Featured

Ferenc pápa: “minden háború abszurd”

Ferenc pápa a békéről beszélt húsvétkor Nagyszombatban. Szlovákia érseki székhelyén pontifikált misét a katolikus egyház vezetője, aki ismét állást foglalt a béke mellett Trnavan.

Nem véletlenül választotta Ferenc pápa Nagyszomabatot hiszen Szlovákia – a magyar kormányhoz hasonlóan – béketárgyalásokat sürget a szomszédos Ukrajnában, ahol több mint két éve folyik a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin agressziója váltott ki. Ukrajna számára Ferenc pápa azt javasolta, hogy mutassa föl a fehér zászlót, és keresse a béketárgyalást Oroszországgal. Ezt Zelenszkij ukrán elnök ingerülten elutasította noha tisztában van azzal, hogy Ukrajna lehetőségei arra, hogy kiszorítsa az orosz hadsereget az ország területéről ugyancsak korlátozottak. Márpedig Ukrajna ezt szabta meg a béketárgyalások megkezdésének alapvető feltételének. Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el – mondta ezzel kapcsolatban Zelenszkij, aki számíthat a szomszédos Lengyelország maximális támogatására.

A katolikus Lengyelország jelenleg a világ országai közül a lehető legtöbbet költi katonai célokra: a GDP csaknem 5%-át! A NATO előírás 2%. Donald Tusk miniszterelnök szerint egyre nő a háború esélye a NATO és Oroszország között.

Ferenc pápa a háború ellen

“A béke iránti vágyakozást a gyűlölet kegyetlensége és a háború vadsága töri meg”

– mondta Ferenc pápa Nagyszombatban. Putyin orosz elnök Ukrajnát vádolta az iszlamista merényletért, melyet Moszkva mellett követtek el, és ahol a halottak száma meghaladta a 140-et. Válaszul Zelenszkij ukrán elnök arra utalt, hogy Putyin a korábbihoz hasonlatosan maga rendezhette meg a merényletet, hogy azután az orosz társadalom gyűlöletét Ukrajna irányába terelhesse.

“A háború mindig abszurd és mindig vereséget jelent”

– hangsúlyozta Ferenc pápa az Urbi et Orbi áldásában a Szent Péter téren Rómában. A pápa tűzszünetet sürgetett a gázai övezetben, ahol az izraeli hadsereg és a Hamász háborújában rémes állapotokat kénytelen elviselni a polgári lakosság.

Ami Ukrajnát illeti: Ferenc pápa mindenekelőtt a hadifoglyok kicserélését javasolta, hogy ezzel meg indulhasson valamiféle békefolyamat Kijev és Moszkva között.

Kampány

Hogy megindult, az kétségtelen. Például azon az oldalon is. Azt írja a „Demokrata” nevű, a kormány propagandaközpontja által diktált irományokat éjt nappallá téve közlő akármicsoda, hogy:

„Gyurcsányné bejelentette a dollárbaloldal koalíciót”

A cím igencsak jellemző szöveg. A dollárbaloldalozás abszolúte megszokott, a FIDESZ-KDNP kampány szerves és elmaradhatatlan része, regnálóék ezzel adják tudtára a nagyközönségnek, hogy a baloldal külföldről kapott pénzt a kampányra, és ezért a pénzért, ha győz a választáson, az adományozók kérnek majd valamit. Általában hazaárulást szoktak kérni, amelyre, mint tudjuk, az itteni ellenzék nagyon is hajlamos, hiszen már korábban is, és még lefizetés nélkül is magáénak vallotta a halódó Nyugat elvárásait. Tiszta hülyeség lenne a Nyugat részéről, hogy amit önként és dalolva úgyis megcsinálnak, azért még le is fizessék őket. Ezért valószínűbb, hogy a dollárbaloldalozás a hülyeség, mivel a hivatalos Nyugat más összegekhez van szokva. 8 millió dollár esetében a portás is csak legyint.

A válasz arra, hogy az egyesek szerint már nem is halódó, hanem elhalálozott Nyugat (köszönettel Schmidt asszonynak a fontos információért) miket és miért vár el minden EU tagtól, az az alábbiakban összegezhető:

  • Minden tagállam segítsen a menekültkérelmek elbírálásában azoknak a tagországoknak ahová sok migráns érkezik (migráns kvóta). Ez nem befogadást jelent, egyáltalán nem azt, mivel az elbírálás után az összes olyan migráns, aki engedélyt kap tőlünk az EU-ba való belépésre, csak addig marad itt, amíg a legrövidebb úton, és/vagy a leggyorsabban nem éri el a nyugati határt. Hogy ezt az egyszerű tényt nagyjaink miért képtelenek fölfogni, az rejtély. Nem hallottak még a schengeni nyitott határokról? A miniszterelnök úr évek óta erről a nem létező kvótaveszélyről vészkiáltozik, és nehéz eldönteni, hogy a népet hülyíti vele, vagy magának sincs elég esze ahhoz, hogy fölfogja. Az utóbbi időben kezem azt hinni, hogy mindkettő.
  • Senkit ne érhessen hátrány sem jogi, sem társadalmi vonalon, és minden ember élhessen úgy, ahogy ő maga szeretne, ha ezzel másnak kárt nem okoz. Ehhez az élet minden részletét ismernie kell, hogy tudjon dönteni. A magyar kormány (= miniszterelnök úr), azt akarja, hogy a lakosság, és főleg az ifjúság ne ismerjen meg semmit, hanem szó nélkül kövesse az ország jelenlegi elvárásait (ószövetségi szabályok + gender). Hát igen, az illiberális állam, rideg, titkolózó, kegyetlen és kérlelhetetlen. A szabály alól egy kivétel van, a „Ne lopj!” parancs, azt ugyanis nálunk a miniszterelnök úr által kijelölteknek nem kötelező betartani. A brancson kívülieknek persze igen.
  • A szomszédunkban háború folyik. Ennek a háborúnak a kimenetele fogja eldönteni, hogy a világ visszatér-e az egymásra állandóan acsarkodó nemzetállamok agresszív, területrabló háborúinak korszakába, amelyben majd sok helyen folyik a harc sok áldozattal, vagy újra beköszönt a békés korszak. A békés korszakban a pszichopata tömeggyilkosokat nem örök időkre választják meg korlátlan hatalmú elnöknek 83 százalékkal, hanem oda irányítják őket, ahová valók. Ahogy a FIDESZ szokta mondani a kommunistákról (és Putyin is az): a történelem szemétdombjára.

Az észbelileg kevésbé versenyképesek számára: a miniszterelnök úr által „háborúpárti”-nak minősített ellenzék szeretne a békés korszakba visszatérni, ám ennek feltétele, hogy nem szabad odadobni a zsákmányt a ragadozónak, hanem a területszerzés mindenáron való megakadályozásával el kell tántorítani a mostani és a leendő agresszorokat attól, hogy egyáltalán támadásra gondoljanak. Ezért háború (védekezés) párti a Nyugat. A békepárti miniszterelnök úr inkább mindent átengedne az agresszoroknak, csak béke legyen! Kíváncsi vagyok, mit tenne, mikor Magyarország kerül sorra, ugyanis ha védekezni kezdene, akkor ő is háborúpárti, ha meg szép békepárti módon átengedné az országot akárhányadik orosz tartománynak, akkor önmagát meghazudtoló nemzetáruló.

A fenti pontokban leírtak azért borzalmas dolgok, mert szembe mennek miniszterelnök úr lángelmés/hagymázos (nem kívánt törlendő) elképzeléseivel, mely szembe menéses esetekben a „hazaárulás” definíció automatikus.

Hogy a miniszterelnöki törekvések szembe mennek az általa sokszor hangoztatott józan ésszel? Hát persze. Lehet mondani. De az állítólag kiváló képességű népünk a „mi magyarok”, valahogy mégis benyeli mindet. Talán mert sok választó nem érti, magyarázni viszont nem divat. Hogy miért, azt majd kideríti valaki – ha ugyan egyáltalán. Kinek lenne fontos, tessék mondani?

A cím további érdekessége, hogy a Márki-Zay és csapata által az amerikai ismerősök révén begyűjtött négymilliárd forintnyi dollártól Dobrevék álltak a legtávolabb. Mivel MZP nem csak a FIDESZ-t, hanem az ellenzéket is le akarta váltani, mindenkit megkért, hogy húzódjon hátrább, és maga vitte a kampányt a pénzből, így aztán Dobrevék dollárral való ellátottsága nulla lett. Vesztettek is. MZP-t ugyan le lehet dollárbaloldalozni (bár az is hülyeség, mivel ő kifejezetten jobboldali), de a DK-nak ahhoz nincs köze. Még ha tudott a pénzről, amelyet MZP-ék költöttek el, akkor sem. Következtetés: ebben az esetben a Dobrevéket dollárbaloldalozó vagy hazudik, hogy átverjen minket, vagy hülye. Lehet választani.

A dologhoz hozzátartozik, hogy az MTVA, a Rogán féle kampánycsapat és a NER sajtóbirodalom összesített pénzigénye a FIDESZ propaganda biztosításához több mint évi 200 milliárd, melyet fideszék a mi adónkból vesznek el  (igen, jól tetszik tudni, abból, amelyből a tanárok fizetésemelésére nem teliik). Ez a >200 milliárdnyi közpénz ötvenszerese a Márki-Zay Péterék által begyűjtött dollárösszegnek (minket tehát a saját pénzünkből vernek át), ám érdekes módon a közpénzbagázs ezen égbekiáltó lopásáról senki nem beszél, a dollárbaloldalról meg mindenki. Hogy miért van így, az rejtély. Filmekben látott hősi népünk, melyet a legkisebb igazságtalanság is irritál,  mégsem hősi annyira? Vagy erre hivatott értelmiségünk elfelejti felvilágosítani?

Arról hogy az ötszavas cím ne csak falrengető ostobaságokból álljon, hanem legyen benne egy kis erkölcsi mélység, a szerkesztő gondoskodott. Azt írta, hogy Gyurcsányné. Mint már sokszorosan megtudhattuk az érintettektől, Gyurcsányné az Gyurcsány Ferenc édesanyja, a felesége, Dobrev Klára viszont önálló politikus, aki már akkor az volt, mikor Gyurcsány még nem, és akinek nem Gyurcsányné a neve. Szerkesztrőm persze tudta mit csinál, hiszen ezzel két legyet is ütött egy csapásra:

  • egyrészt ledegradálta Dobrevet a „feleség” szintre, ami fideszéknél tudjuk mit jelent (szinte hallom a kamasznyerítést a szerkesztőségből kiáramlani, tán még egy vak komondort is beszereztek, hogy képben legyenek),
  • másrészt jelezték, hogy úgyis Gyurcsány lesz a vezér, őt meg az egész ország gyűlöli, tessék hát mindenkinek az országosan előírt viselkedésformát követni, ha Dobrev bármit elő merészelne hozni.

Jobb helyeken ennyire ócska morális szinttel még a helyi italmérésből is kinézik az embert, de nálunk ez valahogy normális és megszokott. A „Jobb hely” elnevezésre már régóta nem pályázhatunk. Hogy az (általában önkinevezett) erkölcsbíróink hol vannak ilyenkor, az nagy talány, esetleg szelektív olvasási stílusuk a bűnös, mert ki-, kihagyja a fontos információkat.

Kemény helyretétel tőlük nem telik. Persze attól még ott ülnek, ahol, naponta hoznak pár ítéletet, és láthatóan jól elvannak ott. A teljesítményüket ítélje meg mindenki maga.

Én a címet felterjeszteném világrekordra. Öt szóban ennyi mínuszt nehéz ám összeszedni úgy, hogy bemutassa, mennyire ostoba, rosszindulatú és alacsony morális szintű a szerző.

Hát még ha ő csak a címet adta!

Csinos bírságra számíthatnak az USA informatikai óriásai az Európai Unió új digitális törvényének megsértése miatt

A brüsszeli bizottság jelenleg három amerikai óriást vizsgál: az Apple, az Alphabet, a Google anyavállalata és a Meta- a Facebookot irányító cég van a célkeresztben. Legalább egy évig eltart ez a vizsgálat – mondták a Bloomberg tudósítójának Brüsszelben.

Az Európai Unió már 2022- ben elfogadta az új digitális törvényt, de ez csak most lépett hatályba. A törvény verseny semlegességet hirdet, de mind az Apple mind a Google és a Facebook saját rendszerében a saját app store-ba tereli a potenciális vevőket visszaélve az erőfölényével. Az Apple ráadásul nemcsak ezt teszi meg, de díjat számol fel, hogyha valaki rajta keresztül más app store-ban vásárol illetve ezeket az érdeklődéseket szépen hátrébb sorolja azokhoz képest, melyek a saját app store lehetőségek iránt  kíváncsiskodnak. Az Amazon is elsőbbséget biztosít a saját termékeinek eladásánál- állapította meg a brüsszeli bizottság előzetes vizsgálata.

Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosa személyesen is bejelentette a vizsgálat megindulását hiszen ez az első ilyen vállalkozása a brüsszeli bizottságnak az új digitális törvény érvénybe lépése óta.

Mindez természetesen összefügg a közelgő európai választásokkal hiszen akkor új parlament és új brüsszeli bizottság jön létre. A jelenleg működő brüsszeli bizottság bizonyítani kívánja az európai választók előtt, hogy képviseli érdekeiket a digitális piacon is.

Azt például különösen nehezményezi a bizottság, hogy a Facebook pay or consent megoldást alkalmaz vagyis ha valaki nem járul hozzá ahhoz, hogy adatait az amerikai óriás tetszése szerint felhasználja, akkor 10 dollárt kell fizetnie havonta, ha azt akarja: ne árasszák el az oldalát a hirdetések.

A büntetés akár több milliárd dolláros is lehet

Március elején a brüsszeli bizottság 1,9 milliárd dolláros bírságot rótt ki az Apple-re a trösztellenes törvény megsértése miatt. Ha a most indult vizsgálat végén elmeszelik az Apple-t, a Google-t és a Facebookot, akkor ezek az amerikai óriások az éves forgalmuk 10-20%-át befizethetik bírságként az Európai Unió kasszájába.

A brit Telegraph szerint az Apple ezúttal giga bírságra számíthatna, melynek értéke elérheti a 30 milliárd fontot.

Az Európai Unió digitális törvénye, mely március elsején lépett életbe kifejezetten az amerikai óriásokat célozza meg. Olyan cégekre vonatkozik, melyek tőke értéke meghaladja a 75 milliárd eurót – 81,7 milliárd dollár -, illetve amelyeknek 45 millió aktív felhasználója van egy hónapban az unión belül. Ezek az óriások, melyeket Brüsszel kapu őröknek nevez szinte kizárólag amerikaiak: Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft. Egyetlenegy kínai van, a Tiktok.

A célkeresztben levő cégek természetesen nem boldogok, de az Apple közölte, hogy módosítja rendszerét, és lehetővé teszi más app store-ok könnyű elérhetőségét az Iphone-okon és az Ipadeken.

Az Európai Unió azt szeretné, hogy az amerikai és kínai Góliátok mellett labdába rúghassanak az európai Dávidok is, de korai még a kérdés, hogy az új európai digitális törvény mennyiben tudja elősegíteni ezt.

Napelem háború Németországban

Egy kis startup cég harcba indult a kínai dömpinggel szemben, amely learatja a német piacot olcsó áraival. A közszolgálati Deutsche Welle riportere ellátogatott a Sunmaxx-hez Drezdában.

A napelemeket csakis szemből szabad fényképezni, mert a startup főnöke attól tart, hogy a kínaiak lenyúlják a technológiát annak ellenére, hogy az szabadalommal védett Németországban.

Az Európai Unió legerősebb gazdasága Kínából importálja a napelemek 90%-át , és ez egyáltalán nem egyedülálló jelenség a globális piacon, ahol a kínaiak domináns szerepet töltenek be. Berlinben ezt egyre nagyobb problémának tekintik annál is inkább, mert Németország törekvése az, hogy 80% ban megújuló energiaforrások biztosítsák az ellátást a nem is oly távoli jövőben.

“A kínai napelemek kezdetben primitívek voltak, de most már magas technológiai szinten giga gyárakban állítják őket elő, és ezzel árelőnyhöz jutnak a világpiacon“

– vázolja fel a helyzetet a Fraunhofer Institute napelem szakértője. Ralf Preu hangsúlyozza, hogy “az olcsó kínai árak  csődbe kergettek több napelemgyártó céget Európában.”

Miben bízik a Sunmaxx?

“1-2 éves előnyünk van a technológiában” – válaszolja Wilhelm Stein, a startup cég főnöke. Elmondja, hogy

a napelemek általában csak az energia 20%-át hasznosítják, a többi elvész, de a mi technológiánk akár 80%-ra is felmehet. Honnan jön a 60% plusz? A hőenergiából, melyet szintén hasznosítunk.”

Wilhelm Stein szerint egyedülálló újításról van szó: ”az autóiparból származik az ötlet, hogy ne csak a villamos áram termelésére összpontosítsunk hanem használjuk fel a hőenergiát is. Ezt a hőenergiát például víz melegítésre lehet felhasználni, jelenleg a kapacitás növelésén dolgozunk. Ez jelenleg 50 megawatt, ezt szeretnénk felfuttatni 500 megawattra” – büszkélkedik a startup cég főnöke.

Ez még mindig kevés. A Fraunhofer Institute szakértői szerint az európai cégek csak akkor lehetnek versenyképesek a piacon, ha elérik a 3000 gigawattot. Csakis így lehet ugyanis versenyképes árakat elérni a tömegtermeléssel.

“A Sunmaxx technológiája izgalmas lehetőség, amelynek szép növekedési lehetőségei lehetnek, de egy kis piaci résben. A napelemgyártás csakis akkor futhat fel, ha nagyüzemi tömegtermelést folytat, de ennek a kis cégnek erre egyelőre nincsen meg a lehetősége” – értékeli a piaci helyzetet a Fraunhofer Intézet szakértője. Rámutat arra, hogy “lapkákat is gyártaniuk kellene a német cégeknek, ha versenyezni akarnak a kínaiakkal, akiknek ezen a téren a legnagyobb a technológiai előnyük” – mondja Preu szakértő.

Mekkora a függés Kínától?

Sokan összehasonlítják ezt azzal, ahogy a német ipar függött az orosz földgáztól, de a párhuzam nem állja meg a helyét: ”ha a kínaiakkal konfliktus alakulna ki, akkor ez problémákat okozna az új napelemek telepítésében, de távolról sem oly mértékben mint az orosz földgáz esetében az energiaválság idején. A raktárak ugyanis dugig vannak eladatlan napelemekkel egész Európában. Becslések szerint a raktáron levő napelemek 1-1,5 évig fedezik az Európai Unió szükségleteit” – hangoztatja Nils Redeker, a Jacques Delors Centre igazgatóhelyettese. Aki hozzáfűzi, hogy “ezalatt az 1-1,5 év alatt fel lehetne futtatni az európai napelemgyártást illetve importálni lehetne Kína helyett az Egyesült Államokból vagy Indiából.”

Washingtonból sürgetik is ezt, de Olaf Scholz kancellár áprilisban Pekingbe utazik, hogy tisztázza a helyzetet hiszen Németországnak éppúgy mint az Európai Uniónak Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere, a napelem probléma csak az egyik a sok más vitás kérdés között.

Mit csinálnak a német napelem cégek, melyeknek nincs forradalmian új technológiájuk? Elköltöznek az Egyesült Államokba, ahol támogatják a zöld átállást elősegítő cégek működését akkor is, ha azok külföldiek.

Meyer Burger napelemgyártó bezárja cégét Freibergben, és átköltözteti azt az USA-ba, ahol előnyösebbek a feltételek.

“A német kormánynak is támogatnia kellene a napelemgyártást éppúgy mint az USA-ban”

– mondja ez a német gyártó. Mások szerint az állami támogatás nem jó ötlet, versenyképes technológia kell mint amilyet a Sunmaxx produkál. Néhányan külön vámot sürgetnek a kínai napelemek dömpingje ellen, de a szakértők rámutatnak arra, hogy ezt már tíz éve megpróbálták, és nem működött. Sőt épp ezzel idézték elő a német napelem gyártás összeomlását. A kínaiak ugyanis olyan technológiai fejlesztésbe kezdtek, amely versenyképtelenné tette az egész napelem iparágat Európában. A német kormány még nem döntött a támogatásról, de nem ez hanem a Sunmaxx-hez hasonló technológiai újítások menthetik meg a napelem ipart Németországban.

Magyarország a globális gazdaságban lecsúszó Európai Unió gyengén teljesítő tagállama

Magyarország egyre jobban kihasználja a digitális gazdaság előnyeit, de még mindig igencsak el van maradva a világ élvonalától.

Digitalizáció tekintetében Magyarország jól teljesített az Európai Unióban: elérte a 15-ik helyet a 27 ország között, ez öt hellyel jobb – ez derül ki az Egyensúly Intézet jelentéséből. Kitűnik, hogy azok az országok az igazán eredményesek, melyek állandóan fejlesztik a digitális gazdaságot: az első helyen Finnország, a másodikon Hollandia, a harmadikon pedig Dánia áll. Magyarország hogyha javítani szeretne a helyezésén, akkor az oktatást kell fejleszteni ezen a téren is – állapítja meg a jelentés.

Ugyanezt hangsúlyozta a Google Magyarország főnöke is, aki a hvg.hu-nak nyilatkozott. Bíró Pál elmondta, hogy

“a magyar digitális gazdaság jelentős lemaradásban van.

A McKinsey szerint 2017 és 2021 között körülbelül 42 ezer milliárd euróval  nőtt a digitális gazdaság Kelet-Közép Európában. Ezen belül a digitális kereskedelem 2019 és 2021 között 21 ezer milliárd euróval nőtt, ez körülbelül a 80%-át jelenti a digitális gazdaság növekedésének. Ezekben az országokban a digitális kereskedelem jelenti a növekedés motorját. Magyarországon a digitális gazdaság részesedése a GDP-ből 6%, a régióban viszont 10% körül jár míg Európa nyugati részén 15% körül. 2030-ig a magyar digitális gazdaság 8 ezer milliárd euróval növelheti a GDP-t, ha sikerrel veszi az akadályokat mindenekelőtt az oktatás fejlesztését, mert a jelenlegi nem megfelelő” – hangsúlyozta a Google Magyarország vezetője.

Az oktatás a gyenge pont

Magyarországon – az uniós államok jelentős részéhez hasonlóan – csökkent az oktatás részesedése a GDP – ben annak ellenére, hogy mindenütt tisztában vannak vele: a jövő szempontjából ez döntő fontosságú lehet, és, ha ez a trend marad, akkor fokozódik Európa lemaradása a világ más részei mögött.

Az okos ország indexen az első helyet Svédország szerezte meg, a második Szlovénia, a harmadik pedig Belgium. Az oktatás teljesítményét mérő mutató szerint Magyarország a 21-ik az Európai Unióban. Három helyezéssel gyengébb mint négy évvel korábban.

“A magyar közoktatási rendszer mind európai mind regionális szinten veszít a versenyképességéből”

– állapítja meg az Egyensúly Intézet friss jelentése.

Az egészségügy állapota javult, de továbbra is siralmas

Itt Svédország az első, Írország a második, Málta pedig a harmadik. Magyarország a 23-ik helyen áll. Csökkent az alkohol fogyasztás és a dohányzás, de a megelőzhető betegségek terén továbbra is rémes a helyzet: a huszonhatodik helyen állunk és csak Románia áll mögöttünk ezen a listán.

Az egészségügy terén ugyanaz a helyzet mint az oktatásban egész Európában: mindenki tisztában van annak fontosságával, de mégsem jut rá elég pénz, mert nehéz belőle bizniszt csinálni. Az állami egészségügy állandóan finanszírozási gondokkal küszködik, a privatizálás viszont beleütközik a jövedelmi korlátba: az alacsony jövedelemmel rendelkező társadalmi csoportok nem tudják azt megfizetni. Ez különösen az egykori szocialista államokban nagy probléma, de mindenütt előjön hiszen a korszerű egészségügy méregdrága, ezért az államok egyre kevésbé képesek finanszírozni azt.

Az egészségügy fontosságát jól mutatja, hogy megatrendek tekintetében Svédország őrzi vezető helyét az egészségügyben, és ennek következtében az egész versenyképességben is, a második helyen a finnek, a harmadikon a hollandok végeztek. A nagy vesztesek: Németország és Olaszország. Régiónkban Észtország és Szlovénia a listavezetők. Magyarország összesítésben a 21-ik helyen végzett, ez azt jelenti, hogy nem változott a versenyképessége az Európai Unión belül – írja az Egyensúly Intézet jelentése.

Tegyük hozzá, hogy az Európai Unió versenyképessége jelentősen romlott a vetélytársakhoz képest, mert sem a digitális kihívásra nem találtak igazán hatékony választ Észak Amerikához és Kelet Ázsiához képest. Az energia válság pedig padlóra küldte az európai gazdaságokat, és ezt a negatív trendet az ukrajnai háború csak felerősítette. Magyarország tehát egy lecsúszó régió utolsó harmadába tartozik a nemzetközi versenyképességi vetélkedésben, és ez nem sok jót ígér a közeli jövőre hiszen az Európai Unió tagállamainak nem lesz elég pénzük arra, hogy megfelelőképp finanszírozzák  a digitális átállást, az oktatást és az egészségügyet, amelyek meghatározzák egy állam versenyképességét a huszonegyedik században.

Az ATACMS Ukrajnának adása már nem olyan kockázatos

Ukrajna 2021 óta kér nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat az Egyesült Államoktól, és a Fehér Ház következetesen ellenállt, legalábbis nyilvánosan. De lehet, hogy fordul a kocka.

Csütörtökön C.Q. Brown tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke újságíróknak azt mondta, hogy „az eszkaláció kockázata nem olyan magas, mint talán az elején volt”.

Az orosz nyilatkozatok 2022 szeptemberében jelezték, hogy az ilyen fegyverek Ukrajnának történő szállítása átlépne egy „vörös vonalat„, mivel hatótávolságuk lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy Moszkvát vegye célba. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának akkori elnöke akkor azt mondta a Defense One-nak: „Az akadémiai vagy agytrösztökben vagy az elemzés más formáiban dolgozó emberek ezt »deklaratív politikának« nevezik, amikor a magas rangú tisztviselők… nyilatkozatokat, prediktív nyilatkozatokat adnak ki arról, hogy mit tennének és mit nem, ha bizonyos cselekedetekre sor kerülne.”

Magas rangú katonai tisztviselők, akik a háttérben beszéltek, rámutattak az orosz katonai doktrínára, különösen az úgynevezett egzisztenciális kockázatra vonatkozóan, mondván, hogy ha Ukrajnának ilyen fegyvereket adnak, az nukleáris választ kényszeríthet ki Oroszországtól, vagy arra ösztönözheti, hogy megtámadja egy NATO-partnerét.

Ősz óta a jelentések azt sugallják, hogy az Egyesült Államok megváltoztathatja számításait, és titokban kis számban küldhet nagy hatótávolságú rakétákat – annak ellenére, hogy a Fehér Ház korábban azt mondta, hogy nincs elég ilyen rakétája.

A Biden-adminisztráció azonban mindent megtett annak érdekében, hogy elkerülje e jelentések megerősítését vagy cáfolatát. Március 20-án a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan kijelentette: „Nincs mit ma nyilvánosan bejelentenem ebben a kérdésben. Ha van mit megosztanunk, biztosan meg fogjuk osztani.”

Brown hivatalosan sem erősítette meg vagy cáfolta a jelentést, de azt mondta, hogy

Oroszország visszafogott válasza a közelmúltbeli ukrán dróntámadásokra jóval Oroszország területén belül lehetővé tette a Pentagon számára, hogy módosítsa elemzését az ATACMS küldésének kockázatáról.

„Ezek azok a dolgok, amelyek… Figyeljen. Tudja, mi a valószínűsége az eszkalációnak… különböző képességek és különböző akciók” – mondta.

Megfigyelők és még néhány republikánus törvényhozó is nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, hogy küldje el a rakétákat, mivel ezek lehetővé tennék az ukránok számára, hogy veszélyben tartsák az orosz pozíciókat Ukrajnában, beleértve a Krímet is, távol a frontvonaltól, beleértve Nyugat-Ukrajnát is. Ez megnehezítené Oroszország előrenyomulását, mivel Ukrajna továbbra is csapást mérhet még a legjobban megerősített orosz állásokra is az ország keleti részén gyakorlatilag bárhonnan az országban. Ez viszont megnehezítené a csapatok megerősítését, még akkor is, ha Oroszország nagyobb területet szerezne.

Ukrajna az utóbbi időben területeket veszít, és egyes szakértők szerint ha a kongresszus nem fogadja el az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros kiegészítő segélycsomagot, Oroszország tavasszal többet vehet igénybe.

Brown ismét a kiegészítő gyors áthaladására buzdított, és azt mondta, hogy Ukrajnának a belátható jövőben folyamatos tüzérségi ágyúzással kell szembenéznie. De azt is mondta, hogy a hatalmas tavaszi orosz offenzívától való félelem túlzó lehet.

„Nem tudom, hogy az oroszok képesek-e nagy offenzívát generálni. Úgy értem, ha megnézed… Mi történt a… az elmúlt évben az oroszok valójában rengeteg képességet, személyzetet, fegyverrendszert és járművet vetettek be, hogy megszerezzék, amit nyertek. És ahogy mondanám, ez majdnem egy húsdaráló.”

Aki Magyar, velünk tart!

0

Először bírálta név szerint Orbán Viktor miniszterelnököt Magyar Péter, aki a jövő hétre nagygyűlést hirdetett meg Budapesten.

“Magyar Péter hangfelvétele azt bizonyítja, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás a hatalom befolyása alatt áll, állami kulcsfigurák beavatkoznak az ügyészi vizsgálatba, és Varga Judit akkori igazságügyi miniszter tudott erről” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlametben.

Orbán Viktornak egyszerre hármas kihívással kell szembenéznie – politikai pályafutása során először: Magyar Péter a leginkább látható belpolitikai kihívás, de ott áll mögötte az Egyesült Államok nagykövetsége, és ez már komoly külpolitikai fenyegetés a hatalom számára. Végül ott a harmadik kihívás, a gazdasági válság, amely Orbán Viktor választóit elsősorban érinti hiszen kiderült: az életszínvonal javulására nemigen számíthatnak. Orbán Viktor minden politikai tehetségére szükség lesz, hogy megküzdjön e hármas kihívással.

Magyar Péter feltűnt, Gulyás Gergely letűnt

Török Gábor elemző azt mondta a Partizánban, hogy Gulyás Gergely politikai pályafutása egyelőre véget ért. Ő volt a vezetője annak a protestáns frakciónak a Fideszben, amely igyekezett a hatalom emberi arcát képviselni, és látványosan nem lopni. Gulyás Gergely mentora, Pokorny Zoltán visszavonul. Nem vesz részt a következő polgármester választáson a Svábhegyen pedig valószínűleg lenne esélye a folytatásra. Ehelyett a Toldy Gimnáziumban folytatja mint tanár. A protestáns frakció szellemi vezére, Balog Zoltán súlyosan kompromittálta magát a kegyelmi válságban, és a politikai túlélésért küzd. Novák Katalin megbukott, talán nagykövet lehet valahol jó távol a pedofil botránytól. Magyar Péter barátja volt Gulyás Gergelynek, a protestáns frakció politikai vezetőjének, aki benne volt a legfontosabb döntéshozó testületnek mint kabinet miniszter. A hírek szerint Orbán Viktor kizárta ebből a testületből Gulyás Gergelyt miközben fő ellenfele Rogán Antal továbbra is vígan benne maradt a legfelső döntési testületben annak ellenére, hogy a Schadl-Völner ügyben Tóni és Barbara is szerepel. Már az ügyészségnek is feltűnt, hogy Rogán Antalról és a nejéről van szó. Rogánra viszont szüksége van Orbán Viktornak míg Gulyás Gergely nélkül is eldöcög a hatalom szekere. A titkosszolgálatokra és a médiára, melyeket Rogán Tóni felügyel, minden eddiginél nagyobb szüksége lesz Orbán Viktornak. Miért?

Orbán szakít Putyinnal vagy…

Ezt üzente az Egyesült Államok a magyar miniszterelnöknek, akit Biden elnök diktátornak nevezett. Az Egyesült Államok elnökét egyáltalán nem Orbán Viktor diktátori hajlamai zavarják hanem a magyar miniszterelnök barátkozása Donald Trumppal, és méginkább: Orbán parolázása Putyinnal.

“Az USA döntött: kész javítani a kapcsolatokat a magyar kormánnyal, de ennek az a feltétele, hogy Magyarország alkalmazkodjon a NATO vonalához”

– üzente David Pressman nagykövet. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy az USA-nak olyan Magyarország kell, amely együttműködik a NATO-val, és amelynek kormányfője nem parolázik Putyinnal. Ha Orbán hajlandó változtatni oroszbarát politikáján, akkor maradhat. Ha nem, akkor itt van Magyar Péter mozgalma, amely potenciálisan belülről is destabilizálhatja a hatalmat.

A magyar medián jövedelem nem éri el az 1000 eurót

342 ezer forintot keres nettó egy átlag magyar egy hónapban. Ez még az Európai Unió szegényházában is siralmas. Különösen minthogy a rekordmagas infláció már behozta az európai árakat Magyarországra miközben a bérek maradtak a béka popója alatt. Csaknem egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon! Orbán Viktor az ő szavazataikkal szokott nyerni a választásokon: 2022-ben ezértis költött erre a célra több mint 1500 milliárd forintot. Mára viszont elfogyott a kormányfő pénze. Az uniós pénzek csak csordogálnak, a gazdaság gyengén teljesít. Mindeközben a költségvetésből egyre többet kell az államadósság törlesztésére fordítani.

Mészáros Lőrinc, aki tavaly újra Magyarország leggazdagabb emberévé vált, mert a jövedelme 150 milliárd forinttal nőtt miközben a magyar lakosság életszínvonala csökkent, hozzájárulhatna a gondok megoldásához, de a haza első számú oligarchája még nem árult el ilyen hajlamokat.

A gazdasági, a bel és külpolitikai válság egyszerre jelentkezik, ezért nem csoda, hogy Orbán Viktor, aki büszke villámgyors döntéseire, most kivár. Csodaszere nincsen. Választói egy megroggyant bokszolót látnak, aki csak annyit tud felhozni mentségére, hogy vetélytársai tökfilkók. Ez igaz lehet, de Magyar Péter feltűnése a politikai pályán azt mutatja: nagy a választói igény valami újra. Azt ugyanis már majdnem mindenki látja, amit Magyar Péter is fennen hangoztat:

“Magyarország az Európai Unió legszegényebb és egyben legkorruptabb állama!”

Ez a nemzeti együttműködés 14 éves rendszerének a szegénységi bizonyítványa. Orbán Viktor nem ilyen pályavégről álmodott …

Mit keresett az orosz hírszerzés feje Észak Koreában?

Szergej Nariskin, aki annak ellenére megőrizte posztját, hogy nem támogatta az Ukrajna elleni orosz inváziót, három napot töltött a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban, amely felértékelődött Moszkva szemében, mert fegyver és lőszer utánpótlást nyújthat az elhúzódó ukrajnai háborúban, ahol mindkét fél komoly gondokkal küzd, mert gyorsabban fogynak a lőszerek mint ahogy az utánpótlás megérkezik.

Kim Dzsong Un, a duci diktátor tavaly járt Oroszországban, ahol Putyinnal megállapodtak abban, hogy Észak Korea, amely orosz fegyverzettel látta el hadseregét, nagy mennyiségű lőszert szállít Oroszországnak. Moszkvában cáfolták, hogy megállapodtak volna “észak-koreai önkéntesek” bevetéséről az ukrajnai háborúban. Észak Korea – Kínával ellentétben – teljes mértékben támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak számára az amerikai kapcsolat sokkal fontosabb mint Oroszország, ezért csak visszafogottabban támogatják Putyin háborúját, mely már több mint két éve tart, és a győzelemnek még az esélye is elúszni látszik.

Putyin: “Nem akarunk megtámadni egyetlen NATO államot sem”

Az orosz elnök egy légitámaszpontot keresett föl Tverben, ahol kijelentette: “Egy NATO tagállam megtámadása nonszensz!”

Az erőviszonyok ismeretében valóban az, de Putyin már az ukrajnai agresszió előtt is cáfolta, hogy Oroszország megtámadná Ukrajnát, és mégiscsak bekövetkezett az agresszió, melynek költségei emberéletben és pénzben óriásiak, eredményei viszont annál szerényebbek.

Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője és Viktor Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke épp erre hivatkozva utasította el az Ukrajna elleni támadás gondolatát 2022-ben. Mindketten a helyükön maradtak, és ez azt bizonyítja, hogy Putyin távolról sem annyira teljhatalmú diktátor. Sokkal inkább a szilovikok csapatának frontembere. Oroszországban sziloviknak nevezik a hadsereg és a titkosszolgálatok tábornokait, akik hatalomra juttatták Vlagyimir Putyint több mint húsz évvel ezelőtt.

Az orosz titkosszolgálat háromnapos villámháborúban akart győzni Ukrajnában, de ez a kísérlet csúfos kudarcba fulladt 2022 februárjában. Utána tárgyalások kezdődtek Oroszország és Ukrajna között, de ezek megszakadtak – máig nem lehet tudni, hogy miért.

Zelenszkij elnök – a NATO támogatásával – az orosz csapatok teljes kivonulásához köti a fegyverszüneti tárgyalások újrakezdését, ám az erőviszonyok ismeretében ez teljesen irreális elképzelés. Ukrajnának sem elég katonája sem elég fegyvere és pénze sincsen ahhoz, hogy legyőzze Oroszországot.

Mire számít Putyin? Arra, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, és tárgyalások kezdődhetnek az USA és Oroszország feje fölött Ukrajnáról. Trump fogadkozik, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai válságot.

A koreai félszigeten a fegyverszünetet Sztálin halála után pár hónappal kötötték meg. Békeszerződés azóta sincsen, de az 1953-ban megkötött fegyverszünet tartja magát. Erre esély lehetne Ukrajnában is hiszen mindkét fél kimerült a megnyerhetetlen háborúban, amelyben fiatalok százezrei halnak hősi halált a nagy semmiért.

A nagy hajó

Amint a régi történetből ismert, valaha egyszer, még a felfedezések korában volt egy kis sziget a távoli óceánon, amelyen bennszülöttek éltek. Vadászgattak, halászgattak, hetente meghallgatták a sámánt, aki elmondta nekik, mi jó, mi rossz, béke volt a szigeten és nyugalom, mert nem tudott róluk senki.

Egyszer azonban a kis öbölbe eltévedt hajó érkezett, amelynek fogytán volt már a vízkészlete. A furán világos bőrű, bozontos arcú emberek kieveztek a partra, és addig mutogattak, amíg a bennszülöttek meg nem értették, hogy víz kell nekik. Hoztak is a patakból vizet a jövevények hordójába, amíg az meg nem telt, azok pedig gálánsan fizettek érte, adtak a helyieknek nagyon mutatós törött zsilettpengéket (a kapitányuk borotválkozott), színes üvegcserepeket, de még egy ollót is, amellyel már nem lehetett ugyan vágni, mert ki volt csorbulva, de rendkívül értékesnek tűnt a helyieknek, ezért kiváló tisztelettel helyezték el a sámán kunyhójában a szent ereklyék közé. Aztán a hajó elment.

A bennszülöttek attól kezdve már nem vadászgattak, nem is halászgattak, sőt nem csináltak semmit azon kívül, hogy kiültek a partra, és várták a nagy hajót, amelyik majd rendkívül fontos dolgokat hoz nekik, úgymint törött zsilettpengéket, színes üvegcserepeket, esetleg még egy ollót is, mert a korábbit a vásott csemeték elcsenték a sámán kunyhójából, hogy játsszanak vele, de a nagy játék közben úgy elveszett, hogy jobban se kell. Ez a parton üldögélős életmód sajnos nem használt a kis közösségnek, így aztán a következő nagy hajó már csak egy kihalt faluhoz érkezett a parton, melynek kunyhóit az enyészet rágta szét. A kutatók megtalálták a zsilettpengéket, az üvegcserepeket, sőt még a csorba ollót is, és némi gondolkodás után arra jutottak, hogy ha az emberek nem csinálnak semmit, csak várják a nagy hajót, akkor ne csodálkozzanak, ha az rosszat tesz nem csak az egyéni egészségnek, de a csapatnak is.

Na, így vagyok én a magyar, médiafelülettel bíró értelmiséggel. A nagyobbik részét jól tartják közpénzen (ők már nem is igazán értelmiségiek, jóval inkább bértollnokok), a másik, lényegesen kisebb része meg ott ül a parton.

Néhánynak maga ácsolta piedesztálja van egy nagy táblával az oldalán, amelyre azt írták, hogy ”Morál” (az értelmiség ismer idegen nyelveket). Szomorúan nézem, ahogy bámulják a vizet, és várják a nagy hajót. Néha elmondják/megírják, hogy minden rossz, és hogy jöhetnének már, mely nagyszerű elmondásokért valamint megírásokért a falulakók úgy-ahogy eltartják őket. Én ugyan csápolok meg ugrándozom, próbálok csinálni valamit, hogy a helyzet szörnyűsége érthető legyen az egyszerűbb embereknek is, és megváltozzon a gondolkodásuk, de az ordítozásom néhány társaméval együtt azonnal elhal a nagy hangzavarban. Mindig rá kell jönnöm, hogy az ellenzéki pártok, nagyobb független lapok meg egyéb ilyen közösségek, teljesen zártak, oda idegennek belépni tilos, tanács meg segítség fölösleges, mert bőven elég az az észmennyiség, amely már belül van nekik (hát hiszen az is szinte szétfeszíti őket, nem igaz?), ezért nincs szükségük magukon kívül senkire. Igaz, a „Minden rossz” meg a „Jöhetnének már” megírásához nem szükséges emeletes tudomány. Kár, hogy ennek a taktikának, sőt stratégiának az eredménye immár 14 éve nulla. Zérus. Semmise.

A helyzet érdekessége, hogy a derék parton üldögélők nem is hiába várják a nagy hajót. Az első 2009-ben érkezett, úgy hívták, hogy LMP, de sajnos törött zsilettpengéken meg színes üvegcserepeken kívül mást nemigen hozott, tekintve, hogy a 2010-es, a 2014-es és a 2018-as választásokon elért eredménye mindhárom esetben egyaránt 4%, és a 2022-es eredményhez sem járulhattak hozzá sokkal többel. Az emberek nem tolongtak, hogy rájuk szavazzanak, pedig a terv szerint annyira Orbán- és egyben Gyurcsánymentes párt, hogy azt már fokozni nem lehet.

A következő nagy hajó egy magányos ember, név szerint Márki-Zay. Ő kívülről érkezett, ugyanis a közvélekedés a közvélekedést irányító értelmiség jóvoltából az volt (még ma is az, sőt félek tőle, sokáig az lesz), hogy a meglévő ellenzéki pártokkal „úgysem lehet”, és ez a közvélekedés el is intézte, hogy MZP legyen a miniszterelnök-jelölt, aki mögé, mást nem tehettek, az Összefogás összes pártja felsorakozott. Ezzel az ideális felállással lett a bukás akkora, mint egy toronyház, illetve hát a kérdés kiemelkedő szakértője szerint olyan FIDESZ győzelem, amely még a Holdról is látszik. Nem óhajtanék ismét visszatérni az új hajó által hozottak törött zsilettpenge/színes üvegcserép hasonlatához, de nem tehetek mást, ugyanis ezúttal sem futotta többre. MZP rutintalanságát tetézte a felfokozott és túlzott önbizalom is, amennyiben egyszerre akarta mind a kormányzó pártokat, mind az ellenzéket leváltani, ami az álmoskönyv szerint nem sok jót jelent, ami a szavazati arányokon világosan látható.

Ekkora pofon után nehéz az újrakezdés az ellenzéknek, pláne, hogy nincs pénz, csak abajgatás, és ha volna, azt is elveszik. Tetézi még a bajt, hogy az ellenzék miniszterelnök jelöltje az amerikai ismerősei révén aránylag sok pénzt szerzett a kampányra, mégpedig 4 milliárd forintnyi dollárt, amely összeg persze eltörpül az MTVA 150 milliárd per év és a Rogán csapat propagandára költött 45 milliárd per év közpénz summái mellett. A 4 milliárd elköltésének eredménye nem lett, viszont fegyvert adott a FIDESZ kezébe, így most mehet a dollárbaloldalazós hazugságcunami akár fénysebességgel is, miközben a majd 200(!) milliárdnyi közpénzből(!) való FIDESZ kampányolásról iszonyúan nagy a kuss. A nép szívesen adja pénzét, hogy abból jól megfizessék azokat, akik programszerűen hülyítik őket.

És most nagy hajóból megérkezett a harmadik. A Magyar Péter nevű, uraságoktól levetett, ám alig használt bárka. Róla tudni kell, hogy semmiféle politikai teljesítménye nincs, programja sincs, csapata sincs, ami tőle reálisan várható az megint csak a törött zsilettpenge – színes üvegcserép kombó, na, talán egy csorba ollóval megfejelve. Ám ha ő jött, akkor ő jött, hajóból válogatni nem lehet. Egyelőre az érdekesség szele dagasztja a vitorláját, amely azonban csalfa tündér, csapongva fúj mindenfelé, és pár nap alatt könnyen megváltozik. Ő is rátett egy lapáttal, beígérve félelmetes bizonyítékokat, mert igaz ugyan, hogy Orbánék simliskedéseinek 98 százaléka látszik, teljesen nyíltan csinálják, az senkit nem érdekel, attól még a választó bőven rászavaz, vagy az ellenzékre nem (ami gyakorlatilag ugyanaz), arra viszont mindenki kíváncsi, mi lehet az a 2 százalék? Juj de izgi, nemde, Józsikám? Hátha kiderül a nagy titok: Orbán nem kísérte át az öreg nénit az úton. Tejézusmária! Hogy közben egy teljes országot tesz tönkre, és még nem is fejezte be, az ki a francot érdekel?

Ez van tisztelt Hölgyek és Urak. Tovább várjuk a nagy hajót.

Nem bízunk sem Orbánban, sem Gyurcsányban, amit könnyen meg lehet érteni, mert Orbánnál látjuk, hogy mit csinál, Gyurcsányról meg tudjuk.

Igaz, hogy csak hazugságokat tudunk róla, de az elég, hogy ne bízzunk benne. A leginkább érdekes, hogy még a nem a NER szolgálatában álló értelmiségiek is csak ezeket a hazugságokat ismerik. Ha valakit érdekel a történet, itt, itt és itt elolvashatja.

Szóval várunk. A nagy várakozásban sajnos a klímaváltozás okán előbb-utóbb elsüllyed a sziget, közben az Orbán kormány és a cselédség folyamatosan rugdossa éppen azokat, akik kívülről jövő nagy hajóként (neve Brüsszel, színe tarka) segíthetnének rajtunk, de mi ezt nem hagyjuk nekik.

Főleg az értelmiség tétlensége dühítő, hiszen pont ők azok, akiket az a költő, valami Petőfi, ha jól tudom, lángoszlopoknak nevezett ki. Ők lennének hivatottak elintézni, hogy a szellem napvilága ragyogjon minden ház ablakán, ám a szellem napvilága helyett a FIDESZ rezsicsökkentés ragyogja be a házakat, de főleg a házakban lakó választók arcát, mert nem világosítja föl őket senki. Hacsak nem arról, hogy az ellenzék is ócska. Ez a Gyurcsányról „tudottakkal” együtt elég is a permanensen ismétlődő Orbán kétharmadokhoz.

Sic itur ad olympia Budapest. Orbán mennybemenetele. Nem kéne mégis tenni valamit?

A mesterséges intelligencia a sörfőzést is forradalmasíthatja

Igen változatos aroma jellemezte mindig is a belga söröket hiszen az apátságok évszázadokon keresztül tökéletesítették a népszerű italt, de a mesterséges intelligencia még dúsabb kínálatot ígér. Legalábbis erről van meggyőződve kutatók egy csapata Leuvenben.

“A sörök éppúgy mint minden más élelmiszer vagy ital többszáz különböző aroma molekulát tartalmaznak. Ezeket az orrunk és a nyelvünk érzékeli, majd pedig az agy egységes képet alkot róluk. Csakhogy a különböző ízek és illatok egymás között állandóan változó kapcsolatban állnak. Ezért aztán az emberi érzékelés attól függ, hogy milyen aroma mekkora arányban kerül bele a sörökbe. Ezt a komplex rendszert segíti elemezni és tovább fejleszteni a mesterséges intelligencia” – nyilatkozta a londoni Guardian tudósítójának a kutató csoport vezetője. Kevin Verstepen, a Leuveni Egyetem professzora és munkatársai nemrég egy tanulmányt tettek közzé erről a Nature Communications nevű tudományos szaklapban. 250 belga sör kémiai összetételét elemezték a mesterséges intelligencia segítségével. 22 féle sörfőzést  vizsgáltak a lágertől a gyümölcsös sörökön át egészen az alkoholmentesekig. Több mint 200 aromát elemeztek alaposan, hogy pontosan meghatározhassák az egyes összetevők koncentrációjának mértékét. Három évig tartott a 250 belga sör alapos vizsgálata.

A szorgos kutatók nemcsak a sörfőzés vizsgálták meg hanem kíváncsiak voltak arra, hogy a törzsvendégek hogyan értékelik az egyes söröket, mit tartanak a legfontosabbnak az ízükkel és az illatukkal kapcsolatban?

A Rate Beer – értékeld a sört – portál 180 ezer véleményét vizsgálták meg: mit éreznek a fogyasztók az egyes sörök megízlelése közben? Az eredmény az lett, hogy a fogyasztói vélemények eléggé egybevágtak a profik megállapításaival az egyes sörfajták édességét vagy épp keserűségét illetően.

Mini változtatás maxi hatás

A kutatók arra jöttek rá, hogy az összetevők koncentrációját alig kell megváltoztatni ahhoz, hogy az íz és illat hatás egészen más legyen.

“Ha csak kicsit is megváltoztatjuk a vegyi anyagok koncentrációját a sörökben, akkor nagy változást tudunk elérni különösen akkor, ha az összetevőket közben változtatjuk”

– mondja a kutatás vezetője aki egy meglepő felfedezésről is beszámolt:

“Olyan vegyi anyagokat, melyeket eddig igyekeztek kiszűrni, mert a fogyasztók nem kedvelték az ízt vagy az illatot, sikerrel lehetett alkalmazni a sörfőzés során kisebb mennyiségben az aroma megváltoztatására, melyet már jónak talált mindenki.”

Hol volt mindebben a mesterséges intelligencia? A rengeteg adatot ennek segítségével elemezték, és létrehoztak egy olyan szoftvert, mely előre megjósolja az íz- és illatélményt a sörfőzés elemeinek ismeretében.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A profi sör ízlelők és a fogyasztók is megállapították a tejsav és glicerin kedvező hatását a belga sörök íz és illat élményére. Így a kutatók vettek egy átlagos belga sört, feljavították tejsavval és glicerollal, és mind a profik mind a fogyasztók lelkesen visszaigazolták a változást.

A siker arra ösztönözte a kutatókat, hogy tovább folytassák a sörfőzés kémiai vizsgálatát a mesterséges intelligencia segítségével.

Mi a kitűzött cél? Finommá varázsolni az alkoholmentes söröket!

A szoftver pótolja a sörfőzés mestereit? Korántsem – válaszolja a kutatás vezetője:

”a mesterséges intelligencia meg tudja mondani, hogy miképp kell optimális söröket előállítani a vegyi anyagok megfelelő alkalmazásával, de végülis a mesteren múlik minden. Mi a receptet adjuk, de a söröket a mester állítja elő” – nyilatkozta a leuveni egyetem professzora a sörfőzés forradalmáról a londoni Guardianben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK