Archív

Karácsony Gergelynek nem elég az MSZP és a DK tervezett megállapodása

Küszöbön a megállapodás az MSZP és a DK között, de úgy tűnik Karácsony Gergely másként gondolkodik a választási együttműködésről, mint a két baloldali párt.

„Nagy előrelépés lenne, ha az ellenzéki pártok megállapodnának végre a közös egyéni jelöltekben. De a cikk állításaival ellentétben továbbra is azt gondolom, hogy közös ajánlatra, közös listára és közös miniszterelnök-jelöltre is szükség van” – írta Karácsony Gergely a Facebook-oldalán arról, hogy a DK és az MSZP megállapodása körvonalazódni látszik arról, hogy külön lista, de közös miniszterelnök-jelölt kell.

Karácsony a 444 cikkére hivatkozik, de a FüHü is úgy tudja, hogy küszöbön a megállapodás a két párt között, és Karácsony Gergely, az MSZP jelen állás szerinti miniszterelnök-jelöltje tekintetében is megegyeztek. Kérdés, hogy Karácsony most kifejtett álláspontja mennyire befolyásolja ezt.

A együttműködés tervezett csütörtöki aláírása előtt, szerdán mindkét párt elnöksége ülést tart. Amennyiben a szerdai elnökségi üléseken is jóváhagyják, csütörtökön aláírhatják a véglegesített megállapodást.

Új megoldás: külön lista, közös miniszterelnök-jelölt

Talán áttörésnek is lehet nevezni azokat a híreket, amelyek mostanság szivárognak ki a baloldali pártok háza tájáról. Jóllehet a tárgyalások zajlanak és zajlottak a Demokratikus Koalíció és az MSZP között a 106 egyéni körzet elosztásáról – hogy erre szükség van, abban nincs vita , de a közös lista ügyében egyáltalán nem közeledtek az álláspontok.

A szocialisták mindeddig kitartottak a közös miniszterelnök, közös lista koncepciója mellett, amelyet viszont a több párt, a Magyar Liberális Párt kivételével, mereven elutasított. A Független Hírügynökség értesülései szerint most némi elmozdulás tapasztalható;

amolyan kecske is jóllakjon, káposzta is megmaradjon megoldás körvonalazódik.

Híreink szerint az MSZP, bár az utolsó pillanatig sem akarja feladni a közös indulás elképzelését, mégis hajlandónak mutatkozik egy kompromisszumos javaslatra. Eszerint elfogadná az önálló lista gondolatát, ami azt jelenti, hogy valamennyi párt állítana saját listát, ugyanakkor a miniszterelnök-jelölt neve azonos lenne. Ez ugye azt jelentené a jelenlegi állás szerint, hogy az MSZP Karácsony Gergelyt állítaná erre a posztra, és ha eredményesek lesznek a tárgyalások, akkor ezt tenné a Demokratikus Koalíció is.

Az eddig publikus ismereteink szerint Gyurcsány Ferenc határozottan opponálta a zuglói polgármester személyét, aki ezt készséggel tudomásul vette, annak fenntartásával, hogy ez esetben a DK elnöke javasoljon más személyt, olyasvalakit, aki képes az integrációt megvalósítani. Gyurcsányéktól erre a felvetésre eddig nem érkezett választ, mint ahogy azt sem sikerült megtudnunk a DK-tól, hogy vajon tényleg elfogadnák-e az új koncepciót. Amennyiben igen, az nagyot lendítene a bemerevedett helyzeten, hiszen ez esetben tényleg csak a 106 egyéni körzetben kell megállapodniuk. Erről pedig mindkét szereplő azt állítja, hogy ez a megállapodás már nagyon közel van,

lehetségesnek látszik a karácsony előtti végeredmény.

Önmagában azonban még ez sem elegendő az üdvösséghez, szükség lenne arra is, hogy a többi párt is hajlandó legyen elmozdulni eddigi pozíciójától. Ma úgy látszik, hogy az LMP erre nem hajlandó, az Együtt pedig egyre furcsább ötletekkel áll elő, mintha képtelen lenne felmérni saját valós erejét. Elemzők szerint ugyanakkor reális az a forgatókönyv, hogy ha az MSZP-DK alku megköttetik, akkor a többiek lassan fel fognak csatlakozni hozzájuk.

Együtt-javaslat a 106 egyéni választókerületre – FRISSÍTVE

A Párbeszéd és a Jobbik kivételével minden ellenzéki pártnak elküldte a választókerületi javaslatot az Együtt. 15 kerületben kér támogatás a többiektől, 26-ban javasolja az MSZP-s, 24-ben a DK-s jelölt indulását. A DK egyetért, de nem ezzel a listával, a Momentum viszont nem közösködik senkivel. Az MSZP változatlanul közös listát is akar.

A baloldali, liberális és zöld pártokhoz fordult konkrét képviselőjelölti helyeken egyeztetett indulás érdekében az Együtt. Mint közleményükben írják, véget kell vetni az időhúzásnak, meg kell állapodni egy-egy egyéni jelöltben mind a 106 egyéni kerületben.

“Az ellenzék útja a győzelemhez” címet viselő javaslatot megküldte az MSZP-nek, a DK-nak, az LMP-nek és a Momentumnak, jelezve, hogy kész a Fidesz és Jobbik jelöltjeivel szemben győzni képes ellenzéki jelöltek javára visszalépni, ha ezt a többi ellenzéki párt is kölcsönösen megteszi.

Az Együtt a Demokratikus Koalícióval egyetértésre jutott az érintett egyéni választókerületek ügyében, mindeddig azonban sem az MSZP, sem az LMP, sem pedig a Momemtum nem volt nyitott még a tárgyalásra sem – áll a közleményben.

Az Együtt 15 egyéni választókerületben kéri a baloldali, liberális és zöldpártok támogatását, 26-ban javasolja MSZP-s egyéni képviselőjelöltek indulását, 24 választókerületben a DK-sokét. Veszprémben a már bizonyított Kész Zoltán független képviselőjelölt támogatását javasolja. A tételes lista itt elolvasható.

Az Együtt koordinálni kíván az LMP-vel és a Momentummal is, és erre konkrét alapjavaslatot is tett a pártok részére. Bár eddig mindkét párt elzárkózott az egyéni választókerületi koordinációtól, a megújuláshoz szükség van az ő egyéni képviselőikre is.

A Demokratikus Koalíció alelnöke, Molnár Csaba közleményben egyetértésüket fejezi ki abban, hogy nem szabad tovább húzni az időt, és hogy külön pártlistákat kell állítani, de elutasítják az Együtt elképzelését, amely szerint

negyven körzetben a “demokratikus ellenzéki” pártok egymás ellen indulnának.

A közös egyéni jelölteket sem az Együtt javaslata szerint határoznák meg, hanem tárgyalásokon döntenének személyükről.

A Független Hírügynökség megkeresésére a Momentum Mozgalomban közölték: továbbra is kitartanak a küldöttgyűlésükön megválasztott 106 önálló jelöltjük mellett. Soproni Tamás, a párt alelnöke elmondta, hogy nem foglalkoznak az összefogás-politikával, mert azt “a résztvevő pártokon kívül már mindenki unja”.

Juhász Péter, az Együtt elnökének újabb javaslata arról szól, hogy a demokratikus ellenzék rögtön 40 választókerületben feladja a győzelem esélyét azzal, hogy egymás ellen indul áll az MSZ közleményében. Azonban az MSZP-nek, az Együttnek és a demokratikus oldal egyéb pártjainak nem egymással kellene pozícióharcot vívnia, hanem a kormányváltásért kellene dolgoznia.

A kormányváltásra a legjobb esély pedig közös miniszterelnök-jelölttel, 106 közös egyéni jelölttel és közös listával van. Ez nem az MSZP vesszőparipája, ez matematika; egyszerűen ilyen a választási rendszer. Minden más stratégia a Fideszt erősíti.

Az MSZP szerint nem mondhatunk le eleve 40 körzetről és az ott élő, változást akaró emberekről egyetlen párt vagy pártvezető túlélése érdekében sem, mert ez esetben 2022-ig Orbán Viktor és haverjai fogják tovább fosztogatni hazánkat kormányzás helyett.

Az Együtt nem küldött javaslatot a Párbeszédnek, aminek oka nyilvánvalóan az, hogy a korábban közösen készülő két pártból Karácsony Gergely az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként lépett fel. Ezután az Együtt szakított a másik párttal. A Liberálisok lényegében csatlakoztak az MSZP-hez.

További reakciók esetén cikkünket frissítjük.

LMP-Új Kezdet: választási program baltól zöldön át konzervatívig

Hangsúly az önkormányzatokon, a szociális területen, a zöld gazdaságon, a jogállami reparáción. Nagyarányú béremelés és kiadásnövekedés oktatásban-egészségügyben, luxus- és vagyonadó, konzervatív progresszív jövedelemadózás. Ez az LMP és a Gémesi-féle Új Kezdet programja.

Az LMP és a Gémesi György vezette Új Kezdet közös választási programja viszonylag sokat ígér, de az elképzelések jó része jövőorientált zöld gondolatok köré csoportosul. Fokozatos áttérés a megújuló energiára, belsőégésű motorú autók forgalomba helyezésének tilalma 2030-tól, az ország „végigszigetelése”. Helyi közösségek, közte önkormányzatok korábbi jogainak visszaállítása. A társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentése jogi és adóintézkedésekkel. Több kulcsos szja, vegyítve a szocdem progresszivitást a konzervatív felső mértékkel. Csak néhány kulcspont a Lányi András szerkesztette csomagból.

A fontosabb elképzelések súlyponti elemei, s azok főbb pontjai

A jogállam helyreállítása

  • a végrehajtó hatalom túlkapásainak megakadályozására vissza a fékek és ellensúlyok rendszerével
  • az Alkotmánybíróság eredeti hatáskörének helyreállítása
  • újra kétfordulós és arányos választási rendszer
  • a korábbi népszavazási szabályok, kiterjesztve a költségvetést és nemzetközi szerződést érintő területekre
  • korrupciós főügyészség

Külpolitika, nemzetpolitika

  • nyugati orientáció az EU-val és a NATO-val a középpontban
  • térségi kapcsolatok hangsúlyos kezelése
  • honvédség korszerűsítése, a kiadások GDP-arányosan 2 százalékra emelése
  • önálló nemzetpolitikai fejezet határokon kívül élő magyarok jogainak erősítésével, kiemelten a nyelvi jogokkal
  • a magyar nemzet egy, a nemzetrészek önállóak
  • támogatni az egyes szomszédos országok magyar kisebbségeinek autonómiáját
  • a nyelvi jogok érvényesülése a nemzetek létének alapja
  • a saját oktatási rendszer minden nemzetiség elidegeníthetetlen joga

Területfejlesztés, önkormányzatok

  • az egész ország érdeke helyreállítani a vidék népességmegtartó erejét
  • a vidékfejlesztés meghatározó szereplőivé a helyi közösségeket: a területi önkormányzatiság újragondolása
  • mobilitási garancia a vidékieknek: közlekedésfejlesztés
  • ésszerű megoldást Budapest és az agglomerációs települések viszonyának rendezésére
  • orvosolni a fejlesztési források elosztásának visszásságait
  • újjászervezni a rendőrséget: a helyi közbiztonság önkormányzatok alá rendelése

Oktatás

  • az oktatásügy részesedését a költségvetésben 20 százalékra emelni (ez mintegy ötszörözés)
  • véget vetni a közoktatás központosítására tett abszurd és kártékony kísérleteknek
  • helyreállítani az oktató-nevelő munka szabadságát, a diákoknak visszaadni a tanulás örömét: óraszámcsökkentés, az oktatásnak a kor kihívásaihoz igazítása, állami tankönyv-monopólium megszüntetése, tanárok kötelező óraszáma maximum heti 20 óra
  • az iskola egy-egy település életében a legfontosabb közösség-szervező erő, sorsáról a végső döntés a helyi társadalmat illeti
  • jelentősen emelni a köz- és felsőoktatásban dolgozók fizetését
  • az egyetemi képzés ingyenességének kiterjesztése a második és harmadik diplomára, valamint a doktori képzésekre

Kultúra

  • nem fecsérelnék a kultúra pénzét felesleges építkezésekre
  • a Magyar Művészeti Akadémia kiváltságainak eltörlése
  • a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal visszaállítása

Egészségügy

  • önálló egészségügyi minisztérium
  • azonnali, az ágazat egészét érintő béremelés: 50 százalékkal emelnék az egészségügyben foglalkoztatottak bérét, amit négy éven keresztül az országos átlagot garantáltan meghaladó jövedelem-emelkedés követ
  • a társadalombiztosítás önállóságának helyreállítása
  • az egységes társadalombiztosítási rendszeren belül differenciált szolgáltatásokat: magánszolgáltatások bővülésének elfogadása
  • az egész ellátórendszer átgondolása az alapszintre támaszkodva
  • nem hagyni magukra a tartós és gyógyíthatatlan betegeket: a hozzátartozók általi ápolás elismerése foglalkoztatási jogviszonyként, és a minimálbér színvonalára emelt ápolási díj bevezetése

Társadalompolitika

  • többkulcsos adórendszer, a minimálbér adómentes, az átlagbér két és félszereséig csökkentve a jövedelemadót, szakítani az olcsó munkaerő vonzerejére építő, elhibázott gazdasági szemlélettel, a közszférában a bértábla minimálbérhez kötése
  • munkanélküliségi segély helyett társadalmi beilleszkedési jövedelem
  • aktív lakáspolitika: szociális lakásügynökségek felállításával segíteni az üresen álló lakások bérbeadását, új albérleti szabályozás, amely egyszerűsíti az adózást, ugyanakkor megfelelő garanciákat nyújt bérlőnek és bérbeadónak egyaránt
  • a családpolitikában az esélyegyenlőség elve: kiemelt támogatás a különösen nagy terheket viselő családoknak, köztük az egyszülősöknek, a tartós betegséggel és fogyatékkal élő gyermekek szüleinek, a családi pótlék emelése; a családtámogatás fontos eszköze az adókedvezmény, ösztönözni az otthon is végezhető részmunkák körének bővítését, a 24 órás otthonápolás minimálbéres munkaviszonykénti elismerése
  • 28 500 forintról 50 000 forintra emelni az öregségi nyugdíjminimumot, az éves emelés alapja a nyugdíjas-infláció

Gazdaság

  • az állam feladata a közszolgáltatások biztosítása és a közjó képviselete, nem a jövedelemtermelés: csökkenteni az állam gazdasági szerepét
  • általános béremelés progresszív jövedelemadóval: a minimálbérig adómentes a jövedelem, ez után pedig progresszívan emelkedik a terhelés; ehhez társul a munkavállalói járulékok csökkentése is, ezzel a minimálbér nettó értéke 30 százalékkal nőne, az átlagbéré pedig 20 százalékkal, de még annak kétszeresénél is érezhető reálérték-növekedés lenne; az adóteher csak a minimálbér hétszeresét elérő havi jövedelem felett (ez jövőre 966 ezer forint) növekedne
  • munka- és környezetbarát, egyszerűbb adózás: a munkajövedelmek terhelése csökken, a tőke és a környezethasználat hozzájárulása nő
  • egységes jövedelemadó, ami minden jövedelemre, származzon az munkából, vállalkozásból vagy egyébből, ugyanazt a (progresszív) terhelést érvényesíti

A fedezet az intézkedésekhez

  • ismét két kulcsos társasági adó: az alsó, kedvezményes sáv csak a kisvállalkozásoknak
  • a kedvezmények nagy részének, például a sportcélú tao eltörlése, csakúgy, mint a multiknak adott bőkezű adókedvezményeké és támogatásoké
  • a vagyonadózás területén luxusadó és nagybirtokadó
  • visszavenni a baráti oligarcháknak adott kedvezményeket, így emelkedne például a játékadó
  • a környezethasználat fokozottabb terhelése a termékdíjak, a bányajáradék, a környezethasználati díj és más zöld adók emelésével
  • emelni az MNB kötelező befizetéseit, amire az alapítványok felszámolása után jelentős fedezete lesz
  • automatikus vagyonosodási vizsgálat
  • megalomán kormányzati beruházások leállítása: Paks II, Liget Budapest projekt, Belgrád-Budapest vasút, kormányhivatalok Várba költöztetése, stadionprogram, Ludovika Campus stb
  • általános offshore-talanítás
  • tartósan kedvező viszonyokat a hazai kis- és közepes vállalkozások számára
  • a fejlesztési forrásoknak a jövőképes ágazatok felé terelése
  • körkörös gazdaság megteremtése: a gazdaság anyagáramai zárttá váljanak, azaz minden hulladék, minden melléktermék újra bekerüljön a gazdaság vérkeringésébe

Mezőgazdaság

  • a vidékfejlesztés fedezete elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket előállító agrárgazdaság fejlesztésével
  • az előző korszak bűnös földbirtok-politikájának revíziója: a milliárdos pártklientúrák kezén felhalmozódott óriásbirtokok felszámolása jogi és támogatáspolitikai eszközökkel
  • ösztönözni a különféle szövetkezési formák és nonprofit fejlesztési együttműködések megerősödését

Környezetvédelem

  • középpontban a klímaváltozás elleni harc
  • vízkészlet, föld, erdők, ásványkincsek a nemzeti vagyon elidegeníthetetlen részei
  • új szemléletet a hulladékgazdálkodásban: arányos teherviseléssel (szemétdíj) ösztönözni a megelőzést, termék- és betétdíjas rendszer minél több területen

Közlekedés, telekommunikáció

  • közösségi közlekedéssel mobilitási garancia: a hálózatban országos integrált ütemes menetrend, a gerincvonalakon és a jelentősebb ráhordó szakaszokon lehetőleg óránkénti közlekedés, a szórványterületeken a ritka és lassú nagybuszos ellátás helyett kisebb járműveket
  • presztízsberuházások, mutyik helyett ésszerű hálózatfejlesztést, a meglevő infrastruktúra karbantartása
  • ésszerű, környezetbarát fejlesztéseket az árufuvarozásban: növelni a vasút versenyképességét az áruszállításban, a vasúti és folyami kombinált szállítás fejlesztése
  • önvezető járművek elterjesztése
  • 2030-tól ne lehessen belső égésű motorokat forgalomba állítani
  • az autózást támogató torz rendszerek igazságossá tétele, kiemelt támogatás a kerékpáros közlekedésnek
  • Ügyfélkapu plusz: univerzális kapcsolattartási infrastruktúra nem csak az állam számára, az állami és önkormányzati szervek kapcsolattartását egymással és az ügyfelekkel teljes egészében az internetre terelni, ahol a nagy állami adatbázisok (földhivatal, gépjárművek) ingyenesen hozzáférhetők, a kormányzati gerinchálózat minden településre jusson el

Energiapolitika

  • optimális, korszerű energiamix: megújuló források fokozatos térnyerése, 2030-ra 50 százalékos részarány
  • Paks II helyett megújuló energiára és energiahatékonyságra alapozni a fejlesztést
  • a lakóépületek energiahatékonyságának nagymértékű javítása, célul tűzve ki az átlagosan 85 százalékos energiafogyasztás-csökkentést
  • napelemet minden tetőre
  • egyszerű és átlátható támogatási rendszert a lakossági energetikai beruházások számára
  • passzívház-program

Iránytű Intézet: A DK és az LMP is beérte az MSZP-t

A kormánypártok viszont magabiztosan vezetnek.

Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc, a háttérben Karácsony Gergely
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Magyar Nemzetben jelent meg a Jobbikhoz közel állónak tartott Iránytű Intézet felmérése. Eszerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP egy százalékot erősödni tudott az előző hónaphoz képest, és most 50 százalékos a támogatottságuk. A második helyen a Jobbik áll, 22 százalékkal.

Vélhetően nem függetlenül az elmúlt hónapok káoszától,

az MSZP elvesztette harmadik helyét,

ugyanis 7 százalékon áll, miközben a DK-nak 8, az LMP-nek szintén 7 százalékot mértek. A Momentum 3, az Együtt, a Párbeszéd és a Kutyapárt 1-1 százalékon áll.

Hasonló a sorrend a teljes népességben, ott a Fidesz-KDNP 34, a Jobbik 17, az MSZP és a DK 6-6, az LMP 5 százalékon áll.

A bizonytalanok aránya 13 százalékos,

6 százalék pedig nem akart válaszolni a kérdésekre.

A Republikon kicsit mást mért, erről itt olvashat.

Négy nap alatt több mint 21 milliót gyűjtött a Jobbik

A párt azután kezdett gyűjtésbe, hogy az Állami Számvevőszék megbüntette.

Az ÁSZ szabálytalan kampányfinanszírozás miatt büntette mintegy 330 millió forintra a pártot, és a körülbelül ugyanekkora összegű párttámogatást sem kapják meg. Ezután Vona Gábor pártelnök bejelentette: adománygyűjtésbe kezdenek.

A párt közleménye szerint négy nap alatt 21 366 800 forintot gyűjtöttek össze, ami összesen 2715 embertől érkezett.

A legnagyobb adomány egymillió forint volt,

a többség 1000-2000 forintot utalt.

Azt is írják: hamarosan csekken is lehet pénzt küldeni nekik.

Élő adásban ért véget az Együtt-Párbeszéd szövetség

Szigetvári Viktor az ATV-ben jelentette be, hogy új miniszterelnök-jelöltjük lesz Karácsony Gergely helyett.

Miután tegnap Karácsony Gergely teljes ellenzéki összefogást sürgetett, az Együtt pedig közleményben utasította el a közös lista ötletét, várható volt, hogy az Együtt és a Párbeszéd szövetsége hamar véget ér. Így is történt.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke az ATV-ben azt mondta: lezárult a történet,

„a két párt szövetsége ezzel véget ért, nem lesz az Együtt listáján Karácsony.”

Szerinte „a langyosokat kiköpi a Jóisten”, és ez történt Karácsony Gergellyel is.

Arról is beszélt, hogy a Párbeszéd elnöke nem hisz abban, hogy a párt és az Együtt közös listája bejutna a parlamentbe, ezért keresett más megoldást. Szigetvári szerint a politika bátorság és hit kérdése. Pártja továbbra is önálló listát akar, de minél több „demokratikus” erővel együttműködnének az egyéni választókerületekben.

A párt hamarosan új miniszterelnök-jelöltet nevez meg.

Karácsony szívesen lenne közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt

Azt mondta, teljes ellenzéki összefogást akar.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnökjelöltje az ATV-ben beszélt arról, hogy az ellenzék a „24. órában” van a tárgyalásokat tekintve, még mindig nincs megoldás az összefogásra, és az ellenzéki pártok kezdik elveszíteni szavazóikat.

Szerinte új alapról kell mindent kezdeni, ehhez

közös listára, közös programra és közös miniszterelnök-jelöltre van szükség.

Azt mondta, ha lesz jobb jelölt nála, akkor hajlandó őt támogatni, de jelenleg nem ismer olyan felmérést, amelyben nem ő a legnépszerűbb politikus.

A Párbeszéd (most már lehet, hogy csak volt) szövetségese, az Együtt közleményben reagált. Azt írják: „Az elengedhetetlen megújulás elősegítése érdekében

az Együtt nem kíván közös listát és közös miniszterelnök-jelöltet állítani

a Magyar Szocialista Párttal.”

Szerintük arra van szükség, hogy az egyéni választókerületekben jöjjön létre együttműködés, és csak egy jelölt álljon szemben a Fidesz és a Jobbik jelöltjeivel.

Ultimátum a DK-tól: csak decemberig tárgyalnak – az MSZP lazít a koncepcióján

Egy lépéssel hátrább lép az MSZP, bár Mesterházy Attila, volt elnök másként fogalmaz a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Ő azt mondja: hajlandó tudomásul venni, hogy csak a 106 egyéni körzetről tárgyaljanak a Demokratikus Koalícióval, noha változatlanul a közös listában és a közös miniszterelnök-jelöltben látná a legjobb megoldást. A szocialista politikus úgy tudja, hogy a DK a keddi elnökségi ülésén úgy határozott, csak december végéig folytatják a tárgyalásokat, után felfüggesztik azokat. Ha így van, így lenne, Mesterházy ezt óriási hibának tartaná, szerinte a különutas politika egyértelmű kétharmados fideszes győzelmet eredményezne. A volt elnök ezzel együtt optimista, hisz abban, hogy képes lesz a két párt megállapodni, és sikeresen szerepelni a választásokon.

 

A szocialista párt viszonyait több-kevésbé ismerve azt tapasztalom, hogy van egy rétege a tagoknak, akik visszavárnák Mesterházy Attilát, hogy vegye végre a kezébe az irányítást, mások viszont félnek tőle…

Mosolygok ezen a meghatározáson, tőlem aztán igazán nem kell félni, nincs is olyan ambícióm, hogy visszavegyem a párt vezetését. A jelenlegi vezetést szeretném segíteni, hogy végre ki tudjunk mozdulni abból a bénult állapotból, amiben a pártunk hónapok óta van. Valahogy fel kell éleszteni az MSZP-t, mert járva az országot, azt látom, hogy sokkal több van bennünk mind tartalomban, mind pedig politikai támogatottságban, mint amit most fel tudunk mutatni. Emiatt pedig a társadalmi elfogadottságunk sem a valóságot tükrözi.

Az első kérdésem arra is akart utalni, hogy itt mindig akadnak olyanok, akik új vezetőket keresnek, folyamatosan személyi kérdésekkel küszködik a párt…

Ez sajátos hagyománya a szocialista pártnak, mondhatni szinte az alapítása óta… Ma a személyi megoldást Molnár Gyulának hívják, őt választottuk meg elnökünknek, van egy elnökség, amely segíti, támogatja a munkáját. Mindenkinek ezt tudomásul kell vennie, és az ő kezük alá dolgoznia, mindenkinek a saját helyén. A személyi kérdéseknek is megvan mindig a helye és az ideje, de, ha jól számolom, nem hét-nyolc héttel a választás előtt.

De az a tény, hogy sokan visszavárják önt, abból az is következik, hogy arra vágynak, legyen valaki, aki kemény kézzel irányítja a pártot…

Fogadjuk ezt azért fenntartással, hiszen amikor ilyen módon vezettem az MSZP-t, akkor azért kaptam sok kritikát; azt mondták, túl keményen, túl erős kézzel irányítottam a pártot. Éppen ezért nem értékelném túl ezt az állítást.

De akkor hogyan kellene értékelni, illetve másként kérdezem: hogyan, kivel lehetne ebből az ön által bénultnak minősített helyzetből kikeveredni?

Kezdjük onnan, hogy ez egy csapatjáték, van egy közösség, amely közösen dönt a faladatokról, a másik fontos dolog, hogy el kell kezdeni kifelé politizálni az MSZP-nek, ami nagyon nehéz lecke. Nehéz, mert belementünk egy többhetes tárgyalás-sorozatba, mindenki az eredményt várja, közben folyamatosan olyan hírek szivárognak ki, ami a mi pártunkat gyengíti. Azt hittük, bevallom én is, hogy gyorsan meg tudunk majd állapodni, hiszen, ha 2014-ben ezt négy nap alatt megoldottuk, most sem tart majd sokáig, legfeljebb egy hónapig. Így viszont folyamatos a várakozás, emiatt frusztráltabbak a tagjaink, a híveink. Azt látom, hogy a Demokratikus Koalíció nagyobb önbizalommal tárgyal, mert azt gondolja, hogy az idő nekik dolgozik, hiszen ők nem estek a támogatottságukban, inkább talán egy keveset nőttek, vagyis a bejutási küszöb fölött stabilizálódott a támogatottságuk. Nekik az a várakozásuk, hogy mi még megyünk lefelé, ők meg felfelé, és tovább erősíti az ő tárgyalási pozíciójukat.

És nem?

A számítás annyiban hibás, hogy a választópolgár az egészet fogja megelégelni. Szerintem, ha nem tudunk megállapodni záros határidőn belül, nem csak mi veszítünk vele, hanem a DK is el fogja szenvedni ezt a kudarcot. Egyébként én úgy vélem, hogy még a DK szavazói is szívesen látnának egy közös listát, közös miniszterelnök-jelöltet, de megértem, ha a párt vezetésének az az álláspontja, hogy ilyet nem akar, ezt én akár tudomásul is vehetem, fenntartva annak jogát, hogy inkább hiszek a közös listában, mint a külön-külön indulásban, ugyanakkor a választók mindannyiunkat meg fognak büntetni, ha a tárgyalások sikertelenül zárulnak. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nem lesz győztes és vesztes pozíció, hanem csak vesztes-vesztes pozíció.

Ha jól értem hajlandó egyet visszalépni, és immár nem a közös listáról, közös miniszterelnök-jelöltről tárgyalni, hanem csak a koordinált jelöltekről?

Én nem visszalépésről beszélnék, hiszen akkor azzal magam mögött hagynám azt, amiben hiszek, és amiről azt gondolom, hogy képes lenne maximalizálni az ellenzéki szavazatokat.

Én továbbra is azt tartom a leghatékonyabb módszernek, ha van közös listánk és miniszterelnök-jelöltünk, ráadásul a DK és az MSZP esetében nem is látom azt, hogy a két külön lista több szavazatot tudna hozni, mint az egy, de tudomásul veszem, hogy sem az Együtt sem a DK nem akar közös listát.

Más pártban vagy, mást gondolunk, így aztán én hiába hiszem, hogy tévesen ítélik meg a konstrukciót, el kell fogadnom, hogy más irányt szabnak önmaguknak. Amúgy a közös lista első lépése a 106 egyéni körzetben való megállapodás, tehát tényleg jussunk el odáig, aztán hogy mi lesz utána majd meglátjuk. A lényeg tehát e pillanatban, hogy tudomásul veszem a DK és az Együtt elutasítását, már, ami a közös listát illeti.

Azt a tárgyalások jelenlegi állása és hangulata alapján előre lepésnek lehet nevezni, ha önök most nem tartják napirenden a közös lista gondolatát. Ennek tudatában, milyen esély van a koordinált indulók listájának gyors véglegesítésére?

Eddig is erről tárgyaltunk, legfeljebb hozzáfűztük, hogy ha ezen túljutnánk, elővehetnénk a közös lista koncepcióját. Egyébként az is lehet, hogy ha a DK és az Együtt nem akar közösködni, lesz olyan párt, amelyik igen, én ugyan nem folytattam ilyen tárgyalásokat, de nem zárom ki ennek lehetőségét sem. Amikor egyébként azt hallom, hogy már csak az MSZP ragaszkodik a közös listához, mindig elcsodálkozom, hiszen az LMP az Új Kezdettel, az Együtt a Párbeszéddel készít közös listát… Ezt csak azért hangsúlyozom, hogy az elképzelés nem ördögtől való, az MSZP nem is fogja feladni, csak lehetséges, hogy a szereplők változnak majd benne.

Az ön megjelenése a tárgyaló delegációban, hozott-e valamilyen változást, tudja-e érvényesíteni a 2014-ben szerzett tapasztalatit?

Most teljesen új helyzet van, nem hiszem, hogy hasonlítható lenne a négy évvel ezelőtti állapotokhoz. Annyi értelme persze van, hogy emlékszem az akkori tárgyalásokra, arra, hogy ki milyen álláspontot képviselt. A jelenlegi sorozatnál azt tartanám fontosnak, hogy kicsit feszesebbek legyenek a tárgyalások, hogy kicsit gyorsítsuk fel a folyamatot, és úgy látom ebben partner a DK is. Azt gondolom, minél többször találkozunk, annál jobban értjük egymás álláspontját, és közelíteni is tudjuk az eltérő álláspontokat.

Arról van valamilyen információja, hogy a DK miként határozott a keddi rendkívüli elnökségi ülésén?

Nekem annyi információ szűrődött ki, s persze nem biztos, hogy százszázalékos az információm, mindenesetre ez arról szól, hogy

a DK januárban már nem akar tárgyalni, vagyis, ha most decemberben nem tudunk megállapodni, akkor ők felfüggesztenék a tárgyalásokat. Ha ez így van, akkor az rossz döntés lenne, de nem tehetünk ellene, ha két partner közül az egyik feláll az asztaltól, akkor nincs mit tenni.

Az jelentős változás lenne Gyurcsány Ferenc részéről, hiszen mindig azt hangsúlyozta, hogy ő nyitott a tárgyalásokra egészen áprilisig…

Igen, én is így értelmeztem, de igyekszem óvatosan fogalmazni, mert sokszor előfordult, hogy a tárgyalások során elhangzottakat másként értelmezik a felek, de úgy értelmeztem a szavaikat, hogy már nem akarják tovább húzni az időt, mivel kevés a választásokig hátralevő idő. Ez egyébként igaz, de ennek nem az a megoldása, hogy felállunk a tárgyalóasztaltól.

Ezek szerint előfordulhat az is, hogy mindenki megy a maga útján?

Számomra a DK részéről ilyen vélemények is átszűrődtek, ami szerencsétlen megoldás lenne.

Ez ugye azt jelentené, hogy a Fidesz sok baloldalról érkező versenytárssal találkozna…

Én úgy fogalmaznék, hogy ez a legideálisabb megoldás lenne a Fidesz számára. Különböző versengő listák, versengő egyéni jelöltek, ez az egyértelmű siker-recept a Fidesz kétharmados győzelméhez. Vagyis teljesen irracionális lenne nem megállapodni.

Azok a nevek, Balázs Péteré például, teljesen lekerült a napirendről?

Balázs Péter alkalmas jelölt lett volna, de azt hiszem már felesleges rá várni, ezt tekinthetjük egy beteljesületlen szerelemnek. Van még más név is, de nem az én tisztem, hogy beszéljek róla.

Az jó döntés volt, hogy a kongresszust elhalasztották?

Én támogattam a halasztást, mert szerintem akkor kell kongresszust tartani, ha fajsúlyos kérdésekről kell dönteni. Az a gesztus, hogy január második felében tartjuk a kongresszust, azt üzeni a partnereknek, hogy számunkra a megegyezés annyira fontos, hogy még a legfelsőbb döntési fórumot is hajlandóak voltunk áthelyezni.

Fejezzük be pesszimistán, vagy optimistán?

Én csak optimistán vagyok hajlandó.

Lesz megállapodás?

Biztosan lesz. Olyan megállapodás lesz, amely elvezet bennünket a sikeres választási szerepléshez.

Én azt tapasztaltam, hogy Gyurcsány Ferenc is kompromisszumkész, bízom benne, hogy ez a hozzáállása nem is fog megváltozni.

Önálló listát állít a DK

A Független Hírügynökség információi szerint a DK elnökségi ülésén úgy döntöttek: önálló listát állítanak, de azért még tovább tárgyalnak az MSZP-vel az egyéni jelöltekről.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke
MTI Fotó: Komka Péter

Az ügy előzménye, hogy korábban már megegyezett egymással a két párt a jelöltek elosztásáról, de aztán a szocialisták egy új, nekik kedvezőbb listával álltak elő. Ezután újból tárgyaltak, de nem tudtak megállapodni, sőt, információink szerint álláspontjaik nem is közeledtek egymáshoz.

Úgy tudjuk,

a legnagyobb vita a budapesti helyek elosztása miatt van,

az MSZP kilenc megnyerhető körzetből hatot tartana meg, míg a DK 5:4-es elosztást tartana megfelelőnek.

Információink szerint a DK mai elnökségi ülésén ügy döntöttek: bár folytatják a tárgyalást, de az önálló listát elkészítik a jövő hétig. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője a FüHü-nek azt mondta: az az egy kérésük van az MSZP felé, hogy az egyéni jelöltek elosztása arányos legyen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK