A költő Hazám! című versét olvassák fel közéleti szereplők, köztük például Karácsony Gergely, több ellenzéki képviselőjelölt, Iványi Gábor lelkész, Görgey Gábor író egykori miniszter és civil aktivisták.
Az MSZP-s jelölt visszalépett Németh Szilárd körzetében
„Minden alkutól függetlenül, egyoldalúan visszalépek a választáson való indulástól” – jelentette be Facebook-oldalán az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó. Az LMP-s Hadházy Ákos pedig azt közölte, hogy péntekig kivár Szekszárddal kapcsolatban.
Bangóné Németh Szilárd körzetében, Csepelen és Soroksáron indult el, és ezért már a kezdetektől sokat támadták az MSZP-t, illetve őt is. A képviselő ugyanis nem helyi, ellentétben az Együtt színeiben elinduló Szabó Szabolccsal, aki az Összefogás jelöltjeként 2014-ben egyszer már megverte a fideszes Németh Szilárdot.
Az MSZP-s Bangóné visszalépésével
jelenleg a jobbikos Bereczki Miklós és az LMP-s Tenk András maradt állva Csepelen ellenzékiként,
a momentumos Dukán András ugyanis már korábban visszalépett Szabó javára.
Bangóné Borbély Ildikó a Facebook-posztjában leírta, hogy néhány kollégáját Csepelen és Soroksáron nem a helyi szavazók érdeke és a Fidesz legyőzése, hanem „kizárólag a következő parlamenti ciklusra szóló mandátum elnyerése, és a maximális kampánytámogatás lehívása érdekli.” Szerinte Tenk András és Bereczki Miklós kivételével a
jelölttársainak is fontosabb volt az MSZP, illetve az ő személye és a családja pocskondiázása, mint a Fidesz leváltása.
„Több támadást kaptam magukat baloldalinak valló pártaktivistáktól, és magukat ellenzékinek valló sajtótermékektől, mint a Fidesztől. Négy nappal a választás előtt ez már nem csupán a szocialista párthoz, az általam vallott értékrendhez, de a legfőképpen a választókhoz méltatlan. Ezért bejelentem, hogy minden alkutól függetlenül, egyoldalúan visszalépek a választáson való indulástól” – zárta le a posztot.
Délelőtt az LMP társelnöke, Hadházy Ákos is bejelentette, hogy hajlandó egyoldalúan visszalépni Szekszárdon a jelöltségtől, ha péntekig nem sikerül országosan megállapodniuk az ellenzéki pártoknak. Ennek háttere az, hogy kedden még úgy tűnt, létrejöhet a megállapodás az LMP és az MSZP között. Ebben a Karácsony Gergely által felvázolt javaslatban még az szerepelt, hogy Budapest 17. választókerületében, azaz
Csepelen és Soroksáron Bangóné Borbély Ildikó javára lépjen vissza az LMP-s Tenk András.
Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja azonban már kedden késő este az írta a Facebookon, hogy az ajánlat elfogadhatatlan számukra. Hadházy most úgy fogalmazott, hogy az MSZP „bizarr, irreális, inkorrekt és érthetetlen” ajánlatot adott, ami szerinte inkább csak kommunikációs trükk.
Gyakorlatilag felrúgták az asztalt
– írta. Visszautasítja, hogy az LMP lenne az, aki nem törekszik megegyezésre az ellenzéki pártokkal, és továbbra is reméli, hogy lesznek ilyenek. „És bár tartok attól, hogy az Mszp ezzel egyszerűen visszaél, az Lmp elkötelezettségének bizonyítékául megismétlem: amennyiben péntek délutánig nem lesz értelmezhető országos megegyezés legalább valamelyik ellenzéki oldallal, én Szekszárdon kész vagyok egyoldalúan visszalépni” – fogalmazott Hadházy.
Kamuszavazók és kamuszavaztatók? Néhány furcsa szám
A külképviseleti szavazásra bejelentkezettek adatai között néhány érdekes számra bukkantunk. Kiugróan sokan fognak voksolni olyan, szomszédos magyarlakta városokban, mint Beregszász, Ungvár, Csíkszereda, Kolozsvár és Szabadka. Vajon magyarok látogatnak tömegesen pont április 8-án ezekbe a városokba? Vagy lehet, hogy a Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkező kettős állampolgárok nem jönnek el a magyar lakcímük szerinti szavazókörzetbe? Sok ezer szavazatról van szó, amelyek sorsdöntőek lehetnek a Fidesz számára abban a körzetben, ahol amúgy a Jobbik igen komoly ellenfele a kormánypártoknak.
Ez utóbbit persze határozottan állítani nem lehet, de benne van a pakliban, hiszen a levélben szavazókkal ellentétben a magyarországi lakcímmel rendelkező kettős állampolgárok nemcsak pártlistára, hanem egyéni jelöltekre is szavazhatnak. Így könnyen győztessé tehetik a Fideszt egy olyan térségben, ahol egyes településeken nagyobb a bejelentett kettős ukrán-magyar állampolgárok száma, mint a valóban ott is élő őslakosoké.
Már csak azért is, mert ahogy több korábbi oknyomozó riportól kiderül, akár írásban is kiadják nekik, hogy kire kell ikszelniük, ezzel
törvénytelen állampolgárság-bizniszbe kényszerítve őket.
A regisztrációs adatokat bogarászva szembeötlőek néhány szomszédos országbeli magyarlakta település kiugró számai. Elsősorban ukrajnai városokról van szó, de néhány romániai is ide sorolható.
Vajon mivel magyarázható például, hogy a kárpátukrajnai Beregszászon több mint kétezren regisztráltak az ottani külképviseleti szavazásra?
Hiszen tudjuk, nem a külképviseleteken (s nem is hazai szavazókörzetekben), hanem levélben szavaznak azok a kettős állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel – ők tehát nem ebben a körben jelentkeznek be a választói névjegyzékbe.
Nehezen hihető, hogy olyan magyarországi magyar állampolgárok fognak április 8-án Beregszászon – és több más városban – szavazni tömegesen, akik valamilyen okból pont azon a hétvégén, pont ott fognak tartózkodni, akár turistaként, akár hivatalos ügyben.
Érdekes módon Ukrajnára és Erdélyre, s kevésbé, de azért a Vajdaságra is jellemző a kiugróan magas szám, miközben a kettős állampolgárságot tiltó Szlovákiában egyáltalán, és Szlovéniában sem figyelhető meg ez a jelenség.
Az embernek óhatatlanul azok a történetek jutnak az eszébe, amelyek arról szólnak, hogy a határ innenső oldalához közel fekvő egyes településeken hirtelen megugrott az ottani lakcímre bejelentett ukrajnai kettős állampolgárok száma. Mint mi is megírtuk, évek óta beszédtéma, hogy az ukrán határ menti településeken sokan csak azért jelentkeztek be, hogy magyarországi nyugdíjat kaphassanak. A hírek szerint meglehetősen magas nyugdíjhoz lehet hozzájutni, vannak olyan ukrán állampolgárok, akiknek havonta több százezer forint üti a markukat. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke helyszínen készített kampányvideója szerint
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyjából 26 ezer olyan ukrán állampolgár lehet, aki csak azért jelentkezett be Magyarországra, hogy az itteni nyugdíjat, szociális ellátást, gyermekvédelmi és csecsemővédelmi ellátást megkaphassa.
Az egyik falu esetében a választói névjegyzékben az Ukrajnából bejelentkezettek többen voltak, mint a helyiek a kvótanépszavazás idején. Ezen állampolgárok egy része Gyurcsány elmondása alapján meglehetősen aktív a választáson.
De nem Gyurcsány volt az első, aki foglalkozott a témával. Már tavaly télen oknyomozó riportot közölt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből a Hír TV Célpont című műsora, amely arra a furcsa (persze a kamuszavazó- és szociális ellátásért, nyugdíjért megvalósuló biznisszel végül is megmagyarázható) jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy az unió egyik legszegényebb régiójában, Szabolcs-Szatmár-Beregben valamilyen „rejtélyes” okból rohamosan nő a lakosság száma. Lónyán például a kettős állampolgárság bevezetése óta 70 százalékkal, Beregsurányon 111, Botpaládon pedig 67 százalékkal.
A lónyai polgármester maga is elismerte, hogy a bejelentkezők közül valójában csak 4-5 család lakik életvitelszerűen a településen, a többiek bejelentkeztek valahova, vagy romos épületet vettek meg.
Ha valóban szavazási bizniszről van szó, ez egy nagyon okos húzás volt a Fidesz részéről: jól járnak vele az érintett kettős állampolgárok, akik hozzájutnak a magyar szociális ellátáshoz (az iskolakezdési támogatástól kezdve a hazai egészségügyi ellátásig), és egy még mindig érvényben lévő 1963-as szovjet-magyar egyezmény alapján ma akár a háromszázezer forintot is meghaladó nyugdíjat kaphatnak Magyarországon.
A kormánypártoknak pedig biztosítva van sok tízezer plusz szavazat (köztük akár olyan ukránoké, akik még magyarul sem tudnak, de ki tudja, honnan és hogyan szerzett papírok alapján megkapták a kettős állampolgárságot). S anyagi szempontból legalábbis jól jár az is, aki akár századikként is befogadja házikójába az ukrán-magyar állampolgárt, hiszen ennek fejében közmunkát és így megélhetést ígérnek neki a munkanélküliség által súlyosan sújtott térségben.
A helyzet a riport elkészülte óta semmit sem változott – mint az kiderült az RTL Klub Házon kívül egyik márciusi műsorából. A riporter hasonlókat tapasztalt a helyszínen: azt, hogy az elmúlt nyolc évben például Kispaládon megháromszorozódott a lakosok száma. Van olyan család – s ezt névvel, képpel vállalta a nyilatkozó –, amely tömegesen fogadott be kamuszavazóként illetett kettős-magyar állampolgárokat, akiket ő soha nem látott.
A bejelentést is elintézték helyette, és a polgármester-asszony biztosította őket arról, hogy egyeztetett a rendőrséggel, és minden rendben van.
Adorján Béla jobbikos képviselőjelölt nem volt rest, kikérte a körzet teljes választói névsorát. A 88, zömében kistelepülésből álló választókerületben minimum hatvan ember érintett a fiktív bejelentésben.
A lélekszámot és az utcát, házszámokat összevetve talált olyat, ahol lakatlan a ház, s mégis több mint negyvenen vannak bejelentve, még a ravatalozóban és a bezárt orvosi rendelőben is van bejelentett kettős állampolgár.
A választói névjegyzékben szerepeltek halott emberek is…
Ezek alapján, habár határozottan állítani nem lehet, de benne van a pakliban, hogy azért szavaznak olyan sokan most vasárnap Beregszászon, Ungváron, Csíkszeredán, Kolozsvárott és Szabadkán, mert a kettős állampolgárságért a nyugdíj és a szociális ellátás miatt magyar lakcímre bejelentkezettek még annyi fáradságot sem vesznek, és annyi költséget sem vállalnak fel, hogy átjöjjenek a lakhelyük szerinti szavazókörzetbe, hogy ott adják le a voksukat – a levélben szavazó, lakcímmel nem rendelkezőkkel ellentétben nem csak pártlistára, hanem egyéni jelöltekre is.
Így könnyen győztessé lehet tenni a Fideszt egy olyan térségben, ahol a valóban a településeken lakók párpreferenciái alapján a Jobbik komoly ellenfele lenne a kormánynak.
Vona: Már nincs értelme a visszaléptetésekről tárgyalni
Minden napra külön akciótervvel készül a választás hetében a Jobbik: szerdán antikorrupciós csomagot mutattak be. Vona Gábor, a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje arról is beszélt, hogy már nincs értelme a visszaléptetésekről tárgyalni, a lényeg, hogy minél többen elmenjenek szavazni.
Az akciótervek azokat az intézkedéseket tartalmazzák, amelyeket a Jobbik egy esetleges választási győzelem esetén azonnal megvalósítana. Az antikorrupciós csomag, amelyet Vona szerdai sajtótájékoztatóján mutatott be a következőkből állna:
- eltörölnék a mentelmi jogot
- feloldanák a korrupciógyanús dokumentumok titkosítását
- vagyonosodási vizsgálatot folytatnának le a ciklus elején és végén a képviselőkre, kormánytagokra
- eltörölnék az elévülési időt az ilyen ügyekben
- létrehoznák a korrupcióellenes ügyészséget
- jeleznék Brüsszelnek, hogy Magyarország csatlakozna az európai korrupcióellenes ügyészséghez
Vona Gábor reggel a Hír TV vendége is volt, ahol arról beszélt, hogy kezd bohózattá alakulni, ami a baloldali összefogás jegyében zajlik, és szerinte felmerül a kérdés, hogy kinek az érdeke mindez?
Ha nyolc évig nem tudtak megegyezni a baloldali pártok, ezután sem fognak, és nincs értelme már a visszaléptetésekről tárgyalni
– mondta. A Jobbik elnöke a baloldali szavazóknak azt üzente, hogy menjenek el minél többen voksolni, mert a részvételi arány a kulcskérdés.
Az első, kedden bemutatott migrációs csomagban Vona megerősítette, hogy meghagynák a határzárat, de emellett önálló határőrséget állítanának fel, visszautasítanák a kvótát, de leállítanák a migrációs propagandát és felszámolnák az ezért felelős Miniszterelnöki Kabinetirodát, Rogán Antal minisztériumát. Emellett a letelepedési kötvényeket is felülvizsgálnák.
Gyurcsány: az önkormányzati választás legyen még ebben az évben
Persze abban az esetben, ha a baloldali pártok alakíthatnak kormányt. És akkor már idén ősszel tartanák az önkormányzati választást, 2019 helyett. Gyurcsány Ferenc sajtóértekezleten azzal indokolta elképzelésüket, hogy nem egyszerűen kormányváltásra, hanem rendszerváltásra van szükség, ehhez pedig Orbán Viktor rendszerének valamennyi pillérét le kell bontani.
A pártelnök szerint a települési önkormányzatok egy jelentős része ugyanis nem a választók és a lakosság érdekeit képviseli, hanem a Fidesz „politikai akaratának egyszerű végrehajtója”.
Az új kormánynak ezért fel kell szólítania az önkormányzatokat, hogy „nyissanak utat” egy előrehozott választásnak – nyomatékosított. Ha ezt nem teszik meg, akkor arra kell kérni a választókat, hogy közvetlen nyomásgyakorlással kényszerítsék ki az előrehozott választást – tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy
javaslatukról nem egyeztetettek más pártokkal.
Helyre kell állítani a sajtó függetlenségét – jelentette ki, hozzátéve, nem csak a közmédiára gondol, de vannak olyan szakmai, közéleti, erkölcsi követelmények, amelyeknek a magánkézben lévő médiumoknak is meg kell felelniük. Arra a kérdésre, hogy milyen követelményekre gondolt, azt felelte,
nem szabad hírt hamisítani, tényeket kell írni.
Helyre kell állítani az ügyészség pártfüggetlenségét, nem kell megbékélni azzal, hogy a szervezet időnként a Fidesz bűneit takargatja, a kormánypárt ellenfeleit pedig üldözi – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
Visszaléptetések véghajrája
Ahogy arra számítani lehetett, a választások véghajrájában még az ünnepek alatt sem múlt jószerivel nap valamilyen visszaléptetés bejelentése nélkül. S minden bizonnyal ez így lesz az elkövetkező egy-két napban is. A jogszabály szerint április 7-én 11 óráig léptethetik vissza a pártok jelöltjeiket, illetve léphetnek vissza a függetlenek.
Szinte az utolsó utáni pillanatig nyitva marad a kérdés, hogy egy-egy egyéni képviselői posztért pontosan hányan indulnak harcba a vasárnapi megmérettetésen. Ugyanis ezúttal addig ad lehetőséget a jogszabály erre, amíg meg nem nyílik az első szavazókör. Miután a 118 külképviseleti szavazókör közül számos az időeltolódás miatt korábban fogadja a szavazókat, ezért a magyar idő szerinti legkorábbi nyitást kell csak figyelembe venni. Az amerikai kontinensen – az időeltolódás miatt (Los Angeles például 9 órával hátrébb van, mint Budapest) – magyar, azaz közép-európai idő szerint nem is április 8-án, hanem már 7-én megtartják a hazai országgyűlési képviselő-választásokat, szám szerint 16 helyen.
A legkorábban nyitó külképviseleti szavazókörben magyar idő szerint április 7-én 11 órától lehet leadni a voksokat – s addig a pillanatig nyitva áll a visszaléptetés lehetősége
– amint erről a Nemzeti Választási Bizottság közelmúltban elfogadott iránymutatása intézkedik.
Kérdés, hogy mit tartanak ésszerűnek a pártok taktikai megfontolásokból: Karácsony Gergely, az MSZP-PM jelöltje például az ATV-nek azzal érvelt, hogy
csak olyan visszalépésnek van értelme, amelyet a hét közepén be tudnak jelenteni.
Szerinte is nagy a valószínűsége annak, hogy lesznek még ilyenek. Mint mondta, a Jobbikkal nem, de minden más párttal tárgyalnak.
A DK nagy pártolója a visszaléptetéseknek, legalábbis szavakban. Kérdés, arra is hajlandó-e, hogy saját jelöltet visszaléptessen – erre például Budapest 4. szavazókörzetében lenne kiváló lehetősége, ahol az LMP jelöltje, Ungár Péter javára léptethetné vissza Niedermüller Pétert. Mindenesetre Gyurcsány.elnök nagy hévvel kampányolt például a hétvégén Csepelen a visszaléptetés mellett – igaz, könnyen tehette, hiszen ott nem ők az érintettek, hanem az Együtt és az MSZP-PM.
A Momentum – amely korábban nem zárta ki a visszaléptetéseket – több helyen is megtette ezt, mégpedig önként, ellentételezés nélkül. A legnagyobbat talán Húsvét hétfőjén lépte, amikor bejelentette elnökének, Fekete-Győr Andrásnak a kiszállását az MSZP-PM jelölt javára saját, budapesti 1. számú körzetében, mégpedig Váradiné Naszály Márta MSZP-PM-jelölt javára. A körzet egyébként akkor lenne igazán nyerhető, ha ugyanezt megtenné az LMP-s Csárdi Antall is, ahogy azt megtette Juhász Péter, az Együtt elnöke.
Az LMP azonban – szavakban – továbbra is elzárkózik az ilyen lépéstől (azokon túl, amit már gesztusként megtett), azt állítva, hogy tárgyalt minden féllel, a DK-tól és a Jobbikig, de ezek nem vezettek eredményre.
A Jobbik teljes elzárkózása pedig mindvégig konzekvens volt.
De ezek a pártok.
Másként vélekednek a kormányváltást akaró szavazók, akiknek a 67 százaléka támogatja a visszalépéseket az esélyesebb jelöltek javára
– derül ki a Medián néhány nappal ezelőtti kutatásából. Az Index által megszerzett, eredetileg a Megújuló Magyarországért Alapítvány által rendelt, március 17-28 között, 1200 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás azt mérte, hogy az ellenzéki szavazók pártszimpátiákra bontva mennyire támogatják a visszalépősdit.
Bár a Jobbik még egyetlen ellenzéki jelölt javára sem lépett vissza, a szavazói kétharmada a kutatás szerint ezzel nem ért egyet. Azzal az állítással ugyanis, hogy „az esélytelenebb ellenzéki jelölteknek vissza kellene lépniük az esélyesebb jelöltek javára, mert csak ők tudják legyőzni a Fideszt”, pártszimpátia szerint a következő arányban értenek egyet a választók:
DK: 81 %,
MSZP-Párbeszéd: 69 %,
LMP: 67 %,
Jobbik: 67 %
Az összes kormányváltó 13 százaléka utasította csak el a visszalépéseket.
Fekete-Győr András is visszalépett Budapest belvárosában
Húsvét hétfőn, a Facebook-oldalán jelentette be Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, hogy visszalép Budapest 1-es számú választókörzetében az MSZP-Párbeszéd jelöltje, V. Naszályi Márta javára.
Fekete-Győr András videoüzenetben számolt be a döntéséről, de a lényeget szövegként is kiemelte:
„A német szövetségi parlamentben azt tanultam meg, hogy kompromisszumok és kiegyezések nélkül nem lehet sikerre vinni egy közösséget. Éppen ezért javasoltam jelölttársaimnak azt, hogy a döntésünkhöz hívjunk segítségül egy közvéleménykutatást. Ebbe ők sajnos nem mentek bele, ezért megcsináltattam nélkülük.
A Medián 1200 főt kérdezett meg, és orrhosszal ugyan, de V. Naszályi Márta lett a legesélyesebb jelölt.
Ezért én tartom magam az ígéretemhez, vállalom a felelősséget, és visszalépek V. Naszályi Márta javára a Budapest 1-es választókerületben” – írta Fekete-Győr András.
Választókerületi szimpatizánsait arra kérte, hogy ne csüggedjenek, mert mindenkinek így lesz a legjobb, listán pedig szavazzanak a Momentum-generációra.
Tartom magam az ígéretemhez: visszalépek!
A német szövetségi parlamentben azt tanultam meg, hogy kompromisszumok és kiegyezések nélkül nem lehet sikerre vinni egy közösséget. Éppen ezért javasoltam jelölttársaimnak azt, hogy a döntésünkhöz hívjunk segítségül egy közvéleménykutatást. Ebbe ők sajnos nem mentek bele, ezért megcsináltattam nélkülük. A Medián 1200 főt kérdezett meg, és orrhosszal ugyan, de V. Naszályi Márta lett a legesélyesebb jelölt. Ezért én tartom magam az ígéretemhez, vállalom a felelősséget, és visszalépek V. Naszályi Márta javára a Budapest 1-es választókerületben. A sok ezer választókerületi szimpatizánsomat pedig arra kérem: ne csüggedjetek, így lesz jó mindannyiunknak, a listán pedig szavazzatok a Momentum-generációra! Listavezetőként azért fogok dolgozni, hogy ne kelljen innen elmenni, és hogy érdemes legyen hazajönni. Előtte viszont győznünk kell a Belvárosban!
Közzétette: Fekete-Győr András – 2018. április 2.
„Listavezetőként azért fogok dolgozni, hogy ne kelljen innen elmenni, és hogy érdemes legyen hazajönni.
Előtte viszont győznünk kell a Belvárosban!”
– fejezte be a posztot.
Bejelentése nyomán mostanra V. Naszályi mellett az LMP-s Csárdi Antal, illetve a visszalépéstől elzárkózó jobbikos Losonczy Pál maradt a Fidesz-KDNP jelöltjével, Hollik Istvánnal szemben.
A budapesti 1-es választókerületben először Juhász Péter lépett vissza azért, hogy csak egyetlen ellenzéki jelölt maradjon állva Hollikkal szemben. Fekete-Győr ekkor azonnal kezdeményezte, hogy a megmaradt jelöltek egyeztessenek arról, hogy ki legyen az, illetve új közvélemény-kutatást javasolt. Végül V. Naszályi és Csárdi is elzárkózott ettől, de ennek ellenére Fekete-Győr elkészítette a kutatást, amelynek eredménye most derült ki.
Három forgatókönyvet vizsgáltak meg: kire szavaznának a választók, ha az MSZP-P, az LMP vagy a Momentum jelöltje maradna a szavazólapon a Jobbik és a Fidesz-KDNP jelöltje mellett. A Medián arra jutott, hogy a jobbikos jelölt csak 8-10 százalékot szerezne, V. Naszályi, Csárdi és Fekete-Győr pedig néhány százalékkal maradna el a kormánypártok jelöltje mellett, de az MSZP-P jelöltje esetében lenne legszorosabb a verseny, ezért az ő javára lépett vissza a Momentum elnöke.
Mi lesz a választás eredménye? Szavazzon!
Vasárnap lesz az országgyűlési választás, amelyen eldől, hogy melyik párt hány képviselőt küldhet a Parlamentbe. Nálunk azonban már előre megtippelhetik az eredményeket – vasárnap pedig az is kiderül, milyen jósnak bizonyultak. Ha arra is kíváncsi, mások hogy tippeltek, nézzen vissza pénteken, akkor beszámolunk az itteni szavazás végeredményéről.
Az LMP kulcsszerepben – túllépnek-e a szavazók a pártvezetőkön?
Az esélyes ellenzéki jelölt győzelme olyan, mint a 3:1-ben instant kávé: minden benne van; a fővárosban és a megyei jogú városok többségében a szélesen értelmezett baloldalnak az LMP-vel karöltve van esélye, hogy legyőzze a Fidesz-jelöltjét; a Jobbik relatív erősödése arra elég, hogy a listás biztosan megszerezze a második helyezést. Interjú Szabó Andrea választási szakértővel.
Elképzelhető, hogy húsvét után a demokratikus ellenzék vezetői bejelentik: számos helyen visszaléptetik jelöltjeiket a legesélyesebbek javára. Változtatna ez valamit az esélyeken?
Minden egyes visszalépés, amely a demokratikus ellenzéki oldalon történik, javítja annak az esélyét, hogy az értintett körzetben nem a Fidesz–KDNP nyeri meg az egyéni mandátumot. Nem mindegy azonban, hogy kik lépnek vissza. Legtöbbet az változtatna az erőviszonyokon, ha az LMP és az MSZP–P/DK állapodna meg egymással. 3 körzetben (Csepel, XVI. kerület és IX. kerület) ugyanakkor az Együtt és a baloldali pártok kölcsönös előnyökön alapuló megállapodása is mandátumokat eredményezhet.
A választási szakértők ugyanis nem győzik hangsúlyozni, hogy az egyéni mandátumgyőzelem rendkívül sokat hoz a konyhára. Nem elég, hogy ad egy mandátumot az adott pártnak, töredékszavazatokkal emeli a párt országos listájára jutó szavazatokat, és egyben csökkenti a kormányzópárt erejét. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az esélyes ellenzéki jelölt győzelme olyan, mint a 3:1-ben instant kávé: minden benne van.
Számos olyan véleményt hallani, hogy a Lehet Más a Politika szerepe kulcsfontosságú, sokkal meghatározóbb, mint négy évvel ezelőtt. Miért?
A centrális erőtér logikája a gyakorlatban azt jelenti, hogy
ha van egy közepesen erős (mintegy 30–40 százalék körüli támogatottságú) Fidesz–KDNP-jelölt és az ellenzék megosztott, akkor mindig a kormánypárti jelölt fog győzni.
Ezt a mesterségesen kialakított helyzetet látják az ellenzéki pártok is, ezért elemi érdekük, hogy vagy létrehozzák az egy az egy ellen választási szituációt, vagy megtanítsák a választópolgárokat, hogy az esélyes egyéni jelöltre szavazzanak függetlenül – vagy részben függetlenül – saját pártszimpátiájuktól. Gyakran az elemzők is elfelejtkeznek arról, hogy 1998-ban a 2. fordulóban, 2002-ben és 2006-ban is bizonyíthatóan működött az átszavazás, a taktikai szavazás elsősorban Budapesten és a nagyobb városokban. Az akkori MSZP, illetve néhány helyen SZDSZ egyéni jelöltjére (mai szóhasználattal élve, az esélyes jelöltre) olyan szavazók is szavaztak, akik egyébként megyei listán más pártra adták le szavazatukat.
Jelenleg minden vizsgálat, elemzés azt mutatja, hogy a fővárosban és a megyei jogú városok többségében a szélesen értelmezett baloldalnak az LMP-vel karöltve van esélye, hogy legyőzze a Fidesz-jelöltjét. Ehhez viszont szükséges a jelzett pártok közötti együttműködés. Ebben a folyamatban az LMP kiemelkedő szerepe két tényezőnek köszönhető. Egyrészt, az elmúlt hónapokban – különösen az MSZP körüli botrányok időszakában – emelkedett a párt támogatottsága, a baloldali pártoké ugyanakkor alacsonyabb mint 4 évvel korábban. Másodszor, miután a baloldali pártok nem egységesen, tehát nem egy listán és egy egyéni jelölttel indulnak a választáson, mint 2014-ben, hanem legalább 3 különböző lista (MSZP–P, DK, Együtt) és több baloldali jelölt versenyez egymással, így külön-külön kevéssé erősek, mint 4 évvel ezelőtt. Ez pedig megemeli az LMP relatív súlyát.
Ennek viszont az az ára, hogy a Lehet Más a Politika felelőssége is jelentősen megnőtt.
Az elmúlt hetekben az LMP kompromisszumképességét hangoztatta, amikor leült tárgyalni Gyurcsány Ferenccel éppúgy, mint Vona Gáborral, ugyanakkor, mintha túl nagy lett volna a csatazaj és túl kevés az eredmény ezeken a találkozókon. Kérdés, hogy a pártvezetőkön nem lépnek-e túl a szavazók, és maguk nem választanak-e olyan alternatívát, amely nem feltétlenül felel meg az ellenzéki pártok szándékainak.
A demokratikus ellenzék szemmel láthatólag nem tud mit kezdeni a Jobbikkal való együttműködéssel. A Jobbik viszont, úgy tűnik, nem is hajlandó ilyesmire. Ki fog ebből profitálni?
Választói magatartás szempontjából akkor beszélünk néppárti jellegű támogatási szerkezetről, ha egy párt támogatottsága nagyjából hasonlóan magas a különböző társadalmi rétegekben, csoportokban. A Jobbik több közvélemény-kutatás szerint is erősödött a kisebb településeken, ugyanakkor Budapesten, valamint a megyei jogú városok többségében továbbra sem képes érdemi alternatívát mutatni a Fidesszel szemben. Tehát etekintetben a néppárti stratégiának van korlátja. Kétségtelen azonban, hogy
a demokratikus ellenzéki pártok közötti megállapodás hiánya a Jobbik malmára hajtja a vizet.
A Jobbik senki javára sem lép vissza, érdemben senkivel sem egyezkedik, önmagát erősnek és kormányzóképesnek mutatja. Budapestet elárasztották a Jobbikot hirdető plakátok, ami erős láthatóságot nyújt a párt számára. Önmaga azonban, legalábbis a jelenlegi adatok alapján, nem képes leváltani a Fideszt. Így relatív erősödése – ha a közvélemény-kutatási adatok hitelesen mutatják az erőviszonyokat – arra elég, hogy a listás szavazáson biztosan megszerezze a második helyezést.
Elképzelhető-e egy olyan választási végkifejlet, amelynek következtében a bal-liberális oldal kiszorul a politikai színtérről?
A szakértők egy dologban értenek egyet egy héttel a 2018-as országgyűlési választásokat megelőzően:
ennyire bizonytalan végkimenetelű választás még nem volt Magyarországon.
Bármi és annak az ellenkezője is előfordulhat, így elméletileg az is, hogy a bal liberális oldal kiszorul a parlamentből. Ez azonban csak rendkívül szélsőséges esetben, több balszerencsés momentum együttes fennállása esetén alakulhat így. Ennek esélye rendkívül csekély. Ha a bal liberális oldal pártjai külön-külön ötnél kevesebb egyéni mandátumot gyűjtenek, és semelyik párt nem éri el a palamenti belépési küszöböt, akkor 2018. április 8-a után nem lenne bal liberális frakció a magyar palamentben. Hangsúlyozom azonban, hogy elméletileg ilyen forgatókönyv lehetséges, gyakorlatban azonban nagyon pici az esélye.
Cigányozók ideje
Az elmúlt néhány évben a szemünk előtt ment végbe a helycsere: a Fidesz jobbról előzte a Jobbikot. S miközben Vona Gábor pártja csendben, de azért jól érzékelhetően araszolt közép felé, Orbánék az egykor a Jobbikhoz tartozó hadállásokat igyekeztek elfoglalni. Lenyúlták tőlük Trianont, a vallásosságot, az Európa-ellenességet, igyekeztek minden magyarnál magyarabbak lenni – egyetlen téma maradt, amit még nem vettek el Vonáéktól: a cigányozás. Igaz, az utóbbi egy-két évben a Jobbik is visszafogta magát, s ha fordulatról nem s beszélhetünk az esetükben, a cigánybűnözést kiiktatták a mindennapi megszólalásaikból.
Az utóbbi hetek harsány politikai történései között is szembetűnő, hogy a Fidesz most ebben is szintet lépett. Lázár János kezdte egy hónappal ezelőtt, amikor úgy dicsérte a közmunkát, hogy az azért is jó és hasznos, mert azoknak, akik reggel 6-tól keményen dolgoznak, délután 3 után már nem lesz erejük lopni. A cigányság itt még nem volt név szerint említve, ám a burkolt utalást nehéz lett volna elérteni. A közmunkások nagy része ugyanis köztudottan roma származású, értelemszerűen sokan rájuk gondoltak, amikor értelmezték Lázár szavait.
Nem sokkal ezután Orbán Viktor Miskolcon már nyíltan cigányozott. Szokásos migránsozásnak indult ez is, hétköznapi kampányolás keretében. A miniszterelnök azt mondta: lám, a környező településekről betelepített romák is menyi bajt okoztak az Avason, mit várhatunk a migránsoktól, akik még a cigányokénál is távolabbi kultúrából érkeznek.
Még ennél is nyíltabban beszélt Lázár János a múlt heti mártélyi utcafórumán. Szerinte a romákat 600 év alatt sem tudtuk integrálni, mit várhatunk akkor a bevándorlóktól.
Érdemes végiggondolni, hogy mi lehet az amúgy vállalhatatlan mondatok mögött. Merthogy nem elszólás egyik sem, abban biztosak lehetünk. A Fidesz különböző és rendű rangú vezetői időnként ugyan mondanak meredek dolgokat, ám az esetek többségében nem hirtelen felindultságból, hanem nagyon is jól átgondolt szándéktól vezérelve.
Nyilvánvaló, hogy a kormányzati cigányozás mögött a Jobbik egyik – talán utolsó – bátyjának elfoglalása áll. Mostanra megtörtént, amire korábban nem volt példa: a Fidesz a cigányozás terén is megelőzte a Jobbikot. Persze, ezzel nem csupán a Jobbik szavazóira hajtanak, de azokra is igyekeznek hatni, akik nem azonosulnak ugyan a Jobbikkal, de a romákat sem kedvelik túlságosan,
Hogy ez a mostani fordulat a fideszes retorikában mennyire válik be, azt nehéz megítélni. Lehet, hogy – a saját szempontjukból – túl későn léptek, és a választásig hátralévő egy hét már nem lesz elegendő arra, hogy ez a legújabb irány átmenjen a köztudatba.
A cigányozás kapcsán többen is megszólaltak, Setét Jenő roma polgárjogi aktivista például egy éles hangú, de okosan érvelő videóban utasította vissza Lázár János szavait, bocsánatkérésre, és lemondásra szólította fel a Miniszterelnökséget vezető minisztert.
Egyedül Farkas Flórián, a Lungo-Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség vezetője, Orbán Viktor feltétlen híve és fegyverhordozója nem szólalt meg a cigányokat ért kormányzati támadás ügyében. Ami persze senkit sem lepett meg, hiszen Farkas Flórián már számtalanszor bizonyította, hogyha választani kell, akkor ő sokkal inkább fideszes, mint cigány.
