Featured

Rogán: “Nincs kormányzati médiabirodalom”

A Karmelita kolostor falai, ahol ez a kijelentés elhangzott, még állnak, mert nyilvánvalóan hallottak már nagyobb hazugságokat is. Rogán szerint ő csak irányt mutat a jobboldali médiának.

Arról, hogy az állítólag nem létező kormányzati médiabirodalom, benne a Kesma, melyet maga a kormány nyilvánított stratégiai jelentőségűnek, a titkosszolgálatok irányítása alatt áll, melyet Rogán Antal felügyel, nem esett szó a 444 interjújában. Rendőrállamokban ez már csak így van – válaszolhatta volna Rogán Antal, aki szerényen csak háttérembernek nevezi magát. Ebben annyi igazság feltétlenül van, hogy az, amit ő csinál az nem kívánkozik a nyilvánosság elé. Kiderült ez abból a felvételből is, melyben Varga Judit beszélt Rogán Antal szerepéről a Völner – Schadl ügyben. Rogán mindent tagad ebben az interjúban holott az állítólag nem létező kormányzati média birodalom egyik legfőbb feladata az, hogy elfedje a korrupciót, amely nem kivétel hanem maga a szabály a nemzeti együttműködés rendszerében.

Hogyan tudta Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 50%-kal növelni vagyonát? Mennyi az ebből a pénzből, ami valóban az övé? Mi az, ami fölött kizárólag Orbán Viktor rendelkezik?

Nem tudhatjuk. Mint ahogy azt sem, hogy miért vált Magyarország az Európai Unió legkorruptabb és legszegényebb tagállamává? Rogán feladata az, hogy ezek a kínos kérdések fel se merülhessenek a magyar médiában – az ellenzéki oldalon se nagyon.

Karácsony Rogánnak: lehallgatják az ellenzéki politikusokat

Rogán Antal büszkén hivatkozik a 444-nek adott interjújában arra hangfelvételre, melyen Karácsony Gergely beszél Vitézy Dávidról – meglehetősen nyersen. A budapesti főpolgármester nyíltan meggyanúsította Rogán Antalt, hogy a titkosszolgálat készítette ezt a hangfelvételt. Orbán rendszerében a titkosszolgálat az elit minden tagját megfigyeli – beleértve a saját táborát is. Ennyiben nagyon hasonlít Vlagyimir Putyin rendszeréhez. Mindketten Andropov árvái: a KGB egykori ura /1965-1981/ a széthúzó és döntésképtelen kommunista párt helyett a titkosszolgálatot tette meg rendszerfenntartó szervezetnek. A Szovjetunió ennek ellenére vagy épp emiatt megbukott 1991-ben, Putyin rendszere dögrováson van. Orbán rendszere politikailag sikeres, de gazdaságilag nem. Márpedig az emberek döntő többsége annak alapján ítél meg egy rendszert, hogy az milyen életet biztosít a számára.

Jól tudja ezt Orbán Viktor és Rogán Antal:

ezért öntenek óriási összeget a propagandába, hogy elfedjék a nemzeti együttműködés rendszerének siralmas gazdasági teljesítményét.

Rogán: ”Nem vagyok alkalmas miniszterelnöknek”

Rogán okos fiú, és pontosan tudja, hogy a titkosszolgálatokat és a médiát felügyelő minisztertől mindenki tart: egyes felmérések szerint még Gyurcsány Ferencnél is népszerűtlenebb! Rogán jól emlékszik még Berija elvtársra, aki Sztálin “háttérembere” volt. A szovjet diktátor örökébe kívánt lépni, és villámgyorsan a kivégző osztag előtt találta magát. Rogán most úgy nyilatkozott, hogy elérte politikai pályafutása csúcsát, nem akar miniszterelnök lenni. Bűnbak viszont még lehet. Ha szorul a kapca, akkor Orbán Viktor őt is beáldozhatja, hogy eleget tegyen Brüsszel és Washington kívánságának. Jelenleg azonban Rogán Antal pótolhatatlan hiszen neki kell eladnia Orbán Viktor lejtmenetben mozgó rendszerét mint

“a ragyogó jövő birodalma.”

Csakhogy Rogán Antal közgazdász, és tudja, hogy a nagy semmit sokáig nem lehet eladni. Ha nem lesz pénze Orbán Viktornak a választópolgárok megvásárlására, akkor a legjobb propaganda sem tehet csodát. Rogán Antal a nehéz időkre készülve már minden bizonnyal elhelyezte tekintélyes vagyonát valahol külföldön, de olyan államot kellett találnia, amelyet az amerikai Magnyitszkij törvény nem ér el. Az USA-nak nem tetsző külföldi oligarchákat ugyanis erre a törvényre hivatkozva csíphetik el külföldön is, vagyonukat pedig befagyaszthatják addig amíg kiderül: mennyi belőle a lopott állami pénz?!…

Menekült rekord: 120 millió

Háborúk, erőszak és üldözés miatt kellett elmenekülnie hazájából 120 millió embernek, és ez lesújtó képet fest a világ állapotáról – hangsúlyozza az ENSZ jelentése, amely megállapítja, hogy a befogadó államok többsége maga is szegény.

“A konfliktusok jelentik a menekülés messze legfontosabb okát” – jelentette ki az ENSZ menekültügyi hivatalának vezetője. Filippo Grandi elmondta, hogy a menekültek száma nagyjából megfelel Japán népességének. A múlt év végén még “csak” 117 millió menekültet számoltak össze, április végén a számuk már 120 millióra növekedett.

“12 éve folyamatosan emelkedik a menekültek száma, tavaly ilyenkor még csak 110 millió volt”

– mondta az ENSZ menekültügyi hivatalának vezetője az AFP hírügynökség tudósítójának. Grandi nyolc éve vette át a menekültügyi hivatal vezetését, azóta a menekültek száma megduplázódott a világban.

Jelenleg a gázai övezetből, Szudánból és Mianmarból érkezik a legtöbb menekült külföldre.

Az ENSZ menekültügyi hivatala szerint 29 országban 43 területen jött létre olyan vészhelyzet, amely tömeges menekülésre késztetheti az embereket.

A menekültügyi hivatal vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a konfliktusok mellett mind gyakoribb az, hogy a klímaváltozás miatt menekülnek el sokezren.

A menekültek többsége nem a gazdag államokba megy

“Ha nem lesz változás a geopolitikában, akkor a menekültek számának növekedése elkerülhetetlen” – hangsúlyozta Filippo Grandi. Aki hozzátette: ”a konfliktusok jórésze a nemzetközi jog megsértésével zajlik, és a fegyveres alakulatok minden szabályt gyakran áthágnak, hogy megfélemlítsék és menekülésre kényszerítsék a lakosságot.”

A menekültek több mint a fele olyan táborokban él, amelyet a saját hazájában állítottak fel. 43,4 millió menekült jutott olyan helyzetbe, hogy külföldi támogatásra szorul.

A menekültügyi hivatal vezetője cáfolta azt a nézetet, hogy a menekültek a gazdag államokat célozzák meg: többségük a szomszédos országban keres menedéket. Így olyan helyzet alakult ki, hogy a menekültek háromnegyed része szegény vagy közepes jövedelmű államban él.

Jelenleg Szudánban van a legnagyobb humanitárius katasztrófa: 11 millió embernek kellett elmenekülnie szülőföldjéről. A hadsereg két tábornoka háborúzik egymással Szudánban, egyiküket az oroszok és a kínaiak, másikukat pedig a Nyugat támogatja. A menekültek egy része táborokban él a saját országában, másik részük a szomszédos szegény országokba menekült. Csád például, ahol a magyar hadsereg is missziót állít fel, 600 ezer menekültet fogadott be Szudánból.

A gázai övezetben 1,7 millió ember kényszerült menekülésre az ENSZ becslése szerint.

Ukrajnában ugyanez a szám 3,7 millió az országon belül, összesen pedig meghaladja a hat milliót.

A világrekordot továbbra is Szíria tartja ezen a téren, ahol a több mint tíz éve tartó polgárháború következtében 13,8 millió embernek kellett elmenekülnie a szülőföldjéről: egy részük az országon belül maradt, de több millióan emigráltak elsősorban a szomszédos országokba: Törökországba és Libanonba.

Trump számíthat a Big Business támogatására

Adócsökkentést ígért az amerikai nagyvállalatok főnökeinek a 78-ik születésnapját ünneplő Trump a washingtoni Business Roundtable keretében, ahol Biden kabinetfőnöke a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Biden Olaszországban a G7 csúcson vesz részt.

A több mint kétszáz nagyfőnök kiállt amellett, hogy meg kell őrizni azt az adócsökkentést, melyet Trump írt alá 2017-ben. Biden elnök adóemelésekkel finanszírozná részben a költségvetési hiányt míg Donald Trump újabb adócsökkentést ígért. Az AP hírügynökségnek egy magát megnevezni nem kívánó elnök vezérigazgató elmondta, hogy Trump 20%-os társasági adót vezetne be, hogyha visszakerülne a Fehér Házba. Abban is eltér Trump gazdaságpolitikai elképzelése Biden elnöktől, hogy fokozná az olajkitermelést a környezetvédelmi aggodalmak ellenére. Trump elnöksége idején kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből, majd Biden újra felvállalta annak előírásait. Jeffrey Zients, Biden kabinetfőnöke ezzel szemben a nemzetközi együttműködés hasznosságát hangsúlyozta. Hozzátette azt is, hogy a Federal Reserve Board függetlensége fontos az USA világgazdasági vezető szerepe miatt. Trump csökkenteni akarja a Federal Reserve Board önállóságát.

Biden kampányfőnöke kiemelte: Trump kereskedelmi háborúba sodorná az Egyesült Államokat több országgal mindenekelőtt Kínával szemben, diplomáciai konfliktus sorozatot indíthatna el azzal, ha az illegális bevándorlókat megpróbálná visszatoloncolni szülőhazájukba.

A Big Business alacsony társasági adót akar

A Business Roundtable legkevesebb 10 millió dollárt költ el arra, hogy a társasági adó megmaradjon a jelenlegi 21%-os szinten. Trumpnak ez az adócsökkentése jövőre lejár, a Biden adminisztráció pedig adóemelést szeretne elérni. A demokraták és a republikánusok adófilozófiája szembemegy egymással.

Abban mind a két nagy párt egyetért, hogy meg kell őrizni a 21%-os társasági adó kulcsot a kisvállalkozások számára, melyek üzleti forgalma nem haladja meg a 400 ezer dollárt évente.

Magát a társasági adót Biden elnök 28%-ra emelné míg Trump 20%-ra csökkentené.

A 2017-es adócsökkentés jól jött a cégeknek, de növelte a költségvetési hiányt. Trump akkor azzal indokolta meg az adócsökkentést, hogy az majd beindítja a gazdaságot, és így végülis több adó érkezik majd az államkincstárba, de ez nem jött be. Ennek ellenére Trump és a Big Business továbbra a neoliberális elképzelés híve: minél kisebb az adó annál jobb, mert az állam nem jó gazda, a privát szféra viszont igen. Mit mutatnak a számok? A kongresszusi költségvetési hivatal szerint, hogyha meghosszabbítanák Trump 21%-os társasági adóját, akkor így tíz év alatt 4,9 ezer milliárd dollártól esne el az állam. A szövetségi kormány adóssága jelenleg 27,6 ezer milliárd dollár.

Mire hivatkozik a Big Business?

Arra, hogy az alacsony adók versenyképesebbé teszik az amerikai cégeket a világban, mert több pénzük marad arra,  hogy új munkaerőt alkalmazzanak és fejlesszék a technológiát. Arra az apróságra nem térnek ki, hogy az ő zsebükben is több marad.

Jon Moller, a Procter&Gamble elnök vezérigazgatója újságíróknak elmondta Washingtonban, hogy az adóemelést a cégek minden valószínűség szerint áthárítanák az amerikai fogyasztókra oly módon, hogy emelnék az árakat, és ez újra beindíthatná az inflációt.

Biden adóreformja 2,2 ezer milliárd dolláros pluszt jelentene az államkincstárnak 10 év alatt. Az adóreform hívei arra hivatkoznak, hogy ily módon csökkenhetne a költségvetés hiánya, és a 28%-os társasági adó még mindig kisebb lenne mint a Trump adócsökkentése előtti 35%.

Donald Trump a választási kampány során erről azt mondta, hogy “Biden adóemelése megszünteti a munkahelyeket és lerombolja az országot!”

A Business Roundtable elnöke már márciusban úgy nyilatkozott a Fortune magazinnak, hogy

“mi elnök-vezérigazgatók együttműködünk bárkivel, aki a Fehér Házban van.”

Mit keres Orbán Gazsi Csádban?

Olajat és uránt – legalábbis a miniszterelnök fia ezzel indokolta meg a katonai missziót az afrikai országban. 200 honvéd szolgál majd a csádi misszióban, de egyelőre a jelentkezés nem jelent elsöprő rohamot, ezért kérdés, hogy mikor kezdheti meg munkáját a magyar katonai misszió, melynek összekötő tisztje a csádi hatóságokkal nem más mint Orbán Gáspár őrnagy.

A VSsquare szerint a miniszterelnök fia az új Nemzetbiztonsági Tanácsban a kényes diplomáciai ügyek felelőse. Ennek első fecskéje a csádi misszió. Orbán Gáspár állítólag őszintén hisz abban, hogy ilyen távoli missziók hozzájárulnak ahhoz, hogy növekedjen Magyarország presztízse külföldön, és egyáltalán nem mellesleg “bombaüzlet” is legyen belőle. Ez persze a fedő szöveg,

a lényeget a papa, Orbán Viktor Putyin orosz elnökkel és Hszi Csin-ping kínai elnökkel beszélhette meg.

A Nyugat ki, az oroszok és a kínaiak bevonulnak Afrikába

Az elmúlt hetekben a Szahel övezet koldusszegény államaiban egymás után jelentették be, hogy távoznak a francia illetve az amerikai katonák, és érkeznek a Wagner hadsereg orosz zsoldosai. Putyin zsoldos hadserege immár önfenntartó, mert az orosz elnök közölte velük: az ukrajnai háború miatt immár nem tudja finanszírozni őket. A leleményes Wagner zsoldosok szponzorok után néztek Afrikában: megtalálták a helyi diktátorokat, és Kínát, amely immár Afrika elsőszámú gazdasági partnere. Csádban a diktátor nemrég úgy nyerte meg a választásokat, hogy a Wagner hadsereg szakértője irányította a kampányát.

Csádban és a térség más államaiban, elsősorban Nigerben sok az urán, melyet eddig francia cégek termeltek ki, de most megjelentek az oroszok és a kínaiak.

Mit keres a magyar misszió ilyen körülmények között Csádban? A fügefalevelet jelenti a kínai – orosz nyomulásra Afrikában. A tragikomikus az egészben az, hogy Orbán Viktor a NATO főtitkárnak azt magyarázta Budapesten, hogy Magyarország ki akar maradni mindenféle ukrajnai akcióból addig Afrikában az oroszokkal és a kínaiakkal működik együtt.

Ez nemcsak az Európai Uniónak és Biden elnöknek nem tetszik, de Donald Trumpnak sem.

Az ex elnök, aki visszakészül a Fehér Házba, megüzente Orbán Viktornak, hogy nem helyesli sem azt, hogy Hszi Csin-ping kínai elnököt fogadta Budapesten sem pedig azt, hogy Pekingben parolázott Putyin orosz elnökkel az Új Selyemút konferencián.

New York Times: mielőbb tűzszünet kell Ukrajnában!

Az Walter Dorn katonai szakértő véleménye, hogy mielőbb tűzszünetet kellene elérni Ukrajnában.  A szakértő – aki Kanadában a katonai akadémián tanít Torontóban – szerint az ukrajnai háború megnyerhetetlen.

“Oroszország nem tudja meghódítani Ukrajnát, amely viszont képtelen visszaszerezni valamennyi megszállt területét. Mindkét fél érdeke a tűzszünet.”

Sokan a nyugati világban azzal érvelnek, hogy ez az agresszornak, Putyinnak kedvez, de a kanadai professzor szerint egyáltalán nem ez a helyzet:

”A háború befejezése Ukrajna számára lehetővé tenné, hogy megerősítse fegyveres erőit, integrálódjon Európába és általában a Nyugatba, ezzel megnőne az elrettentési potenciálja.”

Putyin a maga részéről jelezte tárgyalási készségét azon az alapon, hogy ukrajnai hódításait részben vagy egészben megtarthassa.

A kanadai professzor hangsúlyozza a New York Timesban, hogy a lényeg a tárgyalások megkezdése:

”azt ugyanis senki sem tudhatja, hogy mi lesz a vége a béketárgyalásoknak.”

A kanadai professzor a német példát hozza fel: Kelet Németország orosz megszállás alatt állt 1945 és 1989 között, csak a berlini fal leomlása hozta meg a német egyesülést. Ugyanígy Ukrajna is átmenetileg lemondhatna a megszállt területekről abban reménykedve, hogy azokat később sikerül visszaszereznie.

Ukrajnának “átmenetileg” le kell mondania a NATO tagságról

Már Biden elnök is pedzegette a Time magazinnak adott interjújában európai útja előtt, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja. Ehelyett az USA-nak és más NATO tagállamoknak kétoldalú szerződésekkel kellene garantálniuk Ukrajna biztonságát.

“Ukrajna már kötött ilyen stratégiai védelmi szerződéseket Nagy Britanniával, Franciaországgal és Németországgal.”

A fegyverszünet Ukrajnának lehetővé tenné az ország újjáépítését:

”Ehhez valószínűleg új Marshall segélyre lesz szükség, melyhez az USA-n kívül európai államok is hozzájárulnának.”

A kanadai professzor arra is rámutat, hogy a korrupció és a háború között korreláció van, ezért a fegyverszünet után

“Ukrajna sokkal aktívabb harcot folytathat a korrupció ellen.”

Putyin kemény leckét kapott Ukrajnában, és egyáltalán nem biztos, hogy újabb katonai kalandba kezdene, hiszen ez a több mint két éve tartó háború számára csúfos kudarc.

“Akárhogy is alakulnak a dolgok: Ukrajna és Oroszország szomszédok maradnak, ezért valamiféle megoldást kell találniuk vitáik rendezésére. Ez pedig csak békében lehetséges”

– hangsúlyozza Walter Dorn professzor, a kanadai katonai akadémia tanára.

Magyar Péter az Európai Néppárt frakcióvezetőjének: ez egy gyönyörű európai barátság kezdete

Budapesten tárgyalt Manfred Weber, aki az Európai Néppártba invitálta Magyar Péter Tisza pártjának hét európai képviselőjét.

“Nyitva áll az ajtó a Tisza párt előtt, de a döntés nem az én kezemben van, a jövő héten dönt erről az Európai Néppárt frakciója.”

Manfred Weber emlékeztetett rá, hogy az Európai Néppárt egyértelműen a választások győztese, és továbbra is a legerősebb frakció az Európai Parlamentben.

Manfred Weber találkozott Semjén Zsolt miniszterelnök helyettessel is, aki a KDNP vezetője. Taktikusan a KDNP nem követte a Fideszt amikor az elhagyta az Európai Néppártot. Gulyás Gergely kancellária miniszter ugyan bejelentette, hogy a KDNP elhagyja az Európai Néppártot amennyiben a Tisza Pártot oda felveszik, de maga a párt később cáfolta a kilépés tényét. A Fidesz ugyanis a kilépéssel nem jutott be sehova, és számára jelentős veszély, hogy továbbra is pária szerepben maradhat Brüsszelben. Orbán jóslata ugyanis ezúttal sem jött be:

A brüsszeli erőviszonyok nem úgy alakulnak, ahogy Orbán várta.

A magyar miniszterelnök abban reménykedett, hogy áttör a szélsőjobboldal, és ennek következtében az Európai Néppárt paktumra kényszerül vele a további kormányzás érdekében. A szélsőjobb valóban előretört, de nem olyan mértékben, hogy az Európai Néppártnak felül kellene vizsgálnia koalíciós politikáját. Főként arról nem lehet szó, amit Orbán Viktor már Merkel kancellárnak is javasolt, és ami miatt lehetetlenné vált a helyzete az Európai Néppártban: szövetség az Alternative für Deutschland mozgalommal, melynek neonáci frakciója is van. Németországban továbbra is tűzfal választja el az Alternative für Deutschland mozgalmat, és ehhez nemcsak a többi párt, de az Egyesült Államok is ragaszkodik. Orbán Viktorral ellentétben ezt vette észre Marine Le Pen, a francia szélsőjobb vezére, aki kizárta európai frakciójából az Alternative für Deutschlandot, hogy ily módon megszerezze az Egyesült Államok támogatását.

Manfred Weber személy szerint is utálja Orbán Viktort hiszen ő a bajor CSU tagja, melynek vetélytársa az Alternative für Deutschland. Ráadásul

Orbán Viktor azok közé tartozott, akik 2019-ben megfúrták Manfred Weber karrierjét: a frakció vezető szeretett volna a brüsszeli bizottság elnöke lenni, de helyette az utolsó percben Merkel kancellár Ursula von der Leyent jelölte.

Ő a CDU tagja, tehát a legerősebb frakció, az Európai Néppárt jelöltje a brüsszeli Bizottság elnöki posztjára. Ráadásul jól kijön az amerikaiakkal is, akik benne látják az atlanti együttműködés zálogát. Orbán Viktor már jelezte, hogy nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását, de a magyar miniszterelnök már annyira eljátszotta a becsületét Brüsszelben, hogy ezzel csak megerősítette a brüsszeli Bizottság első női elnökének a pozícióját.

Magyar Péter, aki jól ismeri Brüsszelt hiszen éveken keresztül ott szolgált mint a Fidesz szakértője, bekerülhet az Európai Néppártba miközben Orbán Viktor az ajtón kívül téblából. A szélsőjobb vezérek mint Giorgia Meloni vagy Marine Le Pen sokkal többre tartják a barátságot Ursula von der Leyennel és az Európai Néppárttal mint Orbán Viktorral. Aki lógó orral és üres zsebbel bukdácsolhat Brüsszelben, melyet meghódítani akart, de még megérteni sem sikerült.

Lehet-e alkotmányellenes módszerekkel helyreállítani az alkotmányos rendet?

0

Arra a kérdésre kereste a választ Domány András, a lengyel ügyek jeles szakértője a Jászi Oszkár Társaságban, hogy lehet ahol arról számolt be, hogy a választásokat elveszítő jobboldali kormány olyan erős jogi védelmi rendszert épített ki, hogy ennek lebontását csakis nem ortodox módszerekkel lehet elvégezni. Ráadásul Lengyelország elnöke, Duda minden eszközzel akadályozza a változásokat, és ehhez erős jogi háttere is van, mert az elnöki vétó felülírásához 60%-os parlamenti többségre lenne szükség, ezzel pedig Donald Tusk kormánya nem rendelkezik.

Brüsszel erőteljesen bírálta a jogállamiság megsértését amíg a jobboldali kormány uralkodott Varsóban, Tusk kormányának nem épp ortodox lépéseit kevés külföldi bírálat éri Brüsszelben vagy Washingtonban. A brüsszeli bizottság kiutalta Lengyelországnak azokat az eurómilliárdokat, melyeket Magyarország esetében jórészt visszatart.

Magyar-lengyel párhuzamok

Míg Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere politikailag sikeresebb mint Jaroslaw Kaczynski sokban hasonló rendszere, melyet most Donald Tusk nagy munkával lassacskán épít le, addig gazdaságilag Lengyelország sokkal jobban teljesít mint Magyarország, mellyel kapcsolatban Magyar Péter joggal állapíthatta meg, hogy

“az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává váltunk.”

Míg Jaroslaw Kaczynski macskájával él egy lakótelepi lakásban addig Orbán Viktor felújíttatta József nádor birtokát Hatvanpusztán, és Mészáros Lőrinc álnéven az ország leggazdagabb embere, akinek a vagyona egyetlen évben 50%-kal gyarapodott, és majdnem elérte az 1000 milliárd forintot. És akkor még nem beszéltünk törekvő vejéről, Tiborcz Istvánról, aki bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé.

Hogy lehetne visszaszedni a lopott milliárdokat? Erről rendezett konferenciát a Pénzügykutató Intézet, ahol Csillag István egykori SZDSZ-es miniszter a nürnbergi törvényszéket idézte, ahol a náci vezetést mint bűnszövetkezetet ítélték el. Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a jogi eszközök már most is megvannak arra, hogy az állami pénzek eltűnését magánzsebekbe kivizsgálják, csak épp a főügyész nem teljesíti kötelességét ezen a téren. Az amerikai nagykövetség Budapesten egyelőre gyűjti az adatokat ahhoz, hogy a Magnyitszkij törvény esetleges alkalmazásához elég jogi alap legyen olyan oligarchák ellen mint Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István.

Trump és Kelet Európa

Mind Orbán Viktor mind pedig a lengyel jobboldal Trump választási győzelméért imádkozik, de egyikük mindenképp csalatkozni fog amint ez Duda lengyel elnök amerikai látogatása során kiderült. Lengyelország jobboldali államfője felkereste Donald Trumpot is – némiképp megsértve ezzel a protokollt – és arra hívta fel az elnökjelölt figyelmét: az USA-ban több mint 10 millió lengyel választó él, akik nem értik Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Ráadásul a lengyelek jelentős része olyan úgynevezett swing államokban él, ahol eldőlhet a választás az Egyesült Államokban. Trump értette a finom célzást, és módosított Ukrajna politikáján: a republikánusok is megszavazták az ukrán segélyt, amely 60 milliárd dollárt jelent.

Orbán Viktor, akinek Ukrajnával kapcsolatos álláspontja homlokegyenest ellenkezik lengyel barátaiéval, hírvivőt menesztett az USA-ba, hogy megtudakolja Trump diplomáciai álláspontját. Kiderült: Trump éppúgy az USA stratégiai ellenfelének tekinti Kínát és Oroszországot mint Biden, és erőteljesen kifogásolja azt, hogy Orbán Viktor Budapesten keblére ölelte Hszi Csin-ping elnököt, Pekingben pedig Putyin elnökkel parolázott az Új Selyemút konferencián.

Ha Trump kitart emellett a vélemény mellett akkor is amikor esetleg bejut a Fehér Házba, akkor könnyen kiderülhet: Orbán Viktor elszámolta magát. Nem enyhül az elszigeteltsége a nyugati világban akkor sem, ha esetleg szövetségese, Donald Trump jutna be újra a Fehér Házba. Lengyelország viszont egyre fontosabb szerepet játszik az Európai Unióban, és mint frontország a NATO-ban is. Donald Tusk miniszterelnök személyesen is utálja Orbán Viktort úgyhogy aligha valószínű, hogy a hagyományos lengyel-magyar barátságra hivatkozva húzhatná ki magát a pácból a magyar miniszterelnök, akinek marad Münchausen báró megoldása, aki a saját hajánál fogva rántotta ki magát a slamasztikából – a mesevilágban.

Orbán felháborodik, de az Európai Bíróság döntése ellen nincs apelláta

Jogi Waterloo Orbán Viktornak, aki valamikor a jogtudományi egyetem elit Bibó kollégiumának jeles diákja volt: az Európai Bíróság  200 millió eurós büntetést rótt ki Magyarországra, mert megsértette a migránsok fogadásával kapcsolatos uniós jogszabályokat. Ha Magyarország nem fizet, akkor napi 1 millió eurós bírságot is kirónak rá.

A magyar költségvetés helyzete amúgyis kétségbeejtő, még csak ez hiányzott hiszen közben Brüsszel nem utalja az eurómilliárdokat a jogállami normák megsértése miatt.

Orbán Viktor reakciója hisztérikus és már – már irracionális:

”A döntés felháborító és elfogadhatatlan. Nem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat és megvédjük a magyar embereket!”

– írta a miniszterelnök a Facebook oldalán. Ez propaganda nyilatkozatnak elmegy, de itt az Európai Bíróság döntéséről van szó! Ott nem lehet előadni ilyen jelszavakat, amely mögött semmiféle jogi tartalom sincsen.

A migráns ügyben Orbán Melonival is szembekerülhet

Az Európai Unió – a magyar kormány ellenkezése ellenére – elfogadott egy migráns paktumot, melynek a lényege az, hogy a határoktól távolabbi tagállamok átveszik a migránsok egy részét a frontállamoktól: Olaszország, Görögország stb. Meloni egy frontország miniszterelnöke, tehát abban érdekelt, hogy a többi tagállam vegyen át néhány ezer migránst, akikkel Olaszország nem tud mit kezdeni. Emiatt szembekerülhet Giorgia Meloni és Orbán Viktor, akik amúgy politikai szövetségesek lennének, de a nemzeti önzés elválasztja őket. A Nacionalista Internacionálé ezért is küzd súlyos belső ellentmondásokkal, amelyek végső soron arra futnak ki, hogy mi lesz az Európai Unióval? Ki kap pénzt a közös kasszából és ki nem? Meloni létérdeke, hogy megkapja az uniós eurómilliárdokat hiszen anélkül bedőlne az olasz költségvetés, és Olaszország a fizetésképtelenség határára juthatna. Orbán Viktor hamarosan ugyanebbe a helyzetbe kerülhet hiszen az európai pénzek nélkül nem tudja működtetni a nemzeti együttműködés rendszerét. A politikailag sikeres rendszer gazdaságilag versenyképtelen. Ezt a dilemmát 14 év alatt sem tudta feloldani Orbán Viktor, akinek a titkára rájöttek Brüsszelben. Ahol Giorgia Meloni mind fontosabb szerepet játszik mint királycsináló, és mind kevésbé kíván hallani régi jó barátjáról, Orbán Viktorról.

A jövő

Ismerik a régi viccet, ugye? Egy külföldi New Yorkban beül egy bárba. Már későre jár, mikor az órájára pillant, és megkérdezi a mixert:

– Mikor indul az utolsó metró?
– Azt maga nem éri meg!

Onnan jutott eszembe, hogy Magyar Péternek fővárosról alkotott „elképzelésében” szerepel az éjszakai metrójáratok bevezetése is. Konkrétan:

  • egy gyalogos híd megépítése;
  • dunai menetrendszerű hajózás újraindítása és fejlesztése;
  • bérlakásépítési program elindítása;
  • éjszakai metróközlekedés elindítása;
  • éjszakai polgármesteri tisztség bevezetése;
  • kerületi szintű helyett egységes budapesti szabályozás a vendéglátóhelyeknek és szórakozóhelyeknek.

A fenti pontokból jól látszik az ötletvihar jelleg, azaz Magyarnak különösebben fogalma sincs, hogy miről lenne szó, mi a város, melyek a folytonos tennivalók, melyek a sürgős tennivalók, és melyek a hosszútávú tennivalók, viszont, mint említette, Budapesten majd semmi sem történhet az ő jóváhagyása nélkül. És ebben igaza is van.

Figyelembe véve a Fidesz–KDNP 10 mandátumát, a Tisza Párt 10 mandátumát, a DK–MSZP–Párbeszéd 7 mandátumát, az LMP–Vitézy Dávidért Egyesület 3 mandátumát, az MKKP 3 mandátumát, valamint azt, hogy ki nem köt kivel soha szövetséget, két olyan szövetség létezik, amelyik eléri a többséghez szükséges 17 mandátumot:

  • Fidesz–KDNP (10) + Tisza Párt (10) = 20
  • DK–MSZP–Párbeszéd (7) + Tisza Párt (10) = 17

(az teljesen érdektelen, hogy a két 3 mandátumos párt, az LMP meg az MKKP hová áll, és kivel szövetkezik, mert matematikailag kizárható, hogy döntő tényezők legyenek)

Ebből következően valóban mindig Magyar és a TISZA lesz a mérleg nyelve, azaz mindkét oldal gazsulálhat neki, ha keresztül akarja vinni az akaratát. Hogy ettől hogyan lesz jobb nekünk, azaz a városlakóknak, egyelőre kérdéses, de javaslom, ne szóljunk bele a nagyok dolgába, ha már egy működésképtelen formációt sikerült nekik összehoznunk. Majd megoldják valahogy. Hogy a mi kárunkra, az persze biztos. Mindig úgy szokták.

A város egy egymáshoz a lehető legközelebb, sok helyen közvetlenül egymás mellé helyezett épületek konglomerátuma, mely azért így jött létre, hogy az embereknek ne kelljen hosszú utakon közlekedniük. Lehetőleg minden közel legyen mindenhez, a lakások, a munkahelyek, az élelem és egyéb beszerzési központok, valamint a sport és a rekreáció helyei. Az épületek között rések vannak hagyva, melyeket utcáknak neveznek. Az utcák biztosítják a szükséges közlekedést két hely között, az utcákra nyílnak a kapuk, valamint a különféle ki- és bejáratok, amelyeken keresztül az épület elhagyható, hogy aztán az utcákon haladva elérje az ember a város sűrű beépítettsége miatt aránylag közeli másik épületet, amelyben dolga van. Az utcák mérete az épületek közelsége miatt sajnos korlátozott, így többfajta célra nem alkalmasak, csak és kizárólag közlekedésre. A városvezetés elsőrendű feladata, hogy a minél folyamatosabb, és minél gyorsabb közlekedést lehetővé tegye a tömegközlekedés fejlesztésével, ingyenes P&R parkolók építésével, a közlekedési lámpák beállításának folyamatos finomításával, kátyúmentes, simára aszfaltozott és jól világított utakkal, valamint egyéb helyi szervezésekkel, amely fejlesztések és intézkedések a közlekedők minél akadálymentesebb mozgását tudják biztosítani.

A jelenlegi budapesti vezetés félreérti a várost. Úgy gondolja, hogy a legfontosabb közlekedési útvonalak nem is azok, hanem valamilyen testi-lelki felüdülésre használandó területek, ahol az emberek majd sétálgatva, promenádozgatva, biciklizgetve, labdázgatva, padokon üldögélve, növényekkel körbevetten jól érzik magukat. Ebből a félreértésből születnek olyan tervek, mint például a rakpartok átépítése, ami ezen területek eredeti funkcióját, azaz a közlekedés biztosítását ellehetetleníti.

Budapesten tehát előállt egy olyan helyzet, hogy a kormány nem ad pénzt (hogy közben mindenről összevissza hazudozik, az már csak a korona), sőt elvon, amennyit csak bír, a vezetés nem egészen érti, hogy mi a cél, a döntőbíró pedig a két marakodó blokk között egy kissé hisztérikus, de nagyon dilettáns párt lesz, amely kifejezetten elvárja az udvarlást mindkét fél részéről.

Így aztán mindenki, de főleg Orbán Viktor és Mráz Ágoston nagyon bízik az újraszámlálásban, hogy végre akárhogy, de mindenképpen az ő jelöltjük legyen a főpolgármester, és akkor Budapesten annyi fölösleges pénzkidobásként funkcionáló marhaság fog épülni, hogy nézni is tereh.

Vagy nem. Ugyanis nincs pénz semmire. Ezzel nyerhetünk egy kis időt. Hálaisten.

Orosz hadihajók Kubában

0

A Kazan atomtengeralattjáró és az Admiral Gorskov fregatt vesz részt a hadgyakorlaton, amely a Karib tengeren folyik egyidőben egy nagy orosz-fehérorosz erődemonstrációval, melyen atomfegyvereket hordozó repülőgépeket és rakétákat is kipróbálnak.

A kubai hadügyminisztérium az orosz hadiflotta “baráti látogatásával” kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a fedélzetükön nincsenek nukleáris fegyverek.

Moszkva nem értesítette Washingtont erről éppúgy mint a Florida pártjai mentén cirkáló Cirkon hadihajóról, amely felkeltette a Pentagon figyelmét is, és ezért amerikai hadihajókat küldtek a helyszínre.

Putyin elnök a hétvégén arról beszélt, hogy

“folyamatosan felülvizsgálják az orosz nukleáris doktrínát.”

Majdnem világháború lett 1961-ben

A Szovjetunió nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat telepített Kuba szigetére azt követően, hogy ott diadalmaskodott Fidel Castro kommunista forradalma. Kennedy elnök felszólította a Szovjetuniót, hogy vonja ki rakétáit Kubából, és miután ezt Hruscsov kezdetben megtagadta, hajóblokádot rendelt el a Karib tengeren Kuba körül. Kennedy elnök azért vállalta fel a világháborús kockázatot, mert a Kubából kilőhető rakéták olyan gyorsan érhetnék el az amerikai stratégiai célpontokat, hogy az amerikai hadseregnek nem lenne ideje arra reagálni.

Hruscsov meghátrált, és nem sokkal később meg is bukott: 1964-ben távozott a Szovjetunió éléről.

Putyin most is hivatkozik a kubai példára: ma Oroszország tart attól, hogy Ukrajnában az Egyesült Államok olyan rakétákat helyezhet el, amelyek olyan gyorsan érnék el a stratégiai célpontokat orosz területen, hogy nem lenne idő reagálni rá.

Putyin Ukrajna elleni támadása előtt folytak erről tárgyalások az USA és Oroszország között, de nyilvánvalóan nem vezettek eredményre.

Most az oroszok arra hivatkoznak, hogy nem vonulhatnak ki Ukrajna északi és keleti területeiről, mert akkor ott az USA támadó rakétákat helyezne el, amely felborítaná a stratégiai egyensúlyt a két nagyhatalom között. Már Obama elnök tudatta Putyinnal, hogy Oroszország immár nem világhatalom vagyis stratégiai egyensúlyról beszélni már értelmetlen. Oroszország GDP-je az amerikainak az egytizedét sem éri el vagyis képtelen olyan erős hadsereget fenntartani, amely egyenrangú lehetne a NATO-val. Minthogy a NATO sokkal erősebb a konvencionális fegyverek esetében, ezért Oroszország a nukleáris fegyverzetben vélheti felfedezni a hátrány kiegyensúlyozását. Nukleáris robbanó töltetek tekintetében Oroszország még fölényben van, más kérdés, hogy ezek bevetése sűrűn lakott  területeken öngyilkos politika lenne. Ezért kapitulált Gorbacsov a nyolcvanas évek végén pedig akkor a Szovjetuniónak sokkal erősebb hadserege volt mint ma Putyinnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK