Világgazdaság Archives › Független Hírügynökség

Sokba lesz az INA a horvátoknak

FüHü

-

2020-01-10

A horvát kormány tényleg visszavenné az INA kisebbségi részét a Moltól – derül ki a Népszava híréből. A magyar cég folyamatos fejlesztésekkel korszerűsíti az INA-t, emiatt a számla minimum sok százmilliárd forint lesz.

Április második felében elkészülhet a horvát kormány ajánlata az INA olajipari vállalatban birtokolt Mol-részvények visszavásárlására – nyilatkozta a Népszavának Tomislav Ćorić horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszter Zágrábban. A horvát kormány tavaly októberben kötött szerződést a New York-i Lazard befektetési bankkal a tranzakció előkészítésére. A tanácsadónak felfogadott pénzintézet hat hónapot kapott az ajánlat elkészítésére, ami április második felében lejár – közölte a tárcavezető.

Régóta tartó kötélhúzás

A Mol-csoport jelenleg az INA részvények több mint 49 százalékával rendelkezik, amelyeket 2003 óta több részletben vásárolt meg több, mint 1,8 milliárd dollárért. 2009-ben az akkori horvát kormánnyal megegyezve a Mol az irányítást is átvette az INA fölött.

Zágráb évekkel ezelőtt bejelentette, hogy a Molt ki szeretné vásárolni.

A horvát igazságszolgáltatás szerint a magyar vállalat nem tisztességesen jutott a részesedéséhez, mert szerintük Hernádi Zsolt, a Mol első embere tízmillió euró kenőpénzt fizetett érte Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A zágrábi bíróság a múlt decemberben mindkettőjüket bűnösnek találta és első fokon szabadságvesztésre ítélte.

Hernádi és a Mol csoport azonban visszautasítja a vádakat arra hivatkozva, hogy az elnök-vezérigazgatót a magyar hatóságok felmentették a korrupció vádja alól, független nemzetközi szakértők szerint pedig a horvátországi ügyészi eljárás elfogult volt és a hozzáértés teljes hiányáról tanúskodott.

A Mol emellett 2013-ban döntőbíráskodást kezdeményezett befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos kötelezettségeit. A Mol

ebben az eljárásban közel egymilliárd dollár (280 milliárd forint) követelést

támasztott Horvátországgal szemben, amit a horvát kormány visszautasított. A Hina horvát hírügynökséggel a múlt év közepén azt közölték, hogy a Mol nem szenvedett kárt, hanem éppen Horvátország az, amelyet veszteség ért olyan szerződés miatt, amely korrupciós tevékenység eredménye. A pro-kontra érvek ütköztetésével, meghallgatásokkal tarkított vitarendezési eljárás időközben lezajlott, és már csak a döntésre kell várni, ami Tomislav Ćorić miniszter várakozása szerint még az idén megszületik.

Fokozatos kivásárlás

Tehát csak e két tételben ma árfolyamon több százmilliárd forintnak megfelelő dollár. A Mol az elmúlt közel 17 évben fokozatosan vásárolta ki a horvát államot: 2003-ban 25 százalékkal indított 505 millió dollárért, öt év múlva lett 47,1 százalék 1,18 milliárd dollárért, az utolsó részvénycsomagért 2011-ben 131 millió dollárt adott. A jelenlegi állapot szerint is kisebbségi tulajdonos, de a legnagyobb egyéni részvényes, ehhez kapta meg tíz éve a vállalat feletti irányítás jogát.

Ami érthető igény a Mol részéről, mert a másik nagy tulajdonos horvát államnak eddig se volt pénze, a beruházásokat a jobbadán a magyar fél fizette. Az évekkel ezelőtt kinyilvánított visszavásárlás gátja is az volt, hogy a kincstárnak nem volt pénze. Kérdés, hogy most honnan lesz.

Lepukkadt céget vett

Ugyanis a magyar cég folyamatosan öntötte a pénzt a korszerűtlen, veszteséges INA-ba, elsősorban a kezdettől veszteséges sisaki és rijekai finomítókba – amely a kereskedelmi bevételre is hatással volt. Hosszú évek vitái után tavaly a horvát fél elfogadta, hogy 2023-ig átalakítják ezt a részét az INA-nak.

A Mol be szerette volna zárni a sisaki finomítót, de végül kompromisszum született. A decemberben bejelentett

600 millió dollár értékű beruházás keretében

a „New Course” program részeként a sisaki finomítót ipari központtá alakítaná, a rijekaiban pedig késleltetett kokszolót építene. A sisaki átalakításban terveznek bitumengyártást, logisztikai központot, kenőanyag-előállítást, LPG-palackok töltését és bio-komponens finomítást. (A rijekai program magában foglalja még a meglévő üzemek felújítását, valamint egy új kikötő megépítését, amely lehetővé teszi a petrolkoksz zárt térben történő tárolását.)

A fejlesztés súlyát jellemzi, hogy az INA finomítási és kereskedelmi divíziója évente 90 millió dollár veszteséget termelt az elmúlt 10 évben, amely

a két létesítmény átalakításának köszönhetően 100 millió dollár

pozitív EBITDA-eredményre (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) változhat 2023-tól – ahogyan ezt novemberben befektetői prezentáción ismertette a Mol.

A beruházásról a két nagy tulajdonos közös döntést hozott, tehát akkor a horvát kormány még a Mol hosszabb ottlétével számolt. Ezt erősíti ugyancsak Tomislav Coric miniszter megjegyzése, amely szerint a döntés a rijekai finomító korszerűsítéséről óriási lépés a vállalatnak.

„A legnagyobb karácsonyi ajándék Horvátország számára”

– fogalmazott. Igaz, ez még a Hernádi Zsolt és Ivo Sanader elleni büntetőítélet előtt nem sokkal történt.

Ha tehát a horvát kormány komolyan gondolja a kivásárlást, akkor a Mol nyilván nem csak a beruházás eddigi ráfordítását szeretné visszalátni, hanem talán a jövőbeni eredményességjavulás egy részét is, ugyanis a tervek szerint évente 200 millió dollárral javulna a Mol EBITDA-ja a fejlesztés nyomán. (Vagy pedig leáll a beruházás, és az INA ott marad a ráfizetéses finomítói és kereskedelmi tevékenységgel, amit a pénzgondokkal küszködő állami költségvetésnek kell fedeznie attól kezdve.

Már nyereséges

Valamit elárul a horvátok által várható számlára írt összegről az, hogy a Mol eredményességének közel 20 százalékát adja az INA. A teljes Mol 2019-es EBITDA-ját 2,4 milliárd dollárra várta a cégvezetés. Az INA 2018-ban 20 százalékkal, 22,34 milliárd kunára (955,9 milliárd forint) növelte nettó bevételét. Nettó nyeresége 3,7 százalékkal 1,18 milliárd kunára (50,4 milliárd forint) csökkent 2017-hez képest. Az EBITDA egyszeri tételek nélkül 3,484 milliárd kunát (149 milliárd forint) tett ki, ami némileg meghaladja az előző évit. Az INA nagyberuházásai 2017-hez képest 30 százalékkal nőttek, és 1,817 milliárd kunát (76 milliárd forint) tettek ki. 2019 első negyedévében az EBITDA 539 millió kuna (22,8 milliárd forint) volt, 12 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Sok fejlesztés zajlott

Nézzünk néhány fejlesztési bejelentést az elmúlt évekből, amelyek nyomán az INA a privatizáció előttihez képest ma sokkal kiterjedtebb tevékenységet végez. 2017-ben kutatási program indult a Drava-02 koncessziós területen, amely jelenleg is tart. Eddig két kút fúrására került sor, a Severovci-1 és Mala Jasenovača-1 kutakra, illetve a 3D szeizmikus adatok feldolgozása jelenleg is tart a blokkban.

Folyamatos tendencia az olajiparban az olaj- és gáztermelés természetes csökkenésének ellensúlyozása a régi, részben kimerült kutak újjáélesztésével. Ennek érdekében elindították Horvátországban a termelésoptimalizálás programot az érett területeken, mely az elmúlt 5 évben hozzájárult a szárazföldi olajtermelés évről évre történő növekedéséhez. 2018-ban több, mint 90 kút munkálataira került sor, melyek során a mesterséges emelőrendszereket új berendezések és automatizálás segítségével optimalizálták.

A Harmadlagos Termelési Technológia (EOR) projektet először az Ivanić és Žutica érett olajmezőin alkalmazták azzal a céllal, hogy további szénhidrogéneket termeljenek ki. A projekt az érett olajmezőkben szén-dioxid és víz befecskendezésének váltakozó folyamatát alkalmazza, növelve a tartálynyomást és javítva az olajcserét. Környezeti szempontból is fontos, mivel jelentős mennyiségű széndioxidot injektálnak és tárolnak a föld alatt, ezáltal csökkentve a légkörbe történő kibocsátást.

A kőolaj-termelés csökkenésének tendenciája 2014-ben megfordult, azóta a termelés optimalizálása és az új technológiákba történő beruházások révén folyamatosan nő a termelés, miközben a szárazföldi gáztermelés természetes csökkenése is lelassult.

Ennek nyomán a horvát szárazföldi és tengeri szénhidrogén-termelés a Mol-csoport termelésének mintegy 30 százalékát teszi ki.

2018. júniusában az INA megegyezett az Eni csoport által tulajdonolt Eni Croatia BV felvásárlásáról. E leányvállalaton keresztül az Eni részt vett a horvát Észak-Adria és Marica tenger alatti gázmezők közös kitermelésében. Az INA az Észak-Adria és a Marica mezők 100 százalékos tulajdonosává és kizárólagos üzemeltetőjévé vált. Az Észak-Adria koncessziós területen kitermelt valamennyi gáz a horvát gázellátó rendszerbe jut. A Marica mezőn kitermelt gázt a jövőben is Olaszországba szállítják az INA és az Eni által aláírt gázértékesítési szerződés értelmében.

Ugyanazon év nyarán megindult a próbatermelés az INA két másik horvát gázmezőjén. A

Međimurje projekt fejlesztése 64 millió dollárba került.

Az INA a Međimurje projekt részét képező Vučkovec és a Zebanec gázmezőkön kezdte meg a próbatermelést. A harmadik, a vukanoveci mezőn 2017-ben indult. A területen található összes gáz mennyisége hozzávetőleg egymilliárd köbméterre tehető, melynek jelentős részét 2024-ig kitermelik. Két évvel korábban cégrészesedést adott el a Mol az INA-nak. Egészen pontosan a bosnyák Energopetrolban lévő 33,5 százalékát értékesítette, amivel az INA tulajdona az 67 százalék lett (a többi a bosnyák államé és kisbefektetőké). A 67 százalékos pakettet korábban a Mol-INA-páros (fele-fele arányban) nagyjából 5,2 millió euróért (10 millió bosnyák márka) vette meg, valamint 150 m márka beruházást vállalalt a következő 3 évre, és átvállalta a cég 60 m márka adósságát. Ezzel az INA-é lett Bosznia főbb üzemanyag kiskereskedőinek egyike, több, mint 60 kúttal és nagykereskedelmi tevékenységgel.

2014 júliusában egy további gázmezőn kezdődött el kitermelés. Az INA és az Edison International S.p.A. közösen indította el az Adriai-tenger északi részén található Izabela mezőn a kitermelést. Az INA-nak 30 százalék tulajdoni hányada van ebben a mezőben.

Vagyis tényszerűen nem igaz az a horvát vád, hogy a Mol „lerohasztotta” az INA-t. A fejlesztésekkel a cég nyilvánvalóan sokkal értékesebb és a profitábilisabb lett, ami a jövőre nézve is emeli értékét.

Az INA-nak 2018-as adatok szerint 1100 alkalmazottja van, kiterjedt üzemanyag-hálózatot tart fenn. Ugyancsak 2018-ban kitermelési mennyisége 32,8 mboepd, azaz 32,8 millió hordó kőolaj-egyenérték per nap volt.

A MAX helyett a vezér repül

FüHü

-

2019-12-24

0

Távozik a Boeing vezérigazgatója. A 737 MAX tragédiák utáni leállása és a bevételek zuhanása miatt súlyos helyzetbe került amerikai cég azonnali vezetőváltás mellett döntött, miután egy hete a MAX-ok gyártását is leállították.

Azonnali hatállyal távozik a Boeing vezérigazgatói pozíciójáról Dennis Muilenburg – jelentették hírügynökségek (nem egyértelmű, hogy lemondással vagy kitették a szűrét). A január 13-i váltásig – amikor David L. Calhoun eddigi elnök veszi át a vezérigazgatói tisztet is, Greg Smith pénzügyi helyettes vezeti a céget.

A Boeing-vezért a 737 MAX totális kudarca temette maga alá.

A vadonatúj gép két példánya lezuhant: tavaly októberben a Lion Air indonéz légitársaság, majd idén márciusban az Ethiopian Airlines gépe.

A két tragédiában 346-an vesztették életüket.

A vizsgálatok kiderítették, hogy az új típus hibás átesésvédelmi rendszere (MCAS) volt a balesetek oka. Ennek következtében bizonyos helyzetekben a gépek irányíthatatlanná váltak. Az új rendszert a pilóták se ismerték, a cég elhallgatta, hogy nem a régi továbbfejlesztett változatát építették a gépekbe, hanem teljesen új szoftvert.

Márciusban a MAX-ok repülését megtiltották. Ennek következtében légitársaságok sora mondta vissza a megrendeléseket.

A statista.com ábrájából kiderül, hogy lényegében nullára csökkent a típus megrendelése. Ennek ellenére a Boeing havi 42 darab előállítását fenntartotta. Egészen egy héttel ezelőttig, amikor bejelentette a gyártás felfüggesztését. Azután, hogy a szövetségi légiközlekedési hatóság – amely korábban átengedte az MCAS-t – nem engedélyezte a MAX visszatérését a légiközlekedésbe. A döntés 12 ezer ember munkájára van hatással.

A statista.com diagramja azt mutatja, hogy meredeken zuhant a cég árbevétele. A harmadik negyedévben 51 százalékkal kerestek kevesebbet az egy évvel ezelőttinél. A megelőző időben csaknem négymilliárd dollárt bukott a világ (eddig) vezető repülőgép-gyártója.

Dennis Muilenburg vezérigazgató

a két baleset után is azt állította, hogy ezek a repülőgépek biztonságosak.

Később viszont már úgy nyilatkozott, hogy a Boeing „követett el hibákat”. Többször is bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól, akkor azonban már mind a hozzátartozók, mind a törvényhozók közül sokan a lemondását követelték.

A balesetek miatt Muilenburgnak a Kongresszus közlekedési bizottsága előtt is tanúskodnia kellett október végén. Ennek során több képviselő is azt firtatta, hogy a történtek fényében miért nem mondott még le, ezekre a felvetésekre azt válaszolta, nem úgy nevelték, hogy megfutamodjon.

Korábban ez a típus volt a Boeing legjövedelmezőbb terméke, s elemzők szerint a gyártás felfüggesztése nem csupán a gyárat, hanem az egész amerikai gazdaságot érzékenyen érinti. A vállalat becslése szerint a válság mintegy 10 milliárd dollárba kerül, szakértők azonban legalább a duplájára teszik a veszteséget. Két vezető hitelminősítő, az S&P és a Moody’s a napokban egyaránt egy kategóriával rontotta az amerikai repülőgépgyártó hosszú- és rövidtávú adósbesorolását.

Autópiac: vége az aranykornak

FüHü

-

2019-12-05

0

Jelentős visszaeséssel számolnak a német autógyártók, ami a munkahelyeken is meglátszik. A technológiaváltással véget érhet az ágazat aranykora. A német gyártók nekimentek az Európai Bizottság „zöld tervének”. A bajok idővel ideérnek.

A globális autópiac visszaesésének folytatódására és Németországban több tízezer ágazati munkahely megszűnésére számít a német autóipari szövetség (VDA) a Die Welt című német lap csütörtöki számában ismertetett előrejelzése szerint. A világszerte értékesített új autók száma a tavalyi 84,2 millióról 80,1 millióra csökkenhet az idén, jövőre pedig a 80 milliós határt is jóval alulmúlhatja, 78,9 millió lehet, ami nagyjából a 2015-ös szintnek felel meg.

Mindenütt visszaesik az eladás

A visszaesés legfőképpen annak tulajdonítható, hogy

a három legnagyobb piacon egyszerre csökken a kereslet az új autók iránt.

Kínában idén a tavalyihoz képest mintegy 10 százalékkal 20,9 millióra, jövőre további 2 százalékkal 20,5 millióra csökkenhet az eladott új kocsik száma. Az Egyesült Államokban idén 2 százalékos csökkenéssel 16,9 millióra, jövőre további 3 százalékos csökkenéssel 16,5 millióra süllyedhet az értékesítési darabszám. Európában – az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországaiban – idén 15,6 millió darabnál stagnál az értékesítés, jövőre pedig 2 százalékkal 15,3 millióra csökkenhet a VDA előrejelzése szerint.

Németország idén tetőzhet

A német autópiac azonban – legalábbis egyelőre – szebb képet mutat. A 2019-es évben a belföldi piac 4 százalékkal növekszik, 3,57 millió új személygépkocsi regisztrációjával számolnak, ami az évtized legmagasabb értéke – ezt mondta Bernhard Mattes, a a német autóipari szövetség (VDA) elnöke a szervezet éves sajtótájékoztatóján szerdán Berlinben.

Jövőre már csak 3,43 millió új személygépkocsi értékesítésével számolnak, ami 4 százalék visszaesés. A német csoportok márkáinak globális autótermelése ezzel 2019-ben és 2020-ban is 16 millió mozoghat a 2018-as 16,3 millió után.

Nem szabad tévesen értelmezni azt a tényt, hogy a német autóiparban a dolgozók száma a 2018-as 835 300 után viszonylag stabil volt, idén 834 ezerre csökkenhet

– derült ki Mattes szavaiból. Szerinte jövőre ez a tendencia felerősödik.

A német cégeknél a kapacitáskihasználás csökken, a határozott idejű munkaszerződéseket nem hosszabbítják meg – sorolta azokat a tényeket, amelyek a magyarországi cégekről is kiderült.

Több folyamat párhuzamosan

A létszámalakulás – minket is érintően – hármas képet mutat. A motor és a hajtáslánc gyártásában 2030-ig 70 ezerrel csökkenhet a németországi autóipari munkahelyek száma a VDA előrejelzése szerint. Ezzel párhuzamosan zajlik azonban az új technológia, az elektromos hajtás terjedése – sokmilliárd eurós befektetésekkel – megállíthatatlannak tűnik. Ez sokkal kevesebb embert igényel, a költségek lényegesen kisebbek, mint a belsőégésű motorral szerelt kocsiknál. A cégek takarékoskodása tehát arra vezérli a gyártókat, hogy

a hagyományos motorú autók készítését első lépésben az olcsó munkaerejű keleti régióban erősítse.

Ez állhat annak hátterében, hogy Magyarországon nem látszik csillapulni az autós cégek befektetési hulláma. Legutóbb a BMW jelentette be, hogy 2020. tavaszán elkezdődik a debreceni üzem építése. Vannak azonban jelek arra, hogy az elektromos járművek gyártását a szakszervezetek minden erővel megpróbálják otthon tartani.

A VDA éppen távozóban lévő elnöke az éves sajtótájékoztatón keményen nekiment az Európai Bizottságnak. A széndioxid-kibocsátás 2030-ra előirányzott 37,5 százalékos előírása a legszigorúbb a világon – mondta Bernhard Mattes. Cégeinknek hosszú távú tervezési biztonságra van szükségük, amire nincs szükségük, egy újabb „öntet”, az „Európai Green Deal”. A 2030-ra már 40 százalékos csökkentés nagyon komoly, most egy további emelés mérlegelése súlyos gondatlanság – sorolta ellenvetésüket a bizottság új, német, elnöke, Ursula von der Leyen 2050-ig terjedő, 55 százalékos csökkentési zöld tervével szemben a VDA vezetője. Szerinte Brüsszel nem veszélyeztetheti Európa iparának versenyképességét még szigorúbb uniós éghajlati célokkal, ehelyett a meglévő 2030-as célok intelligens iparpolitikát igényelnek.

Keletre tart a használt német dízel?

FüHü

-

2019-11-27

0

Sok német autókereskedő számolt be arról, hogy a használt dízelautókért keresik meg őket külföldről, elsősorban Kelet-Európából. A dízelválság azonban a számok tanúsága szerint kisebb, mint a hírekből látszik.

A dízelsokk ma is érezteti hatását, amióta kitört a Volkswagen körüli botrány 2015-ben – derül ki a Handelsblatt írásából. A manipulált mérési eredmények miatt szükségessé váló utólagos felszerelés-kiegészítés és a városok behajtási tilalmától való félelem miatt az eladási adatok összeomlottak, és az árak szintén estek – olvasható a német üzleti napilapban.

Nincs akkora dráma

A drámai felütést azonban nem igazolják a közölt számok. Azt igen, hogy a dízelüzemű járművek részesedése az értékesítésben romlott. Míg 2015-ben az új járművek közt a dízelek aránya 48 százalék volt, 2019 első tíz hónapjában csupán 32,2. Az is látható, hogy a kereskedők szempontjából a dízel továbbra is problémás. A lap idézi a járműipari információkat gyűjtő és feldolgozó Deutsche Automobile Treuhand (DAT) felmérését, amely szerint a dízelválságot csak minden ötödik megkérdezett autókereskedő volt képes legyőzni,

„de a helyzet egyre enyhül”.

A felmérés szerint a használt dízelek újkori értékük 52 százalékán kelnek el, ami nagyobb, mint a benzineseké. A DAT számaiból azonban kiderül, hogy a különbség nem drámai: a benzinesek 56,7 százalékát érik eredeti áruknak, és a két számsor két éve szinte pontosan párhuzamosan fut. Mindkét esetben három éves kocsikkal számoltak, 15-20 ezer kilométer éves futásteljesítménnyel.

A használt dízeles kocsik átlagosan 90 napot töltenek a kereskedőknél, míg új tulajdonosra találnak. Egy nap a kereskedőnek átlagosan 28 euróba kerül. Itt sincs szignifikáns differencia: októberben a benzines használt autók csak öt nappal hamarabb keltek el. Ráadásul a tendencia fordított az elmúlt időben: a dízelek kevesebb, a benzinesek több időt töltöttek a kereskedőknél, mint szeptemberben. Az azonban igaz, hogy 2018 eleje óta jellemzően számottevően tovább tart eladni a dízeleseket. Az olló éppen most ősszel látszik zárulni – ha így marad a tendencia.

Az adatok azt mutatják, hogy

a dízelek (újak és használtak is) forgalma legfeljebb enyhén csökkenőként írható le.

Tavaly év eleje óta az új kocsikból jellemzően 90-100 ezret adtak el havonta, a legalacsonyabb értéket (59 ezret) tavaly szeptemberben mérték, s idén ősszel éppenséggel növekedett 15 ezerrel 88 ezerre. Hasonló hullámzást mutat a használtak forgalma, 180-200 ezer hónaponként. És a szám itt is nőtt szeptember-októberben.

Keletről jőnek, kopogtatnak

A használtak forgalomnövekedésével összhangban van a DAT-felmérés eredménye. Eszerint a használt dízelek egyre népszerűbbek külföldön. A dízelgépjárművek „más csatornákon” keresztüli növekvő forgalmazását a kereskedők 60 százaléka erősítette meg, 38 százalékuk azt mondta, hogy közvetlenül külföldi kereskedők vették fel velük a kapcsolatot.

A használt dízeleket elsősorban Kelet-Európában értékesítik.

Ezek a számok tehát azt mutatják, hogy a dízelpiac eddig éppenséggel nem omlott össze, de az Euro-5-ös és 4-es (valamint korábbi) besorolású dízelautók köréből valószínűleg egyre több kerül ki a német utakról. Ezek többsége minden bizonnyal a mi térségünkbe gurul itteni kereskedők által. A közölt eddigi számok alapján ez évi több tízezerre is rúghat, akár később növekvően.

Nagyon rossz hír a németektől

FüHü

-

2019-11-19

0

Hat év után recesszióban a német feldolgozóipar. A német szakmai szervezet bejelentése nagyon rossz hír a termelésének csaknem háromnegyedét exportáló magyar ágazatnak.

Hat év növekedés után recesszióba jutott a német feldolgozóipar a szektor szakmai képviselete, a BDI honlapján publikált közlemény szerint. A német feldolgozóipari termelés négy százalékos csökkenésére számítanak idén, ezzel

hat év növekedés után a német ipar 2018 harmadik negyedéve óta recesszióban van

– idézi vezérigazgatóját, Joachim Langot a BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie e.V.).

A BDI az idén a német export alig fél százalékos növekedését várja a tavalyi 2,1 százalék után. Az ideinél kisebb mértében csak 2009-ben bővült a német export. A globális áruexport az idén a BDI számításai szerint fél százalékkal csökken. Az iparosodott régiók áruexportja csekély mértékben emelkedik, a fejlődő térségeké pedig egy százalékkal csökken.

A BDI úgy számol, hogy a globális ipari termelés két évnyi, három százalékot meghaladó növekedés után 2019-ben alig egy százalékkal növekedett. Az iparosodott országokban az ipari termelés stagnálására,

a fejlődő térségekben pedig két százalékos növekedésére lehet számítani.

Ez tíz éve a leglassúbb növekedés.

A fejlődő térségekre vonatkozó prognózis az igazán aggasztó ránk nézve – amellett persze, hogy a magyar gazdaság a nyugat-európai, ezen belül a német keresletre van „felfűzve”.

A pár napja nyilvánosságra került KSH-jelentés még nagyon szép számokat jegyez fel. A feldolgozóipar termelése szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest 11,7 százalékkal nőtt, január-szeptemberben 6,2-del. Az export aránya az értékesítésben jellemzően 72-73 százalék. A feldolgozóipar legnagyobb szelete az autógyártás csaknem 30 százalék részaránnyal. Ennek növekedése szeptemberben év per év alapon 22 százalék volt. A gépjármű-összeszerelés a hazai GDP nagyjából öt százalékát állítja elő. Az idézett BDI-jelentésben foglalt négy százalékos feldolgozóipari termelés-zuhanás erősen aggodalomra adhat okot.

Drasztikus szénadó emelést sürget az IMF

FüHü

-

2019-10-12

0

Drasztikus szénadó emelést sürget az IMF

Tonnánként 75 dollárra kellene emelni a szén adóját világszerte ahhoz, hogy elkerülhessük a klímaváltozás káros következményeit. Ezt hangsúlyozza az IMF tanulmánya. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlést tart a jövő héten, és ez elé terjesztik majd a klímaváltozással kapcsolatos jelentést.

2030-ban jóval drágább lenne az energia

A szén ára kétszáz százalékkal emelkedne, a földgáz és a villamosenergiáé 5-15%-al. Mindez arra buzdítaná az embereket , hogy megújuló energia forrásokat használjanak – hangsúlyozza a jelentés. Franciaországban megkísérelte a kormány az energia árak emelését , de a lakossági tiltakozás hatására ezt Macron elnök visszavonta. Az Európai Unió is hasonló elképzeléseket dédelget, de néhány tagállam köztük Magyarország és Lengyelország ezzel nem ért egyet. Lengyelországban a szénnek hagyományosan nagy szerepe van az energia mérlegben. Magyarországnak kevésbé fontos a szén, de a rezsi csökkentés a kormány egyik fontos politikai fegyvere, ezért nem helyesli az uniós terveket a magyar kormány, amely ily módon szolidáris is politikai szövetségesével , a nemzeti radikális PiS – szel Lengyelországban.

A devizahitelesek győztek az Európai Bíróságon

Polonius

-

2019-10-07

0

A devizahitelesek győztek az Európai Bíróságon

Több mint 700 ezer devizahiteles ünnepelhetett Lengyelországban miután Luxemburgban az Európai Bíróság kimondta: nem ellentétes az európai joggal az, ha érvénytelennek mondják ki a korábbi svájci frankos jelzálog kölcsönöket!

Míg a devizahitelesek fellélegezhetnek, a bankok kezdhetik kiszámolni: mennyibe kerülhet nekik a luxemburgi döntés? Nem kis összegről mintegy 20-60 milliárd zlotyról (kb. 14 milliárd euró a felső határ!) van szó. Mi lesz a bank rendszerrel? A kormány is nyugtalan hiszen az egész pénzügyi rendszer meginoghat. Ráadásul a luxemburgi döntés épp a választások előtt következett be Lengyelországban.

„Nem hiába harcoltam három éven keresztül a bankokkal. Kiderült, hogy nem kell félni tőlük. A gyermekeim adtak elég erőt ehhez a harchoz!”

– nyilatkozta a sajtónak Justyna Dziubak. Az a devizahiteles, aki Varsóból Luxemburgba vitte a pert. Kamil és Justyna Dziubak amiatt perelte a bankot, mert az a svájci frank árfolyamának növekedését teljes mértékben ráterhelte az ügyfelekre, akiknek a többsége így a fizetésképtelenség határára került.

Kinek volt előnyös a svájci frank hitel?

Kezdetben úgy látszott, hogy mindenkinek. Lengyelországban – sok más közép és kelet-európai országhoz hasonlóan – igen előnyösnek tűnt az, hogy svájci frank esetében nagyon alacsonyak voltak a kamatok. Az árfolyam kockázattal szinte senki sem számolt. Ám a nagy pénzügyi válság felborította az egyensúlyt 2008-ban: a svájci frank fel, a többi deviza leértékelődött méghozzá viharos gyorsasággal. Míg 2008-ban egy svájci frank két zlotyt ért addig 2015-ben már ötöt! Ekkor ugyanis eltörölték a svájci frank-euro átváltás felső határát. Most a svájci frank már „csak” négy zlotyt ér hiszen a lengyel gazdaság jól teljesít. Pontosan ez az, amit nem értett a lengyel közvélemény: ha Lengyelország az egyetlen olyan uniós állam, ahol nem volt gazdasági visszaesés a nagy pénzügyi válság idején sem, akkor miért gyengült meg ennyire a zloty? A jelentős társadalmi elégedetlenség hozzájárult ahhoz, hogy hatalomra került a nemzeti radikális PiS. Amely erőteljesen bírálta ugyan a korábbi kormányokat azért, mert nem tettek semmit a devizahitelesek érdekében, de hatalomra kerülve maga sem tudott megoldást találni. A devizahiteleseknek azt ajánlotta: forduljanak a bíróságokhoz. Amelyek hol így hol úgy döntöttek Lengyelországban. Ezért mentek el a legelszántabbak Luxemburgba. Ahol nekik kedvező döntés született. Bár a jogi szakértők szerint a döntés nem teljesen egyértelmű, de ennek alapján kérhetik a devizahitelesek Lengyelországban, hogy a bankok váltsák át zlotyra a svájci frankos jelzálog kölcsönöket.

A kormány egyik szeme sír, a másik nevet

Jó hír a devizahiteleseknek – kommentálta a fejleményeket Jerzy Kwiecinski pénzügyminiszter, aki ugyanakkor rámutatott arra, hogy a bankoknak ez nagy megrázkódtatást jelenthet. A kormány igyekszik kimaradni az egészből, többször figyelmeztették a devizahiteleseket , hogy rájuk ne számítsanak. Csakhogy a kormánypárt a PiS választások előtt áll, ahol jó esélyei vannak a sikerre a megosztott ellenzékkel szemben.

Jézus és Keynes nevében

A keresztény és nemzeti PiS politikai sikereinek alapját a gazdasági eredmények adják. Ehhez profitot hozó bank szektor is kell, de a devizahitelesek sikere elviheti ennek nyereségét a következő években. A legnagyobb érintett lengyel bank, a PKB Bank Polski részvényeinek az értéke a luxemburgi döntés után azonnal több mint 2%-ot esett. A bankok azt állítják: fel vannak készülve a devizahitelesek rohamára. Amely időben nagyon elhúzódhat hiszen a luxemburgi döntés után a hazai bíróságoknak is ki kell mondaniuk, hogy a devizahitelesek joggal várják: ne rájuk terheljék a zloty értékvesztését a svájci frankhoz képest.

Európai-Japán együttműködés Kínával szemben

Polonius

-

2019-09-29

0

Európai-Japán együttműködés Kínával szemben

Az Új Selyemút pekingi programja aggodalmat kelt Brüsszelben és Tokióban egyaránt. Ezért az Európai Unió és Japán együttműködési egyezményt kötött az európai és ázsiai infrastruktúra összekapcsolásáról.

A megállapodás éppúgy jelent közlekedési kapcsolatot mint digitális fejlesztést annak érdekében, hogy a kínaiak ne élvezzenek szinte monopol helyzetet ezen a téren. Kína az Új Selyemút program keretében nagyszabású infrastruktúra beruházásokat folytat Európában: elég kiemelni Pireusz kikötőjét Görögországban vagy a Budapest-Belgrád vasutat. Nem is beszélve azokról a nagyszabású megállapodásokról, melyeket Hszi Csinping elnök írt alá Rómában egyes olasz kikötők fejlesztéséről. Az Európai Unió már akkor jelezte az olasz kormánynak, hogy túlzottnak tartja Olaszország elköteleződését Kína irányában.

A figyelmeztetés egyáltalán nem véletlen: Pireusz kikötője olyan hídfő állás lett az Európai Unió délkeleti csücskében, ahonnan dől befelé a kínaiak exportja lenyomva ezzel a hazai termékeket mindenütt Európában.

Abe Sinzo japán miniszterelnök külön megemlítette a Balkánt – mint olyan térséget, ahol az Európai Uniónak és Japánnak együtt lehetne és kellene valamiféle alternatívát teremtenie. Jelenleg ugyanis az amerikai, orosz vagy kínai jelenlét sokkal erősebb a Balkánon mint az Európai Unióé vagy Japáné. Trócsányi László magyar biztosjelölt épp azt a posztot kapta meg a brüsszeli bizottságban, mely az EU bővítésével foglalkozik – elsősorban a Balkán félsziget irányában. Trócsányi kinevezése egyáltalán nem biztos, mert összeférhetetlenségi problémák merültek fel vele kapcsolatban. Ettől függetlenül az EU bővítése megmaradhat a magyar biztosnak, akinek a jövőben azt is figyelembe kell vennie, hogy Brüsszel nem Kínával vagy Oroszországgal hanem Japánnal kíván együttműködni a Balkán infrastruktúrájának fejlesztésében.

A Neckermann is a csőd szélén

Bak Mihály

-

2019-09-24

0

Bár a magyar utasokat nyugtatgatják, már az itteni Neckermann is fennakadásokról ír honlapján, a foglalásokat felfüggesztették. A csődöt jelentett Thomas Cook érdekeltségébe tartozó osztrák és német Neckermann is a szakadék szélén táncol.

Ma reggel jelentett csődöt a brit Thomas Cook, a csaknem 180 éves utazási vállalati óriás. Részleteket itt olvashat. Délután a csoportba tartozó Neckermann magyar tagja idegnyugtatónak szánt közleményben tudatták, hogy a cég mint a magyar kereskedelmi törvény szerint önálló társaság jelenleg folytatja normál, napi és operatív tevékenységét. Valamennyi külföldön tartózkodó utasuk az eredeti tervek szerint tud hazatérni.

A Neckermann is düledezik

A jövőbeni utazások az anyacégnél átmenetileg akadozhatnak. „A Neckermann Magyarország stabil pénzügyi helyzetben van, és minden kötelezettségét folyamatosan megtartja, az összes kiállított számlát kifizeti” – írták. Hozzátéve, hogy a cég 3,4 milliárd forintos vagyoni biztosítéka garantálja, hogy utasaikat ne érjen anyagi kár.

Közben ugyanis az anyavállalat osztrák és a német Neckermann lényegében csődközeli állapotról számol be honlapján, lényegüket tekintve azonos szöveggel: „a Thomas Cook Group plc tervezett feltőkésítéséről szóló tárgyalások kudarcot vallottak. Ezért a Thomas Cook Austria AG

leállította az utazások értékesítését, és nem tudja garantálni a lefoglalt utazások teljesítését.

Kérjük, vegye fel a kapcsolatot az ABP P & C SA, Ausztria fióktelepével. Jelenleg a végső lehetőségeknél vannak. Ha ezek kudarcot vallanak, csődöt kénytelenek benyújtani”. A németországi cég ráadásul több utazási iroda esetleges csődjét is kilátásba helyezte.

Itthon is bajok látszanak

A magyar Neckemrmann honlapján azonban már olyan tartalmú tájékoztató olvasható, amely egyáltalán nem zavartalan működésről tanúskodik. Megismétlik a stabil anyagi helyzetről szóló információt, s hogy minden utasuk haza tud térni. Egyúttal azonban közlik, hogy

a jövőbeni utazások átmenetileg akadozhatnak,
néhány szálláshely az elutazás napján utasoktól kérheti a számlájuk kiegyenlítését, s ami a lényeg,
a foglalás honlapjukon átmenetileg nem működik, céljuk, hogy mielőbb lehetőséget biztosítsanak az online foglalásra.

Ez nem teljesen áll összhangban azzal, hogy „jelenleg folytatja normál, napi és operatív tevékenységét” a hazai Neckermann.

Az okok nem világosak

Egyelőre nem világos, hogy világszerte több, mint 20 ezer embert foglalkoztató, 94 darabból álló repülőgépflottát is üzemeltető óriáscég miért vált fizetésképtelenné. A reggeli hírekben – elsősorban a Reuterstől – olvasható első elemzések a Brexit elbizonytalanító hatását említették. Ez bizonyára igaz, ráadásul a font jelentősen gyengült az elmúlt időben, amit azonban ellensúlyozhatott a szintén felhozott törökországi helyzet, a 2016-os puccskísérlet utáni nehézségek. A török líra ugyanis rendkívül leértékelődött, különösen tavaly tavasszal-nyáron, ami kifejezetten kedvez a turizmusnak. Valószínűbbnek tűnik a cég túlzottan nagyra növekedése, az ebből fakadó lassú reagálóképesség arra, hogy a fiatalabb korosztály alighanem kevéssé tartja vonzónak az utazási irodákon keresztüli utazási formát.

A dominó dől tovább

Óráról órára tovagördül a Thomas Cook csődje. A nap folyamán a csoporthoz tartozó német Condor légitársaság a likviditási nehézség elkerülése érdekében kormányzati segítséget kért, meg nem erősített hírek szerint 200 millió euró áthidaló kölcsönt. A Condor évente körülbelül nyolcmillió utast reptet.

Ha a Brexit nem lenne elég: csődben a legrégebbi utazási iroda

FüHü

-

2019-09-23

0

Ha a Brexit nem lenne elég: csődben a legrégebbi utazási iroda

A világ legrégebbi utazási irodája, a brit Thomas Cook bedobta a törülközőt. A csőd nyomán Dunkerqe óta a legnagyobb hazamenekítésre kényszerül a brit kormány: 150 ezer állampolgárukat kell visszaszállítani az országba.

Csaknem 180 éves a Thomas Cook, a világ egyik nagy – saját repülőgépeket is használó – utazásiiroda-óriása hétfőn csődöt jelentett, miután zátonyra futottak a vasárnapi tárgyalások a hitelezőkkel. A cég mostanra 1,7 milliárd font (csaknem 650 milliárd forint) – derül ki a Reuters cikkéből.

A Thomas Cook 16 országban teljesít utazásokat, évente 19 millió utast szállít, bevétele tavaly 9,6 milliárd font (3650 milliárd forint) volt. A céget 1841-ben alapították, alkalmazottainak száma meghaladja a 21 ezret. Tehát valóságos óriáscégről beszélünk.

A Thomas Cooknak jelenleg világszerte közel 600 ezer utasa tartózkodik valahol. Közülük csak brit állampolgár több, mint 150 ezer. Őket a következő 2 hétben szállítják haza, ez lesz Nagy-Britannia történetének eddigi legnagyobb békeidőbeli hazamentése (a legutóbbi, háborús művelet Dunkerque-nél zajlott, akkor több, mint 300 ezer katonát juttattak át a csatornán). A műveletet a brit kormány a légügyi hatósággal közösen szervezi bérelt repülőgépekkel és más utazási irodák eszközeivel.

A Reuters szerint a csőd okai szerteágazóak. Egyik a 2016-os törökországi puccskísérlet utáni bizonytalanság a cég egyik fontos piacán okozott visszaesést. Nem hsznált a régóta hatalmas adósságot maga előtt görgető társaságnak az idei nyári hőhullám se, továbbá lassan reagált a cég a fapados légitársaságok és online utazási irodák keltette versenyre.

Világgazdaság

A horvát kormány tényleg visszavenné az INA kisebbségi részét a Moltól – derül ki a Népszava híréből. A magyar cég folyamatos fejlesztésekkel korszerűsíti az INA-t, emiatt a számla minimum sok százmilliárd forint lesz.

Régóta tartó kötélhúzás

Zágráb évekkel ezelőtt bejelentette, hogy a Molt ki szeretné vásárolni.

ebben az eljárásban közel egymilliárd dollár (280 milliárd forint) követelést

Fokozatos kivásárlás

Lepukkadt céget vett

600 millió dollár értékű beruházás keretében

a két létesítmény átalakításának köszönhetően 100 millió dollár

Már nyereséges

Sok fejlesztés zajlott

Međimurje projekt fejlesztése 64 millió dollárba került.

Távozik a Boeing vezérigazgatója. A 737 MAX tragédiák utáni leállása és a bevételek zuhanása miatt súlyos helyzetbe került amerikai cég azonnali vezetőváltás mellett döntött, miután egy hete a MAX-ok gyártását is leállították.

A Boeing-vezért a 737 MAX totális kudarca temette maga alá.

A két tragédiában 346-an vesztették életüket.

a két baleset után is azt állította, hogy ezek a repülőgépek biztonságosak.

Jelentős visszaeséssel számolnak a német autógyártók, ami a munkahelyeken is meglátszik. A technológiaváltással véget érhet az ágazat aranykora. A német gyártók nekimentek az Európai Bizottság „zöld tervének”. A bajok idővel ideérnek.

Mindenütt visszaesik az eladás

a három legnagyobb piacon egyszerre csökken a kereslet az új autók iránt.

Németország idén tetőzhet

Nem szabad tévesen értelmezni azt a tényt, hogy a német autóiparban a dolgozók száma a 2018-as 835 300 után viszonylag stabil volt, idén 834 ezerre csökkenhet

Több folyamat párhuzamosan

a hagyományos motorú autók készítését első lépésben az olcsó munkaerejű keleti régióban erősítse.

Sok német autókereskedő számolt be arról, hogy a használt dízelautókért keresik meg őket külföldről, elsősorban Kelet-Európából. A dízelválság azonban a számok tanúsága szerint kisebb, mint a hírekből látszik.

Nincs akkora dráma

a dízelek (újak és használtak is) forgalma legfeljebb enyhén csökkenőként írható le.

Keletről jőnek, kopogtatnak

A használt dízeleket elsősorban Kelet-Európában értékesítik.

Hat év után recesszióban a német feldolgozóipar. A német szakmai szervezet bejelentése nagyon rossz hír a termelésének csaknem háromnegyedét exportáló magyar ágazatnak.

hat év növekedés után a német ipar 2018 harmadik negyedéve óta recesszióban van

a fejlődő térségekben pedig két százalékos növekedésére lehet számítani.

2030-ban jóval drágább lenne az energia

Több mint 700 ezer devizahiteles ünnepelhetett Lengyelországban miután Luxemburgban az Európai Bíróság kimondta: nem ellentétes az európai joggal az, ha érvénytelennek mondják ki a korábbi svájci frankos jelzálog kölcsönöket!

„Nem hiába harcoltam három éven keresztül a bankokkal. Kiderült, hogy nem kell félni tőlük. A gyermekeim adtak elég erőt ehhez a harchoz!”

Kinek volt előnyös a svájci frank hitel?

A kormány egyik szeme sír, a másik nevet

Jézus és Keynes nevében

Az Új Selyemút pekingi programja aggodalmat kelt Brüsszelben és Tokióban egyaránt. Ezért az Európai Unió és Japán együttműködési egyezményt kötött az európai és ázsiai infrastruktúra összekapcsolásáról.

Bár a magyar utasokat nyugtatgatják, már az itteni Neckermann is fennakadásokról ír honlapján, a foglalásokat felfüggesztették. A csődöt jelentett Thomas Cook érdekeltségébe tartozó osztrák és német Neckermann is a szakadék szélén táncol.

A Neckermann is düledezik

leállította az utazások értékesítését, és nem tudja garantálni a lefoglalt utazások teljesítését.

Itthon is bajok látszanak

Az okok nem világosak

A dominó dől tovább

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA