…nem lesz pusztán attól tiszta a szoba, ha nem dobunk el több szemetet.
„Becsületes, rendes, nemzeti érdekek iránt elkötelezett, az élet mélyebb értelmét kereső fiatalokról van szó. Én nagyon kívánom nekik, hogy legyenek sikeresek az életben, és itt a közéleti próbálkozásaikat is siker koronázza.”
„Mindannyian tudjuk, hogy önök nem a saját álláspontjukat képviselik, önök benne ülnek egy nagyvállalkozó zsebében. Önök a Jobbikból, egy nemzeti radikális pártból egy csicskapártot csináltak.”
Két kijelentés, mindkettő Orbán Viktortól. És mindkét minősítés a Jobbikról szól. Az első szöveg 2003-ból, az ellenzékben lévő Fidesz elnökétől származik, a másik mondat Magyarország miniszterelnökének szájából hangzott el a magyar parlamentben, 2017-ben.
14 év telt el a két megszólalás között. Mozgalmas évei voltak ezek Magyarországnak, sok minden történt, nem utolsósorban az őszödi beszédet követő földindulás, amely megváltoztatta Magyarország politikai térképét, megerősödött a jobboldal, s vele a populizmus.
Hamarosan induló sorozatunkban azt az utat szeretnénk bemutatni, melyet az egykor szélsőjobboldaliként induló Jobbik befutott. Ez az út, mely sokak számára máig nehezen követhető kacskaringóktól sem mentes, odáig vezetett, hogy a Jobbik – a szólamok szintjén legalábbis – mára kevésbé számít szélsőségesnek, mint a Fidesz.
Pedig, kezdetben voltak vadhajtások. Sőt, némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy szinte kizárólag vadhajtások voltak. A sokak szemében rossz emlékeket idéző, és ezért félelmet keltő Magyar Gárda vonulásai, a roma- és zsidóellenes kirohanások – így kezdte Vona Gábor pártja a pályafutását. Ebben az időben a Fidesz előbb használta a Jobbikot, majd idővel sorra lenyúlta Vona Gábor pártjának a tematikáit. Egyedül az antiszemitizmusban és a cigányellenességben nem próbált versenyre kelni az egyre izmosodó kistestvérrel.
Talán már kevesen emlékeznek arra, hogy Vona Gábor, abban a Nemzetért Polgári Körben kezdte politikai pályafutását, amelyben Orbán Viktor is ténykedett. Vona ekkor még tisztelte tanítómesterét, felnézett rá, igyekezett tőle mindent eltanulni. De már akkor is különb akart lenni nála.
A Jobbikot kezdetben a kiábrándult, minden kormány által becsapott, kisemmizett és megvezetett kisemberek pártjának tartották. Pedig, a Jobbik valójában az egyetemeken kezdte szervezni magát, a hallgatói önkormányzatokban szerzett egyre több pozíciót, és támogatót. Ezt támasztja alá az is, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom elődszervezete az 1999-ben alakult Jobboldali Ifjúsági Közösség volt, melyet egyetemisták alapítottak, s melynek célja a nemzeti gondolkodású ifjúság összefogása volt.
A 2002-es országgyűlési választás után több, a Fideszhez, vagy annak holdudvarához tartozó személy (Wittner Mária, Pongrátz Gergely, Lovas István, Usztics Mátyás) javaslatára a Jobboldali Ifjúsági Közösség 2003. október 24-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet felvéve párttá alakult. Fő céljuk az volt, hogy a MIÉP bomlásával és háttérbe szorulásával reális alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali szavazóknak.
Cikksorozatunkban, amelyben nem kis mértékben a Független Hírügynökség eredeti dokumentumaira támaszkodunk, nem ítélkezünk. Nem hirdetünk eredményt, csupán a történések felidézésével bemutatjuk az Orbán Viktor által „az élet mélyebb értelmét kereső fiatalok” pártjának útját egészen napjainkig, amikor a miniszterelnök „egy nagyvállalkozó zsebében ülő csicskapártnak” nevezte a Jobbikot.
