Fontos

Orbán a Facebookon: a határkerítéssel nemcsak magunkat, hanem Európát is védjük

0

Eljött az ideje, hogy érdemi tárgyalások kezdődjenek a határvédelemre fordított pénzekről, ugyanis Magyarország több mint egymilliárd eurót költött az európai határok megvédésére. Ezzel „nemcsak magunkat, hanem Európát is védjük” – mondta a Brüsszelben a Facebookra feltöltött videoüzenetében Orbán Viktor miniszterelnök.

Az unió ennek legalább a felét térítse meg! – jelentette ki. „Ezt is szóba kell hozni a mai napon. Munkára fel!” – tette hozzá Orbán Viktor.

Az uniós csúcstalálkozó legfontosabb témája az Európai Unió belső átalakítása, amellyel kapcsolatban „vannak egészen abszurd javaslatok is” – fogalmazott a kormányfő.

Ilyen például, hogy az Európai Parlament helyeinek szétosztásánál ne csak az európai állampolgárokat, hanem a migránsokat is vegyék figyelembe – közölte a miniszterelnök.

Magyarország számára ez nem fogadható el, hiszen az Európai Unió az európaiaké és az európai állampolgároké – jelentette ki.

A kormányfő az egynapos brüsszeli uniós csúcstalálkozó megkezdésekor megosztott üzenetben elmondta, az ülés folyamán javaslatot kíván tenni az úgynevezett „piros lap” eljárásra, amellyel nőne a nemzeti parlamentek szerepe, és jogot kapnának arra, hogy megállítsák az Európában zajló vitákat, ha úgy érzik, hogy az egy adott ország nemzeti érdekét sérti.

A pénteki egynapos csúcstalálkozón szó lesz még az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is, majd a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetésről. Ezen témák mellett röviden ki fognak térni a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozására és a Brexit folyamatának állására.

A Fidesz eltiltja az ellenzéki szavazókat

Célunk, hogy országos lista állításával ráirányítsuk a közvélemény figyelmét az Orbán kormány egyik legnagyobb igazságtalanságára. Amennyiben mi 800 000-en szavazhatnánk, a Fidesz biztos nem maradhatna kormányon, hiszen aki már elment, az már a lábával szavazott – mondta a Független Hírügynökségnek Somogyi Péter, az Európai Alternatíva elnöke.

 

Egy éve lépett a politikai porondra az Európai Alternatíva Párt, amely hitvallása szerint a külföldön dolgozó, élő magyar állampolgárok érdekeinek a védelme. Melyek a párt alapvető követelései?

A kivándorolt magyarokat tömörítő Európai Alternatíva alapvető követelése, hogy egyenlő szavazati joggal rendelkezzen minden magyar állampolgár! Tehát a Magyarországról kivándoroltak is levélben szavazhassanak, mint a határon túli magyarok. A választási törvénybe, a Fidesz által beillesztett jogi akadály eredményeként százszoros ( 100 X )!!! különbség jelentkezik a valós életben, hiszen két azonos nagyságrendű csoportról beszélünk. Az egyik esetében ez idáig 360 000 regisztráltak, míg a másik esetben 3 200-an. Ez égbe kiállító igazságtalanság, erre kell megoldást nyújtanunk. A jelenlegi helyzet a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Fidesz eltiltja az ellenzéki szavazókat, eközben minden eszközzel bátorítja saját szavazóit.

Hány tagja van az Európai Alternatívának és hol, melyik nyugat-európai városokban a legaktívabbak?

A választási kampánynak 500 alatti taglétszámmal futottunk neki, bízom benne, hogy a kampány hatására ez jelentősen bővülhet immár a kivándorlás által érintett itthon maradottakkal is. Számítunk édesanyák, testvérek, barátok, rokonok szomszédok csatlakozására, akiknek hiányoznak az elköltözöttek.

Aktivitásunk a magyar lakosság létszámához igazodik, így a legnagyobb központjaink, megmozdulásaink, tüntetéseink Londonban, a második legnagyobb lélekszámú magyar városban voltak. Ezen kívül Brüsszelben, Berlinben és Németország több városában vagyunk jelen.

A magyarországi választási kampányra a párt vezetősége és aktivistái is színre léptek és ellenzéki megmozdulásokon a Teljes szavazati jogot a kivándorolt 800 000 magyarnak! jelszóval jelentek meg a budapesti utcákon. Hogyan állnak a jelöltállításokkal és hol állítanak jelölteket?

Célunk, hogy országos lista állításával ráirányítsuk a közvélemény figyelmét az Orbán kormány egyik legnagyobb igazságtalanságára. Amennyiben mi 800 000-en szavazhatnánk, a Fidesz biztos nem maradhatna kormányon, hiszen aki már elment, az már a lábával szavazott és véleményt mondott. Kormányváltást csak az ellenzékiek, bizonytalanok és az elvándorolt magyarok szövetsége hozhatja el. A mi szavazatunk hiányzik ahhoz, hogy a kormányváltás egy reális lehetőség legyen, nélkülünk nem lehetséges a változás. Listaállítási alapelvünk az volt, hogy egy-egy tagunk úgymond örökbe fogadta a választókörzetét, ahonnan kivándorolt. Nekünk igen is szükség van minden segítségre, gondolok itt legfőképp az itthon maradottakra, ahhoz, hogy a jelöltállítást követően a megfelelő létszámú aláírás is összejöjjön, mivel mi ebben sem vehetünk részt. Az itthoniak segítsége nélkül nem sikerülhet.

Abban az ellentmondásos helyzetben vannak, hogy a szavazóbázisuk aligha tud nagyobb számban szavazni és ez látszik a külföldi képviseleteken regisztrált szavazók alacsony számában is. Ilyen körülmények között hogyan lehet megvalósítani az egyik célkitűzésüket, miszerint a kint élő és dolgozó magyarok nélkül nincs kormányváltás?

Nem az a kérdés, hogy most ez megvalósul-e, hanem a magyar választóknak kell arra ráébrednie, hogy amíg a Fidesz fenntartja a jogfosztottságunkat és csak annak ad szavazati jogot, aki rá szavaz, a többiektől pedig elveszi, addig nem lehetséges kormányváltás. Hiszen ehhez kellenek a kivándorolt százezrek is – ami akár egymillióra is felszökhet, amennyiben Orbánék maradnak. A kivándoroltak a legtettrekészebb, legcselekvőképesebb része a lakosságnak. Az újrakezdés, újratervezés Magyarországon a mi tudásunk, tapasztalatunk, kapcsolataink, alkalomadtán pénzünk nélkül is elképzelhetetlen itthon.

Megszólalásaikban nem kímélik a magyarországi ellenzéket sem, hiszen a közös lista állításának kudarca után, a koordinált jelöltállítás sem akar összejönni. Hogy lesz ebből kormányváltás?

Mi is ezt kérdeztük másfél éven át a Londoni Ellenzéki Kerekasztal folyamán, hiszen ez egy éve is látható volt, hogy együttműködés nélkül a legnagyobb kisebbséget felvonultatni tudó Fidesz nyeri a választásokat a jelenlegi szabályozás szerint. Összefogással, együttműködéssel lehetséges csak a kormányváltás. A választók még akár az utolsó pillanatban is összefoghatnak és egy-egy esélyes ellenzéki mögé állva megvalósulhat a kormányváltás. Azt kell mondanom, hogy kormányváltó hangulat van. A párt elitek egyességének elmaradását bőven pótolhatja a választók összefogása.

Ideológiai szempontból a párt melyik oldalon áll? Vagy mint egy érdekvédelmi szervezet inkább a semleges gyűjtőpárt szerepét vállalja fel?

A kivándorolt magyarok között természetesen van jobb és bal oldali is, nekünk ezért nincs kitüntetett ideológiánk, bár a programunk minden szempontból ellenzéki. Magyarországon a jobboldaliság és baloldaliság amúgy sem ideológiát jelent, csak megbélyegzésre, szekértáborok felépítésére szolgál, és ezt kell nekünk meghaladni.

Orbán Viktor pénteken is megküzd Brüsszellel

0

Elsősorban az Európai Unió intézményi kérdéseiről és azon belül is az esetleges reformokról, valamint a következő hétéves költségvetési keretről tárgyalnak mai informális csúcstalálkozójukon az uniós vezetők Brüsszelben. Orbán Viktor viszont megint a migrációra hegyezte ki az EU-csúcsot.

Az ülésen a brit miniszterelnök nem lesz jelen, azon csak az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése után bennmaradó tagországok állam- és kormányfői vesznek részt.

A tanácskozás délután kezdődik, a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, majd munkaebéd keretében tanácskoznak az intézményi kérdésekről.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta: első napirendi pontként

az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó.

Szerinte az EP javaslata, amelynek értelmében 751-ről 705-re csökkentenék a képviselők számát, jól tükrözi a demográfiai változásokat, a fennmaradó helyeket pedig a jövőbeli bővítésekre tarthatnák fenn. Már a jövő évi európai választások során kevesebb lehet a képviselői helyek száma.

A második napirendi pont a 2014-ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos, amelynek keretében

az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket,

akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és a parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként.

Az uniós vezetők ezután arról a javaslatról tárgyalnak, miszerint az EP-képviselők egy részét páneurópai listákról választanák meg. Ugyan a képviselőtestület nemrég ez ellen foglalt állást, Tusk szerint mindenképpen érdemes lesz erről beszélni a 2024-es választásokkal kapcsolatban.

A csúcs résztvevői tárgyalnak az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is.

A másik fő téma a 2020 és 2027 közötti időszakra vonatkozó keretköltségvetés.

Tusk szerint korábban prioritásként határozták meg az illegális migráció megfékezését, az európai biztonság és védelem megerősítését, valamint az Erasmus-program finanszírozásának kibővítését. azt is mondta: az Egyesült Királyság kiválása miatt keletkező költségvetési űr kérdésével is foglalkozni kell.

Ezek mellett beszélnek még a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozásáról, a Brexit állásáról, valamint arról is, hogy nemrég török hadihajók próbafúrásokat akadályoztak meg Ciprus közelében.

Orbán Viktor a csúcstalálkozóra készülve egy videót tett fel Facebook-oldalára, amelyben arról beszél, hogy „mint mindannyian tudjuk, Brüsszelben az a nóta járja, hogy a migráció jó dolog”, a magyar álláspont viszont nem ez, ennek megtámogatására viszont szövetségeskre van szüksége az országnak.

A diákok tüntetnek és miniszterelnök-jelöltekkel vitáznak

0

„Váltsunk rendszert közösen az oktatásban” címmel ismét tüntetést szerveznek péntek délutánra a diákok. Felhívásukban ez áll: január 19-én több ezer diák demonstrált egy korszerű, diákközpontú, igazságos oktatási rendszerért, most pedig még hangosabban kell megüzenni, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az érdekeiket.

Az újabb tüntetésre azért volt szükség, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem reagált érdemben a követeléseikre, ezért döntöttek úgy, hogy „a döntéshozókénál magasabb szint képviselőihez, a magyar emberekhez fordulunk”. Eddig több mint háromezer ember jelezte a Facebookon, hogy elmenne a tüntetésre, az érdeklődők száma pedig 15 ezernél is több. A demonstrációra nemcsak a diákokat várják, hanem mindenkit, hiszen a szervezők szerint az oktatás az ország közös ügye.

A diákparlamentes Gyetvai Viktor, az egyik szervező a Független Hírügynökségnek elmondta: március 12-re vitát is szerveznek a miniszterelnök-jelöltekkel az oktatásról. Gyetvai arról is beszélt, hogy minden párt reagált a vitára vonatkozó felhívásukra és mindegyik el is fogadta azt, kivéve a Fideszt. Így hát

március 12-én egy asztalhoz ültetik a miniszterelnök-jelölteket, akiknek a kérdéseket a diákok teszik fel.

Pénteken pedig 17:30-tól gyülekeznek a diákok a Deák Ferenc téren, ahonnan a Parlamentig vonulnak. A felszólalók szintén diákok lesznek.

A tüntetésre való felhívásban szerepelnek a követeléseik is:

Mit kíván a magyar diákság?

Képezze az oktatás alapját a 21. században szükséges készségek fejlesztése! Igazságos, demokratikus és modern oktatást minden diáknak!

  1. Neveljenek az iskolában elméleti és gyakorlati módon is kritikus gondolkodásra és felelős állampolgárságra!
  2. Rögzítsék a diákok kötelező óraszámának maximumát heti 30 órában a középiskolában, 25 órában az általános iskolában!
  3. Ne legyen kötelező a szakmai érettségi! Tegyék lehetővé az előrehozott érettségit minden tantárgyból! A törvényeknek megfelelően a továbbiakban minden érettségivel kapcsolatos változtatást felmenő rendszerben vezessenek be!
  4. Állítsák vissza a korlátozás nélküli, szabad tankönyv-választást!
  5. Rendelkezzenek vétójoggal a diákönkormányzatok a diákokat érintő kérdésekben, választhassák meg szabadon a diákönkormányzatot segítő tanárt!
  6. Ne korlátozzák az oktatási intézmények a diákok és tanárok szólásszabadságát! Ne fenyegessék őket sem formálisan, sem informálisan!
  7. Semmilyen formában ne növeljék a tanév hosszát!
  8. Töröljék el a nulladik órákat, ne kezdődjön a tanítás reggel 8 óránál korábban!
  9. Ne lehessen az oktatásból kirekeszteni a 18 éven aluli diákokat!
  10. Támogassák a diákok tudományos sikereit és versenyeredményeit! Jutalmazzák ezeket többletponttal és magasabb ösztöndíjjal!
  11. Hozzanak létre minden intézményben névtelen tanárértékelő rendszert, az eredményeket tegyék hozzáférhetővé.
  12. Állítsák vissza a felsőoktatási keretszámokat legalább a 2011-es szintre a továbbtanulási esélyegyenlőség érdekében! Ne kössék nyelvvizsgához az egyetemi felvételit!

(+1. Tegyék elérhetővé minden diák számára a világnézetileg semleges oktatást!)

Lapszem – 2017. február 23.

0

Pénteken az Alfrédok ünneplik névnapjukat, a havazás pedig visszaszorul az ország délnyugati részére. A lapszemle pedig máris megérkezett:

Magyar Nemzet: Felcsútra is a profikat hívták, ha ledlámpákról volt szó

Úgy tűnik, hogy Felcsút sem marad ki a közvilágítási botrányból, ugyanis ott is az a társaság végezte a korszerűsítési tanácsadást, amelyik a kormányfő vejéhez köthető Elios-botrány egyik főszereplője – tudta meg a Magyar Nemzet. A felcsúti önkormányzattal szerződésben álló Sistrade Kft. tulajdonosa az a Hamar Endre, aki a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak jóbarátja, és neve az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) jelentésében is többször előfordul, hiszen az Elios Innovatív Zrt.-ben Hamar és Tiborcz üzlettársak is voltak. Felcsúton két lépcsőben modernizálták a közvilágítást ledes rendszerűre. A dokumentumokból kiderült, hogy a Sistrade nem csupán javaslatokat tett erre 2016-ban és 2017-ben, hanem Hamar cége üzemelteti a felcsúti közvilágítást is. A közbeszerzési értékhatárt nem érte el a beruházás, ajánlatot három cégtől kértek. Az Elios nem volt köztük, vélhetően az OLAF-vizsgálat miatt – írja a lap.

Magyar Idők: Varga Mihály: a kormány nem tett le a személyi jövedelemadó mérsékléséről

A kormány nem tett le arról a tervéről, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát egy számjegyűre változtassa – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek. A miniszter szerint akkor lehet újabb nagy adócsökkentést végrehajtani, ha ahhoz rendelkezésre áll minden fontos feltétel, azaz stabilan működik és növekszik a gazdaság, a munkaerőpiac helyzete pedig javul. Figyelni kell arra is, hogy a nehezen megteremtett költségvetési egyensúly ne boruljon fel – mondta. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a kormány az adók csökkentésében hisz, szemben az ellenzékkel.

Népszava: Nem a gyógyszer drágult, a támogatás csökkent

Tavaly 16,5 százalékkal fizettek többet a vényköteles gyógyszereikért a betegek, mint egy évvel korábban – írja a Népszava egy gyógyszeripari elemzésre hivatkozva. Az ok az, hogy az állam kevesebbet költött támogatásra, és a betegek pedig valószínűleg a korábbinál több drágább és korszerűbb készítményeket választottak. Az utóbbi években a gyógyszertámogatásra költhető összeg apadásával párhuzamosan szűkült a támogatott készítmények köre, és összességében – a 2012-es és 2015-ös év kivételével – valamennyi évben nőttek a betegterhek is. A hazai gyógyszerpiacon 2017-ben (703 milliárd forintnyi) orvosság fogyott, ami négy százalékkal több mint amennyit egy évvel korábban vásároltak a betegek – írja a lap.

Magyar Hírlap: A bevándorlás mindent megváltoztat

Václav Klaus gratulál Orbán Viktornak, hogy viszi a Dublin IV. menekültügyi rendelet elleni harc zászlaját – írja a Magyar Hírlap, amely interjút készített a volt cseh elnökkel, aki új, Népvándorlás című könyvét mutatja be Magyarországon. Klaus szerint az uniós elit multikulturalista politikájával le akarja rombolni Európát és fel akarja számolni a nemzetállamokat.

Tiborcz-ügy: Egyértelmű a bűncselekmény gyanúja

Továbbra is a kormányváltásban gondolkodnak, és egyáltalán nem aggódnak a tíz százalék elérése miatt – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Molnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője, a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke. Jól gondolja Orbán Viktor, hogy ellenzékváltó hangulat van; az emberek már nagyon szeretnének olyan ellenzéket látni, amelyik elküldi ezt a kormányt. Ehhez persze összefogásra van szükség, mondja a politikus, s bár a közös lista általa preferált lehetősége elúszott, folynak tárgyalások az LMP-vel és az Együtt képviselőivel az egyéni körzetek visszaléptetéseiről. Molnár, noha a Fidesz mindenben kiüresítette a parlament munkáját, bízik még a saját bizottságának sikeres összehívásában, ahol terítékre kerülhet az Elios-ügy. Ezzel kapcsolatban azt állítja a bizottsági elnök: minden jel arra utal, hogy bűncselekmény történt.

 

Van olyan veszély, hogy a szocialista pártnak nem lesz meg a tíz százaléka, és ezáltal kiesik a parlamentből, mint ahogy ezt Orbán Viktor jósolta?

Egy kormányváltásra készülő szövetség nem a tíz százalékos határt kell, hogy nézze, hanem a felső határt, vagyis hány mandátumot kell szerezni ahhoz, hogy baloldali demokratikus kormánya legyen Magyarországnak. Tehát nem tartom reálisnak ezt a veszélyt. A szemünk előtt az lebeg, hogy hány egyéni körzetet kell megnyernünk a sikerhez.

Azt mondta a miniszterelnök, az évértékelőjén már másodszor, hogy ellenzékváltó hangulat van az országban. Fordítsuk ki az orbáni gondolatot, és értelmezzük úgy: maga a kormányfő is látja, hogy a nép már leváltaná az ő kormányát, csak nincs hozzá megfelelően erős ellenzék. Képes-e ezt a vágyat a mai ellenzék megvalósítani?

A kutatások most is azt mutatják, hogy jóval többen akarnak kormányváltást, mint ahányan azt kívánják, hogy maradjon ez a kabinet. Ezért elbizakodottnak éreztem az évértékelőben elhangzottakat, vagyis amikor az ellenzékváltó hangulatról beszélt. Tovább gondolva a váltás lehetőségét, úgy hiszem van erre reális esély. Sajnos nyilvánvaló, hogy közös lista már nem lesz, ami nekem személyesen nehezen elfogadható. Az elmúlt év ebből a szempontból elvesztegetett idő volt, hiszen létrejöhetett volna a közös miniszterelnök-jelölt, és egy közös lista megoldás. Mindez már elúszott, viszont közös miniszterelnök-jelöltje még lehet a demokratikus ellenzéknek. Szerintem ugyanis áprilisig egyértelművé fog válni, hogy Karácsony Gergely Orbán Viktor kihívója, és ebben a kérdésben nem lesz megosztott a baloldali tér, ha már listák tekintetében megosztott is marad.

És az egyéni körzetekben mi várható?

Ott is látok esélyt, hogy csökkenjen a demokratikus oldal jelöltjeinek a száma. Ehhez természetesen kompromisszumkészségre és reális megegyezésekre lesz szükség.

Végül is nem reagált arra a kifordított megközelítésre, hogy Orbán Viktor maga is látja, hogy az emberek nem az ő kormányát akarják látni a hatalomban…

Említettem, hogy a kutatások szerint jóval többen kívánják a kormány távozását, mint maradását, és ezt a kormányfőnek is látnia és tudnia kell. Talán ezzel magyarázható, hogy az évértékelőjében nem az ország valós problémáiról beszélt, hanem az ellenzéket „értékelte”. A megosztott ellenzék persze probléma, de nem azért mert Orbán Viktor mondja, hanem mert a hatékony együttműködést gyengíti. Bízom benne, hogy ez a következő hetekben nagyon gyorsan meg fog változni, és az adott választási rendszer keretei között létrejönnek a kormányváltás esélyét növelő együttműködések.

Még mindig Orbánnál maradva: arról beszélt, hogy a szocialistáknak csak egy importált miniszterelnök-jelöltre futotta, akinek az a feladata, hogy kivezesse az MSZP-t a parlamentből…

Nem könnyű Orbán Viktor fejével gondolkodni, és megfejteni, mit miért mond. Itt  meg kell említenem, hogy az ország legnépszerűbb politikusáról van szó Karácsony Gergely személyében, aki szövetséget kötött a MSZP-vel, és akivel négy évvel ezelőtt is megegyeztünk; elég, ha arra utalok, hogy négy éve vezeti Zuglót polgármesterként, mégpedig a szocialistákkal szövetségben. Ha tehát innen közelítjük a kérdést, az az állítás sem igaz, hogy Karácsonyt importáltuk, hiszen a 2014-es országgyűlési választáson is közös jelölt volt, valamint a polgármesteri kampányát is közösen vittük végig. Vagyis nagyon cinikus Orbán kijelentése, de hogy ezzel mi volt a célja, nem tudom. Csak annyit érzek, hogy túlzottan elbizakodott a Fidesz elnöke, lefutottnak tartja ezt a meccset, amivel szerintem nagy hibát követ el, de ennek viselje ő a következményeit.

Beszélt az imént arról, hogy a következő hetekben, reményei szerint, gyors lépéseket fog tenni az ellenzék a közös fellépés érdekében. Mindazok, akik ezt várják, már régóta reménykednek benne, miközben az összefogás egyre csak tolódik. Most is azt látjuk, hogy az eddigi partnernek látszó személyek is szembe mennek a kialakult szövetséggel; Lévai Katalin, Bokros Lajos is önálló formációval jelentkezett be a választásokra. Mi a magyarázata annak, hogy továbbra is az osztódást látjuk, nem pedig az integrációt?

Keresni kell a” centrális erőtérrel” szembeni megoldást. Orbán Viktor néhány éve eldöntötte, hogy a radikális Jobbik, valamit a baloldal között a Fidesz-KDNP-t helyezi a centrumba, és ehhez szabott választási rendszert. Így jött létre a jelenlegi, amelyet kizárólag ők támogattak, és amely teljesen eltorzította a választói akaratot. Átszabták a választókerületeket, egyfordulóssá tették a választásokat, csökkentették a kompenzáció mértékét, így segítve a Fidesz-KDNP céljainak megvalósítását, hiszen ők egy tömbbé szerveződtek, s így magukénak mondhatnak körülbelül kétmillió belföldi választót, amivel akár meg is nyerhetik a választásokat. Ez Orbán stratégiája, melynek sikerességéhez az is kellhet, hogy az ellenzék is kövessen el hibákat.

Miben például?

Abban, hogy nem mindenki látja a választási rendszerből adódó csapdákat. Ezért mondom, hogy a huszonnegyedik órában sem késő felébredni, és ha már nincs is közös lista, legalább az egyéni választási körzetekben legyen megállapodás, valamint, amint már jeleztem a miniszterelnök-jelölt személyében. Karácsony Gergely konszenzuskeresése, sikeres polgármestersége, és az MSZP programja kialakíthatja azt a helyzetet, hogy a többi ellenzéki párt is támogassa közös miniszterelnök-jelöltnek Orbán Viktorral szemben.

Várhatóak még visszalépések a szocialisták részéről is? Azért kérdezem, mert most azon a határon áll az egyéni jelöltek száma önöknél, hogy a következő visszalépés már újabb jelentős támogatáscsökkenést hoz magával.

Nagyon fontos az állami támogatás, ennél csak egy fontosabb van, mégpedig a kormányváltás. Ezért aztán az LMP-vel és az Együtt-tel várható még koordináció, aminek, igen, lehet akár az a következménye, hogy a szocialista párt jelöltje is visszaléphet.

Ez most kincstári optimizmus, vagy folynak ilyen tárgyalások?

Igen, minden ellenzéki erő érzi a felelősségét ebben.

Meddig hajlandó hátrálni az MSZP?

Addig, amíg a kormányváltás érdekében ezt meg kell tenni, és racionális.

Az elsőrendű szempont természetesen a győzelem, de természetesen a pártunk szervezeti érdekeit is figyelembe kell venni, de ez tényleg csak másodlagos.

Térjünk át a parlamenti munkára, már, ami a múltat illet. A Fidesz akarat itt is teljes mértékben érvényesült: ha kellett bábszínházként használt az országgyűlést, a bizottsági munkát, a plenáris tevékenységet is kiüresítette, ha kellett törvény-gyárrá alakította, a Ház ellenőrző szerepét lényegében kiiktatta…

Igen, a Fidesz-KDNP jelentős mértékben igyekezett kiüresíteni a parlament jelentőségét. Leginkább a Fideszben meghozott döntések legitimálására használta, saját frakcióját szavazógépként működtetve. A plenáris ülések formálissá váltak, a bizottsági munka is elnehezült. Ennek ellenére még mindig a parlament az egyik lehetséges eszköze a kormány ellenőrzésének. 2018 áprilisa után, ellenzéki győzelem esetén természetesen visszaállítjuk a parlament tisztességes működését, még akkor is, ha adott esetben ez épp az ellenzékbe szoruló Fidesznek kedvez. Nem fordulhat majd elő az, ami most igen, hogy helyenként nevetségessé teszik, például a bizottsági munkát.

Jó, hogy említi a bizottságokat. Talán az ön által vezetett nemzetbiztonsági bizottság a legaktívabb, de itt is kitaláltak olyan megoldást, amellyel lényegében légneműsítik annak tevekenységét, többek között azzal, hogy – egészen eredeti ötlettel – próbálnak kiszorítani egy képviselőt a saját bizottságából, persze ez is csak egy látszat, hogy ne kelljen arról a témáról beszélni az ülésen, ami számukra kellemetlen.

Én a következő hetekben is kísérletet teszek a bizottság tisztességes működtetésére, és bízom benne, hogy ezt a kormánypárti képviselőknek nem sikerül megakadályozni. Eddig vagy kivonultak, vagy el se jöttek, amivel ellehetetlenítik a bizottság ellenőrző funkcióját. Érhető ez, hiszen a Fidesz számára kellemetlen ügyek kerültek volna megtárgyalásra, mint például az 1300 menekült befogadása, vagy az egyszerűsített honosítással kapcsolatos visszaélések, vagy a nemzetbiztonsági kabinet kibővítése a propagandaminiszterrel, vagy a legújabb kormányzati botrány, az Elios-ügy. Ezek az ügyek nem azért kerülnének napirendre, mert kampány van, hanem mert mindegyiknek van nemzetbiztonsági vonatkozása. Nyilvánvaló abszurditás megakadályozni a munkát egy olyan mondvacsinált ürüggyel, amit Szél Bernadettel kapcsolatban találtak ki, aki ugye velem együtt átesett nemzetbiztonsági vizsgálaton, így semmiképp nem jelenthet sem ő, sem én biztonsági kockázatot.

Mégis, mi az, amit megtehet e bizottság elnökeként? Például meghívhat olyan személyeket, akik ebben az ügyben tájékoztatást adnának függetlenül a bizottság határozatképességétől?

A kormánypárti képviselők távollétében, mivel nincs határozatképesség ezt sajnos nem tehetem meg. Ennek ellenére összehívom minden két hétben a bizottsági ülést, jövő hétre is, és a nyilvánosságot tájékoztatva, el fogom mondani azt, amit meg lehetett tudni. Természetesen számítva arra a lehetőségre, hogy ismételten határozatképtelen lesz az ülés, írásbeli kérdéssel fordultam a miniszterelnökhöz, a belügyminiszterhez az előbb említett kérdésekben.

Hisz abban, hogy lesz jövő szerdán bizottsági ülés?

Van olyan napirend, amelyet a Ház elnöke indítványozott, például a történeti levéltár főigazgató-helyettes jelöltjének meghallgatását, ami a bizottság számára törvényi kötelezettség, akárcsak a nemzetbiztonsági szervekkel kapcsolatos panaszügyek megtárgyalása. Csapdahelyzetben van Németh Szilárd és a kormánypárti képviselők, kíváncsi vagyok, hogy ebben esetben is nemzetbiztonsági kockázatnak minősülünk-e, vagy felülemelkednek a kormánypárti képviselők a nem létező kockázati tényezőn és lesz határozatképes ülés.  Amennyiben nem, ez megkönnyítheti a választók döntését április 8-án.

Az Elios-ügyet is szeretné bevinni a bizottság elé. Ebben az esetben is vannak nemzetbiztonságot érintő kérdések?

Ez a kérdés. Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak vannak feladatai a gazdaságbiztonság területén; az uniós és a költségvetési pénzekkel kapcsolatban vannak feladatai a Hivatalnak, és a bizottság azt ellenőrzi, hogy elvégezték-e a feladatukat ebben az ügyben. Más szempontból pedig olyan személyi kör bukkant fel az OLAF-jelentésben, illetve a sajtóhírekben, amelyek a kormányzat legfelső köreihez is vezethetnek.

Lehet-e bármi ilyenben gondolkodni, miután az ügyészség sietve kijelentette, hogy az ügy vizsgálata évekig eltarthat?

Kétségtelen: erős a vélelem, hogy az igazságszolgáltatás, a nyomozás, ha marad ez a hatalom, akkor vontatottan fog haladni. Mindenesetre az is beszédes lehet, ha a Fidesz-KDNP nem engedi, hogy a bizottságunk napirendre vegye ezt a kérdést. Ennek ugyanis nyilvánvaló politikai következményének kell lennie. Hiszen az emberek számára egyértelmű lesz, hogy miért akadályozzák az ügy tárgyalását.

Ügyvédként mit mondhat: Elios-ügyben megáll-e a szervezett bűnözés kategóriája?

Az OLAF-jelentés alapján egyértelmű, hogy bűncselekmény gyanúja merült fel, de hogy mi bizonyítható, illetve, hogy meddig vezetnek a szálak, azt majd az idő eldönti. Azt viszont nem vitatható, hogy el kell indítani a büntetőeljárást.

Járva az országot, mi a tapasztalata: mennyire érzékelik az emberek, hogy mi is történik itt valójában?

A médiaviszonyok teljes átalakításával nagyon megnehezedett a tájékozódás; a teljes Fidesz-kontroll tökéletes dezinformációs rendszert hozott létre. Kisebb településeken például szinte nem is jutnak olyan hírhez az ott élők, ami a kormánypártokra nézve kellemetlen. Látnunk kell, hogy a második Horthy-korszak felé megyünk, a hárommillió koldus országává válunk, ahol a parlament csak formálisan működik, és ahol a méltóságos urak világa köszön vissza.

Márki-Zay: Már csak fizetett aktivisták kampányolnak a Fidesz mellett

Durvul a kampány a vasárnapi hódmezővásárhelyi polgármester-választás előtt. Szórólapokon az ellenzéki független jelölt, Márki-Zay Péter szimpatizánsait listázzák név szerint. Márky-Zay szerint viszont beszűkült a Fidesz támogatói köre, aktivisták már csak pénzért és önkormányzati alkalmazottak vannak.

Márki-Zay Péter tette fel a Facebook-oldalára a szórólapokat, amelyeknek egyik oldalán az őt támogató ellenzéki politikusok, illetve Soros György, Simicska Lajos és Ron Werber portréja szerepel, a hátoldalán pedig az áll, hogy mindig ugyanazok a vesztes, hataloméhes emberek akarják elfoglalni a várost. „27 év alatt egyszer sem szavaztunk nekik bizalmat, most se tegyük” – áll a papíron, amelyen ezután név szerint felsorolják a független jelölt támogatóit. A magánszemélyek nevei között szerepel a Zsidó Hitközség is, valakinél pedig azt is odaírták, hogy a foglalkozása tanár. „Ezeket csak a gyűlölet tartja össze” – vonta le a következtetést a szórólap készítője.

Márki-Zay a Facebook-oldalára azt írta, hogy a demagóg szórólap a legnagyobb hatalmú hódmezővásárhelyi fideszes, Lázár János szellemi műhelyéből került ki. A szórólapon csak ennyi áll: „kiadja: SME”, de az nem világos, hogy ez kit vagy milyen szervezetet takar.

Márki-Zay a posztjában arról ír, hogy sok ismerőse hiányolta saját nevét a listáról, és arra kérte a támogatóit, hogy kommentben jelezzék, ha kiállnak mellette. Azóta is folyamatosan érkeznek a támogató üzenetek a bejegyzés alá.

A súlyosan egyensúlytalan kampányról már sok szó esett. Márki-Zayt lényegében kizárták a helyi és országos állami médiából, sőt, hamis hírekkel igyekeznek lejáratni, a helyi ellenerők pedig már korábban megmozdultak.

Elterjedtek mindenféle hírek a városban arról, hogy lehetséges választási csalás, választók megetetése, sőt, például a városi bérlakások díjával kapcsolatos ígéretekkel szavazatvásárlás. Márki-Zay Péter a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy ő is hallott ezekről, de reméli, hogy pletykának bizonyulnak.

Ahhoz se fűzött kommentárt, hogy a rendőrség állítólag előállított olyan embereket, akik Márki-Zay plakátjait tépdesték le,

de felsőbb utasításra el kellett engedniük őket.

Azt viszont elmondta kérdésünkre, hogy tapasztalata szerint rendkívül beszűkült a Fidesz támogatói köre. A kampányban részt vevő aktivisták is mind önkormányzati alkalmazottak és fizetett emberek, jellemzően nem is vásárhelyiek – mondta Márki-Zay.

„Meggyőződésből már senki se áll ki a korrupció mellett”

– fogalmazott.

A kampánytémák az egyik oldalról a migránsozás és félelemkeltés, a másik oldalról pedig annak bemutatása, hogyan adott titokban menekültstátuszt 1300 embernek a kormány, továbbá Lázár János kastélyának ügye. De növekszik azok száma, akik hallják például az Elios-ügyet – meséli tapasztalatait a polgármester-jelölt.

Márki-Zay úgy látja, hogy egyre nagyobb a támogatottsága. Ennek oka szerinte az, hogy egyre többen ismerik meg a nevét, amit médiamegjelenések híján csak aszórólapozással, fórumokkal és a háztól házig kopogással tud elérni. Nagyon kevés elutasítással találkozik, csak az elkötelezett Fidesz-hívek részéről észlel ilyet, illetve azoknál, akikre hatással van a propaganda.

Átszervezésre hivatkozva kirúgták a kalocsai ellenzéki jelöltet

Angeli Gabriellát a kalocsai közgyűlés fideszes többsége leváltotta a jogi bizottság éléről és visszahívta a közbeszerzési bizottságból is. Ő volt az, aki a nyilvánosság elé tárta az Elios-botrány helyi fejleményeit.

Ahogy korábban is megírtuk, testületi ülést tartott ma Kalocsán a helyi önkormányzat. Ezen Angeli Gabriella független önkormányzati képviselőt, aki a parlamenti választáson az MSZP-Párbeszéd, a DK és az Együtt támogatásával indul, visszahívták a jogi bizottság éléről és megszüntették közbeszerzési bizottsági tagságát is.

Angeli Gabriella az, aki a nyilvánosság elé lépett a Kalocsán is lámpákat szerelő Elios ügyében, miután

kikérte a helyi apparátustól a városra vonatkozó OLAF-jelentést.

Ennek kapcsán nincs válasz arra, miért kellett újabb takarékos lámpákra szerződni az Eliosszal, és miért kellett ehhez bankkölcsönt is vállalniuk.

Angeli Gabriella azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy nem csak a bizottságokból hívták vissza,

az állását is elveszítette.

Ő ugyanis a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár részeként működő Ökopont Irodájának vezetője, de ezt a posztot átszervezésre hivatkozva megszüntetik, így április elsejével megszűnik a munkahelye.

Angeli Gabriella szerint azért április elsejével, hogy ne tudjon eljárni kampányolni a választások előtt. A Független Hírügynökségnek azt is elmondta: mivel határozott idejű, még egy évig érvényes munkaszerződése volt, ezért egy évnyi munkabérét ki kell neki fizetni. Ha ez nem történik meg, perelni fog.

Ausztria bíróságon támadta meg a paksi bővítést

0

A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítési projekt állami támogatását. Ezt jelentette be közleményében Elisabeth Köstinger osztrák fenntarthatósági miniszter.

A közlemény szerint

„az atomenergiának nincs helye Európában”.

Azt írják: Ausztria mindig is olyan ország volt, amely vehemensen küzdött az atomenergia felhasználása ellen, és ebből nem hajlandók engedni.

A panaszt az Európai Bíróság megvizsgálja, majd a következő hónapok során hivatalos választ ad rá. Ausztria a brit Hinkley Point atomerőmű projekttel szemben is panaszt tett, ott három hónapig tartott ez a folyamat.

A minisztérium lépését több osztrák környezetvédő szervezet is üdvözölte. A kérdés egyébként Sebastian Kurz és Orbán Viktor találkozóján is szóba került.

172 millió a volt szocialistának?

Vasárnap időközi polgármester választást tartanak Hódmezővásárhelyen. Abban a városban, ahol mindig is jobboldali vezetés volt; Rapcsák András és Lázár János jó alapokat teremtett arra, hogy a baloldal viszonylag kis eséllyel induljon bármilyen választáson.

Most mégis felcsillant a remény, hiszen az ellenzéki pártok mind beálltak Márki Zay Péter független jelölt mögé, aki magát inkább sorolja a jobboldalra, mint a balra. Így lett aztán különös tétje a vasárnapi eseménynek; egyfajta erőpróbaként is tételezik az áprilisi országgyűlési választások előtt. Vagyis arra kíváncsi mindenki, hogy egy ilyen összefogás, mint amilyet a választók áprilisban is szeretnének látni, lehet-e eredményes az olyan elkötelezett kormánypártiként elkönyvelt településen, mint Hódmezővásárhely.

A kormány és a Fidesz, érezve a tét nagyságát mindent bedobott az alföldi településen; pénzt, cselszövést, lejárató kampányt egyaránt. Azt mondják, egyelőre lehetetlen felmérni, milyen hatással jártak ezek, mennyire látják át a praktikákat – hogy finoman fogalmazzunk – a helyiek, eredményez-e egyfajta dacot, vagy inkább a félelem- és igazodási faktor növekszik.

Márki Zay Pétert arról kérdeztük, hogy mennyien támogatták, vagy segítették a kampányát. A jelölt, amikor kerestük, akkor is éppen házról-házra járt; megértésünket kérte, ha nem tud most minden kérdésünkre válaszolni.

A hátráltatókat nem számolnám – mondta a Független Hírügynökségnek. – Nem vészes egyébként, azok tették, akiket megfizettek.

Tetten érhető, hogy voltak olyanok, akiket megfizettek?

Hát Németh László plébános maga mondta azt, hogy a pénz ott van a számlán, tehát lehet azt mondani, hogy megfizették azért, hogy ellenem fellépjen. A Rádió7, Égető Gyula, aki nem adott megszólalási lehetőséget, 2.3 millió forintot kapott erre az évre az önkormányzattól tehát lehet mondani, hogy megfizették. A törvény ellenére, mert ugyan magánrádió, de a szabályok rá is vonatkoznak, vagyis biztosítania kellett volna számomra is a műsoridőt. Aztán Grezsa István, aki önkormányzati képviselő, de kormányzati feladata is van: a gyerekének éttermet épít, a másik gyerek most lett konzul Törökországban, azaz lehet mondani, hogy megfizették, hogy úgy beszéljen rólam, ahogy tette. Aztán Havasi Katalin, a Kórház igazgatóhelyettese, a helyi Fidesz elnöke, lehet mondani, hogy megfizették, hogy csúnyákat mondjon rólam. Bálint Gabriella, önkormányzati intézmény vezető, helyi KDNP vezető, lehet mondani róla, hogy megfizették. Ilyenekre gondolok.

És az MSZP-s ellenfél, akit azok után, hogy fellépett az ön ellenfeleként kizártak a pártból…

Őt is megfizették. 172 milliót kapott a teniszklubja, 1.2 milliárdos pályázatát nem nyomoztatta ki a Fidesz annak idején.

Ennyit nyilatkozott egyelőre a független polgármester-jelölt, azzal, hogy a kampánya végeztével újra szívesen áll a rendelkezésünkre. Most mégis közzétesszük ezt a nyilatkozat-töredéket, mégpedig azért, mert ennyiből is jól látható: hol tart ma Magyarország, milyenek az erkölcsi viszonyok, mennyire tiszták a választások és mire számíthatunk áprilisig, az egész országban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!