Molnár Csaba a DK ügyvezető alelnöke közleményben tiltakozik az Fidesz-KDNP újabb választójogi machinációs kísérlete miatt. Közleményében leszögezi: „Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy az uniós lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára is lehetővé tegyék az európai parlamenti választáson való részvételt.
A Demokratikus Koalíció felhívja a figyelmet, hogy ez a gesztus ismét nem szól másról, minthogy a Fidesz a határon túliak szavazataival akarja magát bebiztosítani. A Demokratikus Koalíció továbbra is tartja magát ahhoz, hogy ne szavazhasson, aki soha nem élt itt, aki nem ide fizet adót. Hiába önti a pénzt a Fidesz a magyarul nem is beszélő ukránok nyugdíjaiba, ha itthon szétrohad az oktatás, az egészségügy, időseink pedig méltatlan körülmények közt élnek. Akárhány szavazatot vásárolhat a Fidesz, attól még kilóg a lóláb: Orbánéknak közük nincs Európához.” – hangzik az alelnök nyilatkozata.
DK: A Fidesz ismét a határon túliak szavazataival biztosítaná be magát
Strasbourgi ítélet: durván beavatkoztak a tankönyvterjesztésbe
Elmarasztalta Magyarországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt, kimondván, hogy a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait. Az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén. Annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról. Megállapították, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.
A kormány fellebbezni fog az EJEB elmarasztaló ítélete ellen, jelentette be szinte azonnal a EMMI, mondván, hogy a döntés nem a tankönyvpiaci kiadványok fejlesztésének állami monopolizálása, hanem a tankönyvek iskolákba történő kiszállításának 2011 decemberében bevezetett és 2013-tól alkalmazott központosítása kapcsán született. Ami a jogsértéseket illeti, a korábbi gyakorlat szerint minden kiadó saját maga szállíttatta ki a tankönyveit, majd a központosítás nyomán a terjesztési feladatokat a nonprofit KELLO látta el. Ez a rendszer mára egyértelműen bevált, valamennyi tankönyv egyszerre érkezik meg az iskolákba, átlátható módon és olcsóbban – írta a minisztérium.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azért nem ennyire elégedett a tankönyvpiac helyzetével.
A terjesztéssel együtt a kormányzat a tankönyvek tartalmát is monopolizálni akarja, ami korábban csak az állampártok oktatáspolitikájára volt jellemző.
A szakszervezet üdvözli a brüsszeli döntést, mert úgy gondolják, hogy egy igazi demokráciában nem szabad monopoljogokra törekedni még az üzleti szférában sem. Az állam durván beavatkozott a piaci mechanizmusokba és ebből egyáltalán nem következett, hogy olcsóbbá vált volna a tankönyvek forgalmazása.
Számokkal is szolgált. A tankönyv árából visszaszámolva a forgalmazó magáncégek 15 százalékos haszonnal dolgoztak. Ebből hat százalékot kaptak vissza az iskolák, hat százalékot azok az iskolai segítők – a pedagógusok, könyvtárosok – kaptak, akik a csomagok elosztásában részt vettek. Mindössze három százalék maradt a terjesztő vállalkozásoknál. Ezzel szemben a KELLO 5 százalékot tart vissza magának, noha nonprofit vállalkozásként hirdeti magát, de korántsem juttat vissza az iskoláknak olyan arányban, mint korábban a magánterjesztők tették.
Mindent összevetve: a monopol-terjesztés drágább lett, mint amikor ez piaci szereplőkkel történt.
„Az, hogy a változással az egyes cégek ezzel nem jártak jól, valószínűsíthető, de a tanulók és a családok egyértelműen nyertesei az átalakításnak”
– áll az EMMI közleményében. A kormányzat véleménye szerint a családok 2013-ban 7,23 milliárd forintot költöttek tankönyvekre, 2018-ban pedig 1,5 milliárd forintot, emellett a kormány bevezette az ingyenes tankönyvellátási programot. Szükségesnek látták hozzátenni, hogy ma már több mint egymillió diák kap ingyen a tankönyvet. Az elsőtől a kilencedik évfolyamig minden tanuló, a 10. évfolyamtól pedig valamennyi rászoruló, tartósan beteg, sajátos nevelési igényű diák, illetve a három, vagy több gyereket nevelő családban élőkre vonatkozik ez a kedvezmény, áll az Emmi közleményében.
A PDSZ elnöke szerint,
ami a tankönyvpiacon történik, olyan, mint az állatorvosi ló,
pontosan modellezi azt a hatalmi politikát, amit a kormányzat az élet minden területén követ. A 2013 óta kiadott állami tankönyvekkel gyorsan megpróbálták lefedni a piacot, de az első évek tapasztalatai után a pedagógusok közül mind többen igyekeznek visszaaraszolni a magánkiadók sokkal jobb tankönyveihez. Még egy évig ezt megtehetik, de azután ezt a kiskaput is lezárja a kormányzat.
Kiderült, hogy
az iskolai oktatás uniformizálása kudarc,
állítja Szűcs Tamás. A tanárok, ameddig csak tehetik, igyekeznek a diákjaik számára a sokszínűbb tudásanyagot biztosítani, mert ez a jövő nemzedékének az érdeke. Ami pedig az EMMI érvelését illeti, nem teszi a szülők számára sem olcsóbbá a gyerekek iskoláztatását azzal a kormányzat, ha rászorultságtól függetlenül minden kisiskolásnak ingyen tankönyvet biztosít. Ennek semmi értelme,
ha a rászorultság volna a tankönyvtámogatás egyetlen szempontja, a felszabaduló forrásokat is a szegényebb családok gyerekeinek támogatására lehetne fordítani,
hiszen az iskolába járáshoz nem csak tankönyvekre, egyéb tanszerekre is szükség van.
Amikor a tankönyvterjesztésről szólva belekeverik az érvek közé az ingyenes tankönyvet, az ugyanolyan „fedőszöveg”, mint amikor a tanárhiányt azzal próbálják eljelentékteleníteni, hogy a pedagógus szakokra 30 százalékkal többen jelentkeztek, mint korábban, véli a szakszervezeti vezető.
Mindenki tudja, hogy a beiratkozottak 40 százaléka be sem fejezi az egyetemi tanulmányait, soha nem lesz belőlük a tanárhiány utánpótlása.
A tankönyvkiadók is perben állnak a kormányzattal. Öt magánkiadó csaknem 120 tankönyv miatt indított pert, ugyanis szerintük jogszerűtlenül tagadta meg az Oktatási Hivatal (OH) a magántulajdonban lévő tankönyvkiadók tankönyvi engedélyének meghosszabbítását. Szeptemberben született meg az egyik első fokú ítélet, amely formailag csak egyetlen tankönyvről szól – a Pedellus Tankönyvkiadó tizedikes nyelvtankönyvéről –, de a döntésnek az egész tankönyvpiacot érintő következményei lehetnek. A Pedelluson kívül a Cartographia, a Krónika Nova és a ROMI-SULI összesen 21 kiadvány, a Mozaik Kiadó 100 körüli könyv Oktatási Hivatal általi elkaszálását támadja. A pereket több bíró tárgyalja, így elképzelhető, hogy más-más következtetésre jutnak, de nem kizárható, hogy a mostani döntésnek precedens értéke lesz a többi tárgyaláson is.
Szűcs Tamás ismeretei szerint
a legsikeresebb magánkiadókkal az állami tankönyvkiadó tárgyalásokat kezdett a sikeresebb könyveik megvásárlásáról.
A szakmában úgy tudják, hogy több kiadó már el is fogadta az állam „visszautasíthatatlan” ajánlatát. A szakszervezeti vezető szerint, ha a társadalom passzivitása nem változik meg, aligha várható az oktatásban a sokszínűség visszatérése, az egyen-tankönyvek terjedésébe bele kell törődni.
Kerestük Safranek Lászlót, az egyik brüsszeli pernyertes, a Suli Könyv Kft. ügyvezetőjét, hogy a terjesztés korábbi állapotairól kérdezzük, de nem kívánt nyilatkozni a Független Hírügynökségnek.
Sztrájk van az ELTE-n
Súlyos anyagi okok miatt részleges sztrájkba léptek az ELTE TTK Biológia Intézetében: a költséges kísérleteket nem végzik el, csak elmondják, mik lettek volna. A tiltakozás már négy napja tart, az Index most értesült róla.
Az ELTE Természettudományi Karának Biológiai Intézetében egyes tanszékeken oktatók közül többen beszüntették a drága kísérletek elvégzését, csak szóban ismertetik a hallgatókkal, mit csináltak volna – tudta meg az Index.
A részleges sztrájkot négy napja kezdték, és legalább egy hónapig fenn akarják tartani. A tiltakozás oka az, hogy az intézet az ELTE-től
nem kapta meg a szeptemberben indult félév gyakorlati oktatásához szükséges pénzt.
Egy intézeti körlevélben arról értekeznek, hogy az elmúlt években csökkenő oktatási költségtámogatások után az idei tanévre semennyi pénzt se kaptak a gyakorlatok elvégzéséhez. Erre a tarthatatlan helyzetre szeretnék felhívni a az egyetemi vezetés és a hallgatók figyelmét az akcióval.
Ennek formája a „gyakorlati szeminárium”: a kísérleteket ugyan megtartják, de csak szóban. Ez törvénytelen, mert
a gyakorlati ismeretek megtanítása kötelező.
A TTK dékánja, Surján Péter azt válaszolta, hogy nem tud sztrájkról, csak arról, hogy egyes nagyon drága kísérletes laborfoglalkozások elmaradnak, de nyilatkozni nem akar erről.
Miklósi Ádám, a Biológia Intézet igazgatója lényegében megerősítette a portál értesülését, amikor azt mondta: az ELTE vezetői és sokan mások is évek óta kérik a fenntartót, hogy emelje meg a hallgatói normatívát.
A biológusok képzése sokkal többe kerül, mint egy angol-szakos hallgatóé.
Miklósi szerint a helyzet nem ELTE-specifikus, az ország többi felsőoktatási intézményében is kialakult hasonló szituáció.
Az Index úgy értesült az intézetből, hogy elég sok a baj: nagy adósságai vannak, folyamatosak az elbocsátások, új oktatókat nem vesznek fel állományba. A megnyert tanszéki pályázati összegek csaknem felét rezsiköltség címén elvonja az intézet, a gyakorlati órák költségét a tanszékek saját pénzből fizetik.
Kormányzati roadshow az EU-ról: lebeszél vagy rábeszél?
Kormánytagokkal indítanak országjárást Európa jövőjéről, a „brüsszeli döntésekről”. Nem tudni, milyen tartalmúak lesznek ezek a fórumok, mindenesetre az EU-tagság megítélése rekordmagasan áll hazánkban.
Miniszterek és államtitkárok részvételével fórumsorozatot indít a kormány Európa jövőjéről – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A pár nap múlva induló, vidéki városokban és Budapesten rendezett eseményeken a nemzeti önrendelkezést érintő aktuális viták kerülnek a középpontba, így szó lesz Európa biztonságáról, a migrációs válságról és a gazdaságot érintő elképzelésekről is.
A kormány azért tartja fontosnak az Európa jövőjéről szóló párbeszédet, mert a most Brüsszelben születő döntések
hosszú távon befolyásolhatják a magyar emberek mindennapjait,
megélhetését és biztonságát – közölték.
Figyelve az elmúlt időszak unióval kapcsolatos kormányzati közlések hangulatát, sok kétség nem lehet az iránt, hogy a megjelölt témákban milyen megközelítésben fogják tálalni a „magyar érdekeket”. Nem lesz könnyű dolguk, ugyanis az Európai Parlament minapi közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy rekordmagas az EU megítélése Magyarországon.
Az Eurobarometer eredménye szerint a közösség megítélése a tagországok egészében is igen jó: az elmúlt 25 évben még soha ennyien (62 százalék) nem gondolták, hogy országuk uniós tagsága jó dolog.
Magyarországon a megkérdezettek 60 százaléka vélekedik ugyanígy. Ez a tavalyi eredményekhez (50 százalék) képest is
jelentős növekedés,
a 2014-es európai parlamenti választásokhoz képest pedig 100 százalékos a növekedés: akkor a magyar válaszadóknak csak 30 százaléka gondolkodott pozitívan az EU-tagságról.
A megkérdezettek 68 százaléka szerint hasznos országa számára az EU-tagság – ez az adat 1983 óta a legmagasabb eredmény. Magyarországon még az EU-s átlagnál is többen (79 százalék) gondolják, hogy az országnak hasznos a tagság. Ez az egy évvel korábbi felméréshez képest is növekedést mutat; akkor a megkérdezettek 72 százaléka gondolta pozitívnak hazánk EU-tagságát.
A részletes válaszok tanúsága szerint a magyarok meglehetősen jól tájékozottak abban, milyen előnyöket nyújt közvetlenül a tagság. Noha hibahatáron belüli mértékben csökkent az előzőhöz képest a mutató, bőven 40 százalék feletti arányban tették első és második helyre azt, hogy az EU új munkalehetőségeket nyújt, illetve hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Egyharmadnyi (javuló mértékben) annak támogatottsága, hogy az életszínvonalat is javítja a tagság.
Vagyis az összes kormányzati negatív kampány ellenére akár elsöprőnek is nevezhető a tagság előnyös voltának fölénye az elutasítás felett.
Lakástakarékok: csak egy újabb lenyúlás?
Nyolcszázmilliárd betét, 350 milliárd hitel, milliárdos nyereségek: ezek a lehetetlenné tett lakástakarékok főbb adatai. Véletlen a Mészáros-gigaholding létrejötte pont most? Konteo vagy nem, majd kiderül, de nem azt tapasztaltuk, hogy semmi se történik véletlenül.
A Fidesz semmit se csinál véletlenül, illetve egyetlen fillért (pláne sokmilliárd fillért) se hagy elveszni, ha sorai gazdasági megerősítése a cél. Ez üt szöget nyilván sok ember fejében, amikor azon gondolkodik, mi lehetett a háttere a lakástakarék-pénztárak (ltp) bő egy nap alatt történt „átalakításának” (Bánki Erik hétfőn délelőtt beterjesztette, kedd kora délután a többség megszavazta, Kövér László azonnal ellenjegyezte, pár óra múlva Áder János aggály nélkül aláírta, s legott a közlönyben meg is jelent legalább az interneten).
Nézzük a száraz tényeket, számokat. Tavaly év végén az ltp-k betétállománya 798 milliárd forint, ebből a legnagyobb a Fundamentáé, 432, az OTP ltp-é 282, az Erstéé 69, az Aegoné 15 milliárd. A folyósított hitelek: Fundamenta 340, OTP 15 milliárd, a többiek nem láthatóak – az Aegon a most történtektől függetlenül korábban bejelentette, hogy banki tevékenységi háttér híján befejezi az ltp-működést októbertől. Az adózott eredmények: Fundamenta 6,2, OTP 2,4 milliárd, a maradék kettő veszteséges, de ezek, mint láttuk, elhanyagolható szereplők.
Az elmúlt háromnegyed évben ezek a számok nyilván nagyobbak lettek, még élesebbé téve a római jog óta ismert kérdés: cui prodest,
kinek állt érdekében?
Az ugyanis leegyszerűsítő, bár „kattintásvadász” állítás, hogy végük az ltp-knek. Valójában nem, mert – egyelőre – nincs jele annak, hogy a magán-nyugdíjpénztárakéval egyezően a vagyont is átcsatornáznák valahová. Csak éppen
az ltp-k lényege vész el az állami támogatás elvételével.
Jelenlegi ismereteink szerint enélkül nincs lehetőség nyereséggel fenntartani a befizetett ltp-állományt, amit a Fundamenta és az OTP tulajdonosai nyilván gyorsan számbavesznek. Akkor pedig
ennek a pénznek valahol helye lesz.
A Bánki Erik, majd társai által mantrázott érvek első ránézésre tetszetősek. Például hogy alig épült új lakás az ltp-s megtakarításokból, főleg pedig medence és szauna, meg az államnak drága volt az éves támogatás, aminek nyomán a profit a pénztárakhoz ment satöbbi.
A hangulati elemektől megtisztítva leszögezhető: semmi akadálya se lett volna annak, hogy kissé átszabják a befizethető összeg határát és a hozzá adott állami támogatást úgy, hogy a kecske és a káposzta is jól járjon. Úgy tudni, készültek számítások a szakmán belül erről.
Ezzel szemben áll a csok, amibe beforgatná a pénzt a kormány – mondják a Fideszben. Ha összevetjük a két konstrukciót, világossá válik, hogy az alma-körte-duellumával állunk szemben.
Az ltp-ben havi maximum 20 ezres fejenkénti befizetés lehetséges, erre évente ennek 30 százaléka, legfeljebb 72 ezer forint támogatás jár. A meglévő szerződések után ez marad is – ez nagyon fontos, mert
a vagyon egyben tartását ez biztosítja, amíg a kontraktusok kifutnak.
A lehetséges tíz év alatt tehát 720 ezer fizethető be, aminek alapján pár milliócskák jönnek össze még akkor is, ha a családban több szerződést kötnek egy kedvezményezett javára.
Ez nyilvánvalóan legfeljebb beugró lehet új lakásba, leginkább felújításra alkalmas. Nem különben társasházak számára hasznos erre a célra. Vagyis
az ltp a kis pénzűek megtakarítása (volt?).
Persze összességében – már fentebb láttuk – azért jelentős összegről van szó. A nagyjából másfél millió szerződés a 3140 milliárdos lakáshitel-állomány 12 százaléka. De ez a 22 éve indult ltp-karrier jelenleg hatályos szerződéseire érvényes. A bő két évtized alatt ezekből a kis tételekből – ahogyan erről a bankszövetség ír – eddig több, mint 3,7 millió ltp-szerződést kötöttek, a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2 ezer milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül egymillió család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van).
Ezzel szemben a kormány csodafegyvere, a csok keretében – Az MNB jelentése szerint – 2016 eleje óta összesen 195 milliárd forint értékben kötöttek támogatási szerződéseket – 62 ezer darabot –, amely volumen kétharmadát új lakás építése vagy vásárlása, egyharmadát pedig használt lakás vásárlása céljából vettek igénybe a háztartások. Jelenleg és jövőre 230-240 milliárdos csok-támogatásról beszélünk.
Mindezek fényében
az évenkénti megtakarítás összege elhanyagolható.
Idén 70 milliárdot ad a maximum 30 százalék, illetve a 72 ezer forintok után. Ha valóban nem veszik el egy következő törvénnyel a megmaradó pénztári tőkét, akkor tényleg felvetődik a kérdés: mi a cél?
Adódik a lehetőség, hogy a Rogán Antal közreműködésével gründolt lakáslottó felé terelnék a pénzt. Feltehető azonban, hogy a – a Fidesz által amúgy betiltott fogyasztói csoportok működésére hajazó – konstrukció a továbbiakban se lesz túlzottan vonzó: a sorsolással-licittel eldőlő kifizetések mosógép esetében még csak-csak elmennek, de lakásnál az ember szereti előre tudni, mikor és milyen feltételekkel veheti birtokba a kérót.
Akkor pedig
ismételjük meg: ezermilliárdhoz közelítő tőke van az ltp-kben.
A befizetések ugyan egyelőre zavartalanok, de új szerződést ép eszű ember nem köt az állami támogatás megszűntével. A bank pedig óvatos duhaj, utálja a kiszámíthatatlanságot.
Ha ilyenkor érkezik egy „visszautasíthatatlan” ajánlat, azt bizonyára megfontolja.
Mai hír: összeboronálják tulajdonosaik a Konzum és az Opus Global tőzsdei befektetési holdingokat. Mindkettő Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, tucatnyi ilyen-olyan profilú céget birtokolnak ingatlanoktól a kandallógyártáson és izocukor-előállításon át a szinte teljes vidéki sajtóig és tévéig bezárólag.
Az összegyúrt vagyonkezelő holdingban 300 milliárdot meghaladó tőkeérték áll ugrásra készen. Arra is, hogy garantáltan jövedelmező cégeket vegyen, s arra is, hogy patinás szerzeményekkel kiegészülve amúgy finnyás nyugati befektetési alapok fantáziát lássanak benne részvény vásárlására.
Mert azért azt lássuk be, ha egy nagy nemzetközi tanácsadó cég szakértője ránéz a Konzum-Opus-Global igazgatósági névsorára, ahol a Mészáros-gyerekek neveit olvassa mint többségi tulajdonosi tagokat, aligha ezt helyezi klienseinek ajánlott befektetési ajánlásai élére.
De ha egy
másfélmilliós szerződésállományú, állami támogatással megint stabil, kiszámíthatóan működővé tett lakástakarék-pénztár
is megjelenik a portfólióban, az akár el is gondolkoztathatja a tanácsadót.
Láttunk már ilyet. Amikor „közlekedésbiztonsági” veszély miatt kitiltattak az út menti oszloplakátok. Egészen addig, amíg az ezzel kiszárított ESMA Garancsi Istvánhoz került fillérekért. Azóta ismét lehet rajtuk hirdetni.
Kamuzik a kormány a CEU ügyében?
Az eddigi hivatalos állításokkal szemben semmilyen vizsgálat sincs az Oktatási Hivatalban a CEU további működésének engedélyezése érdekében – válaszolta az intézmény Szél Bernadettnek. Az LMP-s politikus szerint ez téboly.
Az Oktatási Hivatal azt válaszolta a politikusnak, hogy semmit se vizsgálnak annak kapcsán, hogy a CEU megfelel-e a törvényi feltételeknek. Azt írják, majd 2019. január 1-je után fognak vizsgálódni – olvasható Szél Facebook-oldalán.
A politikus korábban ugyanazt a választ kapta a külügyminisztériumban és az EMMI-ben, amit a hivatalos közlésekből hallottunk: az OH vizsgálja, teljesítette-e a CEU a törvényi előírásokat, ami ahhoz kell, hogy tovább működhessen Budapesten.
„Most akkor rakjuk össze a képet: az Oktatási Hivatal nem csinál semmit, de akkor pontosan ki vizsgál, mit és hol, ha nem az az intézmény, akinek erre hatásköre lenne? Most komolyan, kik azok a titokzatos oktatási szakértők, akik egy éve éjjel-nappal dolgoznak, és nem mellesleg azon, hogy kiderítsék, amit már mindenki tudhat (=van képzés az USA-ban is)” – írja Szél Bernadett.
„Most komolyan, azt gondolták, nem nézünk utána?”
Ez téboly.
Most pedig fogom az egész paksamétát és elküldöm a kormánynak,
mondják meg nyíltan, milyen „szakértők” vizsgálódnak
a CEU ügyében – közölte a politikus.
Amint azt éppen egy hónapja a Független Hírügynökség megírta, Orbán azt szeretné, ha a viszontagságos CEU-história úgy végződne, hogy az egyetem maga dönt a távozás mellett. A miniszterelnök semmit se akar engedni (ahogyan egyetlen lényeges dologban se) az Európai Bizottságnak, de még a Néppártnak se.
Mészáros Lőrinc folyamatosan hízik: átveszi a TV2-t is?
Akár heteken belül Mészáros Lőrinc sajtócégéhez kerülhet a TV2, egyúttal szinte teljesen kihullik a lappiacról Andy Vajna. A saját magával fuzionáló gázszerelőé lehet az összes vidéki napilap.
Orbán Viktor elégedetlen a Vajna-féle média teljesítményével, a feltétlen engedelmes Mészáros Lőrinc változtathat ezen. A 444.hu információja szerint akár heteken belül hozzá kerül Vajnától a TV2 és a Lapcom Zrt., amely a Borsot, a Délmagyarországot és a Kisalföldet adja ki. A „vevő” Mészáros egyik cége, az Opus Global Nyrt. szárnyai alatt működő Opus Press Zrt., a Mészáros-féle médiabirodalom fő zászlóshajója, a Mediaworks Hungary Zrt. tulajdonosa lehet. (Ez a cég szerezte meg annak idején, majd zárta be két éve a Népszabadságot.)
Vajna kiesett a pikszisből,
ez régóta keringő vélemény. Kisebb elkötelezettséggel szolgálja ki a kormány politikáját, főleg a bulvár Borsban, mint a Fidesz-sajtó egyéb termékei. A TV2 híradója ugyan rendesen beszállt mindenféle ügybe (amelyek egyike miatt a héten kezdődött bírósági személyiségi jogi per Czeglédy Csaba kezdeményezésére), de a csatorna a beléje öntött
állami hirdetési milliárdok ellenére vastagon veszteséges,
szemben az „ellenség” RTL Klubbal, amelynek sokkal nagyobb a nézettséges és stabilan profitábilis.
A 444.hu úgy tudja, hogy Vajna egyedül a Rádió 1-et tarthatja meg. Ha megvalósul ez a terv, akkor a megszellőztetett korábbi felvásárlási híreket is figyelembe véve Mészáros Lőrincé lesz az összes megyei napilap.
Éppen ma számoltunk be arról, hogy Mészáros két tőzsdei holdingcége, a Konzum és az Opus Global jövő tavaszig befejeződő fúzióra készül, egyetlen gigavállalkozásba gyúrva össze a 300 milliárdot meghaladó tőkeértékű vállalkozásokat.
Lázár a dohányzás teljes tilalmát javasolja
A 2020-tól születettek ne vásárolhassanak dohányárut, ha felnőttek, akkor se – jelentette be a kormánynak teendő javaslatát Lázár János. A tiltás az „új típusú” cigarettákra is kiterjedne, és kiűzné a cigit az autókból is.
Valóban nem vádolható népszerűség-hajhászással, ahogyan maga Lázár vezette fel előadását éppen egy dohányipari konferencián. A cél az, hogy Magyarország belátható időn belül füstmentes legyen – adta ki a jelszót a dohányzás csökkentéséért felelős miniszterelnöki megbízott.
A felsorolt számokból az derül ki, hogy 10 év alatt jelentősen csökkent (27 százalékra) a dohányzók aránya, és jelentősen nőtt (59 százalékra) a soha rá nem gyújtóké. Szerinte egyébként a tetemes adóbevétel kisebb, mint a dohányzás okozta összes állami kiadás.
A java csak most következik a trafikrendszer átalakítása után
– mondta Lázár.
A következő lépés a dohányzás teljes megtiltása lehet, ezt javasolja a kormánynak. Ennek alapja az, hogy
a dohányzás nem alapvető jog, az egészséges élethez való jog viszont az
– fejtegette.
Akár az Alaptörvénybe is beillesztetné, hogy akik 2020-ban vagy ezután születnek, nem vásárolhatnak dohányterméket, akkor se, ha elmúltak 18 évesek. Ezzel fokozatosan szorulna ki a lakosság a dohánypiacról. (Mivel 18 év alattit most is tilos kiszolgálni, ezért a javaslat alapján 2038-ban léphetne életbe a tiltás a gyakorlatban. A felnőtt általi vásárlásnak eddig se volt akadálya.)
Lázár János „nagy vitát” szeretne az új típusú (például elektromos) cigarettákról az unióval is. Ő személy szerint itt is a teljes tilalom híve. Ahogyan ezt javasolja bevezetni az autók belsejére is. További szűkítő szigorítást szeretne a dohánykereskedelemben.
Mindezek mellett a rákbetegségeket feltárni hivatott szűrésekről is beszélt Lázár. Azt szorgalmazza, hogy fizessen többet az (vagy munkaadója), aki a legsúlyosabb daganatok elleni mindenki számára hozzáférhető szűréseken nem vesz részt.
Mészáros-cégek: Új időszámítás
Egyetlen óriásvállalatba vonnák össze a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzumot és Opus Globált. Ezzel szerintük az ország vezető befektetési holdingja jöhet létre.
„Az Új Időszámítás” címmel mutatta be jövőbeni tervét a Konzum és Opus Global Nyrt., amelyek tőzsdei közleményben tudatták, hogy egyesül a két társaság igazgatósága.
Ennek nyomán a becsült tőkeérték mai árfolyamon és a jelenlegi piaci viszonyokkal számolva elérheti a 350-400 milliárd forintot, saját tőkéje meghaladhatja a 320 milliárd forintot.
A két cég jelenleg így néz ki.
Az egyesült gigász Magyarország első számú befektetési holdingja és a budapesti tőzsde negyedik legnagyobb cége lesz – írják a prezentációban.
Céljuk a nemzetközi megjelenés. A tervet a társaságok rendkívüli közgyűléseinek kell jóváhagyniuk. A fúziót jövő márciusban zárnák le.
Nyíltan lázadnak bírák Handó törvénysértései miatt
A Győri Ítélőtábla 14 bírója nyilatkozatban tiltakozik az Országos Bírói Tanács legutóbbi küldöttértekezletének szerintük törvénytelen lezajlása ellen. Az OBT hónapok óta vívja harcát Handó Tünde bírósági hivatali elnökkel szemben.
Hemzseg a törvénytelenségtől az OBT egy hete eredménytelenül lezárult küldöttgyűlése – olvasható blogjában közölt elemzésében Sándor Zsuzsa (kényszernyugdíjazott) egykori tanácsvezető bírótól. A küldöttértekezleten új póttagokat kellett volna választani a testületbe, de – szintén jogellenesen – eredménytelenül berekesztették.
Most a Győri Ítélőtábla 14 írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben egyetértenek azzal, hogy
törvénytelen volt a küldöttgyűlés lezajlása.
Ezért támogatják, hogy hívjanak össze új értekezletet és válasszák meg az új póttagokat. Az ítélőtábla 24 bírója közül ennyien vállalták nevükkel is a tiltakozást: többségük beosztott bíró, de akad tanácselnök is.
Az OBT feladata az Országos Bírósági Hivatal (OBH) működésének ellenőrzése. Az OBH a bírósági szervezeti rendszer adminisztratív irányítója és a munkajogi viszonyok fenntartója. Vezetője Handó Tünde (a fideszes Szájer József EP-képviselő felesége), és barátja az Orbán családnak.
A korábbi OBT helyébe az év elején megválasztott új összetételű testület hirtelen komolyan vette az OBH ellenőrzését. Ennek sorában törvénytelenné nyilvánította több bírói álláspályázat érvénytelenné nyilvánítását és általában is Handó kinevezési gyakorlatát. Emiatt perekkel tarkított állóháború alakult ki az OBT és az OBH között, amelyben Handó hazaárulónak nevezte a tiltakozó bírákat. A felmentési idejét töltő Szepesházi Péter bíró egyenesen autokratikusnak nevezte az OBH működését, és szerinte „jól vizsgáznak” a függetlenségükért kiálló kollégái.
A küldöttgyűlést azért kellett összevonni, mert sok póttag (bírák véleménye szerint) Handó nyomására lemondott.
Az értekezletet „meghekkelték”,
nem engedték jelöltlistára venni a nem Handó-pártinak gondolt bírákat azok az elektorok, akik munkajogilag szorosan függenek Handótól, a jelöltek pedig törvénytelenül nem vállalták a tagságot.
