlament volt a cél, ahogy mondták, hanem azt akarták, hogy a piros helyett a narancssárga legyen az uralkodó szín az ország politikai térképén.

Az ellenzék köreiben pedig a pártfinanszírozás is komoly zavarkeltésre ad lehetőséget, hisz a pártok csak abban az esetben kapják meg a kilátásba helyezett 600 milliós választási támogatást, ha mind a 106 körzetben indítanak jelöltet. Ha a szövetségkötések érdekében a képviselőik felét visszaléptetnék, akkor a pénznek is csak felét kapják meg, tehát a 300 milliót, vagy annál is kevesebbet. Sok esetben ez áll az együttműködés hiánya mögött, ezt választóként is látni kell.

Tehát nagyon sok pénztől eshetnek el a pártok, ami a megszűnésükhöz vagy meggyengülésükhöz vezethet. Miközben Mészáros Lőrinc kezeiben az 1 milliárd forint olyan csekély összeg, hogy az adóhivatalnak elfelejtette bevallani. Semmi baja nem lett.  Ennyire lejt a pálya?

Még a diktatúrákban sem merik saját emberüket olyan kivételezett helyzetbe hozni, mint nálunk Mészáros Lőrincet. Emlékszem, azt is nagyon nehezen nyelték le a választók, hogy létezik egy Simicska Lajos nevű oligarcha, aki milliárdos közbeszerzések állandó nyertesének számított. Ma viszont már nem is egy, hanem sok oligarcha van, amit az emberek már kezdenek tudomásul venni. Mindez olyan természetessé vált, mint ahogy a nap reggel kél, este pedig nyugszik. Ez komoly baj!

Épp ezért rágódunk a kérdésen, hogy demokráciának tartható-e még az a rendszer, amely egypárti alkotmányra cseréli a konszenzussal elfogadottat, saját érdeke szerint módosítja a választási törvényt, s a kampányával az egész országot félelemben tartja?

Ma már alig, hisz a hatalom elpusztította az ellenzéki sajtót, háborút indított a civilek ellen, az uniót közös ellenségnek állítja be, aki ellen harcol, de a pénzét elfogadja; vagy itt van Tiborcz István, a miniszterelnök veje, ő a magyar városok vezetőivel összejátszva nyúlja le az unós milliárdokat. Ez  már jogsértő, mert  a közpénz soha nem veszíti el közpénz jellegét, akkor sem ha magánzsebekbe vándorol.

Ezek után ön is a közélet szereplője szeretne lenni?

De csak azért, mert ügyvédként nem bírom elviselni, hogy így megalázzák a jogot.

Megölték a jogállamot, a jog uralmát a politika uralma vette át, ez szégyen és gyalázat!

Különben nem lenne csoda, ha a Siófokon önt még a Jobbik is támogatná, hisz több ügyben feltűnt, mint Simicska Lajos védője, akiről közismert, hogy támogatja Vona Gábor pártját. Emiatt a többi ellenzéki párt nem fordul el öntől?

Normális emberek belátják, hogy nekem az ügyvédi munka a hivatásom. Ahogy egy sebészorvos megoperálja az elítélt gyilkost, vagy gyógyítja a tőle idegen párthoz tartozókat is, akkor egyértelmű, hogy én sem vizsgálhatom klienseim politikai nézeteit. Ráadásul nem Simicska Lajos személye a lényeges, hanem az a rendszer, amely meg akar semmisíteni egy olyan céget, amelynek 25 évre szóló, tartós szerződése van a fővárossal. Viszont politikai bosszú miatt, a jogot megerőszakolva fel akarják bontani ezt a szerződést. Jogászként én arra esküdtem, hogy a jog uralmát szolgáljam, ezért viszem Simicska Lajos, Demszky Gábor, és mások, vagy uram bocsá’ a gyilkossággal gyanúsítottak ügyeit, vagy képviseltem a vörösiszap katasztrófa károsultjait.

Ha már Simicska Lajos szóba került: elárulná, hogy a Mahir City Poster plakáthelyein megjelenik újra a Jobbik „Ti dolgoztok, ők lopnak” kampánya, vagy Simicska is a Fideszt hirdeti majd?

Ha lennének is információim a cégről, annak közlésére nem vagyok feljogosítva, ez ugyanis az ügyvédi titok körébe tartozik.

Már ügyvédként is keményen kritizálta, ahogy a Fidesz átírta az alkotmányt, illetve felborogatta a köztársaság egész jogi rendszerét. Gondolja, hogy egyszerű többséggel helyreállítható a demokrácia?

Az előbb már szóba került, hogy aki a demokráciában alszik, az diktatúrára ébred. Ha megszilárdul a szépen fejlődő diktatúra, akkor a jogrend helyreállítására már nincs lehetőség. Tehát amíg nem érjük el az önkényuralom fejlettebb formáit, addig kell a helyzeten változtatni. Erre látok reményt, mert a független intézményeket – az alkotmánybíróságot, a számvevőszéket, a nemzeti bankot és az ügyészséget – már bedöntötték ugyan, de a törvényhozás és a bíróság még lehet szabad. Ha az ellenzék megnyerné a választást, akkor a jogalkotás még meg tudja állítani a diktatúrát, s akkor még vissza lehet térni a demokráciához.

Ezért hagyja ott a jól jövedelmező ügyvédi pályát?

Igen, ezért kezdtem el már korábban is politizálni. Most 68 évesen – kicsit talán patetikusan hangzik -, komolyan gondolom: a hazámért, s természetesen az unokáim jövőjéért akarok most ringbe szállni, mert újabb négy év múlva már biztosan késő lesz. Azért érthetetlen számomra az ellenzék, közte az LMP, a Momentum és az Együtt kooperáció ellenes politikája. Hiába reménykednek, újabb négy év múlva ugyanis itt már masszív diktatúra lehet, nem pedig szabad választás. De az ellenzéki összefogás főpróbája lesz most a hétvégén hódmezővásárhelyi polgármester-választás – ahol nem állítanak egymásnak versenytársat – le tudjuk győzni a Fideszt. Ha sikerül, akkor megvan a recept az okos összefogásra, s ez adhat esélyt az áprilisi választásokra is.

Ön az egyik legismertebb büntető ügyekkel is foglalkozó ügyvéd, s nyilván jól tudja, hogy a Fidesz úgy jutott milliárdokhoz, hogy annak megteremtette a törvényi hátterét, gondolok például a letelepedési bizniszre. Így aztán kérdés, hogy felelősségre lehet-e vonni az elmúlt nyolc év tetteseit?

A dolgokat nem lehet meg nem történtté tenni. Ügyvédként elfogadhatatlannak tartom a visszamenőleges hatályú törvényeket, vagy a személyre szabott jogalkotást, illetve a korrupciót.  Ezeket elévülhetetlen bűncselekménynek kell minősíteni, hivatali visszaélés vagy ne adj isten, bűnüldözés helyett bűnpártolás merülhet fel. Pusztán politikai akarat és jogi technika kell hozzá.

Nem szabad másra várni, Európa ezt a súlyos problémánkat nem tudja helyettünk megoldani, nekünk kell nekigyürkőzni! Időben kéne felébredni…!

Megvan az ötszáz ajánlás Magyar Györgynek Siófokon

Összegyűjtötte az induláshoz szükséges aláírásokat Magyar György ügyvéd, aki a siófoki civilek kezdeményezésére indult a választásokon, de támogatja a szocialista párt, a DK és a Párbeszéd is.

A 68 éves jogász a Független Hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy különösen fontosnak tartja a hétvégi, hódmezővásárhelyi polgármester választást, amelyen az összefogás eredményeként egyetlen ellenzéki indul a Fidesz jelöltjével szemben. Ha a demokratikus oldal győz, akkor jó esélyt jelenthet az ellenék áprilisi győzelméhez is.

Vasárnap időközi polgármester-választást tartanak Hódmezővásárhelyen

0

Hárman indulnak: Hegedűs Zoltán alpolgármester, a Fidesz-KDNP jelöltje és két független: Hernádi Gyula orvos, az MSZP volt tagja és Márki-Zay Péter közgazdász, aki mögött felsorakozott az ellenzék.

A voksolást Almási István (Fidesz-KDNP) halála miatt kellett kiírni – tájékoztatott a választási iroda.

A megyei jogú városban hárman indulnak a polgármesteri posztért. A Fidesz és a KDNP jelöltje Hegedűs Zoltán alpolgármester, aki november óta polgármesteri jogkörben irányítja a várost. Független jelöltként indul Hernádi Gyula orvos, aki 2002-től 2010-ig az MSZP és más pártok képviselőjeként dolgozott a hódmezővásárhelyi közgyűlésben. Szintén független jelölt Márki-Zay Péter közgazdász; az ellenzéki pártok azt kérték szimpatizánsaiktól, hogy őt támogassák az időközi választáson.

A város 36818 választásra jogosult polgára ötven szavazókörben adhatja le voksát.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!