Kezdőlap Címkék Válság

Címke: válság

A Matolcsy klán fellegvára lett, mely egykor akadémiai kutatóintézet volt

A Magyar Tudományos Akadémia Kémia Kutatóintézetének épületét a Rózsadombon 2015-ben a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg, hogy “a tudomány szentélye legyen”. Majd a Pallas Athéné alapítvány tulajdona lett. 

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik legsikeresebb familiája 2019-ben magántőke alapítványok segítségével privatizálták a 40 hektáros birtokot. A tulajdonosok a Matolcsy klán tagjai. Majd új fordulat következett: a Magyar Nemzeti Bank multicége, a GTC, melyet valamilyen oknál fogva a varsói tőzsdén jegyeztek be, megvette a luxus ingatlant a Rózsadombon. Hét éve a Magyar Nemzeti Bank 2,7 milliárd forintot fizetett a “tudomány szentélyéért”, most viszont 19 millió eurós értéken tartják nyilván. Ez körülbelül 8 milliárd forintnak felel meg. Infláció persze van – hála részben a Magyar Nemzeti Banknak, melyet Matolcsy György vezet 2013 óta. Orbán Viktor “jobbkeze” nem feledkezik meg a családról.

43 céget számolt össze a valasz.hu portál, amelyek mind a Matolcsy klánhoz tartoznak, és a Rózsadombra helyezték át a székhelyüket. Immár ez a Matolcsy birodalom zászlós hajója.

Inog Matolcsy pozíciója?

A gazdasági válságért sokan Matolcsy Györgyöt teszik felelőssé Orbán Viktor környezetében hiszen a forint szisztematikus leértékelésével és az alacsony kamatokkal megágyazott az inflációnak, mely a nemzetközi hatásokkal együtt óriási gondot okoz a nemzeti együttműködés rendszerének. Orbán Viktor immár hét szűk esztendőről beszél. Gazdasági csúcsminisztere pedig nem más mint az a Nagy Márton, aki egykor Matolcsy György jobbkeze volt a Magyar Nemzeti Bankban, most pedig a helyére pályázik.

Bűnbakot csinál-e Orbán Matolcsyból?

A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványai kicsapták a biztosítékot az Európai Unióban is. Mindmáig azt várják Orbán Viktortól, hogy ne tegye zsebre az uniós pénzek nagy részét. A Matolcsy klánra rá lehetne mutatni mint korrupt csapatra, amely a papa fontos posztjával visszaélve hihetetlen tempóban gazdagodott.

Matolcsy bukásának az Egyesült Államokban is örülnének, mert a CIA-t nyugtalanítja, hogy a Magyar Nemzeti Bankban kínai tanácsadók serénykednek. Emiatt a CIA kínai ügynöknek tekinti az MNB elnökét, akit nem látnak szívesen az Egyesült Államokban. Az IMF közgyűléseken Washingtonban rendszeresen az alelnökök képviselik a magyar színeket nem pedig Matolcsy György.

Az MNB elnöke tudja, hogy inog a széke, de abban bízik, hogy túlságosan is sokat tud Orbán Viktorról ahhoz, hogy beáldozzák a korrupció elleni harcban, melyet az Európai Unió elvár a magyar miniszterelnöktől.

Erdogan elnök, Orbán török barátja, több nemzeti bank elnököt is kirúgott a magas infláció miatt. Igaz, hogy az infláció ettől nem csökkent. Hivatalosan 83%, az ellenzék szerint pedig több mint 180% Törökországban.

Zavargások törhetnek ki a megélhetési válság miatt Európában

Sem az energia válság sem pedig az ukrajnai háború nem ér véget a közeli jövőben, ezért az európai államok többsége kínos dilemmával néz szembe: növelnie kellene a támogatási csomagok összegét a családoknak és a vállalatoknak, de ennek következtében elszállhat a költségvetés hiánya és az államadósság.

A Stratfor geopolitikai elemző cég szerint a világ szinte valamennyi országában megérzik a válságot, de Európában különösen hiszen a leválás az orosz energiáról nehéz helyzetet teremt. Sztrájkok, tüntetések és zavargások várhatóak sok európai országban. Németországban már az Alkotmányvédelmi Hivatal is felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy szélsőséges szervezetek kihasználhatják a megélhetési válságot és politikai krízis helyzetet teremthetnek. Nyilván emiatt is rohanta le a német rendőrség az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom székházát. Adócsalással gyanúsítják a szélsőjobboldali szervezetet, amely jelentős frakcióval rendelkezik a Bundestagban.

Francia rezsicsökkentés

Macron elnök tisztában van a helyzet veszélyével, ezért olyan költségvetést tervez a jövő évre, amely csak csekély mértékben növeli az energia költségeket: 15%-os lesz az emelkedés noha a valóságban 120% kellene. Minthogy ezt sok család nem tudná vállalni, ezért a francia állam fizeti a különbözetet. A francia pénzügyminiszter szerint így is tartani tudják az 5%-os költségvetési deficitet, de ebben sokan kételkednek. A francia államadósság sem szállna el a tervezők szerint: maradna 111%. Érdemes emlékeztetni, hogy az euróövezet kritériumai: 3%-os költségvetési hiány és 60%-os államadósság a GDP-hez viszonyítva. Ezt jóformán senki sem tudja teljesíteni.

Szlovákia Brüsszelhez fordul

Az első olyan uniós tagállam, amely bevallja, hogy képtelen egyedül kezelni az energia válságot, az Szlovákia. A Financial Timesnak Eduard Heger miniszterelnök elmondta, hogy nem tudják saját erőből megoldani az energia válságot. Ezért Brüsszelnek engedélyeznie kellene a piaci szabályok megsértését, mert államosítanák az energia szektort. A szlovák miniszterelnök ezenkívül több milliárd eurós támogatásra is számít az Európai Uniótól.

Németország, az EU legnagyobb befizetője ugyancsak ódzkodik ettől, de Giulio Tremonti, az olasz jobboldali kormányok ex és leendő pénzügyminisztere elmondta, hogy arra számít: az Európai Unió újabb közös kölcsönt vesz fel, olyat mint amelyikből a helyreállítási alapot fedezte. Németország egyelőre nemet mond, de lehet, hogy az európai megélhetési válság rákényszeríti a berlini kormányt is egy újabb közös kölcsön felvétel elfogadására, hogy ily módon próbálják meg elkerülni a zavargásokat egész Európában.

Orbán: Ukrajnában a háború 2030-ig elhúzódhat

Orbán Viktor a magyar miniszterelnök Kötcsén elmondott beszédét nem tették közzé, de a Szabad Európa sok résztvevő kikérdezése után rögzíteni tudta a fő mondanivalót. Eszerint Orbán Viktor, aki 2030-ig mindenképp hatalmon akar maradni, arra számít, hogy ebben az évtizedben az ukrajnai háború lesz a nemzetközi helyzet fő meghatározója Európában.

Ursula von der Leyen asszony mindenesetre ukrán színekbe öltözve adta elő beszédét az unió helyzetéről majd Kijevbe látogatott, ahol minden segítséget megígért. Magyarország az egyetlen uniós és NATO tagállam, amely nem támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban. Orbán Viktor arra számít, hogy Ukrajna végül veszíteni fog. A szomszédos ország területe egyharmaddal lehet kisebb a háború után, de akár a felére is csökkenhet – jósolta Orbán Viktor. Ez Putyin béketerve: eszerint Oroszország kaparinthatná meg Ukrajna keleti részét beleértve a Krím félszigetet is, Lengyelországé lenne Nyugat Ukrajna míg Magyarország megszerezhetné Kárpátalját, ahol a lakosság tíz százalékát sem éri el a magyarok aránya.

Felülvizsgálhatják az uniós tagságot 2030-ban

Ezt mondta Orbán Viktor, aki ezzel lehűtötte forrófejű híveit, akik huxitról álmodoznak. 2030 után Magyarország nettó befizető lehet az Európai Unióban, melynek felbomlását sem tartja kizártnak Orbán Viktor. Ezt Soros György is sokszor megjósolta, talán tőle kapta az ötletet a magyar miniszterelnök?

Télen az európai ipar akár 40%-a is leállhat – jósolta meg a magyar miniszterelnök, aki azt javasolta a német nagytőkének, hogy telepítse át a termelés és kutatás egy részét Magyarországra hiszen itt Putyin biztos földgáz ellátást ígért.

Válság menedzselés?

A kiszivárgott beszédben meglepően kevés szó esik arról, hogy a magyar kormány miképp kívánja kezelni a gazdasági válságot, amely minden valószínűség szerint eléri az országot. Korábban Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter megélhetési válságot emlegetett annak kapcsán, hogy a magyar családok egy része nem lesz képes kifizetni a a megemelt rezsiszámlákat. Sok vállalat és intézmény sem lesz abban a helyzetben, hogy a tízszeresére nőtt rezsiszámláit kifizesse. Hasonló helyzetbe jutott sok önkormányzat is.

A kormánynak hatalmas összeggel kellene az érintettek segítségére sietnie. Kérdés, hogy van-e miből?

A Vodafone megvásárlása azt mutatja, hogy a kormány egyelőre nem érzékeli a pénzügyi válságot noha az itt van az orrunk előtt. Ha nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor a magyar kormány kutyaszorítóba kerülhet: nemcsak hogy nem lesz pénze a nagy támogató csomagra, de hitelt is csak nagyon drágán kap a nemzetközi pénzpiacon, ahol árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és Brüsszel kötélhúzását.

Orbánnak vagy nincsen terve a válság menedzselésére vagy pedig nem kívánja azt megosztani rajongói táborával sem. Ez utóbbi a valószínűbb hiszen jobb, ha a rajongók is csak akkor veszik észre, hogy átverték őket amikor már késő lesz.

Az USA is figyel

Orbán nem tart sem a saját népétől sem az Európai Uniótól, az Egyesült Államoktól viszont igen. Nem tudhatja, hogy az új amerikai nagykövet nem azzal az utasítással érkezett-e, hogy megfossza őt trónjától. Ha sikertelenül menedzseli a válságot, akkor fennáll a veszély, hogy az amerikaiak lépni fognak. Ha valóban elhúzódik a háború Ukrajnában, akkor trójai faló nem maradhat a NATO-ban. Kínos figyelmzetetés, hogy abból az egymilliárd dolláros támogatásból, melyet az USA nyújt a frontállamoknak egyetlen cent sem jut Magyarországnak.

Orbán ugyan Kötcsén lelkesen beszélt a fiatal fideszes politikusokról, akik 2060-ig elvezethetik Magyarországot, de az ifjú gárda akár áruló is lehet. Ceausescut is a saját emberei buktatták meg, hogy mentsék a saját bőrüket.

Gorbacsov még 1989 december elején is úgy búcsúzott Ceausescutól, hogy remélem januárban még életben lesz. December végén a román diktátort és nejét szitává lőtték egy különleges hadbíróság ítélete alapján. A különleges hadbíróság elnöke Stanculescu tábornok volt, akit Ceausescu nevezett ki a katonai titkosszolgálat élére.

Inflációs sokk Egyiptomban

Az ukrajnai háború következtében alakult ki a globális gabonahiány, amely különösen sújtja Afrika egyik legnépesebb államát Egyiptomot, ahol a Moody’s szerint megnőtt a társadalmi politikai kockázat. Sziszi köztársasági elnök párbeszédet javasol az ellenzéknek – írja a CNN tudósítója Kairóból.

14,7%-os volt az infláció június végén míg tavaly ugyanebben az időszakban 5%. Ez a hivatalos adat, de a piacon jóval nagyobb áremelkedést tapasztalnak a 100 milliós ország polgárai. Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát – február 24 – azóta az élelmiszerek ára rakéta sebességgel ível felfelé Egyiptomban. Elég arra utalni, hogy az importált gabona kétszer annyiba kerül mint a háború előtt.

“Korábban 70-80 egyiptomi fontot költöttem pékárura (ez körülbelül 4 dollár) most ez felment 250 egyiptomi fontra (13 dollár )“

– panaszkodott egy fiatal építésznő  a CNN tudósítójának. Elmondta, hogy inkább áttért a hazai zöldségekre, mert azok nemcsak olcsóbbak, de egészségesebbek is.

Egyiptom a háború előtt gabona importjának a 80%-át Oroszországból és Ukrajnából fedezte, most igen nehéz helyzetbe került. Az orosz flotta nem engedi ki az ukrán teherszállító hajókat a kikötőkből. Szárazföldi szállítással próbálkoznak, de ez lassú és körülményes. Az eredmény: hiány a globális gabona piacon. Az árak pedig mennek felfelé: Egyiptom tavaly 270 dollárt fizetett egy tonna búzért, idén a háború után 435 dollárt. A kormányzat arra törekszik, hogy az áremelkedést ne terhelje rá a lakosságra, mert akkor kirobbanhat az elégedetlenség. 100 millió egyiptomi közül 70 millióan olyan olcsó pékárut vásárolnak, melyet a kormány dotál. Ezenkívül a hatalom arra ösztönzi a helyi parasztgazdaságokat, hogy termesszenek búzát.

“Nemcsak Egyiptomban, de az egész világon válság van”

– hangsúlyozta a miniszterelnök a televízióban. Mostafa Madbouly kormányfő minden korábbinál súlyosabb válságról beszélt legutóbbi sajtóértekezletén.

465 millárd egyiptomi fontra taksálta a válság árát, ez amerikai dollárban 24,6 milliárdot jelent. Ennek az összegnek a legnagyobb részét arra költik, hogy a világpiaci hatásoktól megkíméljék a szegényebb társadalmi csoportokat vagyis a lakosság többségét.

Miből?

A kormány kétségbeesetten kutat külföldi hitelek után. A Nemzetközi Valutaalap összesen 20 milliárd dolláros kölcsönt adott Egyiptomnak 2016 óta. Most újra kilincselnek.

A másik szponzort a dúsgazdag  emirátusok jelentik az Arab/Perzsa öbölben. Az emirátusok dollár milliárdokkal töltötték fel a nemzeti bank kasszáját a februári háború óta. A legnépesebb arab állam stabilitása nekik is fontos, de ezenkívül ily módon szépen lassan felvásárolják az egyiptomi gazdaságot. A helyi hatalom örömmel fogadja ezt. A kormányfő 40 milliárd dolláros programot jelentett be a külföldi tőke becsábítására. A külföldi befektetők részvények vásárolhatnak olyan állami és katonai cégekben, melyek eddig el voltak zárva előttük. Egyiptomban a hadsereg állam az államban, sok céget üzemeltet, amelyek eddig nemzetbiztonsági okból nemigen nyitottak kaput a külföldiek előtt. Szükség törvényt bont, most még hét kikötő is felkerült az eladási listára Egyiptomban.

Hogy éli meg mindezt a lakosság?

“Egyiptom túlélő üzemmódban működik, és ez kissé ijesztő “

– mondta a fiatal építésznő a CNN tudósítójának Kairóban.

Surányi :16%-os az infláció

Az infláció felét a hazai gazdaságpolitika hozta össze, a másikat a külvilág – nyilatkozta a Nemzeti Bank egykori elnöke a HVG-nek.

A monetáris politikában, ha késve is, de kivezették decemberben a nem konvencionális intézkedések javát, de a hagyományos jegybanki eszközöknél fennmaradtak a nagyon laza monetáris konstrukciók. Ha itt nem lesz érdemi fordulat, és a jövedelem politikában sem lesz javulás – például egy számjegyű bérnövekedés a verseny szférában – akkor tartósan magas inflációs pályán maradunk. Minél később sikerül megfordítani az inflációs trendet annál nagyobb ára lesz ennek növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – mondta Surányi György. Nagy Márton a pénzügyi válság kezelés első számú kormányzati felelőse ezt úgy fogalmazta meg, hogy

“megélhetési válság jön”.

Ez még nem a török válság

Törökországban a legutóbbi inflációs adat 70% volt – hivatalosan. Ellenzéki közgazdászok szerint hamarosan évi 100%-os lesz az infláció. Argentínában hasonló a helyzet. Ezért a nemzetközi piacon lassan együtt emlegetik a forintot az argentin pesoval és a török lírával. A legutóbbi devizahitel felvétel idején a magyar forint kockázata 240 bázis ponttal volt magasabb a legjobb adósok kamat szintjénél. Ez brutálisan magas kamat.

Az a félelmem, hogy az év vége felé recesszió lesz – hangsúlyozta Surányi György. Aki hozzátette, hogy a rezsi befagyasztás nincsen ingyen. Az idén ez akár 1.000 milliárd forintba is kerülhet az adófizetőknek.

Ennek ellenére a magyar gazdaság nagyon-nagyon messze van a török helyzettől. A magyar döntéshozók igyekeznek leszorítani az államháztartás hiányát. A bejelentett program mennyiségileg jó, szerkezetében viszont verseny és gazdaság ellenes. Ráadásul erősen inflációs hatású – fejtette ki a Nemzeti Bank egykori elnöke.

Orbán: hét szűk esztendő

Bibliai példázattal próbálta meg felvázolni a világ helyzetét a magyar miniszterelnök , aki kizárólag külső tényezőkben keresi a problémák okát noha ő tudja a legjobban: a választások megnyeréséhez szükséges forint milliárdok óriási többlet keresletet okoztak, és ennek önmagában is jelentős inflációs hatása van.

A fő probléma azonban Brüsszel és az euró milliárdok, amelyek egyelőre nem érkeznek meg, és amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon üzemképtelen.

Ezt is pontosan tudja Orbán Viktor, aki kiadta a jelszót: tisztelet Brüsszelnek. Navracsics Tibor elszántan tárgyal, de Brüsszelben jön a nyári vakáció amikor minden leáll. Márpedig még az idén szükség van az uniós euró milliárdokra. Nagy Márton miniszter 5,8 milliárd euróra számít. A nemzetközi piacok is mindinkább aszerint ítélik meg a magyar forintot, hogy megérkeznek-e abrüsszeli pénzek. Addig viszont 400 forint fölött maradhat az euró ára, amely tavaly ilyenkor csak 350 forint volt. A magyar forint alulértékelt – hangsúlyozta Surányi György, de ez annak is tulajdonítható, hogy a Nemzeti Bank sokáig maga is a leértékelés politikáját hirdette és közölte a világgal: nincs árfolyam célja!

Nagy Márton még legutóbb is azt mondta: a forint árfolyama jól van ott, ahol van! A Nemzeti Banknak elegendő deviza tartaléka sincs, hogy megvédje a forintot. Varsóban és Prágában a deviza tartalékok bevetésével védték meg a nemzeti valuta árfolyamát. Nálunk erre kísérlet sem történt. Csakhogy a forint leértékelés nyilvánvalóan növeli az inflációt, amely így mindinkább kezelhetetlenné válik.

A magyar választópolgár pedig csak áll és néz: nem ezért szavazott Orbán Viktorra!

Macron parlamenti többség nélkül

A francia köztársasági elnök mozgalma nem tudta megszerezni az abszolút többséget, megerősödött a szélsőjobb és a szélsőbal. Macron a meggyengült köztársaságiak (De Gaulle és Nicolas Sarkozy pártja) támogatásában reménykedhet.

Merkel kancellár távozása után Macron az Európai Unió meghatározó politikusává vált, aki soros uniós elnökként is képviselhette a 27 tagállamot – nemrég például Kijevben a német kancellár, az olasz miniszterelnök és a román elnök társaságában.  A diplomácia elnöki előjog Franciaországban, ebben nem lesz változás, de Macron maga nagyon meggyengült hiszen Franciaország kormányzása igen nehézzé vált. A szélsőbaloldal, amely eredetileg megcélozta a kormányfői posztot, most meg akarja buktatni Macron miniszterelnökét, akinek immár nincsen többsége a parlamentben. A Les Républicains – a köztársaságiak – szavazataikkal megmenthetik Macron rendszerét, de kérdés, hogy  mit kérnek cserébe. Ráadásul ők is megosztottak: egy részük hajlik a paktumra Macronnal, de a szélsőségesebbek szívesebben működnének együtt Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmával.

A vásárlóerő a vereség oka

Macron ötéves elnöksége idején az átlag francia úgy érezhette, hogy stagnál az életszínvonala miközben az elité növekszik. Az elmúlt hónapokban Franciaországban is galoppozni kezdett az infláció, amely milliók életkörülményeit tette nehezebbé. Ők szavaztak a szélsőjobbra és a szélsőbalra.
Franciaország államadóssága a vírusválság miatt az éves GDP 100%-a fölé nőtt vagyis Macron mozgástere minimális. Ezért a francia elnök előre menekül: a gyorsabb európai integrációban látja a megoldást. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az Európai Unió vegyen fel hiteleket. Ezt Merkel kancellár egyszer elérte a vírus válságra hivatkozva. Macron a dél-európai államokkal együtt állandósítani szeretné. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a fukar államok, mindenekelőtt Németország?

Európa vezetők nélkül maradhat

A Macron-Scholz-Draghi trió komoly belpolitikai kihívással néz szembe. Az infláció és a fenyegető gazdasági válság nemcsak Macron helyzetét nehezíti meg hanem a német kancellárét és az olasz miniszterelnökét is. Olaszországban nemrég a jobboldal- szélsőjobboldal koalíciója nyerte a helyhatósági választásokat.

Matteo Salvini szeptemberig adott haladékot a Draghi kormánynak. Addigra ugyanis a miniszterelnök kioszthatja az uniós euró milliárdokat. Salvini épp ezért lépett be a kormányba. Később viszont megpróbálja megbuktatni Draghi kormányát, melynek parlamenti támogatottsága és népszerűsége ugyancsak kérdéses.

Scholz kancellárnak a koalícióval akadnak gondjai: mind a zöldek mind pedig a szabad demokraták az amerikai nézeteket vallják az ukrajnai konfliktusban, és ugyancsak megnehezítik a szociáldemokraták dolgát. Akik gyors tűzszünettel szeretnék mielőbb lezárni az ukrajnai konfliktust. Scholz kancellár nem támogatta eredetileg az orosz olaj embargót sem, de az USA külső és koalíciós partnereinek belső nyomása végülis rávette erre. Ha orosz gázembargót is akarnak, akkor kérdésessé válik a téli gázellátás Németországban.

Ilyen körülmények között kicsit nehéz vezető szerepet vállalni az Európai Unióban egy gazdasági válság kellős közepén.

Moszkva és Washington egyet akar: az energiaár emelését

Az ukrajnai válság furcsa mellékhatása, hogy tartósan magas az olaj és a földgáz ára a világpiacon. Ahogy az a legnagyobb energia exportőröknek: Oroszországnak és az USA-nak megfelel. Lehet, hogy ez is volt az Ukrajna körüli válság hisztéria egyik célja?

Fehér Ház: nem áll küszöbön Ukrajna megtámadása

Ezt hangsúlyozta Biden elnök szóvivője, Jen Psaki. Korábban Biden elnök többször is úgy nyilatkozott, hogy az Ukrajna elleni támadás ügyében az orosz fegyveres erők már csak Putyin döntésére várnak. Az elnök helyett most a szóvivő visszakozott. Ugyanis Ukrajnában egyáltalán nem látják az orosz támadás veszélyét! Bident megcáfolta Zelenszkij ukrán elnök. A háborús kampányt a Washington Post inditotta el múlt októberben amikor arról írt, hogy Putyin le akarja rohanni Ukrajnát. “Tudatos dezinformáció!” – mondta most Zelenszkij elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegelnek. Aki azt is közölte, hogy 52 megerősített orosz zászlóalj állomásozik az ukrán határ közelében évek óta. Ebben nincs változás. Akkor miért a washingtoni hisztéria?

Az amerikai palaolaj és palagáz drága

Az Egyesült Államok úgy vált újra energia exportőrré, hogy felfedezték az új olaj és földgáz kitermelési technológiát. Csakhogy ez méregdrága. Az utóbbi években le is álltak a fejlesztések, mert a viszonylag alacsony olaj és földgáz árak nem tették kifizetődővé a kutatást és fejlesztést az Egyesült Államokban. Az energia válság megváltoztatta az erőviszonyokat, de nem eléggé. A palagáz és palaolaj kitermelők attól tarthattak: csak átmeneti a konjunktúra. Nem érdemes beruházni. Az Ukrajna körüli válság viszont tartóssá tette a magas energia árakat, és felértékelte az amerikai exportot a vásárlók szemében. Soha ilyen sok amerikai cseppfolyósított földgázt nem vásárolt Európa és Kína. Mindkettő energia függő. A kérdés csak az, hogy kitől?

A kínaiak igyekeznek a legkevésbé függeni Amerikától. Hosszútávú egyezményt kötöttek például Iránnal, a világ egyik legnagyobb energia exportőrével, melyet az USA szankciókkal sújt.

Európa megosztott: Nagy Britannia és a NATO front országai (Lengyelország, a balti államok, Románia) felzárkóztak az USA mellé, a többiek több vasat is tartanak a tűzben.

Macron közvetít

A francia államfő, akinek országa az Európai Unió soros elnöke ebben a félévben négy napon belül kétszer is tárgyalt Putyinnal telefonon. Nem zárta ki a személyes találkozót sem. Eddig egyetlen NATO és uniós tagállam vezetője találkozott Putyinnal az ukrajnai válság idején: Orbán Viktor. Aki egymilliárd köbméter plusz földgázt kért és kapott Putyintól. Mire?

A magyar fogyasztáshoz elég a szerződéses orosz földgáz

Ezt mondta az Atv-nek Holoda Attila, aki az ellenzék első számú energia szakértője. Az egymilliárd plusz köbmétert Orbán a rezsi csökkentés védelmével indokolta, de ahhoz földgáz van, de pénz nincs. Óriási a veszteség, mert a piaci ár magasabb mint amennyit a lakosság fizet. Az egymilliárd köbmétert viszont el is lehet adni – piaci áron. Ráadásul a földgáz kereskedelemben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva a szovjet idők óta finanszírozza ily módon a vele együttműködő magyar elitet.

Sokan veszítenek az energiaválságon, de sem az USA, sem Putyin sem pedig Orbán Viktor nem tartozik közéjük.

Orbán és az adóviták az Európai Unióban

Miből fizesse vissza azt a 750 milliárd eurós kölcsönt az Európai Unió, amelyet a helyreállítási alap létrehozására fordított? Brüsszelnek három javaslata van:

1- a szén-dioxid kibocsátás megadóztatása
2- a karbon kereskedelem adója
3- a társasági adó reformja

Ebből a harmadikat már lényegében elfogadták az uniós államok miután Yellen amerikai pénzügyminiszter keresztül vitte, hogy az óriás multik ott adózzanak, ahol a profitot megszerzik, ne pedig ott, ahol a legalacsonyabb az adó. Az első kettőben komoly viták várhatóak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök máris jelezte, hogy megvétózza a közös döntést. Ugyanígy nyilatkozott Morawiecki lengyel kormányfő is.

Nem véletlenül hiszen egyik ország sem kapta meg a részét a helyreállítási alapból. Magyarországon és Lengyelországon kivül minden más tagállam már megkapta az uniós pénzt a helyreállítási alapból.

Macron: nem várható az uniós pénzek kifizetése a magyar kormánynak

Épp Budapesten erősítette ezt meg a francia köztársaság elnöke, aki azért találkozott a visegrádi államok vezetőivel a magyar fővárosban, mert január elsejétől Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke. Macronnak kell végrehajtania a diplomáciai műveletet: rávenni a magyar és a lengyel kormányt, hogy ne vétózzanak! Brüsszelben is tudják, hogy ennek csekély az esélye, ezért előkészítik a többségi szavazás új rendszerét, amely nem követelne meg teljes egyhangúságot az uniós döntések esetében. Ezzel Orbán Viktor elveszítené az egyik legerősebb fegyverét. A magyar kormányfő a Magyar Nemzetnek karácsony előtt úgy nyilatkozott, hogy Brüsszelnek nincs játéktere: ki kell fizetnie az eurómilliárdokat a helyreállítási alapból. Macron és Brüsszel viszont az időre játszik: azt szeretnék, ha Orbán ellenzéke nyerne a tavaszi választáson. Akkor ki is fizetnék a pénzt az új kormánynak, amely az nagyon is jól jönne a gazdasági problémák megoldására.

A válság nem vár

A helyreállítási alap célja az, hogy a pandémia okozta óriási gondokat enyhítse, és egyben megteremtse a növekedés alapjait. Az elhúzódó vírusválság miatt nagyon kétséges a jövő évi gazdasági növekedés. A felgyorsuló infláció viszont az életszínvonal csökkenését eredményezheti épp akkor amikor mind Orbán Viktor mind pedig Emmanuel Macron választások előtt áll. Németországban és Csehországban belebuktak a kormányok a vírusválságba. Az elégedetlenség növekedése mindenütt tapasztalható. Ezzel párhuzamosan csökken az európai szolidaritás. Az új német kormány máris közölte: csakis egyetlen egyszer finanszírozta Németország a helyreállítási alapot! Újabb közös kölcsön nem lesz! Szükség viszont lehet rá. Ezért Macron elnöknek és Orbán Viktornak egyáltalán nem lesz könnyű féléve. Mindkettőjüknek keményen kell küzdeniük, ha választást akarnak nyerni és közben állandóan figyelniük kell az uniós partnerekre – mindenekelőtt Németországra – hogy azok hogyan küzdenek meg a pandémia okozta válsággal, amely nem valószínű, hogy hamarosan végetér.

Magyarországnak szép jövője lehet, Orbán Viktornak kevésbé!

Ezt üzente a magyar miniszterelnöknek a londoni Financial Times. A befolyásos lap publicistája arra mutat rá, hogy Orbán Viktor különutas politikája egyre inkább zavarja a nyugati világ vezetőit mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A magyar kormány jó kapcsolatot tart fenn olyan államokkal mint Oroszország, Kína vagy Törökország. Trump elnök idején ezt tolerálták Washingtonban és elnézték Berlinben vagy Párizsban.

A Fidesz távozása az Európai Néppárt frakciójából azt mutatja, hogy ennek a toleranciának immár vége.

Joe Biden külpolitikája alapjaiban különbözik a Trump korszaktól és ehhez fokozatosan alkalmazkodnak Berlinben és Párizsban is.

Németországban az őszi választások után nagy valószínűséggel a CDU és a CSU a zöldekkel köt kormánykoalíciót. Ezért is közölte Marcus Söder bajor miniszterelnök, a CSU vezetője, hogy a Fidesznek mielőbb távoznia kell az Európai Néppártból is. A zöldek ugyanis Orbán Viktor legfőbb bírálói közé tartoznak Németországban és az Európai parlamentben.

A pekingi kapcsolat

Különösen zavarja Washingtont, hogy a Huawei kapta az 5G rendszer bevezetési jogát Magyarországon. Ezenkívül Kínán kivül itt van a legnagyobb bázisa a Huaweinak, melynek gazdasági igazgatóját az USA kérésére Kanadában letartóztatták. A gazdasági igazgató a Huawei alapító elnökének lánya vagyis a cég nagyon benne van az amerikaiak célkeresztjében. Ezt már Pompeo külügyminiszter is hangsúlyozta amikor Budapesten a Huawei ellen érvelt. Akkor Orbán Viktor ezt elutasította. Ez már akkor is rosszpont volt Washington szemében. A Financial Times szerint Orbán Viktor immár nem játszhat kettős szerepet: NATO és EU tagként nem tarthat fenn kiváló kapcsolatot Pekinggel és Moszkvával. Ez Orbánnak rossz hír, de Magyarországnak nem – írja a Financial Times, amely nem siet állítását indokolni.

Kína ugyanis 2028-ban vagy korábban megelőzheti az USA-t a gazdasági versenyben. Jelenleg az egyetlen olyan nagyhatalom, amely sikeresen abszolválta a vírusválságot bár az épp Kínából indult ki.

Sem Európa sem az USA nincs túl a válságon és nemigen képes alternatívát kínálni a dinamikusan bővülő kínai piaccal szemben.

Mindez nemcsak Orbán Viktor, de Angela Merkel vagy Emmanuel Macron számára is világos. Mind a német mind a francia vezető ezt el is mondta Biden elnöknek a müncheni biztonságpolitikai konferencián, melyet ezúttal virtuálisan rendeztek meg.

Mario Draghi: nincs magányos szuverenitás!

A vírus válság padlóra vitte Olaszországot, amely már amúgy is súlyos gondokkal küzdött. Olaszország új miniszterelnöke reformokkal akarja megoldani Olaszország válságát.

Az új miniszterelnök strukturális reformokat ígért, melyeket jórészt az uniós válságalap több mint 200 milliárd eurójából finanszíroznak – írja a Financial Times.

“Olaszország nélkül nincsen Európa, de még kevésbé  létezhet Olaszország Európán kívül. Nincs magányos szuverenitás!” – hangsúlyozta Mario Draghi, aki nemrég még az Európai Központi Bank főnöke volt. Most kormányát támogatja Matteo Salvini Ligája is, mely eddig ugyancsak euroszkeptikus húrokat pengetett. Mario Draghi azt ajánlotta nekik, hogy szeressék meg az eurót!

“A kormány támogatása azt jelenti, hogy elismerik: az euróövezethez csatlakozás visszanemfordítható folyamat! Azt is jelenti, hogy az Európai Unió tagállamai egyre jobban integrálódnak, és eljutnak a közös költségvetésig, hogy ily módon támogassák egymást a gazdasági visszaesés idején.”

Mire költik az uniós válságkezelő alap több mint 200 milliárd euroját?

Abszolút prioritás a korona vírus elleni küzdelem hiszen Olaszország nagyon nagy árat fizet mind emberi életekben mind pedig gazdasági visszaesésben. Az egészségügy mellett az oktatás is jelentős összegekre számíthat. Mario Draghi ezenkívül elmondta, hogy a digitalizáció és a környezetvédelem is a kormány prioritási listájának elején szerepel.

Nemcsak az uniós pénzekre számít Olaszország új miniszterelnöke hanem meg kívánja reformálni a hazai adórendszert is, hogy az állam több bevételhez jusson. Nagyobb transzparenciát kíván az új kormány az állami beruházásokban, ahol hagyományosan sok a visszaélés Olaszországban.

Az EU és az USA a legfontosabb

Mario Draghi kormány programjának felvázolásakor meghirdette a visszatérést az atlanti külpolitikához. Az elmúlt években az olasz kormányok közeledtek Oroszországhoz és Kínához, de Mario Draghi számára Németország, Franciaország és az Egyesült Államok a meghatározó szövetséges – írja a londoni Financial Times.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK