Featured

Sirám

Mint az köztudott, a magyar sírós fajta. Szegény minket annyit bántottak már, például az a Szvatopluk is hogy kibarmolt velünk, mikor rendkívül pofátlan módon, csak úgy hipp-hopp elcsaklizta tőlünk az országunkat valami lóért cserébe… illetve bocs, az fordítva volt, mi vettük el tőle az övét, de ennek úgysincs jelentősége már, a lényeg az, hogy annyi csapás ért minket, amennyi miatt innentől számítva, ha semmi egyéb nem történne már, akkor is vagy kétszáz évre maradt siránkozni valónk.

Mi, magyarok még a vigadást is zokogva abszolváljuk, és miután letudtuk a keserűen vidám órákat, visszatérünk eredeti tevékenységünkhöz, a csak síráshoz vigadás nélkül. Szörnyű helyzetünkre jellemző a régi mondás, hogy míg az angolszászok csinálják a pénzt, a németek megszolgálják, az olaszok elnyerik, a franciák meg a győzelemért kapják, mi keressük. Keresni valamit akkor kell, ha nincs, nem csoda hát, hogy mi, „mimagyarok” roppant szomorú egy népség vagyunk – kivéve a gyevi bírót természetesen.

A gyevi bírónak ugyanis láthatóan jókedve van. Hogy miért, az a foglalkozását tekintve rejtély, mert abban az országban, ahol ő miniszterelnök, a gazdaság pocsékul muzsikál, a többi népet az ő nagyszerű közreműködése révén nagyrészt magunkra haragítottuk, főleg azokat, akik elvileg a szövetségeseink, az oktatás csak vergődik, az egészségügy szintén, ha nem lennének szigorú rendőri felügyelet alatt, már rég összeomlottak volna, és így tovább, és így tovább, satöbbi. Egyedül a brancsbeli gazdagoknak fut a szekere, mert a néptől begyűjtött adókból (közpénz) ők kapják a legtöbb támogatást. Néha zsíros üzlet, máskor zsíros állás, olykor meg rezsicsökkentés formájában, mely utóbbi egy pénzátirányító rendszer az adófizetőktől a nagyfogyasztók felé. Érdekessége, hogy a regnálók az éjjel-nappal hangoztatott megtakarítást gigantikusra hazudják, hogy a kispénzű és ezért kisfogyasztó nép is úgy érezze, kapott valamit. Holott dehogy. Illetve nem sokat.

Akik még a gazdagokon kívül a pénzünkből részesülnek: a klérus, a sport meg a NER sajtóbirodalma (a 150 milliárd/év összeggel lefizetett MTVA inkluzíve), így a pénzjuttatások nagyságát tekintve ők hárman megosztva másodikok, viszont magát a népet sajnos diszkvalifikálta valaki, ezért a dobogó harmadik foka üres. Mindezért a gyevi bíró a felelős, mégis vidám. Nyilván tetszik neki, mivel saját műve a rendszer, mindezt ő hozta létre, és a kijelöltek gyors ütemű gazdagodását meg az ő korlátlan hatalmát tekintve kiválóan működik.

Valószínűleg emiatt választjuk meg újra és újra kétharmaddal gyevi bírónak, mert az általa elintézett országos szegénységhez, betegséghez, versenyképtelenséghez, európai kitaszítottsághoz meg ilyenekhez jól illik a „mimagyaros” világvége hangulat. Egyedül az érthetetlen, hogy akkor miért beszél állandóan többes szám első személyben, mintha ő is ehhez a sírós néphez tartozna, holott elképesztően gazdag, övé a korlátlan hatalom, ráadásul még jókedve is van, melyek közül egyik tulajdonság sem passzol hozzánk, derék „mimagyarokhoz”.

Miniszterelnök úr két legfőbb tulajdonsága azonban más. Ő egyrészt harcol értünk, „mimagyarokért” (éjt nappallá téve, időt és fáradságot nem kímélve), másrészt megmondja nekünk, milyenek is a „mimagyarok”. Azaz mi.

Aki hazaáruló, tehát nem „mimagyar”, azokért nem harcol. Inkább rájuk uszítja az ügyészséget, a NAV-ot, az ÁSZ-t és/vagy a NER sajtót (a 150 milliárd/év összeggel lefizetett MTVA inkluzíve – epitethon ornans by Szerző), hogy káros tevékenységükkel ne akadályozhassák meg a miniszterelnök úr jótéteményeit, napéldául a tanárok fizetésemelését, amelyet már régen megtett volna, ha a hazaárulók nem áskálódnának Brüsszelben. A hazaárulók persze azt kérdik, miért nem az itthon beszedett adóból finanszírozzák miniszterelnök úrék a tanári fizetésemelést, de ez csalárd szöveg, mert annál azért vannak a magyarság számára sokkal fontosabb dolgok is, úgymint stadion, templom, várnegyed, és az MNB veszteség is 1000 milliárd per év. Illetve, bocs: per félév.

Miniszterelnök úrtól tudjuk, hogy a mi észjárásunk mások számára követhetetlen (főleg az övé, mint legfőbb „mimagyarnak”, természetesen), a mi gondolkodásunk higgadt, és a józan észen alapul, nem holmi tudományos tohuvabohun, mint például a közgazdászoké (lásd). Mi békepártiak vagyunk, miközben a szövetségeseinket illetően mindenki háborúpárti, és létezésünk, vagyis a létezés magyar minősége az emberi élet különleges, semmihez nem fogható, magas rendű formája. A legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk. Mikor az ember rádöbben, hogy ez már meg is történt, hamar rájöhet arra is, hogy ennél jobb szöveg azon választóknak, akiknek a magyarságukon kívül semmilyen más jótulajdonságuk nincsen, el sem képzelhető. Követik is a miniszterelnök urat, akinek a magyarok a legfontosabbak, gondolkodás nélkül, akárhová!

Arról is értesültünk tőle, mi tudjuk, honnan jöttünk, hová megyünk, a nyugatiak meg csak élnek bele a vakvilágba. Ahhülyék. Történelmi tanulmányaim alapján a honnan jövésünk nem valami nagy etvasz, más népekkel is hasonló dolgok történtek (Ausztria területvesztesége például az I. világháború után nagyobb volt, mint Magyarországé), a hová megyünk meg nem kérdés, ugyanezt folytatjuk, ami most van, csak még hatványozottabban. Ilyenkor elgondolkodik az ember, nem lenne jobb mégis a vakvilágba élni, ahogy a bécsiek?

A fentiek alapján teljesen érthetetlen, hogy léteznek olyanok kies hazánkban, akiknek ennyi jó kevés, és mindenféle kifogásaik vannak a miniszterelnök úr regnálását illetően. A nagy részük persze ezt csak kis körben tudja szóvá tenni, ott is félve, hogy a fideszrajongók esetleg megharagszanak, és szóbeli vagy akár fizikai atrocitásokra is sort kerítenek, viszont a magyar értelmiség nem lefizetett, azaz nem NER-es nagyágyúi médiafelülettel is bírnak, ezek az ún. független lapok, ahol közzé tehetik a véleményüket (persze ez is egy zárt, brancs jellegű társaság, amelybe kívülről bekerülni nem lehet). Akik tehát tudják, közzé is teszik. De még mennyire!

Ha úgy számolunk, hogy a magyar média 80 százaléka a 150 milliárd/év összeggel lefizetett MTVA-val együtt közpénzből fenntartott Fidesz tulajdon, az ellenzékhez feltétlen hű kislapok részesedése meg 2%, akkor a függetleneknek kb. 18% marad. A függetlenek működéséből viszont úgy tűnik, hiába nem tetszik nekik, nem nagyon akarják Orbánt leváltani.

Jó, persze szóvá teszik, amiről úgy érzik, hogy kellene (a nagyközönségnek tesznek panaszt), megírják, hogy Orbán ilyen rossz, meg olyan, sőt még annál is rosszabb, ha ez egyáltalán fokozható, és akár naponta megteszik, ám miután immár 13 éve ez megy, és semmi eredménye sincs, sok, velük elégedetlen ember kezd rosszra gondolni. Lehet ugyan régiekre hivatkozva azt mondani, hogy „Honi soit qui mal y pense”, de ez nem igaz, az viszont annál inkább, hogy amire van vevő, abból meg lehet élni. Magyarán a független lapoknak olyan nagyon nem érdekük, hogy Orbán tűnjön el, éspedig minél hamarabb, mert annyi jó témát szolgáltat a „nemfideszes” olvasóknak, mégpedig naponta, amennyit Dobrev sohasem fog, még ha megfeszülne se. És ezekre a témákra van vevő. És nem kevés.

A kormány leváltásához más kell, mint annak megírása, hogy Orbán rossz. Egyrészt a naponta való ismertetése annak, hogy az ellenzék mit csinálna Orbán helyében, és hogy az mennyivel lenne jobb. Ehhez az árnyékkormány programja rendelkezésre áll. Másrészt be kellene mutatni az árnyékkormány minisztereit, mintegy illusztrálva, hogy a megfelelő emberanyag adott, akik már első ránézésre jobbak, mint a NER miniszterek, még ha nem is akadémikusok. Emellett még cáfolni kell a NER sajtó ellenzékről terjesztett hazugságait, nem pedig ismertetni, mert akkor a bizonytalanok (akik olvassák a NER lapokat is meg a függetleneket is) két helyről kapnak információt, hogy a dolog úgy áll, ahogyan azt a FIDESZ mondja.

De nem. Ehelyett megy a „mimagyarok” féle viselkedés. Panasz, kétségbeesés, sirám minden vonalon, valamint annak állandó megerősítése, hogy az ellenzék képtelen. Hogy mire? Mindenre, kérem, de legfőképp a kormányzásra az:

Itt azonban nem bukik (a kormány). Persze tudom, ha mégis bekövetkezne, hatalmas káosz keletkezne az országban. Az keletkezne, mert nincs hatalomra érett új csapat, nincsenek valódi elképzelések arról, hogy mit is lehetne kezdeni a ránk szakadó romhalmazzal.,,,

Szegény Magyar Péter, szegény mi…”

(nincsenek, jajjaj, nincsenek – a háttérből halk zokogás, az előtérben sárgult leveleket sodor a bús őszi szél)

Hogy ez a jogtalan ledegradálás mennyire tesz jót a programmal és szakértőkkel bíró ellenzéknek, azt mindenki állapítsa meg maga. Ahogy már ötszázhatvannyolcszor írtam a független lapok szerkesztőinek és újságíróinak: csak gratulálni tudok.

Nem is olyan rossz az Orbán, ugye? Van téma dögivel, és az mindent megér.

 

Utólagos megjegyzés: korábban úgy gondoltam, amit Orbán mond, az csak és kizárólag néphülyítésre szolgál, maga a miniszterelnök egyik hülyeséget sem hiszi. Ma már másképpen gondolom.

Peking visszavág, ha Brüsszel büntetővámot alkalmaz

Az Európai Unió egyelőre csak regisztrálja a Kínából érkezett elektromos autókat, de Pekingben attól tartanak, hogy visszamenőleg is büntető vámot vethetnek ki rájuk. Közben Pekingben tárgyal a Mercedes főnöke, aki szerint hagyni kellene, hogy a piaci verseny döntsön az európai és a kínai autók között.

“A protekcionizmus rossz út” – hangsúlyozta Ola Källenius, a Mercedes elnöke Pekingben miután tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszterrel. Vang Ventao miniszter arra buzdította a Mercedes vezérét, hogy fokozza beruházásait Kínában, ahol a zöld átmenet jegyében az elektromos autók egyre nagyobb szerepet játszanak a  közlekedésben. A kínai miniszter azt javasolta a Mercedes elnökének, hogy küzdjenek együtt a protekcionista politika ellen.

Az Európai Unió múlt ősz óta vizsgálja a kínai elektromos autók exportját, mert az európai autógyárak szerint Peking jelentős összegekkel támogatja ezt az export offenzívát az európai piac megszerzésére.

“Észleltük a brüsszeli döntést a kínai elektromos járművek regisztrálására, amely odavezethet, hogy visszamenőleges vámokkal sújtják exportunkat. Kína elszántan védelmezi cégeinek érdekeit külföldön. Az elektromos járművek piaca dinamikusan bővül Európában is, ebbe illeszkedik a kínai export is. Nincs arról szó, hogy a “kínai elektromos járművek európai importja kiugró eredményeket “ produkált volna. Nem igaz, hogy “a kínai elektromos autók importja “károkat okozna az európai autós piacon” – jelentette ki a kereskedelmi minisztérium szóvivője Pekingben. Hozzátette: ”Kína mindig amellett volt, hogy párbeszéd útján oldják meg a problémákat. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a kereskedelem kölcsönösen előnyös legyen. Épp ezért reméljük, hogy az Európai Unió óvatosságot tanúsít a kereskedelmi intézkedések alkalmazásában a kínai elektromos járművekkel szemben, és ezzel stabil és egészséges alapot teremt az együttműködésre az elektromos autók terén mind Kínában mind pedig az Európai Unióban” – idézi a China Daily a kereskedelmi minisztérium szóvivőjét.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca

177 839 kínai elektromos járművet importáltak az Európai Unió tagállamai Kínából 2023 októbere és 2024 januárja között a brüsszeli adatok szerint. Az Európai Unió vizsgálata 2022 októberétől indult. Havonta 11%-os volt a kínai elektromos járművek exportjának növekedése az Európai Unió irányában – írja a pekingi Global Times. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unióban tavaly több mint másfél millió elektromos autót adtak el, ez 37%- os növekedés egyetlen év alatt.

Brüsszel azt hangsúlyozza, hogy

“a kínai elektromos járművek nyilvánvaló árelőnyt élveznek az európai piacokon.”

A pekingi Global Times viszont arra mutat rá, hogy a világ legnagyobb autós piacán, a kínain, a hazai elektromos járművek fele annyiba kerülnek mint Európában.

Kínában idén az eladott új autók legkevesebb 40%-a elektromos autó lesz – jósolja a China Daily. Tavaly 9,49 millió elektromos autót adtak el Kínában, ez azt jelenti, hogy csaknem minden harmadik új autó már ilyen környezetkímélő jármű volt – 31,6%. Ouyang Minggao akadémikus, a pekingi Csinghua egyetem professzora érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: a hibridek eladása még gyorsabban nő mint az elektromos autóké. 2020-ban még csak 170 ezer ilyen autót adtak el Kínában, de tavaly már 1,91 milliót. A pekingi professzor szerint a hibridek részaránya hamarosan megközelíti majd az elektromos járművekét Kínában – írja a China Daily.

Az USA előre informálta Moszkvát a készülő terrorakcióról

Moszkvában a Crocus City Hallban legkevesebb 134 ember veszítette életét a terrorakció  következtében, melyet az Iszlám Állam hajtott végre. Vajon miért?

Korábban Putyin brutálisan leverte a csecsenek lázadását, akkor voltak is terrorakciók. Csak épp nem sokkal később kiderült, hogy egyik-másik terrorakciót maga az FSZB, a KGB utódszervezete hagyta jóvá, mert Putyin ily módon akarta maga mellé állítani az orosz közvéleményt. Zelenszkij ukrán elnök épp erre célzott amikor azt állította, hogy “az orosz elnök tudatosan áldozta fel országának polgárait.”

Moszkva kapcsolatai az iszlamista terroristákkal régi időkre nyúlnak vissza: Carlos, a latin amerikai forradalmár volt a KGB összekötője a palesztin terrorista szervezetekkel. Andropov, a KGB akkori elnöke, a Szovjetunió későbbi vezetője már az 1967-es izraeli-arab háború után úgy határozott, hogy támogatni kell az iszlamista erőket hiszen

“a muzulmánok több mint egymilliárdan vannak, a zsidók meg csak 15 millióan.”

Andropov ugyan maga is zsidónak született, de szorgos munkával eltüntette ennek nyomát, mert tudta, hogy zsidó nem lehet a Szovjetunió vezetője.

Amikor az Iszlám Állam egyszerre nyolc helyszínen indított támadást Párizsban, akkor a francia elhárítás – utólag – arra a következtetésre jutott, hogy a terrorakciót támogatta az orosz és a török titkosszolgálat. Emiatt a francia titkosszolgálatok egyetlenegy vezetőjét sem váltották le a brutális merénylet sorozat után.

Az USA előre figyelmeztette Moszkvát

Hetekkel korábban megérkezett az információ a tervezett terrorakcióról – számolt be a CBS televízió, amely azt is elmondta, hogy az amerikai nagykövetség mindenkit felszólított Moszkvában: ne menjenek színházba vagy operába, ne látogassanak tömeg rendezvényeket, mert nagy esély van egy terrorakcióra az orosz fővárosban.

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot, elítéli az Ukrajna elleni agressziót, de ennek ellenére fontosnak tartotta, hogy értesítse Moszkvát a készülő merényletről.

Bár az értesítést az oroszok megkapták, de mégsem tettek semmit.

A merénylők állítólag Törökországon keresztül érkeztek Oroszországba, onnan elég hosszú az út Moszkváig. Hogy jutottak el fegyverekkel az orosz fővárosig abban az országban, amely a háborúra hivatkozva totálisan ellenőrzi a lakosságot? Ilyen rosszul működik az FSZB vagy…?

Putyin megtorlást ígért

“Nincsen jövőjük azoknak, akik ezt a barbár támadást végrehajtották” – mondta az orosz elnök, akit nemrég választottak újra. “Még a vécén sem ülhetnek nyugodtan a terroristák” – mondta korábban Putyin, és az orosz csapatok brutálisan leverték a csecsen lázadást. Most az iszlamista merénylők Ukrajna irányába menekültek, és ez képtelen ötletnek tűnik, hacsak nem erre kaptak utasítást, mert Putyin Ukrajna irányába akarja fordítani a gyűlöletet. Blinken amerikai külügyminiszter miközben kifejezte együttérzését az áldozatok családtagjainak, sietett hangsúlyozni, hogy Ukrajnának semmi köze sincsen a terrorakcióhoz. Az ukránok hajtottak végre akciókat orosz területen, de mindig katonai célpontok ellen vagy olyan infrastruktúrát támadtak mint például olajfinomítókat vagy földgáz telephelyeket, melyek a háborúban igen fontosak Oroszország számára.

Most Putyin azt ígérte, hogy

“bárkik is voltak, bárki is irányította őket, meg fogunk mindenkit büntetni.”

Az orosz rendőrség eddig 11 embert vett őrizetbe a merénylet miatt.

Putyin annak idején a KGB James Bondja akart lenni, de nem vették föl a Jurij Vlagyimirovics Andropovról elnevezett elit hírszerző főiskolára? Miért nem?

“Mert jó csapat játékos, de önálló döntésekre gyakran képtelen”

– ez volt a felvételi bizottság véleménye.

Putyin mindig is a szilovikok, a tábornokok embere volt a Kremlben. Ehhez képest az orosz titkosszolgálat csúfosan megbukott Ukrajnában, ahol háromnapos villámháborúval akarta elfoglalni a szomszédos országot. A háború már több mint két éve tart, és már Moszkvában is érzik, hogy megnyerhetetlen. Az orosz népet újra motiválni kell. Az ilyen terrorakciók ezt a célt szolgálhatják jól mutatva, hogy a zsákutcában Putyin továbbra sem sejti: merre van előre?

A volt miniszter támogatja fia gyilkosainak szabadon bocsátását gázai túszokért cserébe

Izhar Shay, a kabinet egykori minisztere, akinek fia, Yaron Shay október 7-én halt meg a Hamász terroristái ellen harcolva, több ezer embernek nyilatkozott Tel-Aviv Túszai terén, hogy támogatja fia gyilkosainak és bűntársaik kiszabadítását, ha ez segít a gázai túszok kiszabadításában.

„A halálbüntetés viszonylag enyhe büntetés lenne” az október 7-i támadásért felelős Hamász-terroristák számára – mondta a volt tudományos és technológiai miniszter a túszok szabadon bocsátásáért szervezett heti Tel-Aviv-gyűlésen.

Shay, egy high-tech vállalkozó, aki a gázai határ melletti kibucban, Ein HaShlosha-ban nőtt fel, az emelvényről szólt elhunyt fiához, és elmagyarázza, miért támogatja szabadon engedésüket a terroristák iránti utálat ellenére a túszokért cserébe. 

„Ahogyan Izrael tartozik igazságszolgáltatással, úgy a gázai 134 túsz családjának is tartozik igazságszolgáltatással, és ez az igazságszolgáltatás mindannyiukat visszahozza”

– mondja.

„Ha vissza kell adnunk azt az emberi söpredéket, aki meggyilkolt téged, hogy visszamenjen a darázsfészekbe Gázába, mi – az egész családod – erkölcsi támogatást nyújtunk a minisztereknek és a miniszterelnöknek, hogy fájdalmas döntést hozzanak” mondja.

A kapitalizmus veszélyezteti a demokráciát

A 80-as évek óta az amerikai kapitalizmus alapelvévé vált, hogy a győztes mindent visz. Ennek következtében néhány technológiailag domináns cég monopolizál egész szektorokat. A vesztesek pedig a fogyasztók, a munkavállalók, a gazdasági növekedés. Ezzel a piaci erővel azután együtt jár a politikai befolyás is, ez pedig etikailag ellentétes a demokráciával – írja Mordecai Kurz a Project Syndicate oldalon.

Az Egyesült Államokban az elmúlt évszázadokban azt hirdették, hogy a szabad vállalkozás és a demokrácia kéz a kézben járnak, de a gazdasági tények arra késztetnek, hogy felülvizsgáljuk ezt az állítást.

Csakhogy a technológiai verseny más – állítja a szerző, a Stanford egyetem emeritus közgazdász professzora. A Stanford egyetemről indult az informatikai forradalom, mely átformálta a gazdaságot és a társadalmat mindenütt a világon. Mi jellemzi a technológiai versenyt? – teszi fel a kérdést a nyugdíjas közgazdász professzor, aki könyvet is írt erről.

“A technológiai verseny győztesei különböző stratégiákkal  uralják a piacot: állandóan technológiai újításokat vezetnek be, felvásárolják a vetélytársakat , megakadályozzák, hogy más cégek  új szabadalmakkal bejussanak a piacra. Domináns szerep a technológiában – ez a piaci uralom alapja. Ily módon a domináns cég extraprofitra tesz szert.”

Hogy reagálnak erre a vetélytársak? “Inkább az együttműködést választják, mert látják, hogy a domináns cég mennyire uralkodik a piacon.”

Mi a következmény?

“Nincs verseny a technológiában, és a kreatív rombolás nem állítja helyre a gazdasági egyensúlyt.”

Milyen hatása van ennek a politikai életre?

“A gazdasági és politikai hatalomnak olyan koncentrációja jön létre, mely már a demokráciát fenyegeti.”

A rendszer nem hatékony

“Ha egy monopolhelyzetben levő cég emeli az árait , akkor monopolista profitot zsebel be. Ez a gazdasági tényezők: a munka és a tőke nem hatékony újraelosztásához vezet. Jelentősen csökken a termelés, és mérséklődik a munka és a tőke beáramlása az ágazatba. Ha ennyire kiterjed a piaci uralom, akkor csökkennek a beruházások és a bérek. A végeredmény: kisebb jövedelem, alacsonyabb fogyasztás, a tőke állomány értékének csökkenése.”

Tegyük hozzá, hogy az Apple, a Google, a Microsoft vagy a Facebook növekedése eddig nem ezt bizonyította, de nem tudjuk, hogy milyen lett volna a helyzet, ha ezek a cégek nem monopolizálják nemcsak az amerikai, de a világpiacot is.

Mitől ilyen sikeresek ezek az óriások?

“Korábban a jövedelem két részre oszlott: az egyik részt a tőkebefektetők kapták, a másik részt a munkavállalók. Ezeknél a domináns cégeknél három részre oszlik a profit: munkavállalók, részvényesek és monopolista extra profit. Ki kapja a monopolista extra profitot? Azok, akiknek szabadalmi jogaik vannak a technológiára.”

A Stanford egyetem emeritus professzora így fogalmazza meg a dilemmát: ”a monopolista piac jelentős visszaélésekre ad alkalmat, ahogy ezt sok tény bizonyítja. Például azzal, hogy erős korlátokkal védelmezik a piaci monopóliumot az új vetélytársakkal szemben. Félredobhatnak új technológiákat, rákényszeríthetnek vetélytársakat arra, hogy eladják a cégüket. Az eredmény az, hogy a GDP lassabban növekszik mint ahogy növekedhetne.”

A munkavállalók a vesztesek

“Az amerikaiak döntő többségének a reáljövedelme csökkent vagy épphogy növekedett az elmúlt időszakban. A monopolista profit az újításokhoz kapcsolódik, de hát csak nagyon kevesen foglalkoznak ezzel. Kik húznak hasznot a technológiai újításból? Maga az újító, egy szűk pénzügyi tanácsadói kör, és azok, akik kezdetben megvették a cég részvényeit amikor az még olcsóbb volt.”

Mi ennek a következménye?

A jövedelme különbség növekedése. Az USA-nak ma 756 dollár milliárdosa van. A legtöbb a monopolista profitok révén gazdagodott meg.

“Ma már valaki csakis monopolista profit révén gazdagodhat meg ennyire egy életpálya során”

– állítja a Stanford egyetem nyugalmazott professzora. Aki ehhez hozzáteszi: a tőzsde ma már a monopolista profitból él. Már 2019-ben a tőzsdei forgalom 75%-át ez adta, és a tendencia azóta csak erősödött: a nagy informatikai cégek befolyása meghatározóvá vált.

A politikai következmény az amerikai társadalom megosztottsága

“Azok, akik elveszítették a megélhetésüket észreveszik , hogy ez politikai döntés eredménye. Ők fizetik meg annak az árát, hogy mások irdatlanul meggazdagodtak. Ettől gyengült meg az amerikai demokrácia. 2021 január hatodikán amikor Trump hívei megrohamozták a Capitoliumot, a résztvevők többsége olyan munkás volt, aki úgy érezte , hogy őt bizony magára hagyta a rendszer.”

Miért érezhették ezt?

“A piacok növekvő monopolizálása, az automatizálás és a globalizáció. A monopolizált piacon csökkent a munkavállalók jövedelme. Az automatizálás fokozta a jövedelem különbséget a munkások között. Amikor bevezették a futószalagot, akkor az a képzetlen munkások termelékenységének hatékonyságát növelte, és fölöslegessé tett sok szakmunkást. A munkásosztály jórésze felemelkedett a középosztály életszínvonalára. A mostani automatizálás pontosan az ellenkező hatást gyakorolja a munkaerő piacra: sok gyengén képzett munkás fölöslegessé válik míg a szakmunkások és technikusok felértékelődhetnek. Akinek nincs ma valamilyen diplomája, az jórészt rákényszerül arra, hogy a szolgáltató szektorban vállaljon alacsony presztizsű rosszul fizetett munkát.

A harmadik tényező a globalizáció, amely az USA gyári munkát jelentős részben áthelyezte Kínába.

Több tízmillió amerikai élete ment emiatt tönkre. Közben ezzel a politikai döntéshozók nem foglalkoztak. A vesztesek pedig elveszítették a bizalmukat a rendszerben.”

A választásokat az informatikai óriások nagymértékben befolyásolhatják:

”Az X és a Meta – ez a Facebook anya vállalkozása  -, melyeket egy-egy dollármilliárdos birtokol, meghatározó szerepet játszhatnak, ez pedig nem tesz jót a demokráciának.”

Hogy lehet ezen változtatni?

  • “Először megbízható adatok kellenek a monopolista profitról és az egyéni vagyonról.
  • A második az, hogy korlátozzuk a technológiai piaci dominanciát elsősorban a szabadalmi rendszer átalakításával.
  • Harmadrészt pedig olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely erősíti a demokráciát. Ez mindenekelőtt trösztellenes törvényt jelentene, adóreformot, melynek következtében a legfelső kategória közel lenne az 50%-hoz. Ezenkívül szabályozni kellene a társas oldalak működését, és jelentős mértékben támogatni a szegényebb néprétegek gyerekeinek iskoláztatását. A változások veszteseinek valamiféle kárpótlást kellene kapnia. Skandináviában már működnek hasonló intézkedések, melyek a demokrácia megerősítését szolgálják”

– írja a Project Syndicate oldalon Mordecai Kurz, a Stanford egyetem emeritus közgazdász professzora.

Financial Times: Trump elárulná Ukrajnát

A londoni lap egyik vezető újságírója, Martin Wolf arról ír, hogy Trump republikánus barátai akadályozzák Washingtonban az ukrán segélyt – 60 milliárd dollár – noha az eltörpül a koreai, a vietnami, az afganisztáni háború kiadásai mellett.

Oroszország hatalmas összeget költ az ukrajnai háborúra, a költségvetése 40%-át! Ukrajna, amely hősiesen ellenáll Putyinnak miközben csekély összegbe kerül a Nyugatnak – hangsúlyozza a Financial Times publicistája, aki azt is megírja, hogy az Európai Unió sokkal többet költ az ukrajnai háborúra mint az Egyesült Államok. Az ukrajnai háború következménye az is, hogy a NATO tagállamok egyre többet költenek katonai célokra, és mind többen teljesítik a 2%-os normát. Magyarország is ide tartozik, amely korábban csak a GDP 0,9%-át költötte katonai célokra, most viszont már túljutott a 2,4%-on annak ellenére, hogy 2023-ban a GDP csökkent.

Hosszú háborúra számíthatunk

Ebben a Nyugatnak támogatnia kell Ukrajnát – hangsúlyozza a Financial Times, amely siet hozzátenni, hogy a támogatás csak fegyverre és pénzre vonatkozik, emberekre nem. Ez azért érdekes, mert Macron francia elnök már arról beszél, hogy 10 ezer NATO katonát kell küldeni Ukrajnába különben összeomolhat a front. Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter, aki nemrég Kijevben járt, arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg Ukrajnában mindenből hiány van: katonából, fegyverből és pénzből is.

Ha most az USA abbahagyná Ukrajna támogatását, akkor sokan arra gondolnának, hogy megkezdődött az Egyesült Államok hanyatlása – írja a Financial Times.

Donald Trump, ha hatalomra kerül, tárgyalna Putyinnal és gyorsan véget vetne az ukrajnai háborúnak. Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Trumppal Floridában, közölte: az USA ex elnöke, ha visszakerülne a Fehér Házba, akkor egy centet sem adna Ukrajnának, mely ily módon kénytelen lenne feladni a háborút. Trump pedig Kijev feje fölött tárgyalna Putyinnal.

Megér-e Ukrajna egy harmadik világháborút?

Ferenc pápa elsőként hívta fel arra a figyelmet, hogy mindenképp el kell kerülni a közvetlen konfliktust a NATO és Oroszország között. Nem szégyen a fehér zászló felmutatása – hangsúlyozta a szentatya, aki mindenképp a béke fontosságát tekinti prioritásnak. A pápa korábban arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúból elsősorban az amerikai fegyvergyárak húznak hasznot. Jefferson elnök az alapító atyák egyike már a XIX-ik század eleji török – orosz háború idején arról írt Adamsnek:

“csak öljék egymást Európában a tehén szarváért és farkáért, mi pedig eközben fejjük a tehenet.”

A Biden kormányzat már 2021-ben stratégiai ellenfélnek jelölte meg Oroszországot amikor még szó sem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójáról. Most viszont az orosz elnök már arról beszél Macron elnök szavai kapcsán, hogy

“A NATO katonák küldése Ukrajnába közelebb hozhatja a háborút Oroszország és a NATO között.”

Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápa békejavaslatát bírálva már nyíltan a harmadik világháborúról beszélt. Ki akar meghalni Európában Ukrajnáért? Jóformán senki.

Trump meg akar állapodni Putyinnal Ukrajna feje fölött, ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a fegyverszüneti vonal nagyjából a jelenlegi fronton húzódna vagyis Putyin megtarthatná Ukrajna egy részét, ahol a lakosság többsége orosz anyanyelvű.

A világháborúhoz képest egy fegyverszünet mindenképp jó megoldásnak tűnik. Különösen, hogy senki sem hiheti ezentúl, hogy Putyin hadserege egész Európát fenyegeti hiszen Ukrajnát sem tudja legyőzni.

Ferenc pápa meg a gender

A genderről sokan tudják úgy, hogy „valami melegpropaganda”, és tényleg van a melegséghez némi köze, de ezek az emberek részben rosszul tudják, mert nem propaganda, hanem követelményrendszer.

Érdekesség, hogy a jelenleg nálunk regnáló párt… illetve pártok esetében – elnézést doktor Semjén – kötelező a gendert illető teljes tudatlanság, így aztán aki arrafelé hallott valamit erről harangozni, az is letagadja, nehogy kipaterolják a brancsból.

Minden közösségnek, akár a legkisebbnek is van egy ilyen követelményrendszere. Ez persze csak szóbeli szabálygyűjtemény, nem írta le senki, kivéve az olyan művészi megnyilvánulásokat, mint például a „Nékem olyan asszony kell…” kezdetű műdal, melyekből a közösség feleségekre vonatkozó álláspontja („…ha beteg is, keljen fel”) világosan kiderül. A rendszer rögzíti, hogy egy fiú kinézettel született egyénnek hogyan kell az adott közösségben fiúként majd később férfiként viselkednie, és mit tesz vele a közösség, ha nem követi a vonatkozó szabályokat. Ugyanilyen követelményrendszer, és nem teljesítésük esetén szintén megfelelő következmények vonatkoznak a lánynak, később nőnek kinézőkre is.

Az „annak kinéző” azt jelenti, hogy a „fiú” vagy a „lány” minősítést az újszülött látványa alapján hozza meg egy legalább 65-ös IQ-val bíró ember (több nem kell neki a meghatározáshoz), de az sajnos semmit nem jelent, ugyanis hogy ki lesz az újszülöttből szexuális téren, és mit fog majd akarni, nem a külső kinézete, hanem az agya dönti el.

Azt, hogy mi van az újszülött agyában, a születéskor még nem tudja senki, ugyanakkor nagy pech a külsővel nem korreláló agyberendezkedésűekre nézve, hogy a kérdés akkorra már eldőlt, azon változtatni semmiféle kezeléssel és/vagy neveléssel nem lehet. Bárki belegondolhat, hogy őt át tudnák-e nevelni az LMBTQ+ lehetőségek bármelyikére, és ha igen a válasz, akkor eddig nem a veleszületett ösztönei szerint élt, hanem magára kényszerített valamit, ami nem a sajátja.

Sokan gondolják úgy kies hazánkban is, hogy mivel a változatos betűkkel jelölt, a többségtől eltérő változatok kialakulására nem találtak genetikai okokat, az előző bekezdés nem igaz. Ők nem tudják, hogy ugyan a gének itt valóban nem játszanak szerepet, de a szivárványpaletta adott színe a magzatfejlődés alatt alakul ki, mert a magzatot érő hormonimpulzusok hozzák létre azt az agyfejlődéstől függő sokszínűséget, amely aztán az egyént szexuális téren később jellemezni fogja. Elég szomorú, hogy miután Magyarországon a regnálók törvénnyel tették egyértelművé, hogy szerintük ez nem így van, a Magyar Tudomány felkentjei erre egy árva szóval sem reagáltak hivatalosan. Nincsenek itthon? Vagy nem hallottak még róla? És ami még érdekesebb, nem akadt egyetlen újságíró sem, aki a kétfejű borjúról és megrökönyödött tulajdonosáról írt izgalmas riport mellé ezt is felvette volna a repertoárba, és felhívta volna az MTA adott szekcióját, vagy akár az elnököt.

Magyarországon a regnálók jóvoltából a 18 éven aluliak nem tudhatnak arról, hogy vannak a többségétől eltérő szexuális viselkedésformák (nehogy kedvet kapjanak!), de még csak arról sem, hogy egyáltalán van olyan, hogy szex (a pornográfia tilalma 18 éves korig). Különösen megmosolyogtató az a törvényi szöveg, hogy az olyan tartalom tilos, „amely a szexualitást öncélúan ábrázolja”, mert némi öncélúság nélkül eleve sikertelen lesz az ügy, még ha a felek kizárólag gyermeknemzési célból jöttek volna össze, akkor is. Az pedig, hogy 18 év a korhatár, még kevesebb értelmet feltételez a törvényalkotókat illetően.

A témának most éppen Ferenc pápa veselkedett neki. Az úgynevezett gender-ideológiát korunk „legcsúnyább veszélyeként” jellemezte, mert eltöröl minden különbséget, amely az emberiség része. „A különbségek eltörlése az emberiség eltörlését jelenti” – jelentette ki. Úgy vélte, a genderelmélettel ellentétben a férfi és a nő megkülönböztetése az, amely „termékeny kontrasztot” teremt.

Eltekintve a „gender-ideológia” és „genderelmélet” szavak helytelen használatától a pápa általi aggódás jogosnak tekinthető, mivel ha a gender által támasztott követelmények eltörlése révén férfiak és nők gyakorlatilag egyforma, azaz semleges individuumokká válnak, akkor a vallás által parancsba adott, és többezer éve jól működő szaporodás apa- és anyaszerepei megszűnnek, és a létszám csökkenésbe vált (ennek jelei már ma is jól láthatók). Az emberek elsősorban saját szórakozásaiknak fognak élni, nem pedig az utódoknak. Ez a folyamat csak az emberiség kihalásához vezethet, rémült meg a pápa, és bizony nem mondanám, hogy nincsen igaza.

A történet úgy kezdődött, hogy a kezdetben keményen patriarchális, egyben kirekesztő gender nem ismert pardont. Később egyre enyhült az előírásokat és büntetéseket tekintve, így mára oda jutottunk, hogy a nők a férfiakkal, legalábbis törvényileg egyenjogúnak tekinthetők. Sokak szempontjából kellemetlen mellékhatás, hogy a többségtől szexualitási téren eltérő viselkedésű és kinézetű csoportok (LMBTQ+) ettől vérszemet kapva kezdték úgy gondolni. hogy akkor már ők is egyenjogúak a többivel. Ez a konzervatívabb társadalmakban nagy megrökönyödést kiváltva kemény reakciókhoz vezetett.

Helytelenül. Az hogy az emberiség egy faj, abszolút kétségtelen, jogos tehát azon törekvés, hogy senkit ne tekintsenek durván szólva aberráltnak, amennyiben a viselkedése nem okoz kárt senkinek. Mindig az utóbbi feltétel a mérce, azaz mindenki normálisnak tekintendő, akinél a feltétel adott, és senki nem tekinthető normálisnak még a leghagyományosabb férfi-nő kapcsolatban sem, ha a feltétel nem teljesül.

Persze a dolog nem megy könnyen, mert a nagyobb népcsoportok sok nemzedéken át rögződött gender szemléletének megváltoztatása rengeteg munkát és nagy türelmet igényel. Az egyik probléma, hogy ennek ellenére az elfogadási folyamatot sokan erőltetik. A másik probléma az, ha a jó irányú és helyes törekvést túllihegik. Ennek az erőltetésnek és túllihegésnek a következménye például a Pride, amelyből több a kár, mint a haszon, emiatt küzdenek a túllihegők azért, hogy még a beszédben se legyenek a férfiak és a nők megkülönböztetve (pl. a „Hölgyeim és Uraim” eltörlendő), ezért hoz az EU olyan rendeletet (ott sem mindenki akadémikus), amely előírja, hogy a társaságok vezetőségében mekkora arányban kell szerepelni nőknek, különben büntetés, és a „Mindenki egyenlő” törekvést kezdi felváltani a „Mindenki egyforma”  elv, mégpedig tűzön-vízen át. Ez biztosítja a konzervatívoknak a gúnyolhatóságot, ami lassítja az elfogadást.

Az irány a fenti problémák ellenére egyértelmű. A bőrszín ma már nem számít, sőt a political correct beszéd is kötelező, hogy az érzékenyebbeket nehogy véletlenül megsértse valaki, a nem a helyi gender szerint viselkedőket is egyre inkább tolerálják a fejlettebb társadalmak, hiszen olyasmiért, amiről ő nem tehet, és kárt sem okoz a többieknek, senki nem büntethető. A tendenciát tekintve nemsokára elérkezünk majd ahhoz a korhoz, amitől a pápa fél: a nők és a férfiak nem lesznek már nők és férfiak, csak és kizárólag emberek, akik az életben a saját boldogulásukat és szórakozásukat keresik. Biztosan akadnak majd olyanok is, akiknek legfőbb szórakozás és öröm a gyermek, de a számuk várhatóan egyre inkább csökken, és mivel a technika, főleg a robotika fejlődésével előbb-utóbb minden igény kielégíthetővé válik, senkinek sem lesz szüksége senki másra, hogy jól érezze magát. A közös célok (pl. klímaváltozás elleni küzdelem) a hétmilliárdos létszám drasztikus csökkenésével úgyis megszűnnek, az emberiséget immár semmi nem fogja fenyegetni, kizárólag önmaga.

A pápa látja a többezer éves művet összeomlani, és egyéni tragédiája, hogy a változás felelőse egy személyben ő.

Kizökkent az idő; – oh kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt.”

– írja a költő, és bizony nagyon egyetértek. A dán királyfival is, meg a pápával is, aki jogosan fél tőle, hogy a helyretolásnak immár semmi esélye sincs, mert egyre gyorsulva száguldunk a lejtőn lefele.

Azért párszáz évet még adnék magunknak. Ha többet nem is.

A német társadalom a legnagyobb életszínvonal csökkenést éli át 1950 óta

0

Két német közgazdász szerint, ha minden így megy tovább, akkor a húszas évek elvesztegetett évtizedet jelentenek majd Németország számára, amely a világ harmadik legerősebb gazdasága, de az ukrajnai háború miatt egész gazdasági modellje a feje tetejére állt.

“Az Alternative für Deutschland előretörése ébresztő kell, hogy legyen mindenki számára. Ennek nem kizárólag gazdasági okai vannak, de nagyon jelentős tényező, hogy a németek jelentős részének összeomlott az életszínvonala oly mértékben amire 1950 óta nem volt példa” – nyilatkozta Isabella Weber, a University of Massachusetts közgazdasági karának docense, akit korábban a német kormány azzal bízott meg, hogy dolgozzon ki egy bizottságban megfelelő rezsi kompenzációt az energiaárak növekedésére Németországban. Isabella Weber mostani tanulmányának társszerzője Tom Kreps professzor, aki a berlini pénzügyminisztérium tanácsadója volt amikor a miniszter nem volt más mint a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz. A német tanulmány idézi az IMF előrejelzését, mely szerint a G20 államok közül csak Argentina szerepel majd gyengébben a 2024-es és 25-ös évben mint Németország.

A német tanulmány emlékeztet arra, hogy a reálbérek egyetlen év alatt 4%-kal csökkentek 2022 áprilisa és 2023 márciusa között. Ugyanebben az időszakban a GDP 4,1%-kal esett vissza. 2023 végén 10%-kal volt kisebb a lakosság reáljövedelme mint a válság előtt.

A földgáz árának óriási emelkedése felhozta az Alternative für Deutschlandot annak ellenére, hogy a Scholz kormányzat megpróbálta enyhíteni annak hatását a lakosságra.

A német fiatalok boldogtalanok

Németország éppúgy mint Magyarország vagy az USA visszaesett a boldogság indexben, ahol szokás szerint a skandináv államok vezetnek, az első helyen Finnország végzett. Németország a 24-ik, ez nem oly rossz helyezés, de a harminc év alatti fiatalok esetében már dúl a pesszimizmus: ők csak a 47-ik helyen végeztek.

Miért ilyen pesszimisták a német fiatalok? Elsősorban az ukrajnai háború miatt. Ez nemcsak a német gazdasági modellt tette tönkre amint a német közgazdászok bebizonyították mondván, hogy a német ipar az olcsó orosz nyersanyagokra épült – mindenekelőtt a kőolajra és a földgázra.

“A német közvélemény sokkal érzékenyebben reagál a háborúra mint sok más társadalom. Elsősorban a történelmi múlt miatt. A két elveszített világháború benne van a németek génjeiben”- mondta a közszolgálati Deutsche Wellenek Hilke Brockmann, a Brémai Egyetem szociológusa. Aki sietett hozzátenni, hogy a gazdasági helyzet legalább ilyen nagy szerepet játszik a német fiatalok pesszimizmusában: ”a német kormány jelenleg megszorító gazdaságpolitikát folytat, nem különösebben nagylelkű a polgárokkal. Ráadásul a nagy közszolgálati rendszerek eléggé gyatra teljesítményt mutatnak.”

Skandináviában jobb a helyzet:

“Azokban az országokban nagyobb a társadalmi szolidaritás, a polgárok sokkal többet kapnak az államtól. A konzervatívabb Németországban ennél kevesebbre számíthatnak.”

Mindenesetre érdekes, hogy Németországban, Norvégiában, Svédországban, Franciaországban, Spanyolországban és Nagy Britanniában az idősebb generációk sokkal boldogabbak mint a fiatalok. Ezzel ellentétes tendenciát csak három kis ország mutat Európában: Magyarország, Görögország és Portugália.

A vetélkedésben Magyarország lefelé csúszott, és már csak az 56-ik a boldogság indexben, de a fiatalok optimisták: azon a listán Magyarország a 36-ik helyet szerezte meg. Az idősebb generáció viszont csak a hetvenediket, ez nem is csoda hiszen egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében.

A kínai CATL debreceni beruházása aggasztja az USA-t

A kínai óriás technológiája jobb mint az amerikai, ezért szállíthat akkumulátorokat a Teslának, a Volkswagennek és a BMW-nek – mondják szakértők, akik a londoni Guardiannek nyilatkoztak.

Csaknem 40%-át adja a világon eladott elektromos járművek akkumulátorainak a kínai Contemporary Amperex Technology Co Limited – CATL -, amelyet a nyugati világban eddig szinte senki sem ismert. Washingtont azonban zavarja, hogy a kínaiak ily nagy befolyáshoz jutottak e téren: a Duke Energy, amely több mint 8 millió amerikai polgárt lát el energiával bejelentette, hogy megszakítja kapcsolatait a CATL-al, mert

“Hazai szállítót keres, vagy hogyha nem talál ilyet, akkor szövetséges országból importál akkumulátorokat.”

A döntés előzménye az, hogy Washingtonban a törvényhozásban néhány honatya felvetette: miért használnak CATL akkumulátorokat a haditengerészet Camp Lejeune támaszpontján Észak Karolinában? A Duke ennek a támaszpontnak az energia ellátója , és a washingtoni figyelmeztetés nyomán már decemberben leállította a CATL akkumulátorok használatát a haditengerészet támaszpontján, most pedig a tilalmat kiterjesztette a cég egész tevékenységére.

A Fordot is kemény bírálatok érik Washingtonból, mert szerződést kötött CATL lítium-vas- foszfát  akkumulátorok közös gyártására Michigan államban. Marco Rubio szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának alelnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: ”A Ford ezzel a döntéssel behozza az USA legnagyobb geopolitikai ellenfelét az ország szívébe.”

A Ford rögtön reagált is mondván 40%-kal csökkenti az akkumulátorgyár kapacitását

“Ez teljesen új jelenség, az amerikai kormányzat eddig nem mutatott semmifajta érdeklődést a kínai akkumulátorok gyártása iránt” – közölte a Sino Auto Insight kutatóintézet szakértője. Tu Le hozzátette:

”Jelenleg nagy nyomás nehezedik minden amerikai cégre, hogy ne használjanak semmiféle kínai akkumulátort sem. Csakhogy, ha az USA versenyképes elektromos járműveket akar előállítani, akkor azokhoz kínai akkumulátorokat kell használnia.”

A kínai akkumulátorok bírálói nem állítják, hogy azok ne lennének jó minőségűek hanem arra hívják fel a figyelmet, hogyha elmérgesedik az Egyesült Államok és Kína viszonya, akkor pórul járhatnak a kínai akkumulátorokat használó amerikai autógyárak, ha leáll a szállítás. Washingtonban, ahol 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenféllé nyilvánították Kínát, attól tartanak, hogy az elektromos autógyártás függővé válik a kínai akkumulátoroktól.

Lehetséges-e zöld átmenet kínai akkumulátorok nélkül az USA-ban?

A szakértők zöme erre nemmel válaszol. Miért? “Az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok technológiájában az Egyesült Államok évekkel el van maradva a kínaiak mögött. Üres a mi poharunk, mert nemcsak a technológia hiányzik, de a fő nyersanyag, a lítium is” – mondja Michael Dunne, a Dunne Insights alapítója. A cég az elektromos autógyártás egyik legfőbb szakértője az Egyesült Államokban.

Teng Hsziao-ping, a kínai reformok atyja már évtizedekkel korábban felhívta a pekingi vezetők figyelmét arra, hogy a ritka földfémek terén Kínának szinte monopol helyzete van a világon. Nemcsak azért, mert Kínának vannak a legnagyobb készletei a világon hanem, mert a kínaiak hajlandók elviselni a környezetvédelmi károkat, melyeket a ritka földfémek bányászata jelent.

Ha tehát az USA fel akar zárkózni Kínához az akkumulátorok gyártásában, akkor komoly pénzeket kell ebbe beleölni beleszámítva a környezetvédelmi kiadásokat is. Hány év kell ehhez?

“5-10 évre lenne szüksége az Egyesült Államoknak a felzárkózáshoz, de még így se jutna olcsó akkumulátorokhoz. Márpedig Biden elnöknek az a terve, hogy a zöld átmenet eredményeképp 2032-ben már az új autók kétharmada elektromos legyen”

– nyilatkozta Dunne szakértő a Guardiannek.

A dilemmával a Biden kormányzat nagyonis tisztában van: Jennifer Granholm energiaügyi miniszter így vázolta fel a helyzetet nemrégiben egy szakmai tanácskozáson:

”Nagyon nagy mértékben foglalkoztat bennünket, hogy a kínaiak erőteljesen nyomulnak előre az amerikai iparban éppen akkor amikor meg akarjuk azt jelentős mértékben újítani. Csakhogy azt is figyelembe kell vennünk, hogyha azt akarjuk, hogy az emberek tömegesen elektromos járműveket vásároljanak, akkor azoknak az autóknak viszonylag olcsóknak kell lenniük.”

Mi a helyzet most? Pekingben a kormány óriási támogatással ösztönzi az elektromos járművek exportját illetve akkumulátor és autógyárak építését külföldön. Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és ezt a Biden kormányzat nemcsak, hogy folytatta, de szigorította is a szankciókat. Ezért az elektromos autógyártással kapcsolatos közvetlen kínai beruházások értéke az utóbbi években jelentős mértékben csökkent. 2022-ben még 4,8 milliárd dollár volt, 2023-ban már csak 2,7 milliárd dollár. Trump a Kína elleni szankciók szigorításával kampányol vagyis nemigen lehet arra számítani, hogy az USA-Kína feszültség jelentős csökkenne a közeljövőben. Elon Musk, a Tesla főnöke a maga részéről levonta a tanulságot, és állítólag új CATL akkumulátor gyár építését támogatja Nevadában. A Tesla a legnagyobb gyárat Sanghajban működteti, és Elon Musk amikor legutóbb ottjárt  akkor bejelentette, hogy kétszeresére bővítik a kapacitást Kína legnagyobb városában. A világ leggazdagabb emberét akkor fogadta Li Csiang miniszterelnök is – ahogy erről a kínai sajtó bőségesen beszámolt.

Trump jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságnak- mondja a Végzet közgazdásza

Eddig sem az ukrajnai háború sem a gázai konfliktus sem pedig az USA – Kína kereskedelmi háború nem okozott nagyobb piaci felfordulást, de Trump megválasztása mindent megváltoztathat Nouriel Roubini,  a Végzet közgazdásza szerint.

“A legnagyobb kockázat a globális gazdaság számára az amerikai elnökválasztás, de itt figyelembe kell vennünk, hogy Biden és Trump külpolitikai elképzelései között sok a hasonlóság: mind a demokraták mind pedig a republikánusok keményen támadják Kínát, és ez a tendencia a jövőben is várhatóan fennmarad” – írja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon. Érdemes megemlíteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Donald Trumppal, úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az ex elnök visszatér a Fehér Házba, akkor megállapodik majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel – persze kemény tárgyalások után.

“A legnagyobb különbség Biden és Trump között a NATO megítélésében van, illetve másképp látják az ukrajnai háborút és Európa helyzetét. Sokan attól tartanak, hogy Trump magára hagyná Ukrajnát, és így lehetővé tenné Putyinnak, hogy megnyerje a háborút. Milyen üzenetet küldene ez Kínának Tajvan ügyében?

Ha Trump valóban azt akarja, hogy az európaiak költsenek többet a NATO-ra, akkor hogyha ez valóban bekövetkezik, a NATO fontos lehet nemcsak Oroszországgal, de Kínával szemben is.

A globális gazdaság szempontjából nem ez a legfontosabb hanem az, hogy milyen is lesz Trump gazdaságpolitikája? Nem kétséges, hogy az USA Trump alatt sokkal inkább protekcionista lenne mint eddig. Trump minden importra 10%-os  vámot javasol. Jelenleg ez átlagosan 2%. A Kínából érkező áruk ennél is magasabb vámokra számíthatnának. Ez kereskedelmi háborút válthat ki nemcsak Amerika ellenfeleivel, de a szövetségeseivel is Európában és Ázsiában – Dél Korea és Japán.

Mi lenne egy globális kereskedelmi háború következménye?

“Csökkenne a gazdasági növekedés és fokozódna az infláció. Ez a közeli jövő legnagyobb geopolitikai kockázata. Ez a szétválás – decoupling -, kockázat csökkentés – derisking – azzal járhat, hogy darabokra szakad a globális piac. A nagy ellátó láncok, melyek eddig globálisan működtek immár balkanizálódnak. Megindulhat a leválás a dollárról a globális pénzügyi piacon. Mindez rendkívüli mértékben megnöveli a globális kockázatot. Negatívan befolyásolhatja mind a növekedést mind pedig a globális pénzügyi piacok működését.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy Trump tagadja a klímaváltozást, és ezzel megindíthat egy stagflációs folyamatot a világgazdaságban. Valószínű, hogy Trump lecserélné a Federal Reserve Board elnökét, és Jerome Powell helyébe olyasvalakit keresne, aki készséggel kiszolgálja az ő elképzeléseit. Végül pedig Trump adópolitikája megnövelné a költségvetési hiányt, amely már így is túlságosan nagy. Adócsökkentés következne és közben emelkednének a védelmi és más kiadások. Magasabb kamatot kellene fizetni a kincstárjegyek után. Miután mind a magán mind pedig a közadósság már ma is túlságosan magas, felrémlik egy pénzügyi válság kísértete. Trump gazdaságpolitikája ezért jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságra nézve – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki előre megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK