Manapság amikor Trump visszatérésre készül a Fehér Házba, feltették a kérdést az USA polgárainak: kilépjen-e a világ vezető gazdasági és katonai hatalma a NATO-ból, melyet 75 éve hoztak létre? Mindössze az amerikai polgárok 12%-a válaszolt igennel vagyis a döntő többség tisztában van azzal: az USA világhatalmi státuszának egyik legfontosabb alapja épp a szövetség Európával. Ezzel minden bizonnyal Donald Trump is tisztában van, de azt is tudja: az USA világhatalmi pozícióját nem Európában fenyegetik hanem Kelet Ázsiában. Kína az igazi ellenfél. Ezt már a Biden adminisztráció is kimondta 2021-ben amikor elsőszámú stratégiai ellenfélnek Kínát nevezte meg.
Trump békét akar Európában és a Közel Keleten, hogy az USA minden erejét Kelet Ázsiára koncentrálhassa: Kína ugyanis nem agyaglábú óriás mint a Szovjetunió volt, amely képtelennek bizonyult hatékony gazdaság megteremtésére. Trump épp azt rója fel a Biden adminisztrációnak, hogy Európára és a Közel Keletre koncentrál az ukrajnai háború és a gázai konfliktus miatt miközben Kína a markába nevet, és a háttérben tovább erősödik.
Kína GDP-je 18 ezer milliárd dollár, az Egyesült Államoké 26 ezer milliárd.
Kína gazdasági növekedése jelentős mértékben lelassult, de még mindig a duplája az amerikainak. Oroszország ebben a versenyben leszerepelt: GDP-je kisebb mint Texas államé! – írta Pompeo ex külügyminiszter a Wall Street Journalben. Trump egykori külügyminisztere azt javasolja, hogy az USA kényszerítse ki a békét Európában és a Közel Keleten, hogy teljes mértékben Kínára koncentrálhasson. Hogy akarják a sarokba szorítani Putyint? Meg akarják ismételni Kissinger diplomáciai bravúrját, mellyel a Jom Kippur háború után az arany fedezetet elveszítő dollárt az olajjal támogatta meg. Ehhez persze kellett Szaúd Arábia szövetsége, melyet most is nélkülözhetetlennek tart Pompeo ex külügyminiszter, aki arra akarja rávenni az olajnagyhatalmat, hogy szakítson Putyinnal, és az USA-val együtt kormányozza a világ olajpiacát, melyet Trump az USA-ban “felszabadítana a környezetvédelmi korlátozások alól” vagyis újra kilépne a párizsi klíma egyezményből.
Berend T. Iván, a Los Angelesben élő jeles magyar történész közös európai hadsereget javasol blogjában – ebben egy húron pendül Orbán Viktor miniszterelnökkel és Macron francia államfővel. “Európa lakossága Oroszország és Fehéroroszország nélkül 700 millió ember, az Európai Unió GDP-je 26,3 ezer milliárd dollár” – írja Berend T. Iván arra utalva, hogy egy közös európai hadseregnek megvannak az alapjai.
Politikai konszenzus van-e? Nincs!
A NATO tagállamok többsége nem akar európai hadsereget hanem erősíteni kívánja a kapcsolatot az Egyesült Államokkal: ide tartozik mindenekelőtt Nagy Britannia és Lengyelország, de Németországban is ez a többségi álláspont. Egységes európai hadsereg létrehozása évtizedekig tartana, az orosz fenyegetéssel azonban most kell szembeállítani valamit, és ebben a tekintetben a NATO pótolhatatlan.
A NATO tagállamok többsége úgy véli, hogy igen. Egy markáns kisebbség: Macron francia elnök, Meloni olasz kormányfő, Erdogan török elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy véli, hogy Oroszország túlságosan is gyenge ahhoz, hogy Európát fenyegesse. Ugyanígy látja Donald Trump is, aki nem tekinti világpolitikai tényezőnek Oroszországot. Már Obama elnök figyelmeztette Putyint:
“Oroszország immár nem szuperhatalom!”
Trump tanácsadói szerint Putyin nagyon is tisztában van korlátaival, és csak az egykori Szovjetunió területén próbál megszerezni területeket, de esze ágában sincs megtámadni a NATO-t hiszen tisztában van az erőviszonyokkal. Finnország és Svédország épp ezért sietett belépni a NATO-ba, hogy Putyinnak eszébe se jusson Sztálin finn háborúja amikor a Szovjetunió legyűrte a hősies ellenállást, és megszerezte Karéliát, amely mindmáig Oroszország része noha ott született a finnek nemzeti eposza, a Kalevala.
Sem Sztálinnak sem Brezsnyevnek nem jutott eszébe megtámadni a NATO-t pedig a hadseregük sokkal erősebb volt mint Putyiné, és az orosz tankok sokkal közelebb voltak az Atlanti-óceánhoz mint manapság hiszen Németország keleti felében állomásoztak.
A miniszterelnök alteregója, Mészáros Lőrinc, Magyarország leggazdagabb embere, akinek vagyona egyetlen év alatt 50%-kal növekedett: 660 milliárdról 990 milliárdra 2023-ban. Ma már minden bizonnyal felülmúlja az 1000 milliárdos álomhatárt. Mégis miért? Mihez ért? Minek a szakértője? Tiborcz István, a miniszterelnök veje bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé? Neki milyen érdemei vannak azon kívül, hogy három unokával ajándékozta meg Orbán Viktort?
A miniszterelnök vejének balatoni karrierje itt kezdődött: a hajdani Zalatour Kemping, ahol luxus lakópark épült. Tiborcz nyomulása kicsapta a biztosítékot Keszthelyen: Manninger Jenő, a fideszes polgármester megbukott az önkormányzati választáson, és a nyolc körzetből hétben az ellenzék győzött! Októbertől kétharmados többsége lesz az ellenzéknek Keszthelyen.
A Népszava értesülései szerint az utolsó percben a kormánypárti polgármester még megpróbált volna egy Tiborcz számára igencsak előnyös ingatlancserét Keszthelyen, de azután elállt ettől – nyilván a leleplezéstől félve.
Keszthelyen épült volna egy szép óvoda 200 millió forintért – az Európai Unió pénzéből. Hadházy Ákos megnézte, és lefényképezte az óvoda hűlt helyét. Ki volt a felelős az óvoda projektért? Nagy Bálint, aki Keszthely alpolgármestere volt 2014 és 2019 között, majd ő lett a polgármester 2019-2022. Innen emelte ki Lázár János építési miniszter az államtitkári székbe. A tehetség nem vész el csak átalakul.
– mondta a miniszterelnök lánya a Mátyás király kollégium konferenciáján.
Orbán Ráhel a Balatont megtartaná, de Budapest fejlesztését már nem kívánja teljesen lenyúlni. A miniszterelnök lánya elismerte, hogy az infláció komoly probléma Magyarországon, de utalt arra, hogy másutt is jelen van, és emiatt “az olaszok kiszorulnak a saját tengerpartjukról.”
Az infláció lehetőséget is jelent Budapestnek – állítja Orbán Ráhel, aki Svájcban végzett el egy méregdrága turizmussal foglalkozó főiskolát. Ez egyben persze lehetővé tette Orbán Viktornak, hogy miközben Svájcban tanuló lányát meglátogatta, benézzen a MET-hez is. A Svájcban bejegyzett földgázkereskedő cég, amely igencsak szépen profitált az energiaválságból, a hírek szerint a részvényesei között tudhatja magát a magyar miniszterelnököt is.
Orbán Ráhel a svájci ismeretekkel felvértezve azt ajánlja, hogy Budapest részben vegye át Párizs vagy Barcelona szerepét a turizmusban:
– mondta Orbán Ráhel az MCC konferencián.
Orbán olyan időpontban enged unión kívüli államokból – minimális nemzetbiztonsági átvilágítás után – érkező orosz és belorusz polgárokat Nemzeti Kártyával az unióba amikor Ukrajnában háború folyik az orosz agresszió megállítására. A Nemzeti Kártya két évre szól, de akárhány alkalommal meghosszabbítható három évvel vagyis jóval előnyösebb mint a vendégmunkás szerződések Magyarországon. Kezdetben a Nemzeti Kártya csak ukrán és szerb állampolgárokra vonatkozott, és emiatt senki sem aggodalmaskodott Brüsszelben, mert mindkét állam szeretne bejutni az Európai Unióba. Ámde júliustól hat újabb állam került fel a Nemzeti Kártya listára köztük Oroszország és Beloruszia.
A Forbes ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a NATO nyomására az Orbán kormány megszüntette a Nemzetközi Beruházási Bankot Budapesten, melyet előszeretettel használt az orosz titkosszolgálat. Ez a kémbank el is hagyta 2023-ban Magyarországot, de az ott dolgozó orosz állampolgárok sorsa ismeretlen maradt. A Forbes szerint ezzel az intézkedéssel az ő számukra akart legális tartózkodási lehetőséget teremteni a magyar kormány. A kémbank munkatársai nem voltak diplomáciai státuszban, de diplomata útlevéllel rendelkeztek, és sokan közülük a titkosszolgálat tisztjei lehettek.
A Nemzeti Kártya révén az orosz állampolgárok szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. Emiatt aggódik Manfred Weber.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon azt írta, hogy Magyarországnak szuverén joga, hogy kit enged be az országba. Azt ígérte, hogy az orosz és belorusz állampolgárokat szigorúan átvilágítják majd. A külügyminiszter ígérete kissé furcsa annak fényében, hogy az orosz titkosszolgálat hekkerei éveken át garázdálkodtak a külügyminisztérium informatikai rendszerében különösen érdeklődve a NATO és uniós információk után. Csakis amerikai figyelmeztetés után állították le az orosz titkosszolgálat akcióját a magyar külügyben.
Orbán Viktor 2009-ben találkozott Putyin elnökkel Szentpéterváron, és ezt követően az oroszellenes politika kifejezetten oroszbaráttá vált.
A rendszerváltást Magyarországon a Szovjetunió és az USA közösen készítette elő. Amerikai kérésre a magyar állambiztonság állt elő azzal a listával, mely később kulcsszerepet játszott a vértelen rendszerváltásban. A listán szerepeltek a Fidesz vezetői is. Orbán Viktor az amerikai nagykövetség kedvence lett, ő kalauzolta Bush elnököt Budapesten. Magyarország a rendszerváltás előtt az USA kedvence volt mint reformkommunista nyugatbarát állam, de a Szovjetunió bukása után – 1991- Washingtonban átértékelték a helyzetet: a térségben immár Románia élvezett prioritást Magyarországgal szemben – méretei és stratégiai fekvése miatt. Románia fel is futott. A Ceausescu rendszer mélypontjáról, és sok tekintetben immár megelőzi Magyarországot is, amely gyengén muzsikált a demokrácia több mint három évtizedében. Orbán Viktor már első miniszterelnöksége idején is szembeugrott az USA-val amikor Lockheed helyett Grippen vadászgépeket vásárolt.
Amióta kitört a háború Ukrajnában – 2022 február – minden uniós tagállam Ukrajna mellé állt – kivéve Magyarországot. Orbán Viktor csak idén nyáron látogatott el Kijevbe, majd utána rögtön Moszkvába sietett, ahol parolázott Putyinnal. Ez érthető bírálatot váltott ki Brüsszelben. Orbán Viktor ennek ellenére kitart az oroszbarát politika mellett. Putyin a barátait a Gazprombankon keresztül pénzeli. Egy ilyen listát megszerzett a brit titkosszolgálat, amely át is adta azt az amerikaiaknak. A Lukoil igazgató tanácsának elnöke, aki állítólag átadta a listát a briteknek, kiesett egy moszkvai kórház ablakán a hatodik emeletről Moszkvában.
Orbán Viktor másképp is hasznot húzhat az orosz kapcsolatból: a MET földgázkereskedő cég, mely Svájcban van bejegyezve, igencsak szépen profitált az energiaválságból. Lantos Csaba, a MET igazgató tanácsának korábbi elnöke, aki jelenleg energia miniszter az Orbán kormányban, többször is cáfolni volt kénytelen: a miniszterelnök a MET egyik főrészvényese.
Orbán tehát hasznot húzhat az orosz kapcsolatból, de miért jó ez Magyarországnak?
Prigozsin, Putyin egykori kedvence, aki azután ellene fordult, és emiatt meggyilkolta a titkosszolgálat, személyesen is toborzott rabokat az orosz börtönökben és büntető táborokban. Ezeket az ezredeket azután minimális kiképzés után kiküldték a frontra, ahol a parancsnokság ágyutölteléknek használta fel őket. Rájuk bízták a legnehezebb feladatokat, hullottak is mint a legyek. Csak nagyon kevesen érték meg a szabadságot, melyet hat hónap frontszolgálat után kaphattak meg. Ukrajnában mindkét oldalon óriási létszám gondok állnak fenn: Putyin ismét emelni kényszerült a toborzási pénzt, mert a hősi halál Oroszországban is egyre kevésbé népszerű.
Putyin a duplájára emelte a toborzási pénzt, mert oly kevesen jelentkeznek az ukrajnai frontra, hogy ott létszámhiány van szinte permanensen: 400 ezer rubel üti a markát annak, aki felveszi a katonaruhát, de a helyi hatóságok ehhez jócskán hozzátesznek- jelentette Nemes Gábor, a Kossuth rádió veterán moszkvai tudósítója, aki jelenleg a Klubrádióban számol be Putyin ukrajnai háborújának legfrissebb fejleményeiről. Moszkvában már 1,9 millió rubel a fejpénz – ez mintegy 8 millió forintnak felel meg. Ettől függetlenül tovább folyik a toborzás a börtönökben is noha Prigozsin már régóta a túlvilágon elmélkedhet arról, hogy a nagyfőnök ellen lázadni nem épp életbiztosítás Oroszországban. Ukrajnában a börtönökből a hadseregbe kerülő rabokat éppolyan katonáknak tekintik mint a többieket. Nem állítanak fel külön büntető ezredeket, mint az oroszok hanem nagyobb alakulatokhoz sorolnak be egy frissen kiképzett börtönviselt csapatot. Ellentétben az oroszországi állapotokkal Ukrajnában a külföldi sajtó is készíthet interjúkat a börtönviselt katonákkal. Így beszélgethetett a Euronews tudósítója Pszichoval egy kiképző táborban valahol Harkov városának közelében.
– mondja egy hatéves börtönbüntetésre ítélt rabló, akit társai Pszichonak neveztek el. A hatéves börtönbüntetésből csak egyetlenegyet ült le, most kiképzésen vesz részt, azután irány a front. Ukrajna eddig már több mint 30 ezer katonát veszített az Oroszország elleni önvédelmi háborúban.
A börtönből szabadult újoncok kiképzésével a katonai rendészet foglalkozik. Harkov környékén folyik a kiképzés , nem túlságosan távol a fronttól. Az orosz hadsereg már közel járt ahhoz, hogy elfoglalja Ukrajna második legnagyobb városát, de a nyugati fegyverszállítás felhasználásával az ukrán hadsereg megállította az offenzívát. Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke viszont tudatta Zelenszkij elnökkel, hogy a nyugati fegyverek segítségével meg tudják állítani az orosz előrenyomulást, de ellentámadásra nem képesek.
2023-ban Ukrajna kilenc különleges dandárral megkísérelte az orosz védővonal áttörését, de a mélységben kiépített orosz védelmi rendszer ezt megakadályozta. Az offenzíva kudarcba fulladt, az ukránok jelentős veszteséget szenvedtek el. A vezérkari főnök, Zaluzsnij tábornok ezt követően titkos tárgyalásokba bocsátkozott Geraszimov tábornokkal, az orosz vezérkar főnökével, aki személyesen irányítja a hadműveletet Ukrajnában. Zelenszkij elnök leváltotta Zaluzsnij tábornokot, és kinevezte őt nagykövetnek Londonba, de az ukrán főtiszt nem foglalta el állomáshelyét. Ukrajnában maradt, ahol politikai szervezkedésbe kezdett, mert ő szeretne Zelenszkij elnök utóda lenni.
Az egyik a Palotába költözés. Elvégre Vitéz Nagybányai is ott regnált, akkor meg doktor Orbán sem adhatja lejjebb, mordizomadta! Hiszen a Klastrom, pláne egy szinten a Sándor palotával, ahol a köztársasági elnök lakik, már látványnak is elég snassz. Pláne azért, mert a köztársasági elnök a miniszterelnök úr nulla hatáskörű bábja, ugyanis köztársasági elnöknek azt nevez ki, akit akar, akkor váltja le, amikor akarja, és közben a köztársasági elnök akkor és annyiszor áll haptákba, amikor és ahányszor csak mondja, mert tőle az a minimum. Egy ilyen beosztott hogy lakhat a főnökével azonos szinten, tessen mondani? Ráadásul a beosztott háza sarokház, így nem csak előre meg hátra, hanem oldalra is kilátni belőle, ami főnöki szempontból végképp vérlázító. Ezért indult el az ún. Liget projekt, hogy annak jótékony leple alatt kipaterolhassák a Magyar Nemzeti Galériát a Palotából, és a miniszterelnök úr végre elfoglalhassa méltó helyét a várhegyi hierarchiában.
A Liget projekt egyelőre a félbukás állapotában leledzik, az abbahagyás után maradt egy Magyar Zene Háza a Liget közepén (hogy miért nem lehetett a már meglévő Művészetek Palotája egyben a magyar zene háza is az rejtély – talán hogy ne lógjon ki a lóláb), egy sikeresen lerombolt Közlekedési Múzeum, meg egy, a kritikák szerint igencsak elfuserált Néprajzi Múzeum (van ebben valami, ha már járt arra az ember). A Nemzeti Galéria tervezett épülete, amely többszöri határidő módosítás után állítólag 2028-ban fog megnyílni (ha ugyan egyáltalán), annyira japános pavilonépítészet (nem véletlenül: Sejima and Nishizawa and Associates), azaz annyira nem magyar, hogy a rigorózusabb patrióták naponta fognak tüntetni előtte – viszont nem az a cél, hogy az átköltözés után a miniszterelnök úron kívül bárkinek jobb legyen! A bárkik nálunk nem számítanak. Még a patrióta bárkik sem, ha a miniszterelnök úr áll a másik oldalon.
Az ódon festményeknek Magyarország legúribb helyéről való kiakolbólításával a miniszterelnök úr rengeteg legyet üt egy csapásra. Ő és csapata beköltözhet a Galéria hűlt helyére, a Várhegy déli területe zárt kormányzati rezervátummá minősíthető, a Sikló „Csak VIP személyek szállítására” való engedélyezése után a Klastrom előtti téren megvalósul az előkelők promenádja, így a Palota út – Dísz tér vonalában lezárt terület őrzése csak feleannyiba kerül, és a Galéria látogatók elmaradása után nem fog mindenféle személy gülü szemekkel rábámulni a miniszterelnökségi ablakokra, aminek még a gondolata is idegesítő. Mikor a miniszterelnök úr nincs itthon, a Palota kupolatornyán lévő, címeres zászló félárbocra engedhető, ami fontos információ a népnek. Olyankor nincsen kérelmezés, ne is próbálkozzanak.
A másik, talán még fontosabb tétel a listán az olimpia. Mármint a budapesti. Nincs is annál szebb dolog, mint mikor a rendező ország Legfőbb Méltósága a mikrofonhoz lép, és a világ összes tévétársasága kameráinak kereszttüzében azt mondja, hogy: „Az ikszipszilonodik nyári olimpiai játékokat megnyitom!” A halálos csendet harsány üdvrivalgás váltja fel, így kezdődik a megdicsőülés korszaka, amely akkor is biztosítja a Méltóságnak az örök hírnevet, ha előtte magas pozíciója ellenére nagyobbnál nagyobb ökörségeket csinált.
Márpedig csinált. Például, hogy egy idő után az összes szövetségesével összerúgta a port (V4, NATO, EU), mert mindig a sztráda ellenkező odalán, a többiekkel szemben hajtotta a rollerét, vidáman kacskaringózva a száguldó autók között. Ebből az eszetlen viselkedésből következett a teljes sztráda lelassulása, így a korábban harmonikusan egységes menet káosszá változott, és kezdett mindenki mindenfelé menni a kocsijával, ami nem tesz jót semelyik autósnak sem, hát még a komplett forgalomnak. Az, hogy ezek után derék miniszterelnökünk még folyamatosan szidta is az EU-t, hogy nincs egységes politikája, és nem tud gyorsan dönteni, már csak korona a rolleron.
A Méltóság a kártevésből saját országát sem hagyta ki. Sokan megírták már, hogy egy hihetetlenül egyszerű módszerrel (lásd még: huszárvágás), a minimálbér duplájára emelésével indította el a magyarokat a lejtőn, hogy aztán végül egy tizennégy éves rohammal a bokrosi éltanulóságból az országnak az EU minden szempontból utolsó helyére való juttatását immár s.k. intézze el. Ismerős téma, sokan megírták már… illetve hát nem. Nem írták meg sokan. Sőt, ellenkezőleg. A nép, az istenadta nép szét is cincálná azonnal azt, aki a mi jótevőnket bántaná! „Csak dicséret illet, nem bírálat!”, mondta egyszer valaki, akit Orbán mindenben követ.
A sok jótétemény után nem csoda, hogy a miniszterelnök urat vallásos tisztelet övezi, és hogy az ország nagy része el sem tudná már képzelni a rezsicsökkentés, a családi adókedvezmény meg az állami árcsökkentések nélküli életet. Ezen intézkedések haszonélvezői ugyan döntő részben a gazdagok, köztük miniszterelnök úr, de nem sajnáljuk tőle azt a kis támogatást a sok fáradozásért cserébe.
A fenti, napsütötte narancsfényben pompázó országtablón csak egy fekete pötty mutatkozik. Egyetlen csúnya fekete pötty. Mégpedig Budapest.
A 2019-es önkormányzati választáson a fővárosban váratlanul és meglepetésre nem a miniszterelnök úr pártjának jelöltjei győztek. Az ellenzéki szövetség adta a főpolgármestert, 14 polgármestert, és a kompenzációs listáról is bekerültek hárman, ugyanakkor a FIDESZ-KDNP-nek csak 7 polgármesterre és 6 listáról bekerült képviselőre tellett. Ezzel az ellenzék : kormánypárt = 18 : 13 szavazati aránya Karácsonyéknak sima és állandó fölényt biztosított a közgyűlésben, mert így a két független polgármester szavazata sem számít semmit, a városvezetésnek nincs szüksége rá. Ez tette valahogy lehetővé, hogy a vereségtől begorombult kormányzat folyamatosan érkező, csődbe kergetési kísérleteit kivédte valahogy, és még járnak a villamosok.
A fideszes politikában persze vannak nem hülye, sőt inkább ravasz fickók (pl. Fodor Gábor, aki ugyan nem fideszes, de az), akik rájöttek, hogy a fővárostól való pénzelvonások folyamatos növelése elvezethet akár oda is, hogy Budapest leáll, és azt nehéz lesz a népnek megmagyarázni. Ezért primitív bosszúállás helyett azt javasolták, változtasson a kormány a szavazási rendszeren, legyen listás, és akkor a kormányzó párt több helyhez juthat a közgyűlésben. Mivel a kormánynak, illetve hát miniszterelnök úrnak a kézharmad miatt korlátlan hatalma van, így is tett. Szólt Torockaiéknak, azok benyújtották törvényt, a Parlament megszavazta, és ugyan a Mi Hazánk igyekezett kimosakodni, hogy ők nem is, meg Orbán dehogy szólt nekik, sőt tartózkodtak a saját javaslatuk szavazásánál, ám mindenki látta, amit látni kell. Persze földolgozni nem mindenki tudta. A lényegtelen dolgokat hanyagolva: a szavazás listásra változott.
Na, ebbe a szépen elképzelt választásba rombolt bele a Tisza, azaz nem is ők, hanem a baloldal régóta Messiásváró szavazói, és elintézték, hogy Karácsonyéknak csak 7 képviselőjük legyen a közgyűlésben. A maradékból 10 mandátum a Tiszáé, 10 a FIDESZ-é, 3 Vitézyé és 3 az MKKP-é, azaz Karácsonynak mostantól gazsulálni kell vagy az egyik tízmandátumosnak vagy a másiknak, különben nem jut semmire, sőt ha az új FIDESZ meg a régi FIDESZ összefog, Karácsonyéknak halvány esélye sincs. Az égadta világon semmit sem tudnak megszavazni. Itt az idő, hogy ezt a jó kis felállást megköszönjük a Tisza Párt derék szavazóinak, akik azt a halvány, ellenzéki esélyt is tönkretették, amely Karácsonyéknak volt egyáltalán.
A főpolgármester persze rögtön átlátta a helyzetet, és ismervén Orbán bakancslistáját, a párizsi olimpia örvén leült tárgyalni Bach úrral, a NOB elnökével. Együtt megállapították, hogy új sportlétesítményre immár semmi szükség (a lopakodó olimpia sikeresen megvalósult), viszont Budapest infrastruktúrája nagyon gyenge egy olimpiához, így ha a kormány olimpiát akar, azon változtatni kell. Magyarán a főpolgármester azt mondta, hogy ha a kormány az általa elegendő számúnak ítélt budapesti metrót, utat, hidat meg villamost megépíti, ő nem fog akadékoskodni. Meglepő módon bőven akad szerencsétlen a NER oldalon, aki cikket képes írni abból, hogy Karácsony „olimpiai rendezés párti lett, holott régen nem az volt a mocsok”. Hát igen. Ennyi eszük van odaát. Még összesen se sok.
A vélemény tehát a városvezetést tekintve „megváltozott”, és ha engem kérdeznek, azt mondanám, lesz itt olimpia, kérem – már ha Kína hajlandó még egy pár óriáshitelt nyújtani, és akad majd az országban elegendő gyerek meg unoka, akikre a visszafizetésnél számíthatunk. Viszont ha valamelyik feltétel nem teljesül, akkor inkább felejtsük el. Különben baj lesz.
(lopakodó olimpia: a kormány egymás után megrendezi minden sportág Európa vagy Világbajnokságát, és így egyenként megépíti az összes sportlétesítményt, ami az olimpiához kell – lásd atlétikai VB, úszó VB, egyéb világversenyek –, ebből következően a MOMENTUM által mozgósítható nép sem szólhat az olimpiai rendezés ellen egy szót sem, hiszen elnyerése esetén sportlétesítményre már egy félpénzt sem kell költeni)
Robert O’ Brien azt írja a Foreign Affairs című szakmai folyóiratban, hogy az Egyesült Államoknak újra kellene kezdenie az atombomba kísérleteket a nevadai sivatagban. Ahol különben sokan meghaltak a sugárzás következtében, többek között a híres hollywoodi sztár, John Wayne.
“Az Egyesült Államoknak fenn kell tartania technikai és mennyiségi fölényét Kína és Oroszország egyesített nukleáris arzenálja fölött”
– hangsúlyozza Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója.
Az USA 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Biden tehát folytatta Trump hidegháborús politikáját, melyet azután Putyin Ukrajna elleni agressziójával indokolt noha az később, 2022 februárjában következett be. Az USA több nukleáris kísérletet hajtott végre mint Oroszország és Kína együttvéve: 1149 illetve 969+45.
Az Egyesült Államok leállította a nukleáris kísérleteket 1992-ben hiszen a fő ellenfél, a Szovjetunió 1991-ben megszűnt. 1996-ban Washington aláírta az atomcsend egyezményt, de nem ratifikálta mint ahogyan Kína sem.
Az orosz elnök hosszú szünet után Észak Koreában járt, ahol stratégiai együttműködési egyezményt kötött a nemzeti kommunista rendszer vezetőjével. 2017-ben Oroszország még Kínával együtt megszavazta azokat a szankciókat, melyeket az ENSZ határozott el Észak Koreával szemben a nukleáris és rakéta kísérletek miatt. Amióta azonban Putyin rátámadt Ukrajnára – 2022 február – változott az orosz álláspont: immár nem ítélik el Észak Korea nukleáris és rakéta kísérleteit, melyeket jelentős részben azért tudott “a remete királyság” felgyorsítani, mert megvett olyan orosz tudósokat, akik a Szovjetunió bukása után munka nélkül maradtak. Putyin tüzérségi lőszereket kap Észak Koreából, és cserében segítséget ígért a katonai fejlesztésekhez. Senki nem tudja, hogy ez mit jelent, de Dél Korea rögtön közölte: immár Ukrajnát támogatja az Oroszország elleni önvédelmi háborúban.
A kombinált szárazföldi, légi és tengeri hadgyakorlaton a déli és a középső parancsnoksághoz tartozó alakulatok vesznek részt vagyis azok, melyek elsősorban érintettek az ukrajnai hadműveletekben. A taktikai atomfegyvert a csatamezőn vetik be, a hatása sokkal kisebb mint egy atombombáé, melyet rakéta vagy repülőgép juttathat célba, és egy egész várost megsemmisíthet.
Putyin májusban jelentette be ezt a nagyszabású hadgyakorlatot válaszul arra, hogy
“a NATO átlépett több vörös vonalat.”
Az orosz elnök ide sorolta azt, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat is kap, melyekkel elérhet célpontokat Oroszország Ukrajnától távolabb fekvő vidékein is, akár Moszkvát is célba veheti. Elvben az ukrán hadsereg ilyen távolsági hadművelet előtt konzultál a NATO-val, de az orosz hadügyminiszter jónak látta, hogy felhívja amerikai “kollégáját”, hogy az beszélje le Ukrajnát egy tervezett akcióról.
Washingtonban a hadügyminiszter eleget is tett az orosz kérésnek, és ezt üzente Kijevbe:
”akármit is terveznek Oroszország ellen, mondjanak le róla!”
Ukrajnában megértették a parancsot, és leszálltak az orosz célpontról, melyről nem írta meg az amerikai sajtó, hogy mi lett volna a rakéták célpontja Oroszországban? Mind az USA mind pedig Oroszország igyekszik elkerülni a közvetlen konfliktust, mert az világháborúhoz vezethetne, melyben felhasználnának nukleáris fegyvereket – és nemcsak taktikaiakat is.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: a háborúnak két célja van. Az egyik a Hamász megsemmisítése, a másik a túszok kiszabadítása. Egyik célt sem sikerült elérni, és az izraeli hadsereg jelezte: nem reális a miniszterelnök elképzelése.
A Hamász ugyanis oly mélységben beépült a helyi palesztin lakosságba, hogy megsemmisítése feltételezi a gázai népesség elűzését, melyet a szélsőjobboldal követel is Izraelben. Ennek azonban nincsen politikai realitása hiszen senki sem kíván befogadni több mint kétmillió palesztint, akik a több mint féléve tartó háború során egyre radikálisabbá váltak.
Iszmail Hanijeh nem a gázai övezetben élt hanem Katarban, ahol tárgyalt a CIA igazgatójával is. Szakértők szerint Iszmail Hanijeh viszonylag mérsékelt irányzatot képviselt a Hamászon belül, és azért utazott Teheránba, hogy kidolgozza az új közös stratégiát Irán új elnökével, aki elődeivel ellentétben megegyezésre törekszik a Nyugattal. Az új iráni elnök élvezi Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetőjének támogatását is. Fő tanácsadója Irán korábbi külügyminisztere, aki tető alá hozta az atomalkut az USA-val, Angliával, Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal és Kínával. Trump az USA elnökeként felrúgta az atomalkut Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására. Netanjahu most azért adhatott parancsot Haniyeh likvidálására, hogy megakadályozza a mérsékelt vonal kialakulását Iránban és a Hamász soraiban.
Blinken külügyminiszter arra akarja rábeszélni Netanjahu miniszterelnököt, hogy fejezze be a háborút, és nyújtson valamiféle perspektívát a palesztinoknak. Biden elnök, aki Washingtonban találkozott Netanjahu miniszterelnökkel, palesztin államot javasolt, de ezt Netanjahu nem fogadta el. A Knesszet kétszer is megszavazta, hogy Izrael elutasít mindenféle palesztin államot. Benjamin Netanjahu kijelentette: Biden immár béna kacsa!
Kamala Harris alelnök viszont azt tudatta Netanjahuval: ennek a háborúnak véget kell érnie! Az izraeli miniszterelnök Trump visszatérésében bízik, mert arra számít, hogy a Fehér Ház akkor újra teljes mellszélességgel támogatja majd Netanjahu politikáját, amely elutasít mindenfajta kompromisszumot a palesztinokkal. Csakhogy Szaúd Arábia ex kémfőnöke elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy Izraellel csakis úgy állapodhatnak meg, ha a zsidó állam valamiféle életlehetőséget biztosít a palesztinoknak, akik ráadásul immár a többséget alkotják Nagy Izraelben.
Trump első elnöki útja annak idején Szaúd Arábiába vezetett, ahol óriási fegyverüzletet kötött, és ő kezdeményezte az izraeli-szaúdi megbékélést. Épp ennek megtorpedózása volt a Hamász múlt októberi terrorakciójának célja. Szaúd Arábia időközben eltávolodott Biden elnöktől, és Putyinnal működik együtt annak érdekében, hogy magasan tartsák az olajárat. Hanijeh Hamász vezér meggyilkolásának hírére emelkedett is az olaj ára: immár meghaladja a 80 dollárt egy hordó Brent olaj értéke. Netanjahu pedig folytatja megnyerhetetlen háborúját, amelyet nem is akar befejezni, mert akkor lehet, hogy korrupció miatt börtönbe kellene vonulnia Izrael 75 éves miniszterelnökének, aki a leghosszabb ideig tölti be ezt a tisztséget az 1948-ban megalapított zsidó államban, amelynek biztonsága évtizedek óta nem volt ilyen nagy veszélyben.
Jelenleg 60 év a korhatár a férfiaknál, a nőknél 50 a fizikai dolgozóknál, a többieknél 55 év. A kommunista párt vezetése, mely a nyugdíjreformról döntött, nem közölte azt, hogy konkrétan mit jelent a tervezett változás, de tavaly egy szakmai tanácskozáson elhangzott, hogy 65 évre kívánják felemelni a nyugdíjkorhatárt. Miért? Mert a nyugdíjkassza kimerülőben van: a társadalomtudományi akadémia már 2019-ben figyelmeztetett arra, hogyha minden így megy tovább, akkor 2035-ben befuccsol a rendszer, mert a kifizetések felülmúlják a befizetett nyugdíjjárulékot. Az 1,4 milliárd lakosú Kína népessége csökkenni kezdett 2023-ban, és ez a tendencia nem csak hogy tartósnak ígérkezik, de egyre gyorsulónak is. Kína elveszítette az első helyet Indiával szemben, ahol még mindig növekszik a lakosság, mert a kormányzat nem alkalmazott egyke politikát a gazdasági növekedés érdekében.
Ezt elismerte a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt angol nyelvű lapja, a Global Times is mondván: “nincs mindenki számára használható egységes recept.” A kínai X-en, a Weibon ezt így fejtette ki egy hozzászóló:
Sok fiatal nyugtalankodik a nyugdíjkorhatár tervezett emelése miatt ugyanis így számukra később ürülhetnek meg a jólfizető nagy presztízst jelentő állások:
”mi lesz így a fiatal nemzedék karrierjével?“
– tudakolják a Weibon.
Kínában a pandémia után nem indult be az a dinamikus növekedés amire a társadalom és a vezetés is számított: az évi 5% nemzetközi összehasonlításban nem rossz eredmény, de kevés ahhoz, hogy megoldja a társadalom problémáit.
Ez Kína legnépesebb nemzedéke, a mai ötvenes-generáció, amely már közvetlenül érintett a nyugdíjkorhatár emelésében.
Az 1978-ban megkezdett sikeres gazdasági reform, amely a világ második számú gazdasági nagyhatalmát megteremtette, elsősorban az ő munkájuk miatt volt sikeres. Az életszínvonal emelkedett is, de mi lesz velük öreg korukra?
Mindeddig a kínai kommunista párt Konfucius bölcs intelmét ismételte meg a fiataloknak: minden fiú köteles gondoskodni az idős szüleiről! A BBC tudósítója megkérdezett egy idős házaspárt, hogy mit jelent ez a gyakorlatban?
Cao gazda 72 éves, felesége szintúgy, nyugdíjuk az nincsen. Liaoning tartományban élnek a szülőföldjükön, a gyerekeik távol laknak tőlük, de gyakran látogatják őket. A házaspár 20 ezer jüanból él egy évben – ez körülbelül 2700 dollárnak felel meg. Csakhogy a kukorica felvásárlási ára csökken vagyis idén lehet, hogy kisebb lesz a bevételük.
Egyre másra létesülnek ilyen nyugdíjas otthonok Kínában részben az önkormányzatok részben pedig a vállalatok jóvoltából. A konstrukció általában az, hogy fiatalok, akik munkát vállalnak egy ilyen szociális otthonban ingyen élhetnek ott cserében azért, hogy ellátják az idős kínaiakat, akik nem akarnak a gyerekeik terhére lenni.
A szerencsés öregeknek van nyugdíjuk, mert állami cégnél dolgoztak a városokban, de a falusiaknak nincsen. Pedig az otthonokban fizetni kell: egy házaspár havi 2000 jüanért kap egy “házastárs lakosztályt“ a Napfény öreg otthonban. Csakhogy Kínában az átlagos nyugdíj jelenleg 170 jüan – szánalmasan kevés. Mindenkinek gondolni kell tehát arra, hogy félretegyen nyugdíjas éveire vagy pedig rá lesz utalva a gyerekre. A szigorú egyke politika miatt a legtöbb családban csak egy gyerek születhetett, és ez most komoly társadalmi drámát eredményez: Konfucius azt mondta ki, hogy a fiú kötelessége a szülők ellátása, a lányok a férj családjában kötelesek gondoskodni az idős felmenőkről. Akinek tehát “csak” lánya van, az nehéz helyzetbe kerülhet.
– vázolta fel helyzetét a 72 éves kínai parasztember a BBC tudósítójának.
Mike Pompeo ex külügyminiszter és David J. Urban a Wall Street Journalben vázolta fel, hogy szerintük hogy oldaná meg Trump az ukrajnai kérdést, ha újra a Fehér Ház lakója lehetne. Íme a hétpontos terv, amely “erővel kényszerítené ki a békét.”
1- az USA olaj és földgáz kitermelését szabadjára engedve – a környezetvédelmi előírások brutális lazításával – erős impulzust adni az amerikai gazdaságnak, és egyúttal nehéz helyzetbe hozva Putyint, aki az olaj és földgáz exportból finanszírozza a hadigazdaságot.
2- újra összehozni Izraelt és Szaúd Arábiát, ezzel megoldva a gázai válságot, és gyengíteni Putyin pozícióját az olaj piacon
3- még keményebb szankciók Oroszország ellen: jelenleg az USA nem szankcionálja azokat az orosz bankokat, amelyek az energiaipart finanszírozzák, mert el akarja kerülni az olaj és földgáz hiányt illetve az emiatt várható inflációt
4- Oroszország GDP-je kisebb mint Texasé. Az amerikai hadiiparnak játszva le kell győznie még akkor is, ha Kína támogatja Moszkvát
5- a NATO tagállamok katonai költségvetését a GDP 3%-ára kell emelni a jelenlegi 2%-ról
6- 500 milliárd dolláros lend-lease alap Ukrajnának vagyis nem ingyenes támogatás hanem kedvezményes hitel mint Nagy Britanniának vagy a Szovjetuniónak a második világháború idején
7- semmiben sem kell korlátozni Ukrajnát a nyugati fegyverek felhasználásában.
Ez lenne Trump terve, amely a következő helyzetet eredményezné: azonnali fegyverszünet az ukrajnai háborúban, Ukrajna annyira megerősödne, hogy Oroszországnak nem lenne esélye újra támadni különösen, mert Kijev belépne a NATO-ba és az Európai Unióba.
Mi lenne az oroszok által megszállt területekkel? Azokat az USA továbbra is Ukrajna részének tekintené ahogy korábban nem ismerte el a balti államok orosz annexióját.
Ha Oroszország ezt elfogadja, akkor a szankciókat fokozatosan feloldják vele szemben, de véglegesen csak azután, hogy Ukrajna belépett a NATO-ba és az Európai Unióba.
Légelhárító és tank elhárító fegyvereket kap Ukrajna 200 millió dollár értékben jelentette be a nemzetbiztonsági szóvivő a Fehér Házban hétfőn. Aki elmondta, hogy a háború kitörése óta az USA több mint 50 milliárd dollár értékben szállított fegyvert az orosz agresszió áldozatának.
“Hálásak vagyunk az újabb amerikai támogatásért, és az amerikai vezető szerepért. Együtt győzni fogunk!”
– írta az X- en Ukrajna hadügyminisztere.
Miután senki sem tudja, hogy milyen lesz Trump Ukrajna politikája, ezért az USA és az Európai Unió nagyszabású közös támogatási tervet dolgoz ki, amely jövőre is biztosítana megfelelő katonai és pénzügyi eszközöket Ukrajnának a háború folytatására. Jens Stoltenberg, a NATO távozó főtitkára nemrég úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy az ukrajnai háború tíz évig is elhúzódhat. Vance, Trump kijelölt alelnöke úgy nyilatkozott, hogy “engem nem érdekel Ukrajna, mert az USA-nak Ázsiára mindenekelőtt Kínára kell koncentrálnia.”
“Oroszország esélyesebb a háború megnyerésére mint Ukrajna vagy a NATO. Az USA-nak és a NATO-nak olyan sok erőforrást kellene összpontosítania az ukrajnai háború megnyerésére, amely meghaladja a lehetőségeiket.
Ukrajna a Nyugat eszköze éppúgy mint Tajvan. Ha a Nyugat azt látja, hogy Ukrajnát fel tudja használni Oroszország legyőzésére, akkor Tajvannal is kísérletezik majd Kína ellen. Ezért fontos Kína számára hogy miképp ér véget a háború Ukrajnában” – nyilatkozta az USA tengerészgyalogság egykori hírszerző tisztje, Scott Ritter a Global Timesnak.
A NATO egyre inkább érdeklődik Kelet Ázsia iránt:
– mondta az egykori amerikai hírszerző tiszt a Global Times című pekingi angol portálnak.
